Magyar Nemzet, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

Csütörtök, 1975. április 21. Fény a képernyőn Új szakaszába lépett a pécsi pincekutatás Hány pince rejtőzik a föld alatt ismeretlenül, a jelenleg már ismert 1500 üregen és pin­cén kívül Pécsett? És hogyan lehet megtalálni? — ez a kér­dés foglalkoztatja a szakembe­reket Van egy műszer, amellyel „látni” lehet a falba, földbe süllyesztett elektromos kábel­­hibát Olyan ez a szerkezet, mint egy televízió. Van kame­rája és van vevőkészüléke, de nem a „látott” dolgokat mu­tatja, hanem hőképeiket. Ami melegebb, világosabb képet rajzol a képernyőn, ami hide­gebb, sötétebbet. Ezt a vizsgá­latot thermovíziós vizsgálatnak nevezik. Ezzel a módszerrel keresték meg a budapesti Ba­ross téri metrórondella pró­bafűtésének hibáit anélkül, hogy fel kellett volna bontani a burkolatot. A pécsi városi tanács meg­bízásából a budapesti Földmé­rő és Talajvizsgáló Vállalat a napokban kísérletet végzett annak eldöntésére, vajon a thermovíziós eljárás alkal­mas-e a pincekutatásra. — Adva volt egy feladat és meg kellett oldanunk — mond­ja Kelemen Lajos, a Földmé­rő és Talajvizsgáló Vállalat szakértője. — Egy pincét Se­bestyén Gyula, a pécsi városi tanács pinceügyi előadója le­falazott, hogy megnézzük: jó-e a thermovíziós eljárás a pince­kutatásra. Az elgondolásunk abból indult ki, hogy a föld alatt levő pincék zártak, nincs szellőzésük és így feltétlenül melegebbnek kell lenniük, mint azoknak, amelyek a sza­bad levegővel „közlekednek”. Ha pedig melegebbek, akkor ezt a készülékünk „látja”. Fel­téve természetesen azt, hogy van-e akkora a hőkülönbség, hogy ezt a műszerünk érzékel­je. Pécs belvárosának egyik há­za alatt vagyunk. Több kanyar és több lépcső után érkezünk a legmélyére. A befalazott ha­talmas pincébe, amelyet nem is olyan régen tártak fel. El­helyezik a felvevő kamerát és a „képernyőt”. Csend. Most dől el, egyáltalán jó ez az el­képzelés. Halk zümmögés. A kis kockaképernyőn sötét bolt­ív kontúr. Tőle jobbra világos boltíves mező. Itt vagyunk most. Ez a mi pincénk. A sö­tét boltívkontúrtól balra vilá­gosabb, boltívben végződő nagy folt. Ez a befalazott pin­ce. Sikerült. — Nem szabad elhamarko­dott ítéletet alkotni. Ez tényleg úgy látszik, hogy sikerült — hűti le a vérmes reményeket Kelemen Lajos —, de még sok kísérletet kell végeznünk, hogy végleg megállapítsuk: a ther­­movíziós eljárás alkalmas ar­ra, hogy a pincekutatást meg­nyugtató módon végezhessük vele. A Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalatba Magyar Tudo­mányos Akadémiával koope­rálva további kutatásokat és kísérleteket végez majd itt Pé­csett és Egerben. Ha ezek is jó eredménnyel zárulnak, akkor mondhatjuk: megvan. Jelenleg huszonöt kilométer hosszúságú pincerendszer már ismert. Mennyi van még? Áp­rilis 24-én és 25-én „pincekon­ferenciára” gyűlnek Pécsre a téma szakemberei. A tárcaközi bizottság vezetője Szilágyi La­jos építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes. Arról tanácskoznak majd, hogy mi­lyen módszereket kövessenek, mit tegyenek Pécs és Eger pincéivel. Itt számolnak majd be a thermovíziós kísérletről. Valaki a kamera előtti fal­hoz lép. Árnyéka világít a kép­ernyőn. Kezét a falra szorít­ja. Ellép. Kezének nyoma — hőnyoma — percekig fehéren világít még a képernyőn. -jft­ OFOTÉRT-tervek Fényképező automatákat állítanak fel Som­ogyi Béla, az OFOTÉRT vezérigazgatója szerdai tájé­koztatója során arról beszélt az újságíróknak, milyen intéz­kedéseket tettek a világpiacon kialakult áremelkedések hatá­sának elkerülésére. Kellő idő­ben kedvező szerződéseket kö­töttek a vállalat szállítóival és ennek köszönhető, hogy jelen­leg 60 százalékkal nagyobb árukészlettel rendelkeznek, mint az előző évben. Tavaly 110 ezer fényképezőgépet adott el a vállalat, erre az évre 180 ezer darab vásárlására kötöt­tek szerződést és ennek túl­nyomó része 100—500 forint érték közötti olcsó készülék. Amellett, hogy a nyugati or­szágok aránylag drága fotóké­szülékeiből is vásárolnak, a tő­kés importot erőteljesen csök­kentik és a szükséglet nagy ré­szét szocialista országok ter­meléséből fedezik, így elsősor­ban a Szovjetunióból, az NDK- ból, Csehszlovákiából vásárol­tak korszerű fényképezőgépe­ket. Ezek közül egyes típusok a­ korábbiaknál sokkal olcsóbb, véglegesen leszállított áron ke­rülnek most forgalomba. Pél­dául, a csehszlovák gyártmá­nyú Corina gép új ára, 190 fo­rint lesz. Miután demokratikus relációban megszüntették a 2x8-as méretű filmfelvevőgé­pek gyártását, az idén a szov­jet KVARC 2-szer szupernyol­cas gépen kívül tőkés import­ból vásárolnak széles válasz­tékban és árban szupernyol­cas filmfelvevőket. Újdonság lesz a japán CHINON hangos és az osztrák gyártmányú EUMIC néma és hangos vetí­tőgép. Nagy mennyiségben ér­keznek NDK gyártmányú cse­­reobjektívek, a tavalyinál lé­nyegesen több nagyítógépet vásároltak. Szovjet nagyítógé­pekből a tavalyi mennyiség négyszeresét kötötték le. Len­gyel, csehszlovák, és hazai gyártmányok is kerülnek majd forgalomba. Diavetítőkből szintén kedvelő lesz az ellá­tás, a választék. A MOM-tól ez évi szállításra 1,8 millió meniszkusz szem­üveglencsét vásárolnak, ezen­kívül 150 ezer lencsét kapnak az NDK-ból Az OFOTÉRT a közeljövőben külön üzletet nyit, ahol kemény és puha kontakt műanyag szemüveg­­lencséket fognak árusítani és elkészítésükre 8—10—30 napos határidővel vesznek fel rende­léseket. A férfiak által viselt szemüvegkeretek hiányának megszüntetése érdekében to­vábbi 50 ezer, a gyermek szem­üvegkeretekből további 25 ezer darabot rendeltek. Napszem­üveget több mint 60-féle típus­ban, nyolcféle színárnyalatban gyártanak. Közölte még a vezérigazgató, hogy 25—30 külföldi gyártmá­nyú fényképező­automatát vá­sárolnak, amelyiket forgalmas helyeken állítanak majd fel. Az automaták két darab 10 fo­rintos pénzérme bedobása el­lenében 2 perc alatt 4 darab fényképet készítenek. G. J. • • Öt évig nem avul el VEZETÉS SZÓTÁRBÓL Minden bizonnyal sok gaz-­­dasági és intézményi vezető­­ könyvszekrényében helyet kap egy új könyv: a „Vezetési, szervezési, információs és szá­mítástechnikai értelmező szó­tár”. A vaskos kötet, mely a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet, a MüM Országos Vezetőképző Központ és a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet közös kiadványaként jelent meg — sok tekintetben egyedülálló. S hogy számos kézikönyv hasz­nálatát csökkentheti — persze nem teszi teljesen feleslegessé —, arra a kötet irodalomjegy­zékében található felsorolás is utal. (Például Jövőkutatási fo­galomtár, Közgazdasági kisle­xikon, Gazdaságpolitikai kis­szótár, Vállalatgazdaságtani le­xikon, Üzemszervezési kézi­könyv, Pszichológiai alapfogal­mak kis enciklopédiája stb.) Ez a speciális értelmező szó­tár több mint ötezer címszó magyarázatát tartalmazza. No­ha ebből „csak” kereken ezer a kifejezetten vezetéstudo­mánnyal kapcsolatos, de ezek határozzák meg elsősorban a szótár jelentőségét, korszerű­ségét. Az előszóban Drecin József, a szerkesztő bizottság elnöke egyebek közt kifejti: „Gazda­ságunk szervezettségének szín­vonala ma még alacsonyabb, mint amilyennek termelő­erőink állapotához képest len­nie kellene. A korszerű tech­nika és a munkamegosztás cél­szerű szervezése csak akkor valósulhat meg igazán, ha ben­ne a munkahelyi szervezésen kívül, az egész gazdaságot, vagy ennek több, egymással szorosan együttműködő részét átfogó, rendszerszervezési szemléletet is érvényesítünk.” Hármas követelmény Az 540 oldalon közölt cím­szavak a vezetés, a szervezés, az információ és a számítás­­technika szakterületének csak legfontosabb szakkifejezését értelmezik. Mégis helyes törek­vés volt, hogy a hétköznap gyakran használt fogalmakat is meghagyták a sokszor átvá­logatott és csökkentett szótár­készletben. Remélhető, hogy ezeknek a szavaknak a szótár­ban közölt világos és egyértel­mű megfogalmazása csökkenti majd az ezen a területen gyak­ran tapasztalható pongyolasá­got. Érdemes elsőként kiemelni a vezetéssel összefüggő definí­ciókat. (Nem sajnáltak 84 cím­szót szentelni ennek a téma­körnek.) A „vezetői alkalmas­ság” címszó alatt az úgyneve­zett hármas követelményrend­szer tömör összefoglalását is megtaláljuk. (Ez a politikai megbízhatóság, szakmai hozzá­értés és a vezetői alkalmas­ság.) Ezt minden esetben tény­szerűen kell megállapítani, le­hetőség szerint mellőzve a szubjektivizmust és az egyol­dalúságot. A sokféle címszó közül — a vezetési hierarchiától a vezetői utánpótlásig — okulásul emel­jük még ki a­­ vezetői típus­hibák néhány jellegzetes faj­táját: a képzettséggel össze­függők érdektelenségben, ha­tározatlanságban, maradi gon­dolkodásban nyilvánulnak meg. Módszerbeli típushiba: szubjektivizmus, türelmetlen­ség, bürokratizmus, bizalmat­lanság, erőszakosság, demagó­gia. Végül a magatartás és jel­lembeli típushibák között a szótár a sértődöttséget, a kriti­kátlanságot, az anyagiasságot, a képmutatást, a kicsinyessé­get és a hízelgést említi. M­iniszter­képző Első ízben ebben a kötetben találhatók meg a vezetők szá­mára fontos nemzetközi intéz­mények ismertetése, így pél­dául a többször látható IN­­SEAD rövidítésről megtudjuk, hogy ez az Európai Vállalat­­vezetési Intézet, amely a kon­tinens egyetlen úgynevezett business school-ja. A Francia­­országban működő intézet tíz­hónapos tanfolyamának rész­vevői 22—30 évesek. És igaz, hogy a tanfolyam részvételi díja 14 000 frank, ugyanakkor 50 százalék erejéig hitelt nyújt tanítványainak 7 százalékos kamatra. A felvételnél három nyelv használata kötelező. Magyarul először kaphatnak a vezetők tájékoztatót a nem­zeti társintézmények feladatai­ról. Különösen érdekes, a szov­jet „Miniszterképző” intéz­mény, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Tu­dományos és Műszaki Állami Bizottság Népgazdaságirányí­tási Intézete. Az 1970 óta mű­ködő intézmény hallgatói mi­niszterek, miniszterhelyettesek és gazdasági egyesülések igaz­gatói. Az oktatás időtartama három hónap. Az értelmező szótár szer­kesztők elsősorban a felsőszin­tű vezetést kívánják segíteni, de a kötetet haszonnal forgat­hatja bármilyen vezetői posz­ton dolgozó, vagy a korszerű vezetés iránt érdeklődő beosz­tott is. Az ilyen megfogalmazás után különösen figyelemre­méltó, hogyan határozza meg a szótár a felsőszintű vezetést: „A több vezetési lépcsőből álló szervezet csúcsvezetője. Ennek megfelelően már csak az uta­sítók utasításával viszi át cse­lekvésgondolatát a végrehaj­tókra, irányelvek, célkitűzések formájában. Elemzett és érté­kelt adatokkal dolgozik, hosz­­szú távú időszemlélete van, horizontja az egész szervezetre és e szervezet népgazdasági, sőt nemzetközi kapcsolataira is kiterjed.” Szintkülönbség nélkül figyel­mébe ajánlható minden veze­tőnek, hogy például az értel­mező szótár külön címszó alatt határozza meg a titkárnő és a személyi titkár feladatait. Helyreigazítás helyett Dicséretes az a szerkesztői bátorság, amivel, az eddig ná­lunk még meg nem határozott fogalmak definíciójánál eljár­nak. Ugyanakkor kellő sze­rénységgel az előszóban a szó­tárt még csak első kísérletnek nevezik, amelynek „bizonyára megmutatkoznak majd fogya­tékosságai is”. A közös szerkesztőség úgy véli, hogy a most naprakész­nek tekinthető kiadvány öt évig nem avul el. Mindeneset­re addig is gyűjtik a közben felmerülő új fogalmakat. (Az erre a célra készített dosszié­ban láttam a „dem­ognózis” szót, ami a már felismert ve­szélyt magában foglaló előre­jelzés meghatározására szol­gál.) Az összegyűjtött új cím­szavakat vagy a következő ki­adásban, vagy egy pótfüzetben adják közre. Mivel a szerkesztőség a kö­tetben­ közli, hogy szívesen fo­gad minden észrevételt, hadd zárjam a beszámolót néhány ilyen irányú megjegyzéssel. Érdemes lenne az idegen sza­vak, kifejezések meghatározása mellett röviden az idegen szó eredetére, jelentésére vonatko­zó utalást is közölni. (Például amennyire hasznos az „ode­­randusok”-ról tudni, hogy egy „művelet adatai, amelyekből meghatározott tevékenység el­végzése után az eredmény következik”, annyira a szó ere­deti jelentésére való utalás közlése sem volna felesleges.) Nemcsak a divatos téma miatt volna helyes a — ha­sonló külföldi kiadványokban is szereplő — női vezető prob­lémájával összefüggő címsza­vak felvétele a szótárba. Nem tudni, miért hiányzik a kötet­ből a protokoll, az etikett, a reprezentáció és a sajtóval kapcsolatos valamennyi cím­szó. Hasznos volna egyszer a vezetők számára például a saj­tókonferenciák ügyéről, vagy a sajtó, a rádió és a televízió út­ján való közlés alapfogalmai­ról is szót ejteni. Azzal nem­csak a vezetőket segítenénk, hanem a közvélemény tájékoz­tatása is javulna.­­ Pálos Miklós ff A Budapesti­­ Közlekedési Vállalat ffjEpB magas kereseti lehetőséggel FELVÉTELRE KERES 21 éves kortól férfi gépkocsivezetőket, 2 éves ! — 3,5 tonnás — tehergépjármű-vezetői gyakorlattal AUTÓBUSZVEZETŐNEK! 10000 Ft éves forgalmi juttatás!­­­ Havi 200 órás törvényes munkaidő FELVÉTELRE KERES továbbá 8 általános iskolai végzettséggel 20 éves kortól férfi,és nődolgozókat­­ TROLI VEZETŐNEK, férfi dolgozókat HÉV MOTORVEZETŐNEK ! A trolivezetők és a HÉV motorvezetők részére 5000 Ft éves munkaköri pótlék! A járművezetők részére a megkívánt feltételek fennállása esetén NYUGDÍJ-KORKEDVEZMÉNY! Bérezés a kiképzési idő alatt is a járművezetői munkakör szerint! Téli—nyári egyenruha-ellátás! Minden dolgozó és családtagja részére — a BKV menetrendszerű járataira — díjmentes utazási igazolvány biztosítása­­• L FELVÉTEL: Budapest VII., Kertész utca T6., fszt. 64.­­ és a vállalat valamennyi telephelyén át Társadalmi őrségek a környezet védelmére Mind több országrészben szerveznek környezetvédelmi társadalmi őrségeket a helyi, megyei, járási, városi népfront­bizottságok. Több fővárosi ke­rületben is eredményesen mű­ködnek már ilyen társadalmi szervek. A népfront társadal­mi őrei vigyáznak a termé­szeti környezet, a víz és a le­vegő, a közterületek, az erdők, a mezők tisztaságára. Sokrétű felvilágosító, nevelő munkával serkentik az embereket arra, hogy oltalmazzák az erdőket, a parkokat, a fákat az okta­lan rongálástól. A társadalmi őrök jogosul­tak figyelmeztetni a környe­zeti ártalmak okozóit cselek­ményük abbahagyására, s ha a felszólítás eredménytelen, szükség esetén igénybe vehe­tik hatósági, rendészeti szer­vek közreműködését is. Vas megyében 1960-ban hoz­ták létre a Hazafias Népfront természet- és környezetvédel­mi munkabizottságát, amely­nek másfél évtizedes tevékeny­ségét vitatta meg szerdán Szombathelyen a népfront me­gyei bizottsága. A munkabi­zottság tagjai minden év má­jusában megrendezik a Vas megyei természet- és környe­zetvédelmi napokat, kiállításo­kat, előadásokat, tudományos üléseket, emléküléseket szer­veznek. Rendezvényeik tizenöt év alatt százezreket mozgósí­tottak, neveltek a természet szépségeinek felismerésére, megbecsülésére. Megnyílt a MALÉV Air Tours Dorottya utcai irodája Tegnap délelőtt megnyílt a MALÉV Air Tours Dorottya utcai új utazási irodája. Vág András, a MALÉV Air Tours vezetője elmondta: 1968-ban alakultak meg, és mind ez ideiig csak azzal foglalkoztak, hogy a hazánkba utazók szá­mára tartalmas magyarorszá­gi programokat szerveztek. Ezentúl azonban a magyar tu­risták külföldi társasutazásait is megszervezik. Eddig erre azért nem nyílt lehetőségük, mert nem volt hely, ahol az ügyfeleket fogadhatták volna, ugyanis a vezérigazgatóság épületében, néhány szűk iro­dahelyiségben vendégesked­tek. A MALÉV Air Tours-nak az a célja, hogy az elő- és az utóidényben elősegítse a re­pülőgépek kapacitásának jobb kihasználását, valamint a be­utazó csoportok esetében ter­mészetesen az is, hogy növel­je a devizabevételt. Vág And­rás az iroda megnyitása al­kalmából azt is elmondta, hogy a MALÉV Air Tours ál­tal szervezett programok első­sorban azokat a turisztikai célpontokat érintik, amelyek eddig többé-kevésbé elérhe­tetlennek bizonyultak az át­lagturisták, az utazni vágyók számára: a lehetőségek sze­rint éppen ezért a társas­­utakat meglehetősen olcsó áron kínálják. Tanácskozás az ifjúság egészségneveléséről A Fővárosi Egészségnevelési Napok ’75 második napján, szerdán, az ifjúság egészséges életre nevelésével foglalkoztak ,az előadások. A plenáris ülé­sen megjelent Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt alelnö­­ke is. Elsőnek dr. Körmendy István, a fővárosi tanács egész­ségügyi főosztályának csoport­­vezető főorvosa tartotta meg előadását Az egészségnevelők felelőssége ifjúságunkért cím­mel, majd dr. Székely Lajos, a Fővárosi Egészségnevelési Központ vezetője foglalkozott az ifjúság egészséges életmód­ra nevelésének aktuális kérdé­seivel. Az előadásokat három szek­cióülés követte, amelyen az ifjúsági vöröskeresztes moz­galom eredményeit, valamint a pedagógiai és egészségügyi fel­adatokat vitatták meg az ifjú­ság egészséges életre nevelé­­­­sében. A két téma vitavezető­je: dr. Bőgi Júlia, a SOTE II. Szemészeti Klinika egyetemi tanársegéde, illetve dr. Róna Borbála, az Országos Köz­egészségügyi Intézet osztályve­zetője volt. A harmadik szek­ció — Kelemen Endrének, az Iskolatelevízió osztályvezetőjé­nek vitaindítója nyomán — a tömegkommunikáció egészség­­nevelésben játszott szerepét tárgyalta meg. 5 Újabb magyar fiatalok jelentkezhetnek NDK-beli munkára A Magyar Népköztársaság, valamint a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmé­ben az idén is lehetőség nyílik magyar fiatalok külföldi mun­kavállalására. Jelentkezéseket Budapesten április 24-től fo­gadnak el a VIII., Baross utca 124. szám alatti munkaerő­gazdálkodási hivatalban. Je­lentkezhetnek forgácsoló, laka­tos, műszerész, autószerelő, autófényező, villanyszerelő, kő­műves, festő-tapétázó, nyom­datechnikai és vegyipari szak­munkások, továbbá betanítást igénylő különböző munkakö­rökre szakképzetlen férfiak és nők. Lényegesebb feltételek: 18— 26 év közötti korhatár, nőtlen, illetve hajadon családi álla­pot, budapesti állandó vagy legalább négyéves ideiglenes bejelentett lakás. A további tudnivalókról a jelentkezéskor adnak felvilágosítást. Korlátozott számban lehető­ség van gépész-, építész- és ve­gyészmérnökök kiutazására is, az ő jelentkezésükkel a Mun­kaügyi Minisztérium területi főosztálya közvetlenül foglal­kozik. Az NDK-ba való eluta­zásra előreláthatólag október­ben kerül sor. Szocialista brigádok a munkásfiatalok taníttatásáért A „Gyermekeink jobb tanu­lásáért” nevű társadalmi moz­galmat 1972 végén kezdemé­nyezte a miskolci Lenin Kohá­szati Művek egyik szocialista brigádja. A tehetséges mun­kásfiatalok tanulását kommu­nista műszakok tartásával tá­mogató mozgalomhoz számos üzemi közönség csatlakozott, és a Borsod megyei tanács szám­láján eddig tizenkétmillió fo­rint gyűlt össze Tegnap a tár­sadalmi alap felügyelő bizott­sága úgy döntött, hogy első­sorban a megye aprófalvas te­lepülésein élő diákokat segítik. Tízévi szigorított börtönbüntetés­­ emberölésért A gyulai megyei bíróság szerdán hirdetett ítéletet Czi­­kora József 45 éves orosházi lakos bűnügyiben, aki 1975. február 12-én éjjel Orosházán Debreczeni Józsefet, élettársá­nak volt férjét több kalapács­ütéssel agyonverte. A bíróság emberölés bűntet­te miatt Czikora Józsefet 10 évi, szigorított börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítélte és 8 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A védő és a vádlott enyhítésért felleb­bezett.

Next