Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

Péntek, 1975. augusztus 8. Ma» Nemzet Árkádok, zöldterületek az újjászülető Belvárosban A belvárosi rekonstrukció kivitelezés alatt álló részletes terveinek ismertetése során cikksorozatunk harmadik, be­fejező részében a létrejövő új épületekkel, az árkádosítással, a zöldterületek kialakításával, a Kálvin tér rendezését érint­e­tő új épületekkel kívánunk foglalkozni. A belvárosi üzlet­negyed foghíjas telkeinek be­építésével 160 ezer légköbmé­ter új épületet emelnek, ame­lyek alsó szintjükben üzlethá­zak, a felsőbb emeleteken pe­dig lakások létesülnek. A Váci utcában, a Régi pos­ta utca sarkán és a 20. számú telken kezdődnek az új ház­építkezések, majd a Váci ut­ca 19—21. számú telek helyén építik fel az új házat, ame­lyet az úttest felett gyalogos­­híd köt össze a szemben levő épülettel. Amikor először ke­rült nyilvánosságra ez az épí­tészeti elgondolás, sok kritika hangzott el ellene, de végül is a megvalósítás mellett döntöt­tek. A két új épület földszint­jén különböző szakmá­iú ke­reskedelmi üzletek, az első két emeleten vendéglátó, szó­rakoztató intézmények kap­nak helyet. A Régiposta utca és a Váci utca sarkán kilenc­­emeletes új épületet emelnek, amelynek földszintjén, galé­riáján, első és második eme­letén 2500 négyzetméter el­adótérrel az Aranypók nyit modern kisáruházat. A hazai és a külföldi divatcikkek, kö­töttáruk gazdag választéka tá­rul itt majd a vásárlóközön­ség elé. Az épületben lesz még OTP-fiók és más keres­kedelmi üzlet, a felső szinte­ken lakásokat alakítanak ki. Az épület a Régiposta utca je­lenlegi vonalától kissé beljebb helyezkedik el, f­ogazatos ki­képzéssel, úgy, hogy a sarkon kis terecske keletkezik, ahol szobrot helyeznek el. A két új épület között megmaradó, Váci utca 18. számú házban levő üzletet átalakítják, a fodrászatot az emeletre he­lyezik, és néhány ipari mű­hely kap helyet. A lakások korszerűsítését is tervezik. A Váci utca és a Régiposta ut­ca szemben levő saroképüle­tét, ahol fodrászüzlet és tra­fik van, a Régiposta utcai fronton árkáidosítják, és ez­zel javítják a forgalmat. Az árkádosítási munkálatok már napokon belül megkez­dődnek a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sar­kán. A Kossuth Lajos utca 2. számú házat érinti legelőször az építkezés, később a mellet­te levő, Kossuth Lajos utca 2­ a számú épület is árkádosí­­tásra kerül, a Városház ut­cáig. Pedig csak nemrégiben készült el nagy költséggel, hosszadalmas munkával eb­ben a házban a Keravill üz­letének gyönyörű portálja. Az eddigi állapotot tekint­ve, a Kossuth Lajos utca 2. számú házban majdnem min­den üzlet megszűnik. Csupán a papírkereskedés marad meg az árkádok mögött hosszú csíkban, a Kígyó-patikát pe­dig az udvari traktusban he­lyezik el. Az Állami Fodrá­szat felkerül a Petőfi Sándor utcai iront emeletére. A további tervek szerint később folytatják az árkádo­­sítást a Petőfi Sándor utca 1. számú épületen, amelynek hatalmas, kettős udvarát már most utcaszerűen megnyitják, és az épület belső földszintjén korszerű üzleteknek adnak helyet. Az árkádosítást üte­mezve hajtják végre. A Kossuth Lajos utcai ár­­kádosításnál a kibontások után előkerülő eredeti eklek­tikus épületarchitektúra vala­mennyi elemét megtartják. Feltételezhető, hogy a bontá­sok után az első emeleti hom­lokzat lizénáival azonos szé­lességű, eredeti acélpillérek kőburkolattal képezhetők ki. Ettől és a többi feltárástól is függően, javasolják a terve­zők, hogy az árkádnyílások szemöldöklezárása újonnan képezett enyhe ívekkel tör­ténjék. Az első emeleti abla­kok alatti mellvéd párkány az eredeti hangsúlyos profilí­­rozással kívánják rekonst­ruálni. Az övpárkány és az árkádnyílást lezáró ív közöt­ti felületet szintén kőburko­lattal képezik ki, de ennek megdolgozását és anyagmeg­választását attól teszik füg­gővé, hogy a felületen plasz­tikus, nagy igényű reklám-, illetve díszkivilágítás elhelye­zése lehetséges-e. A­ középső­falnak a portál mögötti, az üzlettérbe eső faltesteit erősen plasztikus, képzőművészeti igénnyel megoldott kerámia burkolattal tervezik. A Kálvin tér rendezését a metró- és az aluljáró-építke­zés kapcsán összhangba hoz­ták a Belváros rekonstrukció­jával. Elsősorban a Kecske­méti utca torkolatában levő két szemközti telek beépítését végzik el, de ezt is két rész­letben. Most, néhány hét múl­va, hozzákezdenek a két épü­let alapozásához, miután ez összefügg a Kálvin téri alul­­járóik lépcsőfeljáróinak kikép­zésével. Ha az alapozás meg­történt, a munkálatokat ab­bahagyják, és csak két év múlva kerül majd sor az épü­letek megépítésére. Egyébként eldőlt az is, hogy mind a két épület — a sok korábbi ter­­vezgetéssel ellentétben — la­kóház lesz. A Kecskeméti utca 14. számú, a Múzeum körúthoz csatlakozó telken hétemeletes lakóházat építenek, részben lábakra állítva, hogy helyet teremtsenek autóparkolásra. A földszint többi részét nagy cipőáruház foglalja majd el. A szemben levő, Kálvin tér 1. számú telken szintén hét­emeletes lakóházat létesíte­nek, ennek földszintjét és el­ső emeletét a vendéglátóipar részére engedik át. Az építke­zési telkek kialakítása kap­csán a KÖZTI-székház előtt nyolc, a Magyar utca sarkán 17, a Bástya utca sarkán, a régi Városkapu eszpresszó épületének helyén 45 autó parkolására lesz hely. Foglal­­koznak azzal a gondolattal, hogy e területeken felszín alatti garázsokat is létesíte­nek. A KÖZTI-székházzal szemben, az új épület előtt, díszkutat helyeznek el. Nem dőlt még el, de nem is tartozik a belvárosi re­konstrukció témakörébe a Kálvin tér szemközti, VIII.— IX. kerületi oldalán az üres telkek beépítésének sorsa. Er­re nézve is már nagyon sok terv született, de egyik sem vált véglegessé, és az egész ügy ma is cseppfolyós álla­potban van. Annyi bizonyos, hogy a Kálvin téri áruház épületét előbb-utóbb lebont­ják, és ezt a telket nem épí­tik be újra. A Kálvin tér 1. számú épü­letben 27 lakás, 500 négyzet­méter üzletterület, a Kecske­méti utca 14. számú házban 80 lakás és 900 négyzetméte­res üzletterület létesül. Ez utóbbi épület árkádosított megoldásban jön létre, és a későbbiekben az árkádosítást folytatják a Múzeum körúti házaknál... ! Az újjászülető Belváros I zöldterületi fejlesztésének­­ tervét Schnitzler Erika (BU­­­­VÁTI) készítette. Ezek legje­­­­lentősebb részlete a Tolbuhin I körút—Múzeum körút mögötti­­ tömbökben húzódó régi vá­­­­rostál kiszabadítása és hely­­reállítása során az érintett, tömbök rekonstrukciójává, egy olyan összefüggő zöldte­rületi rendszer kialakítása, amely a városfal bemutatása mellett egy, a körúttal pár­huzamos gyalogútra felfűzött rekreációs zöldfelületek lán­colata. A teljes Váci utca gyalogos­utcává történő átalakulása in­dokolja többek között az utca két oldalán levő töm­bök re­konstrukcióját. Ennek kap­csán nyílik lehetőség e töm­bökben levő faállomány fel­használásával kisebb-nagyobb zöldterületek kialakítására, amelyeket a Váci utcára, mint fő gyalogútra kinyitva, annak jelentőségét tovább le­hetne fokozni. A Belgrád rak­part—Irányi utca—Molnár ut­ca—Sörház utca által határolt tömb rekonstrukciója módot ad e területen nagyobb zöld­felület kialakítására, amely a Váci utca menti kisebb zöld­területek folytatásaként egy zöldterületi ékként nyúlna ki a Duna-part felé. Gárdonyi Jenő A Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán sorra kerülő árkádosítás rajza. A Kálvin tér és a Kecskeméti utca sarkán épül majd ez a két modern lakóház A műemlékvédelem megmenti a Balaton-vidék legöregebb házát Alsóörs, ez a kis falu, év­századokon át élte a Balaton fölött, a Somlóhegy oldalában meghúzódva a maga életét. Bányáiból jó malomköveknek való vöröskövet vágtak, azt a permi homokkövet, amely rá­nyomta a bélyegét erre a fa­lura. Ebből épültek a házak, az árkok oldalai, a felettük átívelő, egy darabból kifara­gott hidak, jellegzetes színt adva a falunak. Mediterrán levegő érzik itt, különösen ta­vasszal, amikor a domboldalak fái virágba borulnak. A kerí­tések tetején, a repedésekben megbúvó kövirózsák, a házak előtti oleanderek, a muskátlis kiskertek csak erősítik ezt a hatást. Sokáig távol élt a község a tótól. Rétek, szőlők húzódtak közöttük, és néhány nyaraló árválkodott magában. Aki akkor, évtizedekkel ezelőtt látta és most nézi, nem ismer rá. Összeért már a fürdőtelep és a falu, földszintes, emele­tes nyaralók, üdülőházak álla­nak az egykor elválasztó te­rületen. A parton gyönyörű strand, zsúfolt sátortábor, üz­letházak és szépen gondozott kikötőpark fogadja a vendé­geket. A hosszú utat, ami a régi falurészbe felvezet, már új épületek szegélyezik. Ott áll az új művelődési ház, az áru­ház, állami lakóházak. Felet­tük a dombok tetejét tölgyer­­dők — néhol fenyőerdők sö­tétjével tarkítva — borítják, de a nyaralóházak már az er­dőhatárig felkúsztak. Az egész táj felett, az izzó nyári meleg­ben, szinte remeg a levegő, melegtengeri vidékek hangu­latát idézve. Pannon táj, mondják az írók és költők. Színmagyar táj ez­ a magyar történelmet lehelik a dombok ölében megbúvó falvak, fehér­lő templomaikkal, a­ nép ízlé­sét dicsérő szőlőbeli hajlékok­kal, pincékkel. Balatoni Ri­viéra, de magyar Riviéra, amely 1945 óta olyan fejlődés­nek indult, amilyen azelőtt e vidék lakosai elképzelni is alig tudtak. Alsóörs nevét 1279-ben ta­láljuk először említve. A ki­rálynék tárnokai lakták, akik a vöröskő bányákra ügyeltek fel. Ezek ma is láthatók, mély udvarukkal és a lilás-vöröses színű kőoldalakkal. Ma is fej­tik belőlük az e vidékre any­­nyira jellemző követ. A falubeli látnivalók között van a református templom. XV. századi csúcsíves tagozott bejárati kapujával, majd pe­dig a közelében, a Petőfi-köz 7. sz. alatt áll a leghíresebb épület, amely országos érdek­lődésre tarthat számot. A nép által török háznak nevezett épület egy meredek tereplép­cső szélén emelkedik, és so­káig elkerülte a műtörténé­szek figyelmét. 1953-ban fe­dezték fel, és a szakértők sze­rint ma hazánk legrégebbi kisnemesi udvarháza a XV. századból. A hosszú, téglalap alakú, oromzatával a Balaton felé néző ház, amely alatt ha­talmas pince húzódik, ma már csak egy szobából és konyhá­ból áll. Harmadik helyiségét lebontották. Kis telek tartozik hozzá, kőkerítése mellől gyö­nyörű a kilátás a tó vizére Tihanyig és keletre kenéséig. A ház külső bejárati és belső szobaajtaja 16 gótikus kőkere­­tezésű. Eddig magántulajdon­ban volt, és évtizedeken át hiába várták szerelmesei, hogy valami történik vele. Most már megvette a községi tanács, és szeretné, ha mi­előbb bekerülne az üdülőhelyi élet áramlásába. Az Országos Műemléki Felügyelőség már elkezdte a ház vizsgálatát, le­verték már a vakolatát, és előtűntek az eddig elfalazott nyílások, a gótika idejére mu­tató ablakok kőkeretei is. Pincéjének ajtaja is későgóti­­ku­s, széles félkörívvel záródó. Kéményén egy turbánszerű kiképzés van, ezért nevezi a nép török háznak. Megállok a kőkerítés falánál, elnézegetem a tó tükrét és gondolatban végigszaladok a ház múltján. Még láthatta Má­tyás király vadászó udvartar­tását — a közeli Király-kutat a nép hite szerint róla nevez­ték el —, az első török por­­tyázókat, az őket kergető vég­vári vitézeket, Vak Bottyán ,és Bén Balogh Ádám kuruc ka­tonáit 1707-ben. Ez a ház egy a Balaton-vidék 500 éves törté­netével, ezért féltékenyen kell vigyáznunk reá, mint a tó­környék egyik legértékesebb népi építészeti emlékére. Tu­dom, hogy milyen szép mun­kát végez a Műemléki Fel­ügyelőség az ilyen házak hely­reállításával, és miután ők is már két évtizede várják, hogy végre hozzányúlhassanak a házhoz, megmenthessék, visz­­szaadhassák eredeti formáját, bizonyára nagy értéke és lát­nivalója lesz Alsóörsnek. A nagy kérdés az, mi legyen benne? A községi tanács ve­zetőinek sincs még e téren végleges elképzelése. Szerin­tem valami igen finom kávé­zót kellene berendezni, ha a mellette álló öreg népi házat is megszerzi a tanács kiszolgáló épületnek. Ma a­­ vendégek minden érdekességért bárhová elmennek, elég itt csak Nagy­vázsony példájára hivatkozni. Ez a ház pedig itt áll a tópart közelében, furcsa kéményével fel­magasodva a község fölé, amelynek évszázados történel­mét vigyázta, és mint utolsó tanú, hagyja most ránk. Nem lehet meghatottság nélkül fa­lai közé lépni és mert nekünk alig van még több ilyen régi épületünk — míg tőlünk nyu­gatabbra tömegével található — féltő gondossággal kell vi­gyáznunk reá. Zákonyi Ferenc Kurucz Gyula: A23/ A ködfareigó Huszonnyolc éves volt, első asszisztens és lakástulajdonos — ha végiggondolja, talán még elégedett is lehetett volna. Ez idő tájt jegyezte le az első rövidfilm vázlatát. Ködös hajnalon megáll egy vállalati autó egy ház előtt. A beszálló optikájából beszállunk a kocsiba, elöl az álmos, de nevető arcú sofőr, mellette komolykodó, fehér inges, gumi nyakkendős hivatalnok szürke szivacszakóban. Mindkettőjük háta látszik, a sofőr gézzel át­kötött jobb kézfeje,­­ a hátsó ülés üres bal oldala, esetleg a bennülő térde. Elsuhanó házak, külváros, gyárkémények, azután a vidék, őszi, csupasz fákkal szegett or­szágút és a mindent elborító köd — hajnalban. (Alig érzé­kelhetők a színek, tehát lehe­tőleg színes legyen.) — Mi lelte a kezét? — inhúzódás. — Bír vezetni? — Kell, hát bírok. Zene nincs. A két váll kö­zöt kép a nyirkosszürke úton: gubancos fák, világos köd. Kanyarok, egyenesek, elágazá­sok, néhány nagy teherautót előznek meg. Mellékútvonal, egyedül a hajnalban. Baloldalt a ködben először csak egy fe­­hérsárgás folt, azután napko­rongszerű, világosabb körfor­ma; nyárfák száraz gallyain, akácégfátylakon fut át, gömbö­lyű koronákon, szabálytalan, halott fák koronáit keresztezi elhalványulva, felerősödve. Csatlakozik három villanydrót: metronómként emelkednek­­lejtenek az oszlopok között a nap körül. — Odaérünk nyolcra? — Vígan. Egy­­település kihalt utcájá­nak bal oldalán fut tovább a kocsi, tetők mögött bukik el és fel a napkorong, kutyauga­tás marad el a kocsi mögött — fejkendős vénasszony árnya. Újra a néptelen országút. — Még egy kávéra is lenne időnk, ha lenne útközben presszó. — Nem, nem csak pontosan ott legyünk. Sűrű facsoport, félhomály és motorzaj. Megint a napkorong, erősödve, de még mindig csak aranyló foltként a ritmikus drótok, a ritmikus, csupasz fa­koronák között reggeli ködbur­kában, ezerszer ezer közelebbi formán eltörve, de egyedül mindig újra ígérve a fényt, képviselve az állandóságot. A jellegtelen főnökarc hát­rapillant: — Elhoztad az anyagot? — Igen. — Álmos vagy? — A napot nézem. Vállrántós, visszafordul, elöl ködszürke a két váll között. Újra oldalt, az egyre vilá­gosodó, sárga korongra. Éles kanyar, baloldalt dombhát. Jobbra térnek, a mé­lyebb úton eltűnt a nap, szür­ke szórt fény. Az optika előre­­fordul a két váll közé: nyir­kosan csillogó út a rendetlen fasor között. Hirtelen fékcsikorgós: egy mikrobusz áll az útszélen, egy személykocsi és egy motor. Meggállnak. — Mi van? — Nem tudom. Jobboldali emberek állnak a szántás szélén. A sofőr ki­száll, utána a szivacszakós, végül a hátsó az optikával. Műbőrbe, zakóba, pufajkába öltözött öt ember felé tartanak a csepegő akácágak alatt, a fe­­ketésbarna szántáson. A barázdák között egy fel­borult kismotor, tőle két mé­terre nagy darab pakundekli, elöl két bakancsos láb látszik ki alóla. (A motorzaj is megszűnt.) — Ki az? Egy borostás, svájcisapkás arc fordul oda. — Kicsúszhatott. Még teg­nap este, már teljesen hideg.. Állnak, csak a házakat látni, rajtuk át a halottat. A szivacs­zakós odamegy a sofőrhöz: — Segíthetünk valamit? Másik parasztarc. — Már elment egy motoros. — Akkor induljunk, nyolcra ott kell lennünk. Még egyszer, közeliben a két bakancs a papundekli aló. Optika fordul: a szivacszakós és a sofőr. A kocsi előtt ketté­válnak, nyitják az ajtót. Közbevillanás a nap állandó helyére a fák között: nincs nap, nincs sárga korong. A három ajtó csattanása és egy főcím: Mikor a Nap el­hagy. Úgy gondolta, még nincs itt az ideje, hogy bárkinek meg­mutassa, annál is inkább, mert mikor ötvenedszer átnézte, át­gondolta, már nem volt biztos benne, hogy ér-e valamit vagy csak ő érzi jónak. A többi anyag kíméletlenül kicsúszott a kezéből, össze­vissza gomolygott, újabb és újabb részletekkel borította el, zavarta, s ahogy mind kemé­nyebben dolgozott, úgy kese­redett el — vagy talán: minél elkeseredettebben gyűrkőzött a gomolygó anyaggal, annál ke­ményebb, szárazabb lett mun­ka közben. (Folytatjuk) Elkészült a nagykanizsai URH rádió-adóállomás A nagykanizsa mellett Kerü­lőpusztán, a tengerszint feletti 309 méter magas ponton álló tv-állomáson elkészült az URH rádió-adóállomás. Az adó a Kossuth és a Petőfi rádió, továbbá a harmadik műsor fel­erősítésére szolgál. Több mint 100 km-es körzetben — Zala, Vas, Veszprém és Somogy me­gye területén — teszi tökélete­sebbé a zene és a prózai műso­rok vételét. E körzetben jelen­tősen csökkenti a zaj­zavaro­kat is. Egyelőre azonban kevés előfizető rendelkezik URH rá­diókészülékkel. Ezért a Zala megyei iparcikk-kereskedelmi vállalat kedvezményes rádió­vásárt, adás-vételt rendez augusztusban. Nemcsak készü­lékeket kínál, hanem a szoká­sosnál kedvezőbb áron meg is vásárolja a felajánlott régi tí­pusú készülékeket. Az új URH rádió-adóállomá­son csütörtökön reggel befeje­ződött az adóberendezések 150 órás műszaki próbája. A szük­séges mérések elvégzése után az adó augusztus 12-én kezdi meg a 3 rádióműsor rendszeres sugárzását, illetve erősítését. s Rekord a Lábatlani Vékony papírgyárban A Lábatlani Vékonypapír­­gyár dolgozói a kongresszusi és a felszabadulási munkaver­seny második szakaszában re­kordot értek el. Az év elejétől július végéig 21 370 tonna pa­pírt gyártottak, ezer tonnával többet az előírtnál. Ez a telje­sítmény egyedülálló a néhány éve működő gyár történetében, mert hét hónap alatt ennyi pa­pírt még nem adtak át a ke­reskedelemnek. A beruházási program szerint ebben az év­ben kell elérni a lábatlani gyárban a teljes, az évi 35 000 tonnás kapacitást. Az eddigi teljesítmények arra utalnak, hogy megvalósítják ezt a prog­ramot és az év végéig már 1,2 milliárd forint értékű termék hagyja el a lábatlani gyárat. Főiskolai tanárképzés gyors- és gépírásból Három tantárgy, magyar nyelv és irodalom, gyorsírás és gépírás tanítására jogosító diplomát kapnak majd azok a fiatalok, akik ennek az új for­májú felsőfokú képzésnek a hallgatói lesznek a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Az első évfolyamot szeptemberben in­dítják, a létszám már betelt. Az oktatás egyelőre a főiskola magyar nyelvi tanszékének keretében történik, a későb­biekben önálló gyorsírási és gépírási tanszéket szerveznek.

Next