Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-08 / 185. szám
Péntek, 1975. augusztus 8. Ma» Nemzet Árkádok, zöldterületek az újjászülető Belvárosban A belvárosi rekonstrukció kivitelezés alatt álló részletes terveinek ismertetése során cikksorozatunk harmadik, befejező részében a létrejövő új épületekkel, az árkádosítással, a zöldterületek kialakításával, a Kálvin tér rendezését érintető új épületekkel kívánunk foglalkozni. A belvárosi üzletnegyed foghíjas telkeinek beépítésével 160 ezer légköbméter új épületet emelnek, amelyek alsó szintjükben üzletházak, a felsőbb emeleteken pedig lakások létesülnek. A Váci utcában, a Régi posta utca sarkán és a 20. számú telken kezdődnek az új házépítkezések, majd a Váci utca 19—21. számú telek helyén építik fel az új házat, amelyet az úttest felett gyalogoshíd köt össze a szemben levő épülettel. Amikor először került nyilvánosságra ez az építészeti elgondolás, sok kritika hangzott el ellene, de végül is a megvalósítás mellett döntöttek. A két új épület földszintjén különböző szakmáiú kereskedelmi üzletek, az első két emeleten vendéglátó, szórakoztató intézmények kapnak helyet. A Régiposta utca és a Váci utca sarkán kilencemeletes új épületet emelnek, amelynek földszintjén, galériáján, első és második emeletén 2500 négyzetméter eladótérrel az Aranypók nyit modern kisáruházat. A hazai és a külföldi divatcikkek, kötöttáruk gazdag választéka tárul itt majd a vásárlóközönség elé. Az épületben lesz még OTP-fiók és más kereskedelmi üzlet, a felső szinteken lakásokat alakítanak ki. Az épület a Régiposta utca jelenlegi vonalától kissé beljebb helyezkedik el, fogazatos kiképzéssel, úgy, hogy a sarkon kis terecske keletkezik, ahol szobrot helyeznek el. A két új épület között megmaradó, Váci utca 18. számú házban levő üzletet átalakítják, a fodrászatot az emeletre helyezik, és néhány ipari műhely kap helyet. A lakások korszerűsítését is tervezik. A Váci utca és a Régiposta utca szemben levő saroképületét, ahol fodrászüzlet és trafik van, a Régiposta utcai fronton árkáidosítják, és ezzel javítják a forgalmat. Az árkádosítási munkálatok már napokon belül megkezdődnek a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán. A Kossuth Lajos utca 2. számú házat érinti legelőször az építkezés, később a mellette levő, Kossuth Lajos utca 2 a számú épület is árkádosításra kerül, a Városház utcáig. Pedig csak nemrégiben készült el nagy költséggel, hosszadalmas munkával ebben a házban a Keravill üzletének gyönyörű portálja. Az eddigi állapotot tekintve, a Kossuth Lajos utca 2. számú házban majdnem minden üzlet megszűnik. Csupán a papírkereskedés marad meg az árkádok mögött hosszú csíkban, a Kígyó-patikát pedig az udvari traktusban helyezik el. Az Állami Fodrászat felkerül a Petőfi Sándor utcai iront emeletére. A további tervek szerint később folytatják az árkádosítást a Petőfi Sándor utca 1. számú épületen, amelynek hatalmas, kettős udvarát már most utcaszerűen megnyitják, és az épület belső földszintjén korszerű üzleteknek adnak helyet. Az árkádosítást ütemezve hajtják végre. A Kossuth Lajos utcai árkádosításnál a kibontások után előkerülő eredeti eklektikus épületarchitektúra valamennyi elemét megtartják. Feltételezhető, hogy a bontások után az első emeleti homlokzat lizénáival azonos szélességű, eredeti acélpillérek kőburkolattal képezhetők ki. Ettől és a többi feltárástól is függően, javasolják a tervezők, hogy az árkádnyílások szemöldöklezárása újonnan képezett enyhe ívekkel történjék. Az első emeleti ablakok alatti mellvéd párkány az eredeti hangsúlyos profilírozással kívánják rekonstruálni. Az övpárkány és az árkádnyílást lezáró ív közötti felületet szintén kőburkolattal képezik ki, de ennek megdolgozását és anyagmegválasztását attól teszik függővé, hogy a felületen plasztikus, nagy igényű reklám-, illetve díszkivilágítás elhelyezése lehetséges-e. A középsőfalnak a portál mögötti, az üzlettérbe eső faltesteit erősen plasztikus, képzőművészeti igénnyel megoldott kerámia burkolattal tervezik. A Kálvin tér rendezését a metró- és az aluljáró-építkezés kapcsán összhangba hozták a Belváros rekonstrukciójával. Elsősorban a Kecskeméti utca torkolatában levő két szemközti telek beépítését végzik el, de ezt is két részletben. Most, néhány hét múlva, hozzákezdenek a két épület alapozásához, miután ez összefügg a Kálvin téri aluljáróik lépcsőfeljáróinak kiképzésével. Ha az alapozás megtörtént, a munkálatokat abbahagyják, és csak két év múlva kerül majd sor az épületek megépítésére. Egyébként eldőlt az is, hogy mind a két épület — a sok korábbi tervezgetéssel ellentétben — lakóház lesz. A Kecskeméti utca 14. számú, a Múzeum körúthoz csatlakozó telken hétemeletes lakóházat építenek, részben lábakra állítva, hogy helyet teremtsenek autóparkolásra. A földszint többi részét nagy cipőáruház foglalja majd el. A szemben levő, Kálvin tér 1. számú telken szintén hétemeletes lakóházat létesítenek, ennek földszintjét és első emeletét a vendéglátóipar részére engedik át. Az építkezési telkek kialakítása kapcsán a KÖZTI-székház előtt nyolc, a Magyar utca sarkán 17, a Bástya utca sarkán, a régi Városkapu eszpresszó épületének helyén 45 autó parkolására lesz hely. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy e területeken felszín alatti garázsokat is létesítenek. A KÖZTI-székházzal szemben, az új épület előtt, díszkutat helyeznek el. Nem dőlt még el, de nem is tartozik a belvárosi rekonstrukció témakörébe a Kálvin tér szemközti, VIII.— IX. kerületi oldalán az üres telkek beépítésének sorsa. Erre nézve is már nagyon sok terv született, de egyik sem vált véglegessé, és az egész ügy ma is cseppfolyós állapotban van. Annyi bizonyos, hogy a Kálvin téri áruház épületét előbb-utóbb lebontják, és ezt a telket nem építik be újra. A Kálvin tér 1. számú épületben 27 lakás, 500 négyzetméter üzletterület, a Kecskeméti utca 14. számú házban 80 lakás és 900 négyzetméteres üzletterület létesül. Ez utóbbi épület árkádosított megoldásban jön létre, és a későbbiekben az árkádosítást folytatják a Múzeum körúti házaknál... ! Az újjászülető Belváros I zöldterületi fejlesztésének tervét Schnitzler Erika (BUVÁTI) készítette. Ezek legjelentősebb részlete a Tolbuhin I körút—Múzeum körút mögötti tömbökben húzódó régi várostál kiszabadítása és helyreállítása során az érintett, tömbök rekonstrukciójává, egy olyan összefüggő zöldterületi rendszer kialakítása, amely a városfal bemutatása mellett egy, a körúttal párhuzamos gyalogútra felfűzött rekreációs zöldfelületek láncolata. A teljes Váci utca gyalogosutcává történő átalakulása indokolja többek között az utca két oldalán levő tömbök rekonstrukcióját. Ennek kapcsán nyílik lehetőség e tömbökben levő faállomány felhasználásával kisebb-nagyobb zöldterületek kialakítására, amelyeket a Váci utcára, mint fő gyalogútra kinyitva, annak jelentőségét tovább lehetne fokozni. A Belgrád rakpart—Irányi utca—Molnár utca—Sörház utca által határolt tömb rekonstrukciója módot ad e területen nagyobb zöldfelület kialakítására, amely a Váci utca menti kisebb zöldterületek folytatásaként egy zöldterületi ékként nyúlna ki a Duna-part felé. Gárdonyi Jenő A Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán sorra kerülő árkádosítás rajza. A Kálvin tér és a Kecskeméti utca sarkán épül majd ez a két modern lakóház A műemlékvédelem megmenti a Balaton-vidék legöregebb házát Alsóörs, ez a kis falu, évszázadokon át élte a Balaton fölött, a Somlóhegy oldalában meghúzódva a maga életét. Bányáiból jó malomköveknek való vöröskövet vágtak, azt a permi homokkövet, amely rányomta a bélyegét erre a falura. Ebből épültek a házak, az árkok oldalai, a felettük átívelő, egy darabból kifaragott hidak, jellegzetes színt adva a falunak. Mediterrán levegő érzik itt, különösen tavasszal, amikor a domboldalak fái virágba borulnak. A kerítések tetején, a repedésekben megbúvó kövirózsák, a házak előtti oleanderek, a muskátlis kiskertek csak erősítik ezt a hatást. Sokáig távol élt a község a tótól. Rétek, szőlők húzódtak közöttük, és néhány nyaraló árválkodott magában. Aki akkor, évtizedekkel ezelőtt látta és most nézi, nem ismer rá. Összeért már a fürdőtelep és a falu, földszintes, emeletes nyaralók, üdülőházak állanak az egykor elválasztó területen. A parton gyönyörű strand, zsúfolt sátortábor, üzletházak és szépen gondozott kikötőpark fogadja a vendégeket. A hosszú utat, ami a régi falurészbe felvezet, már új épületek szegélyezik. Ott áll az új művelődési ház, az áruház, állami lakóházak. Felettük a dombok tetejét tölgyerdők — néhol fenyőerdők sötétjével tarkítva — borítják, de a nyaralóházak már az erdőhatárig felkúsztak. Az egész táj felett, az izzó nyári melegben, szinte remeg a levegő, melegtengeri vidékek hangulatát idézve. Pannon táj, mondják az írók és költők. Színmagyar táj ez a magyar történelmet lehelik a dombok ölében megbúvó falvak, fehérlő templomaikkal, a nép ízlését dicsérő szőlőbeli hajlékokkal, pincékkel. Balatoni Riviéra, de magyar Riviéra, amely 1945 óta olyan fejlődésnek indult, amilyen azelőtt e vidék lakosai elképzelni is alig tudtak. Alsóörs nevét 1279-ben találjuk először említve. A királynék tárnokai lakták, akik a vöröskő bányákra ügyeltek fel. Ezek ma is láthatók, mély udvarukkal és a lilás-vöröses színű kőoldalakkal. Ma is fejtik belőlük az e vidékre anynyira jellemző követ. A falubeli látnivalók között van a református templom. XV. századi csúcsíves tagozott bejárati kapujával, majd pedig a közelében, a Petőfi-köz 7. sz. alatt áll a leghíresebb épület, amely országos érdeklődésre tarthat számot. A nép által török háznak nevezett épület egy meredek tereplépcső szélén emelkedik, és sokáig elkerülte a műtörténészek figyelmét. 1953-ban fedezték fel, és a szakértők szerint ma hazánk legrégebbi kisnemesi udvarháza a XV. századból. A hosszú, téglalap alakú, oromzatával a Balaton felé néző ház, amely alatt hatalmas pince húzódik, ma már csak egy szobából és konyhából áll. Harmadik helyiségét lebontották. Kis telek tartozik hozzá, kőkerítése mellől gyönyörű a kilátás a tó vizére Tihanyig és keletre kenéséig. A ház külső bejárati és belső szobaajtaja 16 gótikus kőkeretezésű. Eddig magántulajdonban volt, és évtizedeken át hiába várták szerelmesei, hogy valami történik vele. Most már megvette a községi tanács, és szeretné, ha mielőbb bekerülne az üdülőhelyi élet áramlásába. Az Országos Műemléki Felügyelőség már elkezdte a ház vizsgálatát, leverték már a vakolatát, és előtűntek az eddig elfalazott nyílások, a gótika idejére mutató ablakok kőkeretei is. Pincéjének ajtaja is későgótikus, széles félkörívvel záródó. Kéményén egy turbánszerű kiképzés van, ezért nevezi a nép török háznak. Megállok a kőkerítés falánál, elnézegetem a tó tükrét és gondolatban végigszaladok a ház múltján. Még láthatta Mátyás király vadászó udvartartását — a közeli Király-kutat a nép hite szerint róla nevezték el —, az első török portyázókat, az őket kergető végvári vitézeket, Vak Bottyán ,és Bén Balogh Ádám kuruc katonáit 1707-ben. Ez a ház egy a Balaton-vidék 500 éves történetével, ezért féltékenyen kell vigyáznunk reá, mint a tókörnyék egyik legértékesebb népi építészeti emlékére. Tudom, hogy milyen szép munkát végez a Műemléki Felügyelőség az ilyen házak helyreállításával, és miután ők is már két évtizede várják, hogy végre hozzányúlhassanak a házhoz, megmenthessék, viszszaadhassák eredeti formáját, bizonyára nagy értéke és látnivalója lesz Alsóörsnek. A nagy kérdés az, mi legyen benne? A községi tanács vezetőinek sincs még e téren végleges elképzelése. Szerintem valami igen finom kávézót kellene berendezni, ha a mellette álló öreg népi házat is megszerzi a tanács kiszolgáló épületnek. Ma a vendégek minden érdekességért bárhová elmennek, elég itt csak Nagyvázsony példájára hivatkozni. Ez a ház pedig itt áll a tópart közelében, furcsa kéményével felmagasodva a község fölé, amelynek évszázados történelmét vigyázta, és mint utolsó tanú, hagyja most ránk. Nem lehet meghatottság nélkül falai közé lépni és mert nekünk alig van még több ilyen régi épületünk — míg tőlünk nyugatabbra tömegével található — féltő gondossággal kell vigyáznunk reá. Zákonyi Ferenc Kurucz Gyula: A23/ A ködfareigó Huszonnyolc éves volt, első asszisztens és lakástulajdonos — ha végiggondolja, talán még elégedett is lehetett volna. Ez idő tájt jegyezte le az első rövidfilm vázlatát. Ködös hajnalon megáll egy vállalati autó egy ház előtt. A beszálló optikájából beszállunk a kocsiba, elöl az álmos, de nevető arcú sofőr, mellette komolykodó, fehér inges, gumi nyakkendős hivatalnok szürke szivacszakóban. Mindkettőjük háta látszik, a sofőr gézzel átkötött jobb kézfeje, a hátsó ülés üres bal oldala, esetleg a bennülő térde. Elsuhanó házak, külváros, gyárkémények, azután a vidék, őszi, csupasz fákkal szegett országút és a mindent elborító köd — hajnalban. (Alig érzékelhetők a színek, tehát lehetőleg színes legyen.) — Mi lelte a kezét? — inhúzódás. — Bír vezetni? — Kell, hát bírok. Zene nincs. A két váll közöt kép a nyirkosszürke úton: gubancos fák, világos köd. Kanyarok, egyenesek, elágazások, néhány nagy teherautót előznek meg. Mellékútvonal, egyedül a hajnalban. Baloldalt a ködben először csak egy fehérsárgás folt, azután napkorongszerű, világosabb körforma; nyárfák száraz gallyain, akácégfátylakon fut át, gömbölyű koronákon, szabálytalan, halott fák koronáit keresztezi elhalványulva, felerősödve. Csatlakozik három villanydrót: metronómként emelkedneklejtenek az oszlopok között a nap körül. — Odaérünk nyolcra? — Vígan. Egytelepülés kihalt utcájának bal oldalán fut tovább a kocsi, tetők mögött bukik el és fel a napkorong, kutyaugatás marad el a kocsi mögött — fejkendős vénasszony árnya. Újra a néptelen országút. — Még egy kávéra is lenne időnk, ha lenne útközben presszó. — Nem, nem csak pontosan ott legyünk. Sűrű facsoport, félhomály és motorzaj. Megint a napkorong, erősödve, de még mindig csak aranyló foltként a ritmikus drótok, a ritmikus, csupasz fakoronák között reggeli ködburkában, ezerszer ezer közelebbi formán eltörve, de egyedül mindig újra ígérve a fényt, képviselve az állandóságot. A jellegtelen főnökarc hátrapillant: — Elhoztad az anyagot? — Igen. — Álmos vagy? — A napot nézem. Vállrántós, visszafordul, elöl ködszürke a két váll között. Újra oldalt, az egyre világosodó, sárga korongra. Éles kanyar, baloldalt dombhát. Jobbra térnek, a mélyebb úton eltűnt a nap, szürke szórt fény. Az optika előrefordul a két váll közé: nyirkosan csillogó út a rendetlen fasor között. Hirtelen fékcsikorgós: egy mikrobusz áll az útszélen, egy személykocsi és egy motor. Meggállnak. — Mi van? — Nem tudom. Jobboldali emberek állnak a szántás szélén. A sofőr kiszáll, utána a szivacszakós, végül a hátsó az optikával. Műbőrbe, zakóba, pufajkába öltözött öt ember felé tartanak a csepegő akácágak alatt, a feketésbarna szántáson. A barázdák között egy felborult kismotor, tőle két méterre nagy darab pakundekli, elöl két bakancsos láb látszik ki alóla. (A motorzaj is megszűnt.) — Ki az? Egy borostás, svájcisapkás arc fordul oda. — Kicsúszhatott. Még tegnap este, már teljesen hideg.. Állnak, csak a házakat látni, rajtuk át a halottat. A szivacszakós odamegy a sofőrhöz: — Segíthetünk valamit? Másik parasztarc. — Már elment egy motoros. — Akkor induljunk, nyolcra ott kell lennünk. Még egyszer, közeliben a két bakancs a papundekli aló. Optika fordul: a szivacszakós és a sofőr. A kocsi előtt kettéválnak, nyitják az ajtót. Közbevillanás a nap állandó helyére a fák között: nincs nap, nincs sárga korong. A három ajtó csattanása és egy főcím: Mikor a Nap elhagy. Úgy gondolta, még nincs itt az ideje, hogy bárkinek megmutassa, annál is inkább, mert mikor ötvenedszer átnézte, átgondolta, már nem volt biztos benne, hogy ér-e valamit vagy csak ő érzi jónak. A többi anyag kíméletlenül kicsúszott a kezéből, összevissza gomolygott, újabb és újabb részletekkel borította el, zavarta, s ahogy mind keményebben dolgozott, úgy keseredett el — vagy talán: minél elkeseredettebben gyűrkőzött a gomolygó anyaggal, annál keményebb, szárazabb lett munka közben. (Folytatjuk) Elkészült a nagykanizsai URH rádió-adóállomás A nagykanizsa mellett Kerülőpusztán, a tengerszint feletti 309 méter magas ponton álló tv-állomáson elkészült az URH rádió-adóállomás. Az adó a Kossuth és a Petőfi rádió, továbbá a harmadik műsor felerősítésére szolgál. Több mint 100 km-es körzetben — Zala, Vas, Veszprém és Somogy megye területén — teszi tökéletesebbé a zene és a prózai műsorok vételét. E körzetben jelentősen csökkenti a zajzavarokat is. Egyelőre azonban kevés előfizető rendelkezik URH rádiókészülékkel. Ezért a Zala megyei iparcikk-kereskedelmi vállalat kedvezményes rádióvásárt, adás-vételt rendez augusztusban. Nemcsak készülékeket kínál, hanem a szokásosnál kedvezőbb áron meg is vásárolja a felajánlott régi típusú készülékeket. Az új URH rádió-adóállomáson csütörtökön reggel befejeződött az adóberendezések 150 órás műszaki próbája. A szükséges mérések elvégzése után az adó augusztus 12-én kezdi meg a 3 rádióműsor rendszeres sugárzását, illetve erősítését. s Rekord a Lábatlani Vékony papírgyárban A Lábatlani Vékonypapírgyár dolgozói a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny második szakaszában rekordot értek el. Az év elejétől július végéig 21 370 tonna papírt gyártottak, ezer tonnával többet az előírtnál. Ez a teljesítmény egyedülálló a néhány éve működő gyár történetében, mert hét hónap alatt ennyi papírt még nem adtak át a kereskedelemnek. A beruházási program szerint ebben az évben kell elérni a lábatlani gyárban a teljes, az évi 35 000 tonnás kapacitást. Az eddigi teljesítmények arra utalnak, hogy megvalósítják ezt a programot és az év végéig már 1,2 milliárd forint értékű termék hagyja el a lábatlani gyárat. Főiskolai tanárképzés gyors- és gépírásból Három tantárgy, magyar nyelv és irodalom, gyorsírás és gépírás tanítására jogosító diplomát kapnak majd azok a fiatalok, akik ennek az új formájú felsőfokú képzésnek a hallgatói lesznek a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Az első évfolyamot szeptemberben indítják, a létszám már betelt. Az oktatás egyelőre a főiskola magyar nyelvi tanszékének keretében történik, a későbbiekben önálló gyorsírási és gépírási tanszéket szerveznek.