Magyar Nemzet, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
Mafiar Vívni mi sem. r ÍTIÍIJJM Wimei A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Harmincéves hősköltemény írta dr. Sík Endre nemzetközi Lenin-békedíjas, az OBT elnöke Három évtizede Ho Si Minh, korunk egyik legjelentősebb forradalmára és hazafia, félmilliós ünneplő tömeg előtt kikiáltotta Hanoiban a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Ho Si Minh, a japán fasizmus öszszeomlása és az augusztusi népi forradalom győzelme nyomán létrejött népi állam elnöke sohasem engedte át magát az illúziók csábításának. Tudta, hogy a francia gyarmatosítók vissza akarnak térni Vietnamba. Párizs, miközben ígérgetett, valóban felkészült az agresszióra . 1945. szeptember 23-án angol segítséggel a francia csapatok megszállták Saigont, később Dél- Vietnam jelentős részét, majd 1946 decemberében a francia expedíciós hadigépezet rázúdult a fiatal Vietnami Demokratikus Köztársaságra. Évekig húzódott a „sálé fluerre”, a piszkos háború, ahogyan azt a francia baloldal nevezte. Noha a háború kimenetelében a vietnami nép nagyszerű harci erényei, a vietnami kommunisták rendkívül hatékony stratégiája és taktikája játszották a döntő szerepet, jelentős segítséget nyújtott a szabadságharcosoknak az erősödő nemzetközi szolidaritás, a nemzetközi békemozgalom mozgósító, felvilágosító, leleplező tevékenysége. Az első háborúnak a vietnami hazafiak fényes Dien Bien Phu-i győzelme, majd az azt követő 1954. évi genfi békekonferencia vetett véget. Az akkori erőviszonyok azonban nem tették lehetővé az 1945 szeptemberében kikiáltott Vietnami Demokratikus Köztársaság teljes helyreállítását. A genfi megállapodás Vietnamot ideiglenesen két évre kettészakította. Az amerikaiak nem hagytak kétséget afelől, hogy megakadályozzák a két országrész egyesítésére hivatott, 1956 júliusára tervezett népszavazást. Jól tudták — és ezt nem is rejtették véka alá —, hogy egy ilyen népszavazás esetén a szavazatoknak legalább 80 százalékát Ho Si Minh, illetve az egységes Vietnam programja kapná. Így következett be az az abszurd helyzet, hogy egy, a történelemben — még külföldi megszállás idején is — mindenkor egységes, mélységesen hazafias érzelmű népet és nemzetet brutálisan kettészakítottak. Míg az egész vietnami nép vágyait és reményeit megtestesítő VDK gyors ütemben begyógyította a háborús sebeket és lerakta a szocialista társadalom alapjait, addig az amerikai újgyarmattá változtatott Dél-Vietnamban az egymást követő fasisztoid katonai diktatúrák példátlan kegyetlenséggel irtották az egységes, demokratikus és békeszerető Vietnam híveit. Az amerikai imperialisták 1964 őszéig abban reménykedtek, hogy az amerikai szakértők tömeges jelenléte, a saigoni rezsimek rendelkezésére bocsátott fegyverek és dollármilliárdok elégségesek lesznek a népi felszabadító erők feltartóztatására. Amikor ez a remény a vietnami nép hősi ellenállása miatt szertefoszlott, és a népi felszabadító erők már Saigon kapui előtt álltak, sor került a nyílt intervencióra — megkezdődött Dél- Vietnam elözönlése és a világtörténelem legiszonyatosabb légi agressziója, amely a VDK-ra zúdult. Vietnam az új tömegpusztító fegyverek pokoli próbaterülete lett: több mint kétszer anynyi bombát dobtak le a kis országra, mint amennyi az egész második világháborúban hullott a fasiszta Németországra és szövetségeseire, kipróbálták a lombtalanítást, a meteorológiai és az elektronikus hadviselés minden fortélyát. Noha világméreteket öltött a nemzetközi tiltakozó mozgalom, s hazánkban is népi-nemzeti ügy lett a hős Vietnam támogatása, s noha a Szovjetunió és a szocialista közösség országai megadták a maximális katonai, anyagi, politikai és diplomáciai támogatást Vietnam népének — az amerikaiak terveinek a meghiúsítása mégis a vietnami nép csorbíthatatlan érdeme. Ho Si Minh, Vietnam legnagyobb fia már nem érhette meg a végső győzelmet, de immár klaszszikussá vált végrendelete milliókat lelkesített az önfeláldozó harcra és példamutató hősiességre: „Bármilyen nehézség és nélkülözés árán, de népünk mindenképpen győzni fog. Az amerikai imperialistáknak ki kell takarodniuk országunkból.” Így is történt. Az amerikai imperialisták tárgyalóasztalhoz kényszerültek, s az 1973. januári párizsi megállapodások nyomán megkezdték a háború „vietnamizálását”. Ami azonban Washingtonnak korábban nem sikerült — közvetlen amerikai katonai jelenlét nélkül fenntartani a korrupt és népellenes saigoni rezsimet — az Párizs után még kevésbé sikerülhetett. A szüntelen saigoni támadásokkal szemben aktív védelemre berendezkedő népi fegyveres erők kivárták a kedvező pillanatot, a lakosság általános felkelésének időpontját és 1975 márciusában hatalmas offenzívát indítottak. A Ho Si Minh-hadművelet alig két hónap alatt elsöpörte az amerikai imperialisták által felfegyverzett és irányított milliós saigoni bábhadsereget. Diadalmasan bevonultak a felszabadítókat ünneplő Saigonba, amely felvette a Ho Si Minh városa megtisztelő nevet. Ledőltek a mesterséges korlátok az egyetlen Vietnam két része között, s azóta az elszakított családtagok milliói találnak egymásra a Hanoit és Saigont összekötő, 1884 kilométer hosszú, egykori mandarin út mentén. Megkezdődött az általános újjáépítés nagy munkája, az imperialista jelenlét évtizedeiben deformált déli országrész talpraállítása, az egyesítés józan, megfontolt és fokozatos előkészítése, a békeidők nagy csatája, amelyben Vietnam számít az egész világ haladó erőinek támogatására. Számít a miénkre is, akárcsak a múltban. A magyar békemozgalom, amely a népünket átfogó vietnami szolidaritás állandóan cselekvő részvevője volt és az ma is, forró testvéri érzésekkel köszönti a hős Vietnam népét, ezen a nevezetes évfordulón. Csakúgy, mint a harcban, a békében is érvényes a jelszó: „Veled vagyunk, Vietnam!” Bizonyosak vagyunk benne, hogy a hősi függetlenségi harc győzelmeinek ihletője, szervezője, a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével, teljesül Ho Si Minh végakarata, létrejön az egységes, szocializmust építő Vietnam. Lélekben velük vagyunk ezen a nagy napon, amikor Hanoiban és Saigonban, városokban és falvakban milliók emlékeznek vissza a megtett útra, harcokra és áldozatokra, a harmincéves hőskölteményre, felidézve annak a kis versnek két sorát, amelyet a nagy Ho Si Minh írt halála előtt a győzelemről : „... Bevilágítja majd, akár az őszi hold, Északtól Délig, — egész Vietnamot.” Napirenden a nemzetközi gazdasági együttműködés Megkezdődött az ENSZ rendkívüli tanácskozása A külpolitika -cét A VILÁGSZERVEZET székhelyt azgyüttműködés szerteágazó problémakörének teli NSZ-közgyűlés hétfőn megnyílt rendkívüli ülte.Szakálácskozáson Buteflika algériai külügyminiszter elnöke , aki már korábban — éppen az ENSZ fórumán is — hangot adott a harmadik világ nyomatékos követelésének: a kialakítandó új nemzetközi gazdasági rend az egyenlőségen és az egyenjogúságon alapuljon. A Pravda New York-i különtudósítója joggal állapította meg, hogy e gazdasági kérdéseket a politika prizmáján keresztül kell vizsgálni. A mostani tanácskozás feladata az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új rendszeréhez, a gyarmati maradványok felszámolásához járuljon hozzá. Ezen belül sok részletkérdés vár megvitatásra: a nyugati valutareform, a segélyek kérdése, az infláció hatása a legszegényebb államokra, a multinacionális társaságok üzletpolitikája. Az el nem kötelezettek részéről — ez az országcsoport többséget élvez már az ENSZ-ben — a limai értekezleten készítették elő a rendkívüli közgyűlést. Egyes értékelések szerint a limai dokumentumokkal lényegében megkezdődött a tömbön kívüli államok jövő évre, Colombóba tervezett csúcsértekezletének „előjátéka”. Két latin-amerikai ország eseményei is tanúsítják, hogy a harmadik világ államainak nagy részében a hadsereg közvetlen letéteményese a hatalomnak. Peru után Ecuadorban is megmozdultak a fegyveres erők. Egyelőre még korai lenne fölmérni, hogy a perui és ecuadori fejlemények milyen irányba térítik Latin-Amerika politikai iránytűjét. A hadsereg helyzete, pontosabban a különböző pártállású alakulatok viszonya került a portugál értékelések előterébe. A Pravda tudósítói is kiemelték, hogy jelentések érkeztek bizonyos egységek készültségbe helyezéséről A szociáldemokraták továbbra is tiltakoznak Goncalves vezérkari főnöki kinevezése ellen, Soares „végzetesnek" minősítette e megbízatást. Miközben Azevedo új miniszterelnök folytatta kormányalakítási tárgyalásait, egyes körzetparancsnokok állítólag kilátásba helyezték, hogy csak Gomes elnöknek hajlandók engedelmeskedni. Szovjet hírmagyarázók foglalkoztak az egyiptomi—izraeli közvetett megbeszélésekkel, amelyek lényegi szakasza hétfőn véget ért. Moszkvában rámutattak, hogy az új egyezmény részintézkedéseket tartalmaz, megkerüli a fő politikai problémát, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a megállapodást különbözőképpen értékelik az arab fővárosokban. Arafat Damaszkusziban beavatkozásnak nevezte az amerikai közvetítést és ezzel indokolta a hét végén végrehajtott gerillaakciókat. Kairói források szerint az egyezményt három héten belül, Genfben írják alá. Elsősorban Európáról és az enyhülés általános vonatkozásairól beszélt Koszigin szovjet kormányfő és Kekkonen finn elnök azon az ebéden, amelyet egy szovjet—finn kooperációs egyezmény aláírása alkalmából rendeztek. Koszigin kiemelte, konkrét tartalmat kell adni a helsinki megállapodásoknak. Csaknem másfél száz ország képviselői elött Ha leülen megnyitotta a gazdasági ülésszakot New Yorkból jelenti az AFP és a DPA. Hétfőn délután megnyílt New Yorkban az ENSZ közgyűlésének hetedik rendkívüli ülésszaka, amelyet a nemzetközi gazdasági kérdések és együttműködés megvitatásának szentelnek. A tanácskozást Buteflika algériai külügyminiszter nyitotta meg. Az algériai diplomácia vezetőjét a küldöttek megválasztották a rendkívüli közgyűlés elnökévé. Buteflika algériai külügyminiszter nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásának problémáit mindaddig nem lehet eredményesen megoldani, amíg alapvetően át nem építik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Az ülésen, amelyen 138 ország képviselői — köztük több mint 50 állam külügyminisztere — vesznek részt, először ügyrendi kérdéseket vitatnak meg, és a határozatok megszövegezésére, többek között létrehoznak egy ad hoc plenáris bizottságot. A bizottság alakítja meg a későbbiekben a különböző témakörökkel foglalkozó munkacsoportokat. A késő esti órákban kezdődött meg az általános vita, amelyre már több mint százan jelentkeztek felszólalásra. A rendkívüli ülésszak első napjának szónokai között van a Közös Piacot képviselő Rumor olasz külügyminiszter, több latin-amerikai állam küldötte, valamint Moynihan, az Egyesült Államok ENSZ-delegátu sa, aki Kissinger külügyminiszter nevében mond beszédet. Washingtonból jelenti a Reuter. A Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) közgyűlése előtt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy csökkentik az aranynak a nemzetközi valutarendszerben betöltött szerepét és az alap aranykészletének egy részét a fejlődő országok megsegítésére használják fel. Ezt követően hétfőn délután Washingtonban megnyílt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank együttes közgyűlése. ünnepségek Hanoiban Pham Van Hong fogadta Huszár Istvánt Hanoiból jelenti a VNA: Vasárnap Hanoiba érkezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Huszár Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Állami Tervhivatal elnökének vezetésével részt vesz a VDK kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A magyar delegációt Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnök-helyettese fogadta. Ugyancsak a nap folyamán megérkezett az NDK, a KNDK Csehszlovákia és Kína párt- és kormányküldöttsége. Hétfőn délelőtt Pham Van Dong miniszterelnök fogadta Huszár Istvánt és a küldöttség többi tagját az elnöki palota fogadótermében. A rendkívül meleg hangulatú találkozó során a magyar küldöttség vezetője tolmácsolta a VDK miniszterelnökének a magyar nép, a magyar párt- és állami vezetők, személy szerint Kádár János jókívánságait, baráti üdvözletét. Pham Van Dong miniszterelnök meleg szavakkal mondott köszönetet, s megjegyezte, hogy Vietnamban mindenki tud erről a barátságról, a magyar nép áldozatkész segítségéről. Amikor Huszár István kifejezte a magyar küldöttség örömét, hogy a 30 éves küzdelem eredményeként új korszak küszöbén köszönthetik a vietnami népet, a VDK miniszterelnöke így válaszolt: valóban új korszak nyílt előttünk. A 45 milliós, egységes, szabad Vietnam új életének korszaka. Huszár István hozzáfűzte: tisztában vagyunk hazánk földrajzi-politikai jelentőségével és ismerjük kötelességeinket a proletár internacionalizmus szellemében forradalmunk, barátaink és a világ iránt. Marxista—leninista úton járunk, méltók akarunk lenni barátaink, a haladó világ bizalmára. A háromnegyed órás baráti eszmecserén sor került a legfontosabb közös tennivalók megbeszélésére is, majd Huszár István átadta a központi bizottság és a kormány ajándékát: a Magyar Tanácsköztársaság emlékművének kicsinyített bronz mását. Délután a küldöttség koszorút helyezett el a Ho Si Minhmauzóleurr falánál. Moszkvai tudósítónk telexjelentése A portugál válsághelyzet elemzése Moszkva, szeptember 1. A lisszaboni haladó erők álláspontjával azonosulva a szovjet sajtó a portugál miniszterelnöki poszton történt cserét olyan eseményként ismertette, amely hozzájárulhat a jelenlegi feszült politikai és katonai válság rendezéséhez. A Pravda vasárnapi nemzetközi összefoglalójában igen nagy jelentőséget tulajdonított a portugál fegyveres erők szeptember 5-én esedékes közgyűlésének, mert „határozatainak jellegétől igen sok függ”. Hétfőn a Pravda lisszaboni tudósítói beszámoltak arról, hogy Jose Pinheiro de Azevedo tengernagy, miniszterelnök, megkezdte kormányalakítási tárgyalásait, s a portugál fővárosban valószínűnek tartják, hogy az új kabinetben a politikai pártok széles köre vesz részt, köztük a kommunista és a szocalista párt is. A lap tudósítói ugyanakkor felhívták a figyelmet arra a kedvezőtlen körülményre, hogy a reakció erői változatlanul a válság elmélyítésére törekednek. A helyzetet súlyosbítja, hogy egyelőre még még nem sikerült helyreállítani „a demokratikus rendet a fegyveres erők soraiban, megerősíteni a forradalmi diszciplínát a hadseregben”. A Pravda idézte az O Seculo című lapot, amely szerint alsóbb katonai szinteken változatlanul folytatódik a haladó gondolkodásúak eltávolítása. Az SZKP központi lapja határozottan hívta fel a figyelmet a külső imperialista erők tevékenységére, amelyek a portugál forradalmi folyamat megakadályozására törekednek. Megemlítette azt az amerikai zsarolási manővert, miszerint politikai engedmények fejében az Egyesült Államok hajlandó lett volna segítséget nyújtani az Angolából távozni kívánó portugálok elszállításában. Eb