Magyar Nemzet, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
2 ben a keretben ugyancsak kétértelműnek tűnik a Portugál Szocialista Párt jobboldali beállítottságú vezetőjének, Márto Soaresnek legújabb nyilatkozata — szögezte le a Pravda. A szovjet sajtó eleddig is igenélesen támadta Soares egysége bontó politikáját. Közismert, hogy a jobboldali szocialista vezetés követelte leghatározottabban Goncalves miniszterelnök menesztését, s soraikban elégedetlenséget váltott ki, hogy a miniszterelnöki posztról a vezérkari főnök tisztségébe helyezték. Soares most ezt „a NATO-val szemben elkövetett provokációnak” nevezte. Lisszaboni politikai körökben jogosan teszik fel a kérdést — állapították meg a Pravda tudósítói —, hogy Soares esetleg nem az észak-atlanti tömb érdekeinek szószólójaként lépett fel? A hét végén egyébként egyszerre több szovjet elemző is kitért a portugál fejlemények miértjeinek elemzésére. A televízió vasárnapi „Panorama” műsorában, csakúgy, mint a rádió kerekasztal beszélgetésében tényeit sokaságát vonultatták fel annak magyarázataként, hogy Portugáliában miért alakult ki ennyire feszült válsághelyzet. A belső tényezők között azt említették, hogy a 48 évi tartó fasizmus, antikommunista propaganda hatását nem lehetett ilyen rövid idő alatt közömbösíteni. A reakciós, fasiszta erők a tavaly áprilisi fordulattal nem szűntek meg létezni, noha kezdetben háttérbe vonultak. Az idén tavasszal rendezett választások — a moszkvai televízió hírmagyarázója szerint — elsietettnek tűntek, hiszen a lakosság jelentős, rendkívül elmaradott része, azt sem tudta, hogy mit jelent választani.A reakció kezében viszont fontos fegyvernek bizonyult a választás eredménye, ezen az alapon követeltek változtatást a politikai vezetésben. A jobboldali támadás részben elérte célját, sikerült megbontani a Fegyveres Erők Mozgalmának egységét. A portugáliai válság kialakulásában igen nagy felelősség terheli a szocialista párt jobboldali vezetőségét, amely változatlanul nagy támogatást kapott és kap ■ a nyugat-európai szociáldemokrata mozgalmaktól, valamint az imperialista monopóliumoktól. „Portugália ma a hazafiak és az ellenforradalmi erők harcának színterévé vált” — szögezte le a tévé hírmagyarázója. Hasonló megállapításra jutott a Pravda vasárnapi nemzetközi összefoglalójában, miszerint az országra ,a nemzetközi reakció durva nyomása nehezedik. Ebben a feszült helyzetben szükségszerűen bontakozik ki a szolidaritási kampány a portugál demokratikus erőkkel. Most a legsürgetőbb feladat a társadalmi rend és a demokratikus törvényesség és a hatalom tekintélyének visszaállítása, valamint a fasiszta reakció támadásának feltartóztatása és beszüntetése — hangoztatta az SZKP központi lapja. Lovas Gyula Azevedo a pártok vezetőivel tárgyalt A légierők főparancsnoka elutasította Goncalves kinevezését Lisszabonból jelenti az MTI. A portugál konzervatív katonai és politikai erők újabb támadást indítottak Goncalves tábornok ellen hogy megakadályozzák vezérkari főnöki tisztség átvételében. Da Silva tábornok, a légierő főparancsnoka a lisszaboni esti lapokban közzétett nyilatkozatában elutasította Goncalves kinevezését, mert „az nem járul hozzá a fegyveres erőknél meglevő feszültség csökkentéséhez”,árA portugál fővárosban hétfőn folytatódtak a kormányalakítási tárgyalások. Azevedo tengernagy Gomes elnök jelenlétében fogadta a különböző pártok vezetőit, köztük a kommunista párt megbízottait. Azevedo szombaton fogadta Mario Soarest, a szocialisták főtitkárát. Egyes értesülések szerint kedden beiktatják hivatalába az új kormányfőt és esetleg az új kabinetet is. A nyolc baloldali és szélsőbaloldali politikai pártból, illetve csoportosulásból megalakult Forradalmi egységfront titkársága hétfői nyilatkozatában „határozottan elvetette” a Portugál Kommunista Pártnak azt az indítványát, hogy a polgárháború veszélyének kiküszöbölése és a súlyos válság pollitikai eszközökkel történő rendezése érdekében üllnek tárgyalóasztalhoz a fegyveres erők különféle irányzatainak képviselőivel és a szocialista párt megbízottaival. Mindkét fél parafálta a csapatszétválasztási megállapodást Jeruzsálemből jelenti az VPI. Az izraeli kabinet hétfői ülésén 20 szavazattal egy ellenében — egy tartózkodás mellett — jóváhagyta az egyiptomi—izraeli katonai megállapodást. A megállapodás szövegének megvitatásánál több miniszternek különböző fenntartásai voltak, de ez nem akadályozta meg az egyezmény csaknem egyöntetű elfogadását. Tahszin Basir egyiptomi elnöki szóvivő jelezte, hogy a megállapodás szövegének „véglegesítését” jelentő ceremónia után nyilvánosságra hozzák a Szöveg részleteit. Az Al Ahram és az Al Gumhurija kairói napilapok hétfői száma szerint a hivatalos aláírásra három héten belül Genfben kerül sor a genfi békekonferencia két társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőjének, valamint Siilasouo tábornok, az ENSZ közel-keleti erői főparancsnokának jelenlétében. A dokumentum — jól értesült izraeli diplomáciai források szerint — végleges formájában 28 cikkelyből áll. Hétfőn délután, az izraeli miniszterelnöki hivatal épületében Rabin kormányfő, Kissinger amerikai külügyminiszter, Kidron, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója és Gur vezérkari főnök parafálta az egyiptomi—izraeli katonai megállapodást. A megállapodást annak végleges aláírása előtt az izraeli parlamentnek is jóvá kell még hagynia. A Knesszet szerdán vitatja meg az egyezményt. Hétfőn, alig néhány órával az egyiptomi—izraeli katonai megállapodás parafálása előtt, izraeli alakulatok tüzérségi támadást intéztek nyolc dél-libanoni település ellen, majd egy izraeli járőr Arkub térségében behatolt Libanon területére, s mintegy két órán keresztül feltartóztatta a gépkocsiforgalmat egy országúton. . A tüzérségi támadás negyven percig tartott és, anyagi kárt okozott, hat ház romba dőlt. Kissinger külügyminiszter hétfőn a késő esti órákban Izraelből visszaérkezett Alexandriába. A kairói rádió jelentése szerint nem sokkal Kissinger megérkezése után Alexandriában az egyiptomi kormány is parafálta a megállapodást. Ezt megelőzően Szalam egyiptomi miniszterelnök és Kissinger külügyminiszter parafálta az amerikai szakértők állomásoztatásáról szóló megállapodást is. Az izraeli pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy kormánya 2,5 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélyt kért az Egyesült Államoktól az 1975—1976-os költségvetési évre és további 600 millió dollárt más célokra. Bejrútból jelenti a V Pl Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője Damaszkuszban mondott beszédében kijelentette, hogy az utóbbi napokban végrehajtott gerillaakciók célja az amerikaiak beavatkozási kísérleteinek megzavarása volt a térségben. Mint az Al Fatah a hét végén Zárit izraeli településen indított akciójával kapcsolatban egy palesztinai szóvivő Damaszkuszban elmondotta, a kommandó kilencórás tűzharcot vívott izraeli egységeire és ennek során két tagja meghalt, további kettő megsebesült. A másik hét végi akciót a Habbash vezette Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet egyik csoportja indította Kfar Geladi izraeli település ellen. Itt túszokat ejtettek és életükért cserében azt követelték, hogy kilenc társukat az izraeli hatóságok bocsássák szabadon. Amikor a megadott határidőre ezt a hatóságok nem teljesítették, a kéttagú csoport kivégezte túszait, majd tűzharcot vívott az izraeli katonákkal és ennek során életét vesztette. - Masjar Nemzete Koszigin és Kekkonen jelenlétében szovjet—finn kooperációs egyezményt írtak alá Szvetogorszkból jelenti a TASZSZ. Kekkonen finn köztársasági elnök hétfőn nem hivatalos látogatásra (Leningrádhoz közel levő) Szvetogorszkba érkezett, hogy részt vegyen egy cellulóz- és papíripari kombinát első részlege üzembehelyezésének és második részlege alapkőletételének ünnepségein. A kombinát rekonstrukciójában és kiszélesítésében finn cégek is részt vesznek. Kekkonent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta Szvetogorszkban. Hétfőn aláírták a szvetogorszki cellulóz- és papíripari kombinát második részlegének építésére vonatkozó szovjet— finn egyezményt. Szovjet részről Komarov külkereskedelmi miniszterhelyettes, finn részről Rytkönen iparügyi miniszter írta alá az egyezményt. A dokumentum aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin és Urho Kekkonen. Koszigin hétfőn a Leningrád közelében levő Szvetogorszkban ebéden látta vendégül Kekkonen elnököt és kíséretét. Az ebéden Koszigin és Kekkonen beszédet mondott. A szovjet kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Finnország békepolitikájának pozitív eredményei számottevően hozzájárultak az enyhüléshez. Hozzáfűzte: Finnország igen nagy mértékben segítette elő az európai biztonsági konferencia sikeres befejezését. A feladat most az — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy a helsinki konferencia záróokmányában rögzített megállapodásoknak konkrét tartalmat adjunk. Ez a legfontosabb, ami tartóssá és megingathatatlanná teszi az európai békét és biztonságot, az együttműködést pedig az államok közötti kapcsolatok állandó szabályává. Kekkonen felszólalásában rámutatott, hogy milyen nagy jelentőségű a hétfőn aláírt szovjet—finn megállapodás. — Nagy örömmel elevenítem fel azokat a beszélgetéseket, amelyeket Helsinkiben folytathattam Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárával az európai biztonsági konferencia idején. Ezek a beszélgetések ismételten aláhúzták, hogy a két ország vezetői jelentősen hozzájárultak az európai feszültség enyhüléséhez épp úgy, mint a két ország közötti együttműködéshez — mondotta Kekkonen. Koszigin és Kekkonen hétfőn Szvetogorszkban véleményt cserélt kölcsönös érdeklődésre számottartó időszerű nemzetközi problémákról és külön hangsúlyozták az európai biztonsági konferencia történelmi jelentőségét. Kekkonen elnök hétfőn hazautazott Helsinkibe. Súlyos harcok után megadták magukat a lázadó ecuadori egységek Quitóból jelenti a TASZSZ: Ecuadorban a hétfőre virradó éjszaka államcsínykísérlet történt. Fegyveres alakulatok, élükön Raul Gonzalez Alvear vezérkari főnökkel megtámadták az elnöki palotát, ennek védői azonban ellenállást tanúsítottak. A fővárosban feszült helyzet alakult ki, a palota körzetében folytatódott a lövöldözés. . . v .-n Sergio Vasquez Pacheco, a fegyveres erők egyesített parancsnokságának elnöke ugyancsak rádiónyilatkozatban jelentette ki, hogy az ecuadori erők mindhárom fegyverneme hű az elnökhöz. Az országban kijárási tilalmat vezettek be. Az AFP jelentése szerint Rodriguez Lara tábornok egy tankhadoszlop élén elhagyta Riobambát, hogy a fővárosba vonuljon és letörje a katonai megmozdulást. Az AP szerint az államcsínykísérlet csak a fővárosra korlátozódik. Az ország többi része lojális maradt Rodriguez Lara elnökhöz. Raul Gonzalez Alvear tábornokkal az élen hétfőn délután megadták magukat a lázadó katonai alakulatok, amelyek behatoltak az elnöki palotába — közölte Ecuador bogotai nagykövetségének szóvivője. - ; •Mint a hírügynökségek beszámoltak róla, a lázadó csapatoknak 11 órás heves harc után, tüzérségi támogatással, sikerült betörniük az elnöki palotába, ahol a testőrség és körülbelül 100 ejtőernyős ellenállásába ütköztek. A harcoknak sok halott és körülbelül 150 sebesült áldozata van. Az UPI quitói katonai forrásokra hivatkozva szintén azt jelentette, hogy az ecuadori kormánynak sikerült meghiúsítania az államcsínyt. Tiltakozásai a burgosi ítélet ellen párizsi tüntetők egy időre megszállták a Notre Dame-ot A BVT a két baszk hazai életének megmentéséért Mint a TASZSZ jelentette, ezekben a napokban a két baszk hazafi halálra ítélése ellen tiltakozó levelek és táviratok ezrei érkeznek Spanyolország párizsi nagykövetségére. Az aláírók között találhatók az egészségügy dolgozói, a fémmunkások másfél milliós szakszervezete, a szocialista és kommunista párt helyi szervezetei, a kommunista ifjúsági mozgalom. Mintegy ötven tüntető hétfő délelőtt a baszk hazafiakat sújtó ítélet ellen tiltakozva, megszállta a Notre Dame székesegyházat , és meghúzta harangjait. A francia rendőrség hétfőn délben eltávolította azokat a tüntetőket, akik a Burgosban hozott halálos ítélet elleni tiltakozásul reggel megszállták a Notre Dame székesegyházat. A pénteken halálra ítélt két baszk hazafi védőügyvédjei fellebbezést nyújtottak be a spanyol legfelsőbb katonai törvényszékhez. A spanyol újságírószövetség lapja, a Moja de Lunes nyíltan bírálta az új törvényt és hangsúlyozta, hogy az igen súlyos helyzetbe hozta a sajtóorgánumokat és az újságírókat egyaránt, mivel jóval túl meghirdetett célján. Helsinkiből jelenti a TASZSZ. A Béke-világtanács titkársága nyilatkozatot tett közzé és abban határozottan tiltakozik a két baszk hazafi — José Anto-nio Garmandia és Angel Otaegui — ügyében kimondott halálos ítélet ellen. A BVT felhívással fordult minden békebizottsághoz, párthoz és szakszervezethez, közéleti személyiséghez és államférfihoz: haladéktalanul követeljék a spanyol kormánytól a két hazafi életének megmentését, minden politikai fogoly szabadon bocsátását, amnesztia meghirdetését és az emberi jogok tiszteletben tartását. O (Prága, CTK) A CSKP Központi Bizottságának elnöksége Miroslav Mocot — saját kérésére — szeptember 1-i hatállyal felmentette a Rudé Právo főszerkesztői tisztsége alól. Mocot más felelős beosztásba helyezik. A Központi Bizottság elnöksége egyidejűleg Oldrich Svetkát, a CSKP Központi Bizottságának titkárát bízta meg a Rudé Právo szerkesztőségének vezetésével. (Varsó, MTI) A lengyel legfelsőbb bíróság megerősítette azt az ítéletet, amely Erwin Jozef Smolarek lengyel állampolgárt az NSZK javára folytatott kémtevékenységért 10 évi börtönre, állampolgári jogainak öt évre szóló felfüggesztésére és 30 ezer zloty pénzbírságra ítélte. Smolarek a müncheni egyetem tanáraként tudományos kapcsolatait kémkedésre használta fel. Kedd, 1975. szeptember 2. A japán militarizmus fölötti győzelem évfordulóján a szovjet államférfiakat üdvözölték a magyar vezetők Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a japán militarizmus fölötti győzelem harmincadik évfordulója alkalmából táviratot intézett L. I. Brezsnyevhez, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárához, N. V. Podgornijhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez, és A. N. Kosziginhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez. A japán militarizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép tisztelettel emlékezik a nagy szovjet népnek az ázsiai népek szabadságáért, a távol-keleti béke helyreállításáért vívott dicsőséges harcára. Meghajtjuk a kegyelet zászlaját a hősök emléke előtt, akik életüket áldozták a japán militarizmus leveréséért folytatott harcban. A japán militarizmus szétzúzásában a szovjet hadsereg együtt harcolt a fasizmus elleni koalícióban részt vevő szövetségesekkel, vállvetve küzdött a mongol hadsereggel, a koreai partizánokkal, a kínai népi felszabadító hadsereg alakulataival. A szovjet hadsereg győzelme a japán Kvantung-hadsereg fölött döntő mértékben járult hozzá a militarista Japán vereségéhez. E győzelem kedvező feltételeket teremtett a szocialista forradalom kibontakozásához Kínában, Koreában és Vietnamban, jelentősen hozzájárult az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmának sikereihez. A Szovjetunió kormánya az elmúlt három évtizedben mindent megtett a béke és a biztonság megszilárdításáért az ázsiai térségben is. Pártunk és kormányunk teljes mértékben egyetért és támogatja a szovjet népnek az ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozására irányuló erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram nemcsak Európában, hanem Ázsiában is valóra válik, s jól szolgálja a népek szabadságát, fejlődését és nemzeti fölemelkedését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar dolgozók, valamint a magunk nevében kívánunk önöknek és a szovjet népnek további sikereket a kommunizmus építéséért, a békéért és a biztonságért, a nemzetközi enyhülés tartóssá tételéért vívott harcukban.A Hat év és egy nap Három évtizeddel ezelőtt e napon — 1945. szeptember 2-án —, néhány hónappal az európai fasizmus összezúzása után teljes győzelmet aratott Japán felett is az antifasiszta szövetség hadereje. Augusztus 8-án a Szovjetunió — hűen a Potsdamban megerősített kötelezettségéhez — hadat üzent Japánnak, és egy igazi „villámháborús” csapással néhány nap alatt tönkreverte a Mandzsúriában állomásozó több mint egymilliós Kvantung-hadsereget. Ezzel a véres hat év és egy nap után véget ért az emberiség leggyilkosabb háborúja. Sőt, a történelmi igazság az, hogy a háború az ázsiai földrészen nem is hat évig, hanem csaknem másfél évtizedig tartott. Hiszen mintegy példát mutatva akészülődő európai fasizmusnak, a japán militarizmus már 1931-ben fegyverrel támadta meg Kína területét, és amíg Európában csak a baljós jövő viharfellegei gyülekeztek, addig Távol-Keleten már százezrek vérét ontotta rá a háború. Szeptember 2-a azonban végre-valahára betetőzte a fasiszta-militarista Japán feletti győzelmet a Távol-Keleten is. Ezen a napon behajózott a Tokiói-öbölbe a Missouri csatahajó — ugyanaz, amelyet 1941 decemberében a hadüzenet nélküli Pearl Harbour-i támadáskor a japánok elsüllyesztettek. A hajót azóta kiemelték a tengerből, újjáépítették, és ezen a nevezetes napon fedélzetén a szövetséges haderők megbízottai fogadták a kapitulációt aláíró japán delegációt. A csatahajó árbocán ott lengett az az amerikai zászló, amelyet 1941 december 7-én, a japán fasizmus támadása napján, Roosevelt elnök vonatott fel a washingtoni Fehér Házra ... A pillanat — a történelem legnagyobb háborúját , záró nagy pillanat — valóban felemelő volt! Annak ellenére, hogy az antifasiszta koalícióban vállvetve harcoló országok között voltak ellentmondások — sőt, a politikai viták és nézeteltérések a háború végső időszakában még élesedtek is —, mégis minden ellentét felett győzedelmeskedett az alap-vető nagy közös cél, az emberiség egyetemes érdeke, az európai és a távol-keleti fasizmus legyőzése, a háború győzelmes befejezése! 1945. szeptember 2. egy új történelmi korszakot nyitott meg. A japán militarizmus megtörése után Ázsiában már soha többé nem lehetett viszszaállítani az évszázados gyarmati rendszert. A szeptember 2-i kapituláció egyben utat nyitott a kizsákmányolt, elnyomott gyarmati népek szabadságtörekvéseinek is. Megindult az a hatalmas átalakulás, amely a szocializmus és a béke erőinek támogatásával átformálta Ázsia és ezzel együtt a világ térképét. 1945. szeptember 2. messzire világító történelmi jelkép! Olyan jelkép, amelyből népek, kormányok, embermilliók okultak. Noha az elmúlt harminc évben sokszor izzottak fel a világon veszedelmes háborús tűzfészkek és gyakorta éppen a Távol-Keleten csaptak fel a gyilkos fegyveres harcok lángjai, a nagy történelmi tapasztalat és a béke erőinek folytonos gyarapodása mégis megakadályozta, hogy e küzdelmekből egy világpusztító általános háború robbanjon ki. Rövid néhány év alatt Japán is nagyot változott! Az egykor hagyományos militarizmusára büszke ország népe mind józanabbul látta át, hogy a jövő útját az alkotó munka, és az államok közti békés kapcsolatok, nem pedig a rettenetes tömegpusztító fegyverek fogják kijelölni. Távol-Keleten, amióta a vietnami nép győzelmével befejeződött az indokínai háború, most béke van. És béke van egész földünkön! Ez a béke emberiségünk legnagyobb kincse! A népek, a különböző társadalmi rendszerű országok ma már mindinkább arra törekszenek, hogy megőrizzék e „kincset”, hogy vitáikat és viszályaikat ne embermilliók elpusztítása árán, hanem tárgyalóasztal mellett, higgadt szóval oldják meg. Ama 30 év előtti szeptember 2., amely végső aktusa volt egy bűnös és a történelemben példátlanul álló pusztító háborúnak, elsősorban erre — a béke fenntartásának, megvédelmezésének, őrzésének nagy és állandó feladatára — kell hogy emlékeztesse a jelen és a jövő nemzedékeit. Szász István