Magyar Nemzet, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

­ Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Az első Zenei Világnap Eljött hát a nap, melyet hosszú időn át készítettünk elő nemzetközi fórumon is, idehaza is: az első Zenei Vi­lágnap. Ezt az elsőt minden október 1-én követi majd a többi. A nemzetközi fórum: föl­dünk zenei életének az UNESCO mellett működő csúcsszerve, a Nemzetközi Zenei Tanács. Ennek a min­den világrészre kiterjedő szervezetnek 57 államban működik nemzetközi szek­ciója (hazánkban ezt a funk­ciót a Magyar Zeneművé­szek Szövetségének elnöksé­ge látja el) és a 16 legjelen­tősebb nemzetközi zenei tár­saság is hozzátartozik. Leg­főbb feladata pedig a népek közötti megértés előmozdítá­sa a zene eszközeivel. Egy, az egész világra ki­terjedő nemzetközi szerve­zetben a zeneművészet ilyen funkciójának elismerése és érvényre juttatása azonban mégsem problémamentes. A világ politikai, ideológiai megosztottsága egy művé­szeti szférában működő vi­lágszervezetben is tükröző­dik, időnként nem is kis hangsúllyal. A szocialista or­szágoknak a Nemzetközi Ze­nei Tanács munkájában részt vevő képviselői éppen ezért jól összehangoltan arra össz­pontosították erejüket: le­gyen ez a nemzetközi zenei csúcsszerv annak a gondo­latnak, de gyakorlatnak is kifejezője és szervezője, hogy a zeneművészetnek megkülönböztetett szerepe lehet közeli s távoli népek érzés- és gondolatvilágának kölcsönös megismerésében, a békés egymás mellett élés szükségszerűségének felis­mertetésében. Ezek az erőfe­szítéseink, különösen az el­múlt hat év során, nem vol­tak eredménytelenek. Sike­rült meggyőznünk a nem szocialista országokat kép­viselő kollégáink nagy ré­szét, hogy elképzeléseink minden nép érdekeiben ál­lók. Ma ott tartunk, hogy a Nemzetközi Zenei Tanács — melynek hat éve Yehudi Menuhin az elnöke — 12 tagú végrehajtó bizottságá­ban négyen képviseljük a szocialista országokat, a Szovjetuniót, Csehszlová­kiát, Bulgáriát és Magyar­­országot, hárman az úgyne­vezett fejlődő országokat, Indiát, Ghánát és Tunéziát, a végrehajtó bizottságon be­lül pedig az egyik alelnök a szovjet Borisz Jarosztovszkij, a másik az indiai Narayana Menen, főtitkár a csehszlo­vák Ladislav Mokry. Ebben a helyzetben a Nemzetközi Zenei Tanács jó néhány haladó lépést tehe­tett. Ilyen a Muzsikusok Kölcsönös Segélyalapjának létrehozása, mindenekelőtt a fejlődő országok zenei éle­tének a támogatására, ami­hez az anyagi fedezetet a világ élenjáró művészei­nek gálakoncert-honoráriu­­mai, rádió-, televízió- és hanglemezjogdíjai adják, vagy a pozsonyi székhellyel állandósult Fiatal Előadó­­művészek Nemzetközi Tri­bünje, illetve az ázsiai, fe­kete-afrikai és arab zenei tribünök megszervezése. És nem utolsósorban több évi munkával sikerült létrehoz­ni a Zenei Világnapot. A mai napon és az ezt kö­vető október elsejében min­denütt a békés egymás mel­lett élés jegyében csendül fel a muzsika. A mai első Zenei Világnapra olyan nemzetközi politikai hely­zetben kerül sor, melynek alapvetően meghatározó je­lensége az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet záróokmányának Hel­sinkiben történt legmaga­sabb szintű aláírása. Ilyen kedvező politikai körülmé­nyek eddig még sohasem biztosították a zeneművé­szet számára, hogy a maga spontánul magával ragadó módján az emberek, a népek közötti megértést szolgál­hassa. Nagy gonddal készítettük elő az első Zenei Világnap magyarországi megünneplé­sét Ez kötelességünk, mert a szocialista országoknak példamutatóan kell erről a napról megemlékezniük. De kötelez bennünket a magyar zenei élet helye is a világ­ban. A nemzetközi közvéle­mény ma már nemcsak Bar­tók és Kodály hazájaként tekint reánk megkülönböz­tetett tisztelettel, hanem a nagyvilág előtt példamutató eredményeink miatt is, ame­lyeket már a szocialista Ma­gyarország ért el a zenei élet széles rétegekre kiter­jedő szervezeti felépítettsége terén. Ez a felépítettség egy­részt azt biztosítja, hogy a zene iránti érdeklődés ál­landóan növekszik, másrészt a művészi tehetségek kivá­lasztódási lehetőségei min­den tehetség előtt megnyíl­janak. És valóban a mi lé­lekszámúnkat többszörösen meghaladó népességű orszá­gokat is magunk mögött hagyva, bámulatosan sok ze­nei tehetséggel kápráztatjuk el a világot. A Nemzetközi Zenei Tanács párizsi zene­szerzői tribünje történetében példa nélkül álló, hogy öt év alatt egyazon ország há­rom zeneszerzője érje el az első helyezést: Szőllősy And­rás, Balassa Sándor és Durkó Zsolt. De ugyanígy említ­hetném azt, ahogyan az utóbbi években fiatal, rend­kívüli képességű zongora­­művészeink és énekeseink sora kerül a világ zenei éle­tének élvonalába. Jogunk is van tehát, amiért öntudatosan ünne­pelhetjük meg a mai Zenei Világnapot. Azt igyekeztünk elérni, hogy a Zenei Világ­nap itthoni eseményei tük­rözzék zenei életünk tipikus vonásait. Azokat, amelyek a legszélesebb rétegek műve­lődését célozzák. A főváros­ban és az egész országban hangversenyeken, operaelő­adásokon emlékezünk meg az első Zenei Világnapról, az iskolákban pedig ismertető előadásokat tartanak a zene­művészet haladó társadalmi funkciójáról. Mindezekkel az esemé­nyekkel a világ, de a ma­gunk számára is hangsúlyoz­ni kívánjuk: a magyar ze­nei élet általános színvona­lának, szervezett társadalmi hatásának, e hatás mélysé­gének nemzetközi elismerése nem független attól, hogy a mi zenei életünk egész ten­denciájában egybevág a mai Zenei Világnap eszmeiségé­vel- Sárai Tibor A Franco-terrorral szembeszállva Spanyolországban terjed a sztrájkmozgalom Fokozódik Madrid nemzetközi elszigeteltsége A külpolitikai helyzet A KÖZEL-KELETTEL összefüggő további washingtoni elkép­zelésekről tájékoztatta Kissinger amerikai külügyminiszter az Arab Liga külügyminisztereit New Yorkban. Azt fejtegette, hogy kormánya nem szándékozik megosztani az arab világot. Ennek alátámasztására Kissinger azt a tájékoztatást adta, hogy legközelebbi feladatának az Izrael és Szíria közötti közvetítést tekinti és tanulmányozza annak lehetőségét, miképpen lehetne bevonni a palesztinokat az általános közel-keleti rendezésbe. Minden idevágó korábbi értesülésnek ellentmond az a kuvaiti közlés, miszerint az Egyesült Államok biztosította az arab or­szágot, nem szándékozik Pershing típusú, igen modern, nukleá­ris robbanófejjel felszerelhető rakétákkal ellátni Izraelt. Ame­rikai lapforrásból ezzel egyidőben ismeretessé vált, hogy a Washington által Egyiptomnak nyújtandó katonai segély a következő öt esztendőben elérheti az évi egymilliárd dollárt. A hírt hivatalosan nem erősítették meg, de elbírálásakor két­ségkívül figyelembe kell venni, hogy ez a nagyságrend körül­belül megfelelő tárgyalási alapként szolgálhat Szadat elnöknek október végi washingtoni látogatásakor. Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában kedden fel­szólalt Khaddam szíriai külügyminiszter. Elhatárolta országát az egyiptomi—izraeli katonai megállapodástól. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem szolgálja az arab egység erősítését. Az érintett felek, így az Egyesült Államok is, figyelmen kívül hagyják a palesztin nép törvényes jogait — tette hozzá. Khaddam külügyminiszter rövid nyilatkozatot tett kedden reggel azt követően, hogy tárgyalt amerikai kollégájával, Kis­­singerrel. Nyilatkozatában a szíriai diplomácia vezetője köve­telte, hogy Izrael ismerje el a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezetet. Az Ibériai-félsziget hírei még a közelmúlt időszakban meg­szokottaknál is szövevényesebbek. A Lisszabonból érkezett je­lentések pillanatnyilag nehezen értékelhető fejleményekről ad­nak számot, míg madridi értesülések szerint a spanyol kor­mányzat annak ellenére is újabb politikai perekre készül, hogy az immár végrehajtott halálos ítéletekkel meghúzott „kemény vonal” mind belföldön, mind Spanyolország nemzetközi meg­ítélésében negatív hatásúnak bizonyult. Portugáliában a közel­múlt napok ellenkező előjelű fejlődését megszakítva a COPCON ismét aktivizálódott és egy széles körben heves indulatokat kiváltott lépéssel megszállta a rádió- és televízióadókat. Azevedo tengernagy, miniszterelnök a TASZSZ jelentése sze­rint vállalta az erre vonatkozó döntés felelősségét, és az intéz­kedés céljaként azt jelölte meg, hogy ezáltal kívánják „elke­rülni a rendkívüli állapot kihirdetését, megakadályozni a poli­tikai, társadalmi és gazdasági bizonytalanság eszkalációját”. A Portugál Kommunista Párt nyilatkozata szerint megenged­hetetlen, hogy valamely párt vagy csoport magának rendelje alá és érdekei szolgálatában használja fel a rádiót és a televí­ziót. Egyes lisszaboni megfigyelők ugyanakkor az eseményekből arra következtetnek, hogy „jobboldali katonai és politikai kö­rök a szociáldemokraták támogatásával megpróbálnak szükség­­állapotot kihirdetni az országban”. Spanyolország ENSZ-nagykövete Kurt Waldheimhez intézett jegyzékében éles hangon utasította vissza a mexikói államfő javaslatát, amely a spanyol helyzet kivizsgálására a Biztonsági Tanács összehívását szorgalmazta. Amerikai hivatalos körökből a Reuter úgy értesült, hogy Washington különös gondot fordít a terrorítéletek és a két ország közötti támaszpontszerződés ügyének különválasztására. Valószínű — közölték az idézett forrásból —, hogy a támaszpontok amerikai használatáról a je­lek szerint rövidesen tető alá kerülő új megállapodást, a kivég­zések nemzetközi visszhangjára való tekintettel, nem fogják nyilvánosságra hozni. támadással és ha­mis személyi okmányok használatával vá­dolják őket. A vádlottak a Forradalmi Antifasiszta és Hazafias Front (FRAP), vala­mint egy törvényen kívül he­lyezett diákszervezet, a FADE tagjai, 1974. április 27-én tar­tóztatták le őket. Az ügyész 2­6 évi börtönbüntetés ki­szabását kérte. Baszkföldön kedden folyta­tódott a szombati kivégzések elleni tiltakozásul kibontako­zott sztrájk. Guipuzcoa tarto­mányban általános volt a munkabeszüntetés, Vizcaya tartományban pedig hétfőhöz viszonyítva még nagyobb mé­reteket öltött a sztrájk. A bilbaói bankalkalmazot­tak részleges munkabeszünte­tést tartottak. Sztrájkba lép­tek a vámtisztviselők is. Meg­bénult a munka a baszk kikö­tővárosokban. Két nap óta több hajó vár kirakásra, s a halászflotta nem futott ki a tengerre. Guernicában sztrájk­ba léptek a hajógyár dolgozói. Spanyolország ENSZ-nagy­­követe hétfőn este a világszer­vezet főtitkárához intézett jegyzékében kormánya nevé­ben éles hangon visszautasí­totta Luis Echeverria mexikói államfő levelét, amelyben a Biztonsági Tanács összehívását javasolta a spanyol helyzet ki­vizsgálására. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai kedden nem ad­tak helyt Luis Echeverria me­xikói elnök ama kérésének, hogy az öt spanyol antifasisz­ta kivégzése nyomán hozzanak megtorló intézkedéseket a madridi kormánnyal szemben, s függesszék fel Spanyolor­szág ENSZ-tagságát. Jugoszláviában változatlan hevességgel tart a tiltakozás, amelyet a spanyol hazafiak meggyilkolása robbantott ki — jelentette Belgrádból az MTI. Jelképes sztrájkot tartanak csütörtökön délben az Euró­pai Szakszervezeti Szövetség­hez (CES) tartozó nyugat­európai szakszervezetek, hogy tiltakozzanak a Franco-rezsim terrorja ellen. Egy moszkvai nagyüzem til­takozó gyűlésén felszólalt Do­­lores Ibarruzi, a Spanyol Kommunista Párt elnöke. Rá­mutatott, hogy az öt fiatal anti­fasiszta meggyilkolása nem az erőnek, a rezsim gyengeségé­nek a bizonyítéka. Az erőszak­kal — mondta — az ország ha­ladó erői szembeszállnak. Ibar­­ruri hangsúlyozta, hogy a Franco rendszere elleni harc minden demokrata közös ügye. Nyilatkozatban tiltakozott a spanyolországi terror ellen Prágában a Nemzetközi Újság­író Szervezet titkársága. Elíté­lő állásfoglalást tett közzé a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, a norvég szak­­szervezetek vezetősége, a Nem­zetközi Diákszövetség is. Skan­dináv szomszédaihoz hasonlóan kedden Finnország szintén ha­zarendelte madridi nagyköve­tét. Max van der Stoel holland külügyminiszter keddi sajtó­értekezletén közvetve figyel­meztette az Egyesült Államo­kat spanyolországi politikájá­nak­­káros következményeire”. A holland miniszter szerint e következmények azokhoz ha­sonlíthatók, amelyeket az Egyesült Államok görögorszá­gi politikája vont maga után. Bécsben az osztrák kormány szokásos heti ülése után hiva­talos közleményben jelentet­ték be: a kormány úgy hatá­rozott, hogy „konzultációkra hazarendeli Ausztria spanyol­országi nagykövetét”. Drasztikus intézkedésekkel reagált Törökország a spanyol terrorítéletek végrehajtására. Ankara polgármestere kedden elrendelte, hogy tiltakozásul a kivégzések ellen, egy hétre szüntessék be Spanyolország ankarai nagykövetségének vil­lanyárammal és vízzel való el­látását. A török fővárosi köz­­tisztasági vállalat dolgozói is megtagadták a szemét elhor­­dását a spanyol nagykövetség­­rő. Moszkvai tudósítónk telexjelentése : Szovjet lapok a portugál államfő ma kezdődő látogatásáról A magyar kormány ajándéka a világszervezetnek Moszkva, szeptember 30. Szerdán érkezik Moszkvába Costa Comes portugál államfő. A szovjet fővárosban érthe­tően nagy fontosságot tulajdo­nítanak a látogatásnak, amely alkalmat ad az első ilyen ma­gas szintű szovjet—portugál tárgyalásra. Közvetlenül Costa Gomes érkezését megelőzően a kedd esti Izvesztyija a szov­jet véleményt megfogalmazva hangsúlyozta, hogy a portugál elnök látogatása „hozzájárul az országaink közötti kapcsolatok erősítéséhez”. Moszkvában, em­lékeztetve Costa Gomes varsói nyilatkozatára, megállapítják, hogy az utazás politikai szem­pontból figyelemre méltó lé­pés, különös tekintettel a por­tugál belpolitikai bonyodal­makra. Ami konkrétan a szovjet— portugál kapcsolatok rövid történetét illeti, a Szovjetunió a tavaly áprilisi fordulatot kö­vetően már másfél hónap múl­va felvette a diplomáciai kap­csolatot. Ez annak idején fontos támogatást jelentett a fiatal katonai kormányzat számára. Hamarosan megkezdődött a tárgyalások sorozata (így Al­varo Cunhal államminiszteri minőségében járt Moszkvában) a gazdasági kapcsolatok kiépí­téséről. Decemberben öt évre szóló kereskedelmi megállapo­dást kötöttek, amelyben bizto­sították a legnagyobb kedvez­mény elvét. Ez kibővült egy hajózási és légiközlekedési egyezménnyel. Január elején a portugál külügyminiszter lá­togatott Moszkvába. Ezt a tisztséget akkor Mario Sonres töltötte be. Márciusban ismét miniszteri szintű portugál kül­döttség folytatott megbeszélést a szovjet fővárosban az ipari együttműködésről. Augusztus­ban szovjet delegáció járt Lisszabonban, s amint az Izvesztyija megállapította, e tanácskozás alapján „jó lehe­tőség kínálkozik az áruforga­lom további bővítésére”. A szovjet exportban eddig is olyan létfontosságú termékek domináltak, mint az olaj, a faáruk, a gyapot, az azbeszt. A politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődését tovább­ra is a be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és a köl­csönös előnyök elve alapján kívánja szorgalmazni a Szov­ Pója Frigyes külügyminisz­ter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az ENSZ- nek. A világszervezet fennállá­sának közelgő 30., hazánk ENSZ-tagságának 20. évfordu­lója alkalmából a magyar kor­mány egy herendi vázát aján­dékozott az ENSZ-nek. Az ajándékot Kurt Waldheim fő­titkár vette át. A magyar külügyminiszter az átadási ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány, amint a múltban, a jövőben is mindent megtesz, hogy szerény lehető­ségeivel elősegítse az ENSZ céljainak valóra váltását, a különböző társadalmi rendsze­rű országok­ békés együttműkö­dését. Az egy méter magas, a budapesti Parlament és a New York-i ENSZ-székház ké­pével díszített porcelán váza a Biztonsági Tanács terméhez vezető folyosón kapott helyet Waldheim főtitkár meleg szavakkal mondott köszönetet a magyar kormánynak és nép­nek, amely — mint mondotta — tagságának húsz éve alatt jelentősen hozzájárult a világ­­szervezet tevékenységéhez. Pója Frigyes külügyminisz­ter kedden ebédet adott Waldheim főtitkár tiszteletére. I Újabb per kezdődött Madridban Madridból jelenti az AP. A spanyol kormány a közeli na­pokban további 15 baszk haza­fit állít vérbíróság elé, köztük José Mugica Arreguit, a sze­paratista mozgalom katonai vezetőjét is — közölték mad­ridi jogászkörökből. Az ügyész valószínűleg négyükre kér ha­lálbüntetést. A Franco-rezsimmel szem­behelyezkedő nyolc személy pere kezdődött meg kedden reggel egy madridi bíróságon. Tiltott szervezkedéssel, a rendfenntartó közegek elleni

Next