Magyar Nemzet, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Szerda, 1975. október 1. Az indiai elnök elutazott hazánkból Közös közlemény a látogatásról Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztár­saság elnöke és felesége, am­­ Losonczi Pálnak, a Népköztár­­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. Az indiai államelnökkel együtt elutazott kísérete is. A Ferihegyi repülőtéren ün­nepi külsőségek között, meleg baráti szeretettel búcsúztatták az indiai nép képviselőit. A repülőtér homlokzatát indiai és magyar zászlók, hindi és magyar nyelvű búcsúmondatok díszítették. A búcsúztatáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi, Rödönyi Károly közle­kedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Marjai József külügyi államtitkár, dr. Túri Ferenc, a Magyar Népköztár­saság új-delhi nagykövete, va­lamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más vezető személyisége, a tábor­noki kar több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál K. P. S. Menen, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője. Díszjel harsant, majd a dísz­egység parancsnoka jelentést tett az indiai államelnöknek. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tü­zérségi díszlövést adtak le az indiai államfő tiszteletére. Fakhruddin Ali Ahmed — Losonczi Pál társaságában — eilépett a díszegység arcvona­la előtt és köszöntötte a kato­nákat. Az Indiai Köztársaság elnöke ezután szívélyes búcsút vett a magyar közéleti szemé­lyiségektől, a diplomáciai kép­viseletek vezetőitől, tagjaitól. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át az indiai államelnök­nek és kíséretében levő szemé­lyiségeknek, akik ezután el­foglalták helyüket a külön­­repülőgépen. Fakhruddin Ali Ahmed a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Losonczi Páltól. Néhány perc múlva a magasba emel­kedett a különgép, amelyet a magyar légierők vadászgép­köteléke a határig kísért. Meleg, baráti fogadtatás Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztrásaság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására felesége, Begum Abida Ahmed kíséretéb­en 1975. szeptember 26—30. között hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. Az Indiai Köztársaság elnö­ke és kísérete betekintést nyert a Magyar Népköztársaság éle­tébe, megismerkedett eredmé­nyeivel, történelmi és kulturá­lis jelentőségű helyeket és in­tézményeket látogatott meg. Az elnök felkereste az Agárdi Ál­lami Gazdaságot,, a zánkai úttörővárost és meglátogatta Balatonfüredet, ahol fát ülte­tett Rabindranath Tagore szob­ránál. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete Magyaror­szágon meleg, baráti fogadta­tásban részesült. Az elnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A talál­kozó alkalmával baráti eszme­cserét folytattak. A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben széles körű és átfogó tárgyalásokra került sor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Indiai Köztársaság elnöke között a kétoldalú, valamint a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Az Indiai Köztársaság elnö­ke szívélyes megbeszélést foly­tatott Lázár Györggyel, a Mi­nisztertanács elnökével. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy orszá­gaik kapcsolatai népeik javá­ra, a kölcsönös előnyök alap­ján kedvezően fejlődnek és a megtárgyalt kérdésekben né­zeteik megegyeznek vagy kö­zel állnak egymáshoz. Hasz­nosnak minősítették a külön­böző szintű látogatások, meg­beszélések és tapasztalatcserék rendszerét a politikai, gazda­sági és a kulturális élet külön­böző területein. Közös felelősség a világbékéért A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a magyar kormány és a magyar nép megértéséről, támogatásá­ról biztosította India kormá­nyát, az indiai népet a demok­ratikus fejlődést gátló, vala­mint a nemzeti egységet és stabilitást veszélyeztető erők elleni küzdelmében. Kifejezés­re juttatta a magyar nép azon őszinte óhaját is, hogy India népe Indira Gandhi kormánya vezetésével tovább menjen előre a haladás, a jólét, a tár­sadalmi igazság, valamint a nemzetközi béke és biztonság felé vezető úton. Az Indiai Köztársaság elnö­ke üdvözölte a Magyar Nép­­köztársaság kormányát és né­pét; méltatta a Magyar Nép­­köztársaságnak a szocialista építés terén elért eredmé­nyeit, hozzájárulását az eny­hülési folyamat megerősítésé­hez, a különböző társadalmi rendszerű államok együttmű­ködéséhez. Kölcsönösen üdvözölték a fe­szültség enyhítése terén elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet történelmi mérföldkő a tartós béke felé vezető úton. Rámutattak arra is, hogy to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az enyhülési folyamat vissza­fordíthatatlanná tétele és a vi­lág más térségeire való kiter­jesztése érdekében. A két elnök egyetértett ab­ban, hogy a tartós békének, a stabilitásnak és az államok kö­zötti együttműködésnek Ázsiá­ban különös jelentősége van a világbéke szempontjából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a magyar kormány nagyrabecsülését fe­jezte ki azokért a következetes erőfeszítésekért, amelyekkel az Indiai Köztársaság kormánya előmozdítja az indiai szubkon­tinens országai között a békés úton, kétoldalú tárgyalások ré­vén, minden külső beavatko­zás nélkül megvalósuló, har­monikus és az együttműködést biztosító kapcsolatokat. A két fél megelégedéssel üd­vözölte a vietnami nép törté­nelmi győzelmét. Megállapí­tották, hogy ezzel a vietnami nép jelentősen hozzájárult a térség békéjéhez és stabilitá­sához. Meggyőződésük, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak és a Dél-vietnami Köztársaságnak mihamarabb el kell foglalnia jogos helyét az ENSZ-ben. Jókívánságaikat fejezték ki a laoszi és a kam­bodzsai nép győzelme alkal­mából is. A két elnök megerősítette a teljes nézetazonosság alapján: szükségesnek tartja, hogy az Indiai-óceán békeövezetté vál­jék. Ezzel kapcsolatban meg­állapították, hogy a Diego Gar­cia-i katonai támaszpont ki­építése ellentétes a térség né­peinek érdekeivel, valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyével. Támogatásukról biztosítottak minden olyan lépést a Közel- Keleten, amely az igazságos és tartós béke megteremtését szolgálja. Egyetértettek abban, hogy a Közel-Kelet békéjének helyreállításához, a feszültség csökkentéséhez elengedhetet­len az Egyesült Nemzetek Szervezete ide vonatkozó hatá­rozatainak maradéktalan vég­rehajtása, valamennyi, Izrael által megszállt arab terület ki­ürítése, az izraeli csapatoknak az 1967-es határok mögé való visszavonása, a Palesztinai arab nép nemzeti jogainak elismerése. A két elnök megelégedését nyilvánította Portugália kor­mányának a gyarmati múlttal végérvényesen szakító lépései felett, és annak a reményének adott kifejezést, hogy a volt portugál gyarmatok népei kül­földi beavatkozástól mentes, népakaraton alapuló rendszert hozhatnak létre. A fegyverkezési verseny ellen A felek hangsúlyozták, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési verseny korlátozására és megszünteté­sére, az általános és teljes le­szerelés megvalósítására. Ezek­nek az intézkedéseknek mind a hagyományos, mind a nuk­leáris fegyverzetre ki kell ter­jedniük, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Időszerűnek tartják, hogy mi­előbb gyakorlati lépések tör­ténjenek a leszerelési világér­tekezlet összehívására. A felek kifejezték szolidari­tásukat Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás elleni harcá­val. Következetesen fellépnek az apartheid politikájával, a faji megkülönböztetés és a gyarmati elnyomás minden formájával szemben. Fakhruddin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke kö­szönetét fejezte ki azért a me­leg vendégszeretetért, amiben ő és kíséretének tagjai magyar­­országi tartózkodásuk alatt ré­szesültek. Egyben indiai láto­gatásra szóló meghívást adott át Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségé­nek, akik a meghívást köszö­nettel elfogadták. * Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke Budapestről történt elutazása alkalmával a repülőgép fedél­zetéről táviratban mondott kö­szönetet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a magyarországi fogadtatásért és vendéglátásért. Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke ked­den hivatalos látogatásra Jugo­szláviába érkezett. A magas rangú vendéget Brioni- szigetén vendéglátója, Tito elnök kö­szöntötte. Magyar Nemzet OBT-tiltakozás a spanyol hazafiak kivégzése miatt Az Országos Béketanács el­nöksége mély felháborodással fogadta a spanyol fasiszta vér­bíróság ítéletét — hangzik a nyilatkozat. A halálos ítéletek végrehajtását a haladó embe­riség ellen elkövetett olyan bűnténynek tekintjük, ame­lyért a fasiszta hóhéroknak felelniük kell a spanyol nép, s az egész emberiség előtt. A francoista rezsim barbár gyil­kosságokkal, amelyekkel ko­rábbi gaztetteit tovább tetézte, nem tudja megállítani a törté­nelem kerekét. ENSZ Társaságok Világszövetsége 25. közgyűlése Moszkvában Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ Társaságok Vi­lágszövetsége (WFUNA) 25. közgyűlésén. A delegáció tagjai dr. Timkó Imre görögkatolikus püspök, a Magyar ENSZ Tár­saság alelnöke és dr. Simai Mi­hály egyetemi tanár, a társa­ság főtitkára. A közgyűlés programja októ­ber 1-től 7-ig tart. A Szovjet ENSZ Társaság a rendezvény hogy a nemzetközi enyhülés folyamatának az ENSZ-ben való tükröződéséhez feltétlenül szükség van a nemzetközi köz­vélemény eddiginél sokkal ak­tívabb támogatására, s az e te­vékenységhez való csatlakozás a szocialista országok ENSZ- társaságai számára fontos és megtisztelő feladat. A Magyar ENSZ Társaságot kérték fel, hogy nyújtsa be a vitadokumentumot. Ennek cí­me: „Nemzetközi fejlesztési stratégia és az új világgazda­sági rendért folytatott harc”. A fővárosi tanács ülése Erdőgyűrű Budapest körül A házkezelési rendszer korszerűsítéséről, a gyermekellátási cikkekről is tárgyaltak Kedd délelőtt ülést tartott az Újvárosháza nagytermében a fővárosi tanács. Az ülést Kele­men Lajos általános elnökhe­lyettes nyitotta meg. A végre­hajtó bizottság a napirend előtt tájékoztatta a tanácsot a két ülés között elfogadott ha­tározatokról. A fővárosi tanács megtár­gyalta és elfogadta a fővárosi szemétégető beruházási prog­ramját. A szemét elégetése a legalkalmasabb eljárás, amely a környezetvédelmi igényeket is kielégíti. Megtárgyalta és el­fogadta a tanács az 1974. évi lakásgazdálkodási tevékeny­ségről, valamint a sokgyerme­kes családok lakáshoz juttatása során elért eredményekről szóló beszámolót. A kerületi tanácsok tavaly mintegy 15 600 lakást utaltak ki és 1011 sok­­gyermekes családot juttattak lakáshoz. Megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság Budapest és környéke erdőtelepítési programtervét. Ennek célja olyan gyűrű kialakítása a fő­város körül, amely csökkenti a káros környezeti hatásokat, to­vábbá a napi és hétvégi pihe­néshez, felüdüléshez is lehe­tőséget biztosít. Elfogadta a végrehajtó bizottság a Buda­pest XVIII. kerületi 53 mun­kahelyes szakorvosi rendelőin­tézet és gyógyszertár beruhá­zási programjának előterjesz­tését. Ennek összege 70,9 mil­lió forint. A kiviteli terveket jövő év áprilisáig kell elkészí­teni és a kivitelezést is nyom­ban meg kell kezdeni. Ugyan­csak elfogadták az észak—déli metróvonal Kőbánya-Kispest végállomásának, a Sibrik Mik­lós úti felüljárónak és csomó­pontnak beruházási program­ját és a munkák 1976. I. félévi megkezdését. Utasította a köz­lekedési főigazgatóságot, hogy a metróvégállomást, a gyalogos felüljárót és a térrendezést egy ütemben építtesse meg. A fővárosi tanács keddi ülé­sének napirendjén szerepelt a házfelügyelő-rendszer korsze­rűsítésére készült javaslat is, amelynek előadója Kelemen Lajos általános tanácselnök­helyettes volt A főváros területén jelenleg több mint 34 ezer épületet ke­zelnek 445 ezer bérleménnyel és ezekben a házkezelési szol­gáltatásokat 12 347 házhoz be­osztott dolgozó látja el. A szol­gáltatás színvonalával kapcso­latban megállapítja a jelentés, hogy a budapesti járdák tiszta­sága kifogásolható, a takarítás­nak a nyomai sem láthatók az épületekben és ezért jogos a lakosság elégedetlensége. Mindez arra vezethető visz­­sza, hogy a házfelügyelői rendszer elavult a mai állapo­tában. E munkának nincs meg a megfelelő erkölcsi súlya, a házfelügyelők bérezése ala­csony. Megoldást jelentene, ha a házfelügyelők munkabérét az ingatlankezelő vállalatok ál­tal foglalkoztatott segédmun­kások béréhez közelítenék. Nagy gond az is, hogy a ház­­felügyelők egy része elörege­dett. A szükséges intézkedések között sorolja fel a javaslat a bérezés javítását, a házfel­ügyelők munkájának rendsze­res minősítését, aminek követ­kezménye lenne a meg nem fe­lelő házfelügyelő fegyelmi úton való elbocsátása. A tapasztala­tok szerint a háztömb-felügye­lőségek váltak be legjobban, ezért azok kialakítását kel­lő célként kitűzni. A­ műszaki és kommunális bizottság munkájáról szóló be­számoló előadója Giltner An­dor tanácselnök-helyettes volt. Ezt követően több bejelentés hangzott el, majd a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság ösz­­szefoglaló jelentésének meg­tárgyalására került sor, amely a gyerekellátással volt kapcso­latos. Kiemelte a jelentés, hogy a Budapesti Finomkötött­árugyár és a Budapesti Haris­nyagyár a felnőtt áruk terme­lését nagyobb ütemben növel­te, mint a belkereskedelem ré­szére termelt gyermekruházati cikkeket. A stabilizált áras gyermekruházati termékek ter­melése minden ellenőrzött vál­lalatnál növekedett. A belkereskedelem jelzése szerint a gyermekbútor iránti keresletet csak 80 százalékban tudják kielégíteni, míg a bébi­bútor évek óta állandóan a hiánycikkek közé tartozik. Emiatt nem elfogadható az Is­kolabútor- és Sportszergyár­nak az az állítása, hogy 1974- ben azért hagyták abba a já­róka gyártását, mert a keres­kedelem azt nem igényelte. A bébibútortermelés hiányossá­gainak egyik oka az, hogy en­nél a terméknél kicsi a nyere­ség. Helytelen, hogy a Buda­pesti Bútoripari Vállalat csök­kenti az olcsóbb Lehel-garni­túra termelését és helyette a 3 ezer forintnál drágább Ba­­lázs-garnitúra gyártását növe­li.A gyermekellátás céljait szolgáló termékek kereskedel­mi forgalma mindenütt jelen­tős mértékben nőtt. Visszaesett viszont a forgalom az áruk meg nem felelő minősége miatt tréningruhából és kerti nad­rágból. Azt is megállapította a jelentés, hogy a stabilizált áras cikkek választéka szűk, a ter­mékek egy része ma már nem felel meg a korszerűség köve­telményeinek. Indokolt lenne a rögzített áras termékek körét bővíteni. 1975-re a kereskedelem igé­nye gyermekbútorból a múlt évi 480 millió forinttal szem­ben 570 millió forint, az ipar azonban csak 500—520 millió forint értékű gyermekbútor szállítására vállalkozott. Az igényeket tehát az idén sem tudják kielégíteni. Megállapí­totta a jelentés azt is, hogy az olcsó csecsemő- és gyer­mekcikkek forgalmi arányá­nak növelése ellentétben áll a kereskedelmi dolgozók anyagi érdekeltségével, mivel a jö­vedelmük az értékesítés nagy­ságától függ. A javaslatok kö­zött elhangzott, hogy a szo­cialista országokból importált gyermekruházati termékekkel bővítsék a választékot és egy olyan ösztönző kidolgozása, amely érdekeltté teszi a keres­kedelem dolgozóit az olcsó gyermekholmik eladásában is. Fejlődik a magyar-kubai árucsere-forgalom Lázár György fogadta B. Castillát Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke kedden hivata­lában fogadta B. Castillát, a Kubai Köztársaság miniszter­elnök-helyettesét, a magyar— kubai gazdasági és műszaki­­tudományos együttműködési bizottság kubai tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti eszmecserén részt vett dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság társelnöke, Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, a magyar tagozat elnök­­helyettese, valamint H. Rod­­riguez Llompart, az együtt­működési bizottság kubai ta­gozatának elnökhelyettese. Je­len volt Floreal Chomon, Ku­ba budapesti nagykövete is. A tárgyalások jegyzőkönyvé­nek aláírásával véget ért Budapesten a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság ötödik ülésszaka. A Parlament delegációs termében kedden délután írta alá a záróok­mányt dr. Szekér Gyula és B. Castilla miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság két társelnöke. A küldöttségek szeptember 24. és 30. között folytattak tár­gyalásokat Budapesten a két ország közötti gazdasági kap­csolatok helyzetéről és tovább­fejlesztésének lehetőségeiről Áttekintették a legutóbbi ülés­szak óta végzett együttműkö­dési munkát, különös tekintet­tel az 1973 novemberében­ nyújtott magyar hitel felhasz­nálására. Megállapították, hogy időarányosan, megfelelő ütem­ben került sor ennek felhasz­nálására, de kutatni kell azo­kat az újabb lehetőségeket, amelyek megfelelő feltételeket teremtenek a teljes hitelkeret kiaknázására. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom dinamiku­san fejlődik, az idén az 1974. évihez viszonyítva várhatóan 78 százalékkal növekedik, amihez az is hozzájárult, hogy szélesedett a Kubába irányuló magyar exporttermékek vá­lasztéka. A magyar és a kubai kül­döttség meghallgatta a két or­szág 1976—1980. évi népgazda­sági tervének egyeztetési, koordinációs munkálatairól elő­terjesztett tájékoztatót. Mind­két fél kifejezésre juttatta, hogy tovább munkálkodik a következő tervidőszakra vonat­kozó együttműködési elképze­lések megvalósításán. Mindkét fél egyetértett abban, hogy folytatják a szakértők kölcsö­nös kiküldésének és fogadásá­nak jól bevált gyakorlatát. Az ülésszak befejeztével Székács Imre, a TESCO Kül­kereskedelmi Vállalat igazga­tója és Manuel Garcia távköz­lési miniszterhelyettes aláírta a magyar—kubai műszaki­tudományos együttműködés következő egyéves feladatait meghatározó munkatervet. ­ Hazautazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívá­sára hivatalos, baráti látoga­tást tett hazánkban. A küldött­séget Pjotr Mironovics Mase­­rov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Leg­felső Tanács Elnökségének tag­ja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára vezette. A delegá­ció tagja volt Konsztantyin Nyikolajevics Rudnyev, a szö­vetségi tanács tagja, automa­tizálási és műszergyártási mi­niszter, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja; Mihail Va­­sziljevics Pasov, a szövetségi tanács tagja, a kereskedelmi, közellátási és közszolgáltatási bizottság tagja, a munkáskül­döttek dnyepropetrovszki te­rületi tanácsa végrehajtó bi­zottságának elnöke, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja; Akbar Kaszimovics Atahodzsajev, a szövetségi tanács tagja, a köz­oktatási, tudományos és kul­turális bizottság tagja, a sza­­markandi „Alisera Navoj” ál­lami egyetem rektora; Szvet­lána Artyemovna Atajan, a nemzetiségi tanács tagja, a ke­reskedelmi, közellátási és köz­szolgáltatási bizottság tagja, a jereváni lámpagyár gépbeállí­­tó szakmunkásnője, Jaan An­­tonovics Tinuvere, a nemzeti­ségi tanács tagja, a közellátási bizottság tagja, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság „Hel­lenurme” kolhozának elnöke, az Észt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János és Péter János, az or­szággyűlés alelnöke. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari mi­niszter, valamint Marjai József külügyi államtitkár búcsúztat­ta. Ott volt az országgyűlés számos tisztségviselője, továb­bá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka.

Next