Magyar Nemzet, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
Munkaszervezés Ha gondolatban visszalapozunk az MSZMP KB legutóbbi éveikben hozott határozataira, a munka- és üzemszervezés fontossága kimondva vagy kimondatlanul minden politikai döntés legfőbb követelményei között szerepelt. És akkor nem is szóltunk a kifejezetten ezzel kapcsolatosan született határozatról, amely nemcsak a népgazdaság egészében, hanem a legkisebb gazdasági egységben is reflektorfénybe állította ezt a tevékenységet. Mi a helyzet ma? A munka- és üzemszervezés még mindig óriási tartalékokat rejt magában, mert ha sok tekintetben javulás van is ezen a téren, az intézkedések még nem ritkán „féloldalasak”. Mit értünk ezen? Az üzemek, vállalatok egy részében a szervezési programok döntő mértékben csak magát a munkát szervezik, tehát a munkahelyek kialakításával, egymáshoz kapcsolásának optimális megoldásával, a gépek zökkenőmentes kiszolgálásával, az anyagmozgatás javításával, az új, korszerű gépeknek a gyártási folyamatba való beillesztésével foglalkoznak. Mindez valóban része, nagyon is fontos része a munkaszervezésnek, de kimarad belőle a legfontosabb „tényező”, a dolgozó ember tevékenységének kijáró megkülönböztetett figyelem. Márpedig az embert a termeléshez fűző kapcsolatoknak, a munkakörülmények, az ösztönzőrendszer, a munkahelyi légkör alakulásának az előzőekkel egyenlő hangsúlyt kell kapnia. A másik egyre sürgetőbben jelentkező igény a szervezési tevékenység rugalmas alkalmazkodása a változó népgazdasági és azon belül vállalati célkitűzésekhez. Ennek — a világgazdasági jelenségek figyelembevétele mellett — ötödik ötéves tervünk indulása, a korszerűbb termékszerkezet, az új technológiák kialakulása, a nagy teljesítményű gépek belépése kapcsán az eddiginél is nagyobb a jelentősége. A munka egyes tartalmi és egyéb változásainak nemcsak a nagy folyamatokat érintő szervezési feladatokban, hanem az egészen kis egységekig lebontott résztevékenységekre vonatkozó szervezési módszerek változásában, fejlesztésében is tükröződnie kell. A feladatok megvalósítását a szervezési munkamegosztás és együttműködés révén minden szinten ösztönöznünk kell, s el kell jutnunk közvetlenül az egyes dolgozókig. Az ő céltudatos munkájuk nélkül ugyanis mégoly kiváló szervezési program sem eredményezné a hatékonyság várt növekedését, a sokasodó követelményeknek megfelelő színvonalú termelés és termék létrejöttét. Komor Vilma Szellemi tartalékok A hivatalos beszélgetés már befejeződött, amikor az igazgató a következőket mondotta: Sokszor szóba kerülő téma most a takarékoskodás, a tartalékok feltárása. Csakhogy nekem gyakran hiányérzetem támad, amikor a vélt összes lehetséges eszközt, módot számba veszik. Elég sok helyen még figyelmen kívül hagyják az »agyak tartalékait". Értem ezalatt egyrészt a szakemberek tudását, másrészt — bár ez is ennek következménye — a tudomány eredményeinek felhasználását. Igaz, az utóbbihoz olykor borsos összegek kellenek, de az, hogy valakiből a képességeihez méltó teljesítményt hozzuk ki, nem feltétlenül anyagi kérdés. Inkább a szemléleté.” Általában ragaszkodunk ahhoz, ami számszerűleg, mennyiségileg kimutatható, értékelhető. Például, új gyárat tervezünk , közgazdászok számolgatják, mikorra térülnek meg a költségek, mennyi lesz a termelés, a nyereség. Számok és megint számok. Ha valakit — mert képessége reményekre jogosít — elküldünk, tanuljon, képezze magát, ugyan milyen számszerűségekbe kapaszkodhatunk, hányunknak jut eszébe minderről, hogy az illető tudása milyen fontos szellemi tartalékká válhat? Sajnos ezt az erőforrást ma még elég sok helyütt kihasználatlanul hagyják, mondván: amíg kamatozik, unokáinknak is szakálla nő. Tény: a gyakorlati realizálásig itt kicsit hosszabb az út, de rövidíteni lehet és kell is rajta. Első lépésként talán úgy, hogy elfogadjuk, számolunk vele. Mindez a vezetés munkájának megkönnyítését szolgálja. A tennivalók jó elvégzése a nagyobb vállalati önállóság körülményei között színvonalas kezdeményező, irányító munkát követel. Egyben feltételezi, hogy a vezetők megosztják gondjaikat, elképzeléseiket a kollektívákkal, támaszkodnak a dolgozók tettrekészségére. Márpedig megosztani jelen esetben csak úgy lehet, ha vannak olyanok, akikre lehet számítani. Ha feltétel nélkül lehetőséghez jutnak mindazok, akik képesek produkálni. Az V. ötéves terv számításba veszi az összes erőforrások hatékony, hozzáértő mozgósítását, a tervezés és irányítás színvonalának emelését, a tudomány és technika széles körű alkalmazását. Tudjuk, nyersanyagok, berendezések, energia ezután sem áll korlátlanul rendelkezésre. Van azonban egy biztos pontunk: nagyobb mérvű támaszkodás eszünkre, tudásunkra. A szellemi energia ugyanis azon energiafajta, amellyel nem kell, nem is szabad takarékoskodnunk. Szényi Gábor Az SZKP Központi Bizottsága meghatározta a XXV. pártkongresszus napirendjét Maradnak az ENSZ-erők a Golan-fennsíkon, meghívták a PFSZ-t a januári BT-vitára A külpolitikai helyzet A PFSZ MEGHÍVÁSA a Biztonsági Tanács januári közel-- keleti vitájára szorosan kapcsolódik a tanács vasárnap éjjel ellenszavazat nélkül meghozott döntéséhez, miszerint újabb hat hónapra meghosszabbította a Szíriái,izraeli csapatszétválasztást ellenőrző ENSZ megfigyelő erők mandátumát. A Palesztin Felszabadítási Szervezetnek a vitában való részvételét Szíria lényegében véve feltételül szabta az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbításához: érthető, hogy a damaszkuszi kormány elégedetten fogadta a BT többségének véleményét tükröző nyilatkozatot. A damaszkuszi szóvivő közlése szerint a PFSZ elégedett érdekeinek szíriai védelmezésével: a szír kormány képviselője közvetve egybevetette ezt az egyiptomi— izraeli részleges egyezmény esetével, amikor is még csak utalás sem történt a palesztin nép problémáira. Az izraeli kormány hétfőn sietett jelezni, hogy a PFSZ részvétele miatt bojkottálni fogja a januári BT-vitát. A TASZSZ tudósítója szerint a világszervezet köreiben úgy értékelik, hogy a BT-döntés a Palesztinai nép igazságos ügye iránti szélesedő támogatásról tanúskodik. A „KILENCEK” idei harmadik csúcsértekezlete az éles ellentétek jegyében nyílt meg az olasz fővárosban. A kormányfők, valamint a szintén megjelent Giscard d’Estaing francia elnök napirend nélkül tanácskoznak, s témáik között kiemelten szerepel a tagországok válságos gazdasági helyzete, valamint a Közös Piac álláspontjának kialakítása a december közepére összehívott párizsi „Észak—Dél konferenciára”, a fejlett és fejlődő országok, valamint a kőolajtermelők széles körű értekezletére. A kilencek legnagyobb gondja, hogy mindeddig nem voltak képesek közös álláspontot kialakítani, s London nem hajlandó az EGK egységes küldöttsége tagjaként megjelenni a párizsi értekezleten. A francia lapok a római tanácskozás előestéjén hevesen támadják a brit magatartást, amelyet a l’Aurore „botrányos egoizmusnak’ minősít. A Les Echos szerint Giscard-nak defenzív harcot kell vívnia Rómában egyfelől az angolok ellen, másfelől a közös agrárpiacot ért újabb bonni offenzívával szemben. A mérvadó gazdasági lap sajnálkozik rajta, hogy Londonban és Bonnban „máris megfeledkeztek” a rambouillet-i csúcstalálkozón vállalt közös szolidaritásról. Az olasz Corriera della Sera is „nacionalista, provinciális” magatartásnak minősíti az angolokét, míg az Unitá kimutatja, hogy a csúcsértekezlet részvevőinek álláspontja valamennyi fontos politikai és gazdasági kérdésben ellentmond egymásnak. A PORTUGÁLIAI FEJLEMÉNYEKRŐL szólva, a TASZSZ tudósítója „új politikai és katonai helyzetről” számol be. A helyzet megkövetelné a forradalmi vívmányok védelmében érdekelt demokratikus erők egyesítését, valamint azt, hogy haladéktalanul érjen véget a haladó elemek elleni megtorlások, üldözések, tisztogatások sorozata, s tegyenek hathatós intézkedéseket az aktivizálódott jobboldal aknamunkájának megszüntetésére. A hétfői nyugatnémet lapok portugáliai jobbratolódásról írnak és a Frankfurter Rundschau aggódva utal a letartóztatási hullámra, figyelmeztetve a portugál szocialistákat, hogy ők sem tekinthetik nyertesnek magukat, mert az ország „már most kissé jobbra van attól, ahol egy hete tartott”. Leonyid Brezsnyev beszámolója a KB hétfői ülésén Jóváhagyták a jövő évi tervet és költségvetést Moszkvából jelenti a TASZSZ. Moszkvában hétfőn plenáris ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A résztvevők meghallgatták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámolóját, az SZKP soron következő, XXV. kongresszusával kapcsolatos kérdésekről. A plénum ezen kívül meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervéről, valamint Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1976. évi állami költségvetéséről szóló beszámolóját. A plénum jóváhagyta a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervének, valamint állami költségvetésének tervezetét, s mindkét dokumentumot a Szovjetunió Legfelső Tanácsának soron következő, december 2-án megnyíló ülésszaka elé utalta megvizsgálásra. Az SZKP KB plénuma Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján a következőképpen határozta meg az SZKP XXV. kongresszusának napirendjét: Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a párt soron következő bel- és külpolitikai feladatai — előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Gennagyij Szirov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke; A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének alapvető irányvonalai az 1976—1980-as évekre — előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; A párt központi szerveinek megválasztása. A plénum megállapította a kongresszusi képviselet normáját: ezek szerint az SZKP XXV. kongresszusán minden 3000 párttagot egy küldött képvisel. A küldötteket a párt szervezeti szabályzatának megfelelően titkos szavazással választják meg a területi és körzeti pártkonferenciákon, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain. Az Ukrán, Belorusz, Üzbég és Kazah Kommunista Pártok képviselőit területi pártkonferenciákon jelölik ki. A szovjet hadsereg, a hadiflotta, a belső és határmenti csapatok pártszervezetei kong- resszusi küldötteiket a megfelelő területi pártszervezetekkel együtt a területi és körzeti pártkonferenciákon, valamint a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain választják meg. A szovjet hadsereg és a hadiflotta országhatáron kívül állomásozó egységeinek pártszervezetei kongresszusi képviselőiket a megfelelő magasabb katonai egységek pártkonferenciáin választják meg. Az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése Leonyid Brezsnyev beszédével zárult. /1 ..Magyar Nemzet §›› A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • n› Rómában megnyílt a Közös Piac csúcsértekezlete A szakszervezetek követelése a kormányoktól Az MTI tudósítói jelentik Rómából: Hétfőn délután fél 4 órakor a római Barberinipalotában megkezdődött az Európai Gazdasági Közösség állam- és kormányfőinek idei harmadik csúcsértekezlete. A tanácskozáson Aldo Moro olasz kormányfő elnökletével részt vesz Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és a közösség többi tagállamának miniszterelnöke és külügyminisztere. Heinz Vetter, a CES, a közös piaci államok szakszervezeteinek nagy részét tömörítő szövetség elnöke és Brúnó Stortl, a szövetség alelnöke a tanácskozás megnyitása előtt felkereste Moro olasz miniszterelnököt, a konferencia elnökét és Ortolit, az EGK bizottságának elnökét. Átnyújtották nekik a CES javaslatait a gazdasági és szociális helyzet legégetőbb problémáinak rendezésére. Vettel rámutatott: az EGK jelenlegi problémái még akkor sem oldhatók meg a hagyományos eszközökkel, ha sikerül túljutni a gazdasági válságon. Mélyreható szerkezeti átalakításokra van szükség a tagállamok gazdaságában. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott hétfőn délután a Közös Piac állam- és kormányfőinek tanácskozása. Giscard d'Estaing tájékoztatót adott a közelmúltban Rambouilletban megrendezett hatos pénzügyi csúcsértekezletről, amelyen a Közös Piac néhány tagja nem vett részt. Az EGK gazdasági helyzetéről szóló beszámolót Ortoli terjesztette elő. Erről a témáról Moro olasz miniszterelnök is részletesen beszélt. Kijelentették, hogy a gazdasági közösség eddigi legsúlyosabb válságát éli át. Az ipari termelés az 1972. évi színvonalra esett vissza, a teljes munkanélküliek száma ötmillió, a részleges munkanélkülieké további egymillió. A gazdasági tevékenységben egyelőre csak igen kevés jel mutat arra, hogy túljutottak volna a válság mélypontján. Sötét színekkel festette le országa gazdasági helyzetét Wilson brit miniszterelnök is. A Biztonsági Tanács döntése : meghosszabbítja a megfigyelők mandátumát a szíriai—izraeli fronton New Yorkból jelenti a Reuter. A Biztonsági Tanács vasárnap éjjel 13 egybehangzó szavazattal, ellenszavazat nélkül, újabb hat hónapra, 1976. május 30-ig meghosszabbította a Golan-fennsíkon állomásozó, csapatszétválasztást ellenőrző ENSZ-megfigyelő erők mandátumát. Ezután a tanács tagjainak többsége közös nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a Biztonsági Tanács 1976 januári közel-keleti vitájára a világszervezet hívja meg a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. A szíriai— izraeli szektorban állomásozó ENSZ-erők megbízatása november 30-án éjfélkor járt le. A négy el nem kötelezett ország — Kamerun, Guyana, Mauritánia és Tanzánia — indítványára elfogadott határozat kimondja, hogy a Biztonsági Tanács tagjai úgy döntöttek: a) 1976. január 12-én újból összehívják a testületet, hogy az ENSZ összes erre vonatkozó határozatát figyelembe véve folytassák a vitát a közelkeleti problémáról, beleértve a Palesztinai problémát is; b) újabb hathónapos időszakra megújítják a csapatszétválasztást ellenőrző ENSZ- erők (UNDOF) mandátumát; c) felkérik a világszervezet főtitkárát, tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot a további fejleményekről. A határozati javaslat megszavazása után Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője, a Biztonsági Tanács november havi elnöke nyilatkozatot olvasott fel, amely hangsúlyozza: a tanács tagjainak többsége tudomásul veszi, hogy a testület 1976. január 12-én kezdődő közel-keleti vitájára meghívják a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet. A Biztonsági Tanács vasárnap esti vitájában és a szavazásban Kína és Irak nem vett részt. Izrael képviselője, Haim Herzog nagykövet dühödten támadta a határozatot, mondván, hogy az ,.behódolás a Szíriai zsarolásnak és a szovjetdiktátumoknak”. Mint emlékezetes a PFSZ képviselőinek meghívását Szíria indítványozta. Szovjet állásfoglalás Jakov Malik, a Szovjetunió, és Csernusenko, Belorusszia képviselője a testület előtt elhangzott felszólalásában rámutatott, hogy a részleges intézkedések, különösen ha szeparatív alapon történnek, nem vezetnek a közel-keleti probléma rendezéséhez. A Szovjetunió — hangoztatta Malik — a múltban és jelenleg is a közel-keleti igazságos béke megvalósításának híve volt és maradt. A szovjet kormány ezért fordult ismét azzal a javaslattal az Egyesült Államok kormányához, mint a genfi békekonferencia társelnökéhez, hogy újítsák fel teljes egészében a konferencia munkáját. A szovjet javaslat elfogadása teljes mértékben megfelelne az arab népek érdekeinek, a valóban igazságos és tartós közel-keleti béke megy