Magyar Nemzet, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

Szerda, 1975. december 31. Hűsítő jégkockák A kollégiumi rendelet után .Hűsítő jégkockák" — ezt mondják, ha valaki nyáron a télről ír. Fordítsuk most meg a dolgot, s — felüdülésképp, melegítőnek — beszéljünk a nyárról. A fiatalok nyaralásá­ról. A most elmúlt esztendő­ben jóval több­ mint félmillió magyar fiatal fiyáki program­járól gondoskodott az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, s ennek a szép számnak jelen­tős részét — pontosan 450 ez­ret — a belföldi turisták tet­ték ki. Az Expressz jövő évi tervei további fejlesztéssel szá­molnak — s ennek immár minden adottsága meg is van. A nyár végén, szeptember­ben elkészült az oktatási mi­niszter 127/1975. számú utasí­tása a nevelési-oktatási intéz­mények szálláshelyeinek az ifjúsági turizmus szolgálatába állításáról. Eltűnik a fehér folt . Esztendők óta gondot je­lentett nekünk, hogy noha a belföldi ifjúsági turizmus gaz­dái mi lettünk az ifjúsági tör­vény nyomán, az igényeket nyaranta mégsem tudtuk ki­elégíteni, mert kevés saját fé­rőhellyel rendelkezünk — so­rolja az egykori gondokat Könye Jenő, az Expressz szer­vezési igazgatóhelyettese. — Három nemzetközi üdülőtele­pünkön, szállodáinkban, s nya­ranta a Hotel Universitasban nem tudunk annyi fiatalt elhe­lyezni ahányan jelentkeznek. Igaz ugyan, hogy korábban is elsősorban nekünk kellett vol­na kiadniuk a kollégiumokat, ám a ,,felnőttutazási irodák” részesültek velünk szemben előnyben. Most a miniszteri utasítás egyértelművé tette az eddig vitás álláspontot. „A felsőoktatási intézmé­nyek kollégiumainak szállás­helyeit az ifjúsági turizmus céljaira az idegenforgalmi te­vékenységet ellátó vállalatok­nak és intézményeknek kell rendelkezésre bocsátani. E vál­lalatok közül az elsőséget az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Irodának kell biztosí­tani oly módon, hogy a nem ifjúsági célú igénybevétel csak akkor lehetséges, ha az Exp­ressz az érintett kollégium szálláshelyeire, vagy egy ré­szükre évenként a tárgyévet megelőző december 31-ig nem jelenti be előzetes igényét” — így rendezi végre az oktatási miniszter utasítása a kollégiu­mok helyzetét. Ez a megoldás megnyugtató az ifjúsági utazá­si iroda — így természetesen a fiatalok — számára is: váló­ban megvan a lehetőség, hogy az ifjúsági turizmus fejlődjék. Könye Jenő­ térképet vesz elő, az If­júsági Szállók Nem­zetközi Szövetsége évkönyvé­nek mellékletét. Egész Európa sűrű írással van tele: a külön­féle Jugendherbergek, ifjúsági turistaházak, szállók jelölésé­vel. Lengyelország például szinte merő festék a sok írás­tól. Magyarország azonban fehér folt, csaknem teljesen üres, noha már több eszten­deje tagja az Internatioan Youth Hostel Federation-nek. — Hát már ez is csak a múlté — fűzi hozzá az igaz­gatóhelyettes. — A kollégiumi rendelet átültetése a gyakor­latba megszünteti majd ezt a helyzetet. Végre nem leszünk formális tagja ennek a nem­zetközi szervezetnek, tényle­ges szolgáltatásaink is lesznek, mert lehetnek. Kollégiumból szálloda Természetesen gondoltak a rendelet megfogalmazói mind­ezek anyagi fedezetére is. Első­sorban arról van szó, hogy ezek a kollégiumok való­ban szállodaként üzemeljenek, vagyis, ha egy országjáró fia­tal betéved valahová, akár egyetlen éjszakára is kapjon szállást, amennyiben van üres hely. De ehhez szükség van elegendő ágyneműre és termé­szetesen személyzetre, takarí­tókra is. Ezt azonban nyaranta a kollégiumok személyzete nem szívesen vállalta, mert a többletmunkát nem lehetett­­ kellőképpen honorálni. Most­­ viszont. ..A turisztikai igény­­bevétel lebonyolításában köz­reműködő kollégiumi és isko­lai dolgozók díjazására befize­tett szállásdíjakból férőhelyen­ként és naponként 5 forint számolható el. A dolgozók kö­zött felosztható forintfedezet­ből a végzett munka arányá­ban 40 százalékot kapnak a tu­rizmust irányító, adminisztrá­ló, ügyintéző és felügyelő ta­nári feladatot ellátó dolgozók, 60 százalékot pedig a kisegítő dolgozók (portások, takarítók, fűtők)” — így a miniszteri utasítás. A kiemelt, nagy kol­légiumoknál pedig — mint például a Hotel Universitas, vagyis a Műegyetem kollégiu­ma — az Expressz saját em­bereket állít be. — Sajnos, azt az elképzelé­sünket nem sikerült megvaló­sítanunk — fűzi hozzá az Expressz igazgatóhelyettese —, hogy nem egy, hanem több évre kössük a kollégiumokkal a szerződést Pedig akkor az egész belföldi és nemzetközi idegenforgalmunkat több esz­tendőre előre tudnánk tervez­ni. A Hotel Ifjúságot, meg az Universitas Szállót akár négy évre előre is eladhatnánk, ak­kora az igény. S a kollégiu­moknak is előnyösebb volna a hosszabb távú tervezés, mert tudnák előre, hogy mekkora összeggel, mennyi pénzzel szá­molhatnak, s így fejlesztési el­képzeléseiket ennek függvé­nyében alakíthatnák ki. Eretnek gondolatok Elsősorban a kollégiumi ren­delet nyomán javaslat is szü­letett már a diákturizmus le­bonyolítására, koordinálására. Erről azonban Könye Jenő nem az Expressz igazgatóhe­lyetteseként, hanem mint a Magyar Diáksport Tanács diákturisztikai bizottságának elnöke beszél. — Az ifjúsági turizmusnak még soha nem voltak ilyen jó feltételei, mint napjainkban. Az egyéni turizmus iránti igény pedig az utóbbi időkben ugrásszerűen megnövekedett. Ennek is, és a szervezett ta­nulmányi kirándulásoknak is komoly gátat vetett mindeddig a férőhelygond. Az országjáró kirándulások zöme a tavaszi és az érettségi szünetre, vala­mint szeptemberre és októ­berre esik. A különböző taní­tási szünetek pedig különféle ünnepeinkhez kötődnek: ápri­lis 4-hez, május 1-hez, a hús­­véthoz. Mindezek alapos fi­gyelembevételével születtek meg a javaslatok a megoldásra — sorolja a problémákat Könye Jenő. Talán eretnek gondolatnak tűnik, hogy a tavaszi szünetet nem kell föltétlenül az ünne­pekhez kötni, vagy — a lép­csőzetes munkakezdéshez ha­sonlóan — az iskoláknak lép­csőzetesen lehetne kiadni. Az őszi tanulmányi kirándulások idejét jobban szét lehet húzni. Az iskolai igazgatók által ad­ható igazgatói szüneteket csak túrázás, országjárás céljaira lehessen fölhasználni, idejük azonban ne essék egybe az idegenforgalom idényével. És ami a lényeg: az Expressz kapcsolódjék be­ — mint ide­genforgalmi szolgáltató szerv — valamennyi diákrendez­vénybe. A feladatok megoldá­sára és lebonyolítására — pro­filjából, személyi és tárgyi fel­tételeiből adódóan — ugyanis az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda látszik a leg­alkalmasabbnak. Diszpécserszolgálat Itt tehát ismét visszatértünk az Expresszhez — s mindjárt föl is merül a kérdés: vajon nem szakmai sovinizmusból pártolja-e az utazási iroda az ifjúsági turizmusnak ezt a for­máját, ágát? Az intézkedési javaslatok vajon nem azt cé­lozzák-e, hogy az Expressz munkája könnyebbé váljék? A válasz egyértelmű: — Nem — vágja rá az igaz­gatóhelyettes. — Nem, mert hiszen az indoklásban is benne van: minden adottságunk meg­van arra, hogy összefogjuk ezt a munkát. Nekünk csak több­letfeladatot jelent. Valameny­­nyi kirendeltségünkön munká­ba álltak már a diákturisztikai referensek, akiknek elsősorban az a dolguk, hogy az iskolák túraprogramjainak lebonyolí­tásában, a tanulmányi kirán­dulások megszervezésében se­gédkezzenek. Ennek alapján közvetve az Expressz válik a csereutazások gazdájává is, hiszen mi minden különösebb nehézség nélkül nyilván tud­juk tartani, hol, kinek, milyen igényei vannak. Meglevő telex­­hálózatunkon pillanatok alatt választ adhatunk bárkinek. A KÖJÁL által készített reprezentatív felmérés szerint a házak és épületek 40—45 százalékában fellelhető vala­milyen egészségre káros rovar. A legöregebb épületek mint­egy felében megtalálható a svábbogár, a poloska vagy a bolha. Ami viszont ennél is meglepőbb: az utolsó 10 év­ben épített, főleg lakótelepi panelházak 57 százalékában nyüzsögnek a csótányok, a nádméznyalók. Vajon mi ennek az oka? — A lakótelepek konstruk­ciója — mondja a KÖJÁL fer­tőtlenítő osztályának vezető főorvosa — kedvez a rovarok­nak. A szerelőaknák, a beépí­tett villanyvezetékek hézagai mind-mind olyan búvóhelyek, amelyek tisztántartása képte­lenség. A főorvos szerint, a rova­rok elterjedése fővárosunkban, — általában a városokban — urbanizációs ártalom. Ha nem teszünk hathatós intézkedése­ket, a jövőben csak fokozódik a bogárinvázió. Az életszínvo­nal emelkedése is kedvez a ro­varoknak: több az élelmiszer­hulladék, melegebbek a laká­sok. Nő az üzletek száma, az áruforgalom, s így az egész városban szinte „terítik” a ro­varokat. Ez sajnos világjelen­ség. Így van Angliában is, Amerikában is. — Ez azt jelenti, hogy bele kell nyugodnunk; a bogarak kéretlen lakótársainkká vál­nak? — Nem istencsapása a ház­tartásokban a rovar, csak rop­pant kellemetlen. Van lehető­ség a védekezésre, és védeke­zünk is. A fővárosban 600 ezer doboz irtószert vásárolunk évente. Aztán vannak rovar­irtásra specializálódott válla­latok, akik évi 25—30 millió forintnyi munkát végeznek el. Azonban ezek csak ideiglenes eredménnyel járnak, végleges megoldást a rovartalanításban nem jelentenek. Az irtás után négy-öt hónappal ismét elsza­porodnak a különféle háztar­tási bogarak: a csótány, a svábbogár és a fürdőszobák egyre ismertebb látogatója, az apró és fürge nádméznyaló. A helyi lokalizálás, egy-egy la­kás fertőtlenítése lehetetlen. Bizonyos eredményt csak az egész házban végzett irtás hoz­hat. A sikeres küzdelmet elle­nük az is gátolja: a lakók egy része szégyelli bevallani, hogy lakásában rovarok vannak, s nem egyezik bele a központi irtásba, ha végre megszervez­nék. A KÖJÁL a felmérés alap­ján kidolgozott több alterna­tívát tartalmazó javaslatot Bu­dapest rovarmentesítésére. Ebben a javaslatban az első variáns a sikeres patkánymen­tesítés mintáját követné. En­nek a tervnek­­­ költségei azonban hatalmas összegeket igényelnének. Amíg a pat­kánymentesítés 182 millió fo­rintba került, addig a teljes rovartalanításhoz másfél mil­liárd forint kellene. A másik, a reálisabb alter­natíva a központi gócok fel­számolása; az ipari, kereske­delmi, közlekedési vállalatokat köteleznék a mentesítésben való részvételre. Ehhez az ak­cióhoz a lakosság önkéntesen csatlakozhatna saját érdeké­ben. A terv, a tennivalók meg­tárgyalására a közeljövőben kerül sor. Ha nyomában jó intézkedések születnek, ered­mény akkor is csak néhány éven belül jelentkezik. És addig? A háziasszonyok tétlenül nézzék a bogarakat? — Csak a teljesebb tisztasá­got ajánlhatom. Mert ugyan a rovarok, „háztartási álla­taink” elterjedése tőlünk füg­getlen és nehezen korlátoz­ható folyamat, a tisztaság las­síthatja szaporodásukat. Ha valaki észreveszi bármelyik bogár jelenlétét, azonnal kezd­je meg az irtást. A kereskede­lemben kapható sprayk, porok ebben segíthetnek. S ha ezek sem használnak, szakvállala­tokhoz tanácsos fordulni. Ezek a vállalatok: a Fővárosi Taka­rító Vállalat, a Takarító Szö­vetkezet, a Horizont ÁFÉSZ, jó eredményt tudnak elérni a permetezés és gázosítás kom­binálásával. Sajnos ez a vé­dekezési eljárás csak a 6—12 órára kiürített lakásban alkal­mazható. És a védekezés jó hatása csak akkor marad meg hosszabb időre, ha a házban minden lakó beleegyezik az irtásba. Mert van magukhoz való eszük ezeknek a boga­raknak is. A falrepedésekben, szerelőaknákon keresztül el­menekülnek a szomszéd laká­sokba, s az irtószer hatásá­nak végeztével visszatérnek... m.­g. aki jelentkezik, minden egyes ezzel összefüggő kérdésére. Vagyis: „diszpécserszolgála­tunk” segítene a lebonyolítás­ban. Valamiféle „központi ágynyilvántartót” hoznánk lét­re, kizárólag informálás céljá­ból, azaz elhelyezési jogkör nélkül. Így mód nyílna arra, hogy azokat a tapasztalatcsere­lehetőségeket is kihasználják a fiatalok, amelyeket valamilyen oknál fogva még nem ismer­nek. Megnyugtatónak látszik te­hát, hogy végre kezd egyenes­be jönni minden az if­júsági tu­rizmus körül. Az intézmények, a különféle szervezetek immár készen állnak a fiatalok roha­mainak fogadására. Most már minden tényleg csak a fiatalo­kon múlik. Ha meg is szűnt az összkomfortos turizmus, a no­mád kirándulásokat is lehet kényelmessé, élvezetessé, bosz­­szúságmentessé tenni. Ennek lehetünk tanúi. Gyulay Zoltán Bogárinvázió Magyar Nemzet Új létesítményeket adtak át Szolnok megyében Az év vége előtti napokban megszaporodott az átadott új beruházások száma Szolnok megyében. Az építők szerve­zett, jó munkával, általában határidő előtt, vagy annak tar­tásával készültek el a létesít­ményekkel. Szolnokon átadták technológiai szerelésre a MÁV Diesel-bázisának korszerű fű­­tőműhelyét és hozzáláttak a 30 millió forint költséggel épült szociális létesítmény fokozatos üzembe helyezéséhez. Fél év­vel a határidő előtt nyithatta meg kapuit a Damus lakberen­dezési áruház 16—20 millió fo­rintos árukészletével. Megtör­tént a megyei tanács Hetényi Géza kórháza új 250 ágyas bel­gyógyászati pavilonjának a műszaki átadása is. Mezőtúron 11 millió forintos költséggel középiskolai diák­kollégium épült. Jászberény­ben 1500 négyzetméter alapte­rületű fedett piac került üzem­be helyezésre. Karcag városa az ország legnagyobb gabona­­tárolójával gyarapodott, a ha­talmas létesítményben 3250 tonna gabonát tudnak elhe­lyezni. Eredményekben gazdag és boldog új évet kíván kedves vásárlóinak a dolgozói $ Nem változik a gépjárműfelelősség-biztosítás díja A gépjárműfelelősség-bizto­sítás társadalmi jelentősége közismert. Szó szerint az or­szág minden lakosát védi a gépjárművek által okozott ká­rok anyagi következményeitől. A kötelező biztosítás alapján az Állami Biztosító kártalanít­ja a közlekedésben részt vevő gyalogost, gépjárművezetőt vagy utast, ha gépjármű miatt szenvedett balesetet, kárt. 1974-ben négyszázmillió, 1975- ben már félmilliárd forint kártérítést fizetett ki az ÁB a kötelező gépjárműfelelős­­ség-biztosítás alapján. A kötelező gépjárműfele­­lősség-biztosítás díja — az utóbbi időben elterjedt híresz­telésekkel szemben — 1976- ban nem változik. A díj a sze­mélygépkocsiknál évi 460 fo­rint, és két egyenlő részletben, január és július hónapban fi­zethető. A motorkerékpárok évi biztosítási díja 100 forint, ez januárban egy összegben esedékes. A biztosítási díj ki­egyenlítését a postautalvány keltezéssel ellátott feladóvevé­nye igazolja. Az Állami Biztosító nyil­vántartásának folyamatban le­vő gépesítése miatt ezúttal előfordulhat, hogy egyes ügy­felek csak késve, vagy január hó folyamán egyáltalán nem kapják meg a befizetésre szol­gáló postai utalványt. Ilyen esetekben a biztosítottak az állandó lakhelyük szerint ille­tékes ÁB-igazgatóságnál vagy fióknál vehetik át a csekket, s ha ezt február 28-ig kiegyen­lítik, a biztosító nem számít késedelmi pótlékot. A postautalvánnyal együtt a gépjármű­tulajdonosok űrlapot is kapnak, amelyen az esetle­ges változást (járművét eladta, elajándékozta, vagy a Közle­kedésrendészet a forgalomból kivonta) 30 napon belül be kell jelenteni az állandó lakóhely szerint illetékes ÁB-igazgató­­ságnál vagy fióknál Bővíti üzlethálózatát a BÁV A negyedik ötéves tervet si­kerrel befejezett vállalatok kö­zött van a Bizományi Áruház Vállalat. Dr. Szente Imre ve­zérigazgató elmondotta mun­katársunknak, hogy a tervidő­szakban 508 millió forinttal növekedett a vállalat forgalma. Ebből 420 millió volt a bevé­teli többletnek az a része, amely a lakosság által vásárolt árucikkekből származott. A BÁV a tervidőszakban fontos feladatának tartotta, hogy első­sorban a lakosság igényeit elé­gítse ki. Ezt sikerült is telje­sítenie, főleg azáltal, hogy olyan áruk beszerzésére töre­kedett, amelyek elsősorban ér­deklik a lakosságot. 1975-ben 1350 millió forint volt a BÁV forgalma, 12 százalékkal, azaz 140 millió forinttal több, mint az előző évben. Főleg a lakbe­rendezési tárgyak iránt mutat­kozott nagy kereslet. A hír­adástechnikai cikkek szintén gyorsan elkeltek. A BÁV, hogy növelje áru­készletét, fokozta a lakosság ál­tal felkínált használt cikkek felvásárlását; árukészletének­ mintegy 30 százaléka új áru, a kereskedelem elfekvő készle­teiből, a feldolgozó ipar feles­legeiből szerzik be. Igen keresettek a bizományi boltokban azok az új áruk, amelyeket import útján vásá­rolt a BÁV. Iránból, Egyip­tomból, Mongóliából, Indiá­ból, Kínából vásároltak bőr ru­házati cikkeket, különleges ajándék jellegű tárgyakat, eg­zotikus árucikkeket. A vállalat három ékszerbolt­ja hozza forgalomba azokat a különleges ezüst és arany ék­szereket, amelyeket a BÁV bér­munkában Olaszországban, Franciaországban, Angliában és más országokban az általa rendelkezésre bocsátott nyers­anyagból állíttat elő. A három ékszerbolt tavaly 130 millió forgalmat bonyolított le, de en­nek 70 százaléka a lakosság­tól felvásárolt ezüst- és arany­tárgyak eladásából származott. Sikeresek voltak azok az ak­ciók, amelyek a vállalat kezde­ményezésére használt háztar­tási készülékek újakra történő cseréjére irányultak. Egy év alatt 10 millió forint értékben cseréltek be használt rádiókat, magnetofonokat, televíziókat, hűtőszekrényeket újakra. Nagy érdeklődés volt a forgalomba hozott szőrmebundák, irha­bundák iránt. A BÁV a most zárult terv­időszakban 170 millió forintot fordított beruházásokra és üz­lethálózatának fenntartására. Az ötödik ötéves terv idő­szakára mintegy 8 százalékos forgalomfejlődésre számíta­nak. A lakossági felvásárlás és értékesítés növelését 10 száza­lékra becsülik. A közeljövőben bővítik mind a fővárosi, de kü­lönösképpen a vidéki üzlethá­lózatot. 1976. első felében az óbudai üzletközpontban 500 négyzetméteres, a kelenföldi üzletközpontban 200 négyzet­­méteres új üzletet nyitnak. A Tanács körúton külön üz­let létesül a kisplasztikai tár­gyak és a numizmatika köré­be tartozó érmék értékesítésé-év­re. A Dohány utcában 1700 reb négyzetméteres lakberendezési *­­ áruház létesül. A Wesselényi utca és Tanács körút sarkán lé­vő bútorüzletből műszaki bol­tot létesítenek. A Bécsi utca 1—3. alatt levő nagy üzlethe­lyiségben, 850 négyzetméteren lakberendezési áruházat nyit­nak. A vidéki áruházfejlesztési program szerint Miskolcon 1600, Szegeden és Egerben 1000 —1000 négyzetméteres lakbe­rendezési, illetve általános üz­letet nyitnak. Új boltokat ter­veznek a közeljövőben Szom­bathelyen, Zalaegerszegen, Pé­csett, Veszprémben, Salgótar­jánban, Kaposvárott. Nagy gondja a BÁV-nak a becsüs utánpótlás. A forgalom emelkedése szükségessé tenné a képzett becsüsök számának növelését. Jelenleg 150 tagból áll e fontos, felelősségteljes feladatot végző dolgozók lét­száma, de legalább 220 be­csüsre lenne szükség. Ködös marad az idő Síkosak az utak, csökkentett forgalom Ferihegyen Míg kontinensünk legésza­kibb részén hideg, téli az idő­járás, a hőmérséklet mínusz 10 —mínusz 15 fok alá süllyed, addig Nyugat-, Dél- és­­Kö­­zép-Európában a leszálló lég­mozgások határozzák meg az időjárást. Ezeken a helyeken párás, ködös a levegő, a hő­mérséklet pedig általában az évszaknak megfelelően, vagy egy-két fokkal a fölött alakul. Sok helyről jelentettek ködöt, ónos ködszitálást, amely első­sorban a légi közlekedést za­varja. A Kárpát-medencében ked­den hajnalban már kevesebb volt a köd, mint hétfőn, de hazánk felét még mindig köd­takaró borítja. Délelőtt plusz 1, mínusz 3 fokot mértek, és ez alig haladja meg az ilyen­kor szokásos hőmérsékleti ér­tékeket. A Meteorológiai In­tézet tájékoztatása szerint a következő egy-két napban sem várható lényeges változás ha­zánk időjárásában, továbbra is ködös, felhős, napsütés nél­küli időre kell számítani. A ködös idő miatt Vas, Veszprém, Tolna és Győr- Sopron megyékben síkosak az utak, elsősorban az alsóbbren­dű útvonalak — megyénként öt-hat munkagép tart őrjára­­tot, s szórja fel az utakat. Sűrű ködlecsapódásról érkezett je­­lentés Pest, Baranya, Heves, Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár megyékből, ezeken a helyeken 50—100 méterre csökkent a látástávolság. Ezért fokozott óvatosságra, nagyobb figyelemre intik a gépjármű­vezetőket. A Ferihegyi repülőtéren a pillanatnyi ködhelyzettől füg­gően indulnak, illetve érkez­nek a repülőgépek. A sűrű köd miatt reggel nem indult a berlini és a szófiai járat. Több külföldről érkező gép pedig jelentős késéssel landol Feri­hegyen. A köd felszállásával a szokásosnál nagyobb forga­lomra számítanak, hiszen az óévbúcsúztatásra sok külföldi, elsősorban NSZK-beli csoport érkezik Budapestre. A ködös időjárás ugyanak­kor nem zavarja a MÁV és a Volán forgalmát. A szilveszter előtti utolsó napon minden menetrend szerinti és mente­sítő autóbusz megtelt üdülők­kel, kirándulókkal, a legtöbb pótautóbuszt Mátraháza, Ga­lyatető, Balatonfüred és Hévíz irányába indították el.

Next