Magyar Nemzet, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

2 Újévi nyilatkozatok Állam- és kormányfők az enyhülési politika folytatásáról A külpolitikai helyzet A MÉRLEGKÉSZÍTÉS jellemezte óév napján a világpoliti­kát. Állam- és kormányfők értékelték az 1975-ös eredményeket, s általánosan két tényezőt emeltek ki: a Helsinkivel fémjelzett enyhülést és­­a gazdasági kérdéseket. Tito elnök úgy fogalma­zott, hogy az európai biztonsági konferencia jelentős fejlődés, s most a finn fővárosban elfogadott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytatni. Willi Stoph, az NDK Államtanácsá­nak elnöke az­t emelte ki: a szocialista államok következetesen fellépnek annak érdekében, hogy a Helsinkiben született meg­állapodást és az enyhülést hatékony leszerelési intézkedésekkel egészítsék ki. Schmidt nyugatnémet kancellár arra tett ígéretet újévi nyi­latkozatában, hogy kormánya a jövő évben is kitart a nemzet­közi enyhülési politika mellett, sőt később is ezt az irányvona­lat követi. A nyugati elemzésekben nem csekély a bizakodás, hogy a jövő év meghozza a konjunkturális fellendülést, ez derül ki Wilson brit miniszterelnök beszédéből is. Szerinte a nyugati gazdaságot sújtó hanyatlás elérte a mélypontot, s Angliára le­bontva, a kormányfő kijelentette: 1976 végéig az évi huszonöt százalékos inflációt tíz százalék alá kell szorítani. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsában ja­nuár 1-től Luxemburg veszi át az elnöki tisztet. A közös piaci állam- és kormányfők rendszeres csúcstalálkozójának elnöke így Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök lett, aki sajtónyi­latkozatában az EGK legfontosabb feladatának jelölte meg, hogy előrehaladást érjenek el a párizsi nemzetközi gazdasági értekezleten. Szerinte ugyanis a Közös Piac gazdasága nagy­mértékben függ a fejlett tőkés államok, a fejlődő országok és a nyersolajjtermelők hármas konferenciájának eredményétől is. Luxemburg miniszterelnöke egyúttal a Közös Piac egyik leg­sürgősebb tennivalóiként ítélte meg a nyugat-európai unió megteremtésének lehetőségét, s az erről a témáról készült ja­vas­latok gyakorlati alkalmazását. A politikai és gazdasági kapcsolatok kedvező bővülése mel­lett tapasztalhatók visszahúzó jelenségek is. Az Humanité éppen arról ír, hogy a francia sajtóban és televízióban az utóbbi he­tekben fokozódott a szocialista országok, főként a Szovjetunió ellen irányuló propagandahadjárat. Mint a lap kifejti, egyes polgári hírmagyarázók olyan rágalmaktól sem riadnak vissza, hogy „Moszkva kétségbe vonja az enyhülést”. Az Humanité a Figarót és a Journal de Dimanche-t cáfolva rámutat arra a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem azért fejtett ki éveken át példátlan erőfeszítést a helsinki konferencia sikere érdekében, hogy most megtagadja annak eredményeit. Mint az MTI hírösszefoglalójában idézi, a nemzetközi reakció szeretné lefékezni az enyhülést, ezért szítja minden eszközzel a szocia­lista országok ellen irányuló propagandakampányt. Ezzel ugyanakkor leplezni akarja annak a válságnak a mélységét is, amelyben a tőkés világ vergődik. Az Humanité egymás mellé állítja a KGST-országok gazdasági eredményeit és a Közös Piac ■férmelési adatait, s mivel azok a szocialista tervgazdaság és teirtegráció eredményeit bizonyítják, a Francia KP­lamia meg­­állapítja: a szocialista országok elleni kampány meghamisítja a realitásokat, de a támadások azt is bizonyítják, hogy a békés együttélés nem idill. Megvédése és továbbfejlesztése állandó küzdelmet tesz szükségessé. jó — állapította meg szerdán este elhangzott újévi rádió- és televíziós beszédében Helmut Schmidt szövetségi kancellár. A nyugatnémet kormányfő újévi nyilatkozatában első he­lyen foglalkozott a nemzetkö­zi gazdasági helyzettel és biza­kodóan állapította meg, hogy várható a konjunkturális fel­lendülés, mégha visszafogottan is. Elismerte, hogy az EGK 1975-ben „kétszer is veszély­be került”, de a kilenc kor­mányfőnek sikerült együtt tartania a közösséget. Az NSZK ennek érdekében „pénz­ügyi áldozatokat” hozott. A politikai események közül Schmidt mindenekelőtt a hel­sinki csúcstalálkozót emelte ki és az NSZK szempontjából igen fontosnak minősítette a Lengyelországgal és az NDK- val elért megállapodásokat, ígéretet tett arra, hogy kor­mánya a jövő évben is kitart a nemzetközi enyhülés politi­kája mellett, sőt ragaszkodik ehhez az irányvonalhoz 1977- ben és később is. Előretekintések az 1976-os évre Josszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hagyomá­nyos újévi televíziós beszédé­ben az európai biztonsági kon­ferenciát „jelentős fejlődés­ként” értékelte. Hozzátette, hogy most „a Helsinkiben el­fogadott elvek megvalósítá­sáért kell nagy küzdelmet folytatni”. A helsinki határozatok vég­rehajtásához való hozzájáru­lásként jellemezte a harminc­éves trieszti probléma rende­zését jelentő jugoszláv—olasz határegyezmény aláírását. „A Német Demokratikus Köztársaságnak a nép jólété­nek megteremtésére irányuló politikája a társadalmi élet minden területén, az ország minden részében meghozta eredményeit” — hangsúlyozta Willi Stoph, az NDK Állam­tanácsának elnöke szerdán el­hangzott újévi beszédében. Külpolitikai kérdésekről szólva Willi Stoph az NDK- ról mint „az egyre fejlődő szo­cialista világ elszakíthatatlan részéről” beszélt és méltatta hazája fejlődését, ami a Szov­jetunióval való szétrombolha­­tatlan barátság szilárd alap­ján ment végbe. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeréről szólva hangsúlyozta: az NDK a Szov­­jetunióval és a többi szocia­lista állammal közösen követ­kezetesen fellép annak érdeké­ben, hogy a Helsinkiben szü­letett megállapodást és a poli­tikai enyhülést hatékony lesze­relési intézkedésekkel egészít­sék ki. Ugyanakkor továbbra is ébereknek kell lennünk, mert az enyhülés ellenségei változatlanul tevékenykednek — jelentette ki Willi Stoph. Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke a párt lapjában, az Unsere Zeit­ben írt december 31-i vezér­cikkében egyebek között meg­állapította: „önelégültség nél­kül mondhatjuk az év végén, hogy 1975-ben sokat dolgoz­tunk. Előreléptünk. Gondolok itt a történelmi helsinki kon­ferenciára, a szocialista álla­mok további erősödésére, a harmadik világ antiimperia­­lista mozgalmának előrehala­dására, a portugál és spanyol antifasiszta erők sikereire, va­lamint a kommunisták növek­vő befolyására a kapitalista országokban”. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő az új­év alkalmából mondott rádió- és televíziós beszédében nem­zetközi politikai kérdésekkel foglalkozva kiemelte Helsinki jelentőségét, az indokínai és az afrikai népek nagy sikereit. Ki­jelentette, hogy Románia a jövőben is támogatja a cip­rusi és a közel-keleti problé­ma békés úton történő meg­oldását és síkraszáll a szocia­lista országokkal, a fejlődő és fejlett kapitalista országokkal való együttműködés kiszélesí­téséért, a béke és a biztonság érdekében. Gerald Ford amerikai elnök újévi üzenetében azzal a felhí­vással fordult az amerikaiak­hoz, hogy „csatlakozzanak Amerika felvirágoztatásához és megvédelmezéséhez, és is­ten segítségével építsék az új­évben hazájukat”. „Néhányan közülünk emlé­kezhetnek azokra az évekre, amikor a nagy depresszió le­zárni látszott a gazdasági pros­peritás út­ját, mások emlékez­hetnek olyan évekre, amikor a világháború létüket fenyeget­te” — mondotta az elnök, s ezzel szemben a második vi­lágháború utáni években elért fejlődést emelte ki. „1976-nak Nagy-Britannia gazdasági megerősödése évévé kell válnia" — mondotta Ha­rold Wilson brit miniszterel­nök újévi üzenetében. Az an­gol kormányfő szerint olyan jelek vannak, hogy a recesszió elérte mélypontját. Az új esz­tendőben az infláció elleni harcot „döntően javunkra kell fordítani”. A Munkáspártnak támogatnia kell a kormányt „nagy gazdasági harcában”. A világgazdasági helyzet ma kedvezőbb, mint egy esztendő­ Magyar Nemzet A Novoje V­rem­ja válasza Victor Zorza „elemzésére” Moszkvából jelenti a TASZSZ. Borisz Vesznyin szovjet pub­licista a Novoje Vremja című szovjet hetilap újévi számá­ban hangsúlyozza: semmi alapja nincs egyes nyugati lapok olyanfajta állításainak, amelyek szerint a Szovjetunió „feladta az enyhülést” és ,,megkeményíti irányvonalát”. A Szovjetunió — hangsúlyozza Vesznyin — nem változtatta és nem változtatta meg politi­káját. A Szovjetunió síkraszáll azért, hogy 1976-ban a már el­ért eredmények alapján meg­kezdjék — mindenekelőtt Európában, de más kontinen­seken is — „a béke szilárd épületének létrehozását”. Foglalkozva Victor Zorzának a Washington Postban megje­­lent cikkével, amelyben a szer­ző megpróbálta „bizonyítani a Kreml irányvonalának meg­merevedését”. Vesznyin a kö­vetkezőket írja: Zorza elsősor­ban az új ötéves terv irány­elveire hivatkozik,­ mondván, hogy a tervben nagy hangsúlyt kap a nehézipar. Zorzának már ez a „tézise” is erős kéte­lyeket támaszt a cikkszerző szavahihetőségét illetően. Vesz­nyin emlékeztet rá: az új öt-.­éves tervjavaslat nyíltan ki­mondta:. A tizedik ötéves terv legfőbb feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala fellendítésére irányuló politi­kájét. „Természetesen a tervjavas­lat előirányozza a nehézipar jelentős fejlődését is. Zorza elképzelése szerint talán lehet házakat építeni, vagy gépko­csikat gyártani a pusztaság­ban, ipari alap nélkül? Vagy ngy gondolja, hogy modern, több mint 250 millió lakossal rendelkező ország létezhet kő­olaj és gáz nélkül?” — teszi fel a kérdést a hírmagyarázó. A szovjet pubilicista emlé­keztet ezzel kapcsolatban ar­ra, hogy a Szovjetunió 1976. évi költségvetésében a katonai kiadások az előző színvonalon maradnak, sőt részarányuk az állami összkiadásokban még csökken. Ugyanakkor óriási mértékben emelkednek a bé­kés célokra — közoktatásra, egészségvédelemre, lakásépí­tésre stb. — előirányzott ösz­­szegek. Vesznyin ezzel kap­csolatban megjegyzi: „Nevez­zen meg a Washington Post akárcsak egyetlen olyan NA­­TO-országot, amely ne növelné évről évre katonai költségve­tését. De nem nevez meg, mert nem tud ilyet megnevezni!” Zorza a szovjet irányvonal „megváltozását” többek kö­zött az angolai hazafiaknak nyújtott szovjet támogatás­ban látja. Ezzel kapcsolatban Vesznyin idézi az SZKP KB XXIII. kongresszusa (1966) beszámolóját, amely nyíltan hirdette Angola támogatását. „A szovjet emberek — írja Vesznyin — Angola mellett álltak, amikor az harcolt a portugál gyarmatosítók ellen. Most pedig épp így támogat­ják Angolát abban a harcban, amelyet azért vív, hogy meg­védje a most megszerzett füg­getlenségét az új gyarmatosí­tók, a dél-afrikaiak, vagy má­sok ellen. Nem önző elő­nyökért teszik ezt — nekünk semmire sincs szükségünk Angolában —, hanem az an­golai nép jogos ügyének vé­delmében”. Zorza cikkében tesz még egy figyelemre méltó meg­jegyzést: A Szovjetunió állító­lag arra akarja felhasználni a nyugati világot megrengető válságot, hogy „nyomást” gya­koroljon a nyugati világra. Vesznyin erre a következő választ adja: „A Szovjetunió valóban odafigyel arra, hogy a válság kapcsán mi történik Nyugaton. Teszi ezt egyebek között azért, mert jól tudjuk a múltból, hogy az imperia­lizmus legagresszívebb körei nemegyszer kalandokkal, a fe­szültség élezésével próbálnak kijutni a válságokból. Hol a garancia arra, hogy most nem történik meg ugyanez? Ilyen garanciák nincsenek. Sőt, mi több, bizonyos nyugati körök nyilvánvaló kísérleteket tesz­nek arra, hogy offenzívát in­dítsanak az enyhülés ellen, megbénítsák annak fejlődését.” „Az enyhülésnek valóban vannak ellenségei, de a követ­keztetés, amelyet ebből levo­nunk, nem az, hogy megvál­toztatjuk külpolitikai irány­vonalunkat, hanem az, hogy még határozottabban követ­jük ezt az irányvonalat” — hangsúlyozza a Novoje Vrem­ja cikkírója. Új pekingi értékelés Pekingből jelenti az MTI: Kína Mao Ce-tung két, több mint tíz évvel ezelőtt íródott versének nyilvánosságra hoza­talával, és egy élesen szovjet­ellenes vezércikkel búcsúzott az óévtől és köszöntötte az újat. A KKP központi lapjának és elméleti folyóiratának, vala­mint a hadsereg lapjának szo­kásos közös újévi vezércikke külpolitikai kérdésekről szól­va részint summázta az elmúlt év heves, szovjetellenes és ,,szuperhatalom”-ellenes pro­pagandájának fő téziseit — be­leértve azt is, hogy a Szovjet­unió egy új háború „legfőbb veszélyforrása”, másrészt ami új elem, méltatta a maoista (itteni szóhasználattal: „mar­xista—leninista”) pártok érde­meit a „revizionizmus elleni harcban”. Nem mulasztotta el a közös vezércikk az eny­hülés káromlását sem. Ami a belpolitikát illeti: a múlt évhez képest szinte tel­jesen elfelejtődött a Konfu­­ciusz és Lin Piao elleni hadjá­rat, viszont kulcskérdésként megjelent az egyetemi oktatás maoista reformjának bírálata, mint közönséges „zagyvaság” egyszersmind a szüntelen osz­tályharc bizonyítéka. A cikk — tekintettel arra, hogy a szóban forgó reformot az úgynevezett „nagy kulturá­lis forradalom” idején vezették be — „az osztályharc koncent­rált tükröződésének” minősíti a kulturális forradalomhoz való mindenkori viszonyt, ami meglehetősen világos bizonyí­­téka annak, hogy az 1965— 1969-es időszak vívmányai so­kak számára nem egyértel­műen megemészthetők. Találgatások a portugál elnökváltozásról Lisszabonból jelenti az MTI. A portugál kormányban kép­viselt pártok kedden este át­nyújtották a Fegyveres Erők Mozgalma képviselőinek az áprilisban aláírt alkotmány­ tervezet felülvizsgálására vo­natkozó javaslataikat. Az MFA legfelső forradalmi ta­nácsa által kijelölt öttagú bi­zottság tanulmányozni fogja a különböző dokumentumokat és előterjeszti saját javaslatait is. Erre azonban csak 1976 első heteiben kerül sor. Az alkotmánytervezetre vo­natkozó javaslatokban lénye­ges különbségek tapasztalha­tók olyan fontos kérdésekben, mint a köztársasági elnök megválasztása, a forradalmi tanács és az MFA közgyűlésé­nek jövőbeni szerepköre — írja szerdai számában az Expresso című politikai lap. Az O Dia című lisszaboni lap szerdai számában „bizo­nyos politikai forrásokra” hi­vatkozva olyan értesülést kö­zölt, miszerint elképzelhető, hogy Gomes elnök egészség­­ügyi okokból lemond és Aze­­vedo tengernagy követi az államfői tisztségben. Az idé­zett források szerint ebben az esetben Melo Antunest nevez­nék ki miniszterelnökké és új kormányt alakítanak. •Csütörtök, 1976. január . A Cu­fldi-h­ágónál megkezdték az egyiptomi megfigyelőállomás építését A Reuter jelenti: kétszáz­­ egyiptomi építőmunkás szer­dán megkezdte a Sínai-félszi­­gettel kapcsolatos legutóbbi egyiptomi-izraeli megállapo­dás értelmében a Giddi-hágó nyugati bejáratánál létesíten­dő egyiptomi megfigyelőállo­más építését. Az építési mun­kálatokat a térségben állomá­sozó ENSZ-erők ellenőrzik. A stratégiai fontosságú hágó ke­leti bejáratánál már működik az izraeli megfigyelőállomás. Dzsallud líbiai miniszterel­nök, miután váratlanul Bag­dadba érkezett, kedden este megbeszélést folytatott Szad­­dam Husszeinnel, az Iraki For­radalmi Parancsnokság Taná­csa alelnök­ével — jelentette az iraki hírügynökség. A tárgyaláson „a palesztin ügy kezelésének legmegfele­lőbb módjairól”, valamint az arab—izraeli konfliktusról vallott álláspontok egyezteté­séről volt szó. Ugyancsak az iraki hírügy­nökségre hivatkozva jelentet­te a UPI, hogy George Hab­­bas, a Palesztinai Népi Felsza­­badítási Front vezetője ked­den este néhány napos láto­gatásra Bagdadba érkezett. A látogatás célját nem hozták nyilvánosságra. Habbas előzőleg Tripoliban járt, ahol a palesztin kérdéssel kapcsolatos legutóbbi fejlemé­nyekről folytatott, megbeszé­lést a líbiai vezetőkkel. Kairóban megszüntetik néhány élelmiszer állami ártámogatását Az egyiptomi nemzetgyűlés kedden úgy döntött, hogy megszüntetik néhány alapvető fontosságú cikk állami ártá­mogatását. Mint az MTI jelen­ti, a jövő évben az állami ala­pokból nem biztosítják több lisztfajta, a cukor, az étolaj és a textíliák eddigi viszony­lag alacsony árát. Az így fel­szabaduló összegnek — a kép­viselők több csoportjának til­takozása ellenére — mindössze egyharmadát fordítják a lakos­ság szegényebb rétegeinek juttatott úgynevezett „életszín­­vonaljegyekre” (ezekkel bizo­nyos alapvető cikkek olcsób­ban vásárolhatók meg), a má­sik két harmaddal „a fogyasz­­tásicikk-ellátást javítják”. A képviselők a jövő évi gaz­dasági ""téridről folyó vitában már fölvetették korábban is, hogy a kenyér ártámogatásán kívül szüntessék meg a más cikkek dotálását, mert nagy­méretű spekuláció folyik az ol­csóbb árú termékekkel. Sok képviselő azonban hozzáfűzte, az így nyert állami bevétele­ket teljes egészében az alacso­nyabb színvonalon élő népré­tegek életkörülményeinek ja­vítására kell fordítani. A nemzetgyűlés ülése egyéb­ként további tényeket tárt fel Egyiptom gazdasági nehézsé­geiről. Először kerültek nyil­vánosságra adatok az ország nemzetközi adósságairól. Ki­derült, hogy az ország 700 millió fontos kereskedelmi de­ficitjén kívül ez év végére az adósságok elérték a 2 mil­liárd 700 millió fontot, amelynek legnagyobb része, 2 milliárd 200 millió font — kon­vertibilis valutában áll fenn.­­A gazdasági miniszter tájékoz­tatása szerint ez az összes nem foglalja magában a katonai adósságokat, amelyek összege — mint mondta — szigorú államtitok. Párizs függetlenséget ad Francia Szomáliának Párizsból jelenti az MTI. A francia kormány az év utolsó napján tartott minisztertaná­cson elhatározta, hogy függet­lenséget ad a korábbi ,,Fran­cia Szomáliának”, amely je­­lenleg „az afárok és isszák francia területe” néven Fran­ciaország tengerentúli terüle­tei között szerepel. A terület nagysága 23 ezer négyzetkilo­méter, lakosainak száma 211 ezer, a lakosság mintegy fele Djiboutiban és­ Djiboutiban van a francia hadsereg­­ egyik legfontosabb külföldi támaszpontja, s ott je­lenleg hatezer francia katona­­ állomásozik.­­ Területének nagy része tér- s­zéketlen sivatag, lakosai fő- 9 lég állattenyésztésből élnek.­­ Az Etiópia és Szomália között fekvő terület azonban nagy stratégiai jelentőséggel bír, mert a Vörös-tenger déli bejá­­ratát „őrzi”, s a szomszédos Etiópia kereskedelmi forgal­mának mintegy 70 százalékát Djibouti kikötőjén át bonyo­lítja le. A Vietnami Hazafias Front tanácskozása­­ Feladat az egységes nemzetgyűlés megválasztása Az MTI jelenti: Hanoiban m­egkezdődött a Vietnami Ha­zafias Front 8. konferenciája. Az ülésen felszólalt Xuan Thuy, a VDP Központi Bi­zottságának titkára, a front elnökségének tagja. Felszóla­lásában két feladatot állított a hazafias front elé: mozgó­sítani az ország lakosságát az egységes nemzetgyűlés megvá­lasztására, valamint az 1976. évi népgazdasági terv végre­hajtására. Hangsúlyozta, hogy a hazafias frontnak együtt kell működnie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front­tal az egységes haza megte­remtésén. Északon a fő fel­adat a szocializmus tovább­építése, Délen pedig a szocia­lista átalakítás megszervezése. Balkán-konferenciát rendeznek j janu­ár végén Athénban Albánia visszautasította a részvételt Athénból jelenti az AP. Törökország kedden — illeté­kes források szerint — hozzá­járult ahhoz, hogy részt ve­gyen a balkáni országok kon­ferenciáján. A Görögország által kezdeményezett tanács­kozást a tervek szerint 1976. január végén Athénban tart­ják meg Bulgária, Görögor­szág, Jugoszlávia, Románia és Törökország részvételével. Az AP amerikai hírügynökség szerint a tanácskozás napi­rendjén először a szállítás, a környezetvédelem és a keres­kedelem kérdései szerepelnek. A balkáni államok közül egyedül Albánia utasította vissza a meghívást, azzal az indokkal, hogy inkább kétol­dalú tárgyalások híve. A konferencia szintjéről még nem történt megállapo­dás.­­­ (Moszkva, TASZSZ) A szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin — üdvöz­letet küldtek Fidel Castróhoz, a Kubai KP KB első titkárá­hoz, a Kubai Köztársaság mi­niszterelnökéhez és Osvaldo Darticoshoz, Kuba elnökéhez a nemzeti ünnep, a kubai for­radalom 17. évfordulója al­kalmából.

Next