Magyar Nemzet, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
MagyarNemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ~ A hívóssó A népfronttanácskozáson a felszólaló által elmondott történet azok közé tartozik, amelyre sokáig emlékezünk. Szinte láttuk, amint az idős férfi a pártház előszobájában tétován topog az ajtó előtt, s amikor az kinyílik, a hozzá intézett barátságos kérdésre sokáig nem tud válaszolni. A régi harcostárs vállon veregeti, biztatja: „Olyan nagy a baj? Mondja csak el, bátran. Kitúrták talán a lakásból? Családi problémák adódtak? Nem kapja a megillető nyugdíjat?” A vendég, amikor úgy érzi, már szólni tud, ilyenféleképpen válaszol:oh, ilyen csekély dolgok miatt dehogyis jött volna. A baj, amit alig tud elviselni az, hogy úgy érzi, nincs rá szükség az életben, nem igénylik segítségét. Egy ember a sok közül, aki kopogtat a különböző ajtókon, felajánlkozik, mert nem tud beletörődni abba, hogy tétlenkedjen, amikor még van ereje ahhoz, hogy tegyen valamit a közösségért. S vajon hányan lehetnek azok, akik nem jelentkeznek ugyan sehol, de örömmel vennék, ha szólnának nekik, ha éreznék, még „nem írták le” őket. Jöjjenek, segítsenek, nem nélkülözhetjük gazdag, politikai és szakmai tapasztalataikat, sem a közéletben, sem az új generáció nevelésében, a helyi ügyek intézésénél. Nagyon sok ilyen ember van nálunk és egy részük a hívó szóra már be is kapcsolódott a népfront különböző bizottságainak, munkaközösségeinek a tevékenységébe, vagy azokon keresztül a tanácsi feladatok végzésébe. Nagy és értékes emberi tartalékok vannak azonban itt még kihasználatlanul, amire fokozottabb figyelmet kell fordítani. Ugyanezen a népfronttanácskozáson hangzott el: ma már a bizottságok elég önkritikusan nézik saját tevékenységüket. Néhol adódnak olyan időszakok, amikor a különböző rendezvényeken csaknem mindig ugyanazok szólalnak fel, a társadalmi megbízásokat is többnyire a mindig kéznél levők kapják. A tapasztalatok azt bizonyítják, ahol ilyen helyzet előáll, ott gyengülhet a mozgalom hatóereje. Megnyugtató viszont az, hogy ebbe a legtöbb helyen nem nyugszanak bele, arra törekednek, hogy — a népfrontpolitika alapvető célkitűzéseinek megfelelően — olyan emberek között is előmozdítsák a közélet iránti érdeklődést, akiket társadalmunk demokratizálódási folyamata külső szemlélőinek lehet ma még tekinteni. A feladat könnyebbik végét fognák meg például a népfrontbizottságok, ha most — amikor a munkások bevonását a mozgalomba fontos célkitűzésnek tartják — olyan fizikai dolgozókra igyekeznének támaszkodni, akik már a szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetben vagy máshol kijárták a közéleti tevékenység alapfokú iskoláiét. Nehezebb feladat, de hasznosabb és hálásabb is, ha ebben a vonatkozásban szintén a fehér foltok megszüntetését célozzák meg. Így például még többet kellene törődni a bejáró, az ingázó munkásokkal, jobban meg kell ismerni sajátos gondjaikat és igényeiket. Az alkalmazott réteg helyzetét, törekvéseit sem kíséri megfelelő figyelem. A társadalmi, a közéleti munka számára nagy tartalékot jelentenek a háztartásban dolgozó nők is: ha megfelelő megbízásokat kapnának, akkor segítő, közvetítő munkájuk révén lényegesen javulhat a képviselők, a tanácstagok kapcsolata a választópolgárokkal, még eredményesebb lehet a szülői munkaközösségek tevékenysége. Rájuk is támaszkodva a népfront sokkal valósághűbb képet kaphatna a lakosság hangulatáról, egyes rendelkezések, jogszabályok fogadtatásáról. A népfrontbizottságok az elmúlt években számtalan olyan akciót indítottak, több olyan közéleti munkára kérték fel, vonták be az embereket, amelyekben a hívők és nem hívők, a párttagok és pártonkívüliek eredményesen dolgoztak együtt. Ezeket a fórumokat azonban szükséges tovább szélesíteni, hogy a munkájukat becsületesen végző hívő embereknek, pártonkívülieknek rendszerünk iránt megnyilvánuló és egyre erősödő bizalmát még inkább kamatoztathassuk. Ehhez néhol még a szemléletformálás is elengedhetetlen: magyaráznunk kell például, milyennek is kell lenni napjainkban az új feladatokon munkálkodó népfrontnak. Nemcsak az országos nagypolitika vonatkozásában, hanem a helyi politikában is. A mozgalom hatósugara szélesítéséhez mindenekelőtt az szükséges: biztosítsunk lehetőséget az embereknek, hogy a párt, a kormány, a népfront céljaival megismerkedhessenek, majd pedig, hogy azokról kifejthessék véleményüket. A következő ki nem hagyható lépcsőfok: jó javaslataikat valósítsuk meg, hasznos kezdeményezéseiket karoljuk fel. S hogy az eredmény ne maradjon el, ahhoz kell még valami: türelem és megfelelő tájékoztatás. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, ott, ahol esetleg helytelen véleményekkel, hibás álláspontokkal találkozhatunk, azokat legtöbbször nem a rosszindulat, az ellenséges érzület szüli, hanem az, hogy a választópolgár nem kellően tájékozott. A következő hetek, hónapok — amikor is sor kerül a népfront bizottságok újjáválasztására és megkezdődik a szeptemberi kongresszusra való felkészülés — jól szolgálhatják a mozgalom megújulását. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nemzeti egység tovább erősödjön abban az időszakban is, amikor várhatóan ezt az egységet a nagyobb erőfeszítést igénylő gazdasági feladataink egy kis próbának vetik alá. Keserű Ernő Gyarmatosításellenes határozat az ENSZ-ben Dél-Afrikának el kell hagynia Namíbiát A külpolitikai helyzet JELENTŐS DÖNTÉST hozott pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A testület egyhangú szavazással úgy határozott: előírják, hogy Namíbiában augusztus 31-ig szabad választásokat tartsanak a világszervezet védnöksége alatt. A tanács törvénytelennek minősítette a Dél-afrikai Köztársaság namíbiai jelenlétét, és azt, hogy Pretoria támaszpontként használta fel Délnyugat-Afrikát ,,szomszéd országok” — most és mindenekelőtt Angola — ellen irányuló támadásaihoz. A határozat kilátásba helyezi, hogy ha a Dél-afrikai Köztársaság — eddig több ízben is kinyilvánított szándékát követve — nem teszi lehetővé a választásokat, akkor a Biztonsági Tanács ,,megfelelő intézkedéseket hoz”. Kissinger amerikai külügyminiszter — elsősorban a Washington szempontjából kedvezőtlen ENSZ-beli szavazásokra utalva — a szenátus pénzügyi bizottsága előtt egyértelmű nyíltsággal kifejtette, hogy az Egyesült Államok a fejlődő országoknak nyújtandó gazdasági segélyt és kereskedelmi kedvezményeket a Washington iránt tanúsított magatartásuktól teszi függővé. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a Washington Post a közelmúltban hírül adta: a State Departmentban különleges osztályt hoztak létre, amely a fejlődő országoknak különféle nemzetközi fórumokon leadott szavazatait, állásfoglalását tartja számon. Kissinger ezúttal a kérdés gazdasági vetületében állította párhuzamba a szovjet—amerikai kapcsolatokat az angolai helyzet alakulásával. Ford elnök pedig pénteki, szűkebb körű sajtóértekezletén ismét kifejtette, hogy az angolai FNLA-nak és Uniténak nyújtott segély felfüggesztése szerinte a törvényhozás elhibázott döntése, amely a két szervezetet katonai vereségre ítéli. Az elnök Kissinger moszkvai tárgyalásairól szólva kijelentette: az Egyesült Államok és a Szovjetunió a még megoldatlan problémák ellenére is ,,lassan, de konstruktív módon” közeledik egy új fegyverzetkorlátozási megállapodás kidolgozásához. A Nyugat-Szahara miatt kirobbant marokkói—algériai konfliktus elsimítására a hét végén folytatódtak a diplomáciai erőfeszítések. Lapértesülések szerint elképzelhető, hogy a közvetítő országok összehívják az arab külügyminiszterek értekezletét. A marokkói uralkodó megbízottja az az aerikai külügyminiszterrel folytatott washingtoni megbeszélései után azt mondta: országa ..minden eszközzel megvédi szuverenitását és területi integritását”. Kissinger Washington további katonai segítségéről biztosította Rabatot, mindazonáltal azt is fejtegette, hogy a konfliktust az érdekelt országoknak külső beavatkozás nélkül kell megoldaniuk. Egy algériai lap szombaton ,több mint részrehajlónak” minősítette az Egyesült Államok ez ügyben tanúsított magatartását. Giscard d'Estaing francia államfő a Le Nouvel Observateurnek adott nyilatkozatában cáfolta egy Algéria-ellenes Párizs—Rabat—Madrid tengely létét és a Párizs —Algír viszonyban nem válságot, hanem bizonyos gazdasági természetű ..nehézségeket” vélt csupán fölfedezni. A nyugatszaharai problémáról szólva az elnök azt hangoztatta, hogy elvileg nem tartja helyesnek ..a mikroállamok elszaporodását”. A libanoni fegyverszünet megszilárdítására további intézkedéseket hozott a szíriai—Palesztinai—libanoni katonai bizottság és olyan hírek is ismeretessé váltak, hogy az ország jelentős politikai tényezőinek kulcsfontosságú kérdésekben sikerült közös nevezőre jutni. Kairói hírek szerint a hét végén egyiptomi diákok politikai jellegű tüntetést rendeztek, bírálva a nagy társadalmi különbségeket és „a megígért prosperitás hiányát”. A demonstráció békés keretek között, összetűzések nélkül zajlott le. Az egyiptomi jogászok ezzel párhuzamos sztrájkja — kairói értékelés szerint — a diákok mozgalmától eltérő, bérkövetelő akció. Paja Frigyes elágazott Hanoiból Közlemény a látogatásról Paja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinhnek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghívására 1976. január 24. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Paja Frigyes koszorút helyezett el Ho Si Minh elnök mauzóleumán, ismerkedett az ország nevezetességeivel, ipari üzemeivel, mezőgazdaságával, a vietnami nép kulturális életével. A magyar külügyminisztert fogadta Pham Van Dong, a VDP PB tagja, miniszterelnök. Paja Frigyes és kísérete látogatást tett Ho Si Minh-városban. Huynh Tan Phat, a DIFK miniszterelnöke és Nguyen Thi Binh külügyminiszter fogadta a magyar vendégeket. Nguyen Duy Trinh és Puja Frigyes tárgyalást folytatott a két ország, a VDK és Magyarország közötti barátság további erősítésének és együttműködésük kiszélesítésének időszerű kérdéseiről, továbbá a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Puja Frigyes őszinte köszönetet mondott a testvéri fogadtatásért, amelyben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeréhez. Puja Frigyes a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a VDK külügyminiszterét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. 1976. január 31-én Puja Frigyes és kísérete elutazott Hanoiból. A VDK elnökének holdújévi üzenete az egész ország lakosságához Hanoiból jelenti a TASZSZ. Tan Dúc Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke szombaton, a vietnami holdújév alkalmából üzenettel fordult az egész ország lakosságához és a katonákhoz. Az elnök a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága, a nemzetgyűlés, a kormány és a Hazafias Front ne vében köszönetet mondott a szocialista országok, valamint Laosz és Kambodzsa népeinek, amiért segítséget nyújtottak Vietnamnak, mind az imperializmus ellen a létfenntartásért vívott háború éveiben, mind pedig a gazdaság helyreállításának szakaszában. Az üzenet megállapítja, hogy az elmúlt esztendőt két fontos esemény teszi nevezetessé a vietnami nép számára. Teljesen felszabadult az ország és jelentős eredmények születtek Észak-Vietnam szocialista építésében. Az 1975-ös nagy győzelem lehetővé tette az ország egyesülését, és azt, hogy egész Vietnam meginduljon a szocialimus útján. zvesztyija-kommentár A Szovjetunió a SALT-megállapodás mielőbbi aláírását szorgalmazza A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról felújított szovjet—amerikai tárgyalásokat kommentálva az Izvesztyija szombaton megállapítja: a Szovjetunió küldöttsége olyan utasításokkal érkezett Genfbe, hogy tárgyszerű légkörben folytassa ennek a nagy fontosságú problémának a megvitatását, kutatva a kölcsönösen elfogadható megoldásokat azoknak a megbeszéléseknek a konstruktív eredményeivel összhangban, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tartott Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. Az Izvesztyija kiemeli a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások fontosságát, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekeit, a világbéke megerősítését szolgálják. Az enyhülés materializálása, mindenekelőtt a politikai enyhülés kiegészítése a katonaival, megfelel a népek leghőbb óhajának — írja a szovjet lap. Földünkön természetesen vannak olyan erők, amelyeknek nincs ínyére ez a távlat — folytatta az Izvesztyija. A kapitalista országok hidegháborús ideológusai a mögöttük álló hadiipari komplexummal együtt megkísérlik az ellentámadást. Erről ékesszólóan tanúskodnak az utóbbi idők olyan tényei, mint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalások sikeres befejezése elleni propagandakampány és a katonai költségvetések állandó növelése a tőkés országokban. A lap rámutat, hogy a világközvélemény síkraszáll az enyhülésért azokkal szerben, akik az emberiséget a hidegháborús idők felé húzzák viszsza. Ami a Szovjetuniót illeti, azt akarja, hogy az új megállapodást kidolgozzák, s azután alá is írják: minél előbb, annál jobb — hangsúlyozza az Izvesztyija kommentárja. A Biztonsági Tanács döntése Szabad választásokat kell tartani Namíbiában New Yorkból jelenti a Reuter és a VPI. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este egyhangúlag meghozott határozatában előírja, hogy Namíbiában szabad választásokat kell tartani a világszervezet védnöksége alatt. A BT törvénytelennek minősíti a Délafrikai Köztársaság namíbiai jelenlétét és azt, hogy Pretoria támaszpontként használja fel az ország területét a szomszéd országok ellen irányuló támadásaihoz. A határozat felszólítja a Dél-afrikai Köztársaságot, hogy vonja ki fegyveres erőit Namíbia területéről. Botha dél-afrikai ENSZ- küldött felszólalásában megismételte, hogy kormánya nem ismeri el az ENSZ illetékességét Namíbia kérdésében. A választások végső határidejét 1976. augusztus 31-ben szabta meg a Biztonsági Tanács. Ha a Dél-afrikai Köztársaság nem teszi lehetővé a szabad választások lebonyolítását, a BT az ENSZ alapokmányának szellemében megfelelő intézkedéseket tesz — mondja ki a határozat. A portugál kormány síkraszállt a földreform folytatása mellett A kereszténydemokrata Párt visszatérése A portugál kormány szombaton közzétett nyilatkozatában síkraszállt .a társadalmi igazságosság, a demokrácia és az ország mezőgazdasági fejlődésének érdekeit szolgáló földreform folytatása mellett”. A közleményt — írja a UPI — néhány órával azután tették közzé, hogy Azevedo miniszterelnök fogadta a földbirtokosok képviselőit. Megbeszélésükön arról volt szó, milyen eszközökkel lehet elkerülni a fenyegető mezőgazdasági válságot. A földreformot ellenző birtokosok azt mondták, hogy megakadályozzák a főváros élelmiszer-ellátását, ha a kormány nem tesz eleget a földkisajátítások megszüntetésére vonatkozó követelésüknek. Az agrárreformot ellenző földbirtokosok három gyűlésen is követelték a szocialista párti Antonio Lopes Cardoso mezőgazdasági és halászati miniszter lemondatását. Azzal vádolták, hogy politikájával „a kommunizmus felé vezeti az országot”. A pénteki ülését követően a kormány utasította a rendőrséget, hogy minden eszközt vegyen igénybe a kommunistaellenes bombamerényletek újabb hullámának felszámolására. A Portugál Kereszténydemokrata Párt visszatér a politikai életbe — jelentették be egy lisszaboni sajtókonferencián. A forradalmi tanács a múlt évben megtiltotta, hogy a párt részt vegyen az április 25-én tartott alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon, mert a párt akkori főtitkára, José Sanches Osorio őrnagy belekeveredett a március 11-i spinolista lázadásba. A sajtóértekezleten Antero da Silva Resonde, a párt új főtitkára élesen bírálta az ország politikai fejlődését az 1974. április 25. és 1975. november 25. közötti időszakban. Azzal vádolta az MFA egyes tagjait, hogy ,,bizonyos ideológia szolgálatába szegődtek”, s az 1975 november 25. után fel-