Magyar Nemzet, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
tok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett, a minőségi mutatók javultak, fokozódott a munkatermelékenység szerepe a nemzeti jövedelem gyarapodásában, meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és tovább javult a társadalmi termelés struktúrája. — Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. — A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyagenergetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket 1975-ben 141 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szeresére növelte teljes termelését. Ez lehetővé tette a termelés gépesítésének és automatizálásának fokozását, a termelés műszaki színvonalának emelését — öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk mind több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1éi-szeresére növekedett. tőkésrendszer szervi baja, amely elhatalmasodott a gazdasági élet huzamos ideje tartó militarizálásától és a katonai költségek növekedésétől, a súlyos inflációtól, a valutárispénzügyi mechanizmus ziláltságától, a tőkés valutákkal szemben megingott bizalomtól, vaalmint az olyan strukturális válságtól, amilyen az energetikai válság. A tőkés országokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. Az éleződő belső ellentmondások és az így létrejött bizonytalanság körülményei között Nyugaton senki sem mondhatja meg, hogy távlatilag mi vár a tőkés világ gazdaságára. Mindenesetre még a hivatalos előrejelzések többségében sem tapasztalható derűlátás. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A faln közeledik a városhoz . Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú, komplex program megvalósításán. Szilárdul a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa, nagy öntözési munkálatok folynak, a mezőgazdasági termelés fokozottan szakosodik. Erre a célra több, mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére,is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszeres a könnyűipar fejlődésének ütemén. A szovjet mezőgazdaság jelenlegi helyzetének legfontosabb jellemzője az, hogy folytatódik annak az alapvető gazdasági átalakításnak folyamata, amelyet a párt tíz esztendővel ezelőtt vázolt fel. Jelenleg valamennyi kolhozunk és szovhozunk villamosított és javarészt az állami villanyerőművektől kapja az elektromos áramot. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban azutóbbi tíz esztendőben körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. A falusi lakosság túlnyomó többsége jelenleg már nemcsak rádiót hallgathat, hanem televíziót is nézhet. Körülbelül minden második falusi dolgozónak van közép- vagy főiskolai (teljes vagy befejezetlen) végzettsége. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban mind több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. — A XXIV. pártkongreszszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. Ennek eredményeként a népgazdasági állóalapok mintegy 43 százalékát, ezen belül a mezőgazdasági állóalapok 56 százalékát újították fel. Az állóalapok egész volumene másfélszeresére növekedett. A kilencedik ötéves tervben megyorsult a tudományosműszaki fejlődés, és fokozódott a társadalmi termelés hatékonysága. Kétszeresére emelkedett azoknak az új típusú gépeknek, berendezéseknek és műszereknek száma, amelyeket iparunk már sorozatban gyárt. 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani néhány problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. Néhány ágazatban a termelési kapacitások üzembe helyezésének feladatát 60—80 százalékra teljesítették. Közben a beruházásokat számos építkezésre forgácsolják szét. Mindez azért van így, mert sok minisztérium és hivatal egy-egy ágazat fejlesztésének problémáját elsősorban új beruházásokkal akarja megoldani ahelyett, hogy jobban kiaknázná meglévő állóalapjait és következetesebben tevékenykednek a termelés intenzívebbé tételében. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a több más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Áttérve a X. ötéves terv részletes ismertetésére, Koszigin kifejtette, hogy annak fő feladata: következetesen megvalósítani a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. A párt Központi Bizottsága és a kormány az előző években is nagy figyelmet szentelt a gazdasági növekedést meghatározó intenzív tényezők növelésének. Ez a tizedik ötéves tervben elsőrendű fontosságú lesz. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés falrendítését szolgáló program meg- valósítására. — A tizedik ötéves terv lényegét a párt tömören és átfogóan így fogalmazta meg: ez a minőség és a magas fokú hatékonyság öt esztendeje lesz, a gazdasági és a népjólét további növelése jegyében. A döntő most az, hogy határozott fordulatot valósítsunk meg az országunkban létrehozott hatalmas termelési-technikai potenciál hatékonyabb kihasználása, a nemzeti jövedelem növelése, a lakosság és a népgazdaság szükségleteit közvetlenül kielégítő végterméktermelés fokozása irányában. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás tekintetében folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A munkabér ösztönző szerepének növelését segíti majd a bérrendszer tervezett tökéletesítése. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nem termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, fizetés- és keresetemelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglévő szociális-gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd, és olyan alaisi gazdasági vállalatoknál biztosítsa az egységes bérezést az egyformán bonyolult, nehéz és intenzív munkáért. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek, és értékük 1980-ban eléri a 115 milliárd rubelt. Az egyik legfontosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjának emelését, a jelenleg más munkahelyen dolgozó volt kolhoztagok nyugdíjának megállapítását, az első rokkantsági kategóriába tartozó kolhozparasztok nyugdíjának kiegészítését. sok, a kórházak, klinikák, valamint a munkaterápiás és a sportlétesítmények, üdülők és panziók hálózatának kibővítésével együtt, lehetővé teszik a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdülési feltételeinek megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet . Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A munkásosztály új nemzedéke mindinkább növekvő számban kap majd kiképzést a technikumokban, ahol a szakmai oktatás társul a teljes középiskolai oktatással. Növekszik a népgazdaság számára kiképzett szakemberek száma, különösen a tudomány és a technika új ágazataiban. A tanintézetek minden kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb és szilárdabb ismereteket szerezzen. Az ötéves terv éveiben sok minden történik majd a szovjet emberek sokrétű szellemi igényeinek kielégítéséért. Mind több könyvet és más sajtóterméket adnak ki, újabb körzetekben lesz vehető a televízió adása, tovább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intézmények anyagi bázisa. A legfontosabb népgazdasági ágazatok termelésének abszolút növekedése az új ötéves tervben lényegesen nagyobb lesz, mint az elmúlt ötéves időszakban; nagyobb mértéket képvisel a növekedés minden százaléka, így például az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat, és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termelési eszközök, a munkaeszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata 38—42 százalék. A gazdasági vezetés fogyatékosságai — A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás, nincs biztosítva a megfelelő komplexitás. Még mindig sok a fogyatékosság a népgazdaság irányításának különféle láncszemeiben. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos intézmény teljesítménye nem megfelelő. A munkában tapasztalható hiányosságok miatt a népgazdaság nagy veszteségeket szenved, évente sok milliárd rubel értékű terméktől esik el. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. — Az utóbbi öt évben a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. — Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban —, az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előbb bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros- és villamosmozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. — A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A A minőség és a hatékonyság öt esztendeje Magyar Nemzet Minden családban televízió, rádió és hűtőgép . Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalékkal emelkedik. El kell érni, hogy élelmiszerekből és iparcikkekből teljesebben kielégítsük a lakosság fizetőképes keresletét. Különösen gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rádiója, hűtőgépe. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés. A párt a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség lakásviszonyainak megjavítását tekinti a népjólét növelése egyik fő feladatának. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. Öszszesen körülbelül 100 milliárd rubelt ruháznak be a lakás- és a kommunális építkezések céljaira. A lakások döntő többségét — mint eddig is —, az állam építi. Ezzel együtt ösztönözni kell a szövetkezeti lakásépítés fejlődését, a kisvárosokban, a munkás lakótelepeken és a falvakban pedig elő kell segíteni az egyéni építkezést. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. Megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére, elsősorban azokban a körzetekben, ahol magas a nőknek a társadalmi termelésben való foglalkoztatottsága, a nagyipari központokban és az új városokban, többi között az ország keleti területein. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvánul a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A lakosság egészségvédelmét illetően az új ötéves terv egyik alapvető feladata: fejleszteni az orvosi ellátás minőségét, javítani az orvosok és a középfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet munkájának megszervezését, fokozni a gyógyintézmények munkájának hatékonyságát. Ezek az intézkedé .Kedd, 1976. március 1. A felhalmozás lényeges átcsoportosítása a mezőgazdaságba n A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legnagyobb bővítése iránt. Az ipar ezek termelését az ötéves tervben 43— 46 milliárd rubellel növeli, míg a IX. ötéves tervben ez a növekedés 39 milliárd rubel volt. Jellemző az is, hogy a fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alapnál, és 1980-ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975- höz képest. A népgazdaságot az intenzifikálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. Alig 1961—1970-ben a termelési építkezésekre irányuló mezőgazdasági beruházások öszszege 110 milliárd rubel volt, addig 1971—1980-ban ez az összeg eléri a 260 milliárd rubelt. A népgazdasági beruházások egész összegéből való részesedése 18-ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasztani az ésszerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki megoldások alkalmazását. A beruházások növekvő hányadát kell a már működő üzemek műszaki felújítására és rekonstrukciójára fordítani. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen emeljük az állóalapok aktív részére, a berendezésekre jutó költséghányadot, meggyorsítsuk a termelési kapacitások bekapcsolását, gyorsabban térjünk át a működő üzemekben újabb termékek kibocsátására. A gazdaság kiegyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsága. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irányozni az ásványvagyon-feltárásnak a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedését, hogy az ásványkincsekkel való ellátás biztonsága a termelés szempontjából mindig a megfelelő színvonalon legyen. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megóvjuk a népgazdaságot az energia- és nyersanyaghiánytól, valamint az ezzel kapcsolatos aránytalanságoktól. Ezzel egyidejűen megjavul a nyersanyagfelhasználás. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása. Minél dinamikusabb a népgazdaság, minél gyorsabban változik ágazati és területi szerkezete, annál sürgetőbb az a feladat, hogy összehangoljuk az anyagi termelés és a nem termelő szféra fejlesztését a munkaerő-tartalékokkal. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a 80-as években csökkenni fog a munkaerő-tartalékok természetes gyarapodása. Ily módon az ország más, valamint hosszú távú fejlődésének érdekei megkövetelik a termelés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelését, amelyek a termelés hatékonysága emelésének döntő tényezői. Mindenekelőtt arról van szó, hogy növeljük az anyagi, munkaerő- és pénzügyi források hozamát, hatékonyan használjuk fel a termelési alapokat. Ezért ezeket a kérdéseket gondosan ki kell munkálni minden vállalatnál, építkezésen, minden szovházban és kolhozban, és ezeknek a kérdéseknek méltó helyet kell elfoglalniuk a szocialista versenyben. Végső soron ezeknek a kérdéseknek megoldása a legfontosabb a X. ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése szempontjából. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez szükség van a tudományos-műszaki forradalom vívmányai és a gazdálkodás szocialista rendszere előnyeinek szerves összekapcsolására. Ennek a feladatnak megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés intenzifikálásának meggyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési arányainak egybehangolását. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése — A társadalmi termelés hatékonysága nemcsak tudományos-műszaki vagy termelési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. — A X. ötéves tervben megvalósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés. Más szóval: emelkedjék az alapok hozamai Ha a most meglevő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkal növekednék, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két— két és fél millió család számára lehetne lakást építeni. Természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének neve-