Magyar Nemzet, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

M ;1 íi\M* \lnill7AÍ , 1’20 iTIdgjítl est- A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Történelmi évforduló ra van egy esztendeje, hogy Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő harmincöt állam legmagasabb, felelős tisztségeket betöltő vezetői aláírták a történelmi jelentőségű záróokmányt. A második világháború utáni korszak kiemelkedő fontosságú eseményét őszinte örömmel üdvözölték a békeszerető népek nem csupán európában, hanem a világ minden táján, hiszen helyes politikai érzékkel felismerték: a csúcskonferencia eredményei jó példát mutatnak más földrészeknek is, elősegítik az egyetemes béke megszilárdítását, a nemzetközi légkör további enyhülését, a „helsinki szellemnek” megfelelően a vitás kérdések tárgyalásos rendezését. Az államférfiak, politikusok, diplomáciai szemleírók tizenkét hónappal a dokumentum ünnepélyes aláírása után mindenütt visszapillantanak a megtett útra, behatóan elemzik és értékelik a kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseket. A fejleményeket összefoglalóan vizsgálva feltétlenül és egyértelműen megállapíthatjuk: a mérleg pozitív. Leonyid Jrrezsnyev az évforduló alkalmával a Pravda hasábjain részletesen megvilágította nyilatkozatában a lényeget, s hangsúlyozta: ..Kétségtelen, hogy az egy évvel ezelőtt Helsinkiben elért eredményeknek nagy jövője van, és senkinek sem sikerül azokat megingatni, eltompítani. Bízvást elmondhatjuk, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen Európa jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amilyenen annak előtte volt.” Az SZKP főtitkárának állásfoglalását az jellemezte, hogy szavaiban a derűlátás volt túlsúlyban. Erre valóban minden oka adott, amikor körültekintett, s felmérte az európai jelenségekkel párhuzamosan az általános nemzetközi távlatokat. Senki sem vitathatja, hogy a szocialista közösség, a békeszerető, haladó erők komoly sikereket értek el egyetlen röpke esztendő leforgása alatt a világpolitikai életben, a Helsinkiben megfogalmazott és egyhangúan elfogadott tíz alapelv gyakorlati valóra váltásában, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének elmélyítésében, a biztonság alapvető feltételeinek létrehozásában, a tudomány, a technika és a környezetvédelem terén kifejtendő közös erőfeszítések összehangolásában, a kulturális kapcsolatok előmozdításában, miközben az információcsere, az emberek közötti érintkezés és a turisztika fejlesztése is előrehalad. A kedvező irányú fejlődés, az enyhülési folyamat további kibontakozása, az egymást követő diplomáciai tárgyalások, konzultációk mellett természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül bizonyos nyugati köröknek és személyiségeknek azok a negatív megnyilatkozásai, cselekedetei sem, amelyek szöges ellentétben állnak a helsinki elhatározásokkal. A csúcstalálkozó hosszú, alapos és gondos előkészítő szakaszaiban is teljesen világosan kiderült, hogy a hidegháborús korszak módszereihez szokott tényezők nem hajlandók megválni berögződött szokásaiktól. Nem lehetett feltételezni azt sem, hogy az értekezletet követően egyszeriben átalakulnak. Az elmúlt esztendő ilyen tekintetben is jócskán szolgált példával és komoly tanulsággal, ami csak éberségre késztethette a békéért következetesen küzdő, a társadalmi haladásért soraikat szorosabbra záró milliókat. A vezető atlanti hatalmak legutóbbi, az olasz belpolitikai életbe beavatkozó döntése azonban messze túlment azokon a határokon, amelyek az államok közötti együttműködés alapvető normáit megszabják. Éppen a helsinki évforduló alkalmából fokozottan felfigyelnek a békére vágyó népek ezekre a rendkívül veszélyes jelenségekre és visszautasítják a fenyegető magatartást. A józan ítélőképesség eleve számolt azzal, hogy a helsinki elképzeléseket és ajánlásokat nem lehetséges egyik pillanatról a másikra megvalósítani, s „karikacsapásra” átültetni a gyakorlatba. A szocialista országok vezetői és közvéleménye tökéletesen tisztában voltak vele: hosszú, türelmes, állhatatos tevékenységre van még szükség a tényleges biztonsági rendszer megteremtéséig, a széles körű leszerelési intézkedések elfogadtatásáig, a nemzetközi együttműködést gátló akadályok eltávolításáig. A magyar külpolitika felelős irányítói — népünk teljes támogatásával — minden lehetőséget megragadtak, hogy aktív diplomáciai fáradozással elősegítsék a koegzisztencia érvényesülését, az együttműködés fejlesztését. Különösképpen a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésével kívánta és óhajtja a jövőben is szolgálni hazánk az enyhülést, a megértést. Ettől a felismeréstől és nemes törekvéstől vezéreltetve a magyar kormányfő legutóbb Ausztriában és Franciaországban tett hivatalos látogatást. Észak-Amerika földjén, az Egyesült Államokban és Kanadában, a közelmúltban pedig Angliában miniszterelnök-helyettesi szinten folytattunk tanácskozásokat. Diplomáciánk vezetője szintén egész sor fővárosban tartott megbeszéléseket kollégáival. Mindenütt fő témaként szerepelt: milyen konkrét, közös lépésekkel, kezdeményezésekkel lehet hozzájárulni az élet legkülönbözőbb területein a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésével a nemzetközi enyhüléshez, a széles körű együttműködéshez. Félúton Helsinki és a belgrádi találkozó között, egy pillanatra megállunk és visszatekintünk, hogy azután töretlen lendülettel folytassuk küzdelmünket az egyetemes békéért. Matolcsy Károly A tűzszünet ellenére kétségek a szíriai—palesztin megállapodás végrehajtását illetően Továbbra is heves harcok Bejrútban A külpolitikai helyzet VÁLTOZATLANUL DÚLNAK a HARCOK Bejrút különböző körzeteiben. A jobboldali erők gépfegyverekkel és rakétákkal lőtték a Teli Zaatar palesztin menekülttábort, amelyben a sebesültek helyzete romlik. Erről az Arab Liga bejrúti megbízottja sajtótájékoztatón adott jelentést. Egy, a táborban működő svéd orvos pedig rádión közölte, amennyiben nem kapnak gyors segítséget, napokon belül elfogy a vizük, s életveszélyben van a mintegy négyezer sebesült. Az aggasztó hírek ellenére a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek szombaton sem sikerült bejutniuk a táborba, mivel nem kaptak biztosítékot, hogy zavartalanul kihozhatják a támadássorozatok áldozatait. Nem túlságosan biztató a Damaszkuszban elért szíriai—palesztin megállapodás. A muzulmán erők rádióadója ugyanis azt máris úgy értékeli, hogy a „csatatéren nem változtatja meg a helyzetet”. A palesztinok egyik csoportja pedig egyenesen „kapitulációnak” minősítette az egyezményt. Jelentések szerint a megállapodás aláírói körében is vita támadt arról a közleményről, amelyet mindkét fél nevében Szíria adott ki közvetlenül a damaszkuszi tárgyalások után. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője kijelentette, hogy nem hagyta jóvá a dokumentumot, sőt nem is volt előzetesen tudomása róla. Erről Damaszkuszban folytatódnak a tárgyalások a szíriai kormány és a PFSZ között. A helsinki értekezlet évfordulóján állam- és kormányfők nyilatkoztak a z e eródokumentum aláírásától eltelt egy év eredményeiről. Kékkönen finn köztársasági elnök kifejtette, hogy Helsinki szelleme új reményeket és várakozásokat ébreszt, különösen a leszerelés tekintetében. Ezért rendkívül fontos lehet a jövő esztendőben megrendezendő belgrádi találkozó. Annak sikere viszont feltételezi, hogy közös akciókkalszorgalmazzák a záróokmányban foglalt célok elérését.. Chirac francia miniszterelnök szerint a konferencia önmagában nem oldotta meg az európai problémákat, hiszen Európa különböző társadalmi rendszerű és gazdasági fejlettségű országokból áll, de lehetővé tette annak felismerését, hogy ezek a különbségek nem indokolják a konfrontáció politikáját. Gaston Thorn, Luxemburg kormányfője aláhúzta: az európai államok jó szándékát mutatja, hogy gyakorlattá vált a nagyobb hadgyakorlatok előzetes bejelentése és a külföldi katonai megfigyelők meghívása. A békés egymás mellett élésről, és a baráti kapcsolatok elvein alapuló széles körű együttműködésről szólt Csáván indiai külügyminiszter Bombayben a nemzetközi kapcsolatok intézetének felavatása alkalmából. Leszögezte: országa változatlanul az Indiai-óceán térségében levő idegen katonai támaszpontok megszüntetésére törekszik, és az a célja, hogy ez a térség a béke övezete legyen. Hozzátette: e kérdés az egyik legfontosabb napirendi pont lesz majd az el nem kötelezett országok e hónapban Colombóban megtartandó csúcsértekezletén. Washington jogtalan beavatkozásának minősítette Carrillo, a Spanyol KP főtitkára Kissinger amerikai külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyben ellenezte, hogy a Spanyol KP legalitást kapjon A Központi Bizottság Rómában megtartott ülésének befejezésekor a főtitkár a spanyolországi újabb részleges amnesztiát határozott lépésnek nevezte a nemzeti megbékéléshez vezető úton, de rámutatott az intézkedés megkülönböztető jellegére is, mivel az nem érinti azokat a foglyokat, akiket politikai okokból elkövetett merényletek miatt tartanak börtönben. A pénteken bejelentett amnesztiát a legális spanyol ellenzék is üdvözölte. Olyan pozitív intézkedésnek értékelte, amely megváltoztathatja az ellenzék eddigi álláspontját a kormányprogramról. Svéd orvos drámai üzenete Életveszélyben a Tell Zaatar palesztin tábor négyezer sebesültbe A Nemzetközi Vöröskereszt mentőakciója szombaton reggel harmadszor is meghiúsult. A legújabb tűzszüneti megállapodás ellenére a Bejrút környékén Tell Zaatar palesztin menekülttábort ostromló jobboldali fegyveresek újabb feltételeket támasztottak. A Vöröskereszt mentőautói a jobboldaliak követelése értelmében nem haladhattak volna át egy bizonyos, közelebbről meg nem határozott ponton, és a mentőszolgálat ilyen körülmények között nem vállalhatta a felelősséget a sebesültek biztonságáért. Eközben a tábor egyik svéd orvosától drámai hangú üzenet érkezett a Teli Zaatar védőinek helyzetéről. „Ha három napon belül nem érkezik segítség, vízhiány miatt a sebesültek belehalnak sérüléseikbe” — hangzott a rádiófelhívás. A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője nem tudott pontos felvilágosítást adni arról, hogy a jobboldali ostromlók közül melyik csoport gördített újabb akadályt akcióik útjába, és hiúsította meg a mintegy 4 ezer sebesült elszállítását. Camille Chamoun, a libanoni jobboldal egyik vezéralakja cáfolta, hogy az ő irányítása alatt álló fegyveresek bármiképpen akadályozták volna a Vöröskereszt akciójának végrehajtását. A TASZSZ jelenti: A libanoni fővárosban folytatódnak a véres összecsapások. A jobboldali keresztély erők változatlanul támadják a Teli Zaatar menekülttábort és Bejrút keleti elővárosában a palesztinaiak állásait, tekintet nélkül a csütörtökön aláírt szíriai—Palesztinai tűzszüneti megállapodásra. A jobboldal az ország más területein is folytatja fegyveres provokációit, amelyeknek célja a helyzet elmérgesítése, a testvér gyilkos összecsapások súlyosbítása. A UPI szerint a muzulmán erők rádióadója pénteki adásában hangsúlyozta, hogy a Damaszkuszban elért szíriai— palesztin megállapodás a „csatatéren nem változtatta meg a helyzetet”. A Palesztinai elutasítási front pedig egyenesen „kapitulációnak” minősítette a megállapodást. Nyugati jelentések szerint vita folyik az egyezmény aláírói között arról a közleményről, amelyet a damaszkuszi tárgyalásokat követően Szíria adott ki mindkét fél nevében. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője állítólag kijelentette, hogy nem hagyta jóvá ezt a dokumentumot, sőt, nem is volt előzetes tudomása róla. Ez ügyben Damaszkuszban tovább folynak a megbeszélések a szíriai kormány és a PFSZ képviselői között. Al-Bakr különmegbízottja beszámolt moszkvai megbeszéléseiről Ahmed Hasszán Al-Bakr, az Iraki Köztársaság elnöke szombaton kihallgatáson fogadta Tarik Azizt, aki az el-nök különmegbízottjaként a napokban Moszkvában járt, és átnyújtotta Al-Bakr Leónyid Brezsnyevhez intézett üzenetét. Azizt Moszkvában , Andraj Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese fogadta. Tarik Aziz tájékoztatta az elnököt a szovjet fővárosban folytatott tárgyalásairól, amelyeknek középpontjában az arab világ helyzetével és a libanoni válsággal kapcsolatos kérdések álltak. Egyiptom nemzeti ünnepén Podgornij és Szadat táviratváltása Moszkvából-jelenti a TASZSZ. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban üdvözölte Anvar Szadatot, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökét, és jókívánságait fejezte ki a baráti egyiptomi népnek a nemzeti ünnepe, a júliusi forradalom 14. évfordulója alkalmából. A szovjet emberek — hangzik a távirat — sok szerencsét és sikert kívánnak az egyiptomi népnek az előttük álló feladatok megoldásához, és mindenekelőtt ahhoz a harchoz, amelyet az izraeli agreszszió következményeinek teljes felszámolásáért és a közelkeleti tartós béke helyreállításáért vív. Választáviratában az EAK elnöke köszönetét fejezte ki a jókívánságokért saját maga és az egyiptomi nép nevében. . Állam- és kormányfők nyilatkozatai Helsinki szelleme új reményeket ébreszt A Za Rubezsom című szovjet hetilap szerkesztősége kérdéseket intézett több európai ország állam- és kormányfőjéhez, akik egy évvel ezelőtt részt vettek a helsinki biztonsági és együttműködési konferencián. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök nyilatkozatában hangoztatta: A hetvenes évek eleje és különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása „frontáttörést” jelentett az enyhülési folyamat további erősítése útján. A finn fővárosban eredményesen zárult az európai biztonsági konferencia. Helsinki szelleme új reményeket és várakozásokat ébreszt, különösen a leszerelés területén megteendő továbblépés tekintetében. Az európai biztonsági konferencia elvei érvényre jutnak; egyes határozatok a megvalósulás útján vannak, különböző területeken folytatódik, szélesedik a gyakorlati együttműködés. Több fontos megállapodás is született. A finn kormány intézkedéseket hozott az európai biztonsági konferencián elfogadott záróokmány megvalósítására. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a jövő esztendőben biztosítva legyen a belgrádi találkozó sikere. Finnország ezért érintkezésben áll az európai biztonsági konferencián részt vett számos ország kormányával. A többi között tanácskozásokat tartottunk Ausztria, Svédország és Svájc képviselőivel. Finnország kész részt venni más olyan többoldalú akciókban is, amelyek a záróokmányban foglalt célok elérését szorgalmazzák. Éppen ezért támogattuk a szovjet kormány javaslatát, hogy a közlekedésiszállítási, az energetikai és a környezetvédelmi együttműködés problémáinak a megvitatására tartsanak európai kongresszusokat. Jacques Chirac francia miniszterelnök rámutatott: " Az európai biztonsági és együttműködési konferencia bebizonyította, hogy e fórumon részt vett harmincöt állam a párbeszédre törekszik. A konferencia önmagában ugyan nem oldotta meg az európai problémákat, hiszen Európa különböző társadalmi rendszerű, kultúrájú, hagyományú és különböző gazdasági fejlettségű országokból áll Lehetővé tette azonban az államok számára annak a felismerését, hogy ezek a különbségek nem indokolhatják a konfrontáció politikáját. Nézetem szerint nagy reményekkel biztat az az egyöntetűség, amellyel az európai biztonsági konferencián részt vett országokban hitet tesznek a Helsinkiben meghirdetett elvek mellett, és kifejezésre juttatják készségüket, hogy ezeket az elveket maradéktalanul megvalósítják. Anker Jorgensen dán miniszterelnök megállapította: " Véleményem szerint az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróok-