Magyar Nemzet, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

2 mánya fontos akcióprogram az európai együttműködés és kölcsönös bizalom további fej­lesztéséhez. Különösen jelen­tősnek és építőnek tartom a záróokmánynak az egyes ál­lampolgárokat érintő fejeze­teit, valamint azokat, amelyek Európa keleti és nyugati ré­sze között még szabadabb és még őszintébb párbeszédet szorgalmaznak. Brúnó Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár ezeket mon­dotta : •­ A magam részéről kez­dettől fogva támogattam az európai biztonsági konferencia összehívását, mivel az enyhü­lés folyamata — és ez az osztrák államszerződés meg­kötésének pillanatában kez­dődött — állandóan újabb impulzusokat és további ki­­szélesítést igényel. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök aláhúzta: " — A záróokmány tételeinek gyakorlati alkalmazása két­ségtelenül megkezdődött. Ez reménykeltő dolog, hisz a tár­gyalások idején voltak pilla­natok, amikor olyan benyo­más alakulhatott ki, hogy a kitűzött célok megvalósítha­tatlanok, elérhetetlenek. Ma már meggyőződhettünk arról, hogy a kormányok jó szándé­ka esetén tovább haladhatunk a kijelölt úton. Ezt mutatja, hogy gyakorlattá vált a na­gyobb hadgyakorlatok előze­tes bejelentése, és a külföldi megfigyelők meghívása ezek­re a gyakorlatokra. James Callaghan angol mi­niszterelnök az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet Helsinkiben megtartott zárószakaszának első évfordu­lója alkalmából a TASZSZ tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában kijelentette: " Helsinki után egy évvel változatlanul időszerűek azok a feladatok, amelyeket a ta­nácskozás során magunk elé tűztünk. A záróokmány alá­írásakor elődöm, Harold Wil­­son kifejezte reményét, hogy az értekezleten részt vevő or­szágok állampolgárai az elkö­vetkező években történelmi fordulópontként tekintenek er­re az eseményre. A záróokmány nem annyira egy meghatározott folyamat végét, mint inkább a kezdetet jelentette. Nem lehetett elvár­ni, hogy rövid időn belül je­lentős változások mennek majd végbe. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy Helsinkinek csak akkor lesz jelentősége, ha a záróokmányban foglaltak a gyakorlatban megvalósulnak. Bizonyos lépéseket megtettünk már ezen az úton, de még igen sok munka vár ránk. Különö­sen sokat kell tennünk azért, hogy megvalósuljon az utazás és az információáramlás sza­badságának elve. Remélem, hogy az 1977. évi belgrádi ta­lálkozón, jelentős haladást érünk el. Callaghan rámutatott a fegy­verzetek és a fegyveres erők korlátozásáról folyó tárgyalá­sok óriási jelentőségére. Margaret Thatcher asszony, az angol Konzervatív Párt ve­zére az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­rószakaszának első évfordulója alkalmából szombaton Dorking vidéki választókerületében be­szédet mondott. A helsinki értekezlet óta el­telt év nemzetközi fejlemé­nyeit „teljes csalódás”-nak tüntette fel. Mindezért a szo­cialista országokat próbálta fe­lelőssé tenni. Thatcher asszony újfent hangoztatta, hogy „a szocialista országok enyhülési politikája csak a nyugatiak éberségének elaltatására jó” A Biztonsági Tanács elítélte a Zambia elleni d­él-afrikai támadást New Yorkból jelenti az AP. A Biztonsági Tanács négyna­pos ülésezés után péntek este határozatban ítélte el a Zam­bia területe elleni dél-afrikai támadást. Július 11-én dél­afrikai katonák rátámadtak Siab­lo falucskára, 24 zam­biait megöltek, 45-öt pedig megsebesítettek. Az­ elfoga­dott határozat az agresszió megismétlődése esetén haté­­kony intézkedéseket­ helyezett kilátásba. Az el nem kötelezett orszá­gok által beterjesztett határo­zattervezetet 14 képviselő szavazta meg, ellenszavazat nem volt, Scranton amerikai ENSZ-fődelegátus tartózko­dott a szavazástól. Augusztus hónapban egyéb­ként Isao Abe, Japán ENSZ- képviselője látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének teendőit. A BT tizenöt tag­állama abc-sorrendben tölti be a tanács elnöki tisztét. I­eto befejezte kubai látogatását A TASZSZ jelenti: Hazaér­kezett Luandába az Angolai Népi Köztársaság kormány­­küldöttsége, amely Agostinho Neto elnök vezetésével hiva­talos látogatást tett Kubában. Neto elnök hazaérkezésekor megállapította, hogy a látoga­tás az angolai—kubai együtt­működés és barátság további fejlesztését szolgálta. Emlé­keztetett arra, hogy a kubai vezetőkkel folytatott szívélyes légkörű havannai tárgyaláso­kon megvitatták a gazdasági együttműködés kérdéseit és fontos dokumentumokat írtak alá. Kiemelte, hogy az ango­lai küldöttségnek rendkívül lelkes hangulatú, meleg fo­gadtatásban volt része. Az Angolai Népi Köztársa­ság dolgozói, az ország népi hadserege, a FAPLA megala­kításának második évforduló­ját ünnepli. Az Angola felszabadításáért küzdő népi mozgalom (MPLA) partizánosztagainak vezetői 1974. augusztus else­jén írták alá a FAPLA meg­alakításáról szóló dokumen­tumot. Ez az okmány lett az alapja a lakosság széles réte­gei bevonásának a FAPLA so­raiba, és így vált lehetővé a portugál gyarmatosítók és az imperializmus csatlósai elleni fegyveres harc fokozása Ango­la teljes felszabadításáért. Az egyenlő feltételek alapján bővülhet a Szovjetunió és a tőkés országok gazdasági együttműködése Az MTI jelenti: — Minden továbbit felülmúló ütemben, évente átlagosan 18 százalék­kal nőtt a Szovjetunió külke­reskedelmi forgalma a kilen­cedik ötéves tervben — hang­súlyozta I. F. Szemicsaszinov külkereskedelmi miniszter­­helyettes a Trud című lapnak adott nyilatkozatában. A Szovjetunió jelenleg a világ 115 országával tart fenn ke­reskedelmi kapcsolatot. Leg­jelentősebb partnerei továbbra is a szocialista országok, ame­lyek az elmúlt ötéves tervben több mint ötven százalékkal részesedtek a szovjet külke­reskedelmi forgalomból. Szemicsaszinov felhívta a figyelmet arra, hogy új ala­pokon fejlődnek a Szovjetunió és a fejlett tőkés országok gazdasági kapcsolatai. Több tőkés országgal, köztük Fran­ciaországgal, Olaszországgal, az NSZK-val, Finnországgal, Ausztriával, Nagy-Britanniá­­val és Svédországgal hosszú lejáratú, tíz évre szóló kor­mányközi megállapodást kö­töttek a gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kereskedelmi együttműködésről. Fontos szerepük van a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésében azoknak a hitelegyez­ményeknek is, amelyek alap­ján a tőkés országok hosszú lejáratú, áruvásárlásra fel­használható bankhitelt nyúj­tanak a Szovjetuniónak. A hitelekből olyan, az egész szovjet népgazdaság szem­pontjából jelentős beruházá­sok megvalósításához vásárol­nak gépeket és berendezése­ket, mint például a kámai autógyár, vagy a Bajkál— Amur vasútvonal. A szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes figyelmez­tetett rá, hogy a gazdasági kapcsolatban végbement min­den javulás ellenére még sok tőkés országban érvényben vannak a szocialista országo­kat sújtó,egyoldalú diszkrimi­nációs korlátozások. Ezek kö­zött említette bizonyos áruk exportjának tilalmát, s a szo­cialista országokból származó import mennyiségi korlátozá­sát. Megállapította, hogy a Szovjetunió és a tőkés orszá­gok gazdasági kapcsolatainak jövője nagymértékben attól függ, milyen őszintén törek­szenek ezek az országok a normális, egyenlő kereskedel­mi feltételek megteremtésére. Ciprus Alakarioszs: kételkedik a két fél mihamarabbi találkozójában — A Szovjetunió mindig tá­mogatta és ezután is támogatni fogja a ciprusi népet függet­lenségéért és országa egysé­géért vívott harcában — je­lentette ki Makariosz ciprusi elnök a külföldön élő ciprusi görögök első kongresszusának küldöttei előtt. Az elnök hangsúlyozta, hogy a területi kérdéssel kapcsolatos ellenfelek miatt kételkedik a két közösség közötti tárgyalá­sok mihamarabbi felújításá­nak lehetőségében. A felforga­tó elemek lazító tevékenységé­re vonatkozóan kifejtette, hogy a legtöbb bajt az illegális fegyveres csoportok okozzák Ciprusnak. Nem vezettek ered­ményre a hatóságoknak a fegyverek beszolgáltatására, illetve elkobzására irányuló intézkedései sem, mivel ezek a csoportok készleteiket külső forrásokból újból és újból fel­töltik. Mauvire d’vnzi'! Megtartotta első ülését az And­­reotti-krr mán­­ Szombaton megtartotta el­ső ülését a Giulio Andreotti vezette olasz keresztényde­mokrata kisebbségi kormány, amely pénteken tette le a hi­vatali esküt. Az 55 perces ülés egyetlen tárgya a 47 állam­titkár kijelölése volt. A leg­közelebbi kabinetülést előre­láthatólag szerdán tartják, még mielőtt a parlamentben lezajlik a bizalmi szavazás. A spanyol ellenzők szerint az újabb részleges amnesztia lépés a nemzeti megbékélés irányába A TASZSZ jelenti: Rómában kibővített ülést tartott a Spa­nyol Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. A plénum munkájában részt vettek más spanyol demokratikus pártok és szervezetek képviselői is. Santiago Carrillo, a Spanyol EP főtitkára sajtóértekezleten összegezte a tanácskozás ered­ményeit. Közölte: a párt úgy határozott, hogy kibővíti szer­vezetét, s nemcsak Madridban, hanem más spanyol városok­ban is irodát nyit. A párt legá­lissá nyilvánításáig 300 000 tagra tervezik bővíteni a tag­létszámot. Carrillo tájékozta­tott arról is, hogy mostantól kezdve a párt Végrehajtó Bi­zottsága 36 tagot számlál majd, s a 142 tagú Központi Bizott­ságban többek között 57 ipari és hat mezőgazdasági munkás is helyet foglal. Marcelino Ca­­macho, a spanyol munkásbi­zottságok országos titkárságá­nak vezetője a kommunista párt Végrehajtó Bizottságának tagja. Carrillo a spanyol ügyekbe való tűrhetetlen beavatkozás­nak minősítette, hogy Kissin­­ger amerikai külügyminiszter ellenezte a Spanyol KP legá­lissá nyilvánítását. A főtitkár a pénteken meg­hirdetett amnesztiát határozott lépésnek nevezte a nemzeti megbékélés felé vezető úton, ugyanakkor azonban rámuta­tott a rendelet diszkriminációs jellegére is. Mint ismeretes, az amnesztia nem érinti azokat a foglyokat, akiket politikai okokból elkövetett merényle­tek miatt tartanak börtönök­ben. Ez elsősorban a baszk nemzetiségi bebörtönzöttekre vonatkozik. Carrillo ismét sík­­raszállt az általános amnesztia mellett, majd kifejezte azt a reményét, hogy a részleges amnesztia rendelkezései értel­mében mind ő mind Dolores Ibarruzi, a párt elnöke hama­rosan visszatérhet Spanyolor­szágba. A El Pais című spanyol liberális lap szombati számá­ban egyébként nyilatkozatot közölt Dolores Ibarruri. A 81 esztendős politikusnak 1939 óta ez az első, spanyol lapban kö­zölt nyilatkozata. Az El Pais két oldalon hozta a fényké­pekkel illusztrált nyilatkozatot, b­arruri Carrilóhoz hasonlóan reményét fejezte ki, hogy még az idén visszatérhet Spanyol­­országba. A pénteken bejelentett am­nesztiát a spanyol legális el­lenzék köreiben is üdvözölték, újból hangsúyozva azonban a teljes amnesztia szükségessé­gét. Enrique Tierno Calvan, a Szocialista Néppárt elnöke az intézkedést az első olyan pozitív lépésnek nevezte, amely megváltoztathatja az ellenzéknek a kormányprog­rammal kapcsolatos eddigi álláspontját. Antonio Garcia Lopez, a szociáldemokraták vezetője szerint a most meg­hirdetett amnesztia az első komoly lépés a diktatúra épü­letének lebontása felé, bár az intézkedés eléggé megkésve született. Antonio Garcia Tre­­vijano, a királyi házhoz közel álló liberális politikus politi­kai hibának minősítette, hogy az amnesztiából kimaradtak­ a baszk politikai foglyok. Rá­mutatott: a nemzeti megbéké­lés ügye megköveteli, hogy ne tegyenek kivételeket. Szombaton bombák robban­tak Madridban, Bilbaóban és Sevillában. A robbanások a fő­városban és Bilbaóban meg­rongáltak egy-egy polgárhábo­rús emlékművet. Sevillában pedig megöltek két embert feltehetőleg a merénylet vég­rehajtóit.­­ " l újabb vérengzést Belfastban Patak Károly, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Há­rom embert megöltek és má­sik hármat megsebesítettek a politikai banditák egy bel­fasti kocsmában a szombatra virradó éjjel. Ezúttal a protes­táns közösség ellen intéztek támadást a katolikusok nevé­ben fellépő erők, valószínűleg az IRA ideiglenes szárnyának emberei. Művük bosszú volt egy hasonló akció miatt, amely egy nappal korábban katolikusokat pusztított el Belfastban. A péntek éjszakai merény­letet Roy Bradford volt pro­testáns miniszter ivójában hajtották végre. A merénylők géppisztolytüzet zúdítottak a bentlevőkre. Peruban meghosszabbították a rendkívüli állapotot A kolumbiai hatóságok pén­teken éjszakai kijárási tilal­mat vezettek be Bucaraman­­gában, az ország ötödik legna­gyobb városában, ahol a héten a tüntető diákok és a rendőr­ség között véres összecsapások törtek ki. A megmozdulások a buszjegyek 20 százalékos ár­emelkedése miatt kezdődtek. Az incidensnek halálos áldo­zata is van , egy diákot ed­dig tisztázatlan körülmények között lelőttek. Mint a Reuter jelenti, Pe­ruban további egy hónappal meghosszabbították a június elsején meghirdetett rendkí­vüli állapotot. Az intézkedést pénteken jelentették be Li­mában. A rendkívüli állapot rendelkezései értelmében az ország nagyobb városaiban éjszakai kijárási tilalom van érvényben. Mint emlékezetes, a perui forradalmi kormány a haladó rendszer elleni tünte­tések idején határozta el ma­gát a rendkívüli állapot beve­zetésére. A UPI jelenti: A hondurasi fegyveres erők megfigyelő szolgálatot létesített péntek éjféltől kezdve az ország Sal­vadorral közös határa men­tén — közölte a kormány. Az akcióba, bevont egységek ügyelnek majd fel a tíz nap­pal ezelőtt lejátszódott salva­­dori—hondurasi határinci­densek után meghirdetett tűz­szünetre. A fegyvernyugvást később közép-amerikai álla­mokból érkező vegyes bizott­ság szavatolja. Az erről szóló megállapodás a karib-tengeri országok külügyminiszterei­nek Guatemala­városban tar­tott találkozóján jött létre. A fegyverszüneti bizottság meg­érkezéséig Guatemala, Nica­ragua és Costa Rica tisztség­­viselőit bízták meg e felada­tokkal. Munkájukat a határ mentén segítik majd a hondu­rasi fegyveres erők egységei. Vasárnap, 1976. augusztus . Washintoni tudósítónk hírmagyarázata Drága orgona verseny Washington, július 31. Santiago örül és a kezet dör­zsöli, Pretoria bánkódik és könnyezik. Jó-jó — mondhat­ja erre akárki —, de hát mi közöm nekem a chileiek vagy a dél-afrikaiak hangulatához, s főként mi köze van a chilei és a dél-afrikai kedélyhullám­zásoknak egymáshoz. S ha az utóbbi kérdésre feleltünk, ak­kor válaszoltunk egyúttal az előbbire is.­­ Chilében a gazdaság irányí­tói azért tapsolnak, mert az ország katasztrofális pénzügyi helyzete hirtelen nagyot len­dült. Ha nem is számlálatla­nul, de azért csak megindult a valuták áramlása a santiagói széfekbe. A Christian Science Monitor tudósítója jegyzi meg, hogy a fordulat, a kilábalás a mélypontról nem a junta ügyességének, nem is a vas­szigorral érvényesített kény­szertakarékossági intézkedé­seknek köszönhető, hanem olyasminek, aminek Chile csak haszonélvezője, de nem elő­idézője: a rézárak váratlan és meredek emelkedésének. Spekulációs árfelhajtás Tegyük rögtön hozzá, hogy a réz nem magában lovagolt fölfelé az ár-hegyre, hanem nagy és előkelő társaságban. Az elmúlt hetekben általános áremelkedéseknek lehettünk a tanúi a nyersanyagok világ­piacán. Nem arról van szó persze, hogy mindennek megy föl az ára, de jó néhány fon­tos ásványnak, színesfémnek igen. A londoni The Economist indexe a tizenhárom legfonto­sabb ipari nyersanyag ármoz­gását veszi alapul, s ez a rep­rezentatív r­utató a tavalyi novemberihez képest 34 száza­lékos emelkedést mutat. A rúd­­dá feldolgozott réz ma 83 szá­zalékkal drágább, mint volt tavaly, a cink 44 százalékkal, a nikkel 61 százalékkal jobb áron értékesíthető, mint egy esztendeje. Bizonyos agrár­termékekre is „rámosolyog a szerencse”. A kakaó 161 szá­zalékkal kerül többe a vásár­lóknak, ... fölfelé mozog a szójabab is, hogy a kávét ne is említsük. A kávé esete kivételes. Itt ugyanis valóságos hiány lépett föl, vagy van föllépőben. Bra­zília és Angola a legnagyobb termelők, de a dél-amerikai országban az időjárási viszo­nyok következtében, az Afri­kában hosszan tartó belharcok folytán a termés jó része ve­szendőbe ment. A többi ter­mékeknél azonban nincs hiány, s így ezeknél az áremelkedé­seknek más az okuk. Kisebb mértékig az, hogy az iparilag fejlett országok gazdaságában a hosszan tartó visszaesés után megkezdődött a fellendü­lés, s a felpörgő motorokhoz több nyersanyag kell, mint az alig működőkhöz. A gazdasági szakértők véleménye szerint azonban a valóságos kereslet kisebb, mint amilyen mérvű a vásárlás. Az árak tehát nem egyszerűen felmennek, hanem felhajtják őket mesterségesen, spekulációs eszközökkel. Aranyviszontagságok Az arany is mozog, de nem fölfelé, hanem lefelé, s itt az árak egyenesen zuhannak. A múlt hét közepén 107 dollárral és 75 centtel zárt az arany a londoni tőzsdén, 31 hónap át­lagában ez volt a mélypont. Ha valaki abból indul ki, hogy alig néhány esztendeje még 35 dollárra rögzítették az arany unciánkénti árát, akkor ez a százegynéhány dolláros szint is éppen elég magas. De ne feledjük, hogy 1974 végén a 200 dolláros plafont érte el az arany ára, s ehhez képest a múlt heti „mélypont” valóban a rohamos értékvesztésnek a jele. Pretoriában megkongatták a vészharangokat, de Párizsra már rátört a vész és áldozato­kat is szedett. Dél-Afrika arra számított, hogy az „aranykor” sokáig fog tartani, s a nagy mennyiségben termelt és piac­ra dobandó nemesfém ellen­értékéből nagyszabású gazda­ságfejlesztésre telik majd. Hozzá is kezdtek egy nagy lélegzetű program megvalósí­tásához, s a számottevő kül­földi vásárlások, mesterezve a súlyos katonai kiadásokkal, felbillentették az államháztar­tás egyensúlyát. A mérleg­hiány jóval meghaladja a két­milliárd dollárt, s ahogy az arany ára esik, minden jó dol­lárnyi veszteség 200 millióval csökkenti az ország bevételeit. Dél-Afrika egyelőre csak gondolkozik azon, hogyan véd­­hetné ki, illetve ki tudja-e vé­deni egyáltalán ezt a nyo­mást, Franciaország­­ azonba­­ máris fájdalmas operációra kényszerült. Az ország valuta­tartalékainak jó részét arany­ban őrzik, s a készletek érté­kének elpárolgásával egyide­jűen indult roham a nem­zetközi pénzpiacokon a frank ellen. A párizsi központi bank ezért nem tudott árfolyam­­támogató vásárlásokba bocsát­kozni, sőt egyes szakértők sze­rint talán nem is nagyon akart. Mindenesetre a múlt hét végén a nemzeti bank 8 százalékról 9 és fél százalék­ra emelte a leszámítolási ka­matlábat, s ezzel világos jelét adta annak, hogy a „drága pénz” korszaka következik. Ez annyit jelent, hogy a gazda­sági fellendülés lassul, esetleg derékba is törik, a munkanél­küliek felszívódási folyamata megáll, s a hangsúlyt az inf­láció megfékezésére helyezik át, úgy, ahogyan ezt a leg­utóbbi párizsi értekezleten Kissinger kívánta, és ahogyan a Puerto Ricó-i csúcs a gazda­ságpolitikai teendők fontossági sorrendjét meghatározta. Politikai háttér Midőn a Nemzetközi Valuta­alap annak idején úgy döntött, hogy tetemes aranykészletei­nek nagy részét kiárusítja, az eredendő cél az volt, hogy az árveréseken befolyó pénzt a fejlődő országok megsegítésére használják föl. De már a kez­det kezdetén világos volt, hogy ha nagy tömegben dobnak piacra aranyat, ezzel jó nagyot ütnek mindazokon az országo­kon, amelyek aranyat termel­nek és valutabevételeiknek egy részét e nemesfém eladá­sából szerzik, továbbá azokon is, akik az aranyat tartalék­ként őrzik. Egyszóval, az arany trónfosztásával egyebek között Dél-Afrikát és Francia­­országot tudatosan lökték a lejtőre, s némi rosszmájúság­gal azt mondhatnék, hogy pontosan akkor kezdenek csel­­leni-botlani, amikor ez az amerikai tervekbe leginkább beleillik. Washington Pretoriát az új Afrika-politika szekeré­be próbálja befogni, Párizst pedig arra iparkodik rávenni, hogy jobban igazítsa hozzá lépéseit az atlanti csapatéhoz. S az aranypiacon végbemenő folyamat megkönnyíti ezeknek a céloknak az elérését. A vásárlók Talán még világosabb a képlet, ha a nyersanyagárak alakulását vesszük szemügyre. A felvásárlások mögött ame­rikai cégek és állami intézmé­nyek húzódnak meg. A Wall Street Journalból tudjuk, hogy a General Services Administ­­ration jelent meg a minap vevő gyanánt a cinkpiacon, s a gyapot ára azután szökött föl, hogy Nimeri szudáni el­nök hivatalos washingtoni lá­togatásáról hazatért. Köz­gazdász körökben 1974 őszére emlékeztetnek. Ez a korszak arról nevezetes, hogy néhány hét alatt a nádcukor fonton­­kénti ára 10 centről 60 centre ugrott föl, viszont Dominika, a Fülöp-szigetek és India ez­által olyan „égi ajándékhoz” jutott, aminek jóvoltából szo­rongató adósságainak egy ré­szét törleszteni tudta. A mos­tani „szelektív árrobbanás” időzítésével is alighanem ilyesmi lehet a céljuk azoknak, akik úgy játszanak a nemzet­közi nyersanyag- és nemes­­fémpiacokkal, ahogvan hang­szerével az orgonista. Zala Tamás O (New York, Reuter) Egy­hetes hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett Kékkövén finn köztársasági elnök. Kíséretében van Kalevi Sorsa külügyminiszter is. O (Kairó, TASZSZ) Az Arab Liga elhatározta, hogy a Mozambiki Némi Köztársa­ságnak 20 millió dolláros köl­csönt nyújt. Az összeg 30 éven belül fizetendő vissza.

Next