Magyar Nemzet, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Szerda, 1976. december 1., Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Iami költségvetés irányelveinek megyi­ Központi Bizottságának ülését december tatását, valamint az egyéb soron levő "a Politikai Bizottság időszerű nemzet­ kérdések tárgyalását javasolja a Köz­kézi kérdések és az 1977. évi terv és ál­­ponti Bizottságnak. Művelődési programot kapott a törvénnyel a társadalom Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter sajtótájékoztatója Az októberben elfogadott közművelődési törvény meg­születése óta a kulturális in­tézmények munkatársait, nép­művelőket és pedagógusokat egyaránt az a kérdés foglal­koztatja, hogy a törvény vég­rehajtása milyen feladatok elé állít és milyen lehetőségeket ad. Erről tartott sajtótájékoz­tatót kedd délelőtt a Parla­mentben dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter. A sajtó­tá­jékoztatón, amelyet dr. Vár­­­­­onyi Péter államtitkár, a Tá­jékoztatási Hivatal elnöke nyi­tott meg, a kulturális minisz­ter röviden visszatért a tör­vény előzményeire is. Elmond­ta, hogy az 1974-es párthatáro­zat és a közművelődésről szó­ló minisztertanácsi határozat már megkezdte azt a munkát, amelyet a­ közművelődési tör­­vé­ny is magába foglal. Olyan folyamatról van szó, amely ko­rábban kezdődött és amelynek hatása hosszú időre meghatá­rozza a kulturális területen dolgozók feladatait. A törvény egyetemes ügyet szolgál — hi­szen minden szellemi tevé­kenység egyben közművelődé­si tevékenység is — hangsú­lyozta a miniszter. Ez azonban — fejtette ki részletesebben — nem azt jelenti, hogy minden feladatot a közművelődés cím­szavába kellene besűríteni. A formális megoldásoknak, vagy például an­nak a szemléletnek, amely az iskolarendszert is a közművelődéssel helyettesíte­né, a törvény megalkotói sem hívei. A törvény megszületé­sével azonban művelődési programot kapott a társada­lom, új jogszabályt, amely nemcsak a különböző intézmé­nyekre és szervezetekre, ha­nem valamennyi állampolgár­ra vonatkozik. A végrehajtásról szóló ren­delkezések állami feladatként szabják meg a közművelődési tevékenység irányítását és azt, hogy ezek feltételeit minde­nütt megteremtsék. Lehetősé­geket, energiát tár fel ez az intézkedés, amely azt a célt szolgálja, hogy minél művel­tebb emberek vegyenek részt a termelésben. Bevezetője után dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter vá­laszolt a törvény végrehajtásá­val kapcsolatos kérdésekre. Elmondta, hogy az V. ötéves terv időszakában tervbe vették a népművelői fizetések rende­zését. Ha követelményeket akarunk megfogalmazni és támasztani — állapította meg a miniszter — nem hagyhat­juk figyelmen kívül azoknak az életkörülményeit sem, akik a népművelést választották hi­vatásuknak. A Mindenki Is­kolába című televízióműsor már megmutatta, hogy a tele­vízió hasznosan működhet együtt a könyvkiadással. A jövőben ezt a lehetőséget is jobban kihasználják. Helytelen lenne azonban, ha a különböző szervezetek egy­mással versengve hoznák létre saját művelődési intézményei­ket. A törvény egyik fontos feladata, hogy jobban, oko­sabban, céltudatosabban gaz­dálkodjanak a közművelődés anyagi eszközeivel. A Magyar Nemzet ol­vasószolgálatán­ak (1074 Budapest, Dob u. 60 )­­ fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—18 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó pénteken 16—17.30 Közérdekű bejelentések: kedden 15.30—17.30 A kubai nemzetgyűlés első ülésszakára parlamenti küldöttség utazott Havannába Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Biz­ottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével kedden magyar par­lamenti küldöttség utazott Ha­vannába. A delegáció tagja Lombos Ferenc és Molnár Endre országgyűlési képviselő. A küldöttség részt vesz a Granma hajó partotérésének 20. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken, vala­mint a kubai nemzetgyűlés el­ső, ünnepi ülésszakán. Az Apró Antal vezette ma­gyar országgyűlési küldöttség Kubába utaztában rövid időre megszakította útját Prágában, ahol a delegációt Jan Marko, a csehszlovák szövetségi gyű­lés első elnökhelyettese és Ja­­roslav Srb, a szövetségi gyűlés elnökhelyettese köszöntötte. Jelen volt Barity Miklós, ha­zánk prágai nagykövete is. Raul Castro Ruz altábor­­nagynak, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterének meghívására Csémi Károly al­tábornagy, honvédelmi minisz­tériumi államtitkár vezetésével kedden magyar katonai kül­döttség utazott Havannába, a kubai forradalmi fegyveres erők megalakulásának 20. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. ■a ■ mwBmaBaammmaammmm­a—n — Járműgyártás, vasútvillamosítás, hőerőmű Bővül a magyar-csehszlovák árucsere-forgalom Kedden Prágában Tordai Je­nő és Premsyl Strorugal külke­reskedelmi miniszterhelyette­sek aláírták az 1977. évi ma­gyar—csehszlovák árucsere­forgalmi jegyzőkönyvet. A jövő évre előirányzott 843 millió rubel értékű árucsere­­forgalom 10 százalékkal fogja meghaladni — azonos árbázi­son számítva — a tavalyi köl­csönös áruszállítások volume­nét, követve a két népgazda­ság fejlődésének dinamizmusát és megvalósítva a Lázár György és Lubomir Strougal miniszterelnök budapesti tár­gyalásain kialakult közös óhajt az árucsere növelésére. Új vo­nás, hogy jövőre már nagyobb — a volumen 22 százalékát te­szi ki — a kooperációval, sza­kosítással gyártott termékek cseréje, tehát bővül a két or­szág együttműködése a közúti járművek, mezőgazdasági gé­pek, számítástechnikai beren­dezések és más termékek gyár­tásában. Folytatjuk több csehszlovák létesítmény építését, Csehszlo­vákia pedig részt vesz a Tiszai Hőerőmű beruházási munkála­taiban és a magyar vasutak villamosításában. Bővül a ma­gyar piacon keresett csehszlo­vák tartós fogyasztási cikkeit szállítása: 10 000 Skoda sze­mélygépkocsi és 19 000 Moped érkezik majd hozzánk. Magyar Nemzet_____________________________________2 Új építőanyaggyárak az év végére Az év végének közeledtével a vállalatoknál és a miniszté­riumokban számvetést készí­tettek a munka eddigi ered­ményeiről, az 1976. évi terv várható teljesítéséről. A szénbányászatban az idei népgazdasági terv 18,9 millió tonna szén kitermelésével szá­molt a mélyművelésű bányák­ból. A sárisápi aknát ért víz­betörés miatt azonban 200 000 tonnával mérsékelték­ az elő­irányzatot. Mivel a szén irán­ti kereslet nőtt, a szénbányá­szat a kormányzat kérésére vállalta, hogy nemcsak a ki­esett termelést pótolja, hanem még 130 000 tonnát, vagyis összesen 330 000 tonnát ad ter­ven felül. November végéig 220 000 tonnás túlteljesítést ér­tek el. A vaskohászat eddigi ered­ményei alapján biztosra vehe­tő, hogy évi terveit mind az acéltermelésben, mind a hen­­gereltáru-termelésben túltelje­síti. A kohászati üzemek első­rendű feladatuknak tekintet­ték a belföldi igények kielégí­tését. A vasút kimagasló teljesít­ményt ért el: novemberben 11,3 millió tonna árut szállí­tott. A megnövekedett év vé­gi igényeknek azonban így sem tudott eleget tenni. De­cemberben még több felada­tuk lesz a vasutasoknak. A legtöbb munkát a záhonyi át­rakókörzetben a nagy tömegű áru továbbítása igényli. Az építőanyagipar az idén — a várható decemberi ered­ménnyel együtt — a múlt évi­nél körülbelül három száza­lékkal több terméket szállít az építőknek. Az ellátás javítását segíti, hogy az év végéig új téglagyárat helyeznek üzembe Őrbottyánban, bazaltgyapot­­gyárat Tapolcán, kavicsbányát Ócsán, és befejeződik a Köny­­nyűbeton és Szigetelőanyag­ipari Vállalat fedéllemez-gyá­­rának rekonstrukciója. Az egész iparágat képviselő Papíripari Vállalatnál különö­sen a papírkartongyártásban és a feldolgozó iparban alakul jól az idei termelés. A félter­mékgyártás nem éri el a ter­vezettet, megközelítően 90 szá­zalékos teljesítménye azonban még lépést tud tartani az igé­nyekkel, s így komolyabb fennakadás nem történt. KGST-tanácskozás a szabványosításról A Magyar Szabványügyi Hi­vatal és az MTESZ központi szabványosítási és minőségügyi bizottsága szervezésében ked­den a Technika Házában há­romnapos nemzetközi konfe­rencia kezdődött a szabványo­sítás és a minőségfejlesztés sze­repéről a KGST-ben. A tanács­kozáson hat KGST-ország és Jugoszlávia műszaki-tudomá­nyos egyesületeinek képviselői vesznek részt. A tanácskozás megnyitója után plenáris ülésen ismertet­ték a delegációk vezetői az integrációs feladatokkal kap­csolatos tapasztalatokat. Szer­dán a konferencia négy szek­cióban folytatja ülését. Kelen Józsefné kitüntetése Az Elnöki Tanács Kelen Jó­­zsefnénak, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom je­lentős személyiségének, a Párttörténeti Intézet nyugdí­jas tudományos munkatársá­nak születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta. A kitüntetést az Elnöki Tanács megbízásából kedden Vass Henrik, az MSZMP KB tagja, a Párttörténeti Intézet igazga­tója adta át. Próbajárat az új metróvonalon A metró 3,7 kilométer hosszú vonalát a Nagyvárad tér és a Deák tér között kedden este áram alá helyezték és oda-visz­­sza, mindkét alagútban végig­­gördült az első négykocsis met­rószerelvény. A kelet-nyugati vonal Népstadion állomásáról indított vonat a Deák téren tért rá az észak-déli útpályá­ra. A próba sikerült, s ezt hosz­­szabb ideig tartó próba­járatás követi: a metrószerelvényeket mindennap mindkét alagút­ban menetrendszerűen , indít­ják majd utasok nélkül. Az új metrókocsik is ezekben a na­pokban vizsgáznak. Ezek a sze­relvények nagyobb teljesítmé­nyű motorjukkal hamarabb felgyorsulnak és simábban, egyenletesebben közlekednek. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói kedden adták át a Kálvin téren az észak- déli metróvonal első szakaszá­nak utolsó négy mélyállomási mozgólépcsőjét és megkezdték a berendezések próbáit. Az utolsó simításokat végzik a Deák téri állomás három kis mozgólépcsőjénél is, amelyeket a hét második felében adnak át. 142 falut pusztított el a törökországi földrengés Törökország keleti részében kedden könnyebb utórezgései voltak a múlt szerdai kataszt­rofális földrengésnek, de újabb áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés. A múlt he­ti elemi csapásnak, amely 37 éve a legnagyobb földrengés volt Törökországban, hivata­los becslés szerint több mint 4000 halálos áldozata van, 142 falu teljesen elpusztult. A katasztrófa sújtotta tér­ségben az első néhány nap ne­hézségei után lényegesen ja­vult a segélyszállítmányok el­osztása, de 16 távoli faluba még nem érkeztek el a mentő­osztagok. Van város kis repü­lőterére sátrakkal, ruhanemű­vel, pokrócokkal, orvossággal és egyéb segélyszállítmányok­kal érkeznek a repülőgépek számos országból. Egyszerűsödik a külföldi gyógyszerek árusítása Jelenlegi gyógyszerforgal­munk csaknem 90 százaléka a hazai gyógyszergyárak termé­keiből származik. A KGST-or­­szágok gyártásszakosítási meg­állapodásai alapján egyre nö­vekszik a szocialista országok­ból származó import mennyi­sége. A növekvő behozatal alapja, hogy a környező orszá­gok gyorsan fejlesztik gyógy­­iparukat. Nagyhatású, a hazai választékot célszerűen kiegé­szítő készítményeikkel csök­kenthető az egyébként csak dollárért beszerezhető gyógy­szerek száma. Január 1-től a szocialista országokból szárma­zó gyógyszerek forgalomba ho­zatala minden tekintetben megegyezik a belföldiekével. Az eddig csak kijelölt gyógy­szertárakban, szakrendelőkben tartott készítmények az ország valamennyi patikájában kap­hatók lesznek. A tőkés importból származó gyógyszerek ára változni fog. Jelenleg 220 „nyugati” gyógy­szer van Magyarországon, mos­tani áruk több esetben eltér tényleges beszerzési értékük­től. Negyvenhat készítmény­nél magasabb, harminckilenc­nél alacsonyabb lesz az új ár. A legszélesebb körben fel­­használlt gyógyszerek térítési díja változatlan marad. Hu­szonhat olyan gyógyszer, ame­lyet a páciensnek tartósan kell szednie, a jövőben térítés­­mentesen kapható. Szabályozók Bár még csak 1976 novem­berét írjuk, a gazdasági veze­tés már kidolgozta az irányí­tás jövő évi céljait, és ennek megfelelően módosították a szabályozó rendszert Már le­vonták a tanulságokat az idei tapasztalatokból. A szakembe­rek, közgazdászok számára is­meretes, hogy az idén több lényeges ponton változtatták meg a szabályozókat. Így csökkentek a külföldi valuták forintban kifizetett kereske­delmi árfolyamai, széles kör­ben változtak a termelői árak, a nyereségadózás rendszere, a bérszabályozás, jelentősen csökkent az import ártámoga­tások összege, erősödött a hi­telrendszer szelektivitása és a fejlesztéseknél, valamint a be­ruházásoknál a központi irá­nyítás a gazdaságosság alap­ján rangsorolt. Nem volt könnyű helyzetben a gazdasági vezetés, amikor fel kellett mérnie a szabályozó módosítások hatását a jövede­lemelosztás szempontjából. Az elmúlt év végi vállalati mér­legeket átszámították az idei árfolyamoknak, költségeknek és nyereségadózásnak megfe­lelően. Az eredmény kedvező: a tiszta jövedelem központo­sítása megfelel az előirány­zottnak. Az ez évi gazdálkodás ta­pasztalatai, a gazdasági, pénz­ügyi folyamatok alakulását jellemző prognózisok és a vál­lalatok középtávú terveiben megfogalmazott törekvések azt igazolják, hogy a gazdálkodás javulása, a hatékonyság növe­lése bár még kezdeti szakasz­ban, de kibontakozóban van. A jobb szervezés és a belső tartalékok feltárása következ­tében a számítottnál kedve­zőbben alakul a vállalatok jövedelmezősége. A mérleg­­beszámolók értékelésén ala­puló előrejelzés szerint a ter­melőágazatokban a tervezett­nél több lesz a nyereség. KÖVETKEZETESSÉG A közgazdasági szabályozók változtatása, módosítása a gaz­dálkodás széles körét érinti, hiszen a közvetett eszközök­kel, de mindenképpen gazda­sági ráhatással megvalósuló központi akarat kifejezői. Ép­pen ezért mindig nagy érdek­lődésre tart számot a szabá­lyozók módosítása a megvál­tozott feltételek következté­ben. A szabályozók 1977-es változásairól számolt be a Figyelő gazdaságpolitikai he­tilapban Filipszky Zoltán. A szerző hangsúlyozza, hogy a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő felada­ta a társadalmi termelés haté­konyságának erőteljes fokozá­sa és a gazdasági egyensúly javítása. E célok teljesítését segíti elő, illetve teszi lehető­vé a közgazdasági környezet. Nagy felelősséget és előrelá­tást igényel a szabályozók megváltoztatása. Különösen fontos és ez jellemző lesz az 1977-es évre, hogy stabil gaz­dálkodási feltételeket teremt­senek annak érdekében, hogy a vállalatok, szövetkezetek előrelátóan és minél biztonsá­gosabban kezdeményezhesse­nek, vállalkozhassanak. Az elkövetkező időszakban — olvashatjuk a cikkben — nagy hangsúlyt kell arra helyezni, hogy a szabályozó rendszerrel közvetített gazda­sági követelmények követke­zetesen érvényesüljenek. El­kerülték azt — ez sok kárt okozott a múltban —, hogy a rossz gazdálkodás miatt tá­madt veszteségeket a pénz­ügyi rendszer semlegesítse. A jövő évi változások egyik leglényegesebb tényezője az árak alakulása. A termelői és fogyasztói árak módosítására csak szűk körben kerül majd sor. Ezek is a világpiaci ár­alakulás és a már korábban végrehajtott termelői áreme­lések következményeként szük­ségesek. Mindenekelőtt — írja Filipszky Zoltán — a gazdál­kodás ésszerűsítését, a keres­let-kínálat, befolyásolását, va­lamint a mezőgazdasági ter­melés fellendítését, az érde­keltség és a biztonság növelé­sét szolgálják. A fogyasztói árszínvonal, az életszínvonal-politikai célok­kal összhangban, az­ ez évi várhatónál jóval kisebb mér­tékben emelkedhet. Ezért a központi fogyasztói árintézke­désekre csak­ a tovább nem halasztható és gazdaságilag alaposan indokolható esetek­ben kerülhet sor. Árváltozta­tásra van szükség a kivitelező építőiparban. Ennek hátteré­ben az áll, hogy a költségszá­mítási normák pontatlanok, az építőipar költségeit növelő jövő évi árintézkedések hatása kisebb annál, mint amennyit a vállalatok az árakban, ár­kockázati fedezet címén érvé­nyesíthetnek. EXPORTNYERESÉG A vállalati jövedelemszabá­lyozás egyik lényeges pontja — folytatja a szerző — az export érdekeltség fenntar­tása. A szocialista szerződéses árváltoztatásokból származó export-árnyereség meghatáro­zott része a vállalatoknál ma­rad. Az import árveszteségek is csak részben terhelik a gaz­dálkodó egységeket. Változik az állami visszatérítés mérté­ke, illetőleg módosulnak a ter­melési adók. A nem rubelelszámolású ki­vitel növelését úgy kell elő­segíteni, hogy javuljon a jöve­delmezőség. Az exporttal ösz­­szefüggő tevékenységet ösz­tönzi az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi, hogy a termelési adót visszatérítsél­ az alvállalkozónak, belföldi szállítónak, akkor, ha az álta­­luk végzett tevékenység az export fővállalkozás keretében külföldi piacon realizálódik. Kiegészítik a fogyasztási szolgáltató vállalatok kijelölé­séről és jövedelemszabályozási rendszeréről szóló rendeletet, azért, hogy ezzel elősegítsék egyes, a fogyasztási szolgálta­tásnak ugyan nem minősülő, de lakossági szükségletek ki­elégítése szempontjából fon­tos munkák elvégzését. A belkereskedelmi adóról szóló rendelet módosítása kö­vetkeztében a ruházati és a cipő, valamint a vas- és mű­szaki fogyasztási cikk nagy­kereskedelemben csökken, az iparcikk kiskereskedelemben pedig nő a belkereskedelmi adó kulcsa. A gyógyszerkeres­­kedelemben megszűnik a bel­kereskedelmi adó. Változatlan lesz jövőre a bérszabályozás rendszere. A csoportos munkaerő-szervezés­re és a kötelező munkaerő­­közvetítésre vonatkozó rendel­kezések is érvényben marad­nak. A szervezett munkaerő­­átcsoportosítás elsősorban azo­kat a vállalatokat segíti, ame­lyek az export növelése, a la­kosság jobb ellátása, illetve at termelő berendezések több műszakos kihasználására tesz­nek intézkedéseket. A vállalati gazdálkodást érinti, hogy hitelt elsősorban az exportképesség fokozására, a konvertibilis devizáért érté­kesíthető áruk termelését bő­vítő kapacitások létrehozására nyújtanak. RUGALMASAN Gazdaságpolitikai hetilapunk idézett cikkében a szerző fel­hívja a figyelmet arra, hogy a jövő év elejétől kezdődően — a beteg gyermek ápolása címén járó táppénz kivételé­vel — a három napnál nem hosszabb betegállományra jutó táppénzt a nyereség terhére fizetik a vállalatok. Ez az in­tézkedés minden bizonnyal csökkenti majd a jelenleg még sok helyütt meglevő, in­dokolatlanul magas táppénzes napok számát. A vállalatok, szövetkezetek nyilván jobban ügyelnek majd az egy-két na­pos betegségekre, amelynek következtében jelentős mun­kaidő-kieséssel kell számol­niuk. A gazdálkodást nagyban be­folyásoló közgazdasági szabá­lyozóknak két­­fontos feltétel­nek kell eleget tenniük. Egy­felől stabilaknak, másfelől pedig rugalmasnak kell len­niük. Ez utóbbi szempont azért lényeges, mert idők­ént felvetődnek olyan gondok, amelyeket részben a szabályo­zás ellentmondásai, pontat­lanságai okoznak. Ezért az eset követelményeinek megfele­lően, az egyes szabályozókat módosítani, kiegészíteni szük­séges. Ez a jellemző az 1977-es közgazdasági szabályozók mó­dosítására is. A vállalatoknál­, szövetkezeteknek a megjelent rendelkezések alapján kell felkészülniük a jövő évi fel­adatokra. Egerszegi Csaba

Next