Magyar Nemzet, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
14 A Magyar Nemzet vitafóruma Szép Ilonka és a Peterdyek A MAGYAR NEMZET a Vértesi Tájvédelmi Körzet ismertetésekor a Szép Ilonkaforrás kapcái, említést tett arról, hogy Vörösmarty a Fáyak Somlyó-hegyi présházban hallott Peterdy Ilonka bús históriájáról, éspedig a Peterdy család egyik Fóton élő tagjától. Az irodalomtörténészek mindmáig nem tudták felderíteni, hogy a költői képzelet teremtménye-e a vers hőse és meséje, vagy esetleg történelmi alapja is van. Gyulai Pál így írt a kérdésről 1864-ben: „Váljon Vörösmarty e költeményében Mátyás király valamely kevéssé ismert mondás kalandját eszményítette-e, vagy IV. Henriknek Garnett utazásában említett hasonló kalandját dolgozta fel, melyet a németben Zschokke, a magyarban Bajza szintén feldolgoztak, bajos elhatározni. Bajza „Hableány’* című beszélye, mely egészen megmagyarosítja a francia mondát, 1830-ban jelent meg. Lehet, hogy Vörösmarty a Bajza beszélyéből vette az első ösztönt. Annyi bizonyos, hogy e költeményből először a III. szakasz végversszakaszának e két sora volt készen. Hervadása liliomhullás volt, / Ártatlanság képe s bánaté. E két sor sokáig zengett Vörösmarty lelkében, a mint maga beszélte többeknek, míg lassanként az egész költemény megalakult.” Eddig Gyulai Pál. A SZÉP ILONKA 1834-ben jelent meg először Bajza József Auróra című irodalmi folyóiratában. Vörösmarty tehát vehette éppen az inspirációt Bajza négy évvel korábban közzétett elbeszéléséből, de ez esetben is megfejtetlen maradt a kérdés, hogy miként kötötte meséjét egy tényleg létező családhoz, a Peterdyekhez. A Vértes tájvédelmi körzetté alakításáról szóló cikkünkre — amelyben érintettük a Szép Ilonka keletkezési hagyományát is — jelentkezett dr. Oszvald Györgyné, született Peterdy Ilona, s családi feljegyzéseikre támaszkodva elmesélte a Peterdyek kapcsolatát Vörösmartyval, a Fáyakkal és Fóttal. — Ükapám, Peterdy József 1749-től 1820-ig református lelkipásztor volt Fóton — emlékezik a Budán lakó Peterdy Ilona. — A család a Fáyakkal generációkon keresztül tartotta a barátságot, s ha nem is az említett József — akinek halálakor Vörösmarty még csak 20 éves volt —, de fia, Gábor beszélhetett Vörösmartynak egy fóti szüreten a családi hagyományként ismert történetről, amit aztán a költő elbűvölő szépségű Szép Ilonka költeményében megénekelt. Ez a Peterdy Gábor 1782-ben született Fóton, és 1850-ben halt meg, öt évvel Vörösmarty elhunyta előtt. Fia, ugyancsak Gábor — aki 1817-től 1892-ig élt — a mi nagyatyánk, szintén kijárt Fótra Fáy András Somlyó-hegyi présházába; nagynénémtől, Szendy Richárdné született Peterdy Ilonkától több ízben hallottuk, hogy nagyatyám jelen volt azon a fóti szüreten is, amelyen Vörösmarty felolvasta a Fóti dal című költeményét. Ezt a nagyatyámat, aki a szabadságharcban honvédtiszt volt, 1849-ben képletesen felakasztották; a VII. kerületi Peterdy utca róla van elnevezve. Ő festette meg Orlai Petrics Somával Szép Ilonka történetét nyolc képben, melyek jelenleg is a család birtokában vannak. HA VÖRÖSMARTY, a Peterdyektől kapta a családi hagyományként őrzött legendás történetet, akkor valószínűbb Gyulainak az az első feltételezése, hogy a költő Mátyás valamelyik kevésbé ismert mondáját dolgozta fel, vagyis nem francia forrásból merített. A Peterdy család különben a Bihar megyei Mezőpeterdről származik, első okleveles említése 1382-ből, Nagy Lajos király uralkodásának utolsó esztendejéből való. Egy másik okirat 1485-ben tesz említést a családról, ami történelmi alapot nyújt a Vörösmarty által megénekelt királyidillhez. A bihari Peterdyek idők folyamán házasság, szerzés vagy adományozás révén Fejér megyében, a Vértes alatt is szereztek birtokot, így a monda és az elbeszélő költemény helyszíne is hitelesíthető. A Dunántúlról került a család egyik elszegényedett ága Fótra református lelkészként. Peterdy József prédikátor — a valószínűsített adatszolgáltató Gábor atyja — negyven évig volt a fóti kálvinista hivők pásztora. Temetői sírját századunk első harmadában felszámolták, de sírköve ma is látható a református papiak kertjében. (a. gy.) BONCZA BERTA ,önéletrajzá”-ban az „orvostanár” nevét tévesen írja. Erre a tévedésre, névelírásra akarom felhívni az irodalomtörténészek figyelmét. Csinszka írja: „...gyermekágyi láz, amivel szemben tehetetlenül állt a falusi orvos, a bába, sőt az a kitűnő kolozsvári orvostanár is, dr. Engel Károly, akit Nagyanyám egy anyatigris elszánt kétségbeesésével hozatott ki haldokló leányához az utolsó napokban.” A Révai Nagy Lexikon VI. kötetének 505. oldalán olvasható: dr. Engel Károlyt 1902- ben avatták orvosdoktorrá Budapesten. Ugyanitt 1912-ben nyerte a belgyógyászati magántanári képesítést. E két rövid lexikális adat is teljesen kizárja, hogy dr. Engel Károly, már mint orvostanár, ott lehetett volna 1897-ben Csúcsán, a haldokló Boncza Miklósné ágyánál. A Csúcsára Kolozsvárról kihozott orvostanár dr. Engel Gábor nőgyógyász, az országos Karolina Kórház igazgatója, aki már 1893-ban egyet, nyilv. rk. tanár. (Révai Nagy Lexikon VI. kötet, 504. oldal.) Dr. Engel Gábor a Nagymama háziorvosa Kolozsvárt. A „törékeny alkatú” Török Bertákat többször vizsgálta, s az anya ezért is kívánta, hogy Kolozsvárt szüljön. (Ady Lajosné közli „Az ismeretlen Ady”, 290—291. oldal.) A Kolozsvárra unokájával visszatérő Nagymama háziorvosa továbbra is dr. Engel tanár. Csinszka meleg hangon emlékezik „a doktor bácsi”ra, aki „sajnált és szeretett a maga makacs módján, amivel kegyetlenül rám erőszakolta az életet”. Györy Dezsőné Nem Engel Károly Az Esterházyak zeneszeretete ÖRÜLÖK, hogy Carthay István és dr. Valkó Arisztid több adattal is kiegészítette az én február 6-án megjelent Eszterháza és Féltorony kapcsolatáról szóló tájékoztató írásomat Az eszterházi kastély felépítésére vonatkozóan ezúttal csupán annyit jegyeznék meg, hogy az a tény, hogy Eszterháza Bécstől már 90 km távolságra esett — vagyis éppen kétszer akkorára, mint Kismarton —, azt bizonyítja, hogy a királyi család kastélyának közelsége volt a döntő szempont a korszerű palota helyének megválasztásában. Ezt természetesen elősegítette a korábban felépült vadászház és uradalmi épületek megléte. A park megfelelő kialakítása végett vízlevezető árkokkal talajvízszint-süllyesztési és lecsapolási munkát is kellett végezni és az utakat fel kellett tölteni. Hogy tehát a jelentős többletköltség ellenére is itt épült meg a kastély, annak magyarázatát a Féltorony községben álló királyi kastély közelsége adja meg. „Ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek” — mondta Mária Terézia. Eszterházán az akkori legjobb zeneszerző és karmester, Haydn vezetésével előadott operák zenei színvonala felülmúlta a Bécsben hallható olasz opera buffókét. AZ ESTERHÁZY CSALÁD zeneszeretete azonban nem a XVIII. század derekán kezdődött. A családot vagyonos házasságával felvirágoztató Miklósnak 1635—1712 között élt Pál nevű fia már 1664-től kezdve házi zenekart működtetett Kismartonban. Ő maga még Vivaldi, Bach és Händel működése előtti időben 55 kantátát szerzett — Harmonia Caelestis néven —, melyek latin verses szövegét is ő írta. Szabolcsi Bence megítélése szerint virtuóz verselő volt. Meg kell még említenem, hogy Esterházy Fényes Miklósnak ugyancsak Pál nevű fia 1803-tól 1811-ig Kismartonban újra szerződtetett zenekart, amelynek a Haydn által javasolt pozsonyi születésű Hummel Nepomuk János hegedűvirtuóz és zeneköltő volt a karmestere. Ebben a zenekarban, működött Liszt Ferencnek Ádám nevű apja is, aki Pozsonyban szerezte zenei műveltségét. Doborjánba kerülve, nehéz anyagi viszonyai ellenére vásárolt zongoráján Bach-, Haydn-, Mozart- és Beethoven-műveket játszott Az ő zenei műveltségének köszönhető, hogy fiának rendkívüli zenei tehetségét korán felismerte és iskoláztatását biztosította. A 134 éven át működött Esterházy-zenekarok és énekkarok zenei kultúrtevékenysége kisugárzott az egész Nyugat-Magyarországra, ezért, ha nem is a mai értelemben vett zeneiskolaként, hanem tagjainak egymásra hatása és az akkor szokásos egyedi zenetanítás révén terjesztették a zenei ismereteket és a zene szeretetét. Vittay Győző Magyar Nemzet Az idegen nyelvek tanításáról „NYELVTEHETSÉG VAGY ALAKARAT!” címmel néhány hónapja cikket közölt a Magyar Nemzet. Most, hogy Kemény István „Nyelvtehetség” című cikkére két hozzászólás is megjelent, magam is szeretnék néhány észrevételt tenni. Hogy a nyelvtudatlanság vagy talán inkább a „nyelvnemtörődömség” milyen nagyfokú, arra három példát hoznék fel. Évekkel ezelőtt az Állami Nyelvizsgabizottság elnökének megbízásából külkereskedőket vizsgáztattam. Ha munkájuk élelmiszerekkel, illetőleg azok forgalomba hozatalával volt kapcsolatban, gyakran mutattam nekik olyan mirelit készítmények dobozait, amelyeken, csaknem valamennyin, hibás volt a német szöveg. Tettem ezt nemcsak azért, hogy nyelvi felkészültségüket ebből a szempontból felülvizsgáljam, hanem abban a reményben is, hogy a vizsga után vállalatuknál meg fogják keresni azt vagy azokat, akik a szöveg hibáiért felelősek. Ugyancsak évekkel ezelőtt egyik gyermekem latin nyelvű doktori oklevelében durva nyelvi hibát fedeztem fel. Amikor az illetékeshez fordultam, nyegle, elutasító válaszából kiderült, hogy nem ő, hanem a nyomda a felelős, az azonban nem derült ki, hogy kinek kellett volna a kefelevonatot ellenőriznie. ÖT OKIRATOT kelett „„hitelesen” franciára fordíttatnom az idén. Valamennyi fordításban van hiba, ezek közül akad feltehetően gépelési hiba is, de súlyos nyelvi botlás is. Az öt okirat közül három közokirat. Mindezeket szépen aláírták, lepecsételték, előírásszerűen összefűzték a magyar eredetivel, nemzetiszín zsinórral. Csak egy a baj: hibásak. Aki franciául tud, ezeket a kezébe veszi, megcsóválja a fejét, de furcsa francia tájszólás ez! Az Állami Nyelvvizsgabizottság meggyőződésem szerint a lehetőségekhez képest feladata magaslatán áll. Értesülésem szerint a vizsgára jelentkezőknek körülbelül 50 százalékát utasítják el (ebben a számban benne foglaltatik azoknak a száma is, akik középfokú bizonyítvány birtokában felsőfokút szeretnének kapni, de nem kapnak). Ilyen sokan gondolják tehát — tévesen —, hogy egy bizonyos nyelvet megfelelő fokon írnak, olvasnak, beszélnek és értenek. Egy időben az aspiránsképzésben kötelező volt egy idegennyelvnek az Állami Nyelvvizsgabizottság részéről elismert középfokú ismerete. Most csak az illető szakmai profiljába vágó egyetem idegen nyelvi lektorátusán kell — lényegesen leszállított követelmények mellett — vizsgázni. Eredmény: könnyebb megszerezni a kandidatúrát, de csökkent azoknak a száma, akik külföldön meg tudják magukat értetni, előadásokat tudnak felolvasni és uram bocsá’, idegen nyelvi rendezvényeken, kongresszusokon, fórumokon föl tudnak szólalni. A külkereskedelmi levelezőktől elvárják, hogy állami nyelvvizsgájuk legyen, a tudósoktól nem? Dr. Deák Béni ELTE, Bölcsészettudományi Kar idegen nyelvi lektorátus Vasárnap, 1977. április 3. Kortalan nő... Divatbemutató a Hiltonban. Akkor is érdekes esemény lenne, ha nem most mutatkoznék be a Clara szalon új vezetőinek kollekciója. Nádor Vera művészeti tanácsadó és Busai Magda művészeti vezető célkitűzéseit Kudlik Júlia mondta el. A „kortalan nő” divatját szeretnék megvalósítani. S ez modelljeik nagy részével máris sikerült. A klasszikus és egyénien elegáns ruhák nem árulják el viselőjük korát. Érdekes újítás a szalon munkájában: kis szériában finomkonfekciós modelleket is készítenek. A bemutató első részében a sportos, avantgarde stílusban tervezett konfekciómodellek vonultak fel. A rajzon bemutatjuk az antilopszínű, modern vonalú, puha bőr két részes ruhát. Eredeti szabású szoknyáját és a felsőrészét bőrbefűzés díszíti. Egyszerűségében is mutatós a befűzött öves, kávészínű selyemballon és a barna alapon keskeny fehércsíkos könnyű szövet ingruha. A második rész kapta a „kortalan nő” címet. Tartalmaiból megjegyeztük a gyönyörű, puha sárga szövetkabátot, amelyet Mari mutatott be, és a különleges, ujjnélküli, sötétkékkel paszpólozott fehér kabátot — alatta szürkéskék kockás, harangosan szabott ruhát viselt Györgyi. S valóban kortalan a sötétkék kis tavaszi kosztüm, paszpól helyett nagy öltésű fehér pamut dísztűzéssel. De a legszebb talán mégis a végig szegőzött ujjatlan fehér nyersselyem ingruha volt. keskeny, barna kígyóbőr övvel A rajzra jelöltük a kétféle szürke tweed szövetkosztümöt: mind a kabát, mind a széles hajtásokba rakott szoknya sötétebb szürkével paszpetozott. Sötétszürke a divatos mellényke is, a kosztümhöz kakaóbarna selyem ingblúzt mutattak. A harmadik rész a délutáni és az esti ruháké. Vastaps kísérte a türkizkék selyemorganta estélyi ruhát éppúgy, mint a kalocsai hímzéssel ékesített kővonalú rövid kisestélyit. Az okosan összeállított kollekció modelljeit Nádor Vera és Rusai Magda tervezte. (f. b.) KisóiSZmiJT¥ÍINl¥ Szerszámon csillan a jövő, fiam jövője, — de nekem kell megvédeni; harcoljon ő már csak anyaggal, elemekkel. Benjámin László Kossuth-díjas költő verse egyik szakaszának kezdő sorait idéztük. A folytatást a rejtvény vízszintes 1., a függőleges itt, a vízszintes 13., és a függőleges 49. számú sorában helyeztük el. Vízszintesen (kétbetűsök: HF, RR). 18. Csiszol. 20. Kettős földrész a nyugati féltekén. 21. A mai Angliát lakó kelta nép volt. 22. Nevével jegyez egy aktát. 23. Kiváló orvos (Pál, 1875—1929), a hazai csecsemőgyógyászat megalapozója. 24. Valamely tartozást nem követel. 25. A londoni villamos neve. 26. A megszokottól megütközést keltő módon eltérő, különös. 27. Mind, minden, angolul (all). 28. Népi Ellenőrzési Bizottság. 30. Úttörő magyar színésznő (Anna); az első magyar színjátszó társaságnak (1790—96) legtehetségesebb női tagja. 31. Gyermekesen hiszékeny. 32. Időelőtti. 34. A vesekéregtől kiválasztott, szintetikusan is előállított hormon. 37. Duna menti helység (atomerőmű). 38. Falusi vízlevezető csatornák. 39. KEI. 40. Tea betűi. 42. A cserebogár lárvája. 43. Halad. 44. Három hangszerre írt zeneművek. 45. Régi Lábbeli. 48. Szövetkezeti atom, névelővel. 48. ... és Magóg. 49. Milyen. 50. Húsvéti tojás. 51. Szeszes italok. 52. Különböző elemekből álló. 53. Petőfi-verssor. 54. Hal alakú tengeri emlősállat. 55. Ugyanaz, mint a 22. számú sor. 58. Harci paripák. 57. Vénecske. 58. A seben képződik. 59. Becézett női név. 60. Angol selyem (silk). 61. Finom sült tészta. 62. Maros menti város. 63. Észak-afrikai nép. 65. Tölgy, angolul (oak). 66. Betű a német ábécé legvégéről. 67. Operaénekesnő (Anna). 68. Valaminek a túlnyomó része, névelővel. 69. Üzemanyag. 71. Vizet szed. 72. Nincs benne semmi. 73. Vége a sakk-királynak. 75. Kienged a kezéből. 76. Annál közepe. 77. Valamit megmagyarázó részlet, tény. 79. Híres gyomai nyomdászcsalád. 80. Negyvennyolc hónapja. 82. Az ENSZ keretében működő nemzetközi vám- és kereskedelmi egyezmény nevének rövidítése. 83. Ázsiai hatalom. 84. Hosszú ideig. 85. Üdülőhely a Velencei-tó partján. 86. Mitológiai királylány. Függőlegesen (kétbetűsök: ET, SA). 2. ír zeneszerző (John, 1782— 1837); a romantikus zongorairodalom egyik legjelentősebb úttörője. 3. Kedves férfinevünk. 4. . . . szarvas. 5. Rag,vei párja. 6. Kiejtett betű (kétszer). 7. Francia impresszionista festő és szobrász (Auguste, 1841—1919). 8. Nemesgáz. 9. Dísz, díszítmény, németül (Zier). io. AKD. 11. Neves lírai tenor operaénekes (Kálmán, 1897—1964). 12. Ritka férfinév. 13. Lom Ikerszava. 14. ,,Hitetlen kutyák”. 15. Jól elver. 16. Hitlerkövető. 17. Mister fele. 19. Tizenéves. 13 és 20 év közötti fiatal (tinédzser). 26. Baltafejjel ellátott népi fegyver. 28. Szovjetunióban a hadikommunizmus időszaka után (1921) bevezetett új gazdasági politika rövidített elnevezése. 29. Nehézséggel járó. 31. Városunk. 32. Német háború. 33. Hősnő, idegen szóval. 35. Érzékelt hatásra valamilyen módon válaszolt. 36. Logaritmus, röviden. 37. Erdőkben élő, téli álmot alvó állatkák. 39. Konyhakerti növény. 41. Párizsi műterem. 43. A Fejedelem íródeákja. 44. Jobbágyi szolgáltatás volt. 45. A német főkönyv „tartozik” oldala. 47. Hüllő. 50. Ez a basa régi török rablóvezér volt. 51. Indulatba jön. 53. Hosszmérték. 54. Angol író (Dániel), a Robinson Crusoe c. világhírű regény írója. 58. Ókori népcsoport a mai Irán északnyugati részén. 58. Meggyőződés. 61. Biztató kilátás, lehetőség. 62. A magas sziklák lakója, névelővel. 63. Edényben levő folyadék, v. pépes étel bugyborékolva forr. 64. A tyúkanyó egyik „szava”. 67. Szláv férfinév. 68. Régi iskolatípus névelővel. 69. Becézett női név. 70. Férfinév. 71. Mezőgazdasági kéziszerszám. 73. Elvont dolog mértéke, aránya. 74. Az ami van, ami megtörtént. 76. Eldöntendő kérdésre adott fölényes, igenlő felelet. 78. Becézett angol férfinév. 79. Időszak. 80. Esetleg (fordítva). 81. VVH. 82. A gyorsulás mértékegysége. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 18., vízszintes 13. és a függőleges 49. sz. sor megfejtése. Határidő: április 13. * A március 20-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: A válás épp oly régi dolog, mint a házasság, de talán a — házasság azért mégis csak k ősibb lehet néhány héttel. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Almásy Sándor, Deckner László, Faludi Antal, Halmos Lászlóné, Honti Ottóné, Kevvács Sándorné, Leskó Ernő, Rónai Jánosné, Virág Lajosné, Wéber Mihály. Vidékiek: Bogdán Ilona, Szombathely; Havasi János, Ajka; Hodossy Katalin, Kazincbarcika; Kincses Józsefné, Budakalász; Mátyus József, Miskolc; Mosoni Emánuelné. Környe: Pálfalvi József, Tarnalelesz; Szabó János, Pécs; Tóth Ferencné, Nagyar; dr. Wolf Ferenc, Pécs. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. TAVASZ MAGYARORSZÁGON A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (10*4 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekű bejelentések: kedden 15.30—17.30