Magyar Nemzet, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
2 ban közölték, a szocialista országok képviselői felszólalásaikban hangsúlyozták: az előkészület folyamán valamennyi részvevőnek fel kell adnia az előzetes feltételekhez való ragaszkodást, hogy a biztonság és a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködés érdekében végre megoldást találjanak minden kérdésre. Voroncov, a Szovjetunió képviselője az európai biztonsági és együttműködési konferencián befejezésének második évfordulójára emlékezve felszólalásában megállapította: az európai földrész legutóbbi két évének eseményei szemléletesen demonstrálják a helsinki tanácskozáson elfogadott határozatok életképességét. A jelenleg Belgrádban folyó eszmecseréről szólva a szovjet delegátus hangoztatta, hogy az összeurópai tanácskozás összehívásának célja: újabb ösztönzést adni a kedvező irányzatoknak, hogy folytatódjék és fejlődjék Helsinki szelleme, elmélyüljön az enyhülés folyamata. Alvaro L'imitál a Soares-kormány lemondását követeli Lisszabonból jelenti az MTI. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hétfőn sajtóértekezletet tartott azt követően, hogy a párt Központi Bizottsága a hét végén megvitatta a parlamentben jobboldali nyomásra elfogadott kártérítési törvénnyel, valamint az agrártörvény tervezetével összefüggő kérdéseket. Cunhal hangsúlyozta, hogy „a Szocialista Párt megsértette az alkotmányt és a kapitalizmus, valamint a nagybirtokosok eszköze lett”. Éppen ezért — hangoztatta a főtitkár — haladéktalanul le kell mondania a kisebbségi szocialista kormánynak, fel kell oszlatni a parlamentet és 90 napon belül új választásokat kell kiírni. „A tömegek körében végzett munkánk nyomán tudjuk, hogy a portugál nép soraiban balratolódás ment végbe és ezért a jobboldali pártok vereséget szenvednek a választásokon” — mondotta sajtóértekezletén Alvaro Cunhal. Nicolae Ceausku találkozója Santiago Carrillóval Bukarestből jelenti az Agerpres. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára vasárnap a feketetengeri Neptun üdülőhelyen találkozott a Romániában tartózkodó Santiago Carillóval, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával. A találkozó során tájékoztatták egymást a két párt előtt álló feladatokról és véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes kérdéseiről, a nemzetközi politikai helyzetről. Megelégedésüknek adtak hangot afölött, hogy a két párt között „a baráti szolidaritás kapcsolatai’’ alakultak ki, és állást foglaltak e kapcsolatok további elmélyítése mellett. Előzetes alkotmányjavaslatot dolgozott ki a Spanyol KP Madridból jelenti az MTI. A Spanyol Kommunista Párt előtervezetet dolgozott ki az ország új alkotmánya számára. A tervezetet megvitatásra a parlament illetékes bizottsága elé terjesztik. A vasárnap nyilvánosságra hozott tervezet az ország állami szervezetét a parlamentáris demokrácia szabályai szerint képzeli el, a nép választott képviselőinek felelős kormánynyal. Megtartanák a törvényhozás jelenlegi kétkamarás rendszerét és ezen belül a képviselőház az összes állampolgárt, a szenátus pedig a nemzetiségeket és a tartományokat képviselné, amelyek széles körű autonómiát kapnának. Az SKP véleménye szerint az új alkotmány elfogadása után fel kellene oszlatni a most megválasztott parlamentet és az új alkotmány előírásainak megfelelő újat választani. Az SKP alkotmánytervezete tartalmazza a legfontosabb emberi szabadságjogok biztosítását és garantálását, de nem tesz említést az államformáról, vagyis nemfoglal állást a királyság vagy köztársaság vitájában. A három nagy spanyol szakszervezeti központ: a Munkástanácsok, az UGT és az USO elégtelennek minősítette a kormánynak a munkanélküliség ellen a pénteki minisztertanácsi ülésen elhatározott intézkedéseit. Úgy vélik, hogy az új munkahelyek létesítésére szánt összeg (32 milliárd peseta) jelentéktelen a munkanélküliek egymilliós számához képest. Ez az összeg a szakszervezetek szerint csak 200 000 dolgozó napi bérére elég, mindössze két hónapon át. Cádiz kormányzója rendőri erők bevetésével brutálisan szétoszlatta Sanlucar spanyol városka dolgozóinak munkát követelő békés tüntetését. A durva rendőri beavatkozásnak 33 sebesült áldozata volt, közöttük nők és gyerekek. Rafael Alberti költő, Cádiz kommunista képviselője Rodolfo Martin Villa belügyminiszterhez intézett táviratában követelte az eseményekért felelőscádizi kormányzó azonnali leváltását. Alberti nyilatkozatában közölte, hogy a leváltás követelésével valamenynyi párt cádizi szervezete egyetért. Az ETA baszk nacionalista szervezet folyóiratának legfrissebb számában nyilatkozatot közöl, amelyben a szervezet elhatárolja magát Javier de Ybarra bilbaói nagyiparos meggyilkolásától és élesen elítéli a bűntényt. A nyilatkozatból kiderült, hogy az ETA-n belül nézeteltérés van a politikai vezetés és az ETA katonai szárnya, elsősorban a különleges kommandók között. Buizalmat kapott a Demirel-kabinet Ankarából jelenti az AP és a Reuter. A török parlament hétfőn 229 szavazattal 219 ellenében bizalmat szavazott Süleyman Demirel miniszterelnök három párt képviselőiből álló, jobboldali, koalíciós kormányának. A bizalmi szavazás két hónapig tartott kormányválságnak vetett véget. A június 5-i választásokból győztesen kikerült Köztársasági Néppárt vezetője, Bülent Ecevit által összeállított kormány az első parlamenti szavazáson megbukott, s így Demirelnek, az Igazságpárt vezetőjének újból lehetősége nyílt a kormányalakításra. Demirel kabinetjében az Igazságpárton kívül a Nemzeti Jólét Pártja és az Akciópárt kapott helyet. Merénylet áldozata lett a nyugatnémet Dresdner Ilünk elnöke Frankfurtból jelenti a DPA és az AP. Fegyveres merénylet áldozata lett szombaton Jürgen Ponto, a Dresdner Bank — az egyik legnagyobb nyugatnémet kereskedelmi pénzintézet — igazgató tanácsának az elnöke. A rendőrség nagyszabású nyomozást kezdett a merénylet elkövetésével gyanúsított 26 éves Susanne Albrecht és társai után. A nyugatnémet kormány a Dresdner Bank 53 éves elnöke gyilkosainak kézrekerítésére 100 ezer márka díjat tűzött ki — közölte vasárnap este Bonnban Werner Maihofer belügyminiszter, azt követően, hogy Helmut Schmidt kancellárral tárgyalt. Egy ismeretlen telefonáló vasárnap éjszaka azt közölte a Reuter bonni irodájával, hogy a „Roter Morgen” elnevezésű, eddig ismeretlen csoport gyilkolta meg Jürgen Pontot. Az NSZK egész területére kiterjedő hajtóvadászaton eddig csupán a merénylők által — feltehetően — menekülés közben használt gépkocsit sikerült megtalálni. A rendőrség a bankár villája közelében felfedezett egy elhagyott Volkswagen minibuszt is. Ebből arra következtet, hogy a gyilkosok eredetileg el akarták rabolni áldozatukat és akkor nyitottak tüzet, amikor kísérletük kudarcba fulladt - Magyar Nemzet . Nehezen áttekinthető az etióp—szomáli frontállás A hírügynökségi jelentések alapján továbbra is szinte áttekinthetetlen az Etiópia délnyugati területein kialakult helyzet. Az Addisz Abeba-i rádió azt jelentette, hogy a szomáli hadsereg egységei páncélosokkal, repülőgépekkel és tüzérségi fegyverekkel támadják az ország északnyugati térségeit. A Szomáliai támadás a jelentés szerint súlyos veszteségeket okozott a polgári lakosság, mindenekelőtt az időseit, a nők és a gyermekek között. Szomália továbbra is tagadja, hogy reguláris egységei vennének részt az Etiópiában dúló harcokban és szerinte Szomáliai származású helyi lakosok keltek fel az etióp rendszer ellen. A Nyugat-szomáliai Felszabadítási Front gerillái a mogadishui rádión keresztül hírül adták, hogy foglyul ejtették az etióp kormánycsapatok további ezer katonáját és a hét végén lezajlott harcok során 23 etiópiai harci repülőgépet lőttek le. Az elmúlt két napon 166 etiópiai katona vesztette életét — fűzi hozzá a jelentés. A gerillák azt állítják, hogy Etiópia délkeleti részén, Ogaden térségében már 500 települést és várost tartanak ellenőrzésük alatt. Nairobi diplomáciai körök a Szomáliai jelentéseket túlzottaknak tartják, mindazonáltal azon a véleményen, vannak, hogy a front, amely a térségnek „Nagy-Szomáliához” való csatolásáért küzd, a terület nagy részét ellenőrzése alatt tartja Az etióp kormánycsapatok új védelmi vonalat építettek ki és újabb erősítéseket vetettek be. Megfigyelők úgy vélekednek, hogy a kormánycsapatok több ezer milicista, valamint további hadianyag-szállítmányok megérkezése után rövidesen újabb ellenoffenzívát indíthatnak. Pakisztánban október 18-án tartják a puccsot követő új választásokat Iszlámábádból jelenti a TASZSZ és az AFP. Hétfőn Iszlámábádban hivatalosan bejelentették, hogy a nemzetgyűlési választásokat október 18- án tartják és ugyanakkor választják meg a tartományok legfelső törvényhozó szerveinek képviselőit is. Ziaul Hak tábornok katonai kormányzata myár korábban ígéretet tett a választások kiírására és arra, hogy ezeket követően viszszatérnek a polgári kormányzáshoz. A bejelentéssel egyidőben — ha csak részlegesen is — megindulhat a belpolitikai élet, a választási kampány azonban csak szeptember közepén kezdődik meg. A Japán- és a Sárga-tenger mentén katonai partvédelmi övezetet létesít Phenjan Phenjanból jelenti a TASZSZ. A KNDK fővárosában hétfőn nyilvánosságra hozták a koreai néphadsereg főparancsnokságának közleményét a partvédelmi övezet bevezetéséről. A keleti partvidéken — a Japán-tenger mentén — az új katonai határvonalat, a 12 mérföldes felségvizek vonalától számítva, 50 tengeri mérföldre állapították meg, míg a nyugati parton — a Sárgatengeren — a határvonal egybeesik a gazdasági övezet határával, tehát 200 mérföld szélességű sávot ölel fel. A partvédelmi övezetben a felszínen, a víz alatt és a légtérben külföldi hadihajók vagy repülőgépek nem tartózkodhatnak és nem tevékenykedhetnek, a polgári hajók és repülőgépek pedig — a halászhálók kivételével — csak előzetes beleegyezéssel vagy engedéllyel, hajózhatnak, illetve repülhetnek. Pekingi nagygyűlés Je Csien-jing hangsúlyozta a haderők korszerűsítésének fontosságát Pekingből jelenti az Új Kína. Pekingben vasárnap nagygyűlésen emlékeztek meg a kínai népi felszabadító hadsereg megalakulásának ötvenedik évfordulójáról. A több mint tízezer ember részvételével megtartott gyűlésen Hua Kuo-feng, a KKP Központi Bizottságának elnöke elnökölt. Jelen volt Teng Hsziaoping, a KKP KB alelnöke, a hadsereg vezérkari főnöke. Az ünnepségen Je Csienjing, a KKP KB alelnöke, honvédelmi miniszter mondott beszédet. A hadsereg, a milícia, a polgári védelem erőinek fokozására, a katonai célú tudományos kutatások és ipari termelés fejlesztésére szólította fel az ország lakosait, a hadsereg katonáit és parancsnokait. Megismételte az új világháború kitöréséről szóló kínai tézist és kijelentette, hogy Kínának fel kell készülnie erre. Konszolidálnia és korszerűsítenie kell hadseregét, modern harci eszközökkel, köztük távirányítású rakétákkal és nukleáris fegyverekkel felszerelt erős szárazföldi, haditengerészeti és légierőket kell kiépítenie. A külpolitika hírei ért (Moszkva, TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke megválasztása alkalmából táviratban üdvözölte Nilam Szandzsiva Reddit, India új köztársasági elnökét. Reddi választáviratban köszönte meg a jókívánságokat. (Hanoi, VNA) A Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnökének javaslatára a nemzetgyűlés állandó bizottsága Vo Chi Cong miniszterelnök-helyettest — eddigi posztja megtartása mellett — megbízta a földművelésügyi minisztérium vezetésével. Vo Thuc Dong eddigi földművelési miniszter más megbízatást kapott. (Pretoria, AP) Vorster dél-afrikai miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott öt nyugati ország — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK, Kanada és Franciaország — Pretoriában akkreditált diplomáciai képviselőivel. Az öt diplomáciai misszióvezető tárgyalt Pik Botha dél-afrikai külügyminiszterrel is. A találkozókról később adnak ki közleményt. (Bécs, Reuter) A kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) pénzügyi szakértői hétfőn Bécsben kétnapos értekezletre ültek össze. O (Bécs, AP) Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár szerdán indul Párizsból kínai hivatalos látogatására — jelentette be hétfőn Bécsben a világszervezet szóvivője. A főtitkár leányának autóbalesete miatt elhalasztotta július végére tervezett pekingi útját. O (London, AP) Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök hivatalos látogatásra hívta meg James Callaghan brit miniszterelnököt, aki valószínűleg a jövő év elején tesz eleget ennek. O (Tokió, MTI) A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombombázás 32. évfordulója alkalmából Japánban folyó tudományos és békemozgalomi akciósorozat fontos állomásaként Hirosimában vasárnap nemzetközi szimpozion kezdődött, amelynek részvevői meghallgatják a japán és külföldi szakemberek által a két városban végzett helyszíni vizsgálatok eredményeit.А› (Pittsburgh, UPI) öt amerikai államban hétfőn sztrájkba lépett több mint 14 ezer acélipari munkás, magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. Az amerikai acéliparban legutóbb , 1959-ben volt országos sztrájk, ez 116 napig tartott. ’ 'HI. . I ír. ■. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Ha nem Genf, akkor mi? Washington, augusztus 1. ELINDULT vasárnap a Közel-Keletre az amerikai külügyminiszter. Úgy kelt útra, hogy nyoma sem volt rajta annak a kicsattanó optimizmusnak, amelynek hangot az Egyesült Államok elnöke adott az elmúlt napokban. Törvényhozókkal folytatott magánbeszélgetéseiben, de a nyilvánosság előtt elhangzott szavaiban is olyan benyomást iparkodott kelteni Carter, mintha a nehezén már túljutottak volna. Szerinte lényegében el is rendeződött a térség sorsa, s az amerikai külügyek intézőjének már csupán az lenne a dolga, hogy az arab és az izraeli politikusokkal elvégezze az utolsó ecsetvonásokat a közel-keleti rendezés nagyszabású alkotásán. A Fehér Ház urának az egyéniségéből fakad a derű. De ez esetben másról vagy másokról is szó van, nem csupán egy „természetes kedélyállapot magától értetődő megnyilvánulásáról”. Carternek szüksége van a Coué-módszerre, hogy ébren tartsa önmagában és beleszuggerálja másokba a bizakodást. Annyit beszélt az elmúlt hónapokban arról, hogy most jött el az ideje a „béketeremtésnek”, s olyan sokat hajtogatta, ezt a feladatot az ő kormányzata köteles elvégezni, és más el sem végezheti, hogy a felsülés egyéni és politikai csapás lenne rá nézve. Kell valamit felmutatni, jó lenne valaminő eredményt elérni világpolitikailag, ezért a biztatás önmagának és másoknak. Meg azután el kell altatni valahogy az arab világ gyanakvását is, meg kell győzni az ottani felelős embereket. Bármit ígért is ő, Carter, az izraeli miniszterelnöknek, az nem jelenti, hogy az Egyesült Államok lemondott volna „pártatlan közvetítői szerepkörének” a teljesítéséről. El kell hitetni velük, miszerint optikai csalódás áldozatai, ha azt gondolják, hogy Washington miként a nádszál, arra hajlik, amerre a szél Izraelben fújdogál. A CARTERS optimizmusban tehát — az egyik itteni hírmagyarázó szavait idézve — túltengenek a taktikai elemek. Kevésbé finom és némileg nyersebb megfogalmazásban arról van szó, hogy Cyrus Vance-nek tömeghipnózist kell végeznie azokban az arab fővárosokban, amelyeket útba ejt az elkövetkező tíz-tizenkét napban. Washingtoni stratégák nagyon remélik, hogy csupa olyan államférfival lesz a külügyminiszternek dolga, akik minden tétjüket egyetlen lapra tették föl. Arra tudniillik, hogy elrendezni a viszonyokat a Közel-Keleten és kialakítani a modus vivendit Izrael és arab szomszédsága között, ha egyáltalán, akkor kizárólag amerikai közbenjárással lehetséges. Egyszóval, nekik legalább olyan fontos az eredmény, mint Carternek és kormányának. Egyénileg a fejük, politikailag pedig a rendszereik sorsa függ ettől. Ha pedig ez a kiindulópont valós, akkor kellő jóakarattal fogadják majd azokat a kéréseket, illetve ötleteket, amelyeket Vance tesz le eléjük az asztalra. Van némi tárgyi alapja annak, hogy Washington reménykedik a cirkuszi mutatványnak is beillő kísérletnek a sikerében. Egyrészt létezik egyfajta hallgatólagos megállapodás az amerikaiak és a szaúdiak között, másrészt az elmúlt hónapokban felgyorsult a folyamat, amely alaposan átformálta a térségbeli hatalmi képletet. Az „erőparalelogramma” egészen másmilyen most, mint volt korábban. Rijad és Washington „összjátéka” azon a feltevésen alapszik, hogy az izraelieket az amerikaiak fogták kézen és terelgetik a tárgyalóterem felé, az érintett arab kormányok esetében a szaúdiak teszik ugyanezt. Rijad egy ideje arról iparkodik meggyőzni a többieket, hogy tessék tudomásul venni Izrael létezését, s levonni belőle, a logikus következtetéseket. Az „észérveket” pedig tekintélyes összegű pénzesutalványok nyomatékosítják. Olyan alkura gondol Washington, és vél segítséget kaphatni a szaúdiaktól, amelyben Egyiptom is, Jordánia is, sőt Szíria is kap valamit. Pénzt Szaúd-Arábiától, hadiszereket az Egyesült Államoktól, területeket pedig Izraeltől, s mindhárom arab ország kap annyit, hogy hajlandó legyen „nagyvonalúan” elnézni a palesztinok fejefölött, nem törődve azzal, hogy emerek nem kapnak semmit. HOSSZABB FOLYAMATNAK a végállomásához jutottunk el, legalábbis így gondolkoznak sokan az amerikai fővárosban. Kezdődött a dolog azzal, hogy a palesztinok mozgalmát megtizedelték Jordániában, és folytatódott azzal, hogy „elvéreztették” Libanonban. Katonailag a palesztin gerilamozgalom „elhanyagolható mennyiséggé” zsugorodott, s ezt a folyamatot kellene mostanság megkoronázni azzal, hogy politikailag és diplomáciailag szintén „kisemmizik” a PFSZ-t. Stephen Rosenfeld írta a minap a Washington Postban, hogy Szadat és Husszein kész megtenni ezt, s hogy mennyire kész, azt a Newsweekben megjelent párhuzamos nyilatkozatuk bizonyítja. Szövegükből Rosenfeld azt olvasta rá, hogy szép csöndben „ad acta” tették a rabat határozatot, amelyben az arab kormányok a palesztin felszabadítási mozgalmat ismerték el a palesztinok egyedüli hivatalos és törvényes képviseletének. Ha Rosenfeld jól olvas, s az van az arab „szívekben”, ami a szavakban, akkor — mondják itt — el lehet indulni Genf felé és el lehet jutni egy olyan megoldáshoz, amely elfogadható még Beginnek is. Mindenesetre úgy hírlik, hogy Vance indítványai között az első helyek egyikén valami olyasmi szerepel, miszerint kapjanak helyet a jordán tárgyaló küldöttségben palesztinok, s a Jordán folyó nyugati partján elterülő térség „átmenetileg” nyilváníttassék izraeli gyámsági területnek. Még a bejrúti megálló is ahhoz a tervhez kapcsolódik, amelyet Rosenfeld keresetlen egyszerűséggel a palesztinok „kinullázásának” nevez. Vance két kérdésben kéri ki a libanoni vezetők véleményét: mit szólnának, ha Dél-Libanonba ENSZ-csapatokat vezényelnének, hogy a gerillák ne juthassanak közel az izraeli határhoz, és milyen fegyverzetre, mennyi hadieszközre volna szükség, hogy a libanoni nemzeti hadsereg képes legyen „kordában tartani” a még megmaradt palesztin szabadcsapatokat. ELKÉPZELHETŐ-E, hogy beválnak ezek a számítások, s a „tömegszuggerálás”, meghozza a kívánt eredményt? A politikában nem lehetetlen semmi, a Közel-Keleten még kevésbé. De ami elméletileg lehetséges, az a gyakorlatban nem feltétlenül valószínű. Aligha csupán a saját egyéni kétkedését fogalmazta meg Joseph Kraft, amikor vasárnapi cikkében azt írta, hogy ezzel a közel-keleti körúttal Vance olyan küldetésre vállalkozott, amelyet talán a csoda sem menthet meg a kudarctól. S a külügyminiszternek is tisztában kell lennie ezzel, különben minek vinne magával „mentőöveket” arra az esetre, ha bekövetkezik a hajótörés, még mielőtt sikerülne elérni a „genfi partokat”. Midőn Begin befejezte a tárgyalásait Washingtonban, a nap kérdése úgy hangzott: Genf, de milyen? Néhány nappal később, a múlt hét végén Vance már nem volt hajlandó egyértelmű igennel felelni, amikor sajtóértekezletén feltették neki a kérdést: lesz-e genfi értekezlet egyáltalán? A külügyminiszteri körút kezdetére a nap kérdése ekként módosult: ha nem Genf, akkor mi? William Portet, aki negyven esztendőn keresztül teljesített szolgálatot az amerikai diplomáciában és egyenesen a rijadi nagykövetség éléről vonult nyugállományba, azt írta a Christian Science Monitorban, hogy a dolgok alakulását figyelve, nem fog ártani, ha „elkészülünk a legrosszabbra”. Cassandra jóslata Carter elnök füléig nem hatott el, a külügyminiszteréig viszont úgy látszik, igen... Zala Tamás ! ■ Kedd, 1977. augusztus 1.