Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

Tőtőj­ó: i. *o,i"'r llatívar Novizot A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA 9 M­arbesav, a m­ústfuntmal Múzeumi hónap kezdődik ma — tizenhatodszor immár — Magyarországon. Ponto­sabban, múzeumi és műem­léki hónap, melynek nevéből csak a gyakran előforduló kifejezések alkalmazóinak szűkszavúsága koptatta le a második jelzőt. Elvégre a mindennapok s az októberi ünnepek bensőbb tartalmá­ban ugyanakkora szerepe van a műemlékeknek, mint a múzeumoknak: mind a ket­­ten a történelem tanúságte­­lei a jelenben a jövő szá­mára. Igaz, ez idén a múzeumok szerepe mégiscsak növekszik a múzeumok és műemlékek hónapjának figyelmet irá­nyító napjaiban. Ám ez nem az imént hangsúlyozott egyensúly létének cáfolata! Sokkal inkább a minden esztendő tizedik hónapjában megrendezett ünnep eleven voltának bizonyítéka. Négy fontos ok helyezte ugyanis az egyenjogú ket­tősnek ezúttal az első tagjá­ra a hangsúlyt. Mindenek­előtt két ,,családi ünnep”. Ez idén köszöntjük ugyanis a hazai múzeumügy 175. születésnapját, a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítá­sának jubileumát. S ugyan­ide, a múzeumok szellemi körébe tereli ez idén a fi­gyelmet a hetvenöt eszten­dős debreceni Déri Múzeum újjáépített otthonának és sokféle gyűjteménye újjá­rendezett bemutatójának megnyitása — mely, Kállai Gyulának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökének ünnepi beszédével, egyszersmind az idei mú­zeumi hónap országra szóló nyitánya lesz. S a magyar múzeumok e ,,családi ünne­pei” mellé két országra-vi­­lágra szóló jelentőséggel bí­ró jubileum sorolódik az idei esztendőben: Ady Endre születésének centenáriuma, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének hatvanadik év­fordulója. A múzeumi hónap bőséges programjában — százhat­vanegy múzeum tizenöt ál­landó és kétszáz tizenhárom időszaki tárlata vár bennlün­ket — ki-ki bőségesen talál majd, nyilván érdeklődésé­nek megfelelőt, kíváncsisá­gát kielégítőt. A közművelő­dés múzeumainkra háruló feladatait azonban egyedül a kínálat rendkívüli alkalma­kat teremtő bővítésével nem lehetséges megoldani. A kapcsolat intenzitásának emelése, a múzeumok és a múzeumlátogatók párbeszé­dének mélyebbé és tartalma­sabbá tétele legalább ilyen fontos feladata a múzeu­mok és műemlékek hónapjá­nak. Receptje természetesen nincsen, módja annál több van ennek a párbeszédnek — ilyen a pécsiek sorozata a Munkások a Képtárban cím­mel, s a többi múzeum ha­sonló célú, munkások, szo­cialista brigádok számára szervezett előadása, tárlat­látogatása : ilyen a Szépmű­vészeti Múzeum és a Nem­zeti Galéria számos, gyerme­kek számára szervezeti prog­ramja, a múzeumi koncer­tek, irodalmi délutánok, iro­dalmi estek rendszere, a filmvetítések gyarapodó so­ra. Ez a sokféle tom­a mind közös célt szolgál: arra igyekszik rávezetni minden múzeumlátogatót, hogy sze­repe egyre kevésbé szorít­kozhat valamifajta passzív ,,befogadásra” — részvételé­re van szükség. A köz mű­velődése ugyanis mindenkor a közösséghez tartozók ön­művelésében valósul meg. Horváth György Korszerűen Hosszú listát lehetne ösz­­szeállítani azokból a termé­kekből, amelyeket az or­szághatáron túlra szállí­tunk. Tőkésexportunk 36 százalékát adja a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar. Hosszabb távon is megvan a lehetőség arra, hogy az export a hazai ellátás üte­ménél is gyorsabban növe­kedjen. Az adatok viszont arról tanúskodnak, hogy a mező­gazdaságban dolgozók lét­száma egyre csökken: az el­múlt 15 évben mintegy 750 ezerrel lettek kevesebben az ágazatban foglalkoztatottak. A munkaidő is zsugorodott, a ledolgozott munkaórák száma lényegesen kevesebb. És ez a folyamat még nem zárult le! A Minisztertanács legutóbbi ülésén, ahol a me­­zőgazdasági és az élelmiszer­ipari séosvártás távlati fej­­lesztésének koncepciójáról döntöttek, megállapították, hogy az egyetlen járható út­r a korszerű technikai eszkö­zök és berendezések az ed­­d’T'nél na­’­yobb mérvű, ösz­­szehangoltabb gyártásának előteremtése. Vagyis: lehe­­tőségeinket szeretnénk ki­­b­a­­ználni, ez pedig a "én­­gyártás anyagi és szelem­i koncentrálására] ]élipt«é«re?S. ]CP0-ig a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 50 százalékos emelkedésével le­het számolni. Ezt azonban csak akkor válthatjuk való­ra, ha gazdaságos és korsze­rű termelőeszközöket gyár­tunk. Mennyire így van, bi­zonyították a konzervgyá­rak is, amelyek a zöldségbő­ség idején éppen elavult be­rendezéseik, változó kapaci­tású gépsoraik miatt ver­gődtek a legtöbbet. Éppen ezért fontos fel­adat, hogy a Mezőgéptröszt fennhatósága alatt viszony­lag tiszta profilú mezőgazda­­sági és élelmiszeripari gép­gyártó vállalatok alakulja­nak, s ezekkel együtt létre­jöjjenek azok az üzemek, amelyek a szükséges rész­egységeket gyártják. Várha­tóan bővül azoknak a válla­latoknak a köre is, amelyek rövid idő alatt át tudnak állni mezőgazdasági és élel­miszeripari gépgyártásra. Mindez persze széles körű szervezést, koordinációt igé­nyel. Biztató lehetőség, hogy ebben is együtt tudunk mű­ködni a többi szocialista or­szággal. A távolabbi cél az, hogy a hazai gépgyártás a szükség­let 40 százalékát fedezni tudja, mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk pedig ,,kitermelje” az im­portgépek árát. Fehér Béla Újabb szovjet-amerikai és külügyminiszteri találkozó A külpolitikai helyzet A KÖZEL-KELETI értesülések, különböző kombinációk a hírügynökségek jelentéseiben elsősorban a PFSZ képvisele­téhez és a genfi értekezlethez kapcsolódnak. Kaddami, a pa­lesztin szervezet New Yorkban tartózkodó osztályvezetője úgy vélekedett, hogy a diplomáciai erőfeszítések már hoztak hala­dást, de még többre lenne szükség. Nyilatkozatából kiv­ágzott az is, hogy teljesen új határozatot tart szükségesnek a Palesz­tina- problémában, nem pedig a Biztonsági Tanács 242. számú állásfoglalásának puszta kiegészítését. Kaddumihoz hasonlóan a PFSZ kairói képviselője szintén Carter elnök kijelentéseihez fűzött megjegyzéseket, de a megbízott úgy vélekedett,, az em­lített határozatot a palesztinok ,,sohasem fogják elismerni"’. Nem egyezik a Kaddami által­­ mondottakkal az a kitétel sem, amely szerint az amerikai elnök ,,bezárta a kaput” a genfi értekeidet felújítása előtt. Ezt fejtegette a PFSZ kairói meg­bízottja, aki egyébként tagja a közgyűlési ülésszakom részt vevő palesztin küldöttségnek. Az Al Ahram pénteken közölte, hogy az egyiptomi és az amerikai külügyminiszter közös ,,palesztin formulát” terjesztett elő, amely egyfelől kimondaná, hogy a 242. számú határozat a rendezés alapja, másfelől rögzítené, hogy a palesztinok jogai ,,politikai természetűek”. Van olyan értesülés, amely azt is tudni véli, hogy a felújítandó genfi érte­kezleten részt venne a PFSZ egyik vezetője, valamint egy cisz­­jordániai polgármester. Az ily módon létrehozott palesztin képviseletet az arab küldöttségbe olvasztanák bele — állította az értesülést szellőztető bejrúti napilap. A közgyűlésen ezúttal is tárgyallnak majd a ciprusi helyzet­ről. A szigetország nemrégiben megválasztott elnöke New York-i útja előtt Athénban tanácskozott, s nyilatkozatából ki­derült, hogy Ciprus nem új közgyűlési vagy biztonsági tanácsi dokumentumot kíván, hanem olyan határozatot, amely az ed­digi ENSZ-döntések végrehajtását szorgalmazza. A ciprusi kérdés a N­ATO-üevekre is kisugárzik, az észak­­atlanti szervezet stratégái nem utolsósorban a görög-török viszály miatt szorgalmazzák Spanyolország felvételét. Erről Washingtonban és Madridban párhuzamos tanácskozások kez­dődtek; spanyol lapok előzetes értesülései szerint amerikai részről azt szeretnék elérni, hogy a Suárez-kormány egyértel­műen nyilatkozzék a belépésről. Madridban nem zárkóznak el a csatlakozás elől, de arra hivatkoznak, hogy a NATO többi tagállama is hívja meg Spanyolországot és az egész ügyét be­hatóan vitassák meg a spanyol törvényhozásban. A küszöbön­­álló belgrádi találkozóra készülve a NATO-tagállamok kül­­döttségvezető­i zárt ajtók mögött egyeztették, hogy milyen állás­pontot képviseljenek az európai biztonsággal foglalkozó tanács­kozássorozaton. Hírek szerint a nagyköveteik nem kívánják a „tömbök párbeszédének” irányába terelni az eszmecseréket. A lényeg persze az, hogy a jugoszláv fővárosban az együtt­működés vagy a konfrontáció szelleme kerekedik-e felül. Ehhez is kapcsolódik a Frankfurter Rundschau hírmagyará­zata, amelyben a lap Carter elnök első kilenc hivatali hónap­jának mérlegét vonta meg. A balfelé hajló polgári lap szerint a Fehér Ház mérsékelte a kezdetben nagy hangerőre állított emberi jogok kampányát, de változatlanul egyik első számú gondja a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása; e téren csak az utóbbi napokban mutatkoznak bizonyos reményteljes jelek. A lap azonban leszögezi, hogy Carter legnagyobb prob­lémája belpolitikai jellegű, mégpedig a­ tör­vény­hozáshoz fűződő viszony. Bármilyen fontos új külpolitikai szerződést, a kínai kapcsolatok javítását, vagy a közel-keleti vonalvezetést, Carter kénytelen egyeztetni a szenátussal, s ebben az erőpróbában igen kicsi a mozgástere. Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz hazánkba látogat Az MTI jelenti: A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke. Sarlós István magyar-kubai megállapodást írt alá Havannából jelenti az MTI. Sarlós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára és Jorge Lezcano Perez, a kubai forradalom vé­delmére alakult bizottságok országos főtitkára ünnepélyes keretek között aláírta a két test­vére-tömegszer­vezet közötti 1980-ig szóló együttműködési megállapodást. A két szervezet közötti együttműködés keretében a Hazafias Népfront és a forra­dalom védelmére alakult bi­zottságok kölcsönösen tájékoz­tatják egymást szervezeteik fejlődéséről, delegációk köl­csönös cseréjével járulnak hozzá egymás tevékenységének jobb megismeréséhez. Megál­­lpodtak, hogy az egyezményt ötévenként megújítják. Púja Frigyes megbeszélései az FRSZ székhelyén New Yorkból jelenti az MTI. Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője meg­beszéléseket folytatott a világ­­szervezet székházában. Szá­dán Ham­m­adi iraki külügymi­niszterrel az országaik közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről. K. R Andersen dán E. Agustsson izlandi és M­oreja spanyol külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról,­­ valamint a belgrádi konferenciáról. Félé­ke Gedle Giorgisz etióp kül­ügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és az Afrika szarvában kialakult helyzetről tanácskozott. A magyar külügyminiszter ugyancsak tárgyalt Hanns Diet­­rich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterével és Abdel Ha­iti­ Khaddam szíriai minisz­terelnök-helyettessel és kül­ügyminiszterrel a kétoldalú ás az ENSZ-közgyűlés ülésszakán szereplő kérdésekről. Puja Frigyes találkozott és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel is, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügymi­niszterével. A közgyűlés általános poli­­­tikai vitájában csütörtökön a felszólalók többsége a­­világ­­fórumot és a világ közvélemé­nyét elsősorban érdeklő kér­désekkel, a fegyverkezési haj­sza megfékezésével, a béke és biztonság megerősítésével, a nemzetközi kapcsolatok széle­sítésével, a gazdasági problé­mák leküzdésével és az egyes térségekben levő konfliktusok megszü­ntetésével foglalkoztak. Karín Söder svéd külügymi­niszter felszólalásában bírálta azokat az erőket, amelyek a neutronfegyver létrehozása mellett szállnak Gikra. Mint mondotta, a neutronbomba, csakúgy, mint más nukleáris fegyverek, elfogadhatatlan. Az a­tom­k­ísérl­e­tek­et betiltó egyez­mény jelezhetné a nagyhatal­maknak,azt a szándékát, hogy megkezdik a nukleáris lesze­relést. Oskar Fischer fontosnak és sürgősnek nevezte a nemzet­közi feszültség enyhülésének elmélyítését és erősítését. Nem tartalmazott új elemet Huang Hua kínai külügymi­niszter felszólalása. A külügy­miniszter sok Mao-idézettel megtűzdelt beszédében kormá­nya már ismert külpolitikai nézeteit foglalta össze azzal az általános következtetéssel, amely szerint a nemzetközi helyzet kedvező, mert „az el­lentétek éleződnek és a forra­dalom feltételei erősödnek”. Huang az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót a „két szu­­perhtalom” közös elnevezéssel illetve, azzal vádolta, hogy a leszerelési tárgyalásoknál be­csapják a világot, mert soha nem fogják valóban­­léten­ii a fegyvert. ..Miközben­­ lesze­relésről tárgyalnak, a Közel- Keleten és Afrikában konflik­tusokat robbantanak ki” — ál­lította. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános ügy­rendi bizottsága ajánlást foga­dott el arról, hogy pótlagosan vegyék fel a napirendre a nemzetközi enyhülés elmélyí­tésének és megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélye elhárításának kérdé­sét. Ilyen értelmű javaslatot Gromiko szovjet külügymi­niszter kedden elmondotta be­szédében terjesztett,a közgyű­lés elé. A fejlődő országok külügy­miniszteri tanácskozásán egy­hangúan politikai-gazdasági nyilatkozatot fogadtak el. A deklaráció felszólítja a jelen­legi ülésszakot, hogy dolgozza ki azokat az irányelveket, amelyeknek alapján az ENSZ kebelén belül megkezdődhet­nek a tárgyalások a fejlődő országok javát szolgáló új gazdasági rend létrehozásáról. A külügyminiszterek a köz­gyűlés rendkívüli ülésszaká­nak összehívását szorgalmaz­zák 1980-ra. Gromiko és Vanec a Közel-Keletről tárgyalt Washingtonból jelenti a TASZSZ. James Carter ame­rikai elnök csütörtöki sajtó­­értekezletén leszögezte, hogy az Egyesült Államok szem­pontjából reményt keltő a Szovjetunió együttműködési készsége. Hozzáfűzte: Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszterrel megtartott két tár­gyalásából kiderült, hogy a szovjet fél álláspontja rendkí­vül rugalmas, az Egyesült Ál­lamok pedig igyekezett nem le­maradni az együttműködési készség tekintetében. Az előrehaladás a SALT- tárgyalásokon — folytatta az elnök — további lépést jelent a nukleáris kísérletek betiltá­sához, az atomsorompó meg­valósításához, valamint a fegyverkereskedelem általános csökkentéséhez vezető úton. Ezenkívül — jegyezte meg Carter — mindez csökkenti a feszültséget a két ország kap­csolatában. Az amerikai elnök szerint a Szovjetunióval folytatott tár­gyalásokon bizonyos haladást értek el. Hozzáfűzte, hogy az ellentéteket viszonylag szűk körrel korlátozták. Véleménye szerint azonban még jó időbe telik leküzdésük. ..Remélve az oroszokkal való megegyezést — mondotta Car­ter — készek vagyunk folytat­ni az erőfeszítéseket az új egyezmény megkötése érdeké­ben. Ugyanakkor folytatjuk az aktív kísérleteket a szárnyas­­rakétákkal.” A TASZSZ arról is beszá­molt, hogy pénteken ismét ta­lálkozott a szovjeú et­­A ame­rikai külügyminiszter, Gromi­ko és Vance az ENSZ székhe­lyen folytatott eszmecserét Találkozójuk másfél óra hosz­­szat tartott és középpontjában a közel-keleti rendezés állott. Vance a megbeszélés után kijelentette: az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió, mint a genfi közel-keleti békekonfe­­rencia két társelnöke, egyetért abban, hogy a konferencia munkáját fel kell újítani. Mindketten úgy gondoljuk, or­szágainknak komoly erőfeszí­téseket kell tenniük, hogy­ még az év vége előtt összehívhas­suk a konferenciát” — jelen­tette ki újságíróknak. A jelen­levő Gromiko egyetértését fe­jezte ki. A Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel folytatott Washingtoni tárgyalásokon a felek álláspontja közeledett egymáshoz. A két ország rálé­pett a megoldáshoz vezető út­ra — állapította meg Andrej Gromiko a moszkvai televízió­nak adott nyilatkozatáb­an. — Természetesen túlzás len­ne azt mondanom, hogy min­den problémát megoldottunk. Egyes kérdések változatlanul fennállnak. De én mégis a do­log másik oldalát hangsúlyoz­nám. Génfben tárgyaló delegá­cióink a kérdések jó részét, mondhatnám többségét meg­oldhatják, kidolgozhatják azok megfogalmazását, jogi formá­ba öntését.­­ A fő kérdéseket természe­tesen más politikai szinten oldják meg de a megtárgyalt kérdések terén — hangsúlyo­zom — van előrehaladás.

Next