Magyar Nemzet, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

*\ »“ Magyar Nemzet §· A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • " 1 föléretek­intés írta: Dr. Sík Endre Nemzetközi Lenin-békedíjas, az Országos Béketanács elnöke A világpolitikai helyzet, a nemzetközi kapcsolatok mér­lege az újév küszöbén az előző évhez viszonyítva nem mutat lényeges eltérést. A béke, a társadalmi haladás hívei számára ugyanakkor megerősített már eddig is jól ismert és nemegyszer át­élt történelmi tapasztalato­kat, tanulságokat. Nagy horderejű és az új évben is az emberiség számára lelke­sítő történelmi tény, hogy továbbra is az enyhülés uralkodik a nemzetközi küz­dőtéren, még akkor is, ha annak fenntartása nagyon kemény küzdelem eredmé­­nye. A béke és biztonság ellenfeleinek zajos propa­­gandakampánnyal párosuló ellentámadásai miatt az enyhülési folyamat nem egyenletes és nem mentes megtorpanásoktól. Ezért az új esztendőben a béke és társadalmi haladás híveinek még szorosabb összefogásá­­­­ra, kezdeményezéseire, ha­tékony akcióira van szükség ,a kivívott jelentős eredmé­­­­nyek továbbfejlesztéséért,­­az egész emberiség békéjét ■szolgáló nemzetközi megál-­­lapodások valóra váltásáért. 'A ls­v. '• szó-, .l­ivmus -­­amely a hat évtizede győ­zött Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomból sarjadt •­ a lenini békepolitikát, a szovjet békeprogramot tá­mogató dolgozó tömegek, a népek felszabadításáért küz­dő mozgalmak és a béke ügyéért egységesen síkra­­szálló különböző világnéze­tű százmilliók együttes fel­lépése biztosította elsősor­ban a béke fenntartását. Ez készteti reálisabb, józanabb magatartásra a tőkés világ egyes vezetőit, riasztja visz­­sza a háború megszállottait attól, hogy céljaikat fegy­verrel próbálják elérni. Az enyhülési folyamatot fenyegető veszélyekkel szem­ben hatalmas tömegeket tu­dott mozgósítani, a szovjet békeprogramot, a szocialista országok békepolitikáját ha­tékony akciókkal tudta tá­mogatni a Béke-világtanács, a nemzetközi békemozga­lom. A mozgósításban, a tennivalók meghatározásá­ban nagy szerepe volt a békeépítők varsói világköz­gyűlésének, amelyet május­ban rendeztek meg. Figyel­met érdemel maga a béke­építés kifejezés, amely arra utal, hogy a közvélemény­nek mind nagyobb alkotó szerepe van a békés egymás mellett élés konstruktív fo­lyamatának a támogatásá­ban, Európa és az egész vi­lág békéjének és biztonsá­gának céljait szolgáló intéz­mények továbbépítésében. Varsó a béke-világmozga­lom sorainak jelentős bővü­lését is jelezte, a fejlődő or­szágok új békemozgalmai­nak egész sora csatlakozott a Béke-világtanácshoz és egyre több különböző világ­nézeteket valló szervezet és mozgalom jelentette be együttműködési k­észségét. A nemzetközi békemozga­­lom Varsó után újult erővel állította előtérbe a leszere­lés ügyét, világméretű ak­cióit összekapcsolva a neut­ronbomba gyártása betiltá­sának követelésével. A magyar békemozgalom­ tevékenységével 1977-ben is eredményesen­­ szolgálta a fejlett szocialista társadalomi építését, fokozva felvilágo­sító és nevelő munkáját, bi­zonyítva az alapvető igazsá­got: minél jelentősebb ered­ményeket érünk el itthon politikai, gazdasági, kultu­rális életünkben, annál ha­tékonyabb a befolyásunk a nemzetközi fórumokon. Az Országos Béketanács az elmúlt évben sokoldalúan fejlesztette együttműködé­sét a társadalmi és tömeg­szervezetekkel, mozgalmak­kal, egyházakkal, eljutott társadalmi életünk minden rétegéhez. Széles körű nem­zetközi kapcsolatait is a fel­világosító, nevelő tevékeny­ségének a szolgálatába állí­totta. A magyar békemozgalom­ra nagy feladatok várnak 1978-ban is. A Béke-világta­nács, a nemzetközi béke­­mozgalom az emberiség lét­érdekének megfelelően te­vékenységének középpont­jába állította a minden ed­diginél szélesebb körű tár­sadalmi mozgósítást a le­szerelés érdekében. Az Eg S­­ -körgyűlés speci­ális új.üst'ZiitCit.h­t.v, va­­lamint azt megelőzően a nem kormányközi szerveze­tek leszerelési világkonfe­renciájának sikere érdeké­ben a közvélemény sokat te­het, hogy a katonai enyhü­lés folyamata kövesse a po­litikai enyhülést. A Béke­világtanács szorgalmazza a helsinki záróokmányban fog­laltak megvalósítását, az európai biztonság és együtt­működés továbbfejlesztését. A nemzetközi békemozga­lomban a politikai és a ka­tonai enyhülés mellett mind fontosabb szerephez jut a gazdasági együttműködés támogatása, a fejlődő orszá­gok gazdasági felemelkedé­sének segítése, a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcso­latok kiszélesítése. A Béke­világtanács fontos szerepet szán a Tripoliban megren­dezendő második fejlődési világkonferenciának. A nemzetközi békemozga­lom a nemzetközi szolidari­tás kiszélesítésével készül a mozgalom 30. évfordulójá­nak megünneplésére, amely 1976-ban a wroclawi értel­miségi találkozó 30. évfor­dulójáról történő megemlé­kezéssel kezdődik. A magyar békemozgalom felkészült ezekre a­­felada­tokra. Nemzetközi kötele­zettségeinknek úgy tudunk eleget tenni, hogy minden­ben támogatjuk hazánkban a fejlett szocialista társada­lom építését, a népek kö­zötti barátság szellemében ápoljuk a békeszerető ma­gyar nép nemzetközi szoli­daritását, szocialista hazafi­­ságát. Az 1978-as esztendőben előttünk álló nagy feladatok végrehajtásához mindazok­nak, akiknek drága a béke, a társadalmi haladás, és ezért küzdeni is készek, eredményekben gazdag, bé­kés, boldog új esztendőt kí­vánok ! Demirel elbúcsúzott az óévvel A török parlament megbuktatta a kormányt A külpolitikai helyzet VARSÓBAN az amerikai elnök hivatalos látogatásának a befejezése előtt Ed­vard Gierek és Carter pohárköszöntőben foglalta össze a találkozó eredményét, valamint mindketten ki­fejtették nézetüket a külpolitikai kérdésekről. Egyaránt hang­súlyozták az enyhülés fontosságát. Mint Gierek megfogalmazta: a két nagyhatalom párbeszédétől függ napjainkban a nemzet­közi kapcsolatok általános légköre és az, hogy az emberiség megmenekülhet-e a nukleáris háború katasztrófájától. Carter ehhez még hozzátette: szükséges a kölcsönös bizalom nemcsak a kétoldalú megbeszéléseken, hanem az átfogó rendezés bonyo­lultabb témaköréről folytatott eszmecseréken is. Bizakodással szólt a SALT-tárgyalásokról és a nukleáris fegyverek gyártá­sánál­ a megszüntetéséről. Az amerikai elnök egyébként szom­baton Varsóból Teheránba érkezett, ahol megkezdte a tanács­kozást Reza Pahlavi iráni sahhal. * Kompromisszumos döntést hozott a spanyol kormány Baszk­föld autonómiájának a helyreállításáról. Az erről szóló rende­let végrehajtását mind ez ideig, akadályozta Navarra tartomány jobboldali köreinek az ellenzése, hogy területüket Baszkföld fennhatósága alá rendeljék. A kompromisszumnak az a lénye­ge, hogy két szakaszban történik majd meg a csatlakozás. Mad­ridban e félmegoldást is sikerként könyvelik el, hiszen a baszk politikai pártok az eddigi halogatások miatt január 4-re tünte­téseket hirdettek, s azok tovább élezték volna a belpolitikai helyzetet. Olaszországban a baloldal negatívan értékeli a kormányfő­nek pénteki sajtóértekezletén elhangzott nyilatkozatát, amely szerint nem tartja szükségesnek a kabinet megváltoztatását. Az OKP szerint Andreotti beszédéből hiányzott a helyzet sú­lyosságának a tudtk­a s­z­viivé u valóan, alábecsüli a koalíciós •*­.A­z értelmezte a nyilatkozatot, hogy nemesi-, a miniszterelnök, hanem a Kereszténydemokrata Párt vezetősége sem érzékeli a válság teljes nagyságát. A dél-amerikai földrészen tovább gyengítik Pinochet rend­szerének állásait a sorozatos összetűzések és a tiltakozó meg­mozdulások. Újabb összecsapások voltak Santiago belvárosá­ba é­s a belső polgári ellenzékhez csatlakozott az egyház is. A chilei katolikus püspök azt követelte Pinochettől, hogy álljon el a népszavazás tervétől, vagy halasszák el azt. A köz érdeke kívánja ezt szerinte ,­s ezzel arra utalt, hogy a választási színjáték megrendezésével fokozhatják a belpolitikai káoszt. Feszültséget idézett elő a két délkelet-ázsiai ország között, hogy Kambodzsa szombaton bejelentette, megszakítja a diplo­máciai kapcsolatokat a Vietnami Szocialista Köztársasággal. Phnom Penh a döntést a kambodzsai—vietnami határon tör­ténő harci cselekményekkel indokolta, s azzal vádolta Hanoit, hogy ,,hadüzenet nélküli háborút” folytat Kambodzsa ellen. A vietnami külügyminisztérium a bejelentést követően ismer­tette az álláspontját. Annak az a lényege, hogy Hanoi továbbra is türelmet, megértést és nyugalmat tanúsít a két ország kap­csolatát illetően. Ennek alapvető oka, hogy a háborúban mesz­­szemenően segítette egymást a két nép, másfelől viszont a mos­tani feszültséget közvetlenül is előidézően történelmileg tisztá­zatlan az 1400 kilométer hosszú közös határ. Mivel azonban annak a vonalát nem húzták meg pontosan, korábban mindkét fél egyetértett abban, hogy amíg véglegesen nem rendezik e té­mát, a franciák által készített térképet és az azon kijelölt határvonalat veszik alapul. A VSZK-nak eltökélt szándéka, hogy továbbra is a tárgyalásos megoldást keresi. Az ankarai képviselőh­áz megvonta a bizalmat a koalíciós kabinettől A török képviselőház szom­baton megvonta a bizalmat a Süleyman Demirel vezette jobboldali koalíciós kormány­tól. A 450 tagú testület 228:213 arányban szavazta meg az el­­lenzék bizalmatlansági, indít­ványát, s ezt követően De­mirel arra kényszerült, hogy benyújtsa kabinetjének a le­mondását a köztársasági el­nöknek. A képvisel­őház döntése újabb akadályokat hárított el annak útjából, hogy a június 5-i parlamenti választások győztese, a Köztársasági Nép­párt vezére, Bülent Ecevit ala­kíthasson kormányt. Emléke­zetes, hogy a Köztársasági Néppárt elsöprő győzelmet aratott, de az abszolút többsé­get nem szerezte meg, s a koa­líciós próbálkozások kudarca után Demirel kapott kormány­alakítási megbízatást. Három­párti koalíciója azonban nem tudott megbirkózni Törökor­szág két legégetőbb problémá­jával: a gazdasági helyzet fe­nyegető nehézségeivel és a közbiztonság hiányával. Ennek következtében az utóbbi idő­ben mind több képviselő for­dított hátat az Igazság Pártnak és ment át az ellenzék soraiba, vagy független képviselőként folytatta tevékenységét. Gyerek és Cárter h­angsúlyozta az enyhülés fontosságát Varsóból jelenti az MTI. Carter amerikai elnök hiva­talos lengyelországi látogatá­sa befejeztével szombaton reg­gel Varsóból Teheránba, kör­útjának következő állomására utazott. Az amerikai elnököt az államfőnek kijáró tisztelet­­adás ünnepélyes külsőségei mellett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Hen­ry’­ Jablonski, az Államtanács elnöke és Piotr Jaroszewicz, a Minisztertanács elnöke bú­csúztatta Varsó katonai repü­lőterén. A látogatáskor az elnök fe­lesége, Rosalynn Carter, rész­ben független programja ke­retében, pénteken Zbigniew Brzezinski társaságában láto­gatást tett Wyszynski bíboros­nál, a lengyel katolikus egy­ház fejénél. Ugyancsak pénteken Emil Wojtaszek lengyel külügymi­ niszter találkozott Cyrus Vance amerikai külügyminisz­terrel. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seit és véleményt cseréltek a r.­.emzetkö­zi helyzet fontosabb problémáiról. Edward­ Gierek pénteken este vacsorát adott Carter el­nök tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntök hangzottak el. — Az enyhülési folyamat kulcsfontosságú tényezőjének tekintjük — mondotta Gierek — az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsola­tokat. A két nagyhatalom pár­beszédétől függ napjainkban a nemzetközi kapcsolatok ál­talános légköre, és az, hogy az emberiség megmenekül­het-e a nukleáris háború ka­tasztrófájától? — Ezzel magyarázható mély megelégedésünk — folytatta —, hogy haladás tapasztalható­ a SALT-tárgyalásokon. Oszt­juk a közvélemény reményét, hogy hamarosan új megálla­podás születik, és kedvezőek lesznek az eredmények a két nagyhatalom közötti más fon­tos kérdésekkel kapcsolatos­a»!-• .n P. , — Lengyelország szocialis­ta szövetségeseivel és barátai­val mindent elkövet annak ér­dekében, hogy elmélyítse és visszafordíthatatlanná tegye az enyhülési folyamatot, mert ez korunk egyetlen alternatívá­ja — mondotta, majd megem­lítette, hogy Lengyelország szá­mos javaslatot tett a nukleá­ris fegyverek elterjedésének megakadályzására. Kijelentet­te: teljes mértékben támogat­juk Leonyid Brezsnyevnek azt a kezdeményezését, hogy meg­áll­apod­ás alapján kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyverek gyártásáról. A biz­tonság ér­zésének erősödése egyben előmozdíthatja a to­vábblépést a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon is — tette hozzá. — Örülünk annak, hogy amint ezt a mostani tárgya­lásunk bizonyította, ön elnök úr, egyetért azzal a törekvé­sünkkel, hogy továbbra is si­kerrel formáljuk a lengyel— amerikai kapcsolatokat. Az amerikai elnök válaszbe­szédében kitért Lengyelország második világháborús szenve­déseire. Mint mondotta, sze­mélyesen győződhetett meg ró­la, hogy milyen szeretettel ápolják a háború elesett hő­seinek emlékét. Hozzáfűzte: talán a világ egyetlen népe sem viselt el annyi szenve­dést a második világháború alatt, mint Lengyelország a millió polgára elpusztul­ásáv­al. — Ezekből a tragikus ese­ményekből fontos következte­tés vonható le — folytatta —, a Nyugat időnként nem bíz!!; a Keletben. Lehetséges, hogy időnként önök nem hisznek a mi szándékainknak, vagy értékeléseinknek. Előfordul, hogy mi, mint NATO-szövet­­ségeseink is szemben állva a Varsói Szerződés országaival, azt hisszük, hogy önök fenye­getnek bennünket. Most azon­ban mindennél jobban meg­győződhettem róla, hogy az olyan népek, mint a­ lengyel és a szovjet nép, elsőnek so­hasem kezdene háborút, ha­csak valamilyen súlyos provo­káció vagy az érintkezések hiánya miatti értetlenség azt ki nem robbantja. — Mi szintén békét akarunk és sohasem kezdenénk hábo­rút, ha csak valamilyen hiba folytán nem. avn! abból fakad­hat, hogy . tv, '■ éri, tírá *n ■­­ potenciális ellenfeleink szán­dékát — jelentette ki Car­ter. Az amerikai elnök ezután utalt arra, hogy szoros együtt­működés és konzultáció folyik az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atom­­pusztulás szörnyű veszélyének kiküszöbölésére, s hangoz­tatta: " Ez rendkívül bonyolult és nehéz technikai vitát je­lent, a jó szándék és a közös célkitűzések azonban előmoz­díthatják a nézetkülönbségek leküzdését. Joggal várhatjuk, hogy a jövő esztendő sikert hoz. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség ismerteti Carter elnök varsói sajtóértekezletét, rész­letesen felsorolja az érintett kérdéseket, majd megállapít­ja: Az elnök sokatmondó hall­gatással kerülte meg azt a kérdést: az Egyesült Államok mit szándékozik konkrétan tenni annak érdekében, hogy a leszerelésről folyó tárgyalá­sokat tényleges, a leszerelés kezdetét jelentő lépések kö­vessék, holott éppen ez felelt volna meg a népek várakozá­sainak. Iránba érkezett az amerikai elnök Teheránból jelenti az AFP. Carter, az Egyesült Államok elnöke és kísérete szombaton a délutáni órákban megérke­zett világkörüli útjának máso­dik állomására, Iránba. Car­­tert Teherán repülőterén Reza Pahlavi iráni sah fogadta. Teheránban az amerikai el­nök érkezése előtt néhány órá­val több összetűzés történt az Egyesült Államok politikája el­len tüntető fiatalok és a kive­zényelt rendőrök között. Az amerikai küldöttség érkezésé­nek idejére a rendőrök helyre­állítottál­ a rendet, teherautói­kon számos tüntető diákot el­szállítottak. Az előzetes program szerint az amerikai elnök 16—17 évet tölt Iránban. Amellett, hogy a világpolitika és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről tárgyal vendéglátójával, valószínűleg találkozik az ugyancsak Irán­ban vendégeskedő Husszein jordániai uralkodóval. Kairói lapjelentések szerint Carter elnök Szaúd-Arábiában teendő látogatása után, úton Párizs felé, szerdán Asszuán­ban találkozik Anvar Szadat egyiptomi elnökkel. A megszállt arab területek kérdése 'IValdh­eim tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot New Yorkból jelenti az AP. Kurt XWaldheim ENSZ-főtitkár tájékoztatta a Biztonsági Ta­nácsot,­ Izrael változatlanul jo­got, formál arra, hogy új tele­püléseket hozzon létre a meg­szállt arab területeken. A beszámoló elkészítésével az ENSZ-közgyűlés bízta meg Waldheimet októe­r 28-án el­fogadott határozatában. Ez fel­­szólította Izraelt­­ arra, hogy mondjon le az új települések létesítéséről a megszállt tér.­

Next