Magyar Nemzet, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

2 döttség kiemeli annak szüksé­gességét, hogy olyan alapvető téziseiket dolgozzanak ki, ame­lyek a továbbiakban a fegy­­verkezési hajsza megfékezése és a leszerelés terén teendő konkrét lépések kiindulópont­jául szolgálhatnak. A fegyverkezési hajsza meg­állítása érdekében szükség van új kezdeményezésekre, de nem szabad figyelmen kívül hagy­ni a már meglevő szerződése­ket, egyezményeket sem, ezek­nek a minden oldalú megerő­sítése is elengedhetetlen. A nyilatkozat végül megál­lapítja: a leszerelési ülésszak sikerének biztosítása érdeké­ben nehéz feladatokat kell megoldani, mindenekelőtt azt, hogy megállapodások szüles­senek a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások kérdésében. E lépések közé tartozik, hogy minden ország egyidejűleg szüntesse be a nukleáris fegy­verek gyártását és a nukleáris hatalmak vállaljanak kötele­zettséget meglevő készleteik fokozatos és teljes felszámolá­sára. Megalakult az új kormány az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságban Afganisztánban a fegyveres erők csütörtökön hatalomra került forradalmi tanácsa va­sárnap Nur Mohammed Tará­kit nevezte ki államfőivé és mi­niszterelnökké — jelentette be a kabuli rádió. A testület va­sárnap kibocsátott első számú rendelete arról is tájékoztat, hogy az ország ezt az új hiva­talos nevet kapta: Afganisztá­ni Demokratikus Köztársaság. A rádió bejelentette azt is, hogy a tanács döntése értel­mében marad a rögtönit élő bí­ráskodás. Ennek értelmében változatlanul a gyülekezési ti­lalom is érvényben van. A rá­dió szerint a katonai tanács ugyanakkor megállapította, hogy az országiban helyreállt a teljes nyugalom. „Egyes tábor­nokok, vezető politikusok, a D­a­u­d -k­orm­ányzat magas ran­gú tisztviselői, engedelmesked­ve a felszólításnak, jelentkez­tek a forradalmi tanácsnál. A tanács meghozza a szükséges döntéseket az illetők sors­áról” — közölte a kabuli adó. Az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság forradalmi tanácsa a kabuli rádióban ked­den közzétette 2. számú ren­deletét, amely szerint a testü­let elnökhelyettesévé Babrak Karmait nevezték ki. A forradalmi tanács ismer­tette Afganisztán új kormá­nyának összetételét. Miniszter­elnök -helyettes, egyben kül­ügyminiszter Hafszulia Amin, belügyminiszter Nur Ahmad Nur lett. Abdul Káder tábor­nokot, a csütörtöki katonai ál­lamcsíny irányítóját, nemzet­­védelmi miniszterré nevezték ki. Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint a forradalmi ta­nács az említett tárcákon kí­vül tájékoztatásügyi, igazság­ügyi, kereskedelemügyi, vala­mint törzsi ügyekkel foglalko­zó minisztert nevezett ki. A hírügynökség a kabuli rádió hétfői kommentárjából ki­emelte: „A forradalom biztosí­totta, hogy az ország erőforrá­sai a népé legyenek, és ne egy maroknyi csoporté. Afganisz­tániban egy demokratikus, f­üg­getlen és igazságos rendszer született.” Az amerikai külügyminisz­térium hétfői közlése szerint az Egyesült Államok még nem döntött arról, hogy továbbra is fenntartja-e a diplomáciai kapcsolatokat az új afganisztá­ni rendszerrel. A­ kubai kormány üdvözölte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi taná­csának kormányát. Az indiai kormány hétfőn el­ismerte az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságot — jelentette be az új-delhi kül­ügyminisztérium szóvivője. Begin körútja az Egyesült Államokban Szadat dicséri Carter közel-keleti politikáját Washingtonból jelenti a Reuter. Carter amerikai elnök és Begin izraeli miniszterel­nök hétfőn Washingtonban négyszemközt tíz percig, főta­nácsadóinak jelenlétében pe­dig mintegy húsz percig tár­gyalt. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője az eszmecserét „szívélyesnek és őszintének’’ nevezte, Begin pedig úgy nyi­latkozott, hogy az amerikai el­nökkel folytatott tárgyalását „barátság és egyetértés” jelle­mezte. „Az az érzésünk — mondotta az izraeli kormány­fő —, hogy az Egy­esült Álla­mok és Izrael elválaszthatat­lan barátok és szövetségesek.” Menahem Begin hétfőn este Washington­ból Los Angelesbe utazott. A repülőgépen ameri­kai és izraeli újságíróknak azt mondotta, hogy „az Egye­sült Államok és Izrael kap­csolatainak légköre kedve­zőbb”, sőt még „frontáttörés” lehetőségéről is beszélt. Be­gin Los Angelesben, Chicagó­ban és New Yorkban nagy­gyűléseken szólal fel, amelye­ken megemlékeznek Izrael ál­lam fennállásának 30. évfor­dulójáról. A UPI jelentette, hogy An­­var Szadat egyiptomi elnök kedden Kairó egyik külváro­sában mintegy húszezer em­ber előtt elmondott beszédé­ben szólt Carterról, Izraelről a „békekezdeményezését” bí­ráló arab országokról, belpo­litikai téren pedig kormányá­nak átalakítására szólította fel Mamduh Szalem minisz­terelnököt, és a parlament megreformálását sürgette. Szadat dicsérte Carter el­nöknek „a közel-keleti béke­rendezés érdekében tett erő­feszítéseit”, „egyenes és elv­hű embernek” nevezte őt Mindezt két nappal azután je­lentette ki, hogy Kamel kül­ügyminiszter magához kéret­te Hermann Eilts amerikai nagykövetet és magyarázatot kért tőle a The New York Timesben szombaton meg­jelent Carter-interjúval kap­csolatban. Carter itt hatá­rozottan visszautasította egy önálló palesztin állam létre­hozásának gondolatát. Beszédében Szadat kijelen­tette, hogy az amerikai kor­mányzat „minden tőle telhe­tőt megtesz" a rendezés érde­kében. Az egyiptomi elnök hangoz­tatta, hogy bár Izrael felaján­lotta „a Sinai-félsziget 99 százalékának” visszaadását, Egyiptom ezt mindaddig visz­­szautasítja, amíg az izraeliek ki nem vonulnak a megszállt arab területekről mindhárom fronton és nem ismerik el a palesztinaiak jogait Összetűzések Dél-Liban­onban Bejrútból jelenti az AFP. Az elmúlt negyvennyolc órá­ban két alkalommal is össze­tűzésre került sor Dél-Liba­­nonban az ideiglenesen Liba­nonban állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) francia egysé­gei és Palesztinai alakulatok között. Az incidenseknek há­rom palesztin halottja és négy sebesültje volt. A WAFA palesztinai hír­­ügynökség keddi jelentése sze­rint egy palesztinai szóvivő a történtek miatt „agresszióval" vádolta az UNIFIL francia alakulatait. Mint mondotta, a franciák felszólítás nélkül tü­zet nyitottak a palesztin egy­ségekre. A szóvivő bejelentet­te, hogy a történtekről tájé­koztatják Waldheim ENSZ- főtitkárt. Az UNIFIL ezzel szemben keddi hivatalos köz­leményében azt állítja, mind­­két alkalommal azt követően lőttek francia katonák a pa­lesztinokra, hogy azok a szo­kásos figyelmeztetések ellené­re sem voltak hajlandók meg­állni. Kedd esti jelentések szerint a Tyr közelében levő francia ejtőernyős zászlóalj laktanyá­ját délután aknavetőkkel lőt­ték. A közel-keleti kérdés csak akkor oldható meg, ha a Szov­jetunió és az Egyesült Államok biztosítékokat nyújt mind Iz­raelnek, mind egy jövendő pa­lesztin államnak. A tavaly ok­tóberi szovjet—amerikai közös nyilatkozat alapvető jelentősé­gű a tényleges rendezés szem­pontjából — jelentette ki Jasz­­szer Arafat, a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezet elnöke a The New York Tim­esban ked­den közölt nyilatkozatában. Magyar Nemzet Puja Frigyes az NDK-ba utazik Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere Csikor Fischernek, a Né­met­ Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterének meg­hívására május 3-án, baráti látogatásra a Német Demok­ratikus Köztársaságba utazik. Ph­am Van Dong állásfoglalása a kambodzsai akciókról Vietnam érvényesíteni fogja önvédelmi jogait, ha Kambod­zsa folytatja agressziós cselek­ményeit és a kambodzsai fegy­veres erők továbbra is megsér­tik a VSZK határait — jelen­tette ki Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke a cseh­szlovák televíziónak adott nyi­latkozatában. Leszögezte, hogy a vietnami fegyveres erők ke­ményen vissza fognak vágni a kambodzsai agresszoroknak és kiűzik őket a­z ország területé­ről. A miniszterelnök utalt kor­mányának április 5-én a viet­nami—kambodzsai határkér­désről kiadott állásfoglalására, és megerősítette, hogy országa az ak­kor előterjesztett három­pontos javaslat alapján és szellemében kívánja rendezni a két szomszédos állam ügyét. Mint az MTI jelentette, Pe­kingiben teadélutánt rendeztek a külföldről, így Tajvanról, Hongkongból és Maoaóról ha­zalátogatott kínaiak részére. A vendégek előtt elhangzott be­szédében Liao Cseng-csi, a kí­nai Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottságának elnökhe­lyettese első ízben adta meg a Kínai Népköztársaság lakossá­gának számát 900 millióban. Ez alkalommal értesült a kínai és a vi­lági k­özvé­lemén­y arról is, hogy az utóbbi időben „nagy számban kezdtek hazatérni Kínába a Vietnami Szocialista Köztársaságban élő kínaiak”. Liao Cseng-csi kijelentette, hogy a kínai vezetést foglal­koztatja ez a jelenség és Pe­­king „figyelemmel kíséri a fej­leményeket”. Természetesen — tette hozzá —, a kínai kor­mányzat „védelmezi a tenge­rentúli kínaiak érdekeit és megfelelő intézkedésekkel gon­doskodik az utóbbi napokban különféle okokból hirtelen ha­zatért kínaiakról”. Megfigye­lők a Vietnamban élő kínaiak kérdését összefüggésbe hozzák azokkal az intézkedésekkel, amelyeket­ a vietnami kor­mány hozott a kereskedelem szocialista átalakítására Ho Si Minh-városban. Milos Minics I­linom Penh-i látogatása Hanoiból jelenti az MTI. Milos Minics jugoszláv kül­ügyminiszter, aki hétfőn rövid látogatásra Bangkokba érke­zett, tárgyalásokat folytatott thaiföldi kollégájával, Uppadit Pancsarijangkhunnal. Bangko­ki jelentések szerint a thaiföl­di külügyminiszter egyebek között kijelentette, hogy Thai­föld nagy jelentőséget tulajdo­nít a térség biztonsága meg­szilárdításának és kifejezte kormánya reményét, hogy a vietnami—kambodzsai konf­liktus mihamarabb, békés úton oldódik meg. Milos Minics Hanoiból érke­zett a thai fővárosba. Vietnami tárgyalásain Minics átadta Tito elnök Ten Dúc Thang vietnami államfőhöz intézett levelét. A levélben Tito kifej­tette Jugoszlávia elképzeléseit ■a vietnami—kambodzsai konf­liktus rendezésére vonatko­zóan. Minics időközben útjának következő állomására, Phnom Penhbe, Kambodzsa fővárosá­ba érkezett Berlinguer és Cran­ eszmecseréje Rómából jelenti az MTI. Az olasz jobboldal, beleértve a Kereszténydemokrata Párt jobbszárnyát is, nyomást gya­korol Andreotti kormányára és a kereszténydemokrata ve­zetőségre, hogy a Moro-ügy ürügyén bontsa fel parlamenti együttműködési megállapodá­sát az OKP-val. Craxi szocialista párti fő­titkár is szükségesnek véli „az állam önálló kezdeménye­zését”. Szavait egyesek úgy értelmezik, hogy Moréért cse­rében szeretné, ha felmente­nék a torinói per vádlottait, azt a 13 terroristát akinek ki­szabadítását követelték a ,,Vö­rös Brigádok”. Berlinguer és Craxi, az OKP és az OSZP főtitkára kedden a Moro-ügyről és belpolitikai következményeiről tárgyalt. A UPI jelentette, hogy az olasz rendőrség kedden letar­tóztatta a „Vörös Brigádok” egyik tagját, akit azzal gyanú­sítanak, hogy köze van Moro elrablásához. Két másik sze­mélyt is őrizetbe vettek, de ne­vüket nem közölték. A kedden letartóztatott Maesanót először 1974-ben Svájcban tartóztatták le, amikor egy társával, Vale­­rio Moruccival együtt Olasz­országba irányuló fegyver­­csempészésen tetten érték. A magukat az olaszországi „Vörös Brigádok” tagjainak nevező ismeretlen személyek kedden telefonon fenyegető üzenetet juttattak el a Bild Zeitung című nyugatnémet lap müncheni irodájához. Azzal fenyegették meg a nyugatné­met hatóságokat, hogy „vér­fürdőt” rendeznek, ha Olaszor­szágból nem rendelik haza a Moro elrablói után nyomozó nyugatnémet rendőröket. ■larniond Barre fogadta a Párizsba érkező kínai külööttséget Párizsból jelenti az MTI. Szokatlanul magas szintű fo­gadtatásban részesült kedden Párizsban Ku Mu kínai mi­niszterelnök-helyettes, aki tíz­napos hivatalos látogatásra ér­kezett Franciaországba. Ray­­mond Barre miniszterelnök kö­szöntötte az Orly-repülőtéren, Guiringaud francia külügymi­niszter társaságában. A delegáció tárgyalásainak középpontjában a kínai ipar­fejlesztéshez szükséges élen já­ró technika beszerzése áll majd. A ciprusi béketárgyalások felújítását kéri Ecevit Waldh­eimtől Ankarából jelenti a Reu­ter. Basert Ecevit török kor­mányfő kedden felszólította Kurt Waldheim ENSZ-főtit­­kárt, hogy újítsa fel a ciprusi béketárgyalásokat. Sajtóérte­kezletén, amelyet Fahri Ko­­rutürk államfőtől távozóban tartott, Ecevit éles támadást intézett a ciprusi görögök el­len, azzal vádolva őket, hogy nem hajlandók „a reális és tartós rendezés keresésére”. Waldheim kedden szóvivője útján kilátásba helyezte, hogy folytatja a ciprusi probléma tárgyalásos megoldását célzó próbálkozásait. A csádi felszabadító erők érvénytelennek tekintik a tűzszünetet Párizsból jelenti az AFP. Franciaország egyre növekvő katonai beavatkozása követ­keztében Csád Nemzeti Felsza­­badítási Frontja (FROLINAT) vasárnap este bejelentette, hogy a szervezet semmisnek tekinti a benghazi tűzszünetet, amely március 28-án jött létre a front vezetői és Csád fran­ciabarát kormánya között. A líbiai rádióban beolvasott köz­leményben a front nehezmé­nyezi azt is, hogy a tűzszüneti tárgyalásokban közvetítő sze­repet játszó Szudán szintén nem tartja magát a megálla­podás előírásaihoz. Szerda, 197­8. május 3. Argentin útvesztő FÁRADHATATLANUL nyi­latkozik a sajtónak Emilio Massera admirális. Komolyan gondolja-e, amit mond, avagy a hatalomvágya tüzeli a sza­vait? Ezt csak ő tudhatja. Bue­nos Airesben azonban sejtik róla, hogy szívesen átvállalná az elnökséggel járó gyötrő gon­dokat. E tervét föltárva írhat­ta rá hivatkozva a spanyol Cambio 16, hogy a haditenge­részet (Massera a főparancs­noka) és a légierő nem tehet az emberi jogok megsértéséről, azért egyedül a harmadik fegyvernem a felelős. Kicsit szabadkozva, de szókimondóan hozzátette, „ha nem volna kel­lemetlen, azt is kijelenthet­ném, hogy ott fasiszta csopor­tok tevékenykednek". A Jor­­nal do Brasilban, szintén őt idézve, az jelent meg, hogy a terrorizmus ellen indított ak­ciók, ha ellenőrizhetetlenné válnak, ugyancsak terroriz­musnak tekinthetők. Nem a levegőbe beszél Mas­sera. Párizsba utazott a közel­múltban, ahol titokban pero­nista politikusokkal találko­zott. Állítólag az általános am­nesztia lehetőségéről cseréltek eszmét. A haditengerészet fő­nökéről azt is terjesztik Ar­gentínában, hogy annak ide­jén szoros kapcsolatot épített ki a peronizmus jobbszárnyá­val, különösképpen a csilla­gokból jósoló José Lopez Re­pával. Sőt, a hírhedt antikom­­munista kommandó tagjai kö­zül szintén ismer n­éhányat. A jövőben feltehetően a Perón mozgalmához fűződő viszonyát erősíti. Tábornoki körökből­­ugyanis kiszivárgott a hadsereg terve­zete a hatalom megosztásáról. Jorge Videla elnök megjegyzé­seiből már korábban kivehető volt, hogy valami készül Ar­gentínában. A most félhivata­losan nyilvánosságra hozott el­képzelések szerint Videla ok­tóberben visszavonul a katonai életből, de ő marad az elnök újabb négy évre. A főparancs­noki poszton Roberto Viola követi, aki mind ez ideig hű segítőtársa volt. A hadsereg párbeszédet kezdeményez a polgári politikai irányzatokkal, a pártokkal azonban nem tár­gyal. A VISSZATÉRÉS a parla­mentáris demokráciához hosz­­szú folyamatnak lehet az ered­ménye, s ennek az időszaknak az ellenőrzése a fegyveres erők feladata lesz. A haditengeré­szet önálló javaslatot terjesz­tett elő, s nem támogatja Vi­dela újabb elnökségét. A ta­nácskozásokra kijelölt ellenzé­ket pedig nem képlékeny moz­galomba tömörítené, hanem politikai pártba. E törekvése­ket kívülről szemlélő Alejand­­ro Lanusse volt tábornok-el­nök már többször kifejtette, nem hiszi, hogy a hagyomá­nyos pártok kizárásával bár­milyen megoldás föllelhető. A saját tapasztalataiból merít, amikor figyelmeztet. Lanusse utalásainál többet fed föl a valóságos helyzetből az a találkozó, amelyet Buenos Airesben tartottak peronisták, konzervatívok, kommunisták és szociáldemokraták. Főként abban nem sikerült még meg­egyezniük, hogy miként köze­ledjenek a jelenlegi vezetés­hez, s hogyan próbáljanak kapcsolatot teremteni vele. A találkozókról, a terveze­tekről a La Opinión megálla­pította, hogy felgyorsították a belső mozgásokat A rendőr­ség közzétett egy listát, ame­lyen mintegy kétszáz név sze­repel, beismerve, hogy az em­lítettek foglyok valamelyik börtönben, s nem eltűntek, ahogy eddig általában hitték róluk.­­ A gerillaharc ugyan csende­sült, de még létezik Argentí­nában. Robbantásokról, em­berrablásokról, gyilkosságokról ma is hallni. A hadsereg, s fő­ként néhány szélsőséges cso­portja erőszakosan lépett föl s fokozta a káoszt. Propagandá­jában az olasz és a nyugatné­met szervezetekhez hasonlít­ja a montonerokat, Nyugat- Európa számos fővárosában engedéllyel tartanak fenn iro­dákat a magukat Peronista Montonero Mozgalomnak ne­vező gerillák. A torinói La Stampa pedig azt fejtegette, hogy inkább az argentin szél­sőjobboldalnak lehet valami köze Aldo Moro elrablásához. A zűrzavar voltaképpen rég­óta jellemző Argentínára. Je­lensége annak a társadalmi válságnak, amely a peroniz­­mus megbuktatása után, a si­kertelenül és elnyomorítóan kormányzó tábornokok hatásá­ra végül is a hatvanas, évek végén robbant ki. Megalakul­tak a gerillacsoportok, s a nép­szerűségük gyorsan növeke­dett. A Népi Forradalmi Had­sereg volt a kisebbik szervezet, az északon élő parasztok, s a frissen munkássá vált autó­gyári dolgozók támogatták. A montonerók összetétele még vegyesebb. Az argentin sajá­tosságoknak megfelelően a nagyvárosokra összpontosítot­tak, a már hagyományosnak számító, s az agrárkivitel elő­mozdítása miatt kiépített ága­zatokban — vasút, kikötők — terjesztették eszméiket, vagyis azt, hogy a hatalom megragad­ható, a külföldi vállalatokat ki kell sajátítani, s az elosztás formáin is változtatni kell. REFORMISTA elképzelése­ikkel balról kapcsolódtak a peronizmushoz, így sikert arat­tak a szakszervezetekben, an­nak is a Perón irányítására hálával visszaemlékező vezető köreiben. Még fontosabb, hogy a középrétegekben is megér­tették a hatalommal szembe­forduló montonézókat. Hall­gattak rájuk a fiatal tanárok, ügyvédek, akiknek a megélhe­tését veszélyeztette a gazdaság súlyos betegsége. Csatlakoztak azok a vállalkozók is, akik Pe­­rrón gazdaságpolitikája idején érezték jól magukat, s­­mind nehezeben viselték el a kato­nák szigorúságát. A hadsereg a városlakók jövedelmét és fo­gyasztását szorította vissza, hogy semmi se zavarja a tőke­­felhalmozást. A bérből élők ezért a peronizmusban látták a menedéket. Ekkor írt ki vá­lasztásokat Lanusse, remélve, hogy helyreállta megrendült hatalmát. Nem így történt. A peronista Hector Campora ala­kított kormányt, bevonta a balszárny, a montonerok em­bereit. Kisebbségben voltak, de megpróbálták siettetni a kisa­játításokat, s politikai foglyo­kat engedtek szabadon. Ez a kormány a peronizmu­son belül háttérbe szorult. Kö­zépről, a katonák, az ipari és a szakszervezeti vezetők alkot­­­ta szövetség szólította föl le­mondásra a kabinetet. A bal­ra tolódást e koalíció segísé-­­gével maga Perón akadályozta meg. ő is felelevenítette azon­ban egykori gazdasági terveit, s a szakszervezetekkel együtt­működve az árak ellenőrzésé­vel igyekezett lassítani a pénz­romlás iramát. Átmeneti sike­reket is elért. Az olajválságot és a tőkés világ nagy vissza­esését megelőző fellendülés kedvezett a politikájának. Amikor 1974 júliusában meg­halt, már sűrűsödtek a fekete felhők az ország felett. Hiva­talát a felesége örökölte, aki­nek az erélytelenségét látva, kalandorok léptek elő a félho­mályból, s a peronizmus ismét ízeire szakadt. A MONTONEROK vissza­vonultak, megint áttértek a ge­rilla hadviselésre a városokban és a hegységekben. A hadsereg 1976 márciusában könnyedén végrehajtotta az államcsínyt, más választása — úgy látszott — nem volt. Teljes erővel a gerillák ellen fordult, s az ösz­­szecsapások szinte polgárhábo­rús méreteket öltöttek. Közben a meghurcolásból jutott a kommunistáknak és a haladó gondolkodású politikusoknak is. A katonák valójában nem győztek. A labdarúgó-világbaj­nokságtól remélik, hogy a vi­lág előtt bebizonyíthatják, nem tettek semmi rosszat. Félnek a gerilláktól, akik bejelentették, júniusra felfüggesztik a műkö­désüket. A gazdaságpolitiká­ban a tábornokok ismét a ré­gi eszmékhez táncoltak vissza, a reálbérek gyorsan csökken­tek az infláció még mindig ijesztő, s a külföldi tőkét is csábítják. Merítenek-e a múlt tapasz­talataiból Argentínában? A ta­lálkozókon, az eszmecseréken eligazítanak-e az eltelt évtized eseményei, avagy még inkább összegubancolódnak a szálak ? S megértik-e a világgazdasági változásokból eredő új köve­telményeket? Bonyolult az ar­gentin útvesztő, de nyilván van­ kijárata. Beke Miklós O (Washington, Reuter) Fu­­kuda Takeo japán miniszter­elnök hétfőn kétnapos hivata­los látogatásra Washingtonba érkezett. Kíséretében van S20- ?­­oda külügyminiszter és üsz­öd, a külgazdasági kapcsola­tokért felelős államminiszter. Fukuda kedden gazdasági kér­désekről, valamint a távol­­keleti térség problémáiról tár­gyalt Vance amerikai külügy­miniszterrel. O (Manila, AP) Walter Mondale, az Egyesült Államok alelnöke kedden öt csendes­­óceáni országot érintő körútjá­nak első állomására, Mamikba érkezett

Next