Magyar Nemzet, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-17 / 89. szám

Szerda, 1979. április 18.. Fronthatások — naptevékenység A szervezet figyelmeztetése Ma már szinte divattá vált, hogy mindent — önfegyelmünk hiányát, ideges kitöréseinket, búnkat, és bánatunkat, lanyhább munkakedvünket, rosszulléteinket — összefüggésbe hozzuk az időjárási frontátvonulásokkal. Ha kell, ha nem kell, azt mondjuk: „front van”. De vajon menynyiben és miben „bűnös” az időjárás? Egyénileg változó A bioklimatológiát — a légköri tényezőknek az emberi szervezetre való élettani hatásával foglalkozó sokágú tudományt — kétezerötszáz éves modern tudománynak is mondják, mert éppen annyira régi, mint új. Hippokratész megérzései és megállapításai. Fodor József és Pavlov bizonyító vizsgálatai rávilágítottak az örök törvényszerűségre, az emberi szervezet és akörnyezet dinamikus kölcsönhatására. Fizikai környezetünk egyik legfontosabb alkotórésze a légkör, amely a folytonosan változó időjárás- és éghajlati viszonyok mellett érvényesíti hatását. Az időjárás változásaihoz szervezetünk állandóan alkalmazkodni kénytelen. És hogy szervezetünk mekkora változást tud kiegyensúlyozni, abban az a döntő, hogy menynyire jó az alkalmazkodási képességünk. Ez az oka, hogy az alkalmazkodóképesség csökkenése esetén — például betegeknél, idősebbeknél — az időjárási változások súlyosabb tüneteket, szövődményeket válthatnak ki, míg az egészséges embernél legfeljebb a kedélyt befolyásolják, s múló kellemetlenségeket okoznak. Az alkalmazkodási folyamatban különösen fontos szerepe van a vegetatív idegrendszernek, amely az összes szervek működését akaratunktól függetlenül — de tudatállapotunktól mégsem függetlenül — szabályozza. A modern bioklimatológiai kutatások, vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, matematikai összefüggések levezetésével ma már következtetni lehet arra, hogy a különféle időjárás-változásokra a szervezet várhatóan hogyan reagál. A szakemberek szerint az összes klímahatás: energiahatás. És a különböző időjárási helyzeteknél a meteorológiai változások hatására a vegetatív idegrendszer is — az egyénileg változó időjárás-érzékenységi típusok szerint, s a meleg- vagy hidegfrontnak megfelelően — vagy energiafelszabadításra, aktivitásra, vagy energiafelhalmozásra, elraktározásra, erőgyűjtésre, pihenésre állítja be a szervezet működését. Az időjárás-változások, a légtömegcserét követő meteorológiai frontok — 15—20 évvel ezelőtti besorolás szerint mintegy 21 fajta különböző folyamat — hatása egyénenként változó. Ahogyan dr. Kérdő István, az ORFI főorvosa, az ismert bioklimatológus mondotta egy tájékoztatójában: „abszolút rossz vagy jó fronthatás nincs, mert ami az egyik ember szervezetének működésére kedvezőtlenül hat, az a másikét éppen kedvezően befolyásolhatja. Tehát nem lehet általános, mindenkire egyformán vonatkozó érvénynyel pontosan kiszámítani és meghatározni ezeket a komplex hatásokat, az függ az egyénnek a szervezetétől, időjárás-érzékenységétől, életkorától, egészségi állapotától is. Legelőször is azt kell tisztázni, hogy az egyén alkati adottságai, szervezetének működési jellegzetességei figyelembevételével az időjárás-érzékenység szempontjából melyik reakciótípushoz tartozik: a hideg- vagy melegfrontra érzékeny, avagy a vegyes típushoz tartozik-e? Ez utóbbi a két fő típus keveréke, és legfőbb jellemzője, hogy ha az illető beteg, vagy idős, alkalmazkodóképessége nagymértékben csökken mind a két frontátvonulás esetén”. Ha egészséges és fiatal, akkor viszont a vegyes típushoz tartozó, de jól alkalmazkodó emberekszinte érzéketlennek tűnnek az időjárás változásaival szemben. Náluk is kimutatható ilyenkor például a vér vegyhatásának lúgos, illetve a savas irányú eltolódása, de ennek nem érzik semmilyen következményét. Amikor az emberek alkalmazkodóképességét igencsak igénybe veszi, próbára teszi a hirtelen időjárás-változás (ami összefüggésben van a fokozott naptevékenységgel is), és hatására megszaporodnak a közlekedési balesetek, a hirtelen rosszullétek, hajlamosak vagyunk helytelenül mindent csak a frontátvonulások számlájára írni. A frontátvonulások idején például több a hirtelen halál, ez azonban nem azt jelenti, mintha a frontátvonulás lenne az oka a halál bekövetkezésének. A szóban forgó betegek állapota már eleve olyan volt, ami mindenképpen a halálhoz vezetett volna. Alkalmazkodóképesség A bioklimatológusok arra is felhívják a figyelmet, hogy azok az egészséges emberek, akiknél az időjárás-változás hatására halmozottan és fokozottan jelentkeznek bizonyos kellemetlen vagy kóros tünetek, azok se fogjanak rá mindent a frontra. A fronthatások csak azt a bajt, betegséget lobbanthatják fel, válthatják ki, amelyek már szervezetünkben lappanghattak, önmagunk iránti felelőtlenség, könnyelmű belenyugvás, ha ilyenkor csak legyintünk, hogy „semmi bajom, csak éppen front van megint”. Éppen hogy az a helyes, ha az ember ezt mintegy szervezete figyelmeztetéseként fogja fel, és alaposan kivizsgáltatja magát. Napjaink valóságához azonban az is hozzátartozik, hogy valóban érzékenyebbé váltunk az időjárás-változásokra, mint a régebbi korok emberei, mint akár nagyapáink, vagy apáink. A pedagógusok szerint ez már az iskolás gyermekeknél is megfigyelhető. A teljesen egészséges ember alkalmazkodóképessége is csökkenhet, ha állandóan természetellenes környezetben, urbanizációs ártalmak közepette él. Ha kevesebbet van kitéve az időjárásváltozás közvetlen hatásainak, nincs megfelelően hozzáedzve, ha nem mozog eleget a szabad természetben, ha életmódja rendszertelen, ha önmaga felborítja szervezetének biológiai ritmusát. Dr. Örményi Imre, az Országos Reuma és Fizioterápiai Intézet tudományos munkatársa, a biometeorológiai laboratórium vezetője, dr. Kérdő István tanítványa így vélekedik: — Saját magunk is „alájátszunk"’ annak, hogy időjárásérzékenységünk fokozódjon, hogy elveszítsük, csökkentsük alkalmazkodóképességünket. A rohanó élettempó, a negatív stresszhatások, hol nyugtatók, hol serkentők szedése, kávé, cigaretta, alkohol — és folytathatnám tovább —, sok minden közrejátszik ebben. Egy bizonyos idő után már az állandó fáradtságérzés is elegendő lehet ahhoz, hogy az időjárás hatásait még akkor is megérezze az ember, ha egészséges. Az időjárás-változások mindig hatottak az élő szervezetre, tudósok, orvosok régi feljegyzéseiben is olvashatunk róla. Csakhogy ma sokkal nagyobb mértékben reagálunk a fronthatásokra, és tudományosan elismert tény, hogy az urbanizáció fokozódása, a civilizáció, a technika fejlődése, a természetellenes életmód mennyire beleszól, mennyire közrejátszik ebben. Annak az energiának például, ami a gépet, a motort hajtja, elektromágneses komponense is van, amely bizonyos távolságban ugyanazt a biológiai hatást idézheti elő, amit az időjárás-változás, a légköri elektromosság vagy a naptevékenység — ha a gép mellett dolgozó ember érzékeny erre. Tehát, bár ez nem meteorológiai fronthatás, mégis hasonlóan reagálhat rá. Az ergonómusok feladata, hogy figyeljenek ezekre a hatásokra, és úgy szervezzék meg a munkafolyamatot, úgy helyezzék el a gépeket, hogy érzékeny idegrendszerű ember ne kerüljön bele egy-egy ilyen elektromos térbe, így sok baleset elkerülhető lenne. Ellenkező tulajdonságok — A különböző időjárás érzékenységi típushoz tartozó embereknek — például egy melegfrontra érzékeny feleségnek és egy hidegfrontra érzékeny férjnek — annyira mások a tulajdonságaik, hogy már azok kiegyensúlyozása is rendkívüli mértékben rányomhatja a bélyegét a közös élet megkövetelte alkalmazkodási képességre Hiszen például egy melegfrontérzékeny ember egészen más ételt szeret, más a napi életritmusa is, mint egy hidegfrontérzékenyé. A meregfrontérzékeny már reggel hatkor vidáman ébred, és azonnal rohan reggelizni, különben marja a gyomrát az éhség, és ideges lesz tőle. De ő este nyolckor a fáradságtól már valósággal belezuhan az ágyba. A hidegfrontérzékeny későn, éjfél körül fekszik, de ha lehetne, délig aludna. Reggel valósággal kitámolyog a fürdőszobába,kóvályog, mert olyan alacsony a vérnyomása, téblábol egy darabig, míg egyáltalán össze tudja magát valahogy szedni. Megiszik egy kávét, a munkahelyén még egyet, akkor kezd el csak ébredezni, s tíz óra tájt kezd majd eszegetni, s megy feljebb a vérnyomása. Ö, napi ritmusa miatt éppen a hajnali órákban tudná legjobban hasznosítani a pihenést. És még sorolhatnám, hogy alapvető dolgokban milyen lényeges eltérés van a hideg- és a melegfrontra érzékeny, típusú emberek között — nem kell tehát még frontátvonulás sem ahhoz, hogy összezördüljenek, hogy alkalmazkodóképességük pillanatnyilag csődöt mondjon. Csákváry Margit Budapesti Idegenforgalmi Vállalat külföldi és hazai turisták részére Budapest belterületén keres fizetővendég-szolgálati célra szobákat, vagy üres lakásokat és 3—4 szobás villalakást is. Jelentkezni lehet: Írásban, telefonon, vagy személyesen. Cím: BUDAPEST TOURIST SZERVEZÉSI CSOPORT V., Roosevelt tér 5. / Telefon: 186-003 vagy 173-555 9—16 óráig Magyar Nemzet Eltűnőben a fehér foltok Tévéállomás Vámosmikolán Ma, szerda délután 3 órakor adják át ünnepélyesen a Pest megyei Városmikola határában, a hegyeshegyi televíziós átjátszó adót. Az MSZMP váci járási bizottsága, a vári járási hivatal, a vámosmikolai pártvezetőség és a községi tanács által rendezendő ünnepségen Horn Dezső miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója mond ünnepi beszédet. A közelmúlt esztendőikben Barát Endre, a szobi választási körzet országgyűlési képviselője parlamenti interpellációval fordult a közlekedés- és postaügyi miniszterhez: az Ipoly mentén teljességgel láthatatlan a tévéműsor. A környék domborzati viszonyai miatt ugyanis rendkívül kedvezőtlen a televíziós műsorsugárzás vétele. Nem kellett sokáig várni az okos döntésre: nagyarányú társadalmi összefogással televíziós átjátszó adó épült. Mivel a kijelölt hely jóformán megközelíthetetlen volt, ez igencsak megnövelte volna a költségeket. De az érdekelt szervek összefogtak. A váci járás párt- és állami vezetői — a Hazafias Népfront közreműködésével — kezükbe vették a feladatok koordinálását. Az ÉDÁSZ az áramellátást oldotta meg, a KPM Budapesti Közúti Igazgasága az út megtervezését és kitűzését vállalta, a Vörös Csillag Tsz a szükséges területet bocsátotta ingyen rendelkezésre. S a járási párt- és népfrontszervek által szervezett társadalmi munkára jellemző, hogy az ötmillió forintos költségből csaknem hárommilliót fedezett ez a nagyszabású összefogás. Tökéletes hang és kép Tavalyelőtt megkezdődhettek a földmunkák, 1978- ban pedig a berendezés telepítése, december 20-án a próbaüzem, végül egy hete, április l11-én a sugárzás. Az építés egyik érdekessége volt, hogy az adót és az antennát tartó tornyot a lengyelek, ■ segítségével, helikopterrel emelték be, mert a daruskocsis ham , tudott a helyszínre eljutni. A vámosmikolai televíziós átjátszó adó a tévé első műsorát teszi láthatóvá olyan helyen, amely a Postavezérigazgatóság és a Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság adatai szerint abszolút fehér foltnak számított. Az imént megnevezett szervek ugyanis csak azt veszik a térképek megrajzolásánál figyelembe, ha a kép és a hang kifogástalan, tökéletes: a kásás, villogó képet a zúgó, el-elhaló hangot nem veszik számításba. Az Ipoly mentén — így Vámosmakolán — még ilyen vétel sincs, illetve az új adó átadásáig nem volt. S természetes, hogy a posta szakemberei ezt a szolgáltatást úgy tekintik, mint igen fontos közművelődési és tömegtájékoztatási feladatot. A megrögzött tamáskodók sem állíthatják, hogy a postának ezt a munkáját nehéz dicsérni. Bátran állíthatjuk: ebben a vonatkozásban kicsit a jelenlegi igényeket is túlszárnyalta a posta, noha vannak elmaradásai, például a második tévéműsor sugárzásában, hozzá szükség. Valamint hosszú évek türelmére. De az olyan okosan és értelmesen telepített berendezések, mint például a vármosmikolai, katalizátorként segíthetik a fejlődést: a környékén még az idén további öt, jövőre pedig újabb hét ilyen kisadót helyeznek üzembe, s ebből több a vámosikólás adóról táplálkozik majd. A második műsor ma még kicsit mostohább helyzetben van: Budapestről, Kab-hegyről, Tokajról és Pécsről sugározzák — mellettük négy átjátszó adó működik —, de az év végéig jelentékenyen javul a vételi lehetőség: a március 27-én átadott Kab-hegyi adó üzembe helyezésével már az ország területének negyvenegy százalékára jutott el a második műsor, még az idén fölavatják a szentesit, valamint megnövelik a budapesti adó teljesítményét, s akkor ez a szám ötvennégyszázalékra emelkedik. Műsorok az úrból Az idén tízesztendős a második tévéműsor és a színes sugárzás.. Ezen a csöndes évfordulón illendő szót ejteni a távolabbi jövőről is. Bár még messze az idő, amikor a második műsorból ugyanolyan lesz az ellátottság, mint az elsőből, a szakemberek máris beszélnek már a harmadikróll. Dr. Horváth Lajos, a Postavezérigazgatóság illetékes szakosztályvezetője azonban mindezt csak lehetőségként említi és hangsúlyozza, hogy 1990 előtt aligha számíthatunk rá. A dologhoz hozzátartozik, hogy a sugárzáshoz szükséges csatornákat nemzetközi egyezmények jelölik ki. Nos, a stockholmi konvenció meghatározta, hogy hazánk mely csatornákon sugározhat. Az azonban nem valószínű, hogy a harmadik tévéműsorhoz ugyanolyan gerinchálózatot építene ki a posta, mint az első kettőhöz, mert a beruházás 1975-ös árán mintegy kétmilliárd forintot tenne ki. Jóval egyszerűbb és olcsóbb megoldást kínál a vi .lágűr: a műsort fellőni egy távközlési műholdra, s a készülékek e szatellit fele írá , nyitott antennával közvetlenül vehetnék a műsort. Genfben néhány esztendeje már megszületett erre is a megállapodás: Magyarország öt csatornát kapott, és kijelölték a helyét a majdan fellövendő geostackmárius — a Föld felett lebegni látszó, valójában a Földdel együtt keringő — műholdja számára. A szputnyik az Egyenlítő fölött, harminchétezer kilométeres magasságban, a nyugati hoszszúság első fokán lebeg majd. A szakemberek véleménye szerint az első kísérletek 1985 táján várhatók majd, minden bizonnyal az Interszputnyikvagy az Interkozmosz-program keretében. Hozzá kell tennünk, hogy a Szovjetunióban már folynak ilyen kísérletek, és a kezdeti tapasztalatok is az elképzelések életrevalóságát igazolják. * Ma még ugyan nem tisztázódott végelegesen, hogy mi is a televízió és — immár nyugodtan idesorolhatjuk — a rádió: újság-e, vagy folyóirat; színház és mozi; agitációs és propagandaszócső; szórakoztató, vagy nevelő intézmény, iskola, vagy mindez együtt. A vagy-vagy aligha nyújthat feleletet, megoldást, csakis a helyesen kialakított arány vezethet sikerre. S ha erre gondolunk, valóban nagyon fontosnak kell tartanunk, hogy mindhárom rádió- és mindkét tévéműsor — lehetőleg minél kiforrástalanabb minőségben — eljusson a hallgatókhoz, a nézőkhöz. Gyulay Zoltán A fejlődés katalizátora Először külföldön jelent meg az alábbi gazdaságossági számítás, amelyet igazoltak a Magyar Posta adatai is. Egy ország teljes televíziós ellátottságának első kilencven százaléka ugyanakkora öszszegbe kerül, mint a következő kilenc, és ugyanannyiba, mint az utolsó egy százalék. Mindez tehát alapos anyagi megterhelést is ró a televíziós műsorsugárzás gazdáira , de végre kell hajtani. A gerinchálózat már évekkel korábban kialakult: összesen tizenegy nagyadó sugározza az első műsort, most az átjátszók telepítése folyik. A vámosmikolaival együtt huszonnyolc ilyen kisadó működik jelenleg — összesen mintegy száz-kétszáz darabra van szükség ahhoz, hogy az utolsó, legparányibb fehér folt is eltűnjék a térképről. Egy-egy átjátszó adó költsége átlagosan kétmillió forint — mindez bizonyítja, hogy tekintélyes summára van Korszerűsítik a belvárosi szolgáltató üzleteket Elkészült a belvárosi ipari szolgáltató hálózat idei és jövő évi egyesített fejlesztési terve Kétségtelen, hogy az üres üzlethelyiségek hiánya miatt új egységek létesítésére kevés a lehetőség. Erre való tekintettel e két év alatt csak a Ramovill Vállalat nyit három új javító üzletet a Belváros területén és pedig a Szerb utca 17. szám alatt egy új autórádió javítót, a Haris köz 3. és a Belgrád rakpart 20—21. alatt egy-egy háztartási gépjavító műhelyt. A Tempó Szolgáltató Szövetkezet a Henszlmann István utca 9. alatt barkács műhelyt, a Béke Kárpitos Szövetkezet a Molnár utca 22— 24. alatt bútorjavító műhelyt nyit, mint új egységet. Annál több lesz viszont a meglevő szolgáltató üzletek hálózatában a külső és belső átalakítás, korszerűsítés. Így például az Állami Fodrászat a Petőfi Sándor utca 3. az Engels tér 2., a Régi posta utca 19., a Fotó Optika Szövetkezet a Múzeum körút 19., az Október 6. utca 3., a Fortuna Cipész Szövetkezet az Október 11. utca 22., a Műhimző Szövetkezet a Duna utca 11., a Patyolat Vállalat a József nádor tér 9, a Budapesti Kötőipari Szövetkezet a Váci utca 8. és a Tanács körút 28—30., azEKISZ Szövetkezet József Attila utca 18., a Sikk Szövetkezet a Váci utca 23., a Petőfi Sándor utca Ifi., a Károlyi Mihály utca 7., a Modern Fodrászat az Október 6. utca 26., a Bajcsy-Zsilinszky út 40, a Váci utca 18., a Látszerészipari Szövetkezet a Szent István, körút 21. és a Kossuth Lajos utca 3. alatti üzleteit modernizálja. íj mozgalom. ..Aranykerék” A Fővárosi Közbiztonsági Tanács és a Magyar Autóklub ..Aranykerék” néven új mozgalmat indított a biztonságos járműközlekedés érdekében. Kedden délelőtt Deckner Tibor, az Autóklub főtitkára az Autóklub székházában ismertette a mozgalom l lényegét, amely elsősorban a magángépkocsivezetőket érdekli. A most elindított új mozgalom keretében három fokozatban rendeznek tanfolyamokat a magán-gépkocsivezetőknek. A mindhárom fokozatot sikeresen elvégzett, járművezetők Aranykerék-plakettet kapnak. ÚJABB ALKALOM AZ AJÁNDÉKOZÁSRA Figyelmébe ajánljuk az „a-? kozmetikai családot Dezodor Hajlakk Hajsampon Habfürdő 46 - Ft 50,- Ft 35 - Ft 70- Ft CSAK NÁLUNK KAPHATÓ! A A Centra Ara V. V.