Magyar Nemzet, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Vasárnap, 1979. április 1.« A szakosítás áruforgalma Tavaly a szakosított áruforgalom a tervezett célok szerint bonyolódott le a KGST- országokkal. A szakosított termékek 1978. évi áruforgalmában az első helyet a Szovjetuniófoglalta el 57.1 százalékkal, a másodikat az NDK 17.2 százalékkal, majd a Csehszlovák Szocialista Köztársaság következett 10,8 és a Lengyel Népköztársaság 8,5 százalékkal. A Szovjetunióval folytatott áruforgalomban a szocialista gépexport több mint felét értékesítjük. A hosszú távú együttműködést szolgálja a Vinnyica—Albertirsa között megépült villamos távvezeték, amely a Szovjetunió déli villamosenergetikai bázisával kapcsolja össze hazánkat. A hazai energiafelhasználásban a szovjet import részesedése 1980-ig 47 százalékra emelkedik. Ennek műszaki lehetőségét energetikai rendszerünk integrálódása biztosítja: a Barátság I. és 11. szőolajvezetékek a Testvériség földgázvezeték és a Béke villamos távvezeték rendszer az elektromos hálózatban. Általánosítható az a tapasztalat, hogy a magyar—szovjet gazdasági együttműködés időhorizontja kitágult. Kiinduló szrsa ugyan továbbra is a kétoldalú tervegyeztetés, de a gazdasági együttműködéssel Maszikonizot A lehetőség még több Gyártásszakosításunk és kooperációnk a szocialista országokkal Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó szerepet töltenekbe hazánk fejlődésében. Elsőnek említjük a jövőbeni gyarapodásunk szempontjából kulcskérdésnek minősített együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítését a KGST-országokkal, ezen belül elsősorban legnagyobb és legbiztosabb partnerünkkel, a Szovjetunióval. A kapcsolatbővítés alapot teremt számunkra a termelési szerkezet előnyös távlati kibontakozásához és fejlesztéséhez. Ez egyben döntő feltétele a tőkés gazdasági kapcsolatokkal járó bizonytalanság és kockázat mérséklésének is. Kulcskérdés Az MSZMP K3 határozata felhívja a figyelmet a termelési szakosítás és a kooperáció bővítésére a késztermékek, a gépipari alkatrészek és a részegységek, valamint a kohászati, vegyipari anyagok és félkésztermékek előállításában mutatkozó lehetőségek hasznosítására. — Milyen mértékű a haladás a gyártásszakosításban és a kooperációban a szocialista országokkal — ezzel a kérdéssel kerestük fel a Külkereskedelmi Minisztérium kooperációs önálló osztályát. Elmondották, hogy 1978-ban is folytatódott a tervidőszakra kötött két- és többoldalú szakosítási és kooperációs megállapodásokból eredő szállítási kötelezettségek teljesítése a több mint 90 sokoldalú és a csaknem 160 kétoldalú szerződés keretében. Ezeken túlmenően az elmúlt évben újabb három sokoldalú és 15 kétoldalú szerződés, illetve megállapodás aláírására került sor. Ezek közül figyelmet érdemel a Szovjetunióval kötött baromfitenyésztési együttműködés és a színezékek gyártására aláírt sokoldalú megállapodás. A KGST-országokba irányuló 3,5 milliárd rubeles magyar kivitelünknek már 3,5 százaléka, illetve az innen érkező importunknak 21 százaléka már valamilyen megkötött szakosítási szerződés alapján bonyolódott le 1978-ban. Ezekre a megállapodásokra épül a magyar autóbusz- és darugyártás, a számítástechnikai ipar, a bauxit-timföld-alumínium vertikum, a vegyipar és ezen belül a gyógyszergyártás. A gyártásszakosításban vagy kooperációban gyártott gépek és berendezések a kivitelben 53 százalékot, a behozatalban 44 százalékot képviselnek, adatait hosszabb távlatban vizsgálják. Az említettekhez kapcsolódva utalunk Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének legutóbbi moszkvai megbeszélésére. A megbeszélés során Kádár János és Leonyid Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet együttműködés sikeresen fejlődik. Ehhez meghatározó módon járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros együttműködése. A központi bizottságok széles körű tapasztalatcseréje, állandó kapcsolata, a rendszeres legmagasabb szintű találkozók mindkét párt tevékenységét gazdagítják, elősegítik azt, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió előtt álló feladatokat összehangoltan és mindkét fél számára előnyösen oldják meg. Versenyképesség A moszkvai tanácskozáson áttekintették a magyar—szevét Gazdasági kapcsolatok fejlesztésének távlati kérdéseit. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a termelési kooperáció és szakosítás folyamatának további elmélyítése a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a hosszú távú együttműködési alim-néziumok megvalósítása a KCBT keretében szilárd alapot "•a mH M nayarország és a Smvjetunió további gazdasági minn-náviéséhe". az egész szo- Pialidt a Vözrlicég fazdasági fel-4 tőképességének növelésében A magyar—szemét gazdasági kapcsolatokat tovább fejleszti az elmúlt év decemberében aláírt 1979. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv. A magyar exportban a többi között 4,1 millió rubel értékű, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban előállított és összeszerelt autóbusz és trolibusz hátsóhíd. 66 millió rubel értékű magyar számítógép és részegység, alkatrész szerepel. Műszer és híradástechnikai gyárainkból 19 féle gépkocsi tartozék kerül ki. Nagy részüket több mint 400 ezres szériában gyártjuk a Lada személyautókhoz. Beruházásaink megvalósításában, iparszerkezetünk átalakításában is nagy a szerepük a szovjet gépipar termékeinek. Példaként említjük a Bélapátfalvai Cementgyárhoz, a Dunai Vasmű konverteres acélművéhez, a Paksi Atomerőműhöz szállított és ezután szállításra kerülő nagy értékű szovjet berendezéseket. Hazánk több mint száz termelő vállalata vesz részt gyártmányaival a rubel- és nem rubelelszámolású kivitelben. Az idén a KGST-országokba irányuló kivitelünk növekedése gyorsabb lesz a behozatalnál. Igen fontos követelmény a kivitel gazdaságosságának javítása, árukínálatunk olyan bővítése, amely egyrészt az exportot számunkra kifizetődőbbé, a partnerek számára pedig vonzóbbá teszi. Nagy figyelmet szükséges fordítani a versenyképesség javítására, a termékek kifogástalan minőségére, a szállítási határidők betartására. Ezek jelentősen hozzájárulhatnak a termelési szakosítás és a kooperáció hatékonyabbá tételéhez. Vig István Nagyobb figyelmet a közép- és kistelepülések fejlesztésére S. Hegedűs László nyilatkozata A kormány döntése nyomán tart a hosszú távú településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. Gazdasági szakemberek, építészek, tervezők vitájában, gyakran eltérő nézetek kereszttüzében formálódnak Magyarország településeinek jövőjét meghatározó irányelvek. A Hazafias Népfront fórumain az elmúlt években a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek több ezer képviselőjével folytattak párbeszédet. Az eddigi tapasztalatokról, javaslatokról, a népfrontmozgalom állásfoglalásáról S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilatkozott: " A településfejlesztésnél három rendkívül fontos tényezőt kell kiindulásként figyelembe venni. Az első: épületeiben és emberi közösségeiben egyaránt minden település hordozza a múltat, egyebek között a történelmi átalakulás pozitív elemeit is. A második tényező — és ez már a mának szól: a település lakosságának az adott időszakban biztosítani kell az életfeltételeket, kielégítve az állampolgárok jogos igényeit. A már vázolt folyamatosság a jövőre is érvényes: a településfejlesztési munkával hozzá kell járulni a következő évtizedek, az utánunk jövő generációk kedvező életkörülményeinek megteremtéséhez. Éppen ezért a hosszú távú elképzeléseket a politikai döntésekben állandóan szembesíteni kell a valósággal. — Ez indokolta a kormány döntését, amely elrendelte az 1971-ben elfogadott hosszú távú koncepció felülvizsgálatát. A népfront jellegénél fogva — úgy is, mint politikai alapintézmény — elsősorban a lakóhelyen, a városokban és a falvakban tevékenykedik. Mindia fontosnak tartottuk a lakosság megkérdezését, véleményük, javaslataik megismerését. Közvéleményünk észrevételeit, javaslatait *cég értékese a Hazafias Népfront Országos Tp-"écsé-' titkársága és mozga’munk á’lásfoglalását elküldtük a kormányzati szervekhez is. — Megállapítottuk, hogy az 1971-es kormányhatározat végrehajtása nyomán — az eredeti célnak megfelelően — fokozatosan eltűnnek településszerkezetünk múltban gyökerező történelmi és gazdasági okokkal magyarázható torzulásai. Figyelemre méltó eredmények könyvelhetők el az egységesebb városhálózat kialakításában. A kormányhatározat megvalósításának tapasztalatai azonban a gondokra is felhívták a figyelmet. Ezek a nehézségek összetevőikben és megoldásukban egyaránt rendkívül bonyolultak, néhány lényeges vonást azonban feltétlenül ki kell emelni. Az egyik: a lakosság áttelepülése, s a lakóhely-változtatás a tervezettnél jóval nagyobb volt. Évente átlagosan 60 ezer ember költözött be a nagyvárosokba, a megyeszékhelyekre, és néhány más városba. Ésszerű és kívánatos, hogy a jövőben mérsékeljék a lakosság beáramlását és a fejlesztési összegeket elsősorban a települések alapellátásának és a széles körben igénybe vehető közép- és felsőfokú szolgáltatásoknak a bővítésére fordítsák. Arányosabb elosztással nagyobb támogatást kell adnunk a középfokú központoknak, a kisebb városoknak, amelyeknek a mintegy 6 millió lakosnak otthont adó falvak, tanyák ellátásából is részt kell vállalniuk. — Az eddig elmondottak alapján javasolja a népfront — s mert, társadalmilag indokoltabb és gazdaságosabb is — az eddiginél kiegyenlítettebb településfejlesztés kimunkálását és megvalósítását. — Nem valami éles fordulatra, hanem fokozatos és folyamatos intézkedésekre gondolunk. Nyilvánvaló, hogy a nagyvárosok továbbra is kiémelt fejlesztést kívánnak, de em° mert javítani kell az elosztási arányokon, valamivel több‘pénzt és sokkal több figyermet fordítva a kisebb városok és falvak fejlődésére — mondotta befejezésül L. Hegedűs László. Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására szombaton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. koszorúzási ünnepség Kossá Isván sírjánál Kossá István, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából, szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Kossá István sírját az MSZMP Központi Bizottsága nevében Dobrónaki Gyula és Horváth László, a KB tagjai, a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Ligeti László elnökhelyettes, és Moldován Gyula elnökségi tag, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium részéről Pállai Árpád miniszter és Földvári László miniszterhelyettes koszorúzta meg. Elhelyezték az emlékezés virágait hozzátartozói, harcostársai, barátai, valamint a vám- és pénzügyőr iskola Kossa István KISZ- alapszervezetének képviselői is. Emlékünnepséget tartottak szombaton Kassa István születésének 75. évfordulója alkalmából Pápán. Kossa István hosszú időn keresztül volt Veszprém megye és Pápa országgyűlési képviselője. Pápa központjában utcát neveztek el róla, s márványtáblán örökítették meg emlékét. A JemeniNemzeti Demokratikus Front küldöttségének látogatása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására március 27-e és 31-e között látogatást tett hazánkban a Jemeni Nemzeti Demokhitikus Front küldöttsége, amelyet Sultan Ahmed Omári elnök vezetett. A küldöttséget fogadta László Andor, a HNF CT elnökségének tagja és Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. A megbeszéléseken a jemeni politikusok tájékoztatást adtak a Jemeni Arab Köztársaság bélés külpolitikai helyzetéről, és a nemzeti demokratikus front tevékenységéről. A magyar tárgyaló felek népünk szolidaritásáról biztosították a jemeni hazafiakat. Új tejüzemet avattak Kaposvárott Javítja a minőséget, gazdagítja a választékot Kaposvár új tejüzeme, amelyet szombaton avatott fel Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A megyeszékhely keleti iparterületén 260 millió forintos beruházással épített új üzem jelenleg napi 100 ezer liter tej feldolgozására alkalmas, pasztőrözött tejet. Ízesített és savanyított termékeket, zsírdús tejkészítményeket, vajat, étkezési túrót és túrókészítményeket készít. Magyar kiállítás francia kisvárosban A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójára emlékezések során a Párizs környéki Noisy le Grand kisvárosban kiállítás nyílt a magyar aktivista művészeti mozgalomról. A Magyar Nemzeti Galéria, a Munkásmozgalmi Intézet, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Kulturális Minisztérium, a párizsi Magyar Intézet és a párizsi Magyar Sajtóiroda közreműködésével Charles Dautrey és Jean-Claude Guerlain francia művészettörténész szervezte tárlatot . Marie- Therese Goulmann polgármester, a francia nemzetgyűlés kommunista képviselőcsoportjának alelnöke, és Klein Márton, a párizsi Magyar Intézet igazgatója nyitotta meg. Jelen volt Jacques Chambaz, az FKP Politikai Bizottságának tagja, és Pehr Imréné, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Borbándi János hazaérkezett Phenjanból Szombaton hazaérkezett Phenjanból az a magyar küldöttség, amely a magyar-koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság negyedik ülésszakán vett részt. A delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társelnöke vezette. Az érkezésnél a Ferihegyi repülőtéren jelein volt Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete is. A magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság március 25. és 29. között Phenjanban tartotta 4. ülésszakát. A két tárgyaló küldöttséget Borbándi János, a Minisztertanács elnökhhelyettese és Kang Hi Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsának elnökhelyettese vezette. Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményeit és meghatározták, a további munka főbb feladatait. Megállapodtak abban, hogy hosszú távú gazdasági együttműködésre vonatkozó javaslatokat dolgoznak ki. Tervbe vették, hogy további tárgyalásokat folytatnak a sub kereskedelmi áruforgalom fejlesztéséről és megvizsgálják egy hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás megkötésének kérdését. Egyidejűleg tartotta ülését a műszaki-tudományos együttműködési albizottság, amely arról határozott, hogy a jövőben szakmai delegációk, műszaki dokumentációk, és termékminták cseréjére kerül sor. ki Borbándi Jánost fogadta Li Szong Ok, a KNDK közigazgatási tanácsának elnöke. Az európai biztonság és együttműködés spanyol bizottságának tárgyalásai Szombaton elutazott Budapestről az európai biztonság és együttműködés spanyol bizottságának küldöttsége, amely az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának meghívására. Marisa Rodriguez Mojos elnök vezetésével március 27. és 31. közöttlátogatást tett hazánkban. * A spanyol küldöttség magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytatott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága és az Országos Béketanács képviselőivel, valamint látogatást tett a Magyar Külügyi Intézetben. A küldöttség Győr-Sopron megyei tartózkodása során megismerkedett a megyei népfrontbizottság béke-, barátság és szolidaritási tevékenységével, s ellátogatott a győr-ménfocsanaki Veres Péter Temetőszövetkezetbe. A megbeszéléseken és találkozókon az európai biztonság és együttműködés spanyol bizottsága küldöttségének tagjai tájékoztatást adtak a különböző politikai irányzatokhoz tartozó személyiségeket egyesítő spanyol bizottság tevékenységéről, s azon erőfeszítéseikről, amelyeket a jövőévben Madridban sorra kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozó társadalmi előkészítése érdekében fejtenek ki, különösen azért, hogy a spanyol társadalom minél szélesebb körben ismerje meg az európai biztonsággal és együttműködéssel összefüggő feladatokat. A magyar egészségügyért Az orvosszövetség küldöttközgyűlése A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy az elkövetkező években hazánkban rendezik meg a Nemzetközi Élettani Társaság kongresszusát, a XII. tül-orr-gége világkongresszust és a haematológus és vértranszfúziós világkongresszust — hangzott el a MOTESZ szombati küldöttközgyűlésén. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri dísztermében Juhász Jenő egyetemi tanár, a MOTESZ főtitkára értékelte a 22 050 tagot tömörítő szövetség múlt évi munkáját. A tavalyi év legfontosabb feladata volt a lakosság egészségi állapota alakulásának felmérése, az anya-, csecsemő- és a gyermekvédelem, az iskolaegészségügy, a közegészségügy és a járványügy helyzetének vizsgálata, s a továbbfejlesztést biztosító feladatok reális meghatározása — mekt-adotta. A szövetség tavaly 15 kongresszust rendezett. Aktívan bekapcsolódott a nemzetközi tudományos életbe. A szövetség 13 tagját választották be a nemzetközi szervezetekbe tisztségviselőnek és bizottsági tagnak, s 11-en nyertek tiszteletbeli, 9-en pedig levelező tagságot. Ugyanakkor a hazai társaságok 46 külföldi tudóst fogadtak tagjaik közé. A küldöttközgyűlésen Zoltán Imre egyetemi tanár, a MOTESZ elnöke átadta a szövetség tudományos pályadíjait. Az első díjat Perszász János és Bíró József vájárolt munkájának energetikai jellemzéséért, valamint Kovács István, a „Néhány antibiotikum stabilitásvizsgálati eredménye” című munkájáért nyerte el. Automatizált kohászati üzemek Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a KGST vaskohászati állandó bizottsága magyar tagozatának vezetője abból az alkalomból, hogy szombaton befejeződött fővárosunkban a VI. nemzetközi kohászati és automatizálási konferencia és kiállítás, nyilatkozatot adott. Elmondta, hogy a folyamatos acélgyártás, a hengereltárutermelés és minden más vaskohászati munkafolyamat szabályozása, a minőség egyenletességének rendszeres ellenőrzése ma már csak automatizált rendszerek alkalmazásával oldható meg. A különböző automatizálási eszközök és műszerek fejlesztésében és szakosított gyártásában a KGST-tagországok és Jugo-szlávia szorosan együttműködik, valamennyien sürgető feladatnak tekintik a folya- matirányító rendszer beveze- tését az egész kohászati tér-ehelésben. A miniszterhelyettes, aki ezúttal a konferencia elnöki tisztét is betöltötte, kifejtette: a kohászati üzemekben egy-egy automatizált eszközt eddig inkább csak egyedi méréseknél, vezérléseknél alkalmaztak. A feladat a teljes technológiai folyamat komplett automatizálása. Mindehhez felhasználják az elektronikai ipar legújabb vívmányait, a számítógépeket, a különböző részegységeket, például félvezetőket, tranzisztorokat, integrált áramköröket. Példaként említhetjük, hogy az automatizálás, eddigi eredményeként az Ózdi Kohászati Üzemekben megtízszereződött a hengerlési sebesség. . Kazinczy-érmek pedagógusjelölteknek Juhász Krisztina (ELTE), Papp Györgyi (budapesti tanítóképző), Török Mária (szegedi Juhász Gyula tanárképző), Frankó Emília (ELTE), Majoros Zoltán (szentendrei Kossuth Lajos katonai főiskola), Éles István (budapesti tanítóképző), Mesterházi Ferenc (győri tanítóképző), Borók Erzsébet (szegedi József Attila tudományegyetem), Révész Mária (szarvasi óvónőképző) és Rácz Erzsébet (szegedi tanárképző) kapta meg szombaton a Kazinczy nevét viselő Szép magyar beszéd országos verseny díjait. A díjakat — a Kazinczy-érmet és a pénzjutalmat — Benkő Loránd akadémikus tanszékvezető egyetemi tanár és az alapítványt tevő Péchy Blanka színművésznő adta át