Magyar Nemzet, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

­­ l szombati francia lapok is az OPEC-áremelés fényében ranervtálják a tokiói egyezséget: pozitívnak tartják a komp­­ai­sszumot, de nem elegendőnek. A szocialistákhoz közel álló Matin szerint. ..a hetek nemzetközi nagymiséje nem volt bwve­le, ám nem sikerült elűzni az új energiaválság kísérte­ A de Figaro — több nyugati kommentárral egybehang­­ú — elmarasztalja az olajtermelőket, mondván,, hogy az EC nem volt hajlandó felnőtt módjára viselkedni”. A töb­­b államok képviselői és a Közös Piac hivatalnokai szorola­ Londonban közvetlen tanácskozásokat kezdtek, igaz, csu­­i „technikai kapcsolatfelvételt” emlegetnek, ám a párbe­dhez mégis fűznek bizonyos reményeket Nyugat-Európában, s gondolják a találkozó mérsékelheti a termelők és a fo­­sztok ellentéteit. Tokió után Carter elnök Szöuliban tárgyal, immár nem gaz­dg­ kérdésekről, hanem az ázsiai stratégiáról, Washington dl-­keleti politikájéról. Eközben az Egyesült Államok latin­­Az MTI jelenti: Pója Fri­gyes külügyminiszter meghí­vására dr. Kurt Waldheim, az Egyesület Nemzetek Szerveze­­tének főtitkára és felesége a közeli napokban hivatalos lá­togatásra Magyarországra ér­kezik. Mint az AFP beszámolt ró­la, Waldheim főtitkár pénte­ken indult több hetes európai é­s afrikai körútra. A főtitkár szombaton érkezett Genfbe. A külügyminisztérium meg­hívására június 23—30. között hazánkban tartózkodott dr. Rolf G. Brömerstedt, az ENSZ főtitkárhelyettese, az­ ENSZ leszerelési központjának vezetője. Megbeszéléseket folytatott Szarka Károly kül­­ügyminiszter-helyettessel, s fo­gadta őt Puja Frigyes külügy­miniszter. jf: a § á r n a p, 1919, július 1. ■'................................. —r t $omaxH MtÓTédharcai A demokratikus kormány elutasítja Washington rendszermentő kísérleteit A külpolitikai btelvek­ VILÁGSZERTE nagy a visszhangjuk a hájón lezajlót! fontos­­ nemzetközi tanácskozáséiul a*. A szocialista országokban mél­tatják a KGST moszkvai ülésszakát, az ott elfogadott doku-­­ menntumok jelentőségét, s többen kiemelik a hosszú távú cél-­­ programok számottevő szerepét. Egy-két nyugati hírm­agya­rázó fő — például a londoni Financial Times cikkírója — azt fejte- t gette, hogy távlati energiagazdálkodásukban a KGST tagálla- i mai fokozottan számításba veszik az atomipart. A keletirayti­­kapcsolatok hangsúlyozott értékelésére utal, hogy Helmut és Margaret Thatcher után Giulio Andreotti is össze­­moszkvai megállóvá. A tokiói tőkés csúcstalálkozó­. Wiz olasz, miniszterelnökkel Koszigin szovjet kormányfő tár­­­­gyait, egyebek között, a hosszú távú gazdasági együttműködés­r­­ől is.­­ A hetek tokiói találkozójához fűzött megjegyzéseket a moszkvai Pravda, a többi között, hangsúlyozván, hogy a japán fővárosban folytatott eszmecserék megmutatták, a lökés­rend körülményei között az államok vezetői képtelenek egyezségre jutni az alapvető gazdasági kérdésekben. A lap kifejti, hogy a ,,tokiói kiáltvány” bővelkedik jámbor óhajokban, de szűköl­­­ ködik a konkrét kötelezettségvállalásban. Abban ugyan meg-­­ egyeztek a hetek, hogy az energiahordozók kérdése immár­­ „botránykő”, és hogy ennek eltávolítása nélkül nincs remény­­ a gazdasági élet fellendítésére, a munkanélküliség visszaszorí­­­­tására, ám a kézzel fogh­ató gazdasági intézkedések megvitatá­sakor nyomban felszínre kerültek az ellentétek. A szükséges korlátozásokat mindegyik tárgyaló fél úgy képzelte, hogy a takarékosságra lehetőleg inkább a többi partner vállaljon mi­nél nagyobb kötelezettséget. Miközben a fejlett, tőkés államokban már fölmérik, hogy mibe kerül az olajáremelés , Olaszországnak például 3­6 mil­liárd dolláros többletkiadást jelent félhivatalos becslések sze­rint —, s azt latolgatják, hogy miként ellensúlyozzák az­ OPEC döntését — Belgiumban tízszázalékos energiacsökkentési ter­vet helyeznek kilátásba —, a politikusok és hírmagyarázók a tokiói csúcs fejleményeit is az­ olajtermelők döntéseivel hozzák­­ összefüggésbe. Schmidt­ kancellár szerint „nincs ok pánikra”,­­ de az NSZK-nak a nyolcvanas évek második felében esetleg­­ fellépő nehézségekre gondolva már most cselekednie kell.­­ A nagyon atlanti­ párti­ Frankfurter Allgemeine Zeitung nem egészen így­­vélekedik: bár az olajárak tovább emelkednek, s a legjelentősebb fogyasztók csak kis erőfeszítéseket tesznek­­ a behozatal csökkentésére — írta a frankfurti újság. Különö­­ö­sen megrója a lap Washingtont: az­ amerikai vezető hatalom­­ „a jelek szerint megbénult”, „egy vezető hatalom, amely nem­­ vezet, a becsapolt partnerek, akik a kétséges siker érdekében ■ meghunyászkodnak” — ez­ e tokiói csúcs nem éppen biztató a mérl­ege a frankfurti hírmagyarázó tolmácsolásában s ezért­­­irta, jobb lett volna, ha nem kerül sor a találkozóra. A Frank­­­­furter Rundschau úgy látja, hogy C­arter elnöknek sikerült el­­­­kerülne Tokióban azt, amitől az a­meri­kai fogyasztók úgy fél­nek, mint a fűztől, nevezetesen az ígéretet a rat­iká­l olaj­­i takarékosságra. Valamivel derűlátóbban ítéli meg a ás­ta 10 0-t a General-Anzeiger, egyfelől hangsúlyozva, hogy az­ ame­­aiak végre elkötelezték magukat kézzel fogható takarék­os­­i célok mellett, másfelől a résztvevők jó szándékukról tet­­tan­úb­i­zon­­­sá­got. éléről, ha az Egyesült Álla­mok biztosítja, hogy távozása után nem oszlatják fel a nem­zeti gárdát és az új kormány­ba mostani miniszterek is be­kerülnek. A nicaraguai parla­ment Managuában összeült képviselői között a bejelentés nyomán heves utódlási harc robbant ki. Egyszerre négy önjelölt is ajánlkozott a dik­tátor helyére, köztük Julio Quintana jelenlegi külügymi­niszter. Amerikai hivatalos személyiségek kijelentették ugyan, hogy Somoza távozásá­nak feltételeiről már nem­ le­het tárgyalni, de ezzel egy időben az Egyesült Államok folytat­ja a diktátor hadsere­gének katonai támogatását. Thania Garcia, a sandinista nemzeti felszabadítási front különyi bizottságának szóvivő­je Montrealban elmondotta, hogy a nemzeti gárda — Gua­temalán és Salvadoron ke­resztül — rendszeres lőszer­­utánpótlást kap az Egyesült Államoktól. Az „amerikai tá­mogatás teszi lehetővé, hogy Somoza folytathassa a nicara­­guai nép elleni irtóhadjáratát” — hangsúlyozta a sandinisták szóvivője. A sandinista nemzeti felsza­badítási front éppen a védte­len lakosság­­életének meg­óvása érdekében úgy döntött, hogy ideiglenesen visszavonja erőit Managua szegénynegye­­deiből. A nemzeti gárda ter­rorbombázásai eddig 15 ezer áldozatot követeltek a fővá­rosban A beállt tűzszünet alatt Managua lakossága tö­megesen hagyja el lakhelyét. Az AFP beszámolója szerint a fegyvernyugvást az Egyesült Államok arra használta fel, hogy tíz katonai repülőgépet küldött a nicaraguai főváros­ba a nemzeti gárdának szánt lőszerután­pótlással. Az ország déli részén a nem­zeti gárda 300 katonája szállt partra el Naranjo körzetében. A partraszállást a diktátor ,,a lázadók ellen indított nagy­arányú ellentámadásnak” pró­bálta beállítani. A szandinista hazafiak visz­­szaverték a diktátor alakula­tait és folytatják Rivas ostro­mát. Harcokról érkeztek hí­rek az ország más területei­ről is. A diktátor hajlandó lemondani, ha ,, 11 éves niódrisi harc !Niraraguában­erikai stratégái Nicaraguával bajlódnak. A nemzeti új­té­­tés kormánya minden olyan amerikai tervet elvet, amelynek ió a Somosa-rendszer átmentése. A diktátor kabinetjéből ■b miniszter próbált menekülni de Somoza róiuse parancsolt maradni, kényszerültek. A Neue Zürcher Zeitung szerint asodnak a somoz­ista tábor szétesésének a tétei, fől­nt­a­dódnak­árgyalások az esetleges utódról, de Somoza még mindig a távozást fojlelő nyilatkozatot követően­ ­próbál időt nyerni. Lemondása azonban a lap szerint sem felséges. Hírügynökségi jelentések szerint a nicaraguai nemzeti újjáépítés kormánya elutasít minden olyan amerikai ter­vet, amelynek az a célja, hogy átmentse Sonjoto rendszerét a diktátor távozása utáni idők­re. Az egyetlen elfogadható ál­láspont az Egyesült Államok részéről csak az lehet, ha Wa­­shington, amely szintén az AÁSZ nicaraguai határozata helett szavazott, megszakítja diplomáciai kapcsolatait So­mozával és elismeri a nemzeti újjáépítés kormányát — je­lentette ki a nicaraguai ellen­zék kormányának San José­ban kiadott nyilatkozata, ame­­lyet azt követően hoztak nyil­vánosságra, hogy az amerikai kormány képviselője tárgyalá­sokat folytatott a nemzeti új­jáépítés kormányával. Hírügynökségi jelentések szerint Somoza diktátor Wa­shington tudomására hozta­­hajlandó távozni az ország Ilaztínkba látogat a­ KÜVSZ fotitkára 1HC .sloszkvai megálló, Tokió után Koszigin és Andreotti esk­­ merszrrk­ Moszkvából, jelenti az MTI. A szovjet—olasz kapcsolatok­ról, a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott szombaton Moszkvában esz­mecserét Koszigin szovjet kor­mányfő és Gromiko külügy­miniszter Andreotti olasz mi­niszterelnökkel és Forlani külügyminiszterrel. Az olasz államférfiak a tokiói tőkés csúcstalálkozóról hazatérőben tartottak megállót a szovjet fővárosban, hogy találkozhas­sanak a szovjet kormány ve­zetőivel. Az olasz politikusok a tár­­gyalás során üdvözölték: Leo­­nyid Brezsnyev és Jimmy Carter bécsi csúúcstalálkozójá­­nak eredményeit, a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról kötött szovjet—amerikai szerződést. Szovjet és olasz részről egyaránt megállapítot­ták: a szerződés ösztönzőleg hathat a leszerelésről folyta­tott egyéb tárgyalások haté­konyságára, megszilárdítja az enyhülés politikáját, elkiseníti a nemzetközi politikai légkör megjavulásá­t. A felek kijelentették, hogy a lehetőségekhez képest minél szélesebb körben kívánják összeegyeztetni a két ország erőfeszítéseit az enyhülés, a leszerelés és a béke érdeké­ben. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a politikai együttműkö­désnek, a két ország közötti rendszeres politikai konzultá­ción­ak. A kétoldalú kapcsolatokról szólva mindkét rész­ről elége­detten állapították meg, hogy ezek minden területen kedve­zően fejlődnek. A Szovjetunió és Olaszország egyaránt foly­tatni kívánja a­ kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztését a két ország népei­­nek javára. A kereskedelmi forgalom jelentős mértékben megnövekedett és a további bővítés érdekében a két or­szág képviselői folytatják a tárgyalásokat új, hosszú távú szerződések kidolgozására. A megbeszélés tárgyszerű és baráti légkörben folyt le. Csapatkivonásnk.. ..emberi salak”­s ártér sz­öuli tárgyalásainak napirendjén Hírügynökségi jelentések sze­rint Carter amerikai elnök szombaton megérkezett, Szöul­ba, miután Tokióból jövet az előző éjszakát egy amerikai katonai táborban töltötte. Carter elnök szombaton Szöulban másfél órát négy­­szemközt tárgyalt­­ák. Csong Hi dél-koreai elnökkel, majd 80 perces plenáris ülésen foly­tatódott a megbeszélés — kö­zölte Jody Powell, az ameri­kai elnök szóvivője. A tárgya­láson , bebizonyosodott — hangsúlyozta az AFP tudósí­tója —, hogy az emberi jogok dél-koreai megsértése beár­nyékolja a két ország kapcso­ltát. Az amerikai szóvivő je­lezte, hogy ez­ a probléma fontos helyet kapott a négy­­szemközti találkozón. A kö­­zéppontban azonban ,­a Ko­reai-félsziget biztonságával és a Dél-Korea katonai védelmé­re vállalt amerikai kötelezett­­séggel összefüggő kérdések ál­lottak”. Az első témakörrel kapcsolatban az amerikai szó­vivő csak annyit mondott, hogy megvitatták a feszültség enyhítésének a módozatait. Carter megerősítette: helyesli a Phenjan és a Szöul közvet­len párbeszédének elkezdésé­re irányuló lépéseket. Megvi­tatták a Dél-Koreában állo­másozó amerikai szárazföldi csapatok kivonásának tervét is, de az amerikai szóvivő hangsúlyozta, hogy Carter eb­ben a kérdésben csak hazaté­rése után dönt majd. Carter — emlékeztetnek rá a hírügy­nökségek — 1976-ban azt ígér­te, hogy 1982-ig­ hazarendeli a 33 000 fős szárazföldi haderőt de a kivonás tervét idén feb­ruárban befagyasztotta. Thatcher brit miniszterel­nök szombaton reggel kétna­pos látogatásra az ausztrál fő­városba érkezett. A politikus­­asszony tájékoztatta Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnö­köt a tokiói csúcs eredményei­ről és tárgyalásokat folytatott, vele a „vietnami menekült­­problémáról”, a Brit Nemzet­­közösség júliusban sorra ke­rülő lusakai értekezletéről és országaik gazdasági kapcsola­tai­ról. Giscard d'Eostaina francia elnök szombaton elindult ha­zafelé a japán fővárosból. Schmidt nyugatnémet kan­cellár tokiói nyilatkozatában ,,meghatározó jellegűnek” ne­vezte a tokiói csúcs ered­mé­nyeit a részt vevő országok jövőbeli gazdasági fejlődése szempontjából. Schmidt hang­súlyozta: az érintett országok late nsspitípak ..gü­nkeresen meg kell változtatni bizonyos élet­módjához tartozó szokásait”. Amerikai társadalmi hírrtrcilik elítélik a Vizitam Frtiines rágalomba­­­tárától San Franciscóból jelenti a TASZSZ. Az amerikai—viet­nami baráti tár­sa­ság, a „Nők, ha­­rol­latok a békéért” elneve­zésű mozgalom és több más amerikai társadalmi szervezet nyilatkozatban ítélte el az úgynevezett ,,menekültkérdés” kapcsán indított Vietnam-el­­lenes rágalomhadjáratot. Az Egyesült Államok nyu­gati partvidékének közéleti személyiségei a közelmúltban delegációt küldtek a VSZK- ba, és ez a küldöttség egyetlen bizonyítékot sem talált arra, hogy a Vietnamból távozó személyek jogaik korlátozása vagy valamiféle üldözése miatt hagynák el hazájukat. A küldöttség kedvező tapasz­talatokat szerzett a vietnami nép nagyszabású alkotó mun­kájáról, amely a lakosság élet­körülményeinek javítását szol­gálja. Ugyanakkor meggyő­ződhetett arról is, milyen sú­lyos következményei , voltak Kína Vietnam ellen elkövetett agressziójának. A nyilatkozat leszögezi, hogy éppen az Egyesült Álla­mok és pekingi követői biz­tatták fel Vietnam elhagyásá­ra a lakosság bizonyos réte­geit, köztük azokat a volt zsoldosokat, akik a szennyes háború idején az amerikai hadsereg szolgálatában álltak, és persze azokat, akik nem ér­tenek egyet a szocialista re­formokkal, illetve akik felül­tek Peking provokációinak, fenyegetéseinek vagy éppen csábító ígéreteinek. Párizsból jelenti az MTI. A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága közlemé­nyt adott ki azokról a tárgyalá­sokról, amelyek a francia bal­oldal politikai pártjai és szer­vezetei között folytak június 25. és 27. között — eredmény nélkül — az indokínai mene­kültek megsegítésének össze­hangolásáról. A PB közleménye rámuta­tott, hogy a tárgyalásokon a szocialista párt vezetői nem a konkrét segély­intézkedésekre összpontosították erőfeszíté­seiket, hanem arra törekedtek, hogy az összes részt vevő szer­vezetekkel feloldoztassák a szocialista pártot (gyarmato­sító) múltja alól és a Vietna­mi Szocialista Köztársaságot tegyék felelőssé olyan kérdé­sekben, amelyekért nem felel, továbbá, hogy a Franciaor­szágban befogadott indokínai menekülteket az FKP elleni manőverekre használják fel. Az FKP közleménye kifejti a párt álláspontját, amely sze­rint azonnali konkrét intézke­désekre van szükség a mene­kültek megsegítésére nemzeti és nemzetközi szinten egy­aránt. Franciaországnak ki kell vennie részét ebből az akcióból, de ez nem irányul­hat a Franciaországban élő külföldi munkások, ellen és a menekülteket olyan helysé­gekbe kell irányítani, amelyek eddig nem viselték a külföl­diek befogadásának terheit. A siaterriptti bizottság megvitatja a nem nukleáris országok kisfán­yágát Genfből jelenti a PAP. A genfi leszerelési bizottság, ülésszaka következő napirendi pontjaként, megkezdte a nuk­leáris fegyverekkel nem ren­delkező államok biztonságá­nak garantálásával összefüg­gő kérdések megvitatását. A vitában felszólalva a Len­gyel Népköztársaság állandó képviselője kijelentette: or­szága más szocialista orszá­gokkal együtt támogatja a biztonsági garanciák kérdésé­ben előterjesztett szovjet kez­deményezést. Emlékeztetett arra, hogy ellentétben más hatalmak egyoldalú garan­ciáival — amelyeknek értel­mében bizonyos feltételek kö­zepette nukleáris fegyvert al­kalmaznának az ilyen fegy­verrel nem rendelkező álla­mok ellen — a Szovjetunió kinyilvánította készségét an­nak garantálására, hogy a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok ellen nem alkalmaz ilyen fegyvereket és nem is fenyegeti őket ilyen fegyverek bevetésével. Sz«vjet-i kereskedelmi KnlÖRhiinilsái terve a * ii Washingtonból jelenti a TASZSZ. Véget ért a szov­jet—amerikai kereskedelmi­­gazdasági tanács végrehajtó bizottságának Washingtonban megtartott ülésszaka. A felek áttekintették a két ország ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latainak fejlődését és a közö­sen létrehozandó objektumok költségeinek kérdését. Szóba került egy különbizottság fel­állí­tása is, amely segítséget nyújtana az amerikai kis- és középvállalatoknak a Szovjet­unióval folytatott kereskede­­­ lemben. Megvitatták, hogyan ■ mnerikik­ mrgbp»zrbr«ek izletköl­bek ösztönzésére növelhetnék a nagyméretű, közösen létrehozott objektu­mok számát, milyen új elszá­molási formákat alkalmazza­nak, amelyeknek segítségével a szerződéseket hosszú lejá­ratra köthetnék. Az amerikai küldöttség be­számolt azokról az intézkedé­sekről, amelyeket az Egyesült Államokban a kétoldalú ke­reskedelmi és pénzügyi kap­csolatokat akadályozó rendel­kezések, elsősorban a Jack­­son—Vanik-féle diszkriminá­ciós törvénykiegészítés eltör­lése érdekében tettek. Afrngiszl­i bébiédp az etióp forradalom jubileumán Addisz Abebából jelenti az ADN. Az etiópiai forradalom a győzelem óta eltelt öt évben fontos tapasztal­atokat gyűj­tött, kivívta a világ összes ha­ladó erőinek támogatását ,a rok­onszen­vet. Ezt mondotta Mengisztu Hailé Mariam, az etiópiai ideglenes katonai kor­mányzó tanács elnöke, az or­szág állam- és kormányfője a fegyveres erők koordinációs bizottsága megalakulásának 5. évfordulóján rendezett nagy­gyűlései. Az etiópiai vezető beszédé­ben felhívta az ország forra­dalmi erőit, hogy fokozzák harcukat a munkásosztály pártjának létrehozásáért, ön­feláldozó módon járuljanak hozzá a fejlődés jelenlegi ne­héz szakaszának a lezárásá­hoz. Mengisztu hangoztatta, hogy a megalakítandó pártot a marxizmus—len­in­izmus esz­méinek kell vezérelniük. A továbbiakban a szónok az etiópiai forradalom nemzet­közi jelentőségéről szólva rá­mutatott,­ hogy az szerves ré­sze a világforradalmi folya­matnak, s ennek is köszönhe­tő, hogy a szocialista közösség országai felléptek védelmében. A külpo­s­i O­fPrága. MTI) Gustáv Hu­sák, Csehszlovákia köztársasá­gi elnöke üdvözlő levelet kül­dött Frantisek Tomásek bíbo­roshoz, Prága érsekéhez abból az alkalomból, hogy a főpap szombaton töltötte be 80. élet­évét. ›$› (Vatikán, AP) II. János Pál pápa szombaton konzisz­­tóriumot tartott és azon 14 új bíborost iktatott be a bíboro­sok kollégiumába. Az újonnan kinevezett bíborosok között hat olasz, két lengyel, egy me­xikói, francia, ír, kanadai, vietnami és japán szerepel. Az újonnan kreált olasz bíbo­rosok között van Agostino Ca­­saroli, akit áprilisban ügyve­zető vatikáni államtitkárrá neveztek ki. O (Accra, AFP) Nem lesz több kivégzés Ghánában. Ezt ígérte Rowling százados, a forradalmi tanács elnöke. Ki­fejtette, hogy a hatalmat a nép kezébe kell adni. ti­ka hívei O (Teherán, TASZSZ) He­lyi tanácsokat szerveznek Iránban. Tagjaikat megvá­lasztják — ezt tartalmazza a tanácsok megalakításáról nyil­vánosságra hozott törvény. Teheráni lapértesülések sze­rint a sah két volt tábornoka titokban hazatért és kormány­­ellenes mozgalmat akar szer­vezni Kelet-Iránban.­­ (Frankfurt, DPA) A szá­mos terrorakciójáról hírhedett NSZK-beli „Vörös Hadsereg Frakció” Andreas Baaderr­ól elnevezett különítménye a Frankfurter Rundschau című lapnak írott levélben magára vállalta a június 26-én, Haig tábornok ellen elkövetett me­­rényletkísérletet. A NATO európai haderőinek azóta le­köszönt főparancsnoka elleni terrorakció a levél szerint a csoport által elkövetett „mű­szaki hiba” miatt nem lett si­keres. %

Next