Magyar Nemzet, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
14 Madar Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma Lévay József rejtélye ZÖLDFEDELŰ KIS KÖNYV a debreceni Egyetemi Könyvtárban került a kezembe. A Pesten, 1848-ban kiadott, könyvben — saját kezű dedikációként — egy korábban ismeretlen Lévay-vers: Tizi szerelmed lombos fája, A boldogság madarának Legyen kiválasztott tanyája... Csevegjen ott ez a madárka Víg repkedéssel télbe-n várba’ S még akkora maradjon ott, Mikor már a lomb elhullott! .. . Vajon ki lehetett a rejtélyes-ismeretlen hölgy, akihez vagy akinek Lévay József e sorokat írta? Az irodalomtörténészek és a lexikonok ugyanis egybehangzóan állítják: Lévay „a szerelem áldása nélkül .. . magánosan élt, sok tisztességben, de egyszerű, mondhatni szigorú körülmények között”. Így nem élmény, hanem csak ..holtig tartó ábránd az az érzelem, mely Lévay szerelmes verseit szüli... az eszményt kedves, ki után a költő sóvárog... az nem a külső világban, létezik, hanem a költő képzeletében". Pedig Lévay József sok és szép szerelmes verset irt. S bizonyos, hogy ezek a versek a Tompa Mihályhoz, Gyulai Pálhoz, Arany Jánoshoz fűződő meghitt barátságát is mélyítették. S ahhoz is hozzájárultak, hogy Lévayt a Tudományos Akadémia tagjává választották és 1862-ben korának talán legnagyobb írói megtiszteltetését, a Kisfaludy Társaság tagságát is elnyerte. A REJTEL 1! már-már teljesen reménytelennek látszó megoldását Lévay József szőkébb hazájában, Borsodban kíséreltem meg. Sikerült megszereznem a költő Miskolcon, 1899. június 1.-én zárt önéletírását. Lévay ebben — a többi között — arról írt, hogy 1849. januárjában a forradalmi kormány hivatalos lapja, a Közlöny munkatársaként menekült Debrecenbe. „Én ... egy derék, jómódú család szárnyai alá jutottam másodmagammal. A családfő, Kálmánczhelyi Gábor . .. egy testes, magas, már őszbe csavarodott úr volt, aki nálánál idősebb neje után lett, a Hatvan utcán egy úri háznak s kívül egy szép tanyabirtoknak is a tulajdonosa. Gyermektelenek lévén, egy közeli, szegény rokonuknak ifjú, szép leánykáját, a gyönyörű P. Zsuzsikát vették magukhoz, gondolom, örökbe. Zsuzsika piros ajka nem volt nagyobb egy jó nagy szamócánál, szeme párja két ragyogó, bűbájos, fekete, vagy csillagzat, karcsú dereka hajlékony és oly vékony, hogy Shakespeareként átbújhatott volna a polgármester pecsétgyűrűjén. Nemcsak szállásom, de ellátásom is nélük volt. Az öregek igen megszerettek, én pedig Zsuzsikát szerettem meg igen, amit ő is szíve szerint viszonzott. Egész ottlétemben Vele és Róla ábrándoztam. Szerelmes verseket írtam Hozzá s még a forradalmunk gyászos vége után is sokáig sajgótt utána a szivem ...” Hány és hány nemzedék fordult kiapadhatatlan érdeklődéssel Petrarca Laurája, Goethe Krisztinája, Petőfi Júliája felé. S ugyanilyen érdeklődéssel fordultunk és fordulunk azok felé is, akik az élettárs szerepére — ilyen vagy olyan okból — nem vállalkoztak, miként Csokonai Vitéz Mihály Lillája, Vajda János Ginája, Juhász Gyula Annája. HOSSZÚ IDŐN ÁT szinte teljesen lekötötte a figyelmemet Lévay József rejtélyes szerelme. Kiderült, hogy a debreceni Egyetemi Könyvtárban őrzött könyv eredeti tulajdonosa a Déri Múzeum volt. A múzeum leltárkönyveiből pedig megállapítottam, hogy az ereklyét — Isévay Józsefre is vonatkozó más relikviákkal együtt — özvegy Szilassy Kálmánná. 1936. július 11-én ajándékozta a Déri Múzeumnak. Mivel az ajándékozó Szilassyné valaha Kisújszálláson lakott, én is odautaztam, így tudtam meg: P. Zsuzsika Pápay Benjámin egykori kisújszállási orvos és Dobrossy Zsuzsanna gyermeke volt. Pápay Benjámin nővére, Zsuzsa pedig Kálmánczhelyi Gábor felesége, aki fivérének 1842-ben történt elhunyta után a 12 éves Zsuzsikát magukhoz vette. A rejtélyes P. Zsuzsika tehát Pápay Zsuzsika volt, s Kisújszállásról került Debrecenbe. A Debreceni Állami Levéltárban őrzött okmányokból hamar megtudtam, hogy a költő és szép szerelme a mai Hatvan utca 25. számú házban lakott. Ugyancsak Debrecenben tudtam meg, hogy a gőgös Kálmánczhelyi Gábor féltett nevelt, lányát, nem akarta a bizonytalan jövedelmű íróhoz adni, ezért Pápay Zsuzsánna a gazdagságáról ismert kunhegyesi Józsa Imre felesége lett. Kunhegyesen még élnek Józsa-rokonok. Tőlük lassan HADD SZÓLJAK HOZZÁ dr. Molnár László ny. főiskolai tanárnak a Magyar Nemzet július 22-iki számában megjelent fenti című vitairatához. Nyugdíjas gazda, a ,, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” vagyok, aki csaknem 70 éves gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal rendelkezem, sőt mondhatnám születésem óta túlnyomóan a mezőgazdaságban (faluban, tanyán stb.) tevékenykedtem, és az utolsó 25 évben két ismert mg. kutatóintézetnek voltam a munkatársa. Molnár László hozzászólásának a legtöbb pontjával egyetértek, mégis van hozzzáfűzni valóm. Ami a felvételt illeti, mindkét fokú (sőt, szerintem teljesen feleslegesen három fokú) szakiskolák (közép- és felsőfokúik, az utóbbin belül ,,Főiskola" és „Egyetem” megkülönböztetéssel) olyan nagy számban vannak, hogy egy nálunk kétszer olyan nagyságú ország szükségleteit is kielégíthetnék, így — természetesen — nagyon sok tanerőre van szükség. Ezek egy része a gyakorlatban sokkal nagyobb szolgálatot tehetne, mint a túlméretezett felsőbb oktatási rendszerben. Ennek folytán nagyon sok hallgatóra is van szükség, és így nem csoda, hogy mindazok, akiket másutt nem vesznek fel — és ezek közt nagyon sok a városi —, a mezőgazdasági főiskolákra jelentkeznek. Ez magyarázza azt a nagy százalékot, amely „városi” és egyúttal azt a nagy százalékot is, aki a diploma birtokában más pályán vagy hivatalban keres elhelyezkedést. A szakközépiskolákra — azt hiszem — minden, általános iskolai képesítéssel rendelkezőt felvesznek; ezek közt csak olyan városi fordulhat elő, aki családilag jegyezte el magát a mezőgazdasággal. A nagy probléma a főiskolákra és az egyetemekre jelentkezők megrostálása. A PROBLÉMA nem volna olyan nagy, ha 1. kimondanak, hogy elsősorban a szakközépiskolát legalább jó eredménnyel végzett tanulókat; 2. az olyan jelentkezőket kell felvenni, akik gazdaszármazásúak vagy legalábbis falun nevelkedtek (esetleg falusi intelligencia gyermekei), továbbá a „tsz-ek” által ösztöndíjjal vagy szerződéssel beküldötteket. Ezek felvétele után már az un. városiakra csak nagyon kevés hely jutna, és ezek közül is ki kellene választani azokat, akiknek valami vonatkozásuk van a mezőgazdasággal, tehát ismerik a falusi élet minden örömét és keservét. Akik ezután kimaradnak, és mégis éreznek magukban hajlamot a mezőgazdaság, tehát a természet iránt, még mindig mehetnek olyan egyetemi szakra, amelyközel áll a mezőgazdasághoz (pl. biológia, viselkedéstan és egyéb természettudományi pálya), sőt még műszaki vonalon is találunk (nemcsak a mezőgazdasági gépészeti szakon) olyan diszciplínákat, amelyek ismeretében nagyon segíthetik a mezőgazdasági szakembereket gyakorlati munkájukban, hiszen ezek — már nagy elfoglaltságuknál fogva is — sokszor „a fától nem látják az erdőt”, azt is megtudtam, hogy Józsa Imre mellett gyönyörű felesége szinte elsorvadt s már 36 éves korában, 1866-ban meghalt. Józsa Imre legendás gazdagsága is elkopott. Teljesen egyedül élt, 1902-ben halt meg. IMÁDOTT SZERELME SZOMORÚ SORSÁRÓL Lévay József semmit sem tudott. Pápay Zsuzsanna gyönyörű teste már régen a kunhegyesi temetőben porladt, amikor a már évtizedek óta ünnepelt költő, az immár elaggott „Sajó-parti pacsirta" Kétkedés című versében még így írt: Kétség száll meg olykor-olykor S önmagamtól kérdezem: hulló tűz-e, amit érzek, Vagy igazán szerelem?!... Múzsasors, költősors. Buday György Ami a tananyagot illeti, ahhoz csak annyiban szólok hozzá, hogy kívánatos volna egyes felesleges teoretikus részeket kihagyni, mert azok, akik a gyakorlatba mennek, ott úgyis hamar elfelejtik azokat, akik pedig tudományos pályára kerülnek, esetleges hiányaikat utólag pótolhatják. Az oktatás elméleti részéhez — amellyel különben Molnár kolléga említett vitairatában mint jobban informált amúgy is bővebben foglalkozott — nem kívánok semmit sem hozzátenni, annál több mondanivalóm van azonban az oktatás gyakorlati részéhez. Erre kellene a főhangsúlyt helyezni, mivel a fiatal diplomásnak az egész jövőjére döntő fontossággal bír. Ehhez mindenekelőtt fel kellene állítani azoknak az állami és tsz-gazdaságoknak a kataszterét, amelyekben olyan vezető agronómusok vannak, akiknek nemcsak magasfokú gyakorlati és elméleti tudásuk van, de pedagógiai érzékük is, hogy a kezük alá kerülő főiskolásokat helyes irányban és sokoldalúan tudják foglalkoztatni. A főiskolásoknak, illetve egyetemi hallgatóknak a vakációnak legalább felét az ilyen gazdaságokban kellene eltölteniök, és itt (mérsékelt díjazás mellett) minden munkából fizikailag is ki kellene venni a részüket. Ez az előírás teljesen jogossá teszi Molnár kolléga azon követelményét, hogy az első évre a tervezettnél mintegy 20 százalékkal többet kellene felvenni, mivel legalább ennyi — az ilyen követelmény szigorú betartásánál — már az első évben ki fog esni. AZ IGAZI PRÓBATÉTELRE az iskola végeztével a gyakorlatban kerül sor. Teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a tanulók a diploma kézhez vételével azonnal, mint agronómusok lépnek be akár állami gazdaságba, akár tsz-gazdaságba, és ott azonnal nagy fizetéssel felelős feladatokat kénytelenek végezni. Ez éppen olyan, mintha egy egyetemet végzett orvos (ötvagy hatévi tanulmány után) azonnal operációs kést kapna a kezébe és önállóan operálna. Mint tudjuk, ehhez csak bizonyos gyakorlat után juthatnak. Ennek megfelelően a diplomát ki sem szabadna mini, de különösen doktori disszertációt sem szabadna olyannal készíttetni, aki legalább egy évet (később ,az akut szakemberhiány megszűntével két évet nem tölt valamely, a fenti kataszterben szereplő gazdaságban. Ha a fenti rendszert bevezetnék, ki lehetne kerülni azt a sok baklövést, amelyeket ezek az eddig gyakorlatlan agronómusok nemcsak a gazdaság, és ezzel az egész közgazdaság terhére elkövetnek. Csakazokat tartanák lekötve, akik a föld szerelmesei. Nem látnak — sok téves megállapítás hatása alatt — ,,iparszerű” üzemet maguk előtt, hanem tisztában vannak azzal, hogy eltérően az ipartól, nem holt tárgyakkal, hanem élő alanyokkal van dolguk — legyen az a föld vagy az állat, és hogy a természettel kell megismerkedni ahhoz, hogy igazán jó gazda váljék valakiből! Szemző nála. a ..Takarmánybázis” ny. szerkesztője Agrárszakemberek 1. Nagyméretű szögletes, faragott kőlapokkal burkolt tér részleteire bukkantak a régészek az egyik magyarországi városban. A 4 méteres mélységben talált emlékekről a szakemberek úgy vélik, hogy Scarabasilla római kori település fórumának részletét találták meg. Melyik városban van ez az értékes római kori lelet? a) Szombathely b) Sopron c) Zalaegerszeg 2. Az ország lf*fif)-ban kivívott függetlenségének évfordulóján, október 1-én adják át a katonák a hatalmat Nigériában a polgári kormányzatnak, ön szerint körülbelül mennyi lakosa van a jelentős olajkinccsel rendelkező afrikai országnak? (1972. évi becslés.) a) 41,5 millió b> 69,5 millió c) 115,5 millió 5. A békés atom a szocializmus országaiban címmel Moszkvában kiállításon mutatták be a szocialista országok szakembereinek az atomenergia békés hasznosításában elért eredményeit. Az érdekes nemzetközi szemlén bemutatták természetesen a szovjet segítséggel Pakson épülő első magyar atomerőművet is. Mikor kezdte meg működését hazánkban az ugyancsak szovjet segítséggel épült első atomreaktor? a) 1959-ben b) 1919-ben c) 1974-ben 4. A mágneses tér jellemzésére használt, egyik fizikai mennyiségnek, a mágneses indukciónak az SI-beli mértékegysége a Tesla. Melyik európai országban született N. Tesla (1856—1949) az USA- ban működött kitűnő elektrotechnikus és feltalálója. Csehszlovákiában és Lengyelországban és Jugoszláviában A helyes megfejtést beküldők között öt darab 500 forintos, a Szivárvány Áruház Vállalat üzleteiben beváltható vásárlási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1979. szeptember 16. Beküldési határidő: szeptember 24. Cím: Reklámszerkesztőség, Bp. Lenin krt. 9—11. 1073. A címzésnél írják rá: a Magyar Nemzet pályázata. A megfejtést és a nyertesek névsorát szeptember 25-i, keddi számunkban közöljük. • Vasárnap, 1919. szeptember 10. Önismeret és az öltözködés Nemrégiben megírtuk, hogy a Magyar Divat Intézet kiállítást és divatbemutatót rendez a tettebb testalkatúak — és az idősebb — nők öltözködéséről. Megtörtént. A kollekció 1980—81 divatját idézi A kiállítás elrettentő példaként azt mutatja, ami előnytelen. Például a dúsan húzott, vagy erősen, harangosan szabott szoknya, ruha, a testet szinte présbe fogó karcsúsított kosztüm, s az erőseknek igazán nem hízelgő nadrágkosztüm, no meg a rövid szoknya. A baj nemcsak az, hogy nem minden, ami divatos, illik az erősebb és az idősebb nőnek, hanem az is, hogy a csaknem egymillió nő bizony elégedetlen a kereskedelmi kínálattal. Modernebb, divatosabb, színesebb ruhát keres. Amint a tájékoztatón hallottuk, vannak ellenpártiak is. A modelleket csoportosan 20 éven aluli, meg 40-et sokszor jóval felüli teltkarcsú és erős civil manökenek mutatták be. (Sztenya, az ismert manöken volt a kivétel — de minden alól.) Az erős testalkatúak öltözködése sok problémát okoz. Hiszen az alak nem mindig egyenletesen erős. Beszéljünk kosztümnyelven: előfordul, hogy a kábár lehet karcsúsított, a szoknya viszont, különösen hátul, meggondolandó formát kíván. Jó megoldás például a rajzon bemutatott ,féloldalasan gombolt tweed szoknya makrokordbársony sportkabáttal és a vízzöld, féloldalas megoldású könnyű szövet kabátruha, a válltól induló, tűzéssel kihangsúlyozott, rendkívül előnyös szabásvonallal. Jó az új divatból a hosszított sárgallér, a kihangsúlyozott vállvonal (egyensúlyba hozza a csípőt a felsőtesttel), az ujjatlan hosszú kardigánmellény, a vaglánvonalú kulikabát. Szép, elegáns és jól takar a divatos, hosszú pelerin, különösen tetszett a vízzöld és a nyersszínű modell. Ami biztosan előnyös: a mindig divatos kabátruha, a kötényruha, a modern vonalú ingruha, a jól megválasztott szoknyaforma, az alak szerint bekötés vagy kívül hordott blúzzal. A tervezők szeretnék, ha a divatba visszatérő elegáns fekete kabát megjelenne e divatbemutatón érdekeltek ruhatárában is. Nem hiszem, hogy az erősebbeknek és az idősebbeknek külön divatja van, de fontos a tervező segítő figyelme, a kereskedelem megértése és főleg az önismeret, az önkritika. A kiállításnak és a bemutatónak ez a célja. S egy jó hír: a bemutatóval egy időben a Debreceni Ruhagyár és a Május 1. Ruhagyár néhány modellje megjelent az üzletekben A többire 1980—81-ben kerül sor. (f. b.) KERESZTREJTVÉNY Hogy néha mégis mire viheti valaki, az kiderül a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 25. számú sorából, de nem kell feltétlenül követni a példát. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: SZ. RÚ): 17. Valamely osztály, politikai párt által vallott eszmék, fogalmak rendszere: a társadalmi lét tükrözése emberek tudatában. 18. Lassan, szórakozva ballag. 19. Fényes felületű, nehéz , vászonfajta. 16. Csukódik. 21. Mor csarak növénye. 22. Két elemből vagy összetevőből álló, kétalkotós. 23. Amitől esterázik az ember. 24. Idegen mulatóhely. 26. Ajtóbiztosító. 27. A levegőt szenynyező aprócska anyag. 28. A római mitológiában az elhunyt elődök lelkei. 29. Neves francia impresszionista zeneszerző (Marice, ■ 1875—1937). 30. Szabványos súly. 31. Bekap valamit. 34. Jaj, de jó az ilyen sütemény! 35. Teljes, idegen szóval. 36. Olimpiai ezüstérmes tőrvivónőnk (Ildikó.) 37. Németül mondani. 38. A hal pedzi a horgot. 39. XIII. századi velencei aranypénz, amely később egész Európában elterjedt. 40. Somogy megyei község. 41. Inas név. 42. Kisebb folyóvíz. 43. Énekkar. 44. Gonosz, elvetemült. 46. Német kelet. 47. A hideg egyik kellemetlen tulajdonsága. ül. Népszerű fővárosi villamosjárat. 49. Kossuth-díjas színésznő (1893—1951). 50. Szép Ernő. 51 Pázsitfűféle gyomnövény 52. Birtoklás. 53. Hirtelen keletkező helyi eső. 54. Állítólag a lélek tükre. 55. A kumisz terjesztett savanykás szeszes ital — alapanyaga volt. 56. Elégtételt vesz. 57 Liszt-díjas zongoraművész (Gábor). 58. Neves író, irodalomtörténész és esszéista (Antal, 1901—45). 59. Idegen férfinév. 60. Egyetemi, főiskolai tantárgy — a diákok szóhasználatában. Iii Énekek. 62. ... babám, hun szeretsz! 63. Város az Ukrán SZSZK nyugati részén. 64. Suta, félszeg. 65. Magyar film címe volt. 56. Csigafajta. 67. Takar valamit. 39. Mely dolgok? 70. Csipkevárosunk. 71. Baráti főváros. 72. Az önző római polgár énje. 73. Nagyon megkönnyez. 75. A szervezet ellenanyagtermelését kiváltó anyag vagy tényező.' 76. Ami a hajunk és az égbolt között lehet. "7. Személyek, dolgok gyakori váltogatása. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: EA. EL. VS. TN. KB. CE) : 1. Pénz, némi tájszólással. 2. Nagyon kegyetlen. 3. Erőszakkal lehúz valakit, valahonnan. 4. Angol birtokos névmás. 5. Nem megy. 6. Bizonyos előjelek alapján valaminek a bekövetkezését állítja. 7. Vadászkutya. 8. Csekély kiterjedésű. 9. Kövér 10. Férfinév, n. Bányászközség Nógrádban. 12. A puskához tartozik. 13. Német tű (Nadel). 14. Magasabbra helyez. 15. A növény őse és utóda. 16. . . .eljárás: száraz fénymásoló eljárás. 19. Képes folyóiratok, különösen a nők kedvelt olvasmányai. 22. Gyermekjátékok. 23. Képesség, amellyel valaki vagy valami változást idéz elő valakiben vagy valamiben. 14. A hajnal színe. 27. . . . Club:az írók nemzetközi szervezete. 28. Bolívia kormányzati székhelye, de nem fővárosa. 29. Neves fővárosi kórház régi neve. 30. Állandóan vándorló. 32. Cammogó. 33 Ázsiai pénzegység. 34. Rendkívül nagyfokú. 35. Ilyen a közös ló háza. 36. Merész. 38. Finom sertéshús. 39. Megfizet, díjaz. 40. Tucatnál is több francia király neve. 42. Kifáradás után nyugalmi állapotban van, s új erőt gyűjt. 43. ... és rendek: a régi magyar országgyűlések tagjai. 45. Európai nép. 47. Az idősebb szovjet sakknemzedék egyik legkiválóbb tagja (Alekszandr). 48. Messzeföldön ismert. 4® Mások akaratának vakon engedelmeskedő emberek. 50. Az eső ritka, apró cseppekben esik. 51. Spanyolországot a középkorban meghódító arabok és utódaik. 52. Posztó házicipő. 53. A Balaton egyik partrészlete. 54. Félig szeret. 55. Magas hegységekből lezúduló hógörgeteg. 57. A ló egyik futásmódja. 58. Széchenyi István. 60. Légiforgalmi vállalatunk. 61. Mitológiai királylány. Zeusz egyik szerelme. 62. Drug. . .. gyógyszertárral kapcsolt vegyesbolt és büfé az USA-ban. 64. A pipa alján maradt, el nem égett dohány. 65. Columbo hadnagy megszemélyesítője egy amerikai krmifilm-sorozatban (Peter). 66. Nagyon forró. 67. Háziszárnyas. 68. Brazíliai állam. 70. Meggyőződés. 71. Hullámfodor. 72. Kiejtett kettősbetű. 73. Szintén nem. 74. Műveltető képző. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 25. számú sor megfej tése. Határidő: szeptember 26. Szeptember 2-i lapszámunk keresztrejtvényének a megfejtése: Jobban tennéd, ha nem kiabálnál, mert még kiderülhet, hogy éppen te vagy az anyám. Tíz—tíz lottószelvényt nyertek . Budapestiek: Almásy István, Bankó József, Erdei Antal, Kelemen Zoltán, Kékesi Istvánná, Mogor Józsefné, Pap Jánosné, Réti Kornéla, Szlávik Mária, Unger Ernő. Vidékiek: Bérczi István, Békés: Ilkő Zoltán, Gyula: Kazy Józsefné, Eger: Kádi Noémi, Pannonhalma: Kovács István, Vasvár: Nárai Aliz. Tatabánya: Orbán Ferenc. Celldömölk: Pfandler Pál, Sopron: Tilinger Péterné. Makó: Varga Györgyné, Tolcsva. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg. MINDENKI VIHETI VALAMIRE