Magyar Nemzet, 1979. december (35. évfolyam, 281-304. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Szombat, 1979. december 1.— Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin távirata Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, L­osonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 62. évfordulója alkalmá­ból küldött jókívánságokért. Gyenes András hazaérkezett Olaszországból Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára november 28—30. között látogatást tett Rómá­ban. Ott-tartózkodása során megbeszéléseket folytatott Giorgio Napolitanóval, az OKP vezetőségének és titkárságá­nak tagjával, Paolo Bufalini­­val, a vezetőség tagjával, An­­tonio Rubbi és Sergio Segre központi bizottsági tagokkal, és az olasz testvérpárt több más vezető képviselőjével. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken tájékoztatták egymást a két párt helyzeté­ről, munkájáról, véleményt cseréltek a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű kérdéseiről. Áttekintették, az OKP és az MSZMP közötti együttműkö­dés eredményeit. Befejeződtek a magyar—líbiai gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával Bu­dapesten véget ért a ma­gyar—líbiai gazdasági együtt­működési vegyes bizottság 6. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Veress Péter külkereskedelmi minisz­ter és Abu Bakr Ali EL-Serif gazdasági miniszter, a vegyes bizottság társelnökei írták alá. A líbiai minisztert fogadta Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és láto­gatást tett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, valamint Keserű Jánosné könnyűipari miniszternél. Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott­­Buda­pestről az osztrák parlament küldöttsége, amely Apró An­talnak, az országgyűlés elnö­kének meghívására november 26. és 30. között hivatalos lá­togatást tett hazánkban. A Rudolf Thalhammer, az Oszt­rák Nemzeti Tanács harma­dik elnöke és a delegáció bú­csúztatására a Keleti pálya­udvaron megjelent az ország­­gyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Johann Josef Deng­­ler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Búcsú dr. Stark Jankától Pályatársai, tisztelői és hozzátartozói vettek mély részvéttel végső búcsút pénte­ken a Farkasréti temetőben az életének 84. évében elhunyt dr. Stark Jankától, Pest me­gye volt országgyűlési képvi­selőjétől, a Megyei Tüdőgon­dozó Intézet nyugalmazott igazgató főorvosától. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság, valamint az Orszá­gos TBC és Pulmonológiai In­tézet nevében dr. Böszörmé­nyi Miklós, az Orvostovább­képző Intézet tanszékvezető tanára emlékezett meg a tbc magyarországi felszámo­lásában elévülhetetlen érde­meket szerzett orvosnő mun­kásságáról. Pest megye egész­­ségügyi dolgozóinak, orvos­­társadalmának részvétét. Stark Janka életműve folyta­tásának ígéretével, dr. Várko­­nyi András, a Pest megyei Kórház igazgatóhelyettese és dr. Illés Ilona, a Megyei Tü­dőgondozó Intézet főigazgató­­helyettese tolmácsolta. Dr. Stark Janka teljes va­­gyonát — alapítványként —­­ a daganatos megbetegedések­ kutatására hagyományozta. Magyar Nemzet Módosította a Munka Törvénykönyvét az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a tár­sadalom fejlődése követelmé­nyeivel összhangban — mó­dosította a Munka Törvény­­könyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb mun­kaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevé­telével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet által elfoga­dott nemzetközi egyezmé­nyekben foglalt elveknek munkajogi szabályainkban va­ló érvényesülését. Az új sza­bályok 1980. január 1-én lép­nek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd­ a végrehajtást szabá­lyozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rende­leteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőrnag­­­gyá és dr. Csiba István rend­őr ezredest rendőr vezérőr­naggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltje a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta.­­ A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kine­vezte a budapesti rendőr-fő­kapitányság vezetőjének bűn­ügyi első helyettesévé. Széles körű összefogás, szigorú számonkérés szükséges a Balaton megmentéséhez Ülést tartott a­z országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Milyen lesz az 1980-as 90-es évekre nemzeti kincsünk, a Balaton? — erről tanácskozott pénteki ülésén az országgyű­lés építési és közlekedési bi­zottsága. A balatoni üdülő­körzet jövőjét körvonalazó re­gionális rendezési terveket és a végrehajtást szolgáló intéz­kedéseket Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter ismertette­­ a képvi­selőkkel. A tanácskozáson — amelyen részt vett Gonda György ál­lamtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke , az építési tárca vezetője kiemelte: az el­múlt két évtized fejlesztési elképzelései sokáig eredmé­nyesen valósultak meg. Ebben az évtizedben viszont torzult a Balaton arculata. A terület­­felhasználási koncepciótól el­térve például beépítették a part menti tiltott területeket, többnyire építési engedély és közművek nélkül. A kollektív üdülésre kijelölt területek je­lentős részét felparcellázták és magánházakkal, vityillókkal tűzdelték tele. A vízminőség és a parti környezet védelmének szán­déka ösztönzött tudóst és gaz­dasági szakembert az 1978- ban elkészült új regionális terv kimunkálására. A tervet intézkedési program összeál­lítása követte, amelyet a kor­mány már el is fogadott. Vég­rehajtásának — ahogy a mi­niszter és a képviselők az ülé­sen egybehangzóan hangsú­lyozták : következetes, tán­toríthatatlan és széles körű összefogáson alapuló cselek­vés a biztosítéka. A következő években markolók „harapják” ki a mederben terpeszkedő iszapot, újjáélesztik a Kis-Ba­­latont, ismét szűrőt állítva a Zala folyó hordalékának. A vitában felszólalt Cserna Sándor, Szilágyi Gábor, Jura­­tovics Aladár, Szokola Ká­­rolyné, Kiss Jenő és Pályi Sándorné képviselő. Az ülés részvevői a regio­nális rendezési tervről és az intézkedésekről szóló beszá­molót elfogadták. Ezt köve­tően az építési bizottság — amely Gyarmati János elnök­letével tartotta meg tanács­kozását — úgy döntött, hogy javasolja a kormánynak: a fejlesztési terv végrehajtását kezeljék kiemelt program­ként. Tanácskozás a helyi népfrontbizottságok munkájáról Tegnap a HNF Belgrád rak­parti székházában ülést tar­tott a­­ Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének szerve­zési és közjogi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Szentistványi Gyu­­láné, a HNF OT titkára — a szervezési és módszertani al­bizottság a helyi népfrontbi­zottságok irányításának ta­pasztalatairól szóló jelentését vitatták meg. Az írásbeli anyaghoz Siklós Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, az albizottság ve­zetője fűzött­ szóbeli kiegészí­tést. Megállapította, hogy a helyszíni vizsgálódás alapján elkészült jelentés nem minő­síthető átfogó helyzetértéke­lésnek. Inkább pillanatfelvé­telről van szó, jellemző fény­képről. Általánosságban elmondha­tó — hangsúlyozta Siklósi Norbert —, hogy a helyi nép­frontbizottságok irányítása ott a leginkább zökkenőmen­tes, ahol a lakóterületen egy a határa a párt-, a népfront- és a tanácstagi körzeteknek. Ilyen szervezési feltételek mellett ugyanis könnyebb a közös feladatok egyeztetése, a munka megosztása. A kiegészítést hozzászólá­sok követték. Bostai Károly­­né, a HNF budapesti bizott­ságának titkára elmondta, hogy a vidéken szerzett ta­pasztalatok jól hasznosíthatók majd Budapesten is. A fővá­rosban ugyanis csak kétesz­­tendős múltra tekinthet visz­­sza a körzet, mint a mozgal­mi munka szervezeti kerete. Dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára an­nak fontosságáról szólt, hogy az irányítás egységes elvei mellett minden helység nép­frontmunkájának kell hogy legyen önálló, csak az adott településre jellemző arculata. Az ülésen Horváth Győző, a bizottság titkára ismertette a szervezési és közjogi bizott­ság jövő évi munkatervét. Száz évre elegendő szénvagyon Borsodban A Borsod megyei képviselő­­csoport pénteken a királdi bá­nyaüzemnél tartott tanácsko­zást. Monos János, a Borsodi Szénbányák vezérigazgatója beszámolójában­ elmondotta, hogy az eddigi kutatásokkal több mint száz évi bányászko­­dásra alkalmas szénvagyont tártak fel Borsodban, elsősor­ban a Sajó völgyében. Ez a szén az energiahordozók vi­lágpiaci ára mellett gazdasá­gosan kitermelhető. A képviselőcsoport ülésén bejelentették, hogy a putnoki bányaüzem dolgozói a párt­­kongresszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére szervezett munka­­verseny során tett felajánlá­suknak megfelelően péntekre téliesítették 484 ezer tonnás évi termelési tervüket, és az év végéig további 40 ezer ton­na szenet juttatnak felszínre. Timföldért alumínium A magyar—szovjet tim­föld—alumínium egyezmény keretében a Mineralimpex és a Metalimpex külkereskedel­mi vállalatok aláírták jövő évi export­-, illetve import­megállapodásaikat, a szovjet Raznoimport külkereskedelmi egyesüléssel. Eszerint, hazánk 330 ezer tonna timföldet szál­lít 1980-ban a Szovjetunióba, ahonnan 160 ezer tonna alu­míniumot kap. Szerződést kö­töttek a különböző nehézfé­mek, így a réz, a magnézium, az ólom­­horgany stb. jövő évi importjának egy részé­ről is. Lázár György a XVIII. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pén­teken a főváros XVIII. kerü­letébe látogatott. A pártbizott­ság székházában a kerület párt- és állami vezetői fogad­ták, majd Peták Emil, a párt­­bizottság első titkára adott tá­jékoztatót a városrész gazda­sági, politikai életéről, a párt­­bizottság irányító munkájáról, így a XII. pártkongresszusra való felkészülés helyi tapasz­talatairól. A kormány elnöke a tájé­koztató után kötetlen eszme­cserét folytatott a lőrinci gyá­rak, vállalatok vezetőivel, is­merkedett a főként nőket fog­lalkoztató szövő-, fonógyárak eredményeivel, gondjaival. Lázár György a beszélgetés után a vendéglátók társaságá­ban ellátogatott a nemrég át­adott, a budapesti kisiparosok társadalmi munkájával, va­lamint a kerületi vállalatok és a lakosság összefogásával épült Tátrafüred téri bölcső­débe. A kormány elnöke délután a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár kultúrtermében szocialis­ta brigádvezetőkkel és szak­­szervezeti aktivistákkal talál­kozott. Gáspár Sándor fogadta a spanyol szakszervezeti delegációt Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken, a SZOT székházában fogadta a spa­nyol munkásbizottságok szak­szervezeti szövetségének kül­döttségét, amely Serafin Álla­gának, a szervezet országos titkárának vezetésével a SZOT meghívására hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánkban. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről, és a két szerve­zet együttműködésének elmé­lyítéséről. Koktél a kubai fegyveres erők napja alkalmából Hugó Del Rio Guerra ezre­des, a Kubai Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Kubai Köz­társaság forradalmi fegyveres erőinek napja, a kubai forra­dalmi fegyveres erők megala­kulásának 23. évfordulója al­kalmából pénteken koktélt adott a nagykövetségen. Meg­jelent Oláh István altábor­nagy, honvédelmi miniszter­helyettes, a magyar néphad­sereg vezérkari főnöke, to­vábbá a néphadsereg és a társ fegyveres testületek számos v­ezetője. Ott volt Jurij And­­rejevics Naumenko vezérez­redes, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, vala­mint az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoki karának több tagja. Részt vet­tek a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek véderő, katonai és légügyi attaséi. Jelen volt Jo­sé Tabares Del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. Düsseldorfi magyar napok Péntek este ünnepélyes ke­retek között megnyílt a düs­seldorfi magyar napok gazda­sági és kulturális eseményso­rozata. Észak-Rajna-Vesztfá­­lia tartomány fővárosának vá­sárközpontjában Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes jelenlétében Josef Kuerten főpolgármester üdvözölte a megnyitó részvevőit, majd Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Lieselotte Funcke tartományi gazdaságügyi mi­niszter mondott beszédet, mél­tatva a magyar—nyugatnémet gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlő­dését. Délelőtt a vásárközpontban Veress Péter külkereskedelmi miniszter részvételével sajtóér­tekezletet tartottak a magyar napok programjáról. Neveletlenek A kétsoros meghívó mellőz­te mindazt amit a protokoll rovására szoktak írni: hiány­zott a merített papír, a cir­­kalmazott írás, de még a he­lyesírás is. Az egyik leghét­köznapibb „közvetítő”, az üze­nőfüzet szúrós papírján kissé összefutottak a betűk, úgy tet­szett, mintha futás közben ügyeskedtek volna, de­­annyi még bizton kivehető volt, hogy a nagyérdemű felet szü­lői értekezletre invitálják. A jelzett napon nagyjából össze­gyűlt a nép, majd pedig tra­gikus arccal megjelent az osz­tályfőnöknő. „Kénytelen vol­tam önöket erre a rendkívüli beszélgetésre idefárasztani — robbant a drámaian bevezetett első mondat —, de az ügy nem tűr halasztást. Kérem, csinál­janak valamit, mert különben képtelenség lesz az osztályt beiskolázni.” Kiderült, hogy az egész társaság igencsak köze­pes képességű, ráadásul vala­mely furcsa és megmagyaráz­hatatlan oknál fogva most az jött a divatba, hogy már bo­csánat, de ki a hülyébb a má­siknál (mint kiderült, még ez sem ment könnyen). Aki csak egy kicsit is „erősíteni” pró­bál, társai leszólják, kicsúfol­ják, kiközösítik. A kémiai kí­sérleteket rendszerint „elsza­botálják”, a fegyelmezés kü­lönböző rafinériáira immuni­sak, a verés meg tilos, ráadá­sul az a szeplős, kövér F. Bé­­luska odáig merészkedett, hogy se szó, se beszéd, egy ködös novemberi reggelen az osztályfőnök fejéhez vágta az üzenőfüzetet. A „lista” végén jelentkezett egy anyuka az el­ső padsor végéről és nem ke­vesebb bizonytalansággal elő­adta, hogy tulajdonképpen maga is segítségre szorul, mert nem tud mit kezdeni a kö­lyökkel, nem tilthatja meg neki, hogy elmenjen otthon­ról, s ha megtiltja is, olyan az, hogy mégis elmegy... Az­tán magasba lendült a többi kar, s özönlött a panasz ha­sonlóképp. KÉPLETEK Mindez pedig nem kisegítő tagozaton, nem is a sznobok által meglehetősen lenézett va­lamelyik „kültelki” intéz­ményben, hanem a Belváros kellős közepében található ál­talános iskolában történt, fel­tételezhetően nélkülözve, vagy legalábbis a minimálisra csök­kentve minden olyan veszé­lyeztető tényezőt, amelyet új lakótelepeinkkel, peremkerüle­tekkel kapcsolatban gyakran felemlegetünk. Köztudott, hogy a zsargon azokat a gyerekeket illeti a „veszélyeztetett”, vagy „prob­lémás” jelzővel, akikkel­ ott­hon, vagy az iskolában baj van. Számuk — ha hinni le­het a statisztikának — száz­ezerre tehető. A jól tájéko­zottak szerint ezek azok a helyzetek, amikor az édesapa a három liter rizling után kést fog anyukára, vagy fordítva, amikor az URH már szinte rokonnak számít, amikor jön az intézet, amikor a gyerek fejből tudja a tököli tanári kar névsorát. Világosnak, egy­szerűnek vélt képletek. A szakemberek véleménye szerint azonban tágítható a kör: az említett szám három­szorosával számolhatunk. Mér­séklődik az elfogyasztott al­kohol mennyisége, elmarad a kés, elmaradnak a pofonok, enyhébbek az összeszólalkozá­sok, ritkábbak a be- és fe­jelentések. Ugyan mi a föl­mérő? A még csak roppant veszélyeztetettség, s a hever tünetek között létezik-e egyá­talán éles határ, s ezt az utób­bi elgondolkoztató arányt csi­pán sejtésekre alapozva, n­ tán a kedvezőbb hangzó miatt kell-e elkülöníteni „bolytól”? GYEREKSZOB Fenti példánk látszólag ne sorolható egyik mezőny­ sem, pedig világos, ez ese­ten is baj van az iskolával, baj van a családdal. Ezt a­­ pust nem jelzi, minősíti küli számhalmaz, ők egyszerűen — „neveletlenek”. Nem pus­tán abban az értelembe hogy esetenként híján vanni bizonyos elemi viselkedő normáknak, hanem hogy é­lésből, igénytelenségből, vai egyszerűen nemtörődömségei olykor elspórolják előlük szellemi és erkölcsi épülés mi­nimumát is, mindazt,­an hajdan — a „jobb körökbe — gyerekszobaként emlege­tek. Manapság ugyan soka nak telik gyerekszobára, de már nem garancia semmit A veszélyeztetettség egyfaj társadalmi megbélyegzettje a neveletlenség csak fejcsóv­­ással kísért jelenség, s ugyan feltűnik. Megkísért u­gyan jól szituált értelmisé családokat éppúgy, mint a rétegeket. Egyelőre csak cs­dálkozunk rajta. Az életmódkutatással fogl­kozó tanulmányok egy rés valamiféle csodatevő szerep tulajdonít a szabad időnek, d­­e remélve hamisnak vélt é­tekek és mértékek átrendez­­ését, sőt netán az emberi ka­csolatok normalizálódását A több ráérő idő azonban ne vált egy csapásra csodaszert hanem egyeseknél a megélh­tés, némelyeknél a jólét forr­sává lett. Mások a különmu­ka hajszolása közben fele­keznek meg róla, s akadni olyanok, akik a karrier­be szállottai. Megveszik tehát gyereknek a kirakatot,­­ négy tárgyból áll is bukás, hiszen ez nem csupán a já­ték, egyszersmind időpót­ törődéspótló — önmaguk h­lyett erre futja. SZÓLAMO Jóllehet sokszor kínos is találkozás. Egy tizennégy év gyerek már nem olyan ki, hogy ne tudjon kérdezni, s lásson. Sokszor jó adag ki­mutatást, hazugságot, hé­zengzetes szólamokat — nem érti. Hiányzik a jó m­­eli, a mai példakép, mert kalandfilmek főhősei aligh­nem idejétmúltak, az élenj­ró vasmunkás pedig még ne lopja be magát a szívük. Igaz, nehéz a gyerekekkel kamaszokkal — őszintén Ss érteni, úgy, hogy ne ráok­­unk bennük hamis illúziók! de mégse tagadással indulj­nak az életbe. S valljuk mi önmagunk példája sem a le­épületesebb. Csupán egy az adalék: évente 28 ezer házú sáp bomlik fel, s ez már szépszámú gyes­ nemzedéket erősen érinti. És az érzelmi morális elszegényedést a t­levízióban oly gyakran megj­lenő, bájos arcú pszichológu nők iskolás leckefelmondá sem igen enyhítheti. Szinyi Gábor Felavattál­ a Taurus nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárát Pénteken Nyíregyházán fel­avatták a Taurus Gumiipari Vállalat új mezőgazdasági ab­roncsgyárát. Az átadási ün­nepségre érkező vendégek, élükön Simon Pál nehézipari miniszterrel, valamint Kovács Antallal, az MSZMP KB osz­tályvezetőjével, Tar Imrével, a Szabolcs-Szatmár p­egyei párt­bizottság első titkárával meg­tekintették az 1,2 milliárd fo­rintos költséggel, a tervezett­nél nyolc hónappal korábban elkészült új nagyüzem gyártó­­csarnokait. A munkásgyűlésen Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgató­ja elmondta: az új gyáróriás évente 210 ezer abroncsot ké­szít majd, s ennek többségét exportálja. A vezérigazgató jelentése után Simon Pál mondott le­szédet, majd kitüntetések adott át. Ülést tartott a KNB A Központi Népi Ellenőrz­ői Bizottság pénteken ülé tartott. Két előterjesztés sz­­epelt napirendjén: megtá­gyalta a készletgazdálkod egyes kérdéseinek ellenőrz­séről készült­­ jelentést, ma megvitatta az 1980. évi mu­ka tervre előterjesztett java­latot. Felhatalmazta elnöki hogy a munkatervet jóváh­íyásra a kormány elé terjes­sze. A KNEB tudomásul ve­te az egyes vizsgálatokat k vető intézkedésekről szóló t­ájékoztatást, ezután egyi ügyeket tárgyalt.

Next