Magyar Nemzet, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
Ára: 1,20 forint 10 5401 Tol* Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Péntek 1980. február 1. XXXVI. évfdam 20. szám Arefrotesebb beruházás ra huszonharmadszor nyitják meg ünnepélyesen a mezőgazdasági szakkönyvek hónapját. Rendeztek már megnyitó ünnepséget nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező városokban, többször otthont adott a szakkönyvek ünnepének valamelyik egyetem aulája, az idén tanyára vitték a szakkönyvet. Ma délelőtt Mezőfalván, a mezőgazdasági kombinátban nyitják meg a könyvhónapot. Tanyán, de már nem abban a régi, elmaradt, kulturálatlan, sáros, sötét tanyavilágban, ahova Mezőfalva is tartozott valaha, hanem egy korszerű, városias jellegű településen, ahol a kombinát dolgozói, a néhai cselédek utódai fürdőszobás lakásokban élnek. És ebben van valami jelképes, de egyben tanulságos is. Az elsősorban, hogy megmutatja: a szakkönyv, a tudás ereje képes gyökeresen megváltoztatni, átformálni a parasztság, a falusi emberek életét. Már hagyománnyá vált, hogy ma február a szakkönyvek hónapja. Az ismeretek jelentősége évről évre növekszik, és hatása érezhető a termelésben és az élelmiszer-gazdálkodásban egyaránt. Tudás nélkül lehetetlen új technológiák bevezetése és a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok maradéktalan megvalósítása. A legutóbb megtartott gödöllői tanácskozáson a mezőgazdaság és élelmiszeripar vezetői és szakemberei az esztendő fontosabb feladatait fogalmazták meg. Általánossá vált az a vélemény, hogy a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények alapvetően nem változtak. Az idén is és jövőre is az a legfontosabb, hogy gondoskodjon a termelés a lakosság kiegyensúlyozott, minőségileg javuló, mennyiségben növekedő ellátásáról. Ezen túlmenően a kivitel növelésére és a behozatal bizonyos fokú mérséklésére van szükség. Hogy mindezt a mezőgazdaság megvalósíthassa, ahhoz nem kell új agrárpolitika. Az eddigi bevált. Szükség van viszont számos területén a termelésnek újszerű megoldásra, más hozzáállásra, ésszerűbb tervezésre. Meg kell keresni azokat a tényezőket, amelyek mérsékelik a költségeket, de ugyanakkor növelik a gazdaságosságot. „Teret, nyilvánosságot kell adni minden ésszerű kezdeményezésnek” — állapította meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Gödöllőn. Amikor szóba kerül a minőség, akkor rendszerint az emberi tényezők fontosságát, meghatározó szerepét is hangsúlyozzuk. Nem elég a minőségi termeléshez a korszerű gép, szükség van arra is, hogy a gépet irányító ember tudása, szakismerete megfelelő legyen. Hiszen köztudott, hogy új, korszerű technológiát alkalmazni csak akkor tudunk, ha lépést tartunk a fejlődéssel. Erről szólva hangsúlyozta a miniszter, hogy termelési technológiát lehet vásárolni is. Ezt meg is tesszük. De a termelési kultúránkat magunknak kell megteremtenünk. És ehhez — tegyük hozzá — nincs is szükség különleges beruházásokra, nagy befektetésekre. Elegendő, ha az emberekben rejlő tartalékokat feltárjuk, ha tudásukat fejlesztjük, gyarapítjuk. Tehát szakirodalomra van szükség, amely eligazít és tanít. Éppen ebben nyilvánul meg a mezőgazdasági könyvhónap jelentősége. A szakirodalmat egyre többen vásárolják. Az olcsó könyv eljut minden faluba, minden házba. Különösen nagy példányszámban fogynak napjainkban az úgynevezett hobbikönyvek,, amelyek a kertészkedés, a szőlőművelés, a gyümölcsfatelepítés ismereteire tanítják meg az olvasókat. Több ilyen könyv százezres példányban talál vevőre. A mezőgazdasági szakkönyvek iránt növekvő érdeklődést mutatja az a kimutatás, amely az eladott könyvekről készült. Az első könyvhónapon mindössze ötmillió forint volt a mezőgazdasági könyvek forgalma. 1978-ban már meghaladta a 14 millió forintot és az idén várhatóan ennél is nagyobb értékben vásárolnak. Az idei könyvhónapra egyébként 44 mű jelent meg több mint félmillió példányban. Miről szólnak, mire tanítanak ezek a könyvek? Nemcsak a termelés alapvető műveleteire, de közgazdaságszemléletire, kereskedelemre, piackutatásra is. És ami figyelemre méltó jelenség: nagy az arányeltolódás az utóbbi években az élelmiszeripar javára. Az utóbbi öt év alatt több élelmiszeriparral foglalkozó könyv jelent meg, mint régebben 25 esztendő leforgása alatt. A Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója arra a kérdésre, hogy mi jellemzi az idei mezőgazdasági könyvhónapot, azt válaszolta: a lépésváltás. Ez pedig a szemléletformálással kezdődik. „Az élelmiszer-gazdaság szférájában dolgozó 38 ezer mérnök, 65 ezer technikus és 270 ezer szakmunkás szemléletén múlik, milyen gyorsan tudják a termelőüzemek magukévá tenni a korszerűség fogalmában meghatározott és az élet által diktált követelményeket.” . A szemléletet a könyv alakítja, formálja, a könyv adja hozzá azt a többletet, ami a gyakorlathoz elengedhetetlenül szükséges. Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogyan válogatták össze a kiadók a gratikönyveket. A lista azt mutatja, hogy figyelembe vették az új gazdaságpolitikai elveket, segítséget nyújtanak a termékszerkezet korszerűsítéséhez, a minőség javításához és a hatékonyabb irányításhoz, de ugyanakkor reflektorfénybe helyezik a takarékossági szempontokat is. Ma kiment a könyv a tanyára. És ez szép jelképe lehet az új falusi életnek, ígérete a mezőgazdaság, az élelmiszeripar további egyenletes fejlett ősének. Illés Sándor | A hiívokdillétskik ellenére Bécsben folytatja munkáját a haderőcsökkentési értekezlet A külpolitikai helyzet HIGGADT és állhatatos politikára van szükség a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban. Ezt mondotta Genscher külügyminiszter a hamburgi Die Zeitnek adott nyilatkozatában, és leszögezte, hogy a nyugatnémet kormány változatlanul az enyhülési politika eddigi eredményeinek a megőrzésére törekszik. Bonnban minden kelet-nyugati tárgyalási lehetőséget ki akarnak használni, beleértve a madridi Európa-értekezletet és a két német állam csúcstalálkozóját. Minthogy az elmúlt hetekben megritkultak a Genscher által emlegetett kelet- nyugati tanácskozások, nem pusztán formális jelentőségű a bécsi haderőcsökkentési értekezlet folytatása. Az osztrák fővárosban mindkét fél képviselője sajtóértekezletet tartott, s a lengyel küldöttség vezetője a nézeteltérések fölvázolása után alighanem indokoltan mutatott rá, hogy kevésbé remélhető a tárgyalások gyors sikere. Mégis, önmagában az a tény, hogy a konzultációk folytatódnak a jelenlegi, különösen bonyolult nemzetközi helyzetben, arra utal, a haderőcsökkentés egyébként nagyon is áhított célja nem került le a ■politikai napirendről. Az osztrák fővárosban mindenekelőtt európai ügyekről tárgyalnak, miközben a világ figyelmét változatlanul a Közép- Kelet köti le. Említett nyilatkozatában a nyugatnémet diplomácia vezetője jelezte, hogy nincs teljes összhang Washington és szövetségesei között, bár az afgán fordulatot alapvetően azonosan ítélik meg. Bonn azonban — és több más nyugateurópai főváros is — arra törekszik, hogy a közép-keleti válozások miatt meglehetősen hűvösre fordult nemzetközi éghajlat ne hűtse még tovább az európai viszonylatokat Ezért földrészünk nyugati félen egyelőre nagyon is fontolgatják, hogy milyen formában csatlakozzanak a washingtoni hidegháborús felszólításokhoz. Itt említhető, hogy Genscher kizárta az NSZK részvételét egy NATO-intervenciós egységben, ezzel egyidejűen azt fejtegette, szükség van az „atlanti tömb belső munkamegosztásának az átrendezésére”, arra, hogy minden tagország „a legmegfelelőbb feladatot” kapja. Ugyancsak ide kívánkozik, hogy a Carter szorgalmazta olimpiai bojkott ügyében a nyugati államok nagy többsége egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik. A nyugat-európaiak még fontolgatnak, Argentína és Brazília viszont a gabonaexport ügyében már döntött. Mindkét latin-amerikai országban úgy határoztak, hogy nem tesznek eleget Washington felszólításának és a jövőben is bővítik gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval. A TASZSZ egy párizsi lap, a France-Soir értesülését közölte, amely szerint Párizsban is hajlanak arra, hogy ne csökkentsék a Szovjetunióba irányuló gabonaszállítmányokat, és a lehetőségekhez képest kielégítsenek minden egyéb szovjet megrendelést. A párizsi esti lap értesülését a kormány hivatalosan nem erősítette meg. Változatlanul tart a vendéglárás több ázsiai országban, Pakisztánba várják Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadót és Christopher külügyminiszter-helyettest, Indiában pedig Cliffordot, Carter elnök különmegbízottját fogadta Indira Gandhi. Az amerikai diplomata kifejtette, Washington nem vizsgálja fölül azt a döntését, amelynek alapján négyszázmillió dollár értékű katonai segélyt nyújt Pakisztánnak. Megválasztása óta Gandhi asszony többször kifogásolta az amerikai fegyverszállítások felújítását, s most Rao, az indiai külügyek vezetője is kifejezte aggodalmát, mondván, hogy az amerikai döntés fölboríthatja a térség hadászati egyensúlyát. » A lenggyel külletvezetőjének fel szólama Bécsből jelenti az MTI. Csütörtökön a bécsi Burg Redeuten-termében dr. Jan Chandoga csehszlovák küldöttségvezető-helyettes elnökletével megnyílt a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 20. ülésszaka. A sorrendben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitó ülés után a hagyományoknak megfelelően sajtóértekezletet tartott mindkét fél képviselője. Strulak nagykövet az újságírók előtt felolvasott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a haderőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van mondottak, mivel az eltelt időszak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a kitűzött témakörben. Megállapította azt is, hogy a 20. ülésszak különösen bonyolult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körülmény a szocialista országok törekvései és szándékai ellenére alakult így. A december közepén megszakadt tárgyalási folyamatra visszatérve a lengyel diplomata elemezte a NATO-országok múlt év végén — egyébként a NATO „eurorakéták” gyártására és nyugateurópai telepítésére vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Kijelentette, hogy az említett NATO-javaslat nem jelent közeledést a szocialista országok álláspontjához, ellenkezőleg, sok vonatkozásban tovább bonyolítja a bécsi tárgyalások menetét. A nyugati országok előterjesztéséből például kimaradt az a korábbi NATO- javaslat, hogy csökkentsék az atomfegyvereket hordozó eszközök számát Közép-Európában. Nem vállaltak konkrét kötelezettséget arra, hogy a NATO-haderők mintegy háromnegyedét kitevő nyugat európai és kanadai csapatok létszámát is megfelelő mértékben csökkentsék az érintett térségben. Hiányzik a dokumentumból az a régebbi NATO-javaslat is, amely szerint a tervezett csökkentési megállapodás első és második szakasza között nem növelik haderőik létszámát Közép- Európában. Ez ugyanis lehetőséget biztosít számukra ahhoz, hogy miközben a Szovjetunió csapatcsökkentést hajt végre a térségben, a nyugat-európai országok növeljék katonáik létszámát. A NATO-országok továbbra sem hagytak fel a Varsói Szerződés közép-európai haderői létszámára vonatkozó szélsőségesen túlzó értékeléseikkel, és a létszámadatok tisztázását a jövőben is a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás előfeltételeként kezelik. Strulak nagykövet a továbbiakban kitért az említett NATO-előterjesztésnek az úgynevezett bizalomnövelő intézkedésekkel kapcsolatos részére is és kijelentette, hogy azok többsége nem függ öszsze a fegyverzetcsökkentési intézkedésekkel, hatályuk túlterjed a tervezett csökkentés körzetén. Egészében véve meghaladja a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kereteit. Ilyen körülmények között érthető — mondotta nyilatkozata befejező részében a lengyel küldöttség vezetője —, hogy a szocialista országok aligha reménykedhetnek a tárgyalások gyors eredményességében. Ennek ellenére a szocialista országok mindent megtesznek az előrehaladás érdekében. A szocialista országok 1978-as és 1979-es javaslatai alapján megvan a lehetőség a kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozására, de ehhez a nyugati országoknak figyelembe kellene venniük a szocialista országok biztonsági érdekeit és konstruktívabb magatartást kellene tanúsítaniuk a bécsi tárgyalásokon. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tartják Bécsben. Az afgán külügyminiszter bírálja az iszlám konfermsma határozatát Moszkvából jelenti a TASZSZ. — Az afganisztáni nép felháborodását váltják ki az amerikai imperializmus és a maoista Kína arra irányuló kísérletei, hogy szembeállítsák velünk a muzulmán országokat — mondotta a Pravda tudósítóival folytatott beszélgetésben Sah Muhammed Doszt, Afganisztán külügyminisztere. E cél érdekében minden lehetségest meg is tettek — folytatta a miniszter —, hogy Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és néhány más reakciós rezsimet rávegyenek az iszlám konferencia összehívására. E konferencia színhelyéül nem véletlenül választották Pakisztán fővárosát — azét az országét, amely az afgán ellenforradalmi erők akcióinak felvonulási területévé vált. E „szolgálatért" Washington lehetőséget adott Pakisztánnak, hogy dollár százmilliókért fegyvereket szerezzen. — Úgy véljük — mondotta a miniszter —, hogy a konferencia összehívása, azon az Afganisztán és a Szovjetunió ellen irányuló támadások keresztülhajszolása mindenekelőtt az imperializmus és a nemzetközi reakció érdekeit szolgálják. A muzulmán országok legfőbb feladata azonban egységük megszilárdítása az imperializmus elleni harcban, a fő ellenséggel , az amerikai imperializmussal és az izraeli cionizmussal szem- beni harcban. Ezek az országok összeesküvéseket szövögetnek a Közel-Kelet, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségének a népei ellen. — Az iszlamabadi iszlám konferencia — folytatta Sah Muhammed Doszt — nem tükrözte valóban minden muzulmán ország véleményét. Afganisztán végül is úgy döntött, hogy nem vesz részt rajta. Kormányunk álláspontja hasonló ahhoz, mint amilyent a Biztonsági Tanács és az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívásával kapcsolatban tanúsítottunk az „afgán kérdést” illetően. Ez beavatkozás Afganisztán belügyeibe. Ennél fogva visszautasítjuk az Iszlámábádban elfogadott afgánellenes határozatot, mint amelyik ellentmond a világméretű iszlám szolidaritásnak — hangoztatta végezetül az afganisztáni külügyminiszter. ,f|»«/kv»i fitloMilónk lelkitlentétte A LifT«'ramkniajja La*«■»,» lliuM'ziinki politikai nézeteiről Moszkva, 1980. január 31. A Fehér Ház „szürke eminenciásaként” szokták emlegetni, és — mint a nyugatnémet Stern magazin megfogalmazta — „egyetlen miniszter, egyetlen tanácsadó sem áll olyan közel Jimmyhez, mint Zbig". Brzezinski politikai fordulatai megmutatkoztak az amerikai külpolitika korábbi cikcakkos vonalvezetésében és hatásuk érvényesül a konfrontáció irányába tett jelenlegi fordulatban is ,írja legújabb számában a Lityeraturnaja Gazeta. A szovjet hetilap hasábjain Gennagyij Geraszimov, az APN hírügynökség szemleírója — akinek Amerikában töltött évei alatt személyesen is nemegyszer volt alkalma találkozni Brzezinskivel — hosszú cikkben elemzi Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának egyéniségét, múltját, nézeteit és szándékait. A szemleírók sokáig vitatkoztak azon — írja —, ki határozza meg voltaképpen az amerikai külpolitikát: Vance külügyminiszter, vagy, Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó. Napjainkban ezt a vitát befejezettnek lehet tekinteni. Amerikai szemleírók lényegében egyetértenek abban, hogy ma már Brzezinski áll a központban. Vance fogadkozik, hogy a jelenlegi négyéves elnöki terminus lejárta után mindenképpen le