Magyar Nemzet, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
4 ■Ggy ítél BÜFÉST HANGVERSENYTERMEIBEN NICOLAI GEDDA szombati dalestjén a tavasz üzenetét hozta el hallgatóságának: műsorán kizárólag a tavaszról szóló dalok szerepeltek. Jólesett ezen a zord február végi estén zöldellő rügyekről, virágfakadásról, napfényes kék égről ábrándozni, jóllehet ez az ég észak tájai fölé borul, a világhírű svéd tenorista ezeknek az ózondús magaslatoknak tiszta levegőjét varázsolja maga köré. Példásan karbantartott hangja nem érzéki szépségével hat, hanem csiszoltságával: előadása mindvégig kissé tartózkodó, de végtelenül kulturált és a dal kényes műfajában meglepően otthonos. Azokhoz a művészekhez tartozik, akik az előadott mű első hangjától az utolsóig feszülő egyetlen ívben foglalják össze annak zenei és költői mondanivalóját. Eszközeivel takarékosan bánik, mindig azt a benyomást kelti, hogy nem játszotta ki utolsó kártyáját, nem adta a legtöbbet abból, ami a birtokában van, de éppen ez a többet sejtető gazdaságosság teszi lehetővé számára a repertoár tudatos és tervszerű felépítését. Modorosságnak, erőltetettségnek az egész este során egyetlenegyszer sem adta tanújelét: túláradó bensőség nélkül is meggyőzi hallgatóit őszinteségéről. Műsorát — még az egységes tavaszi te Aratika keretein belül is — igényes választékossággal állította össze, kerülve a túlságosan ismertet, a közhelyet. Talán egyedül egyik ráadásszámáról, Rimszkij-Korzakov Hindu daláról, mondható el, hogy népszerű; a többit — Schumann, Bizjet, Grieg, Rimszkij-Korzakov és Rachmaninov tavaszi dalait — kevéssé ismerik nálunk, a svéd Wilhelm Peterson-Berger neve pedig éppolyan újdonságot jelent számunkra, mint népzenei ihletésű dalai. A nagy énekes vezetésével közönségünk hamar otthonossá lett az idegen zenei közegben. Nicolai Godda számos művészi erénye közül különösképpen említésre méltó egy-egy dal lényegét megragadni tudó, hangulatteremtő képessége, amely a tavaszi témakör sokféleképpen árnyalt kifejezésmódját gazdag változatosságban tárta elénk. — Jandó Jenő virtuóz zongorakísérete helyenként aránytalanul fölébe emelkedett az énekes visszafogott dinamikájának. KÓRODI ANDRÁS vezényelte hétfőn a Filharmóniai Társaság Zenekarának operaházi estjét. Ezt a hangversenyt néhány héttel ezelőtt az operaházi tűzeset hiúsította meg. Az a körülmény, hogy a produkciót el kellett halasztani, sajátságos módon előnyösnek bizonyult ésez nem véletlen. A január közepére előkészített műsort feltehetően újból próbálta az együttes, az előadáson mindenképpen megérzett a művészi érés jótékony hatása, az, amelyre a szimfonikus hangversenyek normális menetrendje általában nem ad lehetőséget. Tiszta és arányos zenekari hangzás, jól kidolgozott szólamok nemes együttese jellemzete Bach D- dúr szvitjének előadását és ugyanez még fokozottabb mértékben érvényesült Brahms fiatalkori D-dúr szerenádjának megszólaltatása során. A hallgató számára igen tanulságos ez a kompozíció, amely a zeneszerző első zenekari opusza: szinte magával Brahmsszal járhatjuk végig a kamarazenétől a nagyzenekari darabig vezető utat, ugyanakkor beláthatjuk azt a távolságot is, amely ezt a szerenádmuzsikát kora klasszikus mintaképeitől elválasztja. Kórodi András és kitűnően muzsikáló zenekara jóvoltából gonddal és hitelesen rajzolt képet kapunk erről a ritkán hallható műről. A reprezentatív hangverseny szólistája Rohmann Imre volt, aki Mozart c-moll zongoraversenyének koncertszólamát játszotta. Szereplése azonban nem tükrözte sem az alkalom reprezentatív voltát, sem szólamának koncertáns jellegét. Érthetetlen módon halvány volt ez a zongoraszólam, amely egyfelől kifejezetten azt a célt hivatott szolgálni, hogy ragyogva emelkedjék ki a zenekar együtteséből, másfelől — mint Mozart két mollhangnemű zongoraversenyének egyike — zenei anyagának sajátságosan egyéni, személyes hangú, sőt, helyenként tragikus kifejezésével megrendítő hatást keltsen. Igazságtalanság volna Rohmann Imre zongorajátékának bármely részletét kifogással illetni: finom és muzikális részletekben előadása éppúgy nem szenvedett hiányt, mint virtuóz technikai megoldásokban. Hangszerének hangját azonban már a földszint első soraiban alig lehetett hallani és ezzel produkciójának valamennyi értéke gyakorlatilag kárba veszett. JAN KRENZ a hét első két napján azonos műsorral két alkalommal vezényelte a Magyar Állami Hangversenyzenekart az Erkel Színházban. E beszámoló a keddi hangversenyről szól. Ritkán fordul elő, hogy ilyen egységesen jó benyomások emlékét őrizhetjük meg egy zenei eseményről. Kiegyensúlyozott, minden részletében alaposan kidolgozott, érett produkciót nyújtott a zenekar, annak jeléül, hogy kiváló karmester irányította. Jan Krenznem ügyel arra, hogy látványosan vezényeljen. Még pálcát sem használ, mozdulatai igencsak takarékosak, olykor hosszú ütemek tartamára szabadjára engedi a zenekart és csak a szükséges helyen avatkozik be muzsikálásába. Ezt a fényűzést azonban csak az a karmester engedheti meg magának, akiben megvan az igazi egyéniség szuggesztív ereje. Jan Krenz szerény gesztusai mögött ilyen egyéniség, ilyen erő hat. A muzsikusokban és a hallgatóságban egyszer csak az az érzés támad, hogy az, ami itt, most, ebben a félórában, ebben a teremben történik — ez esetben Mozart kései nagy Esz-dúr szimfóniájának megszólaltatása — a világon a legfontosabb dolog, és egyben a legnagyszerűbb is. Felemelő érzés ebben a fontos és nagyszerű dologban részt venni, előadónak és hallgatónak egyaránt. Ennek a felemelő élménynek megvalósítása, tudatosítása Jan Krenz művészi érdeme. Pontos és tisztán körvonalazott Mozart-előadása, világos szerkesztése, jó tempói, a zenekar kristályosan és egyöntetűen hangzó szólamainak egyensúlya, megannyi olyan eredmény, amely a látszólagos eszköztelenség, sima mozdulatok mögött munkáló művészi akarat delljes hatásának köszönhető. Ugyanez az akarat segítette diadalmas megvalósításhoz Brahms Első szimfóniájának poétikus előadását is. Pándi Marianne A Gutenberg Művelődési Otthon képzőművész köre március 3-a és 22-e közt mutatja be tagjainak munkáit az otthonban (VIII., Kölcsey u. 2.). A színházak szombati műsora Operaház: Carmen (Főisk. béri. XIII. sor. 4.) (7) — Erkel Színház: Ernani (Báthy A. béri. 5.) (7) — Nemzeti Színház: Kulcskeresők (7). FŐV. Műv. Ház: Döglött aknák (7) — Várszínház: Vízkereszt (7) — Madách Színház: A meráni fiú (7) — Józsefvárosi Színház: Tanítónő (7) — Vígszínház: Homburg hercege (Bárdi Ödön béri. 2.) (7), In memóriám c. I. (éjjel 1l) — Pesti Színház: Equus (VI. béri. 3.) (7) — József Attila Színház: Hálószoba komédia (C béri. 3.) (7) — Fővárosi Operettszínház: Csókolj meg, Katóm! (7) — Thália Színház: A japán szalon (7) — Ódry Színpad: Sárga liliom (du. 3) — Vidám Színpad: Így élni jó (7) — Radnóti Színpad: Minden másképpen van ... (7) — Mikroszkóp Színpad: Minek néz engem? (fél 9) — Játékszín: Egerek és emberek (7) — Egyetemi Színpad: Főiskolás vizsgafilmek I., A Benkó Dixieland Band hangversenye (fél 6, iil. 8) — Budapesti Gyermekszínház: Egy szívdobbanás fele (du. 3). A csodálatos jávorfák (Marcibányi tér, du. 3) — Zeneakadémia: ifj. műsor: Mesélő muzsika 4. (du. 4). feln. műsorok: Liszt Ferenc Kamarazenekar (Mozart— Rossini 3.) (fél 8). Kisterem: •a KISZ Központi •Művészegyüttes Új Zenei Stúdiója III. (fél 8) — Állami Bábszínház (Népköztársaság útja): Gidaház az erdőszélen (du. 4). (Jókai tér): Irány az Ezeregyéjszaka! (du. fél 3) — Fővárosi Nagycirkusz: Szupercirkusz (du. fél 4 és fél 8) — Reflektor Színpad: Változatok egy témára (8) . Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Műsorban. _ Magyar Nemzet Bethlen Gábor emlékezete a Ráday Kollégiumban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és választott magyar király születése 400. évfordulójának évében — a Bethlen Gábor Emlékbizottság országos programjába bekapcsolódva — a dunamelléki református egyházkerület Ráday Kollégiuma ünnepi műsorral és emlékkiállítás megnyitásával emlékezett meg Erdély legnagyobb fejedelméről. Ünnepi beszédében dr. Benda Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Ráday Gyűjtemény igazgatója ismertette Bethlen Gábor fejedelemségének történetét, országegyesítő politikájának összetevőit vizsgálva. Méltatta a fejdelem különleges adottságait, amelyekkel mindig a realitás talaján tudott maradni: kiváló diplomáciai tehetségét, amellyel Európában megelőzte korát, és amellyel a soknemzetiségű, sokvallású, kétfelől is állandóan szorongatott országát tündérkertté varázsolta. Kiváló hadi tudománya és gyakorlottsága mellett még két figyelemre méltó alkotóelemét emelte ki Bethlen Gábor uralkodói módszerének: nemzettudatát és vallási türelmét. E kettő tette lehetővé a szorongatott Erdély fejlődését, hiszen az uralkodói hatalom nemcsak egy szűk, kiváltságos rétegnek kedvezett, hanem lehetőséget adott a nemzet — a XVII. században szinte elképzelhetetlen — széles rétegének a felemelkedésére. Az ünnepi műsorban — amelyen ott volt Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Bethlen Gábor Emlékbizottság elnöke is — a Kollégium kórusa bemutatott három új, erre az alkalomra komponált Bethlenkantátát, Máté János, Berkesi Gábor és Máté Jánosné vezényletével. Lisznyay Gábor: Kantáta a Bethlen Gábor intelmeiből című művét, Gárdonyi Zoltán: Bethlen Gábor emlékezete, és Bethlen Gábornak hálaadó éneke című kórusműveit orgonakísérettel és Basky István teporszólóival. A Ráday Kollégium énekkarának előadásában elhangzott még Giovanni Battista Mosto: Gyulafehérvári madrigálja. Reményik Sándor eddig kevésbé ismert versét, Az álorcás magyart szavalta Sellei Zoltán, majd összeállítást adott elő Bethlen Gábor leveleiből és kortársainak róla szóló írásaiból. A XVII. századi Erdély levegőjét idézték a Bethlen korabeli énekek: Prágai András szerencsi prédikátor Gábriel Princeps Transilvaniae című, Balassi-strófákban írott éneke, amelyben a Nagy Fejedelmet szólaltatja meg: „Az magyar nemzetnek is az körösztyénségnek / Én vagyok Gedeona, / Sok fejedelmeknek / És minden rendeknek / Függ rám szeme világa; / Süveg emeléssel / Tisztességes füllel ! Jámbor, nevemet hallja”. Korabeli lanttáncok után a „Rongyos scholáinknak, Tanuló ifjainknak Kegyelmespatrónusát” sirató, Váradi Mihály szerzette ének következett. Előadta a Bakfark Bálint Lanttrió, Kecskés András vezetésével, valamint Kiss Tamás és Kuncz László énekével. A műsor dr. Tóth Károly püspök zárszavával ért véget. A püspök beszédében a többi között elmondta: „Számunkra azért is példakép Bethlen Gábor, mert mint államférfi, mint politikus, de mint hűséges református keresztyén ember is, nyitott, türelmes és készséges tudott lenni a másként véle-kedők iránt. Úgy tudott mélyen magyar lenni, hogy egy percre sem veszítette el türelmét, szeretetét és együttműködési készségét más népek és nemzetek iránt. Nem igaz hát, hogy a mély hazafiság azonos a nacionalista gyűlölet szításával. Saját népünk és nemzetünk iránti igaz elkötelezettségünk nem gyűlöletet, hanem szeretetet és együttműködést ébreszt más népek iránt”. Az ünnepség végeztével dr. Bottyán János, a kiállítás rendezője vezette végig a közönséget a Nagy Fejedelem életútját és szellemi örökségét bemutató gyűjteményen. A március 9-ig nyitvatartó kiállítás tablói emléket állítanak a nagy fejedelem életútjának, bemutatják a nevével, hatásával társítható magyar történelmi vonatkozásokat. A nagyfejedelem udvartartásával, életrajzi adataival ismerkedve szemünk előtt a szülőház Marosillyén, a Bethlen által építtetett Magna Cu , ma Désen, számadáskönyv, s melyben a többi között szerepel olyan tétel is, mely szeírint rabságban levő muzsikusokat váltott ki a művészetpártoló fejedelem, hogy udvarába hívja őket, ruhával, hangszerekkel ellátva. Látható tudósai körében Reményi József plakettjén, mellette Bethlen híres, nagyrészt teljesen elpusztult könyvtárának egy Sárospatakon őr-zött, bőrkötésű kötete, a fejedelemasszonynak, Károlyi Zsuzsannának ajánlva. Az 1620-as Schallenberg-metszet a kolozsvári Szent Mihály - templomban 1613-ban fejedelemmé választott Bethlen portréját ábrázolja. A vallási türelem ékesszóló bizonyságául a bibliafordító Káldy György jezsuita szerzetessel zajlott vita és annak leírása, hogy nagy összeggel, száz tallérral támogatta a katolikus bibliakiadást, sőt Kolozsmonostoron letelepedést biztosított az országból éppen kitiltott jezsuitáknak. Látható a Károlyi Gáspár fordította Biblia váradi kiadása, amely még Bethlen halála után is az ő jellegzetes kéthattyús címerével jelent meg, közvetlenül mellette a román nyelvű Biblia, ami szintén az ő kezdeményezésére készült el, igaz, már Rákóczi György alatt. „Irodalmi nyelvet adott az oláh pakulároknak” — emlékezik meg erről Ady Endre, az Egy Korvin-kódex margójára című művében. Tudománypártoló, donátori tevékenysége, az iskolák, kollégiumok alapítása az az erő, amely időben legtávolabb is érezteti hatását a magyar történelemben és művelődéstörténetben. A nagyenyedi Bethlen Kollégium fogalommá vált nevével jelzett tárlóban a kollégiumban tanult diákok, tanárok között felfedezhetők a magyar szellemi élet legnagyobbjai; Tótfalusi Kis Miklóstól, Körösi Csoma Sándoron át Áprily Lajosig. A Bethlen Gábor nevét viselő intézmények sorában a kiállítás bemutatja a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda ,Rt. dokumentumait, kiadványait, például a népszerű Bethlen-könyvsorozatot és Kálvin Institutiójának 1936-os jubileumi kiadását. Bethlen Gábor eszméinek és emlékének a történészek és írók munkájában betöltött helyéről ad képet az értékeléseket és átértékeléseket ábrázoló tabló, a fiatalon elhunyt Makkai Ernő, aki talán a legnagyobb koncepciójú monográfiát írta, Makkai Sándor, Szekfü Gyula, Rugonfalvi Kiss István, Móricz Zsigmond; a maiak közül kiemelendők: Tarnóc Márton és Witman Tibor. Itt látható a mostani jubileumra készült két nagyméretű érem is: Gyulaváry Pál és Toros Gábor nagybányai művész alkotása. A Magyar Nemzeti Bank által kiadott, kétszáz forintos jubileumi pénz szintén megtekinthető néhány eredeti tallér társaságában. A nagy múltú hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyvei, különlenyomatai a legközelebbi múltba vezetik el a nézőt, bizonyítva, hogy hűek voltak — és ma is azok — fejedelmi névadójukhoz. A Ráday Kollégium kiállítása 400 év örökségét idézi fel — azzal a jóreménnyel, hogy a múlt ismerete erőt adhat a jövőt fürkésző embernek. Dusicza Ferenc Szép magyar könyvek Kihirdették a Szép magyar könyv 1979 verseny eredményeit. A zsűri tizenegy kategóriában 32 díjat és 34 oklevelet ítélt oda. A Liszt Ferenc téri Könyvklubban Haiman György egyetemi tanár, könyvművész, a zsűri elnöke méltatta a könyvkiadók tavalyi teljesítményét. A politikai könyvek kategóriájában a Kossuth könyvkiadó Ifjúsági kislexikona és a Zrínyi-kiadóval közös kiadványa, Pásztor Emil A tizenötödik aradi vértanú című kötete nyert díjat. A tudományos könyvek csoportjában az Akadémiai Kiadó három idegen nyelvű kötete és a Corvina kiadó idegen nyelven megjelent egyik könyve kapott elismerést. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Gazdaságtörténet, a Mezőgazdasági Kiadó Gyümölcsfajtáink című kötete, és a Műszaki Könyvkiadó két könyve, az Art nouveau a belga építészetben és a Vendégváró régi házak nyert díjat. Az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában kiemelt díjjal jutalmazták Balassa—Ortutay: Magyar néprajz című, a Corvina kiadónál megjelent kötetét, valamint Castiglione László Pompeji: Herculaneum című, a Gondolat és az Európa — Helikon könyvét. Díjat nyert a Gondolat Ré fiai című kötete és a Szépirodalmi Könyvkiadó két könyve: Haiman György A könyv műhelyében és Szepsi-Csombor Márton Europica varietas című műve. A szépirodalmi könyvek közül kiemelt díjjal jutalmazták Manasz: Kirgiz hősének című (Európa) kötetét, díjat nyert az Európai Helikon két könyve: a Carmina burana és Shelley: A Cenci-ház, valamint a Corvina Móricz Zsigmond novelláiból összeállított német nyelvű kötete. A Móra kiadó öt díjat kapott, kiemelt díjat Lázár Ervin kötete, a Berzsián és Dideki. Arany László: Magyar népmesék, Hauff legszebb meséi, Takács Ismre: Páskomi lakodalom és Tordon Ákos: Libabuli kötete is díjat kapott. A művészeti könyvek kategóriájában a Corvina kiadó négy díjat kapott. Kiemelt díjat Haiman György A Kner család és a magyar könyvművészet című kötetéért, s díjat a Budapest anno . .., Kepes György könyve: A világ új képe a művészetben és a tudományban, valamint a Korok ruhái. Ugyanebben a kategóriában a Képzőművészeti Alap kiadóvállalatának mai magyar művészetét jutalmazták. A bibliofil könyvek közül az Európa Magyar Helikon osztályának kiadványa, Firdauszi: Királyok könyve nyert fődíjat, s díjat Bogáti Fazekas Miklós Magyar zsoltár, valamint Balázs Béla—Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (Zeneműkiadó). A tankönyvek és a zeneművek kategóriában oklevelet ítélt oda a zsűri. A Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának grafikai különdíját Réber Lászlónak ítélték oda a Berzsián és Didekt című könyv illusztrálásáért. Különdíjat kapott Kovács Tamás grafikusművész Lessing Bölcs Náthán, és Szabados Árpád grafikusművész Kiss Dénes: Kó-fickó című művének illusztrálásért. A Fotóművészek Szövetsége Korniss Péternek a Múlt idő, Féner Tamásnak a Hétköznap és Petrás Istvánnak a Borsos Miklós című albumban szereplő fényképekért ítélt oda díjakat. A Magyar Zeneművészek Szövetsége a Legszebb kotta különdíját Kurtág György: Játékok című ciklusának kottájáért kapta. NAPLÓ Március 1 Házi ünnepséget tartottak pénteken az Operaházban: Borisz Jakovlevics Bregvadzét, az OSZSZSZK népművészét, a leningrádi balettintézet balettmesterét búcsúztatták hazatérése alkalmából az Operaház balettegyüttesének tagjai. Az Operaház vezetősége és az együttes nevében Seregi László balettigazgató mondottköszönetet egy évig végzett balettpedagógiai munkájáért, ée „Azért is viccelek ...” címmel rendezi meg Bánky Zsuzsa előadóestjét a Magyar Színházművészeti Szövetség vers- és prózamondók köre március 3-án, hétfőn a Rátkai Márton Munkás-Művész Klubban. 4* Az Országos Műszaki Múzeum és a TIT budapesti szervezete Jedlik Ányos dinamóját mutatja be A magyar műszaki múlt kiemelkedő emlékei című sorozatban március 4-én, kedden délután hat órakor a Kossuth Klubban. Előadó dr. Szabadváry Ferenc, az Országos Műszaki Múzeum igazgatója.♦ Halotti kultusz az ókori Egyiptomban címmel március 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor dr. Varga Edit egyiptológus tart tárlatvezetést a SzépművészetiMúzeumban. A bukaresti Scinteiában Ion Ianosi méltatja Sütő András Engedjétek hozzám jönni a szavakat című kötetének Hegedűs László fordításában megjelent román változatát. Magyar filmrendezők műveiből tartanak retrospektív vetítéseket március első felében több külföldi nagyvárosban. Nyugat-Berlinben március 2—7. között Szabó István hat játék- és öt rövidfilmjét vetítik, Párizsban március 12-től bemutatják Jancsó Miklósnak valamennyi, Magyarországon forgatott filmjét, szám szerint tizenkettőt. Helsinkiben Kovács András hét játékfilmjéből rendeznek bemutatót.# Az oslói H. Aschenhoug Co. Kiadónál megjelent Madách Az ember tragédiájának norvég fordítása, Albert Lange Fliffet egyetemi tanár munkája. 1979 legjobb plakátjai a Nemzet Galériában A múlt esztendőben készült plakátok legjobbjait bemutató kiállítás nyílt meg pénteken a Nemzeti Galériában. Megnyitóján adták át a legjobbnak ítélt plakátok tervezőinek a díjakat. A Kulturális Minisztérium fődíját Balogh István „1919” című plakátja kapta. A Belkereskedelmi Minisztérium fődíját Balla Margitnak ítélték, a Hair című filmmusical plakátjáért, a fővárosi tanács fődíját pedig Schmal Károlynak, a Modern indiai művészet című plakátért. Nívódíjat további hét mű tervezője kapott. .Szombat, 1980. március 1. Fesztiváldíjat kapott a Bizalom A nyugat-berlini filmfesztivál nemzetközi zsűrije a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjjal tüntette ki Bizalom című filmjéért Szabó Istvánt. A film — amelynek nagy közönségsikere is volt — humanista mondanivalójáért megkapta az evangélikus egyház zsűrijének elismerő oklevelét is. Az Arany Medve fődíjat a Szívem országa című amerikai és a Palermo vagy Wolfsburg című NSZK-film nyerte. Ezüst Medve-díjban részesült a Menedékem című olasz film, a legjobb női alakítás díját Renate Krössner, a nagy feltűnést keltett Solo Sunny című NDK-film filmszereplője kapta meg, a legjobb férfi alakításért pedig az Andrzej Wajda rendezte Karmester című lengyel film főszereplője, Andrzej Seweryn. Különdíjat Athol Fugard kapott a dél-afrikai négerek sorsét bemutató Gólyahír augusztusban című megrendítő film forgatókönyvéért és főszerepéért. A zsűri tagja volt Makk Károly magyar filmrendező is. A filmkritikusok nemzetközi zsűrije a versenyfilmek díját Konrád Wolf filmjének, a Solo Sunny-nak ítélte oda. A fiatal filmművészek fórumán bemutatott filmek közül ez a zsűri A cég üzletei című, a CIA-val foglalkozó amerikai filmet, valamint Az éhség éve című nyugatnémmet filmet díjazta.