Magyar Nemzet, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
2 Afrikára szerinte leselkedő „szovjet veszélyt”, és erre hivatkozva sürgette az egyiptomi—amerikai stratégiai együttműködés elmélyítését. Szadat kifejtette, hogy Egyiptom „arab elkötelezettségéhez híven” megvédi az olajsejkségeket, még akkor is, ha ezek az államok nem érik magukat fenyegetve és képesnek mondják magukat az önvédelemre. Ez az érvelés szolgál alapul a Washington elé terjesztett egyiptomi ajánlatra, amelynek értelmében az amerikai fegyveres erők a térségben végrehajtandó akcióikhoz igénybe vehetik Egyiptom katonai támaszpontjait. Az AFP jelenti Damaszkuszból. Szombaton Damaszkuszban befejeződött az el-Fatah palesztin gerillaszervezet — a Palesztinai Felszabadítási Szervezet tagszervezetének — tíz napja tartó negyedik kongresszusa. A tanácskozáson a szervezet központi bizottságának vezetőjévé ismét Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét választották meg. A kongreszszus Arafatot megválasztotta a Palesztinai forradalom és az el-Fatah katonai szervezete főparancsnokának is. A Brit Munkáspárt rendkívüli konferenciáin Londonból jelenti az MTI: a Brit Munkáspárt szombaton rendkívüli országos pártkonferenciát tartott Londonban. A konferencia a szakszervezeti mozgalom május 14-i országos akciónapjához hasonlóan kifejezte, hogy a konzervatív kormány egyéves országlása után a párt nagyon aggasztónak tartja az ország társadalmi és gazdasági helyzetét és világosan ki akarta fejteni a munkáspárt ellenprogramját. A rendkívüli pártkonferencia egyben a szociáldemokrata párt tavaly ősz óta folyó belső erjedési folyamata fontos új állomásának tekinthető. A pártkonferencia napirendjén a vb „Békét, munkaalkalmat, szabadságot” című dokumentuma állt. Ez — a baloldal nyomására — összefoglalja a párt mindazon fontos követeléseit, amelyeket a jobboldali vezetés tavaly elsikkasztott a választási kiáltványból, így szerepel ebben többek között a Lordok Házának eltörlése, az amerikai szárnyas rakéták angliai telepítésének elutasítása, az állami szektor és iparfejlesztés bővítése, az iparvédő importkorlátozás. A kisebbségbe szorult jobboldal kénytelen-kelletlen elfogadta a dokumentumot, de hangadó csoportjai szünet nélkül bírálják, becsmérlik. A baloldali csoportok velük szemben a pártkongresszusok határozatainak elsikkasztására, a pártvezér hatalmának túlburjánzására irányították a fiigyelmet. Madridi vélemények a bizalmatlansági indítvány elvetése után Madridból jelenti az MTI. A szocialista párti bizalmatlansági indítvány elvetése után tartott rögtönzött sajtóértekezletén Adolfo Suárez spanyol miniszterelnök elhárította azt a lehetőséget, hogy a kormány felvesse a bizalmi kérdést, amint ezt Manuel Fraga hibáiné, a jobboldali koalíció vezetője, a Népi Szövetség elnöke javasolta. A kommentátorok ennek alapján megállapítják: a Suárez-kormány a helyén maradhat az alkotmány előírásainak betűi szerint, de a kormánypártnak mindenképpen el kell gondolkoznia azon a tényen, hogy abizalmatlansági indítvány elutasítása egyáltalán nem jelentette egyben a kormány győzelmét is. A szavazásnál a kormánypárt, a Demokratikus Centrum Unió ugyanis egyedül maradt, kizárólag saját képviselői csoportjának szavazataira számíthatott. Mint az El Pais írja: mindenképpen új korszak kezdődik Adolfo Suárez kormánya számára, s most Suáreznek támogatást kell keresnie gyenge parlamenti hátteréhez. Donat-Cattii szökött terrorista ügyében az olasz parlament kihallgatta Cossigát Rómából jelenti a Reuter. Az olasz parlament különleges vizsgálóbizottsága meghallgatta Francesco Cossiga kormányfőt, hogy tisztázza: van-e valami köze Marco Donat- Cattin terrorista külföldre szökéséhez? A második világháború óta ez az első eset, hogy a parlamentnek ez a bizottsága miniszterelnököt idézett meg. Cossiga kormányfő ellen az a vád, hogy értesítette Donat Cattán édesapját, a Kereszténydemokrata Párt főtitkárhelyettesét arról, hogy egy letartóztatott terrorista terhelő vallomása alapján várhatóan letartóztatási parancsot adnak ki az immár két éve bujkáló fia ellen. A kormányfő nyilatkozatban tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Az idősebb Donat Cattin — akit szintén kihallgatott a parlament bizottsága — azt állította, hogy nem Cossigától, hanem egy levélből értesült a fia viselt dolgairól, és azután, a terroristákkal kapcsolatba lépve, értesítette a fiát. Havannai kezdeményezés az el nem kötelezett mozgalom külügyminisztereinek összehívására Havannából jelenti az MTI. Kuba, mint az el nem kötelezett mozgalomhoz tartozó országok elnöke, konzultációsorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába összehívják a mozgalom rendkívüli külügyminiszteri értekezletét. A kubai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint az értekezlet megvitathatná a nemzetközi helyzet, valamint a gazdasági élet különböző kérdéseit. — Az el nem kötelezettek tervezett miniszteri tanácskozásának elsőrendű célja— jelentette ki a szóvivő —, hogy hozzájáruljon a béke és az enyhülés ügyéhez, amelyre az elmúlt időszakban különböző nemzetközi konfliktusok kedvezőtlen hatást gyakoroltak. A megbeszélések során ennek, valamint az új feszültséggócok keletkezésének fényében megvizsgálnák, milyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak ezek békés és tárgyalásos úton való megoldására. Várható, hogy ahavannai megbeszéléseken hangsúlyt kap a latin-amerikai forradalmi mozgalmak, valamint a kubai forradalom iránti szolidaritás, és az ezek ellen fellépő erőknek — a külügyi szóvivő szavai szerint — békés, diplomáciai úton való megfékezése. A választások közeledtével fokozódik a feszültség Bolíviában La Pezból jelenti az AFP. Teljes készültségben van a bolíviai hadsereg, és vezetői kinyilvánították, hogy „készek beavatkozni az ország politikai életébe”. Hírügynökségi jelentések szerint az országban újabb katonai puccs veszélye fenyeget, főként azért, mert a hadsereg irányítói mindenáron meg akarják védeni Hugó Banzer tábornokot, Bolívia volt diktátorát, aki ellen államfői tevékenysége során elkövetett visszaélések vádjával képviselők egy csoportja pert akar indíttatni. A jobboldali tábornokok ezt „a hadsereg lejáratásának és akatonai intézmények elleni támadásnak” próbálják beállítani, és azzal fenyegetőznek, hogy bíróság elé állítják a képviselőket. A hadseregnek az ország belpolitikájába való beavatkozása elleni tiltakozásul Hernan Siles Zuazo, Bolívia volt köztársasági elnöke éhségsztrájkba kezdett. A volt államfő egyébként maga is indul a június 29-i választásokon, amelyeknek közeledtével egyre inkább fokozódik a politikai feszültség az országban. MaM Nemzet A TASZSZ elemzése a szovjet—jugoszláv kapcsolatokról Június 2-án lesz huszonöt éve, hogy aláírták a szovjet— jugoszláv kapcsolatok történetében igen nagy jelentőségű belgrádi nyilatkozatot. Az együttműködés negyedszázados jubileumából készített elemzést Jurij Kornyilov, a TASZSZ kommentátora. Megállapítja: az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió Jugoszláviával együtt lép fel a szuverenitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás szigorú tiszteletben tartásáért. Ezeket az elveket rögzítette az 1955-ös belgrádi és az 1956-os moszkvai nyilatkozat, majd az 1971-es nyilatkozat. Az ezt követő közös dokumentumok megerősítették és továbbfejlesztették azokat A két ország együttműködését jelentősen előmozdították a csúcstalálkozók. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelső Tanács Elnöksége elnökének és Joszip Broz Tito köztársasági elnöknek, a JKSZ elnökének minden találkozója . fontos mérföldkő volt a szovjet és a jugoszláv nép barátságának megerősítésében, új tartalommal töltötte meg a két párt, a két állam kapcsolatait, a sikeres együttes nemzetközi fellépés új távlatait nyitotta meg. A szocializmus és az enyhülés ellenségei nem szívesen látják a szovjet—jugoszláv kapcsolatok kedvező fejlődését Hazugságoktól, rágalmaktól, a szovjet külpolitika befeketítésétől sem riadnak viszsza, hogy éket verjen el a két ország közé. Ezek a kísérletek azonban sorozatban vereséget szenvednek, s ez minden bizonnyal a jövőben is így lesz. Jugoszlávia népei jól tudják, amit az eddigi együttműködés tapasztalata is igazol: a Szovjetunió hűséges és megbízható barátjuk. Az SZKP KB bírálta az olajfinomító minisztérium munkáját Moszkvából jelenti a TASZSZ, lel meg teljes mértékben az „ Szovjetunió olajfinomító és SZKP XXV. kongresszusán káőolajvegyészet-ipari minisz- jelölt követelményeknek”,ériumának munkája nem fe- a határozat hangsúlyozza, el meg a követelményeknek hogy a minisztériumnak je, erre a megállapításira jelentős figyelmet kell szentelett az SZKP Központi Bizott-nje a párt és a kormány gazága, miután megvizsgálta azdaságpolitikai irányelveknek Siető minisztérium tevékeny valóra váltására, meg kell elégetdania az ágazat arányos fej Mint az SZKP KB határélesztésével kapcsolatos kérdés óta megállapítja, az ágazat biztosítania kell a népessedésehez van jelentéshez- gazdaságnak kőolajtermékek:a javulása mellett „az olajfi- f , ,? ^ A, •__, lomító- és kőolajvegyészetkel való ellátását és radonipari minisztériumhoz tartozsan kell felhasználnia az egyesülések, vállalatok és anyagi-műszaki és munkaerőtervezetek vezetése nem fel forrásokat. Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió olajfinomító és kőolajvegyészet-ipari minisztériumának munkája nem felel meg a követelményeknek — erre a megállapításra jutott az SZKP Központi Bizottsága, miután megvizsgálta az illető minisztérium tevékenységét. Mint az SZKP KB határozata megállapítja, az ágazat fejlődéséhez való jelentős hozzájárulása mellett „az olajfinomító- és kőolajvegyészetipari minisztériumhoz tartozó egyesülések, vállalatok és szervezetek vezetése nem fe Ohira kórházban Tokióból jelenti az MTI. Súlyos kimerültség miatt a szombatra virradó éjszaka kórházba szállították Ohira Maszajosi japán kormányfőt. Orvosai szerint a hetvenéves államférfi állapota kielégítő, vérnyomása normális, minthogy azonban érvelése egyenetlen, körülbelül egyhetes pihenésre, illetőleg alapos kivizsgálásra szorul.’ •■-■■* Az egyébként nagy munkabírásáról ismert, idős miniszterelnököt erősen megviselte az utóbbi hetek feszített diplomáciai programja, valamint kabinetjének viharos viták közepette bekövetkezett parlamenti leszavaztatása. Hivatalos kormánykörökben Chira egészségi állapota nagy aggodalmat keltett, mivel az eredeti tervektől eltérően esetleg most mégsem vehet részt a fejlett tőkés országok június 22-én és 23-án Velencében sorra kerülő csúcsértekezletén. Erre mindenképpen el akart utazni, annak ellenére, hogy a japán lakosság június 22-én szavaz a törvényhozás alsóházának és a szenátusnak az új összetételéről. A japán fővárosban egyébként olyan hírek terjedtek el, hogy ha egy hétnél hosszabb időt kell kórházban töltenie, akkor a most megkezdett, döntő fontosságú választási kampánytól való kényszerű távolmaradása miatt esetleg le kell mondania. Csökkenti a polgári politikusok befolyását Nemzetbiztonsági bizottság alakult Szöulban Szöulból jelenti a Reuter. Szöulban szombaton bejelentették, hogy a fegyveres erők tábornokainak és a kormány minisztereinek bevonásával a nemzetbiztonsági intézkedések különleges bizottsága néven 25 tagú testületet hoztak létre. A nemzetbiztonsági bizottság a szükségigazgatási hatóságok és az államtanács munkájának koordinálására hivatott. A bizottság élére Csoi Kju Ha elnök került A KCIA dél-koreai titkosszolgálatot annak igazgatója, Cson Tu Hvan altábornagy képviseli a testületben. Hírügynökségi jelentések szerint ő, nem pedig Csei Kju Fia elnök, lesz a politika igazi irányítója. Megfigyelők ennek a juntaszerű szervezetnek a létrehozását , további lépésnek tartják a katonai hatalom megszilárdítása felé: egyrészt azért mert csökkenti a polgári politikusok befolyását másrészt azért,mert késleltetni fogja a korábbi, szalonképesebb parlamentáris formához történő visszatérést Emiatt elég súlyos nézeteltérés is támadt a jelenlegi dél-koreai vezetés és fő szövetségese, az Egyesült Államok között amelynek kényelmetlen egy, a saját polgárai előtt népszerűtlen szöuli vezetésnek a támogatása. A különleges tanács első közleményében szombaton a bebörtönzött Kim De Zsung ellenzéki vezetőt azzal vádolta Irieg, hogy ő „bujtatta föl lázadásra” a kvangzsui felkelőket egy diákvezetőkkel tartott találkozón. A vád azt jelentheti, hogy a polgári ellenzék legnevesebb vezetőjét hadbíróság elé állíthatják a rendkívüli állapot rendelkezései alapján és halálra ítélhetik. A közlemény minden alap nélkül azt is hangoztatja, hogy a kvandzsui felkelésben „északkoreai ügynökök isszerepet játszottak”. A külpolitika hírei e (Párizs, MTI) Szombaton az Elysée-palotában tett látogatással folytatódott II. János Pál pápa pénteken kezdődött franciaországi programja. A katolikus egyházfő és Giscard d’Estaing elnök eszmecseréje után az Elysée-palota kertjében és termeiben fogadást rendeztek, amelyre — többek között — a francia választott testületek tagjai, köztük a parlamenti pártok vezetői voltak hivatalosak. (Nápoly, AFP) A NATO, dél-európai szövetséges fegyveres erőinek új főparancsnokát, az amerikai Jilliam Crowe tengernagyot szombaton iktatták be hivatalába. O (Szófia, MTI) Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke Irakból hazaérkezett Szófiába. A bolgár államfő Szaddam Husszein iraki köztársasági elnök meghívására tett hivatalos, baráti látogatást Irakban. O (Washington, TASZSZ) Európai körútra indult Harold Brown amerikai hadügyminiszter. Tárgyalásokat folytat majd Margaret Thatcher angol miniszterelnökkel és Schmidt nyugatnémet kancellárral, s részt vesz a NATO nukleáris tervező csoportjának norvégiai ülésén. ■Vasárnap, 1380. június . Szocialista Internacionálé Egy látogatás margójára A VILÁG nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy Irán nagyságrendű országot eltaszítson, elszigeteljen vagy megbélyegezzen. Ezekkel a szavakkal indokolta Brúnó Kreisky osztrák kancellár a Szocialista Internacionálé küldötteinek teheráni látogatását Háromtagú csoport tárgyalt az iráni fővárosban, rajta kívül Olof Pollme volt svéd miniszterelnök és Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. Nem közvetíteni akartak a túszügyben, hanem tájékozódni az általános helyzetről. A Szocialista Internacionálé — a világ szociáldemokrata és szocialista pártjainak nemzetközi szervezete — időnként hallat magáról, s akcióiban rendszerint kétféle indíték kapcsolódik: törekvés a probléma általános megoldására, a feszültség enyhítésére, és saját szempontjainak érvényesítése. A három neves politikus teheráni tanulmányútját mindenekelőtt az a megfontolás diktálta, hogy a közép-keleti feszültség — más szóval az Irán és az Egyesült Államok közötti ellentét, az amerikai akciósorozat — veszélyeket rejt magában, fenyegeti a békét. Valahogyan nyugalmat kellene teremteni ebben a régióban. A másik feltételezhető szándékot a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója így foglalta össze: „Bécsi hírek szerint az utazás célja még egyszer kinyújtani Európa és a nyugati demokráciák kezét a forradalom utáni Irán felé, s lehetőleg megakadályozni, hogy az Egyesült Államokkal kitört konfliktusa következtében a keleti táborba sodródjon.” Ennek a szándéknak és szemléletnek megfelelően a Szocialista Internacionálé Washingtonnal és a más konzervatívokkal nem teljesen azonos módon ítéli meg a helyzetet. Természetesen lehetetlennek tartja a viszony megjavítását a túszok szabadon bocsátása nélkül, de úgy véli, hogy ezt a Nyugatnak meg kellene könnyítenie az irániak számára Olof Palme — félreérthetetlen oldalvágással a tengerentúliak felé — kijelentette, hogy a teheráni hatalomváltásnakkét fő oka volt: a saih „hallatlanul véres uralma” és az ötvenezer amerikai tanácsadó jelenléte, akik — ,,szinte valamilyen megszálló hatalmat képeztek”. Magát a társadalmi folyamatot sem úgy ítélik meg, mint a konzervatív pártok. Kreisky véleménye szerint Iránban forradalom játszódott le és „... ha az ország politikai viszonyai még hagynak is kívánnivalót maguk után, ami van, az több mint amit demokráciából a sah uralma alatt élvezhettek”. AZ UTAZÁST hónapokig készítették elő, s a látogatást közvetlenül megelőzte a három politikus, valamint Willy Brandt, Helmut Schmidt és a holland van Wyl „magánmegbeszélése” a kancellár hamburgi házában. Információk (és valószínűleg eredmények) híján nem lehet tudni, végül is milyen jellege és hatása volt a teheráni tárgyalásoknak. Hasonlíthatók lesznek-e ahhoz a szerephez, amelyet a Szocialista Internacionálé a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elismertetésével kapcsolatban magára vállalt a Nyugaton. Mindenképpen egyetértéssel olvashattuk a delegátusok véleményét, amely szerint az iráni kérdésben (tehát a túszügyben is) az erőszak alkalmazásának bármely formája csak bonyolítaná a helyzetet, válságok élét csak kölcsönös megértéssel lehet elvenni. E két utóbbi gondolat nemcsak Iránra, általánosságban is érvényes. Világméretű szervezetté vált a Szocialista Internacionálé, de legjelentősebb pártjai Európában vannak. Tevékenységének fő területe változatlanul és szükségszerűen ez a földrész. Erre mutat az elmúlt néhány hónap története is. Talán kissé szokatlanul — visszafelé pergetve az eseményeket — érdemes megemlíteni, hogy a teheráni utazást megelőző hamburgi találkozón más témák is szóba kerültek, egyebek között az európai fegyverzetkorlátozás. E tárgyban — legalábbis stockholmi jelentések szerint — Olof Palme rövid tájékozódó megbeszélésre Moszkvába utazott. „Fontosnak tartom — mondta a svéd vezető —, hogy mi szociáldemokraták ápoljuk a Kelet és a Nyugat politikusai közötti kapcsolatokat.” Több síkon és formában folyik a párbeszéd, visszhangra talál a szocialista országok és a kommunista pártok tárgyalási készsége. Személyes dialógusok folynak fontos témákról, ilyen volt még tavaly a Szocialista Internacionálé fegyverzetkorlátozási témákkal foglalkozó bizottságának moszkvai látogatása a finn Kalevi Sorsa vezetésével. De tart közvetett módon is a szándékok kölcsönös megismertetése. . ÉRTEKEZLETET tartottak idén februárban Bécsben a Szocialista Internacionálé vezetői s az időpont meg is határozta témáikat „követelték” a szovjet csapatok visszavonását Afganisztánból, egyben, azonban utaltak rá, hogy a nemzetközi feszültség korábban kezdődött Nyilatkozatukban kifejtették, hogy nem szabad kockára tenni az enyhülés vívmányait éppen, ezért lényegesnek tartják, hogy a tárgyalások minden lehetősége nyitva maradjon és folytatódjanak az európai biztonsági együttműködés madridi értekezletének előkészületei. Egy sor olyan lehetőségre mutattak rá (amelyek egyébként visszavisszatérnek a Varsói Szerződés javaslataiban): mihamarabb meg kell vizsgálni az energiakérdésekkel foglalkozó európai értekezlet szovjet tervét, tárgyalási lehetőségeket találni, hogy ne kerüljenek új nukleáris fegyverek földrészünkre, folytatódjanak a bécsi csapatcsökkentési tárgyalások, s minél előbb hozzák tető alá a SALTO 3-at. Két hónappal megelőzte a fent említett tanácskozást a kommunista és munkáspártok , tihanyi értekezlete. Ismét csak ■ nem véletlen dátum, akkor állt a NATO a közép-hatósugarú rakétákkal kapcsolatos döntés előtt Jó lett volna ha a szociáldemokrata pártok szembeszállnak ezzel a tervvel, mégis, ami akkor Tihanyban elhangzott, ma is érvényes, mert elvi jelentőségű. A kibékíthetetlen ideológiai ellentét nem hiúsíthatja meg a kommunisták és a szociáldemokraták közös fellépését bizonyos objetíve egybeeső politikai érdekeik érvényesítéséért ... Európa s a világ jelene és , jövője szempontjából rendkívül lényeges kérdés, hogyan viszonyul a szociáldemokrácia a békés egymás mellett éléshez, az enyhüléshez, a leszereléshez. Megítélésünk szerint — hangzott Tihanyban — az európai biztonság megszilárdításában, a földrész politikai realitásainak nemzetközi elismertetésében ... elisme résre méltó szerepet töltöttek be a nyugat-európai szociáldemokrácia reálpolitikusai. Konstruktív magatartásuk és hozzájárulásuk most is elengedhetetlen ahhoz, hogy elejét vehessük a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának, s biztosítsuk a békés egymás mellett élés, az enyhülés további kibontakozását. HA EURÓPA sorsa, a kelet—nyugati viszony a múlt hónapokban nem is alakult a kívánatos módon, a huszonkét európai kommunista és munkáspárt nemrégen lezajlott párizsi, tanácskozásán a tihanyihoz hasonlóan foglaltak állást. Van közös alap a tárgyaláshoz és az együttes cselekvéshez. Szovjet megítélés szerint a szociáldemokratákat komolyan, kell venni, nemcsak a valós és potenciális ideológiai ellenfél értelmében, hanem mint valódi vagy potenciális szövetségeseket is. Ha egy mondatot keresünk, amely erre a lehetőségre utal, úgy a Szocialista Internacionálé álláspontját idézhetjük, a ma egyik legfontosabb kérdésében: nem szabad veszélyeztetni a több mint tíz éve eredményes enyhülési politikát, meg kell akadályozni, hogy a hidegháború visszatérésével a világ a katasztrófa szélére sodródjék. Tatár Imre