Magyar Nemzet, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

2 Afrikára szerinte leselkedő „szovjet veszélyt”, és erre hi­vatkozva sürgette az egyip­tomi—amerikai stratégiai együttműködés elmélyítését. Szadat kifejtette, hogy Egyip­tom „arab elkötelezettségéhez híven” megvédi az olajsejksé­geket, még akkor is, ha ezek az államok nem érik magu­kat fenyegetve és képesnek mondják magukat az önvéde­lemre. Ez az érvelés szolgál alapul a Washington elé ter­jesztett egyiptomi ajánlatra, amelynek értelmében az ame­rikai fegyveres erők a térség­ben végrehajtandó akcióikhoz igénybe vehetik Egyiptom ka­tonai támaszpontjait. Az AFP jelenti Damaszkusz­­ból. Szombaton Damaszkusz­­ban befejeződött az el-Fatah palesztin gerillaszervezet — a­­ Palesztinai Fels­zabad­ítási Szervezet tagszervezetének — tíz napja tartó negyedik kong­resszusa. A tanácskozáson a szervezet központi bizottságá­nak vezetőjévé ismét Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét választották meg. A kongresz­­szus Arafatot megválasztotta a Palesztinai forradalom és az el-Fatah katonai szervezete főparancsnokának is. A Brit Munkáspárt rendkívüli konferenciáin Londonból jelenti az MTI: a Brit Munkáspárt szombaton rendkívüli országos pártkon­ferenciát tartott Londonban. A konferencia a szakszervezeti mozgalom május 14-i országos akciónap­jához hasonlóan ki­fejezte, hogy a konzervatív kormány egyéves országlása után a párt nagyon aggasztó­nak tartja az ország társadal­mi és gazdasági helyzetét és világosan ki akarta fejteni a munkáspárt ellenprogramját. A rendkívüli pártkonferencia egyben a szociáldemokrata párt tavaly ősz óta folyó belső erjedési folyamata fontos új állomásának tekinthető. A pártkonferencia napi­rendjén a vb „Békét, munka­­alkalmat, szabadságot” című dokumentuma állt. Ez — a bal­oldal nyomására — összefog­lalja a párt mindazon fontos követeléseit, amelyeket a jobboldali vezetés tavaly el­sikkasztott a választási kiált­ványból, így szerepel ebben többek között a Lordok Házá­nak eltörlése, az amerikai szárnyas rakéták angliai telepí­tésének elutasítása, az állami szektor és iparfejlesztés bőví­tése, az iparvédő importkorlá­tozás. A kisebbségbe szorult jobboldal kénytelen-kelletlen elfogadta a dokumentumot, de hangadó csoportjai szünet nél­kül bírálják, becsmérlik. A baloldali csoportok velük szem­ben a pártkongresszusok ha­tározatainak elsikkasztására, a pártvezér hatalmának túl­burjánzására irányították a fi­­i­gyelmet. Madridi vélemények a bizalmatlansági indítvány elvetése után Madridból jelenti az MTI. A szocialista párti bizalmatlan­­sági indítvány elvetése után tartott rögtönzött sajtóértekez­letén Adolfo Suárez spanyol miniszterelnök elhárította azt a lehetőséget, hogy a kormány felvesse a bizalmi kérdést, amint ezt Manuel Fraga hi­báiné, a jobboldali koalíció vezetője, a Népi Szövetség el­nöke javasolta. A kommentátorok ennek alapján megállapítják: a Suá­­rez-kormány a helyén marad­hat az alkotmány előírásainak betűi szerint, de a kormány­pártnak mindenképpen el kell gondolkoznia azon a tényen, hogy a­­bizalmatlansági indít­vány elutasítása egyáltalán nem jelentette egyben a kor­mány győzelmét is. A szava­zásnál a kormánypárt, a­ De­mokratikus Centrum­­ Unió ugyanis egyedül maradt, kizá­rólag saját képviselői csoport­jának szavazataira számítha­tott. Mint az El Pais írja: min­denképpen új korszak kezdő­dik Adolfo Suárez kormánya számára, s most Suáreznek tá­mogatást kell keresnie gyenge parlamenti hátteréhez. Donat-Cattii szökött terrorista ügyében az olasz parlament kihallgatta Cossigát Rómából jelenti a Reuter. Az olasz parlament különle­ges vizsgálóbizottsága meghall­gatta Francesco Cossiga kor­mányfőt, hogy tisztázza: van-e valami köze Marco Donat- Cattin terrorista külföldre szökéséhez? A második világ­háború óta ez az első eset, hogy a parlamentnek ez a bi­zottsága miniszterelnököt idé­zett meg. Cossiga kormányfő ellen az a vád, hogy értesítette Donat­ Cattán édesapját, a Keresz­ténydemokrata Párt főtitkár­helyettesét arról, hogy egy le­tartóztatott terrorista terhelő­­ vallomása alapján várhatóan­­ letartóztatási parancsot adnak ki az immár két éve bujkáló fia ellen. A kormányfő nyilat­kozatban tagadta, hogy bármi­­ köze lenne az ügyhöz.­­ Az idősebb Donat­ Cattin — akit szintén kihallgatott a par­­l­­ament bizottsága — azt állí­totta, hogy nem Coss­igától, ha­­nem egy levélből értesült a fia­­ viselt dolgairól, és azután, a­­ terroristákkal kapcsolatba lép­ve, értesítette a fiát. Havannai kezdeményezés az el nem kötelezett mozgalom külügyminisztereinek összehívására Havannából jelenti az MTI. Kuba, mint az el nem kötele­zett mozgalomhoz tartozó or­szágok elnöke, konzultáció­­sorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába összehív­ják a mozgalom rendkívüli külügyminiszteri értekezletét. A kubai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata sze­rint az értekezlet megvitathat­ná a nemzetközi helyzet, vala­mint a gazdasá­gi élet külön­böző kérdéseit. — Az el nem kötelezettek tervezett miniszteri tanácsko­zásának elsőrendű célja— je­lentette ki a szóvivő —, hogy hozzájáruljon a béke és az enyhülés ügyéhez, amelyre az elmúlt időszakban különböző nemzetközi konfliktusok ked­vezőtlen hatást gyakoroltak. A megbeszélések során ennek, valamint az új feszültséggócok keletkezésének fényében meg­vizsgálnák, milyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak ezek békés és tárgyalásos úton való megoldására. Várható, hogy a­­havannai megbeszéléseken hangsúlyt kap a latin-amerikai forradalmi mozgalmak, valamint a kubai forradalom iránti szolidaritás, és az ezek ellen fellépő erők­nek — a külügyi szóvivő sza­vai szerint — békés, diplomá­ciai úton való megfékezése. A választások közeledtével fokozódik a feszültség Bolíviában La Pezból jelenti az AFP. Teljes készültségben van a bolíviai hadsereg, és vezetői kinyilvánították, hogy „készek beavatkozni az ország politi­kai életébe”. Hírügynökségi jelentések szerint az országban újabb katonai puccs veszélye fenye­get, főként azért, mert a had­sereg irányítói minden­­áron meg akarják védeni Hugó Banzer tábornokot, Bolívia volt diktátorát, aki ellen ál­lamfői tevékenysége során el­követett visszaélések vádjával képviselők egy csoportja pert akar indíttatni. A jobboldali tábornokok ezt „a hadsereg le­járatásának és a­­katonai in­tézmények elleni támadásnak” próbálják beállítani, és azzal fenyegetőznek, hogy bíróság elé állítják a képviselőket. A hadseregnek az ország belpolitikájába való beavat­kozása elleni tiltakozásul Her­­nan Siles Zuazo, Bolívia volt köztársasági elnöke éhség­­sztrájkba kezdett. A volt ál­lamfő egyébként maga is in­dul a június 29-i választáso­kon, amelyeknek közeledtével egyre inkább fokozódik a poli­tikai feszültség az országban. MaM Nemzet A TASZSZ elemzése a szovjet—jugoszláv kapcsolatokról Június 2-án lesz huszonöt éve, hogy aláírták a szovjet— jugoszláv kapcsolatok történe­tében igen nagy jelentőségű belgrádi nyilatkozatot. Az együttműködés negyedszáza­dos jubileumából készített elemzést Jurij Kornyilov, a TASZSZ kommentátora. Meg­állapítja: az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió Jugoszláviával együtt lép fel a szuverenitás, a függetlenség, a területi sért­hetetlenség, az­ egyenjogúság és a bel­ügyekbe való be nem avatkozás szigorú tiszteletben tartásáért. Ezeket az elveket rögzítette az 1955-ös belgrádi és az 1956-os moszkvai nyilat­kozat, majd az 1971-es nyilat­kozat. Az ezt követő közös do­kumentumok megerősítették és továbbfejlesztették azokat A két ország együttműködé­sét jelentősen előmozdították a csúcstalálkozók.­ Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelső Ta­nács Elnöksége elnökének és Joszip Broz Tito köztársasági elnöknek, a JKSZ elnökének minden találkozója . fontos mérföldkő volt a szovjet és a jugoszláv nép barátságának megerősítésében, új tartalom­mal töltötte meg a két párt, a két állam kapcsolatait, a si­keres együttes nemzetközi fel­lépés új távlatait nyitotta meg. A szocializmus és az enyhü­lés ellenségei nem szívesen látják a szovjet—jugoszláv kapcsolatok kedvező fejlődé­sét Hazugságoktól, rágalmak­tól, a szovjet külpolitika be­­feketítésétől sem riadnak visz­­sza, hogy éket ver­jen el­ a két ország közé. Ezek a kísérletek azonban sorozatban vereséget szenvednek, s ez minden bi­zonnyal a jövőben is így lesz. Jugoszlávia népei jól tudják, amit az eddigi együttműködés tapasztalata is igazol: a Szov­jetunió hűséges és megbízható barátjuk. Az SZKP KB bírálta az olajfinomító minisztérium munkáját Moszkvából jelenti a TASZSZ, lel meg teljes mértékben az „ Szovjetunió olajfinomító és SZKP XXV. kongresszusán ká­­őolajvegyészet-ipari minisz- jelölt követelményeknek”,­ériumának munkája nem fe- a határozat hangsúlyozza, el meg a követelményeknek hogy a minisztériumnak je­­, erre a megállapításira je­­lentős figyelmet kell szentel­­ett az SZKP Központi Bizott-­nje a párt és a kormány gaz­ága, miután megvizsgálta az­daságpolitikai irányelveknek Siető minisztérium tevékeny­ valóra váltására, meg kell el­­éget­dania az ágazat arányos fej­ Mint az SZKP KB határé­­lesztésével kapcsolatos kérdé­­s óta megállapítja, az ágazat biztosítania kell a nép­essedésehez van jelentéshez- gazdaságna­k kőolajtermékek­:a javulása mellett „az olajfi- f , ,? ^ A, •__, lomító- és kőolajvegyészet­­kel való ellátását és rad­oni­­pari minisztériumhoz tartoz­­san kell­ felhasználnia az­­ egyesülések, vállalatok és anyagi-műszaki és munk­aerő­­tervezetek vezetése nem fel forrásokat. Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió olajfinomító és kőolajvegyészet-ipari minisz­tériumának munkája nem fe­lel meg a követelményeknek — erre a megállapításra ju­tott az SZKP Központi Bizott­sága, miután megvizsgálta az illető minisztérium tevékeny­ségét. Mint az SZKP KB határo­zata megállapítja, az ágazat fejlődéséhez való jelentős hoz­zájárulása mellett „az olajfi­nomító- és kőolajvegyészet­­ipari minisztériumhoz tarto­zó egyesülések, vállalatok és szervezetek vezetése nem fe­ Ohira kórházban Tokióból jelenti az MTI. Súlyos kimerültség miatt a szombatra virradó éjszaka kórházba szállították Ohira Maszajosi japán kormányfőt. Orvosai szerint a hetvenéves államférfi állapota kielégítő, vérnyomása normális, mint­hogy azonban érvelése egye­netlen, körülbelül egyhetes pi­henésre, illetőleg alapos ki­vizsgálásra szorul.’ •■-■■* Az egyébként nagy munka­bírásáról­ ismert, idős minisz­terelnököt erősen megviselte az utóbbi hetek feszített dip­lomáciai programja, valamint kabinetjének viharos viták közepette bekövetkezett parla­menti leszavaztatása. Hivatalos kormánykörökben Chira egészségi állapota nagy aggodalmat keltett, mivel az eredeti tervektől eltérően esetleg most mégsem vehet részt a fejlett tőkés országok június 22-én és 23-án Velen­cében sorra kerülő csúcsérte­kezletén. Erre mindenképpen el akart utazni, annak elle­nére, hogy a japán lakosság június 22-én szavaz a törvény­­hozás alsóházának és a sze­nátusnak az új összetételéről. A japán fővárosban egyéb­ként olyan hírek terjedtek el, hogy ha egy hétnél hosszabb időt kell kórházban töltenie, akkor a most megkezdett, döntő fontosságú választási kampánytól való kényszerű távolmaradása miatt esetleg le kell mondania. Csökkenti a polgári politikusok befolyását Nemzetbiztonsági bizottság alakult Szöulban Szöulból jelenti a Reuter. Szöulban szombaton bejelen­tették­, hogy a fegyveres erők tábornokainak és a kormány minisztereinek bevonásával a nemzetbiztonsági intézkedések különleges bizottsága néven 25 tagú testületet hoztak létre. A nemzetbiztonsági bizottság a szükségigazgatási hatóságok és az államtanács munkájának koordinálására hivatott. A bi­zottság élére Csoi Kju Ha el­nök került A KCIA dél-koreai titkosszolgálatot annak igaz­gatója, Cson Tu Hvan altábor­nagy képviseli a testületben. Hírügynökségi jelentések sze­rint ő, nem pedig Csei Kju Fia elnök, lesz a politika­ igazi irá­nyítója. Megfigyelők ennek a juntaszerű szervezetnek a lét­rehozását , további lépésnek tartják a katonai hatalom megszilárdítása felé: egyrészt azért mert csökkenti a polgári politikusok befolyását más­részt azért,­­mert késleltetni fogja a korábbi, szalonképe­sebb parlamentáris formához történő visszatérést Emiatt elég súlyos nézeteltérés is tá­madt a jelenlegi dél-koreai vezetés és fő szövetségese, az Egyesült Államok között amelynek kényelmetlen egy, a saját polgárai előtt népsze­rűtlen szöuli vezetésnek a támogatása. A különleges tanács első közleményében szombaton a bebörtönzött Kim De Zsung ellenzéki vezetőt azzal vádol­ta Irieg, hogy ő „bujtatta föl lázadásra” a kvangzsui felke­lőket egy diákvezetőkkel tar­tott találkozón. A vád azt je­lentheti, hogy a polgári ellen­zék legnevesebb vezetőjét hadbíróság elé állíthatják a rendkívüli állapot rendelkezé­sei alapján és halálra ítélhe­tik. A közlemény minden alap nélkül azt is hangoztatja, hogy a kvandzsui felkelésben „észak­­koreai ügynökök is­­szerepet játszottak”. A külpolitika hírei­ ­e (Párizs, MTI) Szombaton az Elysée-palotában tett láto­gatással folytatódott II. János Pál pápa pénteken kezdődött franciaországi programja. A katolikus egyházfő és­ Giscard d’Estaing elnök eszmecseréje után az Elysée-palota kertjé­ben és termeiben fogadást rendeztek, amelyre — többek között — a francia választott testületek tagjai, köztük a par­lamenti pártok vezetői voltak hivatalosak.­­ (Nápoly, AFP) A NATO, dél-európai szövetséges fegy­veres erőinek új főparancsno­kát, az amerikai J­illiam Cro­­we tengernagyot szombaton iktatták be hivatalába. O (Szófia, MTI) Todor Zsiv­­kov, a BKP Központi Bizott­ságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke Irakból ha­zaérkezett Szófiába. A bolgár államfő Szaddam Husszein iraki köztársasági elnök meg­hívására tett hivatalos, baráti látogatást Irakban. O (Washington, TASZSZ) Európai körútra indult Harold Brown amerikai hadügymi­niszter. Tárgyalásokat folytat majd Margaret Thatcher an­gol miniszterelnökkel és Schmidt nyugatnémet kancel­lárral, s részt vesz a NATO nukleáris tervező csoportjá­nak norvégiai ülésén. ■Vasárnap, 1380. június . Szocialista Internacionálé Egy látogatás margójára A VILÁG nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy Irán nagyságrendű országot eltaszítson, elszigetel­jen vagy megbélyegezzen. Ezekkel a szavakkal indokolta Brúnó Kreisky osztrák kancel­lár a Szocialista Internacionálé küldötteinek teheráni látoga­tását Háromtagú csoport tár­gyalt az iráni fővárosban, raj­ta kívül Olof Pollme volt svéd miniszterelnök és Felipe Gon­­zalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. Nem közvetíteni akartak a túszügy­ben, hanem tájékozódni az általános helyzetről. A Szocialista Internacionálé — a világ szociáldemokrata és szocialista pártjainak nemzet­közi szervezete — időnként hallat magáról, s akcióiban rendszerint kétféle indíték kapcsolódik: törekvés a prob­léma általános megoldására, a feszültség enyhítésére, és saját szempontjainak érvénye­sítése. A három neves politikus teheráni tanulmányútját min­denekelőtt az a megfontolás diktálta, hogy a közép-keleti feszültség — más szóval az Irán és az Egyesült Államok közötti ellentét, az amerikai akciósorozat — veszélyeket rejt magában, fenyegeti a bé­két. Valahogyan nyugalmat kellene teremteni ebben a ré­gióban. A másik feltételezhető szándékot a Frankfurter All­­gemeine­ Zeitung tudósítója így foglalta össze: „Bécsi hírek szerint az utazás célja még egyszer kinyújtani Európa és a nyugati demokráciák kezét a forradalom utáni Irán felé, s lehetőleg megakadályozni, hogy az Egyesült Államokkal kitört konfliktusa következté­ben a keleti tábor­ba sodród­jon.” Ennek a szándéknak és szemléletnek megfelelően a Szocialista Internacionálé Wa­shingtonnal és a más konzer­vatívokkal nem teljesen azo­nos módon ítéli meg a hely­zetet. Természetesen lehetet­lennek tartja a viszony meg­javítását a túszok szabadon bocsátása nélkül, de úgy véli, hogy ezt a Nyugatnak meg kellene könnyítenie az irániak számára Olof Palme — félre­érthetetlen oldal­vágással a tengerentúliak felé — kijelen­tette, hogy a teheráni hatalom­­váltásnak­­két fő oka volt: a saih „hallatlanul véres uralma” és az ötvenezer amerikai ta­nácsadó jelenléte, akik — ,,szinte valamilyen megszálló hatalmat képeztek”. Magát a társadalmi folyamatot sem úgy ítélik meg, mint a konzerva­tív pártok. Kreisky véleménye szerint Iránban forradalom játszódott le és „... ha az or­szág politikai viszonyai még hagynak is kívánnivalót ma­guk után, ami van, az több mint amit demokráciából a sah uralma alatt élvezhettek”. AZ UTAZÁST hónapokig készítették elő, s a látogatást közvetlenül megelőzte a há­rom politikus, valamint Willy Brandt, Helmut Schmidt és a holland van Wyl „magán­megbeszélése” a kancellár hamburgi házában. Informá­ciók­­ (és valószínűleg eredmé­nyek) híján nem lehet tudni, végül is milyen jellege és ha­tása volt a teheráni tárgya­lásoknak. Hasonlíthatók lesz­­nek-e ahhoz a szerephez, ame­lyet a Szocialista Internacio­­nálé a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet elismertetésével kapcsolatban magára vállalt a Nyugaton. Mindenképpen egyetértéssel olvashattuk a delegátusok véleményét, amely szerint az iráni kérdésben (te­hát a túszügyben is) az erő­szak alkalmazásának bármely formája csak bonyolítaná a helyzetet, válságok élét csak kölcsönös megértéssel lehet elvenni. E két utóbbi gondo­lat nemcsak Iránra, általános­ságban is érvényes. Világméretű szervezetté vált a Szocialista Internacionálé, de legjelentősebb pártjai Euró­­pában vannak. Tevékenységé­nek fő területe változatlanul és szükségszerűen ez a föld­rész. Erre mutat az elmúlt néhány hónap története is. Talán kissé szokatlanul — visszafelé pergetve az esemé­nyeket — érdemes megemlíte­ni, hogy a teheráni utazást megelőző hamburgi találko­zón más témák is szóba ke­rültek, egyebek között az euró­pai fegyverzetkorlátozás. E tárgyban — legalábbis stock­holmi jelentések szerint — Olof Palme rövid tájékozódó megbeszélésre Moszkvába uta­zott. „Fontosnak tartom — mondta a svéd vezető —, hogy mi szociáldemokraták ápoljuk a Kelet és a Nyugat politiku­sai közötti kapcsolatokat.” Több síkon és formában fo­lyik a párbeszéd, visszhangra talál a szocialista országok és a kommunista pártok tárgya­lási készsége. Személyes dialó­gusok folynak fontos témák­ról, ilyen volt még tavaly a Szocialista Internacionálé fegyverzetkorlátozási témák­kal foglalkozó bizottságának moszkvai látogatása a finn Kalevi Sorsa vezetésével. De tart közvetett módon is a szándékok kölcsönös megis­mertetése. . ÉRTEKEZLETET tartottak idén februárban Bécsben a Szocialista Internacionálé ve­zetői s az időpont meg is ha­tározta témáikat „követelték” a szovjet csapatok visszavoná­sát Afganisztánból, egyben, azonban utaltak rá, hogy a nemzetközi feszültség koráb­ban kezdődött Nyilatkozatuk­ban kifejtették, hogy nem sza­bad kockára tenni az enyhü­lés vívmányait éppen, ezért lényegesnek tartják, hogy a tárgyalások minden lehetősé­ge nyitva maradjon és folyta­tódjanak az európai biztonsá­gi együttműködés madridi ér­tekezletének előkészületei. Egy sor olyan lehetőségre mutattak rá (amelyek egyébként vissza­­visszatérnek a Varsói Szerző­dés javaslataiban): mihama­rabb meg kell vizsgálni az energiakérdésekkel foglalkozó európai értekezlet szovjet ter­vét, tárgyalási lehetőségeket találni, hogy ne kerüljenek új nukleáris fegyverek földré­szünkre, folytatódjanak a bé­csi csapatcsökkentési tárgya­lások, s minél előbb hozzák tető alá a SALTO 3-at. Két hónappal megelőzte a fent említett tanácskozást a kommunista és munkáspártok , tihanyi értekezlete. Ismét csak ■ nem véletlen­ dátum, akkor állt a NATO a közép-hatósu­garú rakétákkal­­ kapcsolatos döntés előtt Jó lett volna ha a szociáldemokrata pártok szembeszállnak ezzel a terv­vel, mégis, ami akkor Tihany­ban elhangzott, ma is érvé­nyes, mert elvi jelentőségű. A kibékíthetetlen ideológiai el­lentét nem hiúsíthatja meg a kommunisták és a szociálde­mokraták közös fellépését bi­zonyos objetíve egybeeső po­litikai érdekeik érvényesíté­séért ... Európa s a világ jele­ne és , jövője szempontjából rendkívül lényeges kérdés, ho­gyan viszonyul a szociálde­mokrácia a békés egymás mel­lett éléshez, az enyhüléshez, a leszereléshez. Megítélésünk szerint — hangzott Tihanyban — az európai biztonság meg­szilárdításában, a földrész po­litikai realitásainak nemzetkö­zi elismertetésében ... elisme­­ résre méltó szerepet töltöttek be a nyugat-európai szociál­demokrácia reálpolitikusai. Konstruktív magatartásuk és hozzájárulásuk most is elen­gedhetetlen ahhoz, hogy elejét vehessük a fegyverkezési ver­seny újabb veszélyes­­ forduló­jának, s biztosítsuk a békés egymás mellett élés, az eny­hülés további kibontakozását. HA EURÓPA sorsa, a ke­let—nyugati viszony a múlt hónapokban nem is alakult a kívánatos módon, a huszonkét európai kommunista és mun­káspárt nemrégen lezajlott párizsi, tanácskozásán a tiha­nyihoz hasonlóan foglaltak ál­lást. Van közös alap a tárgya­láshoz és az együttes cselek­véshez. Szovjet megítélés sze­rint a szociáldemokratákat ko­molyan, kell venni, nemcsak a valós és potenciális ideológiai ellenfél értelmében, hanem mint valódi vagy potenciális szövetségeseket is. Ha egy mondatot keresünk, amely er­re a lehetőségre utal, úgy a Szocialista Internacionálé ál­láspontját idézhetjük, a ma egyik legfontosabb kérdésé­ben: nem szabad veszélyeztet­ni a több mint tíz éve ered­ményes enyhülési politikát, meg kell akadályozni, hogy a hidegháború visszatérésével a világ a katasztrófa szélére sod­ródjék. Tatár Imre

Next