Magyar Nemzet, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
14 Mamar Nemzet A Magyar Nemzet vitafóruma A Gesta Hungarorum vallatása AZ ANONYMUSI művel kapcsolatban a kutatóknak nemcsak a szerző személyének és az írás keletkezési idejének a meghatározása okoz gondot, hanem maga a szöveg is. A munka olvasása során ugyanis néha történelmi ismereteinkkel nem egyező közléssel, megállapítással találkozunk s ezért hajlamosak vagyunk arra, hogy az alkotás történeti forrásértékét és a tárgyi megbízhatóságot — legalábbis az ilyen részek vonatkozásában — megkérdőjelezzük Ez az oka annak is, hogy a geszta alapján elemzésekre, következtetésekre nem könnyű vállalkozni. Aggályoskodásaink gyökere valószínűleg abban rejlik, hogy sokat, túlságos pontosságot várunk az írótól, s elfelejtjük, hogy mintegy nyolcszáz évvel ezelőtt egy kicsit nehezebb volt történelmet írni, kivált kezdeményezőnek lenni, s így — mivel a szerző elégséges és főleg megbízható írásos információkkal nem rendelkezett — hibák is könynyebben előfordulhatnak. Az alantiakban néhány példa segítségével arra szeretnék rámutatni, hogy a történetíróról kialakított véleményünk, képünk homályaiban magunk is ludasak vagyunk, mert ha figyelmesebben olvassuk Anonymust, néhány titokra, érthetelenségre fény derül. A GESZTA KUNJAIT _ az egyik legnagyobb „mellékfogásnak”, történelmi tévedésnek szokták felhozni. A szerző ugyanis a kunokról úgy beszél, mintha azok Árpádékkal együtt érkeztek volna országunkba, noha mindenki jól tudja, hogy ez lehetetlen, hiszen IV. Béla uralkodása alatt telepedtek le. Az elmarasztalás, illetve a téves szemlélet valószínűen onnan származik, hogy az írásmű itt alkalmazott fogalmazását felületesen kezelték. A Névtelen szerint ugyanis a Kijev körül táborozó, majd onnan elvonuló hét magyar törzshöz nem a kun nép csatlakozott, hanem csak a hét kun vezér, feleségestül, gyermekestül, férfi és nőcselédekkel és ezenkívül nagy sokasággal. (L. a mű 10. és 11. fejezetét.) Ebben a tekintetben nem minősíthető szilárdnak az ezt a vélekedést cáfolni látszó hivatkozás, amely szerint az említett ukrán város környékén abban az időben, amikor őseink ezen a területen tartózkodtak, kunok nem élhettek. Mert valószínű ugyan, hogy ők a IX. században Nyugat-Szibériában tűnnek fel, s csak a XI. század közepén nyomulnak a délorosz sztyeppre, de figyelembe kell venni, hogy a kunok kipcsak, polovci néven is ismertek voltak, és Kézai fehér és fekete kunokat különböztet meg. Ezért nem zárható ki — márcsak azért sem, mivel egyfelől mindkét középkori gasztaírónk említést tesz a Szkítiából kijövő, nyugat felé mozgó magyaroknak a kunokkal való találkozásáról, másfelől ezen népnek a 890. év körüli lakhelyéről más elfogadható értesüléseink nincsenek — annak a lehetősége, hogy a kunok valamelyik ága, csoportja már sokkal korábban megjelent Európa keleti részén. A fentiek figyelembevételével már érthetővé válik, hogy miként vehettek részt kunok a honfoglalás kori harcokban, játszottak szerepet a honalapításban, s az is, hogy Aba Sámuelt miért nevezi az író a kun vezérek leszármazottjának (32. fejezet). Hogy a kunokat illetően a helyzet valóban így volt alátámasztja az a szövegezés is, amelyet Anonymus — ugyancsak a 10. fejezetben — alkalmaz az Álmos seregéhez szintén csatlakozott sok orosz említésekor, azt mondván, hogy maradékuk különböző helyeken egészen a mai napig Magyarországon lakik. Ezt a mondatot ugyanis, mivel közvetlenül a kun és orosz csatlakozás megemlítése után külön, önállóan szerepel, a kunokra is értelmezni kell. Ez más szóval azt mondja, hogy a történeti munka írásakor nem a kun nép, hanem csak egy kun töredék lakott a Kárpát-medencében, ez természetesen azt is jelenti, hogy nem Kun László kora a geszta születésének időszaka, s így Anonymus IV. Béla jegyzője nem lehetett. Ennek a megtámasztására egy egyszerű nyelvi példát is felhozok, nevezetesen azt, hogy Kézai krónikájában, amely 1282—85 között íródhatott, nagy tavunkat Boloton-nak, ősi dunántúli városunkat Veszprim-nek mondja, szemben Anonymus-szal, aki Boloton-ról és Bezprémről beszél. Nem lehet vitás, hogy az utóbbi nevek sokkal régebbi korra, illetve a Gesta Hungarorumnak a XIII. század végénél jóval előbbi keletkezésére mutatnak. Az ezzel szemben felhozott érv, hogy ez csak látszólagosan van így, mivel a királyi jegyző archaizálva írt, csak feltevés, ami nincs kellően bizonyítva s mai ismereteink alapján nem is bizonyítható. A KÓDEX lemásolásának idejéről jelenleg az az álláspont uralkodik, hogy a műnek nem az eredeti példánya, hanem csak a másolata maradt ránk s ennek keletkezését általában az 1200-as évek második felére teszik. Mivel ennek az időpontnak a helyességét a magam részéről nem látom eléggé bizonyítottnak, gondolkoztam rajta, hogy milyen módszerrel lehetne ebben a kérdésben az eddigieknél megalapozottabb véleményt kialakítani. Ebből a célból megnéztem az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kódexpéldányt, s laikus szemmel — egyebek mellett — azt észleltem, hogy a betűket és a lapok, fejezetek számozásánál használt arab számjegyeket ugyanazon anyagútintával, tehát egyidejűleg írták. (Az egyidejűséget azért lehet kimondani, mivel a lapok egymás utáni sorrendjét és a fejezetek folyamatosságát valamivel jelölni kellett, s ennek biztosítására az írásműben a számjegyeken kívül más jelzés nem lelhető fel.) Ennek ismeretében az említett számjegyek származási idejét s ezáltal a másolat készítésének évét, évtizedét próbáltam megállapítani. Azt mondhatom, hogy kísérletem sikerrel járt, mivel megbizonyosodtam arról, hogy az Enciclopedia Italiana című, 1929-ben Milánóban kiadott lexikon X. kötetének 236. oldalán a „Cifra” (számjegy) címszónál az odatartozó ábra 5. sorában ismertetett, egy Firenzében lévő olasz kéziratban talált, a XIV. század első felében használatos számjegyek alakja teljesen megegyeznek a gesztában írt számjegyekkel, míg a fenti oldalon és a Larousse du XX. steele című francia lexikon II. kötetének 215. oldalán a „Chiffre” (számjegy) címszó alatt hozott, a XII. és XIII. század irataiban alkalmazott számjegyalakzatok azoktól lényegesen eltérnek. Teljesen ugyanez állapítható meg G. G. Neill Wright The writing of arabic numerals (Az arab számok írása) című könyvének (London, 1952.) 111. oldalán a Helyértékkel használt számok című táblázat 1. jelű sorából és a 116. oldal ehhez fűzött megjegyzéseiből. A „FELFEDEZÉS” egyrészt azt bizonyítja, hogy valóban másolatról van szó, másrészt pedig azt, hogy a másolat legkorábban csak a XIV. században, feltehetően 1330 után készülhetett. Talán ezt a kései másolást (esetleg leírást) „érezhette meg” Gombos F. Albin, az Árpád-kori történeti forrásmunkák nagy ismerője, amikor — Az Anonymus-kérdés története című Csapodikönyv szerint — a Névtelent korai humanistának vélte, illetve a Gestáról azt nyilatkozta, hogy az interpolált (betoldásos) szöveg 1350 tájáról. (Leírást is mondtam az előbb, mivel elképzelhető, hogy az író, amennyiben művét nem 1222 táján, hanem például tíz évvel korábban alkotta, az ősi jogon szerzett földtulajdonok védelmét célzó munkáját — a Gertrudis királyné sugallatára folytatott törvénytelen birtokbavételek légkörében — nem merte kódexszerűen leíratni. Ezért valószínű az, hogy a geszta — 1. az 1977. évi hasonmás kiadás 23. oldalt — II. Endre idejében nem foroghatott közkézen ) A Magyar Nemzetben 1979. április 25-én megjelent Szemere — Anonymus című cikkemben én mutattam rá először — s nem más, amint ezt Katona Imre a lap 1979. június 28-i számában tévesen írja — arra, hogy az írónak feltehetőleg kapcsolata volt Veszprémmel, mert a még I. István királyunk által itt létesített jogi iskolában diákoskodhatott. (Ez nem zárja ki azt, hogy esetleg Párizsban , is tanult.) Ez az utalás azonban csak sejtésen alapult, bizonyítani azt nem tudtam. Ám most úgy látom, hogy eléggé logikus magyarázat adható a fentebbi elképzelésre, mivel a prológus ötödik sorában az „in scolari stúdio simul essemus” részmondat harmadik szavában a fenti cikkben jelzett oklevélben és pápai bullában szereplő stúdiumra való hivatkozást vélem felfedezni. Véleményem szerint ugyanis az idézett latin szövegen nem „az iskolai tanulmányon együtt voltunk”, hanem „az iskolai szobában (mai szóval: a tanintézetben) együtt voltunk” szavakkal kell lefordítani, már csak azért is, mert a kifogásolt, Pais Dezső-féle áttétel magyarul nem is érthető eléggé. Az emberek ugyanis nem tanulmányon, hanem legfeljebb tanulmányúton szoktak együtt lenni. Úgy még talán elfogadható volna a fordítás, ha mindenképpen a tanulmány szóhoz hasonló értelmű kifejezést kívánnánk alkalmazni, hogy „az iskolai tanulásban együtt tevékenykedtünk (vagy serénykedtünk)”. Ebben az esetben viszont e két ige egyikének és nem a „voltunk”-nak kellene állítmányként szerepelni. A helyzet azonban nem ez,, így célszerűbbnek mutatkozik a „stúdium” szót konkrét, tárgyi jelentésben felfogni. Ez annál is inkább helyénvalónak látszik, mivel az író minden valószínűség szerint maga is arra akart a szóban forgó részmondattal utalni, hogy N. nevű barátjával együtt jártak, egy helyen jártak iskolába. Úgy gondolom, hogy az általam javasolt értelmezés — aminek alapja is van, mert a szótárakban a „stúdium” szónak „tanulószoba",’ jelentése is fel van tüntetve — ezt a közölnivalót egyértelműbben továbbítja felénk s egyúttal tudatja velünk, hogy P. és N. jogi iskolában voltak tanulótársak, de — a hivatkozott, okmányok figyelembevételével — tudósít arról is, hogy ilyen intézmény Veszprémben működött. Bizonyítékul arra, hogy III. Béla korában jogi jellegű oktatás folyhatott nálunk, kiemelném Dümmerth Dezső Az Árpádok nyomában című könyvének (Budapest, 1977.) a 351—54. oldalról azt a részt, amely szerint Európában a XII. században (például Rőtszakállú Frigyes birodalmában) az állami ügyek adminisztrációja már nem a papság vállain nyugszik, hanem az az államjogász hivatalnokok feladata, s nevezett királyunk a kancellária megszervezésével s az ügyek írásba foglalásának az elrendelésével "országunkban is a hivatalnokijogászi szellemű ügyintézésnek az alapjait vetette meg. Arra vonatkozóan pedig, hogy Anonymus maga is végzett ilyen iskolát, a műben fellelhető több jogi, ma is annak mondható kifejezést említeném meg. Azzal kapcsolatban pedig, ami írónk földrajzi tájékozottságát illeti, megjegyezném, hogy arra feltehetően úgy tehetett — idevonatkozó tanulmányain túlmenően — szert, hogy mint királyi jegyző s nem utolsósorban, mint rendkívüli értelemmel bíró, tehát szükség esetén megfelelő tanácsot adni tudó személy gyakori kísérője lehetett uralkodójának, akiről Marczali Henrik Magyarország története az Árpádok korában című munkájában (Budapest, 1896.) a 324. oldalon azt írja, hogy meglátogatta „várait, majorjait s néhány év leforgása alatt végig nézte egész birodalmát”, azaz bejárta az országot. Szenes Szabó János Szakmai divatbemutató. ro/: A specifikáció idegen szó, de a divatszakmában ugyancsak ismeretes. Sőt, spécinek becézik. Jelentése: áruajánlat. A Fővárosi Kézműipari Vállalat most, a jövő nyárra és ■őszre (1981) való felkészülését mutatta be — mondotta Weingruber Éva, a művészeti vezető. A bemutató célja, hogy a kereskedelem kiválassza a neki tetsző modelleket. Az anyag s a gyártási lehetőség biztosítva van. Fontos cél, a belkereskedelmi termelés változatosságának növelése is. A modellek áruházak és ruházati boltok részére készülnek mind Budapestre, mind vidékre. — Nyolcvan modellt öten terveztünk — meséli Éva. Vállalatunk ezúttal főleg a gyermekruha-választékot kívánja bővíteni. Négytől tizennégy éves korig szólnak a modellek. A rajzon hatéves kislány részére hurkolt anyagból készült kis ruha szerepel. Kékpiros egyszínű, illetve pirosfehér csíkos anyagból terveztem. A gyermekruhák között a kicsiknek suszternadrágot, lemberdzsekeket, sokféle bélelt kabátkát mutatunk. Új ötlet a „női és férfigombolás”sal, azaz jobbról balra és balról jobbra gombolódó kabátka, kislány meg kisfiú is viselheti. Persze a kollekcióban női ruhák is szerepelnek. A rajzon látható ruhát Kecskés Géza tervezte. A modell újszerűsége a „nyelves”ragiánszabás. Az egyenes vonalú ruha anyaga sima egyszínű jersey, a díszítése pedig több soros tűzés. Kecskés Géza női ruhái egyszerűek, a formai megoldásokban kevés szabásvonallal éri el a divatos hatást. A női ruhák között érdekesnek tartom a különféle mintás, de azonos anyagból összeállított modelleket, például: fehér alapon fekete, fekete alapon fehér pettyes vagy fekete alapon fehér virágos, illetve fehér-fekete pepita anyag szerepel egy modellen belül. A minták találkozásánál fehér farkasfog és piros zsinór élénkíti a ruhákat. — Mi a véleménye Weingruber Évának a jövő divatjáról? — Minden divatos, főleg sok a kombinálási lehetőség. Mindenki azt választja, ami neki alkatilag legjobban megfelel. — Mikor tartja a vállalat idei bemutatóját a nagyközönség számára? — A munkát már elkezdtük, de a bemutató csak novemberben lesz, akkor viszont egész évre szóló kollekciót mutatunk be. (f. b.) 1. Ópusztaszeren a már korábban feltárt Árpád-kori kolostor maradványait bemutató romkertben állították fel annak a három, az 1200-as években készült Apostol szobornak a másolatát, amelynek eredetijeit a Móra Ferenc Múzeumban őrzik. Hol van a Móra Ferenc Múzeum? a. Miskolcon, b. Debrecenben, c. Szegeden. 2. Műemlék várossá nyilvánították Közép-Ázsia egyik legrégibb városát, Hodzsentet, a mai Leninabadot. Az agyagfalú házsorokat a régi életmódot bemutató múzeumokká rendezik be, s úgy vélik, hogy az ősi város hamarosan vonzó turistaközpont lesz. A Szovjetunió melyik köztársaságának területén van Leninabadia. Tadzsik SZSZK, b. Kazah SZSZK, c. Kirgiz SZSZK. 3. Ifjúsági kirándulócentrum épül a tiszafüredi magasparton. A folyó mentén, szép természeti környezetben, 30 hektárnyi területen egy-egy turnusban négyszáz fiatal üdülésére alkalmas táborhelyet építenek. Körülbelül hány kilométer hosszú a második tiszai vízlépcső Tiszafüred és Abádszalók között húzódó 1,5—11 km széles vízfelületű tárolójára. Körülbelül tíz km, b. körülbelül húsz km, c. körülbelül harminc km. 4. Több mint harmincmillió forintot fordított az állam a sárospataki iskola felújítására, amely így méltó módon ünnepelheti jövőre hazai iskoláink történetében páratlan alapítási jubileumát. Fennállásának hányadik évfordulóját ünnepli a következő tanévben Sárospatak ősi iskolája? a. 350., b. 450., c. 300. A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos vásárlási utalványt, sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1989. .július 13. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklámszerkesztősége, 1073 Bp. Lenin krt. 9—11. A címzésnél kérjük ráírni: a Magyar Nemzet pályázata. Beküldési határidő: július 21. A megfejtést és a nyertesek névsorát a július 22-i, keddi számunkban közöljük. (B. P.) Vasárnap, 1980. július 13. KERESZTREJTVÉNY Az öregek bölcsessége Rejtvényünk vízszintes 1. és a 44., valamint a függőleges 53. számú műsorában régi bölcs orosz közmondást adunk át olvasóinknak. Érdemes elgondolkozni fölötte. Vízszintesen (kétbetűsök: ME. VB). 16. Mutatószó. 17. Finnország finn neve. 18. Vasúti személyvagy teherkocsi. 19. Becsületsértő, hazug állítás. 20. A szív igéje. 21. Kisebb rosta. 22. Ormótlan, régimódi kocsi. 23. Holland matematikus (van Ceulen, 1540—1610), aki a kör kerületének és átmérőjének hányadosát (pl) 35 tizedes pontosságig számolta ki. 25. Módszerében nem válogatós ember. 27. Híres francia tájképfestő volt. 28. Karikába hajlóan göndörödő. 29. MDC. 31. A szolgaság jelképe, névelővel. 32. Angol uralkodócsalád, de a hét törpék egyike is. 3. Vizalatti dolgozó. 34. Evőeszköz. 35. A szerelmi költészet múzsája az ókori görögöknél. 36. Utcarészlet. 37. Erős kelet-indiai pálinka. 33. Valaminek a lebonyolítását szervezi. 39. A kövérség egyik jele. 40. Törökország harmadik nagyvárosa (régi neve Szmirna). 41. Ear korty az italból, szippantás a cigarettából. 42. Vendéglátó üzemek markos embere. 49. Vászonkötésű nyomott pamutszövet. 50. San . .. kalifornia egyetemi város. 51. Ingaszerűen ide-oda mozgat vmit. 52. Neves német elbeszélő (1881—1957). 53. Jugoszlávia egyik népe. 54. Kártyában nyerő játszma, ha nincsen egyetlen ütés se. 55. Elveszi méltó büntetését. 56. Új . . . . Baranya megyei község. 57. Fagyosszent. 58. Idegen férfinév. 59. ... in fabula (latin mondás: farkast emlegetnek, s a kert alatt kullog.) 60. Venus — jelző. 61. Mulatóhely. 62. Csomagol. 63 Az elhanyagolt földterület jelzője. 64. Közvetlenül, szántszándékkal, idegen szóval. 67. Gyakorlati, a valósággal számoló. 69. Nagyon örül. 70. Suta. 71. A nap kedvesigéje. 72. Politikus, államférfi, volt államminiszter (György). 73. Gyorsan beszél. 74. A skótok legnagyobb költője (Róbert, 1759— 96). 75. Milyen. Függőlegesen (kétbetűsök: SZ. KI. M. EL. RE. HR. BA. MV). 1. Jól ismert, híres. 2. Magasabbra helyez. 3. Római levegő. 4. Rom. omladék, latin szóval. 5. Lefolyástalan sós tó az Atlasz hegységben. 6. UMA. 7. Népvándorláskori nép. 8. Gonosz, elvetemült. 9. Szalagosan rétegezett színes kvarcfajta (féldrágakő). 10. Mindent belep. n. Kereskedelmi egységek. 12. Egykori magas közjogi méltóság. 13. Orosz férfinév. 14. A sakkozás egyik szovjet exvilágbajnoka (Mihail). 15. Haszontalan dolog. 17. Egyes pálmák keményítőben gazdagbeléből nyert lisztszerű anyag. 21. Lyukacsos háztartási eszköz. 22. Székely ezermester (Péter) : marosvásárhelyi zenélő kútjának mása a Margitsziget egyik látványossága. 23. Paripák. 24. Akinek a tulajdonában lévő és műveléssel hasznosítható terület. 26. Magasabb képzettségű személy, akit munkaterületén kívül más munka nem érdekel. 27. Nobel-díjas francia fizikus (Pierre, 1859—1906). 28. Angol politikus (Edmund 1727—97). Anglia egyik legnagyobb parlamenti szónoka volt. 29. Kisebb, ifjabb, latin szóval. 30. Idegen női név. 31. Épületmaradvány, névelővel. 32. . . . Sirató Károly, neves költőnk. 33. Az olasz reneszánsz nagy gondolkodója (Giordano), akit eretnekként megégettek. 34. Mértéktelenül, mohón iszik. 36. Német gyártmányú pezsgő vagy habzóbor. 37. Régi ,,vésztőhely” a főváros környékén. 38. Derekát, csípőjét ide-oda mozgatja. 40.Új-Guinea más neve. 41 Külföldi olajvállalat. 42. Kitűnő komikus színészünk. 43. Terefere, de löhet szerelmeskedés is. 45. Számít vmire. 46. Város a Duna és a Tisza találkozásánál. 47. Ever. 48. Róma apostola. 49. Német kosár (Korb). 50. Óvodás kisgyermek. 51. Sik. 52. ötven-ötven százalékban megoszló. 54. Merész női fürdőruha. 55. Katonai székhely Svájcban. 56. Élénk szín. 58. Művégtag. 59. Bolíviai város. 60. Angol író. (1882—1956). A Micimackó c. művét Karinthy Frigyes fordította magyarra. 62. A vívók arénája. 63. Olimpiai bajnok ökölvívónk. (György). 64. Bél, németül (Darm). 65. Laza szövésű kelme. 66. A kocsis ülése a kocsin. 68. Görög évezred. 69. Sorba tesz. 70. Egy fél buksza. 71. Német szem. névmás. VallóEmil Beküldendő a vízszintes 1. és a 44., valamint a függőleges 53. számú sor megfejtése. Határidő: július 23.* Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége. 1982 Budapest., pf. 276. ..Rejtvény”. * Június 29-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: ... az a nő, aki meghatározott bérért végzi el a háztartási teendőket. — Aki ingyen végzi el, azt feleségnek hívják. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Budapestiek: Balázsi László. Forrai Józsefné. Kopácsi Tivadar. Kuruczi Lászlóné. Mátéi Aurél. Pató Illés. Pápai Istvánná. Raczky Jánosné. Ulknann Sándorné, Zsidi János, Vidékiek: Boros József. Kőszeg: Hamvas Béláné, Baja: Horváth Ferencné Máriagyüd: Hörömpöly Miklós. Pápa: Kovácsics Imre. Zsebeháza: Márkus Zoltánná. Fehérgyarmat: Miklós Anna. Komárom: Péczer László. Tapolca: Révfalusi Erzsébet. Tamási: Wilk Tamás. Dunakeszi. A nyertesek a lottószelvényeket postán kapják meg.