Magyar Nemzet, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

Kedd, 198 0. július 1. Vannak-e szigetek MI ÚJSÁG a Rialtón? — kérdezik Antonio barátai, iz­gatottan várva a jó hírekre, s nagyon aggódva a rosszak miatt. A velencei kalmár­ban Shakespeare hősei még a tőzs­dét értették a Rialtón, ma így nevezik Velence egyik jelké­pét, messzi földön nevezetes hídját. Voltaképpen ez is tőzs­de, áruk piaca, boltjai­ban szin­te minden megtalálható, a szandáltól a fölfújható gumi­kacsáig. De mi újság ma a Rialtón, a hídon, ott a Canal Grande fölött, a talán süllye­dő, szépen rendbehozott, pom­pás csipkézetű paloták között, a szemetet is szállító csónakok fölött, a hínáros, zöldesen pisz­kos, málló vakolatú házak mellett — valóban mi újság ma a Rialtón? Talán csak any­­n­yi, mint máskor, mint évszá­zadok óta, üzletek köttetnek és hiúsulnak meg, mintha már öröktől fogva volna e találko­zóhely, csak a sétálók, az alku­­dozók, a boltosok, a gondolá­­zók és az itt töprengők szemé­lye változott az évszázadok folyamán. Folyton-f­oly­vást, hul­lámzott a tömeg, de a hely­szín maradt, változatlan a Rialto, mint ahogyan áll, fé­ny­eskedik-büszkélkedik egész Velence is, bárha bukását olyan sokan jósolták és jósol­ják ma is. Szembeszállt a város a pusz­tulással, megkopott ugyan ré­gi fénye, elszállt hajdani di­csősége, a tengerek egykori királynőjének Ina már sem flottája, sem hatalma, a régi szép időkből „csak” a csillogó, vagy éppen­­ fakuló éksze­rek maradtak. Egynémelyüket megnézni, a tengerrel szünte­lenül perlekedő városban meg­hitt hangulatokat is ellesni —s ezt a „hetek” csúcsértekezle­tének vezetői sem tagadták meg maguktól. A Dózse-palo­­tában rendezett ünnepi foga­dás után a fáradságot még nem érző Margaret Thatcher­nek kedve támadt, hogy gya­log sétáljon a Nagy Csatorna partján levő szállodájába. De nem kellett „egyedül” men­nie; Giscard d’Estaing lova­glásán fölajánlotta, hogy haza kíséri a brit kormányfőt. VÁROSNÉZÉSRE valószí­nűleg jutott idő a tanácskozá­sok lezárása után is, a hírlap­írók pedig kis csoportokban ődönghettek az utcákon, majd az esti vihar elől egy-egy k­at­lanába menekültek be. Aki neon figyelt, azt meglepetés érte, mert a kis étterem köve­zetén egyszeriben megjelent a víz, na nem fölülről, hanem alulról, ott bugyborékolt a kö­vek között Még sincs sok ide­je Velencének? S mégis igaza lett volna Byronnak, aki már a múlt század elején megjó­solta a város gyászos halálát? A történelem megidézésére nem volt idejük a heteknek, túlontúl elfoglalta őket a napi politika. Legföljebb csak Jam­es Reston játszott el a gondolattal, ki sejtette volna negyven évvel ezelőtt, vagy akár három évtizede is, hogy a háborúval sújtok és sújtot­tak egy része majdan így, ilyen összetételben és ilyen vivőerejű gazdaságokkal ren­delkezve látogathat el a lagú­nák városába?! Effajta töpren­gések helyett az állam- és kormányfők a jelennek és méginkább , a közeljövőnek szentelték idejüket. Ha azt fir­tatjuk, mi újság volt Velencé­ben, mit adtak-vettek a poli­tika Rialto-hídján, mindenek­előtt azt kell megjegyezni, hogy a közeledő választások­­hatására a tőkés vezetők igye­keztek elsimítani nézeteltéré­seiket. Nem minden siker nél­kül. Afganisztán ügyében egy­séges okmányt írtak alá, amit többen úgy értelmeztek, hogy a nyugat-európaiak elfogadták Washington kemény tónusát. Ám ez csak arra­ vonatkozott, amiről korábban sem tértek el a vélemények a nyugati szö­vetségesek között, vagyis a „teljes” csapatkivonás követe­lésér­e. Ára nemcsak a Rialtón, a politikában is van mindennek. Úgy tetszik, és ez nem kö­zömbös a mostani világhely­zetben,­­ Carter elnök talán nem vet olyan gyanús pillan­tásokat a „Kelettel” tárgyaló szövetségeseire, főként Gis­­cardra és Schmidtre, mint ko­rábban. Megdicsérte a varsói utazót, amit korábban nem­igen tettek a Fehér Házban, és előlegezte bizalmát a kan­cellár moszkvai útjához. Ez a „jóváhagyás”, persze, aligha jöhetett volna létre a bonni kormányfő és az amerikai el­nök különtárgyalása nélkül, amelyen Schmidt igyekezett eloszlatni a félreértéseket és bizonyítani, hogy a közép­hatósugarú rakéták ügyében nem tér el az atlanti határo­zatoktól, vagyis a tavalyi brüsszeli döntéstől. Nem lehe­tett könnyű megbeszélés: „Minden kellemetes és fényes volt?” — kérdezték a hírbör­zék alkuszai, az újságírók. Carter válasza nem hagyott kétséget: „A megbeszélések vége kellemetesebb és fénye­sebb volt, mint az eleje.” Akadhatott tisztáznivaló a Giscard elnökkel folytatott eszmecseréken is, minthogy a „konzultációs módszerek” em­legetése többnyire vitákra vall, már­pedig Párizs és Wa­shington — a tájékoztatás sze­rint — éppen arra szánta el magát, hogy megvizsgálja, mi­ként lehetne egymást a jövő­ben jobban tájékoztatni. KIKÜSZÖBÖLVE a pilla­natnyi félreértéseket, így vál­hatott ismét eladható, a vá­lasztóknak tetszetős áruvá az atlanti egység. S a belső sorok rendezése után már szükségte­len megbélyegezni azokat, akik sok oknál fogva egy per­cig sem szüneteltették a keleti párbeszédet. Az International Herald Tribüne „nyilvánvaló eltolódásként” értékelte, hogy az atlanti szövet összevarrása után Carter már „támogatja” Nyugat-Európa és a Szovjet­unió tárgyalásait. A Cornere della Sera kicsit másként fo­galmazott; arra következtetett, hogy­­ a hetek „fáradságos egyezségre” jutottak a Kelet­tel folytatandó „egységes dia­lógus” ügyében, ami annyit mindenképpen feltételez, hogy Carter talán már nem ellenzi a párbeszédet, mi több, a kompromisszumkeresés lehető­ségét is nyitva hagyta. A nyu­gat-európai—amerikai zavarok pillanatnyi elsimításáról tehát — ha az okoskodások és a tá­jékoztatók helytállók — a he­­tente húzhat hasznot az elkö­vetkező hónapokban. Hamaro­san eldőlhet, hogy így lesz-e Egy csúcstalálkozó ritkán csinál nyarat — azért ilyen is volt már — a gyakorta felhős atlanti égboltozaton. A közel­gő választások nyomása alatt született egyezségek persze nem oldhatták föl a történelmi ellentmondást: azt, hogy a NATO-t egészen más, a mai­tól gyökeresen eltérő körülmé­nyek között szervezték meg, nem változtathatott a megál­lapodás azon sem, hogy Nyu­­gat-Európában sokan „amatőr­nek” tekintik a Fehér Ház je­lenlegi lakóját, és végül nem feledteti az alku, hogy éppen a hetente, a Szovjetunióval folytatandó politika tekinteté­ben valószínűleg nincs egysé­ges stratégiájuk a nyugati szö­vetségeseknek. Ám Velence nagyobbik Szent György-szi­­getén nem tudtak a távolabbi politikai jövővel foglalkozni, igaz, a politika az egymásra következő mindennapokból áll össze. És a „hetek” nem gon­dolhattak csupán önmagukra, a nagyvilág a mágia teljességé­ben valamilyen módon min­dig ott szerepelt a tanácskozá­sokon . Velencében nagyon sok sziget van, de másoktól telje­sen elzárkózni, elkülönített földdarabról szemlélni a poli­tika hullámverését — ma már aligha lehetséges. A GAZDASÁGI HATÁRO­ZAT is bizonyítja ezt. Alter­natíva után kutatva a „hetek” nem kevesebbet határoztak el, minthogy visszaszorítják az olaj szerepét, és mintegy föl­magasztalják a­­ szenet és az atomenergiát. Ez már hosszú távú stratégia, s valószínűleg azért iparkodtak fölvázolni az „olajkorszak végét” — aho­gyan az egyik olasz lap talán túl­ merészen fogalmazott —, mert könnyebb megegyezni arról, hogy mi legyen 1990-ben, mint 1981-ben. A velenceiek a gazdasági ügyekben sem ma­radtak szigeten, föltehetően új szakasz kezdődik a tőkés Nyu­gat és az olajtermelők viszo­nyában. A „Kelet” és a „Dél” is jelen volt a parányi föld­darabon, és ez mindenképpen olyan újság a Rialtón, amiről nem érdemes elfeledkezni. Martin József Magyar Nemzet Részvétlátogatás V. V. Giri, az Indiai Köz­társaság volt elnöke elhunyta alkalmából részvétlátogatást tett a budapesti indiai nagy­­követségen Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes el­nöke és Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes. Újabb teherszállító űrhajó indult a Szaljut—6-ra Vasárnap moszkvai idő sze­rint 7 óra 41 perckor a Szov­jetunióból Föld körüli pályára állították az újabb teherszállí­tó űrhajót, a Progressz—10-et. A kiadott hivatalos jelentés szerint a Progressz—10 külön­féle berendezéseket és egyéb terheket szállít a Szaljut-6-ra, a további kutatómunka zavar­talan folytatása érdekében. A repülésirányító központ jelentése szerint valamennyi berendezés kifogástalanul mű­ködik. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács érdemeinek elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából több mint három és­ fél évtizedes mun­kásságáért Csepregi Pálnak, a Békés megyei tanács elnökhe­lyettesének a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést hétfőn Békéscsabán Pója Fri­gyes külügyminiszter nyújtotta át Az Elnöki Tanács Salusinsz­­ky Istvánnak, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt vezér­­igazgatójának nyugállományba vonulása alkalmából, ered­ményes munkássága elismeré­seként a Szocialista Magyar­­országért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést hétfőn Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes ad­ta át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa­­ eredményes mun­kája elismeréseként, nyugdíj­ba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki Demján Sándort, a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat igazgatóját. A kitüntetést hétfőn Kaposvá­ron Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első tit­kára adta át. Az Elnöki Tanács Dinnyés Józsefet, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetőjét, a szövetkezeti mozgalomban eltöltött több évtizedes eredményes munkás­sága elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki. A ki­tüntetést Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke adta át Bacsur Rezsőnek, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezete munkavédelmi és szociális osz­­tálya helyettes vezetőjének, Évinger Mihálynak, a SZOT üdülési és szanatóriumi fő­igazgatóság osztályvezető-he­lyettesének és Végh­ Kálmán­nak a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa jogügyi osztálya politikai munkatársának nyug­állományba vonulásuk alkal­mából, eredményes munkás­ságukért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozták. Az Elnöki Tanács Halmai Líviut minisztériumi tanácsos­nak, a Pénzügyminisztérium csoportvezetőjének, nyugállo­mányba vonulása alkalmából, eredményes munkája elisme­réséül, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn Madarasi Attila, pénz­ügyminisztériumi államtitkár adta át. Dr. Kun Miklósnak, az Or­vostovábbképző Intézet egye­temi tanárának 60. születés­napja alkalmából a Munka Érdemrend aranya fokozata kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács. A kitüntetést hétfőn dr. Hutás Imre egész­ségügyi miniszterhelyettes ad­ta át Vasút-korszerűsítés A hétfői műszaki átadással gyakorlatilag befejeződött a Zalaegerszeg—Rédics közötti vasútvonal felújítása és kor­szerűsítése. A régi, kis teher­bírású sínpályát 20 tonna te­herbírásúra cserélték. Korsze­rűsítették a lenti vasútállo­mást is. A korábbi 3 helyett 5 vágánypárt fektettek le, nö­velték a pálya hosszát, s ezzel megkétszerezték a vasútállo­más befogadóképességét. ­ A termelési kooperációról és minőségről tárgyalt a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely a termelési kooperációval és a termékmi­nőséggel kapcsolatos szak­­szervezeti feladatokat vitatta meg. A szocialista munkaverseny­ben a minőségi feladatok ke­rültek előtérbe"— állapították meg. Az újítómozgalom is egy­re inkább a minőség javítását szolgálja, de még ma sem mondhatjuk el, hogy a vállala­tok közötti együttműködésben vagy a minőség javításában megtörtént a kedvező fordulat. A vállalatok közötti szerződé­ses fegyelem betartását, a za­vartalan kooperációt még min­dig sok tényező akadályozza: egyebek között egyes vállala­tok monopolhelyzete, amely­nek pozíciójából gyakran a könnyebb, kényelmesebb meg­oldásokat választják. A minőség javulása is a le­hetségesnél lassabban halad. Óvatos számítások szerint is milliárdokkal lenne növelhető a nemzeti jövedelem a minő­ség javításával. Egy-egy is­métlődő hiba alaposabb elem­zése, s nem utolsósorban a minőségre ösztönző bérezés gyorsabb elterjesztése nagy­mértékben gyorsíthatná a ja­vulás folyamatát. A vállalatok azonban gyakran a minőség alakulásának csak egy-egy részkérdésére figyelnek, s nem fordítanak figyelmet a minőséget befolyásoló ténye­zők egészére. A minőséget rontja a munkafegyelem hiá­nya, a dolgozók decentralizált­sága is, az esetek többségében azonban a feltételek hiánya idézi elő a hibákat. Ez az oka annak, hogy a dolgozók az üzemi demokrácia fórumain igen gyakran sürgetik a minő­ségjavítást szolgáló műszaki, szervezési feltételek megte­remtését, a céltudatosabb anyagi ösztönzést jogos kí­vánságaiknak olyan ösztönző bérformák bevezetése felel meg, amelyek jobban elisme­rik a kifogástalan munka nagy értékét. A szakszervezetek az illeté­kes irányítószerveknél azt szorgalmazzák, hogy a vállala­tok munkájának az értékelé­sekor mint döntő tényezőt ve­gyék figyelembe a minőség alakulását, és a kooperációs kötelezettségek teljesítését. A SZOT elnöksége további napirendi pontként a szakszer­vezeti számvizsgáló bizottságok tevékenységének a továbbfej­lesztéséről, majd a szakszerve­zetek megyei tanácsai, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa feladata és hatásköré­re vonatkozó korábbi határo­zat végrehajtásáról tárgyalt. Javaslat hangzott el az SZMT-k szervezetének módo­sítására, és a létszám csökken­tésére is. Konsstantyin Kalusev Budapesten Hétfőn szovjet küldöttség érkezett hazánkba a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság 25. ülés­szakára. A delegációt Konsz­­tantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a kormányközi bi­zottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete fo­gadta. Négy megyei tanács alakuló ülése A Baranya, a Békés, a Fe­jér és a Tolna megyei tanács­­hétfőn tartotta alakuló ülését. A Baranya megyei tanács alakuló ülésén részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Ott voltak Bara­nya megye országgyűlési kép­viselői is, köztük Szentistvá­­nyi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára. Az ülésen megválasztották a kilencventagú tanács veze­tőit és végrehajtó bizottságá­nak tagjait A Baranya me­gyei tanács elnöke ismét Hor­váth Lajos lett, elnökhelyet­tesei: Földvári János, Takács Gyula és Piti Zoltán. A tizenöt tagú végrehajtó bizottság eskütételét követően megválasztották a megyei ta­nács bizottságait, továbbá a megyei és a járási, városi né­pi ellenőrzési bizottságok tisztségviselőit és tagjait, va­lamint a megyei bíróság mel­lett működő népi ülnököket. Az ülésen részt vevő Szakali József, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkáját se­gítő eredményes tevékenysé­ge elismeréséül a KNEB em­lékplakettjét adta át Horváth Lajos tanácselnöknek. A Békés megyei tanács ün­nepi ülésén részt vett és fel­szólalt Pója Frigyes külügy­miniszter. Az ünnepi ülésen megvá­lasztották a tizenöt tagú vég­rehajtó bizottságot és a tiszt­ségviselőket. A Békés megyei tanács elnöke ismét Gyulavá­ri Pál lett; elnökhelyettesei: dr. Szabó Sándor, dr. Becsei József és Hajnal Károlyné. Ezután megválasztották a ta­nács bizottságait, továbbá a megyei, a járási és a városi népi ellenőrző bizottságok tisztségviselőit és a bírósági népi ülnököket. A Fejér megyei tanács ala­kuló ülésén jelen volt dr. Mar­kója Im­re igazságügy-minisz­ter. A tanácstagok megválasz­tották a szakigazgatási szer­vek vezetőit, a végrehajtó bi­zottság tagjait, a tanács bi­zottságainak tagjait és tiszt­ségviselőit, a megyei bíróság és munkaügyi bíróság mellett működő népi ülnököket, vala­mint a megyei, járási, városi népi ellenőrző bizottságok el­nökeit, elnökhelyetteseit és tagjait. Fejér megye tanácsá­nak elnökévé ismét Závodi Imrét választották, az elnök­­helyettesi tisztet továbbra is Fogarasi Tibor, Nagy Jenőné és Teubel György látja el. A Tolna megyei tanács ün­nepi ülésén részt vett Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter. Az ülésen megválasztották a nyolcvanegy tagú megyei ta­nács vezetőit, végrehajtó bi­zottságának tagjait. A Tolna megyei tanács elnöke ismét dr. Szabópál Antal, elnökhe­lyettese pedig Császár József, dr. Kálmán Gyula és István József lett A végrehajtó bizottság tag­jainak eskütétele után meg­választották a megyei tanács bizottságait. Továbbá a me­gyei, járási és városi népi el­lenőrzési bizottságok tagjait, tisztségviselőit, valamint a megyei bíróság és munkaügyi bíróság mellett működő népi ülnököket. Hazautazott az iráni kereskedelmi küldöttség Hétfőn elutazott hazánkból az iráni delegáció, amely Shoja­ Eddin Fattahi kereske­delmi miniszterhelyettes ve­zetésével Budapesten tárgyalt. A Külkereskedelmi Miniszté­riumban áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködés helyzetét és megállapodtak, hogy növelik a kölcsönös szállításokat, fej­lesztik a műszaki-tudományos együttműködést és szélesítik a magyar vállalatok közremű­ködését az iráni beruházások megvalósításában. A tárgya­lásokról Vidvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és S. Fattahi emlékeztetőt írtak alá. Az iráni delegáció vezetőjét fogadta Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, és Veress Péter külkereskedelmi minisz­ter megbeszélést folytatott több más tárca képviselőjével. Tankokat avattak Hétfőn a győri Apáczai Cse­re János Tanítóképző Főisko­lán 131, levelező tagozaton végzett tanító kapta meg dip­lomáját. Valamennyien mint képesítés nélküli pedagógusok kezdtek tanítani, elsősorban falusi iskolákban, s most a­­ diploma birtokában ugyanott­­ folytatják az oktatást Szovjet vezetők üdvözlő távirata Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot intézett Loson­cai Pálhoz abból az alkalom­ból, hogy újraválasztották az Elnöki Tanács elnökévé. Alek­­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Lázár György­nek, a Minisztertanács elnöké­vé történt újbóli megválasztá­sa alkalmából. 3 Brutyó János pozsonyi megbeszélései Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának meghí­vására június 28—30. között Pozsonyban tartózkodott Bru­tyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke. Megbeszéléseket folytatott Miroslav Capkával, a CSKP KERB elnökével és Miroslav Bódéval, a Szlovák Kommu­nista Párt KERB elnökével. A szívélyes baráti légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a pártellenőrzés időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről, az MSZMP XII. és a CSKP XV. kongresszusa határozatai vég­rehajtásának tapasztalatairól. Brutyó Jánost szlovákiai tartózkodása során fogadta Mi­loslav Hruskovic, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Szlo­vák KP KB titkára. A találkozón részt vett Ko­vács Béla, hazánk prágai nagy­követe és Tatai József pozso­nyi főkonzul is. Külkereskedelmi aktívaülés A Külkereskedelmi Minisz­térium és a Magyar Kereske­delmi Kamara rendezésében hétfőn külkereskedelmi aktí­vaülést tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamara székhá­zában. A tanácskozáson, amely az elkövetkező időszak külke­reskedelmi feladataival foglal­kozott, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter tartott tájé­koztatót. Az aktívaülésen részt vettek a külkereskedelmi te­vékenységet folytató és a kül­kereskedelmi áruforgalomban érdekelt legjelentősebb terme­lővállalatok szakmai és társa­dalmi vezetői, az irányító szer­vek vezető munkatársai, vala­mint a külföldön működő ma­gyar kereskedelmi kirendeltsé­gek vezetői. Nemzetközi ifjúsági építőtábor nyílt Egerben Egerben hétfőn nyitotta meg 15. alkalommal kapuit a nemzetközi ifjúsági építőtá­bor, amelynek házigazdája a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola. Az egri tanárjelöl­tekkel együtt részt vesznek a munkában bolgár, csehszlovák, NDK-beli és lengyel fiatalok is. A diákok segédkeznek az új lakások befejező munkáinál, részt vesznek a szőlő kötözé­sében, a Márka üdítő italok palackozásában, valamint gyümölcsöt szednek. A tábor lakói három hetet töltenek munkában, majd a külföldi fiatalok egyhetes or­szágjáráson vesznek részt. ­ Művelődéstörténeti szimpozion Kőszegen ötnapos nemzetközi szim­pozion kezdődött hétfőn Kősze­gen, jugoszláv, osztrák és magyar művelődéstörténészek részvételével. Burgenland, Stá­jerország, Szlovénia, Horvát­ország és hazánk szakemberei már hosszabb ideje gyümöl­csöző együttműködést alakítot­tak ki és 1969 óta évenként közös tanácskozásokon beszé­lik meg a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó eredmé­nyeket és a további tennivaló­kat. Az idei szimpozion fő témája: a különböző kulturá­lis törekvések a pannon tér­ségben a két világháború kö­zött. A nemzetközi kongresszusra több mint száz történész érke­zett Kőszegre. Az ünnepi meg­nyitón részt vettek Szlovénia, Horvátország, Burgenland és Stájerország küldöttségei, a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Kulturális Kapcso­latok Intézetének képviselői.

Next