Magyar Nemzet, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Péntek, 1980. augusztus 1. Magyar Nemzet ­ Állítsuk helyre a kölcsönös bizalmat •M Ai­tikió­ai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának ünnepi ülése Sikeresen visszatért a szovjet-vietnami űrpáros Történelmi jelentőségű ese­ményre emlékezve, a helsinki záróokmány aláírásának ötö­dik évfordulóján, csütörtökön délelőtt, a Parlament vadász­termében kibővített ülést tar­tott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága. A tanácskozás elnökségében helyet­­ foglalt Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Ray­­mond Goor kanonok, az Euró­pai Biztonság és Együttműkö­dés Nemzetközi Bizottságának nemzetközi Lenin-békedíjas elnöke, dr. Bartha Tibor püs­pök, a magyar nemzeti bizott­ság alelnök­e és Kovács Béla, a HNF CT titkára, az Orszá­gos Béketanács főtitkára. Az ülést Kállai Gyula, a népfront elnöke nyitotta meg és a többi között hangsúlyozta: " Az elmúlt öt esztendőben a szocialista közösség államai Helsinki szellemében számos kezdeményezést és javaslatot tettek a záróokmányban fog­laltak konkrét megvalósítása érdekében. A mi jó szándé­kunk azonban kevés, ehhez partnerek kellenek. A madridi tanácskozás előtt tehát az a feladatunk, hogy közösen és reálisan felmérjük a megtett­­ utat, az elért eredményeken és­megvitassuk azokat a kérdése­ket, amelyek a békés egymás mellett élés, az enyhülés meg­szilárdítását szolgálják. _ Az enyhülés jövője szempontjából a legfontosabb az lenne, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó értekezlet összehí­vásáról. Ebben a munkában osztozunk mi is, akik az euró­pai népek közvéleményét kép­viseljük. Ezt követően Péter János, az országgyűlés alelnöke mondott beszédet. Elemezte az elmúlt évtizedek enyhülési­­korsza­kait és a helsinki konferencia előkészítésének tapasztalatait. Ennek egyik legdöntőbb tanul­ságaként említette: Helsinkibe a tárgyalások vezettek el. Ma­gas szintű eszmecserék, csúcs­találkozók váltották egymást és hatszáz diplomata, külpoli­tikai szakértő közel három évig dolgozott a megállapodás szö­vegén. — Ma ismét tárgyak,sokra van szükség — mondotta Pé­ter János. — Jelenleg a helsin­ki konferenciának nem a tel­jes köre kész a tárgyalások új­rakezdésére s ebben egyes or­szágok belpolitikai helyzete is közrejátszik. De hibát követ­­tek­ el a béke híved is, amikor a záróokmány aláírását köve­­­tően, a kezdet kezdetén nem utasították határozottan visz­­sza azt a hazug és demoralizáló tételt, miszerint a ma szemben álló felek között nem lehet kölcsönös bizalom és erre nincs is szükség, mert elég a kölcsönös ellenőrzés. Ezért most a legfontosabb feladat a kölcsönös bizalom igényének és tekintélyének helyreállítása, egy olyan légkör megteremté­se, amelyben az aláírók tud­ják: nem saját halálos ítéle­tüket, hanem saját békés jö­vőjük biztosítékait írják alá. Mert a bizalmatlanság fegy­verkezési versenyt, a fegyver­­ fkezési verseny pedig bizalmat­lanságot szül. Ezt az ördögi körforgást kell megtörni s he­lyébe a kölcsönös bizalom kör­forgását kell állítani, amely­ben az enyhülés a fegyverke­zési verseny megállításához vezethet. Ismeretes, hogy a Magyar Népköztársaság min­den állami és társadalmi tes­tülete részt vett a Helsinki fe­lé vezető út egyengetésében, majd a feszültségek növekedé­sének legelső felétől kezdve mindent elkövetett, hogy együttműk­ödh­essen azokkal, akik fékezni szeretnék a fe­szültség növekedését és meg­menteni az enyhülés eredmé­nyeit. Most pedig, amikor kez­denek bontakozni a tárgyalá­sok újabb lehetőségei, a ma­gyar vezetők valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a köl­csönös bizalom előfeltételeinek megteremtésén munkálkod­nak. Nem szubjektív vágyak­ról, hanem korunk objektív követelményeiről van szó, s vi­lágosak előttünk a távlatok, az Utak és a módok, amelyek ré­vén a béke valóban biztosít­­­ható — mondotta befej­ezésül : az előadó.­­ Ezután Raymond Goor­g kanonok emelkedett szólásra. ■Mint mondotta, örömmel jött Budapestre, abba a városba, ahonnan a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai enyhülésre szólító fel­­­­hívásokat. Majd így folytatta:­­ — Most az a feladatunk,­­ hogy megvédj­ük és továbbfej­lesszük mindannyiunk sikerét,­­ Helsinki eredményét. Nem nyugodhatunk bele, hogy a ka­tonai egyensúly helyébe egyre inkább a fölényt szolgáló pró­bálkozások lépnek és sürgetően fel kell lépni a katonai kiadá­sok növelése és a fegyverke­zési verseny fokozódása ellen. Reális tervekkel kell Madrid­ban a tárgyalóasztal mellé ülni és nem szabad megengedni, hogy a találkozó a kölcsönös támadások ás vádaskodások fóruma legyen. Józan ésszel és politikai realitással kell felül­kerekedni a kisebb csoportok, köztük a katonai körök békát veszélyeztető törekvésein. Ten­nünk kell ezt a ma és a hol­nap emberisége érdekében. Az ünnepi ülésen felszólal­tak és a legfontosabb teendő­ket körvonalazták a társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselői: Timmer József, a . A megújuló esőzések, a ga­bonák dőltsége, s minden egyéb nehézség ellenére or­szágszerte előrehaladt az idő­szak legfontosabb mezőgazda­­sági munkája, a gabona-beta­karítás. Baranyából csütörtökön már arról adtak jelentést, hogy utolsó harmadába ért az ara­tás, s ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági üzemek meg­kezdték a kombájnok átcso­portosítását A felszabadult gépeket azokba a mezőgazda­­sági üzemekbe, ahol a gabona tetemes része még lábon áll. Körülbelül ötven vendégkom­bájn „vándorol” ezekben a na­pokban Baranya területén, a segítségükkel négy-öt napot le tudnak faragni a rendkívül hosszúra nyúlt aratási időből. A szomszédos Somogy me­gye északi részén, a Balaton térségében, a szerda délutáni nagy esőzés megbénította az időszerű mezei munkákat, a megye többi területén ugyan-­­akkor zavartalanul arattak. A tarlóknak eddig negyven szá­zalékáról került kazlakba a szalma, s ugyanakkor jól ha­ladnak a tarlóhántással is, Zalában, a kenyérgabona egyharmada, Fejér megyében pedig a hatvanöt, hetven szá­zaléka került eddig magtárba. Néhány Fejér megyei nagy­üzem már annyira előrehaladt a munkával, hogy a hét végé­re végez is a betakarítással. A szerdai eső miatt egyébként ismét magasabb lett a szemek víztartalma, 18—22 százalékos nedvességtartalmú kalászokat vágnak a kombájnok. Emiatt ismét be kellett kapcsolni a szárítókat Az átlagosnál hűvösebb ég­hajlatú Veszprém megyében csütörtökre befejeződött a rep­ce és az őszi árpa betakarítása. A rozsnak ugyanakkorra 60 százalékát a tavaszi árpának egyharmadát a búzának pedig egyötödét takarították be s nagyüzemek. Minden órát minden félórát kihasználnak a Komárom me­gyei kombájnosok, hogy mi­előbb befejezzék a betakarítást. E héten nem egyszer — bár csak foltokban —, de olyan nagy köd volt hogy ahová megtelepedett, ott 10—11 óra előtt nem tudtak a gépek in­dulni Fogy az aratnivaló az ország egyik legjelentősebb gabona­termelő megyéjében, Bács- Kiskunban is. A kalászosok 65 százaléka már ezen a vidéken is biztonságba került . Sür­gető munkával egyidejűleg dolgoznak a szántó traktorok. A másod­vetések már minde­­­nütt befejeződtek. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkára, Kovács Béla, az OBT főtitkára, dr. Bartha Tibor református püspök, dr. Halász György újságíró, Tol­­nay László, a­­Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT leszerelési bizottságának elnö­ke és Pethes Imre, az Eszpe­rantó Béke-világszövetség el­nöke. Az ülés résztvevői nyilatko­zatot fogadtak el, amely I.-szö­gez: . ..A Szovjetunió és I­­./■dia­lista országok jó szándékú, kez­deményező magatar­tásának, valamint a békét és biztonsá­gos életet követelő néptöme­geknek köszönhető, hogy a hi­degháborús, reakciós erők ak­namunkája ellenére kontinen­sünkön az utóbbi években az európai történelemben egye­dülálló békés fejlődés valósul­hatott meg. Mi, e fejlődés fo­lyamatát akarjuk fenntartani és készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében Európát a béke földjévé tegyük. Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezd­jük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreál­lítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” —rá— Csongrád megyében, ahol sokkal kevesebb csapadék hul­lott mint az ország más vidé­kein, viszonylag könnyebb dol­guk van az aratóknak. Ennek köszönhető, hogy a 90 000 hek­tár őszi kalászosnak több mint a háromnegyedét betakarítot­ták. Ugyancsak könnyebbsé­get jelent, hogy szárítani sem kell, csupán tisztítani a búzát. Az ország legszárazabb vi­dékei közé számító Hajdú-Bi­­har megyében viszont sok gondot okoznak az esőzések. A megye nagyüzemei július 21-e óta alig haladtak valamit a munkákkal az állandó esők, viharok miatt Tizedik napja már, hogy minden 24 órában menetrendszerűen érkezik a kiadós zápor. A gazdaságok szakemberei „kiválogatták” a magasabban fekvő részeket, hogy ha az idő engedi, akkor két-három órára is elindítják a gépeket A rendkívül nehéz aratás mellett további gondot okoz a mezőgazdászoknak a nö­vényvédelmi helyzet Az ál­landó, szinte szakadatlan eső­zések következtében erőteljes fertőzés kezdődött meg egye­bek között a napraforgótáb­lákon. De más növényi kul­túrákat is szinte óránként el­lenőrizni kell, nem kaptak-e valamilyen fertőzést. Ezek­ben a napokban a növényvé­delmi repülőgépek és heli­kopterek szinte állandóan munkában vannak, a legkü­lönbözőbb vegyi anyagokkal óvják a termést A napraforgótáblákban két­féle gombabetegség ütötte fel a fejét mégpedig az elmúlt évekhez képest lényegesen na­gyobb területen. Mindenek­előtt a növény tányérját tá­madják. A termés mentésére korszerű hazai gyártmányú kémiai anyagot használnak, ezzel előzik meg a nagyobb­­ hozamcsökkenést A burgo­nyaültetvényeken is — min­denekelőtt az ország keleti ré­szein, továbbá a Dunántúl egyes területén­­ erősödő gombafertőzést tapasztalnak. Megkezdték a védekezést A paradicsomot július utolsó napjaiban egyszerre háromfé­le kórokozó támadja, úgyhogy összevont­­védekezésre van szükség a termés óvására. A peronoszpóra a szőlőkben és a gyümölcsöskertekben az át­lagosnál több növényvédő szer gyakori felhasználását te­szi­ szükségessé. A rendkívüli időjárás nyo­mán a vidéki gazdaságokból azt is jelentették, hogy a kü­lönböző mélykártevők is sza­porodásnak indultak, ellenük is nagyszabású növényvédel­mi akció kezdődött A TASZSZ jelentése szerint július 11-én Viktor Gorbatko, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Szovjetunió űrhaj­ó, pilótája és Ph­am Tuan kutató űrhajós, a Vietnami Szocialista Köz­társaság hőse visszatért a­­ Földre,, miután sikeresen tel­jesítette a Szal­jut­ 2 6—Szo­­­juz—36—Szojuz—37 orbitán­s I kutató komplexum fedélzetén­­ a közös munka előirányzott programját Leonyid Popov és Valerij I Rjumin folytatja a munkát a­­ Szál­jut—6 űrállomáson.­­ Az utolsó közösen , elfo­­­­gyasztott reggeli után Rju­min, Popov, Gorbatko és Pham Tuan együtt ellenőrizte még egyszer a Szojuz—36 fedélzeti rendszereit, majd a két űrpá­ros búcsút vett egymástól. Gorbatko és Pham Tuan meg­köszönte vendéglátói sok-sok­­ segítségét, majd elhagyta a­­ Szaljut—6-ot A Moszkva köze­­­­lében levő földi irányítóközpont­­ nagytermében helyet foglalók a televíziós közvetítés jóvoltá­ból láthatták, hallhatták a bú­csút. A két visszatérő űrhajós valamivel 11 óra előtt beszállt a Szojuz—36-ba, majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsilipkamra. A szük­séges előkészületeit után vala­mivel 14 óra előtt a Szojuz—36 levált az űrállomásról, távo­lodni kezdett és ezáltal gya­korlatilag megkezdte a vissza­térés műveletét A fékező hajtóművet az utolsó előtti fordulatnál, ma­gyar idő szerint 16.25-kor kap­csolták be. A megadott idő­pontban a leszálló kabin le­vált az űrhajóról és bejutott a légkörbe. Az űrhajó ejtőer­nyő-rendszere a sűrű légréte­gekben nyílt ki. A sima leszál­lást a földfelszín felett köz­vetlenül működésbe hozott kis fékezőrakéták biztosították. A Szojuz—36 űrhajó le­szállóegysége a Szovjetunió területének megadott térségé­ben, Dzsezkazgan várostól 180 kilométerre délkeletre ért föl­det. A Szojuz—36 ugyanabban a körzetben ért földet — ahol a Kubászov—Farkas pá­ros landolt. A helikopterek pilótái már negyedórával a a földet érés előtt szabad szem­mel megpillantották a Szojuz —36-ot, úgyhogy alig né­hány perc elteltével az egyik helikopter a helyszínen volt, s a két űrhajóst hamarosan felvette. Viktor Gorbatko és Pham Tuan közérzete a le­szállás alatt, s földet éréskor kitűnő volt: a továbbiakban az orvosok kezdik meg ala­pos vizsgálatukat. A Szaljut—6—Szojuz—36— Szojuz—37 orbitán­s komp­lexumon végrehajtott közös űrutazás során Leonyid Po­pov, Valerij Rjumin, Viktor Gorbatko és Pham Tuan tech­nológiai, orvosbiológiai kísér­leti és kutatási programot haj­tott végre, amelyet a Szovjet­unió és a VSZK szakértői más szocialista országok tudósai­nak közreműködésével készí­tettek elő. A nemzetközi személyzet az erőforrás-kutatás tanulmányo­zásának programja keretében vizuálisan figyelte meg Viet­nam területének különböző térségeit, és fényképfelvéte­leket is készített e térségekről. Ugyanakkor az űrhajósok olyan kísérleteket is végeztek, amelyeket korábbi nemzetkö­zi űrexpedíciók kezdtek meg az Interkozmosz-programban részt vevő országok tudósai által készített berendezésekkel. A Szaljut—6 űrállomáson most befejezett tudományos program — amelyet a szovjet és a vietnami tudósok közösen dolgoztak ki — újabb adatok­kal járul hozzá a tudomány fejlődéséhez és gyakorlati, a népgazdaság különböző terüle­tein történő alkalmazásához. A sikerrel végrehajtott űr­repülés meggyőzően bizonyít­ja a Szovejtunió és a Vietna­mi Szocialista Köztársaság kö­zötti tudományos és műszaki kapcsolatok további fejlődését, újabb példája a szocialista országok tudósai közötti gyü-A Körösök vízrendszerében apadnak a folyók, csökkent a vízszint a Tisza felső szaka­szán, és mérsékelten apad a Bodrog is, bár még mindig nagy víztömeget hordoz. Felső­­bereckinél ugyanis a korábbi maximumot meghaladó hétfői tetőzés óta csupán 21 centimé­terrel apadt a víz, Sárospatak­nál pedig tovább árad, s vár­hatóan 660 centiméterrel tető­zik. Tokajnál a Tisza vízmér­céje csütörtökön 824 centimé­teres vízszintet jelzett, s még árad a folyó közeledve a 880 centiméteres maximumhoz. A Körösök mentén szerdán és még csütörtökön is záporok áztatták a gátakat és az uta­kat Tarhos, Bélmegyer és Vésztő környékén, s elsősor­ban a Sebes-Körös vízgyűjtő területén. Helyenként megkö­zelítően 80 milliméter csapa­dékot mértek. A kiadós esőzés hatására az előrejelzések sze­rint újabb nagy árhullám ki­alakulására lehet számítani, s így súlyosbodik a Körös-völgy árvízvédelmi helyzete. Az újabb árhullám fogadására és elhárítására szükséges és le­hetséges előkészületek érdeké­ben a néphadsereg alakulatai­nak bevonásával és a tanácsok segítségével további erőket — embereket és gépeket — vezé­nyeltek a térség védelmére és megerősítették a műszaki irá­nyító törzseket. Mintegy 5500-an védekeznek a Kettős-Körös jobbparti töl­tésszakadásának térségében. A kiáradt víz több szakaszon át­lépte a Doboz és Tarhos közöt­ti utat. Megfeszített munkával védik a hosszúfoki csatorna mentén erősen átázott lokali­zációs vonalat. Tarhos község körtöltését két-három méteres víz támadja, s mintegy 500 ár­védekező munkájának ered­ményeként a töltés sikeresen állja a nagy víznyomást. Doboz község körtöltését csak­nem félig körülölelte már a víz, de a védvonal kellő biz­tonságot nyújt, s nem került sor kitelepítésre. Új­ládánynál új körtöltést építenek, nagy teljesítményű gépekkel gyor­sították a munkát, hogy meg­teremtsék a kellő biztonságot arra az esetre is, ha netán a hosszúfoki lokalizációs vona­lon áttör a víz. A Kettős-Körös jobb partján a mintegy 80 méter széles sza­kadás gátcsonkjainak erősíté­s kölcsöző együttműködésnek a világűr békés meghódítása és­­ hasznosítása terén. sőt befejezték, s felkészültek arra, hogy amint kiegyenlítő­dik a folyó és a kiáradt víz szintje, azonnal megkezdjék a szakadás elzárását. A megáradt folyók mentén több mint kétezer kilométer hosszú gáton tartanak árvíz­­védelmi készültséget. Ebből 726 kilométer hosszú szaka­szon a harmadfokú erők védik a Bodrog, a Kraszna, a lónyai csatorna felső szakaszának, Tokaj és Tiszafüred között a Tisza bal partjának és a Kö­rösök vízrendszerének gátjait. Másodfokú készültség vigyáz­za a Tiszát Záhony és Tisza­füred között a jobb parton, a Berettyó Szeghalom­­feletti szakaszát, a Hármas-Körös jobb partját Mezőtúr és a tor­kolat között, valamint a Hor­tobágy—Berettyó bal partját Ecseg felett összesen 430 kilo­méter hosszú töltésen. Az erőteljes szivattyúzás el­lenére tovább terjeszkedett a belvíz: 97 ezer hektárt borí­tott el, ebből 33 ezer hektár vetés áll víz alatt. A vízügyi igazgatóságok 86 szivattyúte­lepe és 95 nagy teljesítményű hordozható szivattyúja másod­percenként 200 köbméterrel apasztja a belvizet. Az időjárás ellenére telnek a magtárak Kétezer kilométeren folyik a védekezés Újabb árhullám várható a Körös-völgyben ____ Befejeződött a nők világkonferenciája Akcióprogram és több mint­­ negyven határozat elfogadásá­­­­val ért véget szerdán a késő­­ esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezé­sében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szer­vezet — köztük a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai­ Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint kétszáz cik­kelyből álló akcióprogram le­szögezi, hogy „béke és stabi­litás nélkül nincs fejlődés”; „a béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönbözte­tést”. A béke megszilárdításá­hoz hozzá fog járulni a nők­nek a baráti államközi kap­csolatok fejlesztésében , való egyen­jogú részvétele — álla­pítja meg a többi között a dokumentum. A nőkkel szembeni hátrá­nyos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rá­mutat: e diszkrimináció kö­vetkezménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyil­vántartott munkaerők egy­harmadát teszik ki és az ösz­­szes munkaórák közel két­harmadát teljesítik, a világ­­viszonylatban összesített jö­vedelemnek csak egytizedét kapják. A do­kum­en­tum célul tűzi ki a nők­ fokozottabb bevonását­ a politikai és gazdasági dön­tési folyamatokba, a munká­hoz, szakképzéshez és egész­ségügyi ellátáshoz­ való jogá­nak biztosítását szerte a vi­lágban. A több mint negyven elfo­gadott határozat egyike fel­szólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakát: dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdí­tásáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi el­nyomás minden formája el­len vívott harcban. Más ha­tározatok időszerű nemzetkö­zi kérdésekkel foglalkoznak; egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok meg­sértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ égisze alatt — az 1975-ös mexikóvárosi és az 1930-as koppenhágai világér­tekezlet után — 1985-ben Nairobiban vagy Tokióban tartják a nők harmadik vi­lágkonferenciáját. Csütörtökön hazaérkezett Koppenhágából a magyar kor­mányküldöttség, amely Erdei Lászlóné országgyűlési képvi­selő, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke vezetésével az ENSZ nők évtizede világkonferenciá­ján vett részt. Ismét határszemlék Budapesten A tavaszi határszemlét kö­vetően július elejéig másod­szor is bejárták a főváros szántóit, kertvidékét, rétjeit a­ földhivatali szakemberek, s megállapították: örvendete­sen tovább zsugorodott a par­lagterület. A szemlebizottsá­gok húszezer hektárnyi terü­let megművelését, gondozását kérték számon a tulajdono­soktól, a nagyüzemi gazdasá­goktól — övék a földek fele —, magánszemélyektől, külön­böző vállalatoktól, intézmé­­nyektől A szántókból 116 hektárt találtak műveletlenül, a sző­lőkből 19 hektárnyit elhanya­goltan. Arányaiban nem túl­ságosan nagy ez a terület, ám a föld nemzeti kincs, törvény teszi kötelezővé művelését. A parlagok hanyag gazdája bün­tetéssel sújtható, mi több, földjének állami tulajdonba vételét is kezdeményezheti a hatóság.

Next