Magyar Nemzet, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

­ Magyar-NSZK kapcsolatok ) Külügyminiszteri utazás A PÁRBESZÉD folytatódik Kelet és Nyugat között, ennek jele é­s egyik legfrissebb ese­ménye Puja Frigyes ma kez­dődő látogatása az NSZK-ban, tárgyalásai Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszterrel és más vezetőkkel. Eszmecseréik minden valószínűség szerint hasznosak lesznek, mert van közös alap; mindkét kormány úgy véli, hogy éppen a nehéz helyzetben kell beszélni egy­mással, nem fölfüggeszteni a dialógust, nem szankciókat fo­­galmazgatni, hanem még na­gyobb igyekezettel szót érteni. Egy véleményen vagyunk ez­­ze a rokon más megfontolást illetően is: két ország jó kap­csolatainak fenntartása és erő­sítése fékezheti az általános romlást.. Ha jó viszonyunk el­lé,áll bizonyos külső romboló hatásoknak, ez igazolja a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Évek óta v­iss­za - v­issza tér a megállapítás: együttműködé­sünk problémamentes. Az NSZK legjelentősebb tőkés gazdasági partnerünk, a két or­szág kereskedelmi forgalma tavaly mintegy tíz százalékkal nőtt, csaknem elérte a nég­y­­milliárd márkát, és az export­import egyenleg aránya is ja­vult a magyar kivitel bővülé­sével, a­ behozatal csökkenésé­vel. Igaz, a nyugatnémet fél m­ég mindig fenntart bizonyos korlátozásokat, amelyek hátrá­nyos helyzetben tartják a ma­gyar szállítókat, de a mi vál­lalatainktól is joggal követelhe­tő meg a fokozottabb alkal­­mazkodás a nyugati piac kö- ■ vetelményeihez. Végigtekintve a hivatalosan kétoldalú kap­csolatoknak nevezett körön, le­szögezhető, hogy a két külügy­miniszternek erről nem lesz, túl sok tárgyalni való­ja.. A NEMZETKÖZI témák másként állnak, rájuk nem mondható el, hogy probléma­­mentesek lennének. Várhatóan tehát a két politikus fölméri a világpolitikai helyzetet, tour d’horizon-t rajzol, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét. Elő­térben az­­ enyhülés sorsa áll majd. A­ magyar kormány cél­ja, hogy a hanyatlás álljon meg, a hetente folytatódjék. Van alap e tekintetben is a párbeszédre. Megmutatták a múlt hónapok, hogy Bonnban sem kívánják elveszíteni, amit a múlt évtized hozott. Csak­hogy számos fontos részletet illetően már eltér a keleti és a nyugati álláspont. Egy sor függő kérdés nem is túl so­ká halasztható — válaszra vár. Nemrég Leonyid Brezsnyev a nyugati vezetőkhöz intézett levélben összefoglalta a közép­hatótávolságú rakétákra —a je­len katonapolitikai kulcsprob­lémára — vonatkozó­­szovjet tárgyalási javaslatokat. Nem tudni mi lesz­ a fő címzett: Wa­shington válasza, tekintettel azonban arra, hogy e fegyver­­rendszereket Nyugat-Európá­­ban, a NATO keretében állí­tanák fel, a földrész minden államának figyelme ide irá­nyul, e baljós terv állásfogla­lásra késztet mindenkit. Vá­laszra vár egy sor szocialista javaslat Bécsben, a közép­­európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalásokon is. Megkezdődött Madridban az európai biztonságról és együtt­működésről tanácskozó konfe­rencia előkészítése. A helsinki záróokmányt aláíró harmincöt állam küldöttei találkoznak most másodszor, fölmérendő, miként valósulnak meg azok a pontok, elvek, ajánlások, amelyeket ,a legmagasabb rangú vezetők szentesítettek öt esztendővel ezelőtt a finn fő­városban. Egy (két esztendő­vel ezelőtti) sikertelen össze­jövetel már van a diplomaták háta mögött, de mintha most az lenne a levegőben, hogy az európai államok, legalábbis nagy többségük, sikert szeret­ne elérni. Főképpen 1980 elő félévének eseményei ösztönöz­nek erre. Madrid az a hely a helsinki záróokmány alá­íróinak ez az értekezlete az egyetlen alkalom, amelynél keretében valamennyi európa és a két észak-amerikai állam­ hivatalos küldöttei egy asztal­hoz ülhetnek. A magyar kor­m­ány véleménye szerint a zá­róokmány valamennyi fejezeti egyaránt fontos és napirenden szerepelhet, de úgy, hogy a fe­lek azt­ keressék, amiben előre­léphetnek, s meg lehet egyez­ni. Madrid jó alkalom lehet a közös európai érdekek és az egyhülés akarásának kifejezé­sére, igen nagy kár lenne el­mulasztani. Nem használna Európának, ha (1977—78-as mintára) egyes küldöttségek terméketlen propagandára használnák föl e konferenciát, és olyan követelésekkel lép­nének föl, amelyekről eleve tudják, hogy a másik oldal nem fogadja el. AZ EURÓPAI helyzet, az enyhülés kulcsa ma a katonai feszültség csökkentése. A Var­­sói Szerződés államai már ré­gebben azt javasolták, hogy üljön össze külön­­ a lesze­relés és a katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó­­euró­pai konferencia. Most a spa­nyol fővárosban meg lehetne állapodni ebben, a gondolatot támogatják más, nyugati kor­mányok is. Bonnban is egyet­értettek vele, bár a továbbiak­ról, a mikéntről még lesznek viták. Ha meg akarjuk javítani az­ európai helyzetet, föl kell de­ríteni a rosszabbodás igazi okait. S e tekintetben nincs közös nevezőn a NATO és a Varsói Szerződés. A nyugatiak szerint az­ enyhülés megtorpa­nását az Afganisztánnak nyúj­tott szovjet segítség okozta De, ha ebből indulnak ki, ha így próbálják kibogozni a hely­zetet, soha nem fog kiderülni az ég. Valójában a nemzetközi helyzet romlását az indította el, hogy az­ Egyesült Államok új katonapolitikát kezdett: a maga javára szeretné billente­ni az erőviszonyok mérlegét. Innen, ettől a ponttól viszont levezethető a rosszabbodás képlete, ebből megérthetők a múlt hónap legfontosabb ese­ményei, amelyek az Atlanti­óceántól a Perzsa-öböl térsé­gén át a Kínai-tengerig terje­dő terület sok részén zajlottak és zajlanak. Ebben az értelem­ben­ az európai enyhülés meg­ítélése szempontjából fontos Afganisztán, ezért ,,európai té­ma” a Washington—Peking viszony, hiszen a kínai kor­mány egyik célja éppen az, hogy Nyugat-Európát szembe­állítsa a szocialista államok­kal. Az NSZK-t bírálatok érték a mi oldalunkon a közép-havit távolságú rakétákkal kapcsola­tos magatartása miatt — de nem csak ez jellemző rá. A múlt hónapokban Bonn meg­mutatta, hogy nem ak­arja koc­káztatni az enyhülést. Bizo­­nyos értelemben fordulatnak tekinthető Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt moszkvai találkozója: a kancellár Moszk­vából új szovjet javaslatokat hozott magával a közép-ható­­távolságú rakétákat illetően — azokat, amelyekre máig sem érkezett konkrét válasz sem Washingtonból, sem a NATO- központból. Legújabb hírek szerint az amerikai külügymi­niszter az ENSZ-ülésszak ide­jén kész elkezdeni a témával kapcsolatos eszmecserét szov­jet kollégájával, de semmilyen jele sincs annak, hogy Wa­shington válasza p pozitív lesz. Nem csökken tehát a többi NATO-tagál­lam felelőssége a tekintetben, hogy ez a fegy­verkezési hajsza mégis csak megálljon. Az NSZK-t olyan hatalomnak tekintjük, amely érezhető hatást tud gyakorolni a nyugati világra, nem vala­­milyen „keleti célok” szolgála­tában, hanem a közös ügy, a kelet—nyugati enyhülés foly­tatása tekintetében. A MAGASABB szintű talál­kozók rendszerré váltak a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban. 1977-ben Ká­dár János járt Bonnban, ta­valy Helmut Schmidtet látta vendégül Budapest, közben és az­óta is miniszterek, neves sze­mélyiségek látogattak egymás országába­­, ha a politikai naptárban előre bejelölt ta­nácskozásokat olykor váratlan események meg is zavarták. Az eddigiek mindenképpen biztatást adnak arra, hogy a magyar és a nyugatnémet kül­ügyminiszter találkozója a nemzetközi megértést szolgálja majd. Tatár Imre Szerda, 1980. szeptember 10.) , Madar Nemzet. Fogadás a bolgár nagykövetségen Bulgária felszabadulásának 36. .évfordulója alkalmából Bon­cse Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete ked­den fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson megje­lent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsága­­i­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke. Cservenka Ferenc­­né az országgyűlés alelnöke. Marin­i­­József miniszterelnök­­helyettes. Berecz­­János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. I­let Anni István pértzüregm­iniszter, Ve­rem Péter külkereskedelmi miniszter, Rolsán István kel­­ng­y­m­i­ni­s­z­ter - h­elyettes. O­tt volt a Budapesten akkreditált­­diplomáciai testület több ve­zetője, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tünk számos képviselője. Sánta István­né kitüntetése Az Elnöki Tanács Sánta Ist­­vánnénak az MSZMP Köz­­ponti Ellenőrző Bizottsága nyugalmazott munka­társának — több évtizedes ered­mén­yes mi­nká­s­mozga­l­m­i tevéken­ysé­­géének elismeréseként — a Szo­cialista M­ag­y­a­rors­z­á­gé­r­t Ér­demrendet adományozta. A kitüntetést kedden Brust­ó­­Já­nos, a Központi l-'i'c­ö­ zö­zottság elnöke adta át­ .Jelen volt Somogy­vári Imre, a KEB titkára. Brnói vásár - huszonkettedszer Tegnap megnyílt a XXII. brnói nemzetközi gépipari vásár. Az idén 30 országból 2.100 kiállító mutatja be ter­mékeit. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett Gusztáv Hu­sok, a CSKP első titkára, köz­­társasági elnök. Ezt követően a vendégek megtekintették a vásárt. A magyar kiállításon dr. Kovács Béla prágai nagy­követünk, Vár­konyi György kereskedelmi tanácsos és Kiss Ernők­é, a magyar kiállítás igazgatója fogadta a vendé­geket. A vásárlátogatók hat csar­nokban és két szabadtéri ki­állítási területen találkozhat­nak 17 magyar vállalat ter­mékeivel. A legérdekesebb termékcsoportok közül is kü­lön említést érdemelnek a METRIMPEX standján látha­tó műszerek — több mint egyharmaduk új, vagy to­vábbfejlesztett típus —, a BU­­DAVOX híradástechnikai be­rendezései, a KOMPIREX ál­tal bemutatott mezőgazdasági gépek, a Videoton RT számí­tógépei, az IGV pénztárgépei, a NIKEX által exportra aján­lott autódaruk és a Csepel Művek Pannónia gyárának konfekcióipari gépei. Meghalt Gyarmati László egyetemi tanár Az Egészségügyi Miniszté­rium, a Magyar Néphadsereg egészségügyi szolgálata és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fájdalommal közli,­­hogy életének 59. évében el­­­hunyt Gyarmati László egye­temi tanár, gyógyszerész alez­redes, a kémiai tudományok kandidátusa, a Gyógyszerésze­ti Intézet igazgatója, a SOTE gyógy­szeré­sztudományi kará­nak dékánhelyettese. Ham­­vasztás utáni búcsúztatása katonai tiszteletadással szep­tember 17-én 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Szemle a borsodi gátakon A­. Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság szakemberei­ből alakult brigádok meg­kezdték a borsodi vízügyi lé­tesítmények felülvizsgálatát. A revízió során a Tisza, a­ Bodrog, a Hernád és m­ás fo­lyók mentén több mint 700­­kilométernyi hosszú gátat szemlélnek meg, bejárják a belvízelvezető csa­tor­narend­­szert, mely elsősorban a Bod­rog- és a Taktaközben szolgál­ja a termőföldek vízteleníté­sét. Megvizsgálják a bükki és a zempléni hegyvidéken a pa­takokat is, és ahol szükséges, elvégeztetik a meder mélyí­tését, iszaptalanítását. Kádár János a budapesti képviselőcsoport tanácskozásán Az országgyűlési képviselők budapesti csoportja kedden ülést tartott a Hazafias Nép­front budapesti bizottságának székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Kádár Janis, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A képviselők meghallották Borid Lászlónak, az MSZMP budapesti bizottsága titkárá­nak a főváros fejlesztéséről, és az ipari vállalatok első félév gazdálkodásának tapasztalatai­ról szóló beszámolóját. Kovács Károly, az képviselő­­csoport vezetője, a XIII. kerü­leti pártbizottság első titkára tájékoztatta képviselőtársait az országgyűlés őszi ülésszaká­nak előkészületeiről. Könnyűi­g járunk az őszi 8­­ / -n Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron kiállító vállala­tok hagyományos sajtótájékoz­tatóinak sorozata megkezdő­dött. Kedden délelőtt a Köny­­nyűipari Minisztérium rendez­te a hivatalos sajtókonferen­ciát, amelyen dr. Móré And­rás főosztályvezető, a könnyű­ipari vásárbizottság vezetője ismertette ennek a fontos ipar­ágnak vásári bemutatkozását. Bevezetőjében hangsúlyozta: a könnyűipar egyik legfonto­sabb célkitűzése, hogy tovább javuljanak kapcsolatai a bél­és külkereskedelemmel. Vál­tozatlanul követelmény a reá­lis árukínálat, szem elől­ tart­va, hogy kieled­sék a vásárlók minden rétegének tényeit. A textilárukon, ruházati cik­keken kívül részt vesz a kiállí­táson a könnyűipar egy má­sik fontos ágazata, a bútor­ipar is. A belkereskedelemmel közösen megszervezik, hogy a kiállított és már sorozatban "­■ártott cikkeket a vásár ide­jén a főváros áruházaiban, szaküzleteiben és a termelők mintaboltjaiban a közönség megvásárolhassa. A könnyűipar termékeit 183 vállalat és szövetkezet mint­egy kilencezer négyzetméteren mutatja be. Az öltözködési ki­állítást­ 130 vállalat és szövet­kezet részvételével, az Otthon­­k­­ál Utást 48 vállalat és szövet­kezet közreműködésével ren­dezik meg. A külkereskedelmi vállalatok és a vásárbizottság külföldi vállalatok vezetőinek, szakembereinek részvételével szakmai napokat rendez. Szep­tember 29-én a Tannimpex há­rom legnagyobb nyugati ve­gyes vállalatának igazgatói tartanak előadást a jövő évi cipő- és bőrdíszmű-divatirány­zatról. Szeptember 30-án az Art­ex rendezi meg svéd és NSZK-beli partnerei gyárt­­mán­yfejlesztési tá­jékoztatóját a bútoripar és a külkereske­delmi vállalatok szakemberei számára. Október 1-én a Hun­­garotex NSZK-beli vegyes vál­lalatainak igazgatója tart elő­adást a kötőipar szakemberei részére. G. J. 3 A jugoszláv ifjúsági szövetség küldöttségének látogatása Látogatást tett hazánkban a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség konferenciájának dr. Vaszil Tuprkovszki elnök vezette delegációja. A kül­döttség kedden megbeszélést folytatott Maróthy Lászlóval, az MSZMP PB tagjával, a KISZ KB előd titkárával. Esz­mecserét folytattak a nemzet­közi, különösen az európai if­júsági mozgalom aktuális kér­déseiről, a magyar és a jugo­szláv ifjúsági szövetség egy­ü­tt­működésének fejleszté­séről. Jogi intézet Miskolcon Jogászképző központ léte­sül Miskolcon: a Nehézipari Egyetemen megalakult­ a jogi intézet, s a feltételek adottak ahhoz, hogy a következő tan­évtől itt is képezzenek jogá­szokat. Az­ első évfolyam hall­gatóit már felvették. A nap­pali tagozaton mintegy nyolc­van, levelezőként ugyanennyi diák tanul majd. Az intéz­mény fokozatosan jogtudomá­nyi karrá fejlődik. Miként a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztá­lyán elmondták, nagy szükség van erre az intézményre, mert az ország némelyik részében, így az­ észak, északkeleti terü­leten kevés a jogász. .A buda­pesti, a pécsi, a szegedi egye­tem jogtudományi karán nincs hely a jelenleginél több hall­gató számára. A Miskolci Ne­hézipari Egyetemen viszont van elegendő tanterem, jól ellátott könyvtár és kollé­gium is, befogadhatják a jog­hallgatókat, amíg felépül a jogi intézet otthonai Másik újdonság a­­ felsőok­tatásban, hogy a modern fi­lológiai tanszéken új tantervi i­rányelveket érvényesítenek. E tanévtől az eddiginél több órában tanítják az idegen nyelveket. Az első és a má­sodik évfolyamon megismer­tetik az idegen nyelv országá­nak földrajzát, kultúráját, történetét, intézményeit. Ezek­nek az ismereteknek a birto­kában tanulják a hallgatók a további évfolyamokon a­ szak­­stúdiumokat. • — A nyári egyetemek sikere Évek óta fejlődik a TIT nyá­ri egyetemeinek színvonala, emelkedik a rendezvényekre külföldről érkezők száma — ezt állapítja meg az az összeg­ző értékelés, amelyet a két hete lezárult rendezvénysoro­zatról e napokban készítenek a TIT országos központjában. Az idén 16 városban 18 nyári egyetem nyitotta meg kapuit a magyar és a külföldi érdeklő­dők előtt. Ú­j kurzus ezúttal nem invitálta programjaira a kellemes környezetben tanulni kívánókat, a pécsi Népek Ba­rátsága nyári egyetem kereté­ben viszont első ízben meg­szervezték a kisplanetáriumi tagozatot. Huszonkilenc or­szágból érkeztek vendégek az ismeretterjesztő­­ nyári rendez­vényekre. Az 1613 magyar résztvevő mellett 698­­szocia­lista, 399 nyugati és 15 fejlődő országbeli hallgatója volt az előadásoknak. Országos konferencia az­­ijszinülek rehabilitációjáról Szollnok megyében évente 600 gyermeknél lép fel a szü­lés folyamán oxigénhiányos állapot és ebből eredően agy­vérzés. Az agyi sérült gyerme­kek számának csökkentése ér­dekében az orvosok, a védő­nők és a gyógypedagógusok összefogására van szükség — hangsúlyozták a kedden Szol­nokon megtartott országos szakmai konferencián. A ta­nácskozáson a megyei tanács Hetényi Géza Kórháza és a szabadság-hegyi gyermekszana­tórium meghívására 200 szak­­orvos, gyógypedagógus és vé­dőnő vett részt, s elsősorban a Szolnok megyei tapasztalatok­kal ismerkedett meg. A szakemberek szerint a gyógyítás egyik legfontosabb feltétele, hogy a betegséget — az agyi elváltozást — korán, lehetőleg még a születés utáni első órákban felismerjék, mert akkor még nagyobb a remény a gyógyításra, illetve a gyer­mek állapotának jelentős ja­vítására. is a gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetéséről Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a gyenge forgalmú vasút­vonalak megszüntetése időről időre meg­borzolja a kedélye­ket. Időnként, lírai hangulatú nekrológokat ol­vasha­tünk egy­­egy utolsónak baktató szerel­vényről, s ugyanakkor az ér­­dek közé fölsorolatik a vasút, reneszánszaim való hivatkozást is. Ez valóban­­igaz lehet — ám a gazdicsligosság sem lehet utolsó­­ szempont, csakúgy mint a közlekedés biztonsága. Márpedig ez utóbbi összefügg e kis forgalmú vonalak elhasz­náltságával, a szükségessé vá­ló fölújítás pedig ismét csakis gazdaságossági szempontok­nak vethető alá. . Röviden összegezve ez volt a mondanivalója a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium koordinációs bizottsága kedd délelőtti ülésének­, amelyen Orbán Jenő államtitkár elnök-­­letével a szakemberek a vasúti közlekedést érintő, ám régóta húzódó kérdésről tanácskoztak és hoztak határozatot. Arról döntöttek — a KPM vasúti fő­osztályának javaslata alapján, az érdekelt megyék és szervek képviselőinek egyetértésével, megerősítve a korábbi jóváha­gyást —, hogy szeptember 27-én megszüntetik a vasúti személy- és teherforgalmat a Zalalövő—Baján­senye közötti vonalon és a bodrogközi kis­­vasúton. Ez utóbbi vonal meg­szüntetését eredetileg már 1975-re, az előbbiét pedig 1978-ra tervezték, ám a ha­táridőket többször — a leg­utóbb az idén májusban­— el­halasztották, a közvélemény erős nyomására. A téma azonban nem került le a napirendről, a halasztó határozatit újabb vizsgálatok követték. A többi között kide­rült, hogy az őrségi vasutat naponta kevesebb mint két­százötven utas veszi igénybe, a vonalon a szerelvények — a pálya állapota miatt — csak lépésben közlekedtek, s az egyébként is ráfizetéses vonal , korszerűsítése nyolcvanötmil­lió forintba kerülne. Hasonló a helyz­et a Bodrogközben is. A tanácskozáson a szakem­berek elmondták azokat az ér­veiket, amelyek alátámasztják a vasúti hálózat ésszerűsítésé­nek szükségét. Urbán Lajos a többi között kifejtette,­ hogy a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának szerves része­ként állították össze az ezzel kapcsolatos programot, amely­­nek eredményeként az elmúlt­­ tizenkét esztendőben eddig összesen több mint ezerhatszáz kilométer gazdaságtalan, kis forgalmú vasútvonalat szül­­­tet­tek meg: normál és ke­kény nyomközű, valamint gazdasá­­gi vasutat. A forgalmat közút­ra terelték át, és a leginkább ez keltett az utasokban ellen­érzést. Pedig azt is tudni kell, hogy az intézkedés a népgaz­daságnak csaknem egymilliárd forint egyszeri és mintegy két­százmillió forintos évenkénti megtakarítást hozott, a vasút több rzint kétmilliárd forintot takarított, meg. és ezerats­zaz. dolgozót, más . p­unkaterül.etre 4’rányíthatój­át, ezzel is csök­kentve a munkaerőhiányt. Zahumenszky József, a Vo­lán vezérigazgató-helyettese hozzáfűzte, hogy miután a Vo­lán átveszi ezeknek a vonalak-­ nak a forgalmát, egy­ idő után — noha az utasok kezdetben zúgolódnak a magasabb tarifa miatt — jelentkeznek az el­eddig lappangó igények, és az utasok száma növekedik. A ko­rábban fölszámolt Veszprém— Alsóörs vonalat például a szombat-vasárnapi csúcsban mindössze négyezren vették igénybe, amíg vasúti szerelvé­nyek­ közlekedtek, a Volán 15. számú Vállalat autóbuszai vi­szont egy évre rá már húsz­ezer utast szállítottak. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az, hogy ezeken a vonalakon az autóbuszok jobb, kulturáltabb körülményeket nyújtanak az utazóknak, mint amilyenre a vasút képes. Bajusz Rezső, a KPM főosz­tályvezetője hangsúlyozta, hogy a közvélemény elsősorban azért ragaszkodik ezekhez a gazdaságtalan vasútvonalak­hoz, mert a MÁV díjszabása alacsonyabb, mint a Voláné. Ám a népgazdaság számára már nem ilyen egyszerű a kép­let: a vasút fajlagos üzem­anyag-felhasználása a személy­szállításban a Volánénak a kétszerese, míg az árufuvaro­zásban pontosan fordított a helyzet. Végezetül arról esett szó, hogy az 1981 végéig meghosz­­szabbított programban — a mostaniakon kívül — még csaknem ötszáz kilométernyi kis forgalmú vasútvonal meg­szüntetésére lesz szükség, ugyanakkor megvizsgálják újabb hétszáz kilométer hosz­­szúságú vonal megszüntetésé­nek a kérdését. Azt ugyanis a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium szakemberei is szem előtt tartják, hogy az évek során bizonyos vonala­kon változik a helyzet. A dön­tések előtt alajd van vizsgálói­nak, és határozataikat rugal­masan hozzák meg: ha egy korábbi elképzelésük ellentét­be kerül a jelenlegi helyzettel, álláspontjukat a megváltozott körülményekhez igazítják. (g.v. z.)

Next