Magyar Nemzet, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
& lurint \| l) (jVf) 1* NyHl / nj llllljMlll m“I1I#j“I i ;..... _______ /ny ___________ ____________________________________________ A békéért Szófiában Egy héten át tanácskozott a bolgár fővárosban a világ több mint 130 országából érkezett kétezer küldött. A Népek Világparlamentje a Békéért elnevezésű konferencia kiemelkedő jelentőségére utal, hogy nemcsak a nemzeti békemozgalmak voltait jelen Szófiában, hanem a politikai pártok, a szakszervezetek képviselői is. Kereszténydemokraták, szociáldemokraták, szocialisták, liberálisok, kommunisták, a felszabadító mozgalmak vezetőivel és a békeharcosokkal együtt vitatkoztak Szófiában öt napon át arról, hogyan lehetne az enyhülés folyamatát fenntartani, tartóssá tenni. A részvevők gyakran hivatkoztak a helsinki dokumentumok szellemére, s ez azt jelezte, hogy az öt évvel ezelőtt, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten aláírt, okmány erőteljes hatással volt más földrészekre is. A szófiai találkozó — mint fél évtizede a helsinki — szorosan kötődött hazánk fővárosához. A szocialista országok 1969-ben a budapesti felhívásban javasolták az európai véleménycserék felélénkítését, az idén pedig a Béke-világtanács fővárosunkban ülésezve fogalmazott meg felhívást, figyelmeztetve a háborús veszélyre, s fölszólítva a fegyveres konfliktusok elkerülésére. A szófiai békeparlament ezekre a kérdésekre fordította figyelmét. A küldöttek egyöntetűen hangsúlyozták — és a békechartában külön is említették —, hogy a világban megnövekedett a háborús veszély, romlik a nemzetközi helyzet, s a béke erőit ezek a fejlemények aggodalommal töltik el. A delegátusok egyöntetűen mélységesen elítélték a korlátozott nukleáris háborúnak a gondolatát. Az új washingtoni politikának a bemutatását azért tűzték kiemelten a napirendre, mert úgy vélték, hogy az atomtölteteket hordozó amerikai rakétáknak a szovjet, bázisokra és politikai központokra irányításával az Egyesült Államokban nem egyszerűen választási érdekeket, szolgálnak, hanem az erőfölény megszerzésére törekednek. Egy angol munkáspárti parlamenti képviselő, aki a leszerelési fórum elnöke volt, a zárónapon úgy összegezte csoportjának a vitáját, hogy a korlátozott nukleáris háború elképzelhetetlen, s egy ilyen összecsapásnak nem lehetnek nyertesei, csak vesztesei. A béke-világparlamentet valóban olyan időszakban rendezték meg, amikor a politikai eseményekben a veszélyes fordulatoknak a lehetősége rejtőzik. A charta éppen ezért tárgyalásokra szólítja föl a nagyhatalmakat, a SALT—2 mielőbbi ratifikálására, s a középhatótávolságú rakétákat érintő tanácskozások megkezdésére, hozzátéve, hogy ezekbe az eszmecserékbe be kell vonni az előretolt állomásoztatású amerikai rakétákat és bombázókat is. A tanácskozáson megvitatott témakörök tükrözik azonban azt a felismerést is, hogy az enyhülési folyamat fékeződése nemcsak a fegyverkezési hajsza folytatódásával magyarázható. A kelet-nyugati feszültségek kiéleződését a 80-as évek elején alighanem a világban végbemenő gazdasági és politikai változások okozzák, s ezek az erőeltolódások a jelenlegi amerikai vezetésben azt az érzést keltik, hogy e módosulások az Egyesült Államok visszaszorulására vezethetnek a világban, következésképpen — mondják — e folyamatot meg kell állítani, s a legfontosabb területeken elsőnek kell maradni. Ezek a jelenségek alátámasztják, hogy a háborúk — napjainkban a harmadik világban— nem azért törnek ki, mert sok a fölhalmozott fegyver, hanem mert rengeteg az ellentétes érdek. (Már folyt Szófiában a tanácskozás, amikor arról értesülhettek az egybegyűltek, hogy az iráni—iraki viszály valóságos háborúvá fajult. Ez a fejlemény is alátámasztotta azonban afent említett nézeteket.) A különböző társadalmi rendszerű országok párbeszédét a szocialista országok éppen azért szorgalmazzák, hogy a kölcsönös tájékoztatás alapján az álláspontok kezdődhetsenek egymáshoz. A hetvenes évek azonban elemi erővel vetették felszínre a világgazdaság elfojtott feszültségeit, megsokszorozódtak az energiaárak, fölgyorsult, az infláció irama a fejlett tőkés ortszágokban, miközben a gazdasági növekedés üteme lelassult. Földünk lakossága az ezredfordulóra a jelenlegi négymilliárdról hatmilliárdra nő. Húsz év alatt kétmilliárddal több ember táplálását kellene megoldani, holott, ma is tíz- és tízmilliók éheznek. Az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszaka a fejlődő világ problémájával foglalkozva nem tudott megállapodást kidolgozni; az ipari és a fejlődő országok közötti rés állandóan tágul. A hagyományosnak mondható politikai és stratégiai ellentéteket, kiegészítették ezek a globális kérdések, amelyek tovább létezve, összességükben fenyegetik a békét, általános megoldásuk lehet csak megnyugtató. Ez értelemszerű is, hiszen a fegyverzetkorlátozás csak akkor a katonai szakértők dolga, ha a politikusok átfogó eszmecseréje már eredményeiket hozott. A magyar küldöttség tagjai igen aktívan vettek részt a fórumok és a munkabizottságok tevékenységében, két témakörben pedig dokumentumot is terjesztettek a találkozó elé. Egyet az energia és a környezetvédelem, egyet a fejlődésés a béke összefüggéseiről, érzékeltetve ezzel azt is, hogy a békeparlament átfogóan közelítette meg a kérdéseket, s ezt a szemléletet érvényesítette a záróülésen elfogadott chartában is. A Béke-világtanács kezdeményezte konferencia egy héten át a békéért tenni kész, valóban vitázó parlament légkörét sugározta. egkezdődtek a szovjjet—indiai megbeszélések Leonyid Brezsnyev tárgyalásos rendezésre szólította fel Bagdadot és Teheránt A külpolitikai helyzet SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYEKET vár a Nyugat számára .1 . Carter amerikai elnök az iraki—iráni háborútól. Az elnök és kormányának vezetői erről tájékoztatták a kongresszus vezetőit, érzékeltetve, hogy Washington — elvárva a szövetségesek együttműködését — többféle lépést fontolgat a „nyugati érdekek megvédésére”. Hivatalos részről nem közöltek részletet a találkozón elhangzottakról, Javíts republikánus szenátor szerint Carter felvázolta a lehetőségeket a közbelépésre, de konkrét döntésről még nincs szó. A CBS tévé értesülése szerint Carter egyik javaslata, hogy helyezzék riadókészültségbe az amerikai hadihajókat a Hormuzi-szoros közelében. Hírügynökségi jelentések szerint Washington elhatározta, hogy korszerű elektronikus fedélzeti előrejelző és ellenőrző rendszerrel felszerelt repülőgépestet küld Szaúd-Arábiába. Ezek a gépek a légi hadműveletek egyeztetését is képesek végrehajtani, s a UPI szerint ily módon lehetőség nyílna vadászgépek bevetésére a Perzsa-öböl bejáratánál. A CBS szerint a Carter-kormány a szaúdi védelmi képesség megerősítésére kérte a kongreszszust. A fentieket lényegében véve megerősítette Church szenátor, a külügyi bizottság elnöke a Muslae külügyminiszterrel folytatott hétfői találkozó után. Tokiói MTI-jelentés szerint hivatalos japán körök bizalmatlansággal fogadtak a szövetségesek közös flottaakciójára irányuló amerikai terveket Egy külügyispanisistériumi szóvivő szerint a japán részvétel gondolata, fel sem vetődhet. A tokiói lapok kedden a washingtoni katonai kezdeményezések veszélyére hívták fel a figyelmet. A Jominri Simbun, szerint az ilyen tettest a Szovjetunió a térség katonai egyensúlyának felborítására irányuló akcióként értelmezhetné. A Mattucsi Simbun szerint a Nyugatnak a konfliktus korlátozására, a békés megoldásra kell törekednie, mert minden ellentétes igyekezet súlyos következményekre vezethet. A NYUGATNÉMET VÁLASZTÁSOKRA Moszkvában is —• élénk • figyelem irányul. Szovjet lapértesülések szerint belpolitikai téren nehéz meghúzni a válaszvonalat a kormánykoalíció és a kereszténydemokrata ellenzék, között, viszont a külpolitikai kérdésekben vallott nézetek jelentősen eltérnek, mindenekelőtt a két kancellárjelölt, Schmidt és Strauss esetében. A CDU—CSU frontális támadást indított a kormánykoalíció enyhülési és keleti politikája ellen, egyre-másra hivatkozva a ,,szovjet veszélyre”. A moszkvai lapok mindenesetre kimutatják, hogy a lakosság nagy része támogatja a Brandt— Scheel-kormány nyomdokaiban járó koalíciót, bár az Izvesztyija utal a Schmidt-kormány bizonyos külpolitikai következetlenségeire is. A lap mindenesetre felveti, hogy Strauss esetleges kancellársága fokozná a belső feszültségeket, élezné a konfliktusokat a szakszervezetekkel és rontaná a viszonyt a Szovjetunióval. Díszvacsora Keddi elnök tiszteletére Moszkvából jelenti az MTI. Az ázsiai helyzetről, a nemzetközi kérdésekről, a szovjet -indiai kapcsolatokról mondott beszédet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kedden azon a vacsorán, amelyet a Legfelső Tanács Elnöksége adott a hivatalos, barát látogatáson a szovjet fővárosban tartózkodó Nilam Szandzsiva keddi Indiai köztársasági elnök tiszteletére. — A nemzetközi helyzet, így az ázsiai földrész helyzete napjainkban korántsem egyszerű — jelentette ki Brezsnyev. — Nem nehéz megérteni, mi váltotta ki ezt, elegendő csupán néhány kérdést feltenni. — Ki támadott Vietnamra, ki semmisítette meg békés városait és falvait? Ki nyújtott ösztönzést ehhez az agresszióhoz? Ki az, aki mindmáig nem hagyja békében Kambodzsát, amelynek népe csupán egyet akar: békében építeni új életét? Ki szervezi és irányítja az afgán ellenforradalmat, ki bújtogatja Pakisztánt szomszédai ellen? Kinek a repülőgépanyahajói és különleges egységei fenyegetik Damoklész kardjaként a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger térségének független államait? Ki hoz létre új katonai támaszpontokat az Indiai-óceán térségében, a Közel- és Közép-Keleten, Afrikában ? — A?, említett kérdésekre adott válasz világosan megmutatja, honnan származik világunkban ma a veszélyes feszültség. — A világ ezekben a napokban lett tanúja Irán és Irak, két szomszédos, a Szovjetunióval baráti viszonyban levő ország fegyveres konfliktusának. Aligha vélhetjük, hogy csupán a tragikus meg nem értés taszította szembe egymással a két népet, ezekben a számukra nehéz időkben. Nyilvánvaló, hogy akonfliktus tüzében valaki saját pecsenyéjét akarja sütögetni. — Ha azt kérdezik, hogy kicsoda, a válasz az, hogy azok, akiknek nem tetszik az imperialistaellenes erők összefogása a Közel- és Közép-Keleten. Azok, akik saját ellenőrzésük alá akarják helyezni a közelés közép-keleti olajat, akik arról álmodoznak, hogy Iránt ismét katonai támaszponttá, az imperializmus csendőrposztjává változtathatják. Sem Irán, sem pedig Irak nem nyer a kölcsönös pusztítástól, a vérontástól, egymás gazdaságának szétrombolásától. Csak az a harmadik fél nyer ezáltal, amelyiktől távol állnak a térség népeinek érdekei. A Szovjetunió azt kívánja, hogy Irán és Irak a tárgyalóasztal mellett rendezze vitás kérdéseit. Jó volna, ha mindazt, amit már most rendezhetnének, az egyetértés szellemében oldanák meg, s amit nem tudnak ma rendezni, halasszák holnapra, amikor a megoldás talán könnyebb lesz. Általánosságban az a véleményünk, hogy a háború napjainkban nem válhat az államok közötti vitás kérdések rendezése eszközévé, és nem is kell, hogy ez így történjék. S még inkább érvényes ez az olyan feszültséggel terhestérségre vonatkozóan, mint amilyen a Közel- és a Közép-Ke let. A békeszerető szovjet külpolitika arra irányul, hogy az emberiséget megszabadítsa a háború fenyegetésétől. Ez a politika gyakorlati tetteinkben, építő kezdeményezéseinkben jut kifejezésre. Alig néhány napja a Szovjetunió az ENSZ szószékéről ismét egész átfogó intézkedési programot terjesztett elő a béke megszilárdítására, a nemzetközi légkör megjavítására Ez az irányvonal számításba veszi a világ mai realitásait, érthető a népek számára, megfelel óhajuknak. Leonyid Brezsnyev beszédében méltatta a szovjet—indiai kapcsolatokat és rámutatott: Reddi elnök látogatása ismét tanúbizonyságot ad arról, hogy a két ország a baráti szovjet— indiai kapcsolatok továbbfejlesztésére és megszilárdítására törekszik. Hangsúlyozta: a két ország kapcsolata évről évre bővül, mind sokoldalúbbá válik és egyre jelentősebb tényező a háborús fenyegetés elleni küzdelemben, Ázsia és az egész világ békéje megszilárdításában. A szovjet államfő méltatta India külpolitikáját, amely a békés egymás mellett élés és az el nem kötelezettség elvein alapul és megérdemelt tekintélyt vívott ki magának. Indira Gandhi, e kiemelkedő ázsiai politikai személyiség kormányának politikáját a békeszerető törekvések, a józan ész és a realizmus jellemzi. Válaszbeszédében Szandzsiva Reddi indiai ellök rámutatott: — Az indiai—szovjet barátság és együttműködés nem csupán kétoldalú kapcsolatainkat gazdagította, hanem hozzájárul Ázsia és az egész világ békéjéhez és stabilitásához —, hangoztatta az Indiai Köztársaság elnöke. — Kapcsolatainkat az jellemzi, hogy mélységesen megértjük egymás létfontosságú gondjait. E baráti szálak napjainkban még jelentősebbekké válnak egy olyan világban, ahol a feszültség újabb gócpontjai jönnek létre, az enyhülés folyamatát pedig szemmel látható károk érték. Reddi méltatta Leonyid Brezsnyev személyes hozzájárulását az európai enyhülés folyamatához, s hangoztatta: az indiai közvélemény tudja, hogy a szovjet államfő meg akarja őrizni az enyhülés szellemét és folyamatát. Egyébként kedd délelőtt a Kremlben megkezdődtek a szovjet—indiai tárgyalások. Szíria a Ve Muzulcsinok Izrael ENSZ-tagsága felfüggesztését Hírügynökségi jelentések szerint Szíria kedden követelte, hogy a világszervezet közgyűlése függessze fel Izrael tagságát és rendeljen el szankciókat ellene, amiért semmibe veszi az ENSZ határozatait. Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter a közgyűlés 35. ülésszakának általános politikai vitájában felszólalva éles szavakkal elítélte az amerikai—egyiptomi—izraeli különalkut, amely útját állja a Palesztinai probléma rendezésén alapuló közel-keleti béke megteremtésének. Szemére vetette az Egyesült Államoknak, hogy vétójogával visszaélve megbénítja a Biztonsági Tanács munkáját. Ezért — mint mondotta — a közgyűlésnek kötelessége, hogy szankciókat rendeljen el Izrael ellen és tagságának felfüggesztésével biztosítsa az ENSZ alapokmányának és határozatainak tiszteletben tartását. A közel-keleti helyzettel foglalkozva Kamat Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter felszólalásában azt állította, hogy Izrael halogató taktikája, településpolitikája és Jeruzsálem kérdésében hozott törvénytelen döntése ellenére Kairó változatlanul lát lehetőséget arra, hogy eredményeket érjenek el az — úgymond — „átfogó rendezésben”. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága kedden úgy határozott, hogy Gromika szovjet külügyminiszter kérésének eleget téve sürgős napirendi pontként a közgyűlés napirendjére tűzi „A háborús veszély csökkentésének néhány halaszthatatlan feladatáról” című szovjet javaslatot. Moszkvából jelenti az MTI. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere kedden visszaérkezett Moszkvába. A szovjet külügyminiszter hivatalos baráti látogatást tett. Kubában, majd New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés , 35. ülésszakán a szovjet küldöttséget vezette. Boktatódó kölcsönött bombázások Iraki obkomgrar iráni olajvárosok körül Kedden a különböző békeközvetítési kísérletek ellenére változatlan hevességgel folytatódtak a harci cselekmények az iráni és az iraki fegyveres erők között. A harcok kimeneteléről továbbra is ellentétes jelentések érkeznek a két fővárosból. Az iráni hadszíntérről érkező hírügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy Irak kedden az északi frontról Khorramshahr és Abadan körzetébe összpontosította páncélos erőit, hogy javítsa a két várost már napok óta ostromló erők helyzetét. Ugyancsak erőátcsoportosításokat hajtottak végre Qasr-i-Sirin körzetében. Az AP hírügynökség helyszíni jelentése szerint több száz iraki katonai szállító jármű, harckocsi és páncélozott csapatszállító jármű indult el a Shatt al-Arab folyó torkolata felé, ahol az utóbbi napokban súlyos harcok voltak. Az AP tudósítója szerint az erők átcsoportosítása annak, jele, hogy az északi fronton, a khuzisztáni olajmezőkön támadó iraki csapatok pozíciói biztonságosak és most a fő cél Khorramshahr . Irán legnagyobb olajkikötője a Shatt al-Arab folyón —, valamint Abadan, ahol a világ egyik legnagyobb olajfinomítója található. Az iraki tüzérség állandó tűz alatt tartja Abadant és az olajfinomító lángokban áll. Khorramshahrban utcai harcokfolynak, s jelentések szerint a várost védő iszlám gárdisták visszavonulóban vannak. Teheráni jelentések szerint Ahwaz, az olajban igen gaz-