Magyar Nemzet, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-18 / 245. szám
Szombat, 1980. október 18.. A középhiataluparú rakéták korlátozásáról szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek Genfben A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI LÉGKÖR lehűlésének időszakában rendkívül fontos esemény, hogy Genfben megkezdődtek a szovjet—amerikai tanácskozások a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásáról. Hosszú idő után ültek ismét tárgyalóasztalhoz a két nagyhatalom képviselői. A NATO decemberben hozta meg azt a döntését, hogy amerikai rakétákat telepít Nyugat- Európába, ellensúlyozandó az e térségben állítólag fölénybe került szovjet fegyvereket. Földrészünk nyugati felén azonban jobban féltették az enyhülés folyamatát, mint az Egyesült Államokban, s a közös érdekek és a kölcsönös előnyök alapján jöhetett létre Brezsnyev és Schmidt találkozója, amelyen a szovjet államfő javasolta a megbeszéléseket az eurorakétákról, feltételként szabva, hogy ezekbe az eszmecserékbe be kell vonni az előretolt állomásoztatású amerikai rakétákat is. Az előkészületi munka pénteken nyílt meg a svájci konferenciavárosban, s bár feltehető, hogy az amerikai elnökválasztásokig érdemi haladás nem lesz, a találkozó kiemelkedő jelentőségű a világpolitikában. A FESZÜLTSÉGEKET CSÖKKENTHETIK a szovjet—s amerikai tárgyalások, a válsággócok megszüntetéséhez is hozzájárulhatnak. A mostani genfi eszmecserék napirendjén azonban nem szerepel a közép-keleti válság, amely éppen a kívülállók higgadtsága nyomán ülhet el. A jelentések szerint viszont szüntelen hevességgel folynak a harcok, iráni harci gépek ismét bombázták Bagdadot, s a helyszínről érkezett hírek arról számolnak be, hogy az iráni Abadan olajközpont körül egyre szorosabbra zárul az iraki csapatok ostromgyűrűje. Khameini ajatollah televíziós beszédében egyébként ásít hangoztatta, hogy a háborí „a térségből kiszorult nagyhatalmak érdekeit szolgálja, az Irán feletti befolyásukat elvesztett erők most testvérháború szításával próbálják uralmuk alá hajtani ezeket az országokat”. Irán vallási vezetője, mint tette ezt korábban is, ismét felszólított a bagdadi rendszer megdöntésére. Eközben New Yorkba érkezett a teheráni kormányfő, aki a Biztonsági Tanácsban fejti ki álláspontját. Az amerikai külügyminisztérium cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint öt szállító repülőgép áll készenlétben, hogy alkatrészeket szállítson Iránba az amerikai túszokért cserébe. Muskie, a State Department vezetője úgy nyilatkozott, hogy a diplomaták hazatérésével az amerikai szankciókat azonnal megszüntetik. A washingtoni diplomáciai manőverekhez tartozik, hogy tokiói körök mérlegelik annak lehetőségét, hozzájárulnak a nyugati szövetségesek őrhajóhadának költségeihez. A flottaegységek a Hormuzi-szorost védelmeznék, biztosítanák a szállítási útvonalakat, a nyugati világ olajellátását. AZ EGYIPTOMI ELNÖK fogadta helyettesét, aki egyhetes washingtoni látogatásról érkezett vissza Kairóba. A megbeszéléseken januárra halasztották az egyiptomi—izraeli —amerikai csúcstalálkozót, viszont Egyiptom beleegyezett abba, hogy folytatja a palesztin autonómiatárgyalásokat, pedig a Washingtoni eszmecseréken nem közeledtek egymáshoz az önkormányzattal kapcsolatos egyiptomi és izraeli nézetek. Badavi tábornok, hadügyminiszter bejelentette, hogy november közepén érkezik az országba az Egyesült Államok 1400 katonája hogy közös kiképzésen vegyen részt az egyiptomi fegyveres erők egységeivel.döttségnek azt a javaslatát, hogy az érdemi találkozó március 5-én érjen véget. Az NDK szerint azonban a végleges időpontról magának a novemberben kezdőd érdemi találkozónak kell döntenie. Ezzel kirajzolódott, hogy a találkozó hosszabb karácsonyi szünettel együtt mintegy négy hónapig fog tartani. Az NDK állásfoglalását, amelyet a többi szocialista ország is kész megvizsgálni, az utóbbi napokban élénk hivatalos és nem hivatalos tanácskozások előzték meg. A spanyol lapok általában úgy értékelik az NDK állásfoglalást, mint lépést az előkészítő tanácskozás holtpontról való elmozdítására. A lépést összefüggésbe hozzák azzal, hogy a megelőző két napon együtt ebédelt a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője és nem hivatalos véleménycserét folytatott egymással. Az amerikai küldöttség vezetője, Max Kampelman pénteken tanácskozások céljából hazautazott Washingtonba. Visszatéréséig megfigyelők nem várnak lényegesebb előrelépést az előkészítő tanácskozás munkájában. Sujja Frigyes hazaérkezett N New Yorkból Az MTI jelenti: Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere pénteken hazaérkezett New Yorkból, az ENSZ-közgyűlés XXXV. ülésszakáról. A* újjá lel* fegyverzetellenőrzési tanácskozások prokosító szakasza Genfből jelenti az MTI. Az Egyesült Államok genfi képviseletének épületében pénteken délelőtt megkezdődött a közép-hótávolságú nukleáris hordozóeszközök korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalássorozat. A szovjet küldöttséget Viktor Karpov nagykövet, az amerikait Spurgeon Keeny, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatóhelyettese vezeti. A NATO az elmúlt év végén újabb fegyverkezési programot hagyott jóvá: a középhatótávolságú rakatok terén Európában meglevő — állítólagos — szovjet fölényre hivatkozva 572 további nukleáris töltetű rakéta telepítését határozta el Nyugat-Európában. A Szovjetunió azzal járult hozzá a közép-hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök korlátozásáról folyó tárgyalások felvételéhez, hogy a napirendre vegyék fel az Egyesült Államok európai előretolt fegyverrendszerét is. Washington ezt a javaslatot — eddig — elutasította. A pércteken kezdődött tárgyalások előkészítő jellegűek, az első szakasz célja a tárgyalási témakör körülhatárolása. Genfi megfigyelők szerint az érdemi kérdések megvitatására csak később, az amerikai elnökválasztás után lehet számítani. A Varsói Szerződés Bajorsíkveres Erőinek katonai tanácsa Prágában ülésezett Az MTI jelenti: A Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek katonai tanácsa 1980. október 15—17. között Prágában megtartotta soron következő ülését. A katonai tanács munkájában Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának elnökletével részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak képviselői. A katonai tanács megvitatta az Egyesített Fegyveres Erők tevékenységének időszerű kérdéseit. Az Egyesített Fegyveres Erők katonai tanácsának tagjait fogadta Gustav Husak, a CSKP főtitkára, köztársasági elnök. A katonai tanács ülése baráti légkörben, a szoros együttműködés szellemében zajlott le. Hazaérkezett Prágából az a katonai küldöttség, amely Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, az Egyesített Fegyveres Erők katonai tanácsának tagja vezetésével részt vett a katonai tanács ülésén. Élénk véleményéiték Madridban Madridból jelenti az MTI. A novemberi madridi találkozó előkészítő megbeszélésein az NDK küldöttsége a csütörtöki ülésen késznek, mutatkozott elfogadni a spanyol kül Ma a Nemzet Habrak Karmai beszéde a moszkvai barátsági nagygyűlésen Moszkvából jelenti a TASZSZ. A moszkvai állami egyetemen rendezett szovjet—afgán barátsági nagygyűlésen Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök beszédében a többi között rámutatott: a Szovjetunió sokoldalú segítsége biztosította és biztosítja Afganisztán győzelmeit a belső és külső reakció elleni harcban, az új, igazságos társadalom felépítésében. A szónok aláhúzta: a nemzetközi imperializmus — karöltve a pekingi hegemonistákkal — az afganisztáni forradalom első napja óta hadüzenet nélküli háborút visel az ország ellen. E célból Pakisztánban támaszpontokat épített ki, hogy beavatkozhasson Afganisztán belügyeibe. Washington és Peking közvetlen agressziót folytat az afgán nép ellen, lázadókat képez ki, fegyverez fel és dob át afgán területre. — Külpolitikánk — mondotta Karmai — a békés egymás mellett élés, az el nem kötelezettség, az internacionalista szolidaritás. Minden állammal baráti kapcsolatokat és együttműködést kívánunk fenntartani. A folytatódó fegyveres intervenció ellenére a lehető legnagyobb türelmet tanúsítjuk és őszintén törekszünk a politikai rendezésre. Giscard d’Estaing és Teng Hsziao-ping pekingi találkozója A francia államfő Tibelfe látogat Pekingiből jelenti az MTI. Pekingi látogatásának harmadik napján, pénteken Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök Teng Hsziaoping volt miniszterelnökhelyettessel, ez idő szerint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága alelnökével találkozott és a francia—kínai kétoldalú kereskedelem kérdésein túlmenően nemzetközi kérdésekről — közöttük Kambodzsáról, Afganisztánról, a Közel-Keletről és az iraki— iráni háborúról — folytatott vele eszmecserét. A találkozó után a kínai politikus francia újságíróknak kijelentette, hogy „kötetlen és szívélyes véleménycserét folytattak és számos kérdésben egyetértettek”. Arra a kérdésre,hogy a találkozón milyen fontosabb kérdéseket vitattak meg, Teng Hsziao-ping azt válaszolta, hogy mindenekelőtt globális stratégiai kérdéseket érintettek. Hozzátette, hogy Kína „aggódik a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt, de ugyanakkor bizakodik is”. Hangoztatta, hogy „minden lehetőt el kell követni a népek egyesítéséért a hegemonizmus ellen, a világháború kitörésének elodázásáért és a világbéke megőrzéséért”. Megállapította, hogy Franciaország nagyon fontos szerepet játszhat a nemzetközi politika alakításában. Sajtóértekezleten ismertette pénteken Pekingben Giscard d’Estaing a kínai vezetőkkel az elmúlt három napon tartott megbeszéléseinek eredményét. A francia államfő újságíróknak elmondotta, hogy a nemzetközi helyzetet illetően Párizs és Peking nézetei „közelállók, némelykor hasonlóak”. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Giscard d’Estaing „nyíltnak és biztatónak” nevezte a francia—kínai kapcsolatokat, majd bejelentette, hogy látogatása során elvi megállapodás született, amelynek értelmében Franciaország két, egyenként 900 megawatt teljesítményű nukleáris erőművet épít Kínának. Giscard d’Estaing kijelentette sajtóértekezletén, a tárgyalásokon nem került szóba, hogy francia fegyverzeteket és hadianyagot adjanak el Kínának. A hét végén Giscard d’Estaing programjában — mint a UPI írja — „ifjúkori álom” valóra váltása szerepel: a francia elnök, elsőként a külföldi államfők közül, látogatást tesz a „világ tetején”, Tibetben. A francia elnök már ellátogatott a „tiltott városba” és kínai kulturális, tudományos személyiségekkel is találkozott. Francia források igyekeznek tompítani az államfő tárgyalásai során napfényre került kínai—francia ellentéteket, és azt állítják: Peking végül „megértette" a francia álláspontot. Azt azonban e források is elismerik, hogy a Szovjetunióhoz való viszony tekintetében a két fél véleménye erőteljesen különbözik. Afganisztánt illetően a felek nézetei közel állnak egymáshoz és az elmondható a közelkeleti kérdésről is. Kambodzsában Kína „önrendelkezést” és a vietnami csapatok kivonását sürgeti. A jelentések szerint kínai és francia részről egyaránt olyan „barátként” szóltak Norodom Szihanuk volt kambodzsai államfőről, aki „még mindig pozitív szerepet játszhat” az országban. Az Új Kína hírügynökség a csütörtöki Giscardo Hua találkozóról írva „szívélyesnek” nevezte ugyan a tárgyalásokat, de az AP megfogalmazása szerint kínai részről mégis amiatt aggodalmaskodnak, hogy a francia elnök által szorgalmazott „erős Nyugat-Európa” esetleg azt jelentheti, hogy a nyugatiak szakítanak az Egyesült Államokkal és az európai biztonság szavatolása érdekében az enyhülésre támaszkodnak a Szovjetunió irányában. nagyait visszautasítota Walkheim javaslatai Irak elhaladó háborúra számít Washingtonból jelenti a Reuter. Megtörténhet, hogy az Egyesült Államok hadifelszerelést szállít Iránnak, mihelyt rendeződik a Teheránban 1979. november 4-e óta fogva tartott 52 amerikai túsz ügye. Ezt jelentette ki pénteken Washingtonban John Trattner, a külügyminisztérium szóvivője. Trattner szerint a szállításokra sor kerülhet még az iráni-iraki fegyveres konfliktus befejezése Ma lenelik Luigi Kongót Rómából jelenti az MTI: Luigi Longo holtteste előtt pénteken lerótta kegyeletét Francesco Cossiga, a lemondott kormány miniszterelnöke és kabinetjének több minisztere is. Utánuk sorra megjelentek a demokratikus pártok vezetői, a szakszervezetek főtitkárai, a központi olasz állami intézmények felelős irányítói. Luigi Longo ravatalánál Berlinguez, az OKP főtitkára és a párt vezetőségének tagjai álltak díszőrséget. Az OKP elhunyt elnökénekje, ma délutáni végső búcsúztatására pénteken este több testvérpárt küldöttsége érkezett az olasz fővárosba. Sandro Pertini köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét az elhunyt hozzátartozóinak és az Olasz KP Központi Bizottságának. Táviratában az Olasz Köztársaság veterán szocialista elnöke „a szabadság rendíthetetlen harcosának” nevezte Longót és kiemelte a fasiszta diktatúra és elnyomás ellen, egy igazságosabb társadalom megteremtéséért vívott áldozatos küzdelmét. Finésztrájk fejleményei Az OEP önbírálatra szólította fel a szakszervezeteket Rómából jelenti az MTI. Péntek estig nem derült ki, hogy a torinói Fiatnál megtartott munkásgyűléseken jóváhagyták-e a dolgozók a szakszervezetek kompromisszumos indítványát, vagy sem. A három legnagyobb szakszervezeti szövetség és a vas- és fémipari dolgozókszakszervezete vezetőségének pénteki együttesi tanácskozásán afelé hajlottak, hogy vizsgálják felül a szerdára virradóra kidolgozott megállapodástervezet „gyenge pontjait” — közölte Brúnó Trentin, a baloldali irányítású CGIL egyik titkára. Pénteken a hírügynökségek gyakran ellentmondó értesüléseket közölve arról számoltak be, hogy a dolgozók néhány üzemrészlegnél jóváhagyták a megállapodástervezetet, másutt ellene foglaltak állást. A torinói Fiat-műveknél délutánra a munkások egy része munkába állt, jóllehet a termelést nem sikerült teljesen beindítani. A jelekből ítélve úgy tűnik azonban, hogy a 35 napos sztrájk a végéhez közeledik, és a dolgozók többsége a munka felvételére hajlik. Gerardo Chiaromonte szenátor, az OKP vezetőségi és titkársági tagja a L’Europeóban „komoly önbírálatra” szólítja fel a szakszervezeteket és a politikai erőket a torinói események kapcsán. Elismeri, hogy megbomlott a dolgozók egysége, s hangsúlyozza, hogy ez „súlyos tény”. A külpolitika hívei (Vatikánváros, XIPI) II. Erzsébet angol királynő és férje. Fülöp herceg pénteken a Vatikánvárosban találkozott János Pál pápával. A királynő, aki egyben az anglikán egyház feje, és a római katolikus egyházfő megerősítették, hogy a pápa 1982-ben látogatást tesz Angliában — ezzel először teszi lábát Nagy-Britannia földjére több mint 400 év után katolikus egyházfő. (Szöul, AP) Heves diáktüntetés robbant ki pénteken a szöuli egyetemen, alig egy naúpal azután, hogy Cson Tu Hvan dél-koreai elnök nyilvánosságra hozta az ország politikai élete „demokratizálásának” menetrendjét, s október 22-ére kitűzte a népszavazást az új alkotmányról. (New York, MTI) Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának csütörtöki ülésén felszólalt dr. Konrád Edit, a magyar küldöttség tagja. Kifejtette, hogy a Magyar Népköztársaság mindig támogatta a népek igazságos harcát a gyarmati elnyomással szemben és a leghatározottabban elítélt zsoldosok felhasználását a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. (Peking, MTI) Peng Csen, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökhelyettese pénteken közölte, hogy vagy még ebben a hónapban, vagy a jövő hónap elején megkezdődik Pekingben a „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikkhez” tartozó tíz vádlott pere. 3 előtt. Magyarázatképpen hozzáfűzte: az Egyesült Államok ugyan „pártatlan” a viszályban, de ez nem változtat álláspontján, amelyet már jóval a harcok kirobbanása előtt közzé tett, és amely szerint a túszők szabadon bocsátása után hatályon kívül helyezik az Iránnal szemben elrendelt szankciókat és helyreállhat a két ország közötti normális kereskedelmi kapcsolat. Pénteken New Yorkba érkezett Mohammad Alá Radzsai iráni államfő, hogy ismertesse Irán álláspontját a Biztonsági Tanács előtt. Egy ENSZ-szóvivő közöle, hogy a BT ülését közép-európai idő szerint a késő éjszakai órákra halasztották el. Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes egy Bejrútban nyilvánosságra került interjújában hangoztatta: Irak azzal számol, hogy a harcok hosszú ideig eltartanak még. Szaddam Husszein iraki államfő ugyanakkor levélben utasította el Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak azt a javaslatát, hogy a harcok folytán a Shatt al-Arabon rekedt hajók az ENSZ zászlaja alatt hagyhassák el a számukra veszélyes övezetet Husszein levelében ismételten azt hangoztatta, hogy a Shatt al-Arab iraki felségterület, így az ott levő hajóknak az iraki zászlót kell felvonniuk. Teherán napokkal ezelőtt beleegyezett Waldheim javaslatába. Az iraki hírügynökség jelentése szerint Irak hajlandó elfogadni az iszlám konferencia, valamint az el nem kötelezett országok mozgalmának közvetítését a háború mielőbbi befejezése érdekében, amenynyiben Irán teljesíti Irak területi követeléseit. Erről az államfő tájékoztatta Habib Sattit, az iszlám konferencia főtitkárát. Az AFP szerint iráni harcigépek pénteken — immár a negyedik egymást követő napon — újból megjelentek az iraki főváros fölött A légvédelmi ütegek tüzet nyitottak a támadó gépekre. Mint a teheráni rádió jelentette, az iráni hadvezetőség tengerészgyalogosokkal erősítette meg Khorramshahr védelmét. A kikötővárosban heves utcai harcok dúlnak — közölte a rádió, de hangsúlyozta, hogy az iráni emberveszteségek ellenére az iraki támadó erők „még mindig nem foglalták el a várost”. Damaszkuszi illetékes források szerint Szíria hivatalosan, kérte az Arab Ligát, vizsgálja ki az ellene felhozott iraki vádakat. Bagdad azt állítja hogy Szíria fegyverszállítólányokkal és katonákkal támogatja Iránt, s ezért Irak a múlt héten megszakította Damaszkusszal — továbbá a hasonló vádakkal illetett Líbiával — a diplomáciai kapcsolatokat. Szíria nemegyszer visszautasította az iraki vádakat. Ziaul Hak tábornok, pakisztáni államfő, mint az iszlám konferencia soros elnöke, pénteken este felszólította Iránt és Irakot, hogy az október 13. és 22. közötti mohamedán ünnepre, a mekkai zarándoklat idejére függesszék fel a háborúskodást. Az AP jelentette, hogy Adam Malik indonéz köztársasági alelnök a Dzsakartában megjelenő Sinar Harapom című napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy Indonézia kész otthont adni az OPEC csúcsértekezletének, amely eredetileg november elején került volna megtartásra Bagdadban. Irak és Irán olajermelő és feldolgozó berendezéseiben eddig keletkezett károk helyreállítása mintegy 8—9 milliárd dollárba kerülne mai árakon — közölte egy olaj- és gáztermelési kérdésekkel foglalkozó párizsi folyóirat