Magyar Nemzet, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

Szombat, 1980. október 18.. A középhiatalu­parú rakétá­k korlátozásáról szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek Genfben A külpolitikai helyzet­ ­ A NEMZETKÖZI LÉGKÖR lehűlésének időszakában rend­­­­kívül fontos esemény, hogy Genfben megkezdődtek a szov­jet—amerikai tanácskozások a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásáról. Hosszú idő után ültek ismét tárgyalóasztalhoz a két nagyhatalom képviselői. A NATO decemberben hozta meg azt a döntését, hogy amerikai rakétákat telepít Nyugat- Európába, ellensúlyozandó az e térségben állítólag fölénybe került szovjet fegyvereket. Földrészünk nyugati felén azonban jobban féltették az enyhülés folyamatát, mint az Egyesült Ál­lamokban, s a közös érdekek és a kölcsönös előnyök alapján jöhetett létre Brezsnyev és Schmidt találkozója,­ amelyen a szovjet államfő javasolta a megbeszéléseket az eurorakétákról, feltételként szabva, hogy ezekbe az eszmecserékbe be kell von­ni az előretolt állomásoztatású amerikai rakétákat is. Az elő­készületi munka pénteken nyílt meg a svájci konferencia­vá­rosban, s bár feltehető, hogy az amerikai elnökválasztásokig érdemi haladás nem lesz, a­ találkozó kiemelkedő jelentőségű a világpolitikában.­­ A FESZÜLTSÉGEKET CSÖKKENTHETIK a szovjet—­s amerikai tárgyalások, a válsággócok megszüntetéséhez is hozzájárulhatnak. A mostani genfi eszmecserék napirendjén azonban nem szerepel a közép-keleti válság, amely éppen a kívülállók higgadtsága nyomán ülhet el. A jelentések szerint viszont szüntelen hevességgel folynak a harcok, iráni harci gé­pek ismét bombázták Bagdadot, s a helyszínről érkezett hírek arról számolnak be, hogy az iráni Abadan olajközpont körül egyre szorosabbra zárul az iraki csapatok ostromgyűrűje. Khameini ajatollah televíziós beszédében egyébként ásít han­goztatta, hogy a háborí „a térségből kiszorult nagyhatalmak érdekeit szolgálja, az Irán feletti befolyásukat elvesztett erők most testvérháború szításával próbálják uralmuk alá hajtani ezeket az országokat”. Irán vallási vezetője, mint tette ezt ko­rábban is, ismét felszólított a bagdadi rendszer megdöntésére. Eközben New Yorkba érkezett a teheráni kormányfő, aki a Biztonsági Tanácsban fejti ki álláspontját. Az amerikai külügy­minisztérium cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint öt szállító repülőgép áll készenlétben, hogy alkatrészeket szál­lítson Iránba az amerikai túszokért cserébe. Muskie, a State Department vezetője úgy nyilatkozott, hogy a diplomaták haza­térésével az amerikai szankciókat azonnal megszüntetik. A wa­shingtoni diplomáciai manőverekhez tartozik, hogy tokiói körök mérlegelik annak lehetőségét, hozzájárulnak a nyugati szövet­ségesek őrhajóhadának költségeihez. A flottaegységek a Hor­­muzi-szorost védelmeznék, biztosítanák a szállítási útvonala­kat, a nyugati világ olajellátását.­­ AZ EGYIPTOMI ELNÖK fogadta helyettesét, aki egy­­­hetes washingtoni látogatásról érkezett vissza Kairóba. A­ megbeszéléseken januárra halasztották az egyiptomi—izraeli —amerikai csúcstalálkozót, viszont Egyiptom beleegyezett abba, hogy folytatja a palesztin autonómiatárgyalásokat, pedig a Wa­shingtoni eszmecseréken nem közeledtek egymáshoz az önkor­mányzattal kapcsolatos egyiptomi és izraeli nézetek. Badavi tábornok, hadügyminiszter bejelentette, hogy november köze­pén érkezik az országba az Egyesült Államok 1400 katonája hogy közös kiképzésen vegyen részt az egyiptomi fegyveres erők egységeivel.­döttségnek azt a javaslatát, hogy az érdemi találkozó már­cius 5-én érjen véget. Az NDK szerint azonban a végleges időpontról magának a novem­berben kezdőd érdemi talál­kozónak kell döntenie. Ezzel kirajzolódott, hogy a találkozó hosszabb karácsonyi szünettel együtt mintegy négy hónapig fog tartani. Az NDK állásfoglalását, amelyet a töb­bi szocialista ország is kész megvizsgálni, az utóbbi na­pokban élénk hivatalos és nem hivatalos tanácskozások előz­ték meg. A spanyol lapok általában úgy értékelik az NDK állás­foglalást, mint lépést az elő­készítő tanácskozás holtpont­ról való elmozdítására. A lé­pést összefüggésbe hozzák az­zal, hogy a megelőző két na­pon együtt ebédelt a szovjet és az amerikai küldöttség ve­zetője és nem hivatalos véle­ménycserét folytatott egymás­sal. Az amerikai küldöttség ve­zetője, Max Kampelman pén­teken tanácskozások céljából hazautazott Washingtonba. Visszatéréséig megfigyelők nem várnak lényegesebb elő­relépést az előkészítő tanács­kozás munkájában. S­ujja Frigyes hazaérkezett N New Yorkból Az MTI jelenti: Puja Fri­gyes, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere pénteken hazaérkezett New Yorkból, az ENSZ-közgyűlés XXXV. ülés­szakáról. A* újjá lel* fegyverzetellenőrzési tanácskozások prokos­ító szakasza Genfből jelenti az MTI. Az Egyesült Államok genfi képvi­seletének épületében pénteken délelőtt megkezdődött a kö­­zép-h­­ótávolságú nukleáris hordozóeszközök korlátozását célzó szovjet—amerikai tár­gyalássorozat. A szovjet kül­döttséget Viktor Karpov nagy­követ, az amerikait Spurgeon Keeny, a fegyverzetellenőrzési é­s leszerelési hivatal igazga­tóhelyettese vezeti. A NATO az elmúlt év vé­gén újabb fegyverkezési prog­ramot hagyott jóvá: a közép­hatótávolságú rakatok terén Európában meglevő — állító­lagos — szovjet fölényre hi­vatkozva 572 további nukleá­ris töltetű rakéta telepítését határozta el Nyugat-Európá­­ban. A Szovjetunió azzal járult hozzá a közép-hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök korlátozásáról folyó tárgyalá­sok felvételéhez, hogy a napi­rendre vegyék fel az Egye­sült Államok európai elő­retolt fegyverrendszerét is. Washington ezt a javaslatot — eddig — elutasította. A pércteken kezdődött tár­gyalások előkészítő jellegűek, az első szakasz célja a tárgya­lási témakör körülhatárolása. Genfi megfigyelők szerint az érdemi kérdések megvitatá­sára csak később, az amerikai elnökválasztás után lehet szá­mítani. A Varsói Szerződ­és Bajorsík­­­­­veres Erőinek katonai tanácsa Prágában ülésezett Az MTI jelenti: A Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erőinek katonai tanácsa 1980. október 15—17. között Prágában megtartotta soron következő ülését. A ka­tonai tanács munkájában Ku­lik­ovnak, a Szovjetunió mar­­salljának, az Egyesített Fegy­veres Erők főparancsnokának elnökletével részt vettek a Varsói Szerződés tagállamai­nak képviselői. A katonai ta­nács megvitatta az Egyesített Fegyveres Erők tevékenységé­nek időszerű kérdéseit. Az Egyesített Fegyveres Erők ka­tonai tanácsának tagjait fo­gadta Gustav Husak, a CSKP főtitkára, köztársasági elnök. A katonai tanács ülése baráti légkörben, a szoros együttmű­ködés szellemében zajlott le. Hazaérkezett Prágából az a katonai küldöttség, amely Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár, az Egyesített Fegy­veres Erők katonai tanácsának tagja vezetésével részt vett a katonai tanács ülésén. Élénk véleményéiték Madridban Madridból jelenti az MTI. A novemberi madridi találko­zó előkészítő megbeszélésein az NDK küldöttsége a csütör­töki ülésen késznek, mutatko­zott elfogadni a spanyol kül­ Ma a Nemzet Habrak Karmai beszéde a moszkvai barátsági nagygyű­lésen Moszkvából jelenti a TASZSZ. A moszkvai állami egyetemen rendezett szovjet—afgán ba­rátsági nagygyűlésen Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, miniszterelnök beszédében a többi között rámutatott: a Szovjetunió sokoldalú segítsé­ge biztosította és biztosítja Af­ganisztán győzelmeit a belső és külső reakció elleni harc­ban, az új, igazságos társada­lom felépítésében. A szónok aláhúzta: a nemzetközi impe­rializmus — karöltve a pekin­gi hegemonistákkal — az af­ganisztáni forradalom első napja óta hadüzenet nélküli háborút visel az ország ellen. E célból Pakisztánban támasz­pontokat épített ki, hogy beavatkozhasson Afganisztán belügyeibe. Washington és Pe­­king közvetlen agressziót foly­tat az afgán nép ellen, láza­dókat képez ki, fegyverez fel és dob át afgán területre. — Külpolitikánk — mon­dotta Karmai — a békés egy­más mellett élés, az el nem kötelezettség, az internaciona­lista szolidaritás. Minden ál­lammal baráti kapcsolatokat és együttműködést kívánunk fenntartani. A folytatódó fegy­veres intervenció ellenére a lehető legnagyobb türelmet ta­núsítjuk és őszintén törek­szünk a politikai rendezésre. Giscard d’Estaing és Teng Hsziao-ping pekingi találkozója A francia államfő Tibelf­e látogat Pekingiből jelenti az MTI. Pekingi látogatásának harma­dik napján, pénteken Valéry Giscard d’Estaing francia köz­­társasági elnök Teng Hsziao­­p­ing volt miniszterelnökhe­lyettessel, ez idő szerint a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága alelnökével találkozott és a francia—kínai kétoldalú kereskedelem kér­désein túlmenően nemzetközi kérdésekről — közöttük Kam­bodzsáról, Afganisztánról, a Közel-Keletről és az iraki— iráni háborúról — folytatott vele eszmecserét. A találkozó után a kínai po­litikus francia újságíróknak kijelentette, hogy „kötetlen és szívélyes véleménycserét foly­tattak és számos kérdésben egyetértettek”. Arra a kérdés­re,­­hogy a találkozón milyen fontosabb kérdéseket vitattak meg, Teng Hsziao-ping azt vá­laszolta, hogy mindenekelőtt globális stratégiai kérdéseket érintettek. Hozzátette, hogy Kína „aggódik a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt, de ugyanakkor bizakodik is”. Hangoztatta, hogy „minden lehetőt el kell követni a né­pek egyesítéséért a hegemo­­nizmus ellen, a világháború kitörésének elodázásáért és a világbéke megőrzéséért”. Meg­állapította, hogy Franciaor­szág nagyon fontos szerepet játszhat a nemzetközi politika alakításában. Sajtóértekezleten ismertette pénteken Pekingben Giscard d’Estaing a kínai vezetőkkel az elmúlt három napon tartott megbeszéléseinek eredményét. A francia államfő újságírók­nak elmondotta, hogy a nem­zetközi helyzetet illetően Pá­rizs és Peking nézetei „közel­állók, némelykor hasonlóak”. Am­i a kétoldalú kapcsolato­kat illeti, Giscard d’Estaing „nyíltnak és biztatónak” ne­vezte a francia—kínai kapcso­latokat, majd bejelentette, hogy látogatása során elvi megállapodás született, amely­nek értelmében Franciaország két, egyenként 900 megawatt teljesítményű nukleáris erő­művet épít Kínának. Giscard d’Estaing kijelentette sajtóér­tekezletén, a tárgyalásokon nem került szóba, hogy fran­cia fegyverzeteket és hadi­anyagot adjanak el Kínának. A hét végén Giscard d’Estaing programjában — mint a UPI írja — „ifjúkori álom” valóra váltása szerepel: a francia elnök, elsőként a külföldi államfők közül, láto­gatást tesz a „világ tetején”, Tibetben. A francia elnök már ellátogatott a „tiltott város­ba” és kínai kulturális, tudo­mányos személyiségekkel is találkozott. F­rancia források igyekez­nek tompítani az államfő tár­gyalásai során napfényre ke­rült kínai—francia ellentéte­ket, és azt állítják: Peking vé­gül „megértette" a francia ál­láspontot. Azt azonban e for­rások is elismerik, hogy a Szovjetunióhoz való viszony tekintetében a két fél vélemé­nye erőteljesen különbözik. Afganisztánt illetően a felek nézetei közel állnak egymás­hoz és az elmondható a közel­­keleti kérdésről is. Kambod­zsában Kína „önrendelkezést” és a vietnami csapatok kivo­nását sürgeti. A jelentések szerint kínai és francia rész­ről egyaránt olyan „barát­ként” szóltak Norodom Szih­a­nuk volt kambodzsai államfő­ről, aki „még mindig pozitív szerepet játszhat” az ország­ban. Az Új Kína hírügynökség a csütörtöki Giscardo Hua ta­lálkozóról írva „szívélyesnek” nevezte ugyan a tárgyaláso­kat, de az AP megfogalma­zása szerint kínai részről mégis amiatt aggodalmaskod­nak, hogy a francia elnök ál­tal szorgalmazott „erős Nyu­­gat-Európa” esetleg azt je­lentheti, hogy a nyugatiak szakítanak az Egyesült Álla­mokkal és az európai bizton­ság szavatolása érdekében az enyhülésre támaszkodnak a Szovjetunió irányában. nagyait vissz­autasítota Walk­heim javaslatai Irak elhaladó háborúra számít Washingtonból jelenti a Reuter. Megtörténhet, hogy az Egyesült Államok hadi­felszerelést szállít Iránnak, mihelyt rendeződik a Tehe­ránban 1979. november 4-e óta fogva tartott 52 amerikai túsz ügye. Ezt jelentette ki pénteken Washingtonban John Trattner, a külügyminiszté­rium szóvivője. Trattner sze­rint a szállításokra sor kerül­het még az iráni-iraki fegy­veres konfliktus befejezése Ma len­elik Luigi Kongót Rómából jelenti az MTI: Luigi Longo holtteste előtt pénteken lerótta kegyeletét Francesco Cossiga, a lemon­dott kormány miniszterelnöke és kabinetjének több minisz­tere is. Utánuk sorra megje­lentek a demokratikus pártok vezetői, a szakszervezetek­ fő­titkárai, a központi olasz ál­lami intézmények felelős irá­nyítói. Luigi Longo ravatalánál Berlinguez, az OKP főtitkára és a párt vezetőségének tagjai álltak díszőrséget. Az OKP elhunyt elnökének­­­je, ma délutáni végső búcsúztatá­sára pénteken este több test­vérpárt küldöttsége érkezett az olasz fővárosba. Sandro Pertini köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét az elhunyt hozzátar­tozóinak és az Olasz KP Köz­ponti Bizottságának. Táviratá­ban az Olasz Köztársaság ve­terán szocialista elnöke „a szabadság rendíthetetlen har­cosának” nevezte Longót és kiemelte a fasiszta diktatúra és elnyomás ellen, egy igazsá­gosabb társadalom megterem­téséért vívott áldozatos küz­delmét. ­ Finésztrájk fejleményei Az OEP önbírálatra szólította fel a szakszervezeteket Rómából jelenti az MTI. Péntek estig nem derült ki, hogy a torinói Fiatnál megtar­tott munkásgyűléseken jóvá­hagyták-e a dolgozók a szak­­szervezetek kompromisszumos indítványát, vagy sem. A há­rom legnagyobb szakszervezeti szövetség és a vas- és fém­ipari dolgozók­­szakszervezete vezetőségének pénteki együt­tesi tanácskozásán afelé hajlot­tak, hogy vizsgálják felül a szerdára virradóra kidolgozott megállapodástervezet „gyen­ge pontjait” — közölte Brúnó Trentin,­­ a baloldali irányí­tású CGIL egyik titkára. Pénteken a hírügynökségek gyakran ellentmondó értesülé­seket közölve arról számoltak be, hogy a dolgozók néhány üzemrészlegnél jóváhagyták a megállapodástervezetet, má­sutt ellene foglaltak állást. A torinói Fiat-műveknél délutánra a munkások egy ré­sze munkába állt, jóllehet a termelést nem sikerült telje­sen beindítani. A jelekből ítél­ve úgy tűnik azonban, hogy a 35 napos sztrájk a végéhez közeledik, és a dolgozók több­sége a munka felvételére haj­lik. Gerardo Chiaromonte sze­nátor, az OKP vezetőségi és titkársági tagja a L’Europeó­­ban „komoly önbírálatra” szó­lítja fel a szakszervezeteket és a politikai erőket a torinói események kapcsán. Elismeri, hogy megbomlott a dolgozók egysége, s hangsúlyozza, hogy ez „súlyos tény”. A külpolitika hívei­ ­ (Vatikánváros, XIPI) II. Erzsébet angol királynő és fér­je. Fü­löp herceg pénteken a Vatikán­városban találkozott János Pál pápával. A ki­rálynő, aki egyben az anglikán egyház feje, és a római kato­likus egyházfő megerősítették, hogy a pápa 1982-ben látoga­tást tesz Angliában — ezzel először teszi lábát Nagy-Bri­­tannia földjére több mint 400 év után katolikus egyházfő.­­ (Szöul, AP) Heves diák­­tüntetés robbant ki pénteken a szöuli egyetemen, alig egy naúpal azután, hogy Cson Tu Hvan dél-koreai elnök nyilvá­nosságra hozta az ország poli­tikai élete „demokratizálásá­nak” menetrendjét, s október 22-ére kitűzte a népszavazást az új alkotmányról.­­ (New York, MTI) Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsá­gának csütörtöki ülésén felszó­lalt dr. Konrád Edit, a magyar küldöttség tagja. Kifejtette, hogy a Magyar Népköztársa­ság mindig támogatta a népek igazságos harcát a gyarmati el­­nyomással szemben és a legha­tározottabban elítélt zsoldosok felhasználását a nemzeti fel­szabadító mozgalmak ellen.­­­ (Peking, MTI) Peng Csen, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökhe­lyettese pénteken közölte, hogy vagy még ebben a hónapban, vagy a jövő hónap elején meg­kezdődik Pekingben a „Lin Piao és Csiang Csing ellenfor­radalmi klikkhez” tartozó tíz vádlott pere. 3 előtt. Magyarázatképpen hoz­záfűzte: az Egyesült Államok ugyan „pártatlan” a viszály­ban, de ez nem változtat ál­láspontján, amelyet már jóval a harcok kirobbanása előtt közzé tett, és amely szerint a túszők szabadon bocsátása után hatályon kívül helyezik az Iránnal szemben elrendelt szankciókat és helyreál­lhat a két ország közötti normális kereskedelmi kapcsolat. Pénteken New Yorkba érke­zett Mohammad Alá Radzsai iráni államfő, hogy ismertesse Irán álláspontját a Biztonsági Tanács előtt. Egy ENSZ-szóvi­­vő közöle, hogy a BT ülését közép-európai idő szerint a késő éjszakai órákra halasztot­ták el. Tarik Aziz iraki miniszter­elnök-helyettes egy Bejrútban nyilvánosságra került interjú­jában hangoztatta: Irak azzal számol, hogy a harcok hosszú ideig eltartanak még. Szaddam Husszein iraki ál­lamfő ugyanakkor levélben utasította el Kurt Waldheim ENSZ-­főtitkárnak azt a javas­latát, hogy a harcok folytán a Shatt al-Arabon rekedt hajók az ENSZ zászlaja alatt hagy­hassák el a számukra veszé­lyes övezetet Husszein levelé­ben ismételten azt hangoztat­ta, hogy a Shatt al-Ara­b iraki felségterület, így az ott levő hajóknak az iraki zászlót kell felvonniuk. Teherán napokkal ezelőtt beleegyezett Waldheim javaslatába. Az iraki hírügynökség jelen­tése szerint Irak hajlandó el­fogadni az iszlám konferen­cia, valamint az el nem köte­lezett országok­ mozgalmának közvetítését a háború mielőbbi befejezése érdekében, ameny­­nyiben Irán teljesíti Irak terü­leti követeléseit. Erről az ál­lamfő tájékoztatta Habib Sat­­tit, az iszlám konferencia fő­titkárát. Az AFP szerint iráni harci­gépek pénteken — immár a negyedik egymást követő na­pon — újból megjelentek az iraki főváros fölött A légvé­delmi ütegek tüzet nyitottak a támadó gépekre. Mint a teheráni rádió jelen­tette, az iráni had­vezetőség tengerészgyalogosokkal erősí­tette meg Khorramshahr vé­delmét. A kikötővárosban he­ves utcai harcok dúlnak — közölte a rádió, de hangsú­lyozta, hogy az iráni ember­veszteségek ellenére az iraki támadó erők „még mindig nem foglalták el a várost”. Damaszkuszi illetékes forrá­sok szerint Szíria hivatalosan, kérte az Arab Ligát, vizsgálja ki az ellene felhozott iraki vá­dakat. Bagdad azt állítja hogy Szíria fegyverszállítólányokkal és katonákkal támogatja Iránt, s ezért Irak a múlt héten megszakította Damaszkusszal — továbbá a hasonló vádakkal illetett Líbiával — a diplomá­ciai kapcsolatokat. Szíria nem­egyszer visszautasította az ira­ki vádakat. Ziaul Hak tábornok, pakisz­táni államfő, mint az iszlám konferencia soros elnöke, pén­teken este felszólította Iránt és Irakot, hogy az október 13. és 22. közötti mohamedán ün­nepre, a mekkai zarándoklat idejére függesszék fel a há­borúskodást. Az AP jelentette, hogy Adam Malik indonéz köztársa­sági alelnök a Dzsakartában megjelenő Sinar Harapom cí­mű napilapnak adott interjú­jában kijelentette, hogy Indo­nézia kész otthont adni az OPEC csúcsértekezletének, amely eredetileg november elején került volna megtartás­ra Bagdadban. Irak és Irán olajermelő és feldolgozó berendezéseiben ed­dig keletkezett károk helyre­állítása mintegy 8—9 milliárd dollárba kerülne mai árakon — közölte egy olaj- és gázter­melési kérdésekkel foglalkozó párizsi folyóirat

Next