Magyar Nemzet, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
Szerda, 1989. október 1.. A műtárgyvédelem áll a múzeumi hónap középpontjában Hosszú sor új, időszaki és állandó kiállítás nyílik meg az októberi múzeumi és műemléki hónap alkalmából. A rendezvénysorozatról tegnap tartottak sajtótájékoztatót. Dr. Kovács Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osztályának vezetője elmondta, hogy most első alkalommal kísérlik meg egy alapgondolat köré csoportosítani a hónap eseményeit, a középpontba állítva a műtárgyvédelem kérdését. Három kiállítás is foglalkozik ezzel a témával; a Nemzeti Galériában október 16-án nyílik meg A múzsák kertje közelről című tárlat, amely tizenkét fővárosi múzeummal közösen mutatja be a műtárgyvédelem szerteágazó folyamatát. A székesfehérvári Csók István Képtárban október 12-én megnyíló Magyar régészet és műtárgyvédelem LO című kiállítás az újkőkort- ' a XVIII. századig az ország egész területéről ad válogatást, míg a miskolci Hermán Ottó 1 múzeum október 6-án megnyíló tárlata a néprajzi műtárgyvédelembe enged betekintést. Az idei múzeumi hónapnak is lesz történelmi évfordulóhoz kapcsolódó eseménye: a Hadtörténeti Múzeumban október 7-én nyílik meg a Bethlen Gábor emlékkiállítás. Az időszaki tárlatok közül a Szépművészeti Múzeumban a hónap végén megnyílik a XVIII. századi német és osztrák rajzművészet kiállítása, a pápai múzeumban október 17-én indiai textileket mutatnak be. Új intézményeket is felavatnak a múzeumi hónap során. A szennai szabadtéri múzeumban október 12-én nyitják meg a csökölyi tájházat, Nyíregyháza-Sóstón 26-án a tarpai kisnemesi házat. Új épületet kap a miskolci Hermán Ottó Múzeum, Salgótarjánban október 3-án, a hónap nyitányaként felavatják a Nógrád megyei múzeumok új, központi épületét, a korszerű muzeológiai és építészeti elvek szerint emelt Nógrádi Sándor Múzeumot. Dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője tájékoztatást adott az idei legjelentősebb munkákról. Közülük is kiemelkedik a magyarországi kastélyok, zsinagógák és haranglábak helyzetfelmérése, a debreceni református nagytemplom és a pannonhalmi főapátság folyamatban levő rekonstrukciója. Néprajzi eszmecsere Békéscsabán Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató tanácskozás kezdődött kedden Békéscsabán. Tizenkét ország kétszáz néprajzosa a kelet- és középeurópai nemzetiségek, néprajzi csoportok körében végzett tudományos kutatásokról folytat eszmecserét. A háromnapos konferenciát Pója Frigyes, Békés megye országgyűlési képviselője, külügyminiszter nyitotta meg. A tanácskozás első napján három előadás hangzott el. Balassa Iván Herder-díjas néprajzkutató a tudománynak a nemzetiségi műveltség fejlődésében betöltött szerepéről Jozef Burszta Herderdíjas lengyel tudós hazája múlt századi néprajzkutatásáról. Balkisz Halilovna Karmiseva szovjet kutató pedig Üzbegisztán mai nemzetiségi és néprajzi viszonyairól tartott előadást. A tanácskozás részvevői délután három csoportban folytatták a munkát. Este a rendezvénynek otthont adó ifjúsági házban Békés megye magyar és nemzetiségi műkedvelő művészeti együtteseinek műsorát láthatták. A konferencia első napján megnyílt a Munkácsy Mihály Múzeum új állandó kiállítása a Néprajzi csoportok Békésen a 18—20. században címmel. Ünnepi megemlékezések Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából Ez év őszén ünnepeljük Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király születésének 400. évfordulóját. A Hazafias Népfront Bethlen Gábor-emlékbizottsága véglegesítette a jubileumi rendezvények programját. Az eseménysorozat október 7-én délelőtt Bethlen Gábor szobrának megkoszorúzásával kezdődik. Ugyanezen a napon megnyílik a Bethlen korát és életművét bemutató kiállítás Budapesten , a Hadtörténeti Intézet és Múzeum várbeli épületében. Október 8-án és 9-én nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek Debrecenben. Október 10-én Hódmezővásárhelyen tudományos ülésszakot tartanak Bethlen Gábor az irodalomban és a művészetben címmel. Felavatják Bethlen Gábor mellszobrát — Pátzay Pál utolsó alkotását — a Bethlen Gábor Gimnázium aulájában. A televízió és a rádió is ünnepi műsorokat sugároz az évforduló alkalmából. Megkezdődött a 20. biokémiai vándorgyűlés Siófokon A jelenlegi és a várható kutatási eredmények alapján az ezredfordulóra már az emberi és állati fehérjék ipari méretű előállítására lehet számítani hazánkban — jelentették be kedden Siófokon a 20. biokémiai vándorgyűlés első napján megtartott fehérje bioszintézis szimpozionon. A kutatások bizonysága szerint ugyanis a génszerkezet megváltoztatásával a mikroorganizmusok beprogramozhatók emberi és állati fehérjék előállítására és ily módon a növényi szervezet is a táplálkozás szempontjából teljes értékű fehérje termelésére késztethető. Mindez óriási lehetőségeket tár fel a gyógyászatban, az élelmezésben és a takarmányozásban egyaránt. E témák kutatásában számos hazai egyetem és intézet ért el figyelemre méltó eredményeket. Ezeket összegezték a budapesti, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetemek, a szegedi biológiai kutatóközpont, valamint a Sugárbiológiai Kutató Intézet vezető munkatársai. Az előadásokban szó volt többek között az immunglobulin bioszintézisről, amelynek során a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen emberi vérsejtekkel kémcsövekben is előállították ezeket a fehérjéket, amelyeket eddig csak az élő szervezetekkel termeltettek. Ennek a módszernek az üzemszerű alkalmazásával az eddiginél nagyobb mennyiségű és többféle védőanyagot tudnának előállítani. Beszámoltak azokról a sikeres kísérletekről is, amelyek során mikroorganizmusokkal termeltettek inzulint és interferont. Szót kértek az elméleti kutatók mellett az alkalmazot kutatóintézetek munkatársai is. Ismertették például a gabonatermesztési kutatóintézetnél végzett kísérleteket, amelyek során a kukoricát igyekeznek teljes értékű fehérjék előállítására késztetni. A biokémiai vándorgyűlés első napján rendezték meg az enzimológiai szimpoziont is, amelyen az enzimekkel mint a fehérjeszintézis „gyártósorával” foglalkoztak, s beszámoltak az enzimműködés mechanizmusának vizsgálatával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekről. Madar* KGST-országok vízügyi vezetőinek értekezlete Balatonőszödön Kedden Balatonőszödön megkezdődött a KGST-országok vízügyi vezetőinek 27. értekezlete. Munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam küldöttein kívül részt vesz Jugoszlávia delegációja és több nemzetközi szervezet képviselői is. Borbándi János miniszterelnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd a plenáris ülés megkezdte érdemi munkáját Áttekintették az elmúlt esztendő vízgazdálkodási együttműködésének eredményeit, megvizsgálták a komplex program intézkedéseinek végrehajtását és megvitatták, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a tagállamok vízügyi együttműködését, összeállították az 1981—82-es munkatervet, az 1981—85-ös időszak ötéves műszaki-tudományos együttműködési tervét, és megvitatták a Duna- és Tisza-völgyi vízgazdálkodási együttműködés problémáit. Foglalkoztak az Intervodocsisztika nemzetközi társulás gyártásszakosítási kérdéseivel. A plenáris ülés második napján Magyarország vízgazdálkodásáról hangzik el előadás. Népfronttanácskozás az ifjúság környezeti neveléséről A Hazafias Népfront Környezetvédelmi Bizottságának tudományos és oktatási albizottsága szerdán délelőtt ülést tartott. Dr. V. Nagy Imre, az albizottság elnöke terjesztette elő Az ifjúság környezeti nevelésének helyzete az általános és középiskolás korosztályoknál című vitaanyagot. Az elemzés célja az eddigi tapasztalatok értékelése és a további tennivalók kijelölése volt, kezdve az óvodában adódó teendőknél, folytatva az általános iskolákban végzendő környezetvédő munkával. De szó esett arról, hogy a középfokú oktatásban, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban, a szakmunkásképzőkben, a gép- és gyorsíróiskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolákban is helye van a környezeti nevelésnek, pontosabban a környezetvédő szemlélet kialakításának. Az előterjesztést élénk vita követte, amelyben kifejtette véleményét szociológus, pedagógus, mérnök, orvos, földrajztudós. Mindegyikük a maga szakterülete felől közelített a címben megjelölt témához, hasznos módszerekről tájékoztatva az ülésen résztvetteket. Nemzetközi közgazdász-konferencia Esztergomban Nemzetközi közgazdász matematikus előrejelző konferencia kezdődött kedden Esztergomban. A négynapos tanácskozáson több mint száz magyar, bolgár, csehszlovák, francia, jugoszláv, lengyel, NDK-beli, NSZK-beli, szovjet és amerikai közgazdász vesz részt A konferencia megnyitó előadását Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója tartotta. Többek között szólt arról, hogy a világgazdaságban végbemenő változások megkövetelik a közgazdaságtudomány, a matematikai módszerek fokozott hasznosítását. Az intenzív fejlődés ugyanis új növekedési modellek alkalmazását igénylik. Az előadó foglalkozott azzal, hogy az új követelményeknek megfelelően egyre nagyobb szerepet kell kapnia a helyi kezdeményezéseknek. Ugyanakkor a népgazdasági tervezésben központi feladat a gyors változásokat, az alkalmazkodásokat elősegítő közgazdasági környezet és szabályozó rendszer megteremtése. A gazdasági egységek így tudnak megfelelő irányba fejlődni, így képesek a lehetőségeket felkutatni. Nyers Rezső tájékoztatta a konferencia részvevőit azokról a magyarországi törekvésekről, amelyekkel előkészítik a gazdaság intenzifikálását. Mint mondotta, ebben a folyamatban a termelésnek a világpiaci árakhoz kell igazodnia, s csak azokat a költségeket lehet társadalmilag szükségesnek elismerni, amelyeket a világpiacon elérhető árak magukba tudnak fogadni. Szélesebb teret kell kapnia a vertikális integrált vállalati szervezetnek, ahol a beruházás és a termelés szorosan összefügg egymással. Vita a vezetőképzésről „Azt szeretnénk, hogy az iparban dolgozó felső- és középvezetők, felhagyva szinte kizárólagos termeléscentrikusságukkal, mielőbb rendelkezzenek a tevékenységüket erőteljesen meghatározó külgazdasági, külkereskedelmi szemlélettel is.” E gondolatot hangsúlyozva, majd részletesen boncolgatva tartott tegnap előadást dr. Svéd Sándor, a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőképző csoportjának a vezetője az Országos Vezetőképző Központban. A rendezvényre az OVK szakemberein kívül a szaktárcák oktatással, továbbképzéssel foglalkozó intézményeinek szakemberei és a felsőoktatási intézmények képviselői voltak hivatalosak. Az előadó emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több marketing tanfolyamot szerveztek termelővállalati dolgozóknak. A vizsgák után csaknem mindegyik évfolyam hallgatói kérték a tananyaggal munkahelyi vezetőiket ,s ismertessék meg, mert különben aligha tudják hasznosítani ismereteiket. Fejlesztendő a műszaki és az agrártudományi egyetemen is a képzés: a hallgatók ma még nem kapnak kellő mélységű, igényes felkészítést a világgazdaságról, a nemzetközi pénzügyekről, leendő szakmájuknak és a külkereskedelmi munkának az összefüggéseiről. A tanácskozáson felszólalók közül többen is hangsúlyozták: az 1977 októberében megjelent KB-határozat arra ösztönöz, hogy a termelést és az értékesítést, illetve a külkereskedelmi tevékenységet egymással összefüggő, egymást kiegészítő folyamatoknak kell tekinteni. Az ipari, mezőgazdasági üzemek vezetőinek, a kutatás, a gyártmányfejlesztés, a szerkesztés, a gyártástechnológia élén állóknak tevékenységüket ilyen látásmóddal kell végezniük. Október: takarékossági hónap Az idén először október lesz a takarékossági hónap. Az Országos Takarékpénztár a KISZ-szel, a szakszervezettel, a népfronttal és a helyi tanácsokkal közösen rendezi meg. Célja az, hogy felhívja a figyelmet a takarékosabb életmódra. Az OTP, amelynek betétállománya elérte a 140 milliárd forintot, bemutatja majd azokat a takarékossági formákat, amelyek segíthetnek megoldani egy-egy társadalmi réteg anyagi gondjait, így például nagy figyelmet szentelnek a fiatalok, nevezetesen a fiatal házasok segélyezésének, és az ifjúsági takarékbetétkönyveknek. Az október elsején kezdődő országos méretű eseménysorozat megnyitóját szerdán a Vörös Október Férfi Ruhagyárban tartják, majd a hónap végén a takarékossági világnapon zárják Sopronban. _5 Fogaskerekek Mechanizmusról, olajozottan működő gépezetről beszélünk. Pedig rosszul tesszük. Mert a gépezet kifejezés csak akkor helyes, ha minden alkatrésze a helyén van, s mindegyik használható is. De mit ér mondjuk egy esztergapad — ha mégoly modern, szép, nagy teljesítményű is —, ha nincs hozzá esztergakés. Használható lenne csak... csak mégsem használható. Nos, valahogyan így vagyunk ezzel a gazdasági gépezettel is. Elmúlt évi eredményeinket, a törekvéseket ismerve egyre modernebb ez a gép, s az alkatrészek is lassan a helyükre kerülnek, ám a fogaskerekek — az alkotó egységek — még mintha nem illeszkednének pontosan egymáshoz. Vagy — hogy továbbra is a képes beszédnél maradjunk — inkább fogalmazzuk úgy: akadnak olyan fogaskerekek, melyek még nem illenek a rendszerbe MINŐSÉG A magyar export dinamikája — amint azt Kádár Béla szerkezeti változásokról írott könyvében olvashatjuk — nemzetközi és belső tényezőkkel összefüggésben jelentős szerkezeti átalakulással párosul. Kivitelünkben az iparcikkek részaránya tíz év alatt, a mostani évtizedre 74 százalékról 72 százalékra csökkent; a fejlett tőkés országokba irányuló magyar kivitelen belül viszont 36 százalékról 55 százalékra emelkedett. Az export szerkezeti átalakulása a hagyományos magyar szakosodás módosulására vall, a hetvenes évektől kezdődően Magyarország már a fejlett tőkés országokkal való munkamegosztásban is ipari termékek exportőreként lép fel. Exporttevékenységünk egyre bővül, ez kiderül a különböző jelentésekből is. A kérdés csupán az, hogy ez a bővülés a kívánalmaknak megfelelő mértékű-e? S ha nem — mert nem —, akkor mivel magyarázható, hol a hiba, hogyan lehet segíteni? Az országgyűlés múlt heti ülésszakát megelőzve, a testület ipari bizottsága megtárgyalta többek között a szerkezeti változásnak, a termelés szerkezeti átalakulásának helyzetét is. A bizottság megállapította: „a termelés termékszerkezetének korszerűsítési folyamata viszonylag lassú volt. A termékek minőségi és választékbeli hiányosságai nem egy esetben akadályozták az igények kielégítését, a hazai és a külpiaci értékesítés fokozását.” Erről van szó. Erről is. Még mindig napirenden szereplő kérdés a minőség, még mindig vannak termékek, amelyeket összeszűkített szemmel forgat a kezében a külföldi átvevő, és amikor fejét csóválja, tanácstalanul hümmög: jó volna, dehát hogy rakták össze! S vonatkozik ez olyan termékekre is, amelyek licencvásárlás útján kerültek hozzánk, s amelyeknek minősége szerződésben rögzített követelmény. Kádár János legutóbb az ország házában ezt mondta erről „Vajon a minőség, a márka jó híre csak a kapitalistáknak fontos? Szocialista viszonyok között a rossz is lehet jó? Ezt mi nem tűrhetjük, van még behozni valónk, ez számunkra politikai, erkölcsi és gazdasági kérdés.” GYORSÍTÁS A világgazdaság mutatóujja jó pár éve már fenyegetően inti a magyar vállalatokat: vigyázni, mert a lemaradás nagy. S a cégeink közül sokan oda is figyeltek erre az intésre, ahogy az ipari bizottság jelentése is is megállapítja, néhányuknál kézzelfogható intézkedések is történtek a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítására, a termelési szerkezet módosítására. A jó példák között említhető a Péti Nitrogén Művek, az Ipari Műszergyár, a BHG Híradástechnikai Gyár. A Magyar Hajó- és Darugyárban is felgyorsították a gyártmányfejlesztő munkát, s ennek eredményeként új úszódaruk, belvízi hajók, portáldaruk, konténerek és kazánok gyártását kezdték meg. Ugyanakkor megszüntették néhány régebbi termék gyártását — a vállalatnál javult az exportgazdaságosság. A Magyar Vagon- és Gépgyár a tőkés piacokon jól értékesíthető közúti jármű főegységek előállítására állt rá, nagy teljesítményű erőgépeket is, munkaeszközöket is gyárt. Tőkés exportjuk erőteljesen növekszik. Tehát van példa bőven. Még a vegyiparban is akad, ahol pedig az iparág egészében a gazdaságtalan termelés leállításával kapcsolatos elképzelések megvalósításának gyorsítására volna szükség. Persze azért itt is találhatók olyan vállalatok, mint a BVK, a TVK, a KHV, vagy a BUDALAKK, amelyek a túl széles termékválasztékot mindinkább szűkítik, új, gazdaságosabb termék veszi át ezek helyét. DÖNTÉS Csakhogy nem volna jó, ha a példák sora láttán bárki is azt hinné, hogy a világgazdaság ma már „elnézőbb” a magyar ipar termékei iránt. Éppenhogy arról van szó: mindenütt, a gazdaság minden részén az iparágnak majd minden vállalatánál tovább kell keresni a lehetőségeket. Mi kell ehhez? Tömpe István háromszáz oldalas könyvet szentelt ennek a kérdésnek, melyben részletesen taglalja a struktúraátalakító beruházási döntések néhány időszerű kérdését. Az ő vizsgálataiból is ki- derül, hogy beruházásaink nem mindig a célnak megfelelőek, az előkészítettség — amely a fejlesztés igen fontos tényezője — gyakran hagy kívánnivalót maga után. S a döntések másik alkotó része, az a bizonyos sokat emlegetett kockázatvállalás. Felmérni a lehetőségeket, megtudni, hogy mire, hol, mekkora szükség van, megtervezni, megszervezni a gyártást — ez csak a dolog egyik oldala. A másik — s ez sem kevésbé fontos —, hogy mindezen ismeretek birtokában megszületik-e az elhatározás, hogy csináljuk, vágjunk bele, próbáljuk meg. A gyakorlat, s az említett dokumentumok azt igazolják, hogy még sok helyen hiányoznak ezek a gondolatok. No, persze érthető: senki sem kockáztatja szívesen a nyereséget, az eredményességet Ám, ebben a kockázatban ma már — jó ideje — nincsenek egyedül a vállalatok. A közismert 45 milliárdos hitelakciót 1975-ben, az ötödik ötéves terv elfogadásának évében hirdették meg, szoros öszszefüggésben a terv külgazdasági követelményeivel. A 45 milliárd elosztása komoly feladatok elé állította a bankot. Szüksége volt addigi vállalati tapasztalatain túlmenően a vállalkozás érzékenységére is, azaz arra a képességére, hogy az új és kockázatosban felfedezze és vállalja a „beruháznivalót”. Azonban az exportorientált beruházások ilyen támogatása továbbra sem menti fel a vállalatokat az újra és újra megismétlődő döntési kényszerek alól, az alól, hogy szüntelenül vizsgálják nemzetközi piaci lehetőségeiket. .Márpedig, hogy ez a döntési készség még igen sok helyen hiányzik, azt Hetényi István pénzügyminiszter is bizonyította, aki a mostani országgyűlésen így fogalmazott: ......a vállalatok nem minden fejlesztési lehetőséget használnak ki. A konvertibilis exportárualapokat bővítő beruházásokra például több hitelt kaphatnának, mint amennyit eddig kértek.” Végül is hogyan illeszkednek ma egymáshoz a gépezet fogaskerekei? Tudjuk, hogy van köztük olyan, amelyik fényesen csillog, a helyén van már. Van olyan is, amelyik most kerül a helyére, ám vannak még jócskán rozsdásak, túlvagy éppen alulméretezettek is. Tavaly az iparvállalatok közül huszonhatnak meg kellett vizsgálnia a termelési szerkezetét, s ultimátumszerűen kapták a kérdést: hogyan tovább? Az eredmények azt igazolták, hogy ez a vállalati önvizsgálat szükséges volt. Vajon kell-e várni újabb ilyen szigorú felszólításra? Nyilván nem. Ha jobban szemügyre veszszük ezt a bizonyos jelképes gépet — a mai magyar gazdaságot —, kitűnik, hogy már mozdul, de még nem mindig úgy, ahogy kellene. S az pedig régi műszaki igazság, hogy azok a fogaskerekek, amelyek nem segítik eléggé a kívánt működést, csak két lehetőség között választhatnak: vagy elroppannak, vagy — és végül is ez a cél — a többiekhez, a jókhoz igazodnak. Kapuvári Gáésor