Magyar Nemzet, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
_________ sék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. Mezőgazdaság, szállítás A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. Beruházások, készletek A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását, a termelőeszköz-kereskedelem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. Foglalkoztatottság, életszínvonal A népgazdaságban foglalkoztatottak számavárhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértékét az 1980. évi családi pótlék emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76— 78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Egészségügyi ellátás, közművelődés Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és járóbetegellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férőhely-ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a Budapesti Nagy Sportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója, külkereskedelmi forgan a cél az, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni.* A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórendszer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. Magyar Nemzet Méhes Lajos letette a hivatali esküt Kitüntetések és kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári-termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A kormány Bonifert Ádámot igazságügy-miniszterhelyettessé, Burján Sándort a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyettesévé, Spilák Ferencet a hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből Tompa Sándort, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét. Az Elnöki Tanács Bán Ákosnak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt volt vezérigazgatójának több évtizeden keresztül végzett eredményes vezetői tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A nehéziparban hosszú időn keresztül végzett érdemes és eredményes munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesültek: Balkányi Bertalan, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese, Boda Ferenc, a Vegyiműveket Tervező Vállalat főosztályvezetője, Hevesi János, a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője, Jelsei Imre, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatóhelyettese, Mészáros József, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat irodavezetője, Rózsa István, a Dorogi Szénbányák osztályvezetője és Vörös János, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár igazgatója. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a könnyűipar területén kifejtett több évtizedes munkásságuk elismeréséül Botka Tibor főtanácsost, Dotka Zoltán főosztályvezetőt, Markovits László osztályvezetőt, Matiny Sándorné főmunkatársat, Polgári Lászlóné tanácsost a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetéseket szerdán adta át Keserű Jánosné miniszter. Január 1-től 400 új Csaknem 400 új országos szabvány lép életbe az új esztendő első napjától, igazodva a technika fejlődéséhezés a nemzetközi együttműködés igényeihez. Az új szabványok közül 150 egyúttal KGST- szabvány is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a szocialista országok közötti munkamegosztásban az árucsereforgalom bővítéséhez. Új műszaki előírások készültek különféle ércek, építési anyagok, ásványolajtermékek minőségi követelményeire és vizsgálati módszereire. Sok szabvány gépi alkatrészekkel és szerszámokkal foglalkozik, de az előző évekhez képest több az olyan országos szabvány műszaki előírás is, amely az áruk szállítás közbeni védelmét, óvását szolgálja. Népgazdasági szempontból elsősorban azoknak az MSZ-—KGST- szabváyoknak van nagy jelentőségük, amelyek az elektro- és hőtechnika, valamint a faanyagok és a fűrészipari termékek műszaki követelményeit tartalmazzák. A személygépkocsik radiál-gumiabroncsainak méreteire és üzemeltetési előírásaira, a kerékpár gumiabroncs köpenyének minőségére is új előírások születtek. A szabványok készítésénél a világszabványok előírásait vették figyelembe. Fejér megyei fejlesztések Tizenhatezer lakással, 1800 óvodai és 560 bölcsődei helyivel, 420 közép- és általános iskolai tanteremmel, 560 új kórházi ággyal gazdagodik a VI. ötéves tervidőszakban Fejér megye — jelentették be a megyei tanács kedden Székesfehérvárott megtartott idei utolsó ülésén. Hangsúlyozták, hogy a következő tervidőszakban főként a kiemelt társadalompolitikai feladatok megvalósítására — a lakásállomány fejlesztésére és felújítására, a tanteremhálózat bővítésére, valamint az egészségügyi és szociális ellátás javítására — koncentrálják az anyagi eszközöket. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a lakossági igényeknek megfelelő lakástípusok építésére, s nagy gondot fordítanak a meglevő lakások megóvására, korszerűsítésére. Petőfire emlékeztek születésének 158. évfordulóján Petőfi Sándor születésének 158. évfordulójára emlékeztek az év utolsó napján a költő Bács-Kiskun megyei emlékhelyein. Szülővárosában, Kiskőrösön, a Petőfi-háznál tartottak bensőséges ünnepséget, majd a főtéren megkoszorúzták szobrát. Megemlékezéseket rendeztek Dunavecsén, az egykori Petrovics-mészárszéknél, amely ma múzeum, Szalkszentmártonban, ahol 112 versét írta, és Szabadszálláson is, ahol képviselőként lépett fel. Meghalt Ambrus János A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága, az MSZMP XI. kerületi bizottsága, az MSZMP XVIII. kerületi bizottsága mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Ambrus János, a XVIII. kerületi tanács nyugalmazott elnöke, a párt hűséges harcosa, az MSZMP budapesti bizottságának társadalmi munkatársa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje december 22-én, életének 63. évében, rövid betegség után elhunyt. Temetése január 7-én 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Elhunyt Losonczy István professzor Pécsett 73 éves korában elhunyt dr. Losonczy István nyugalmazott egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának volt professzora. Harminckét éves korában már az egyetem nyilvános rendkívüli tanára lett, majd 1950 és 1973 között a büntetőjogi tanszék vezetőjeként tevékenykedett. A több évtizedes oktató-nevelő munkája során számos jogásznemzedéknek adta át ismereteit. Temetéséről később intézkednek. .Csütörtök, 1981. január 1. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kuba nemzeti ünnepén a következő távirattal köszöntötte dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, a Kubai Köztársaság államtanácsának elnökét, a minisztertanács elnökét. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt húsz esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemelkedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Blas Kocának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnöke-A forradalom győzelmének 22. évfordulóját ünnepli Kuba. A szigetország az elmúlt, immár több mint két évtized alatt kiemelkedő eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében. Ezt a tényt azért kell külön is hangsúlyozni, mert a havannai fordulatot követően az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok többsége gazdasági blokád alá vette Kubát, amely bátran szembeszállt a nehézségekkel, s e küzdelmében számíthatott a szocialista közösség hathatós támogatására is. Az európai szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, természetes szövetségesre leltek a távoli karib-tengeri szigetországban, ahol a hazafiak hosszú küzdelemben vívhatták ki a szabadságot és a függetlenséget. Fidel Castro vezetésével kis csapat támadta meg 1953 nyarán a Santiago de Cuba-i Moncada laktanyát, ez volt a kubai forradalmi harc kezdete. Batista diktatúrája mindinkább elszigetelődött az országban, s a gerilláknak sikerült elnyerniük a parasztok bizalmát, mind többen csatlakoztak Castroékhoz, s 1959. január elsején győztesen vonulhattak be Havannába. A forradalmi intézkedések, a földosztás, az államosítások riadalmat keltettek az Egyesült Államokban, amely érdekeinek az elvesztésétől félt. Washington a Kubából elmenekült emberekből zsoldoscsapatot szervezett, s 1961-ben partraszállást kísérelt meg a Disznó-öbölben, de a felfegyverzett kubaiak visszaverték a támadást. Egy évre rá az Egyesült Államok újra fontolgatta a katonai beavatkozást, de a két nagyhatalom legmagasabb szintű diplomáciai érintkezésével elült a feszültséget rendkívül kiélező karibi válság. Ezt követően nagy gazdasági nehézségek közepette indult meg az építőmunka Kubában. A szocialista országok szakemberekkel siettek a testvéri szocialista állam segítségért, jelentős anyagi támogatással járultak hozzá a beruházási programhoz. Az évek során mind nyilvánvalóbbá nől. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. vált, hogy Kubát nem lehet gazdaságilag megfojtani, következésképpen enyhült az embargó szigora is, latin-amerikai és nyugat-európai országok kezdtek kereskedni Kubával, s Washingtonban is oldódni látszott a merev szembenállás. Az amerikai magatartás azonban megváltozott, amidőn Kurt segítséget nyújtott a felszabadulásukért küzdő afrikai államoknak. Ez a szerepe a harmadik világban nagy tekintélyt szerzett a karib-tengeri szigetországnak, amely jelenleg az el nem kötelezett mozgalom vezetője is. A hetvenes évek közepén indult meg az intézményesítési folyamat Kubában, helyhatósági, majd nemzetgyűlési választásokat tartottak, elfogadták az új alkotmányt, s most decemberben megtartották a Kubai Kommunista Párt I1. kongresszusát. AZ elmúlt öt év eredményeit mélyrehatóan és előretekintően elemezte Fidel Castro. A feladatok meghatározásakor nagy figyelmet fordítottak — az ipari beruházások mellett — az életszínvonal javítására. Castro utalt rá, hogy a szükségleteket még távolról sem sikerült teljes egészében kielégíteni, de a jobb ellátás érdekében engedélyezték bizonyos termékek szabadpiaci árusítását. Kuba a KGST tagjaként részt vesz a szocialista országok gazdasági munkamegosztásában és kooperációjában. A magyar—kubai kapcsolatok gyümölcsözően fejlődtek az élet valamennyi területén, ugyanakkor mindkét fél hangsúlyozza, hogy van még bőven tennivaló. Népünk a forradalmi harc kezdetétől őszinte rokonszenvvel figyeli Kuba fejlődését, szocialista átalakulását, nemzetközi tekintélyének a növekedését. A napokban ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok létesítésének a 20. évfordulóját, s ebből az alkalomból Kádár János és Fidel Castro üzenetváltására is sor került. Újabb jele ez annak, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött az együttműködés, s a jövőben is a két ország érdekeinek megfelelően tovább bővülnek a kapcsolatok mindkét nép javára.