Magyar Nemzet, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

_________ sék a kivitelezési időtartamo­kat. Az irányítás segíti az épí­tési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulá­sát, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkaerő keresletnek megfe­lelő átcsoportosításában. Álla­mi eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. Mezőgazdaság, szállítás A mezőgazdaságban gabona­félékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termés­­mennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyü­mölcsök, valamint az ipari nö­vények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hús­termelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek terme­lése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a te­nyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékekből a ter­melés növekményének túlnyo­mó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal szá­mol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglevő gépek és épü­letek hasznosítása, a termelés­hez szükséges anyagok fel­­használása. Növekszik a mező­gazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási fel­adatokkal összhangban az áru­szállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési telje­sítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. Beruházások, készletek A beruházások mind az ál­lami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhal­mozási célú pénzforrások sza­bályozása. A beruházási esz­közöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, il­letve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházá­sok csak szűk körben, a mű­szakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált meg­valósítás feltételeinek megte­remtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdő­dik a Szolnoki Papírgyár re­konstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előké­szítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a duna­újvárosi kokszolómű beruhá­zásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csök­kentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredmé­nyező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyor­san eredményt hozó, a meg­levő állóeszközök kihasználá­sát javító, kiegészítő, korsze­rűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel össz­hangban emelkedhetnek. Ja­vítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodá­sát, a termelőeszköz-kereske­delem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. Foglalkoztatottság, életszínvonal A népgazdaságban foglal­koztatottak száma­­várhatóan csökken. Folytatódik a foglal­koztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatot­tak száma az iparban és az építőiparban csökken, a ter­melő és a nem termelő infra­struktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a fo­lyamatosan felszabaduló és át­csoportosuló munkaerő zök­kenőmentes elhelyezkedése ér­dekében korszerűsödik a mun­kaerő közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaság­politikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fo­gyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni kerese­tek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően nö­vekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alap­bérrendszerek 1981. évtől ér­vényes módosítása, illetve bér­tételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi jut­tatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reál­értékét. A három- és több gyermekesek családi pótléká­nak reálértéké­t az 1980. évi családi pótlék emelés egész éves hatásának eredménye­képpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősor­ban a választéknak a keres­lethez jobban igazodó bővíté­sével javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának nö­velését az új üzemeltetési for­mák, üzlettípusok is elősegí­tik. Állami és magánerőből 76— 78 ezer lakás, ebből állami be­ruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú la­kásépítést elősegíti a telek­gazdálkodás és elosztás fej­lesztése, a műszaki tervválasz­ték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Egészségügyi ellátás, közművelődés Az egészségügyi ellátás javí­tására mintegy 1500 új gyógy­intézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és járóbeteg­ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A böl­csődei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely létesí­tése szolgálja. Ezzel a bölcső­­dés korúak férőhely-ellátott­sága megközelíti a 16 százalé­kot. Nő az óvodában elhelyez­hetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Sze­rény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javulhat­nak a középiskolai és a szak­munkásképzés feltételei. Foly­tatódik a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődé­si fejlesztések közül folytató­dik a Budavári Palota helyre­állítása. Befejeződik a Buda­pesti Nagy Sportcsarnok épí­tése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstruk­­ciója, külkereskedelmi forga­­n a cél az, hogy a rubel­elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású külke­reskedelmi mérleg egyensúly­ban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kis­mértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növel­ni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A külkeres­kedelmi tevékenység haté­konyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segí­teni.* A tervcélok alátámasztásá­ra a gazdasági szabályozórend­szer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltéte­lekhez való rugalmas alkal­mazkodást, a kedvező gazda­sági eredmények gyorsabb ki­bontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továb­bá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházá­sokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a ter­melői árakat, az oktatás fej­lesztését és a terv végrehaj­tásának ellenőrzését illető in­tézkedésekről. Magyar Nemzet Méhes Lajos letette a hivatali esküt Kitüntetések és kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializ­mus építésében kifejtett ered­ményes munkássága elisme­réseként, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ternek. Eredményes gazdasági mun­kásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk al­kalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszterhe­lyettesnek, a Munka Érdem­rend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari mi­nisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sán­­dorné könnyűipari miniszter­­helyetteseknek. A kitünteté­seket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Or­szágház Nándorfehérvári-ter­mében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari mi­niszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Katona Imre, az Elnö­ki Tanács titkára. A kormány Bonifert Ádá­­mot igazságügy-miniszterhe­lyettessé, Burján Sándort a Magyar Távirati Iroda vezér­­igazgatójának első helyettesé­vé nevezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyette­sévé, Spilák Ferencet a hiva­tal elnökhelyettesévé nevez­te ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmentet­te tisztségéből Tompa Sán­dort, az Állami Termékgaz­­dálkodási Igazgatóság vezető­jét. Az Elnöki Tanács Bán Ákosnak, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt volt vezérigazgatójának több évti­zeden keresztül végzett ered­ményes vezetői tevékenysége elismeréséül a Munka Érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A nehéziparban hosszú időn keresztül végzett érdemes és eredményes munkásságuk el­ismeréseként, nyugállomány­ba vonulásuk alkalmából a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben részesül­tek: Balkányi Bertalan, a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese, Bo­­da Ferenc, a Vegyiműveket Tervező Vállalat főosztályve­zetője, Hevesi János, a Nehéz­ipari Minisztérium osztályve­zetője, Jelsei Imre, a Gyógy­növénykutató Intézet igazga­tóhelyettese, Mészáros József, a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat irodavezetője, Ró­zsa István, a Dorogi Szénbá­nyák osztályvezetője és Vörös János, a Budapesti Kőolaj­ipari Gépgyár igazgatója. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a könnyűipar terüle­tén kifejtett több évtizedes munkásságuk elismeréséül Botka Tibor főtanácsost, Dot­­ka Zoltán főosztályvezetőt, Markovits László osztályveze­tőt, Matiny Sándorné főmun­katársat, Polgári Lászlóné ta­nácsost a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetéseket szerdán adta át Keserű Jánosné miniszter. Január 1-től 400 új Csaknem 400 új országos szabvány lép életbe az új esz­tendő első napjától, igazodva a technika fejlődéséhez­­és a nemzetközi együttműködés igényeihez. Az új szabványok közül 150 egyúttal KGST- szabvány is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a szo­cialista országok közötti mun­kamegosztásban az árucsere­forgalom bővítéséhez. Új műszaki előírások ké­szültek különféle ércek, épí­tési anyagok, ásványolajter­mékek minőségi követelmé­nyeire és vizsgálati módsze­reire. Sok szabvány gépi al­katrészekkel és szerszámok­kal foglalkozik, de az előző évekhez képest több az olyan országos szabvány műszaki előírás is, amely az áruk szállítás közbeni védel­mét, óvását szolgálja. Népgaz­dasági szempontból elsősor­ban azoknak az MSZ-—KGST- szabvá­­yoknak van nagy je­lentőségük, amelyek az elekt­­ro- és hőtechnika, valamint a faanyagok és a fűrészipari termékek műszaki követelmé­nyeit tartalmazzák. A sze­mélygépkocsik radiál-gumiab­­roncsainak méreteire és üze­meltetési előírásaira,­­ a ke­rékpár gumiabroncs köpenyé­nek minőségére is új előírá­sok születtek. A szabványok készítésénél a világszabvá­nyok előírásait vették figye­lembe. Fejér megyei fejlesztések Tizenhatezer lakással, 1800 óvodai és 560 bölcsődei hely­ivel, 420 közép- és általános iskolai tanteremmel, 560 új kórházi ággyal gazdagodik a VI. ötéves tervidőszakban Fe­jér megye — jelentették be a megyei tanács kedden Székes­fehérvárott megtartott idei utolsó ülésén. Hangsúlyozták, hogy a következő tervidő­szakban főként a kiemelt tár­sadalompolitikai feladatok megvalósítására — a lakásál­lomány fejlesztésére és fel­újítására, a tanteremhálózat bővítésére, valamint az egész­ségügyi és szociális ellátás ja­vítására — koncentrálják az anyagi eszközöket. Az eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítanak a lakossá­gi igényeknek megfelelő la­kástípusok építésére, s nagy gondot fordítanak a meglevő lakások megóvására, korsze­rűsítésére. Petőfire emlékeztek születésének 158. évfordulóján Petőfi Sándor születésének 158. évfordulójára emlékeztek az év utolsó napján a költő Bács-Kiskun megyei emlék­helyein. Szülővárosában, Kis­kőrösön, a Petőfi-háznál tar­tottak bensőséges ünnepséget, majd a főtéren megkoszorúz­­­ták szobrát. Megemlékezése­ket rendeztek Dunavecsén, az egykori Petrovics-mészárszék­­nél, amely ma múzeum, Szalk­­szentmártonban, ahol 112 ver­sét írta, és Szabadszálláson is, ahol képviselőként lépett fel. Meghalt Ambrus János A fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága, az MSZMP XI. kerületi bizottsága, az MSZMP XVIII. kerületi bizottsága mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Ambrus János, a XVIII. kerületi tanács nyugal­mazott elnöke, a párt hűséges harcosa, az MSZMP budapesti bizottságának társadalmi mun­katársa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje de­cember 22-én, életének 63. évében, rövid betegség után elhunyt. Temetése január 7-én 13 órakor lesz a Farkasréti te­metőben. Elhunyt Losonczy István professzor Pécsett 73 éves korában el­hunyt dr. Losonczy István nyugalmazott egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kará­nak volt professzora. Harminc­két éves korában már az egye­tem nyilvános rendkívüli ta­nára lett, majd 1950 és 1973 között a büntetőjogi tanszék vezetőjeként tevékenykedett. A több évtizedes oktató-neve­lő munkája során számos jo­gásznemzedéknek adta át is­mereteit. Temetéséről később intézkednek. .Csütörtök, 1981. január 1. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Kuba nemzeti ünnepén a következő távirattal köszöntötte dr. Fi­­del Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, a Kubai Köztársaság államtaná­csának elnökét, a miniszter­­tanács elnökét. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás nap­ja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter­­tanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvöz­letünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a test­véri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladá­sért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelettel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító moz­galom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolida­ritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő né­pekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsü­lése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt húsz esztendeje, hogy az orszá­gaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden té­ren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a tár­sadalmi haladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemel­kedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoz­tatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyete­mes béke érdekében.­­ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Blas Kocának, a Kubai Köztársaság népi ha­talmi nemzetgyűlése elnöke-A forradalom győzelmének 22. évfordulóját ünnepli Kuba. A szigetország az el­múlt, immár több mint két évtized alatt kiemelkedő ered­ményeket ért el a szocialista társadalom építésében. Ezt a tényt azért kell külön is hang­súlyozni, mert a havannai for­dulatot követően az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok többsége gazdasági blokád alá vette Kubát, amely bátran szembeszállt a nehéz­ségekkel, s e küzdelmében számíthatott a szocialista kö­zösség hathatós támogatására is. Az európai szocialista orszá­gok, élükön a Szovjetunióval, természetes szövetségesre lel­tek a távoli karib-tengeri szi­getországban, ahol a hazafiak hosszú küzdelemben­ vívhatták ki a szabadságot és a függet­lenséget. Fidel Castro vezeté­sével kis csapat támadta meg 1953 nyarán a Santiago de Cu­­ba-i Moncada laktanyát, ez volt a kubai forradalmi harc kezdete. Batista diktatúrája mindinkább elszigetelődött az országban, s a gerilláknak si­került elnyerniük a parasztok bizalmát, mind többen csatla­koztak Castroékhoz, s 1959. ja­nuár elsején győztesen vonul­hattak be Havannába. A forradalmi intézkedések, a földosztás, az államosítások riadalmat keltettek az Egye­sült Államokban, amely érde­keinek az elvesztésétől félt. Washington a Kubából elme­nekült emberekből zsoldoscsa­patot szervezett, s 1961-ben partraszállást kísérelt meg a Disznó-öbölben, de a felfegy­verzett kubaiak visszaverték a támadást. Egy évre rá az Egyesült Államok újra fontol­gatta a katonai beavatkozást, de a két nagyhatalom legma­gasabb szintű diplomáciai érintkezésével elült a feszült­séget rendkívül kiélező karibi válság. Ezt követően nagy gazdasá­gi nehézségek közepette in­dult meg az építőmunka Ku­bában. A szocialista országok szakemberekkel siettek a test­véri szocialista állam segítsé­gért, jelentős anyagi támoga­tással járultak hozzá a beru­házási programhoz. Az évek során mind nyilvánvalóbbá nől. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az­­ Országos Béketanács és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. vált, hogy Kubát nem lehet gazdaságilag megfojtani, kö­vetkezésképpen enyhült az embargó szigora is, latin-ame­rikai és nyugat-európai orszá­gok kezdtek kereskedni Ku­bával, s Washingtonban is oldódni látszott a merev szem­benállás. Az amerikai maga­tartás azonban megváltozott, amidőn Kurt segítséget nyúj­tott a felszabadulásukért küz­dő afrikai államoknak. Ez a szerepe a harmadik világban nagy tekintélyt szerzett a ka­rib-tengeri szigetországnak, amely jelenleg az el nem kö­telezett mozgalom vezetője is. A hetvenes évek közepén indult meg az intézményesíté­­si folyamat Kubában, helyha­tósági, majd nemzetgyűlési vá­lasztásokat tartottak, elfogad­ták az új alkotmányt, s most decemberben megtartották a Kubai Kommunista Párt I1. kongresszusát. AZ elmúlt öt év eredményeit mélyrehatóan és előretekintően elemezte Fidel Castro. A feladatok meghatá­rozásakor nagy figyelmet for­dítottak — az ipari beruházá­sok mellett — az életszínvonal javítására. Castro utalt rá, hogy a szükségleteket még tá­volról sem sikerült teljes egé­szében kielégíteni, de a jobb ellátás érdekében engedélyez­ték bizonyos termékek szabad­piaci árusítását. Kuba a KGST tagjaként részt vesz a szocia­lista országok gazdasági mun­kamegosztásában és kooperá­ciójában. A magyar—kubai kapcsola­tok gyümölcsözően fejlődtek az élet valamennyi területén, ugyanakkor mindkét fél hang­súlyozza, hogy van még bőven tennivaló. Népünk a forradal­mi harc kezdetétől őszinte ro­­konszenvvel figyeli Kuba fej­lődését, szocialista átalakulá­sát, nemzetközi tekintélyének a növekedését. A napokban ünnepeltük a diplomáciai kap­csolatok létesítésének a 20. év­fordulóját, s ebből az alkalom­ból Kádár János és Fidel Castro üzenetváltására is sor került. Újabb jele ez annak, hogy az elmúlt években jelen­tősen fejlődött az együttműkö­dés, s a jövőben is a két or­szág érdekeinek megfelelően tovább bővülnek a kapcsola­tok mindkét nép javára.

Next