Magyar Nemzet, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Vasárnap, 1981. február 1. Mill in Noni Zpf Lakásgazdálkodás IV. Hiány és „fölösleg” Sorozatunk első három részének (I 17, 13.0) megjelenése után a levelek között érdekes meghívóra bukkantunk. Az MTESZ Aranyokleveles Mérnökök Köre invitált dr. Preisich Gábor „Lakáshiány és városépítés" című előadására, amely, joggal keltette föl kíváncsiságunkat. És nem is csalódtunk. Az előadás és a vita, amelyen építészeetünk egyik „nagy örege”, dr. Pados Jenő professzor elnökölt, sokban alátámasztotta az eddig leírtakat és figyelemre méltó új adalékokkal is szolgált. Cikkünkben elsősorban ez utóbbiakkal foglalkozunk. Mindenekelőtt érdemes tájon a lakáshiány fogalmánaka mélyére pillantani, hiszen ez sem abszolút kategória, hanem a mindenkori társadalmigazdasági-műszaki viszonyok függvénye. Néhány adat említése is elég ennek bizonyítására. Nyolcan egy szobában A múlt század második felében például még csak azokat a lakásokat tekintették Budapesten túlzsúfoltaknak, amelyekben több mint nyolcan éltek egy szobában, vagy egy főre kevesebb, mint három négyzetméter jutott, a gyermekeket pedig csak fele arányban vették számításba. 1900-ban — dr. Preisich adatai szerint — az egyszobás lakásokban átlag 4,34 fő lakott és ez a szám még a két világháború közötti időszakban sem csökkent 3,3 alá. Ezek a statisztikai átlagok, amelyek azonban nem tükrözik — nem is tükrözhetik — a mögöttük meghúzódó igen nagy különbségeket. Az idősebb korosztályok emlékezhetnek rá: sok volt az üres, kiadó lakás, amely látszatra elfedte a kétségtelenül meglevő hiányt, a megfizethető bérű lakások hiányát. A kisebb keresetű, különösen pedig a szegényebb néprétegek anyagi lehetőségei és a lakbérek nagysága között feszülő ellentmondások néven nevezése, azok kiélezése aligha állhatott az akkori rendszer érdekében. Emlékszünk azonban, vagy olvasmányaink alapján ismerjük a nyomornegyedeket, az Auguszta-telepet, a ferencvárosi Kiserdő viskóit, a Mária Valéria -telepet, amelyeket csak a felszabadulás utáni években sikerült felszámolni. 1945 után a háborús pusztítások Budapest lakásállományában is sok kárt okoztak. Létrehozták a társbérleteket, amelyek nagy részét napjainkra ugyan megszüntethettük, ám amegmaradóttokban élők helyzetére változatlanul és jobban oda kellene figyelnünk. Ezt nem egy olyan levél bizonyítja, amelynek drámai hangvétele, igazsága nagyon is lelkiszoereiébresztő lehetne a lakásgazdálkodás kérdéseivel gyakorlatban is foglalkozók számára. Túlzsúfoltság — ma Statisztikailag — és nagyrészt a valóságban is — ennek ellenére nagy a javulás. Budapesten 1970-ben egy szobára márcsak két, 1980-ban pedig csak 1,5 személy jutott. Mi az, ami ennek ellenére nyugtalanító? Az, hogy az egyenetlenségeket, az igények különbözőségéből adódó jelentős feszültségeket éppen az említeti lakásgazdálkodási gyengeségek miatt nem sikerült kiküszöbölni. A lakások tekinteves részében tapasztalható túlzsúfoltság, ugyanakkor az egyes nagy lakások kihasználatlansága — itt főleg az üres, •vagy a bérlőikre is csak teherként nehezedőkre gondolunk elsősorban — a statisztikai átlaghoz képest jóval rosszabb állapotokat teremt. Ideérkezve mondandónkban, nem kerülhetjük ki a menynyiszál és minőségi lakásigény fogalmának kérdését, amelyről ugyan már többször szóltunk, de a rossz beidegződések makacsul ellenállnak az ésszerű érveknek. Ismét dr. Preisich előadását idézve a tapasztalt, a várospolitikai kérdések széles körében itthon és külföldön alaposan tájékozott, a változó időkkel lépést tartó építész is elvetette azt a hivatalos felfogást, miszerint, ha egy családnak már van egy egyszobás lakása, éljen abban bármilyen túlzsúfoltan, jogos igényeinek ,,kerékbe törése” árán, igényei már mennyiségileg kielégítettnek tekintik és a minőségi kategóriába sorolják. Ami azt jelenti, hogy csak isten tudja, mikor kerülhet sorra, ha egyáltalán foglalkoznak a minőséginek titulált cseréjével, hiszen a lakásosztályok így is túlterheltek és talán nem is az ő dolguk lenne ezekkel az ügyekkel küszködni. (Ez azonban már egy másik téma. Igazságtalan hátrányok Mi a következménye azonban a fogalmak ilyetén viszszájukra fordulásának? Egyegy család temérdek utánjárás, újsághirdetés, aránytalanul nagy anyagi áldozat árán juthat csak olyan megfelelő körülmények közé, amelyekbe más, lakással egyáltalán nem rendelkező jóval kevesebb idő alatt, olykor mért igényét is meghaladó, rendkívül kedvező feltételekkel kerül. Fővárosi viszonylatban pedig: növekszik az egyszobás lakások túlzsúfoltsága, ennek folytán kialakul a felnőttre, gyermekre egyaránt hátrányos helyzet, a rossz közérzet, a nyugalmas otthon hiányának ezer más következménye. Egy érdekes adatot is hallottunk ezzel kapcsolatosan: 1970-ben még a gyermekes, egyedül — tehát nagyszülők nélkül — élő családok negyven százaléka, összesen 650 ezer ember élt egyszobás lakásban Budapesten! Olyanok, akik a jelenlegi hivatalos fogalmak szerint nem sorolhatók a kielégítetlen mennyiségi igényekkel rendelkezők csoportjába. Pedig az egy szobára jutó 15. személy átlagánál jóval rosszabb helyzetet tükröz. (Megjegyzendő, hogy az arány az elmúlt tíz esztendő alatt nyilván kissé javult, de — mint későbblátni, fogjuk — a fővárosi állapotok e téren réég mindig rosszabbak a többi településtípusokéhoz képest). Fölmerül a kérdés, hogy jelenleg hazánk adott társadalmi-gazdasági fejlettségi fokán milyen nagyságú lakásra formálhat valaki, különösen egy család jogos igényt? Erre sem könnyű válaszolni. Szinte közhely az állandóan növekvő igényekről beszélni, amelyek kereszttüzében egyre kevésbé érdekel bárkit, hogy hogyan éltek eleink, hogyan fértek meg egymással a különböző nemzedékek a jelenleginél összehasonlíthatnilanu kedvezőtlenebb, kevésbé komfortos. Vagy többségében komfort nélküli otthonokban is. És a lakásszociológia? Ráadásul az igények településformánként: rétegek, életmódok, családösszetétel, családnagyság és megannyi más különbözőség folytán eléggé eltérőek. Felderítésükre, elemzésükre település- és családszociológiai felmérésekre, a lakáspiac figyelemmel kísérésére is nagy szükség volna. A szakemberek mind szélesebb körének igényét, véleményét fogalmazta meg Preisich Gábor, amikor kifogásolta, hogy jelenleg sehol sem folyik szervezett lakásszociológiai kutatás. Az igények mérlegeléséhez három alapelvet mégis vitára bocsátott. Érvelése kétségtelenül elfogadható — annak is ítélték —, hiszen az általa említett feltételek megteremtése nélkül a mai ember harmonikus életvitele aligha képzelhető el. Véleménye szerint egy lakásnak biztosítania kell a családi élet, az együttlét lehetőségét, tehát a közös étkezés a beszélgetés, az együttes kulturálódás, szórakozás (tévénézés, zenehallgatás, vendégfogadás) lehetőségét. Módot kell ugyanakkor nyújtani a szeparálódásra, tehát a tanulásra, önképzésre, a zavartalan — esetleg a többi családtagétól eltérő, az érdeklődési körtől, az életkortól is függő — szórakozási, kikapcsolódási formákra, a zavartalan napközi és éjszakai pihenésre. Végül, de nem utolsósorban: a lakásnak kedvező feltételeket kell teremtenie a gyermekvállaláshoz is. Mindehhez természetesen még számos más egyéni igény társulhat és társul is, hiszen az igények vajmi nehezen „átlagolhatók”. A lényeg azonban az, hogy a helyzetet ismerő szakemberek állítása szerint ehhez Budapesten mégmindig , elsősorn a ayugjabb, több szobás lakások hiányoznak és a szükségesnél jóval több a kis, egyszobás otthonok száma. Az elmúlt tíz esztendő erőfeszítései nyomán végbement kétségtelen és nagy, országos fejlődésen belül ugyanis e téren megdöbbentő területi eltérések alakultak ki, amelyek a fővárosi lakásgazdálkodást nem akármilyen feladatok megoldása elé állítják. Következő cikkünkben ezekről szólunk majd. • Komor Vilma \ kaíomiiialalo!; 40 niilliárdfa A honvédség építő-műszaki alakulatnak másfél évtizede Szombaton ünnepélyes katonai esküt tettek az egyik építő-műszaki alakulat katonái a Fejér megyei Bicskén, Darányi Miklós vezérőrnagynak, a hátországvédelmi alakulatok parancsnokának Bölöni Sándor alezredes, az építő-műszaki egység parancsnoka tett jelentést, majdZsámár István őrnagy, az egységparancsnok politikai helyettese, üdvözölte a katonákat. Az ünnepségen elmondták, hogy a honvédség építő-műszaki alakulatai az elmúlt másfél évtized alatt összesen 40 milliárd forint értékű út-, vasút és közlekedési beruházást valósítottak meg. Többek között az autópályák, a fővárosi metró, a paksi atomerőmű és számos népgazdaságilag fontos beruházáson dolgoznak katonafiatalok. Az idén összesen 5 milliárd forint értékű út, vasút, közlekedési műtárgy építésével adnak nélkülözhetetlen segítséget a népgazdaságnak. Az ünnepélyes katonai eskütétel a bicskei Kossuth téren az építőműszaki egység díszmenetével zárult. Bábolna a világ élvonalában A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát létra baromfitenyésztése változatlanul a világ élvonalába tartozik. Bizonyították ezt a múlt évi tesztversenyek, és megerősítették a bábolnai fajtát tartó neves nyugat-európai cégek képviselői is, a Bábolnán szombaton kezdődött nemzetközi tetra-napokon. A 12. ilyen összejövetelen többségében angol, francia, holland, olaszés NSZK-beli szakemberek vettek részt. ■ érkeztek vendégek Európán kívüli országokból is. A ‘kombinál az ’ötödik ötéves terv' Hőszakh'-m csakhamar megkétszerezi® exportszállításait. Tavalyi 5 milliárd forint értéket meghaladó termelésének már több mint kétharmadát szállította külföldre külkereskedelmi irodája, az Auraria. A kombinát múlt évi 40 millió dollár értékű tőkésexportjának legnagyobb részét a közel-keleti és az észak-afrikai országokba irányította. Legjelentősebb nyugat-európai vásárlója az NSZK, ahol a tojóállomány egyötöde már bábolnai eredetű. Az idén tovább bővíti exportját a kombinát, ezen belül fokozza a tőkés szállításokat is. Többek között 150 millió k**tetőt,ojast, 45 milió naposcsibét és egymilliónál több előnevelt, 18 hetes tojósércét továbbít külföldre. Ehhez az idén 1400 különrepülőgép-járatot vesz igénybe a kombinát. Kiemelkedő széntermelés Visontán A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében kimagasló eredménnyel zárták az év első hónapját: a visontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoztak felszínre, az előírt havi programnál 120 ezer tonnával többet. Ennyi szenet egy hónap alatt, korábban a magas teljesítmény ellenére sem termeltek. E teljesítménnyel kielégítették a Gagarin Hőerőmű megnövekedett igényét, az erőműnek ugyanis a januári csúcsidőszakban több szénre volt szüksége, így az erőmű is túlszárnyalta korábbi havi teljesítményét, több villamos energiát szolgáltatott az országos hálózatba. Két új óvoda Angyalföldön Két új óvodával gazdagodott szombaton a XII. kerület. Az újlipótvárosi lakótelepen, a Rajk László utca 79. szám alatt adták át az egyik gyermekintézményt, amely 200 kisfiúnak és kislánynak ad otthont február 9-től. Az egyszintes épületben nyolc, szépen berendezett, játékokkal teli foglalkoztató és tornaterem is várja a kicsinyeket. Az óvodát a Fémmunkás Vállalat és a Dorogi Építőipari Vállalat dél- i gőzei tizennégy hónap alatt építették föl. Ugyanilyen típusú, nagyságú és berendezésű óvodát adtak át a Gyöngyösi úti lakótelepen: ez szintén 200 kisgyermeket fogad már február 2-től. A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Épaőipari Vállalat dolgozói egy év alatt hozták tető alá az óvodát. A két új gyermekintézmény megnyitásával a kerületben már minden jogos igényt ki tudnak elégíteni, bár még nem csökken az óvodák zsúfoltsága. Tovább bővül a Dunántúl gyógyüdülő ■ hálózata Újabb 1" létesítményekkel bővül, , ■.ISogys a A Dunántúlon a szakszervezeti és gyógyüdülőhálózat, ami azt jelenti, hogy a rászorulók közül az eddiginél többen élvezhetik a gyógyvizek hatását. A SZOT gyógyüdülő-építési programja keretében ez év végére készül el Hévízen az újabb, háromszáz személyes korszerű üdülő. Ezt megelőzően már júliusban fogadja a beutaltakat a postás dolgozók 110 személyes hévízi gyógyüdülője. Jó ütemben halad a hévízi tófürdő rekonstrukciója. A tó közepén álló, vörös fenyőből készült új gyógyászati épület tető alá került, az építők már a különböző kezelőhelyiselek, gyógyszobák kialakításán dolgoznak. A programnak megfelelő ütemben épül a zalakarosi gyógyfürdő területén az 500 személyes SZOT-gyógyüdülő, amely 1933-ban fogadja az első vendégeket. A süttői márvány renessánsscl A metró Marx téri állomásának burkolásához gránitlapokat, a Magyar Televízió székházának rekonstrukciójához faragott fehér mészkövet, az Operaház felújításáhozvörös márványt szállítanak a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat süttői körzetének üzemeiből. Reneszánszát éli a süttői vörös márvány és a fehér mészkő, s hogy az állandóan növekvő igényeket kielégíthessék, felújították, korszerűsítették az üzemkészeket. Az ötödik ötéves tervben 140 millió forintot költöttek gépesítésre. A viszonylag kis beruházással 30 százalékkal növelték a termelést. Ebben az évben nemcsak a mennyiségi igényeket tudják a korábbinál jobban kielégíteni a süttőiek, hanem nagyobb választékot is kínálhatnak megrendelőiknek. Marmincötmillió forint értékű márványt mészkövet szállítanak az idén a szocialista orezóönkbss napek fajébon a Théropt Demokratikus Köztársaságból, r.pnoyptországból és Kubából különleges minőségű, szénen fényezhető gránittömböket kapnak. Kaszmázási ünnepségek a munkásmozgalmi panteonban Szombaton, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában megkoszorúzták Szántó Bélának, a Kommunisták Magyarországi Pártja alapító tagjának, egyik első titkárának, a Magyar Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosának sírját, születésének 100. évfordulója alkalmából. A magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom 1951- ben elhunyt kimagasló alakjának életútja előtt tisztelegve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Nemes Dezső és Lakos Sándor, a KB tagjai koszorúztak. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Kovács Pál altábornagy és Szatmári Miklós vezérőrnagy, a Partizán Szövetségében pedig Markovics János, az országos bizottság tagja és Siáth Károly, a választmány tagja helyezte el a kegyelet virágait. A tiszteletadáson a sírt megkoszorúzták a család tagjai, harcostársak, tisztelők is. Megemlékezést tartottak Zuglóban is, ahol az MSZMP XIV. kerületi bizottságának és a városrész népfrontbizottságának képviselői megkoszorúzták Szántó Bélának a róla elnevezett utcában elhelyezett emléktábláját. A munkásmozgalmi panteonban ugyancsak szombaton koszorúzták meg Boczor Józsefnek Csolf Ferenc, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának emléktábláját születésének 75. évfordulóján. A Spanyolországban és Franciaországban is a fasizmus ellen harcolt keremurista mártír életútja előtt tisztelegve a budapesti pártbizottság nevében Somogyi Sándor, a pártbizottság titkára és Karahal József. K pártbizottság tagja koszorúzott. A KISZ központi bizottsága képviseletében Juhász András, a KB titkára, és Csata Ferencné, az IB tagja, a Magyar Partizán Szövetség nevében November László és Rostás István, az országos bizottság tagjai helyezték el a kegyelet, virágait. A tiszteletadáson részt vettek a családtagok, harcostársak, barátok és tisztelők. Tiltakozás a dél-afrikai agresszió ellen Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság mély felháborodással értesült az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) maputói képviselete ellen a dél-afrikai rohamosztag által elkövetett bestiális agresszióról. Az ANC megalakulásától napjainkig rendkívül nehéz körülmények között, súlyos áldozatokat hozott, harcosainak ezrei áldozták életüket szabadságukért. A haladó emberiség mindig kegyelettel adózott a haladásért elesett hősöknek, köztük a mostani agresszió során legyilkolt 9 ANC-harcosnak. Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság, a szocializmust építő magyar társadalom együttérzőit kifejezve teljes szolidaritásáról biztosítja a dél-afrikai nép igazságos küzdelmét, a nemzetközi imperializmus által támogatott kegyetlen, fehértelepes uralom ellen Követeljük a brutális támadások megszüntetését, a bűnösök felelősségre vonását. • Újabb megyékben kezdődtek meg a zárszámadó közgyűlések A termelőszövetkezetekben a hét vége az elmúlt évi elszámolás jegyében telt el: Fejér, Borsod és Bács-Kiskun megyében szombaton kezdődtek meg a zárszámadó közgyűlések. A kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezet, amely a Velencei-tó környékén, négy és fél ezer hektáron gazdálkodik, fennállása óta a legjobb évet zárta. A kedvezőtlen időjárás ellenére is több terményből rekord mennyiséget takarítottak be. A növénytermesztés árbevétele 10 millió forinttal haladta meg a tervezettet.Az egy tehénre jutó tejtermelés elérte a 4800 litert. Hízottsertésből a tervezettnél kétezer darabbal értékesítetttöbbet a közös gazdaság. Műanyagüzemük — ahol a nagyüzemekben csak gazdaságtalanul előállítható alkatrészeket, kisebb használati tárgyakat készítik — 24,5 millió forint bevételt ért el. Vágóhídjuk és húsüzemük — ahol tavaly négyezer sertést vágtak le és dolgoztak fel — 24 millió-hétszázezer forint árbevételt ért el. A gazdaság évente 15—16 millió forintot költ fejlesztésre. Tavaly új gépcsarnokot építettek, várócsarnokot létesítettek, s befejezték egy felőház és egy szarvasmarha-istálló építését. Az idén tovább bővítik üzlethálózatukat, s földgáz-üzemelésűvé alakítják át szárítójukat. A Borsod megyében a sajópüspöki t.sz-ben megtartott közgyűléssel kezdődtek meg a zárszámadások. A közös gazdaság jövedelmének jelentős részét mintegy tizenötmillió forint árbevételt, burgonyából érte el. A termelés minőségét azzal óvták, hogy a gumókat kombájnnal forgatták ki, de már kézzel szedték fel és válogatták. Az első zárszámadó közgyűlést a több mint 12 ezer hektáron gazdálkodó kunszentmiklósi Egyetértés ts.-ben tartották Bács-Kiskunban. A kunszentmiklósiak huszonhétmillió tiszta nyereséget könyveltek el. A kedvezetesen termőhelyi adottságú vidéken viszszatérek a pásztorkodáshoz, s jelenleg 22 ezer juhot terelnek a gazdaság 4400 hektáros mezőin. Évente 13 ezer pecsenyebárányt értékesítenek. Fejlesztés, kutatás, termelésbővítés a nagyobb gyógyszerexportért A magyar gyógyszeripar exportja növelésének üteme az elmúlt tíz évben meghaladta a termelés bővülésének mértékét. A vegyipari alágazat jelentőspozíciókkal rendelkezike a világpiacon: termelési értékét tekintve a tizennégy—tizenhatodik helyen áll a világ gyógyszertermelőinek sorában, exportja nagyságát nézve hatodik, nyolcadik, az egy főre számított kivitele alapján Svájc után a második. Jelentős tényezője a KGST-országok nemzetközi munkamegosztásának. Érthető, hogy a VI. ötéves tervben fokozott erőfeszítéseket tesznek gyógyszergyáraink azért, hogy az éleződő versenyben helyt álljanak. 1981-ben csaknem tíz százalékkal bővítheti termelését ez az iparág, s növekvő mértékben vehet igénybe anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — tizenöt százalékkal nőnek az idén. Körülbelül húsz százalékkal bővítik a kutatásokra fordítható pénzeszközöket. A gyógyszeripar szocialista exportja várhatóan tíz, tőkés kivitele tizenhárom százalékkal lesz több a tavalyinál. Ez utóbbi exportszerkezete is korszerűsödik: növekszik a késztermékek aránya a kevésbé jövedelmező hatóanyagok ellenében.