Magyar Nemzet, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

Vasárnap, 1981. március 1. Számítóközpont a Cimomban Gép segít a döntéseknél Arasznyi magasságú oszlo­pokban sorakoznak a számok­kal zsúfolt táblázatok­ az asz­talon. Dr­. Mráz Ferenc, a Ciá­nom­­Gyógyszer- és Vegyésze­ti Termékek Gyára gazdasági igazgatója , tájékoztat a szájjorítástechnika alkalmazásá­ról. Hosszú folyamat ez. Az üzem dolgozói előbb gyana­kodva fogadtak, majd lassan meg­barátkoztak vele, s ma már a Chin­pi­nban , a számí­tó­központ elengedhetetlen „esz­köz” — a döntések alapja.. Pontosabb nyilvántartás Tíz esztendeje, amikor egy­re több számítógép került az üzemekhez, vállalatokhoz, szin­te státuskérdéssé vált: ki épít előbb központot. Mint a leg­több új megoldástól, ettől is azt­ várták, hogy egycsapásra megold egy sor eddig feszítő gondot. De hamarosan kide­rült, hogy nem is olyan egy­szerű ez a kérdés. A gépek eleinte több bajt okoztak, mint amennyi hasznot hoztak. Elsősorban azér­t, mert az ad­diginál sokkal pontosabb adat­nyilvántartást követeltek, gé­­p. memóriájuk ..piindep .betáp­lált számot megjegyzett. S ha ettől valami a­ továbbiakban eltért, azonnal leállt, vissza­jelezte­ a hibát. Ez lett volna­a kisebb baj, a nagyobb az volt, hogy megfelelő progra­mok híján kevéssé lehetett ki­használni mindazt az előnyt, amit a számítóközpontok nyújthattak. A­ gyógyszerszakma kutatói, vállalati összefogással viszony­lag hamar túljutott ezen a pe­rióduson. A gyárak közösen — a NIM Ipargazdasági és üzemszervezési I­n­tézetének ötvenszázalékos anyagi támo­gatásával — vettek számító­gépet. Eleinte szerényebb igé­nyekkel a számviteli munka gépi feldolgozását vitték a központba. A kalkulációk gyor­sabb elkészítésével módjuk volt a kujak­ elemzésé­re, hogy egy-egy cikket­ mennyiért ad­tak, el, mennyi az önköltség, hogyan viszonyul egy gyárt­mány a másikhoz, ilyen szá­mításokat azelőtt is végeztek, de néhány kalkulátor, üzemi vezető kézi módszerekkel csak az­ adattömeg kis részével tu­dott megbirkózni: a gép sok­, szorosára emelte az addigi tel­jesí­tmén­yeket. Az igazgató mondja: gyak­ran teszik fel a kérdést, hány embert takarít meg a gép? Pedig a lényeg nemcsak az élőmunka kiváltásában van — természetesen ebben is —, ha­nem abban, hogy az eddiginél mélyebben, gyorsabban, több szempont alapján elemezhetők a­ számok, az üzemi eredmé­nyek. A következő lépés a beszer­zés tervezését célzó egységes rendszer programjának elké­szítése volt. A nagy gyógyszer­­gyár, a Chinoin negyvenezer­­lejes anya­got használ, ma már a géppel végeztetik az­ anyag­nyilvántartást és -gazdálko­­­dást. Acetont például több cikkhez is használnak. A szá­­mítóköz.po­u a program alap­ján megállapítja, melyikhez mennyi kell belőle, s kiszámít­ja a teljes évi acetonszükség­­letet. Ütemezi . is: mikor, mennyinek kell a raktárra ér­keznie. Végzi az­ anyagnyil­vántartást. .felai. .hogy ebből vagy abból­­ fogy a készlet, utána kell rendelni. Ezekkel a táblázatokkal dolgoznak az anyagbeszerzők, raktárvezetők, elkerülik a felesleges anyag­felhalmozást. Mennyit hoz a termék ? A számítástechnika­­ bizonyí­tott: a vele dolgozók mára megbarátkoztak a gépi táb­lákkal. Sőt néhány­ területen n­a már a munka elengedhe­tetlen feltétele az elektronika. Felbuzdulva ezen, elhatározták, hogy bővítik a kört, új felada­tokat­ bíznak a gépre, létre­hozták a saját számítóközpon­tot. Amit maxi. a legfontosabb új eredménynek tartanak: ti karakterisztikai táblák. Ezek termékenként megmond­ják, mennyit ér, mennyit hoz egy gyártmány. Két­ dolgot egészen pontosan ki lehet mu­­tatn­i: Az egyik az önköltség: az, hogy mennyi anyag, milyen értékű munka van egy-egy gyógyszerben, vegyszerben. A másik az ár, amennyiért elad­ják. (Van még egy költség­­tényező: az általános rezsi. Az ü­zem egészének kiadásai, épü­letre, energiára, igazgatásra, de ezt nem lehet termékenként szétosztani. Viszont kiadás, amit az árba be kell kalku­lálni.) Négy szempont, szerint ren­­deztették a géppel mindazt, ami az üzemben készül. Az első tábla oszlopai az árbevé­telt és az** önköltséget vetik össze: első helyen az a gyárt­mány áll, ahol az arány­­a gyár szempontjából a legjobb, utolsón a legrosszabb. A má­sik feldolgozás kimutatja, hogy a gyár teljes termelésé­ből egyfajta áru milyen meny­­nyiséget képvisel. Előfordul­hat, hogy valami az első táb­la:­it szerint nagyon is nyere­séges, de a tyiásodik összeha­sonlítás kimutatja, csak igen kis mennyiségben készül, so­kat nem kereshet vele a Chi­noin. S a fordítottja is kide­rülhet: valamiből nagyon sok m­egy­­el, viszonylag kisebb nyereséggel! Azonnal világos a feladat: ennél kell­, mű­­szaki fejlesztéssel, újításokkal, az önköltség leszorításával, jobb ármunkával a nagy tömegben gyártott cikket hasznosabbá tenni. A harmadik szempont sze­rint készült kimutatások az élőmunka s a technológia ter­melékenységéről adnak képet. Minden gyártmányt úgy rang­sorol a tábla, hogy számítás­ba veszi az egy órára eső ér­téket, kimutatja a termék munkaigény­ességét. Végül a­­negyedik a tőkés importtarta­lom szerint állítja sorba a Chi­noin gyártmányait. Természetes, hogy ezek a­­záblázások­­csak együres’est ad­nak’ tiszta képet a Vezetésnek. Előfordulhat például, hogy az első három valamit előkelő helyre tesz: kicsi az önköltség, jó az ár, tekintélyes az eladott mennyiség, kevésbé munka­­igényes — de nagy a gyártás­nál szükséges tőkés alapanya­gok aránya. Ez a mai helyzet­ben, amikor az üzem­­ világ­piaci áron kapja a vegyszere­ket, a három összehasonlítás­ban jónak, látszó termék az importtartalom fénysorai sze­rint gazdasá­galan is lehet.. Az ember is kell! De a tények összevetése — a számítógép m­unkája — a gazdálkodásban csak az első lépés. A következő, a döntő: a cselekvés. S ebben újra az emberé, a vezetőé a szerep. Íme, néhány variáció. Fel­adat, például a tőkés export fokozása, a szocialista állam­közi szerződések szerinti szál­lítás, s a hazai ellátási köte­lezettség. Ezeken a területe­ken a hagyományos­­szállításo­kat folytatni kell, akkor is, ha egyik-másik termék kevésbé elönyös a vállalatnak. Itt a gyártás módosításával, kid­­ítá­sokkal, esetleg a technológia cseréjével lehet az­ eddiginél jobb eredményt elérni. Elő­fordulhat, hogy a megújulás­hoz nincs elég saját pénz. Dönteni kell arról, kérjenek-e hitelt, s milyen feltételekkel. Vagy: arra is akadt példa­, hogy egy jelentős tőkés vevő­nek több cikket szállítottak. Egyikről most, a gépi táblák nyomán kiderült, hogy veszte­séges. Fia viszont ezt az­ egyet nem adják, kiszorulnak a piacról, a vevő a többit is mástól rendeli. Ilyenkor „meg kell békélni” a helyzettel, ha a konstrukció egésze előnyös a vállalatnak. Ez csak néhány szempont mindabból, amit egy ekkora vállalat vezetőinek számításba kel venni­­minden döntés előtt. A helyzet pontos ismerete, a rengeteg gépi adattábla segít e kombinált, sok agyat moz­gató munkában. Újabban ,,ket­tős bontásban" kérnek le min­den adatot a gépről, vállalati és népgazdasági kalkulációval. Az üzemek különféle támoga­tásokat,­­ preferenciákat kap­nak a termelés, az export se­gítésére, de ennek mértéke folyamatosan csökken. S nem titok: ami ma. .üzemi szem­pontból — az­ állami támoga­tással — kedvező, az, holnap e nélkül veszteségessé lehet. Itt már előretekint, prognosz­tizál a gép. .kimutatja a ter­mékek ,,sorsát”, holnapját. Faludi András Mwr Nemzet Elhunyt Ernst Jenő Kossuth-díjas akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia, az Egészségügyi Minisztérium és a Pécsi Or­vostudományi Egyetem gyász­­jelentésben adta tudtul, hogy A Ernst Jenő, az MTA rendes tagja, a magyar és a nemzet­közi biofizika kiemelkedő tu­dósa 1895. április 1fi­án Ra­jon született, szegény sorsú ke­­reskedőcsalád nyolcadik gyer­mekeként. Kivételes tehetsége a matematika és a természet­tudományok iránt már kora gyermekkorában kitűnt. A pécsi tudományegyetemen 1923-ban szerzett diplomát, s 1928-ban kapott magántanári képesítést ..Az életműködések fizikai elemei” című értekezé­séért. Már a 30-as évek ele­jén az egyik legismertebb ma­gyar biológuskutatóként tar­tották számon, elsősorban az izomműködés és a folyadék­­transzport kutatásában elért eredményei alapján. 1939-ben Szent-Györgyi Albert hívta meg szegedi laboratóriumába, s ott közösen dolgoztak az izom biokémiájának vizsgála­tán. Ernst Jenőnek így jelen­tős szerepe lett az azóta vi­lághírűvé irt Szent-Györgyi - féle' izomkutatási iskola meg­­te­remt­ésébe­n. .A felszabadulás után tevé­keny részt vállalt a magyar­­ értelmiség, a magyar tudomá­­­­nyos élet újjászervezésében. 1945-ben lett a kommunista párt tagja A Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Biofizikai Ernst Jenő kétszeres Kossuth­­díjas akadémikus nyugalma­zott egyetemi tanár 86 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Intézetét 1945-től 1973-ig ve­zette és itt nemzetközi hírű biofizikai iskolát alakított ki. Jelentős szerepe volt a Nem­zetközi Biofizikai Unió lét­rehozásában. Tudományos és politikai szervező munkája mellett soha nem hagyta abba a kutatómunkát. Tudományos munkássága során elsősorban az izommű­ködés kapcsán az élő­anyag­ban tapasztalható fizikai je­lenségeket elemezte. Az izom­működés biofizikájának szá­mos területén végzett úttörő és maradandó eredményű vizsgálatokat. Tudományos ■munkásságát három monográ­fiában és 200 tudományos dol­gozatban publikálta. Biofizikai tankönyve három kiadást ért meg és generációk tanulták belőle a modern biofizika alapjait. Tudományos, tudo­mányszervező és politikai munkájának elismeréséül két­szer tüntették ki Kossuth-díj­­jal, 1971-ben a Magyar Tu­dományos Akadémia aranyér­mével 197­5-­ben a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem az elmúlt évben avatta d­iszdok­torává. Ernst Jenő ha­lálával nagy veszteség érte a magyar tudományos életet. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, távirat­ban köszöntötték Pham Van Dongot, a Vietnami Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagját, a Vietnami Sz­o­­ci­a­­sta Köztársaság minisz­­ter­elnökét 75. születésnapja alkalmából. Veress Péter hazaérk­ezet­t Angliából Veress Péter külkereskedel­mi miniszter­­szombaton ha­zaérkezett angliai látogatásá­ról, ahol a brit kormány meg­hívása alapján tartózkodott. Megbeszéléseket­ folytatott a brit gazdasági élet vezetőivel, a két ország gazdasági kapcso­latainak alakulásáról és fej­lesztési lehetőségeiről. Külkereskedelmi miniszte­rünk útját megszakította Pá­rizsban. Francia vezető sze­mélyiségekkel áttekintették a két ors­zág gazdasági kapcso­latait. Mijemlékezn­i NDK nentrri ■éphadserejjének jubileumán . Negyedszázaddal ezelőtt, 1956. március 1-én alakult meg az NDK nemzeti néphad­serege. A­­jubileum alkalmá­ból ünnepséget rendeztek a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démián, ahol Lantódi József vezérőrnagy, a tanintézet pa­rancsnoka méltatta a nemzeti néphadsereg negyedszázados útját.­ Az ünnepségen részt vett Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár. Rudolf, Rossmeisl, az­ NDK budapesti nagyköve­te. Nyikolaj Szilcsenko vezér­­ezredes a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő­­parancsnokának magyarorszá­gi képviselője és Borisz Ko­­rolikov vezérőrnagy, az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó szovjet déli hadsereg­­csoport parancsnokságának képviseletében. * Ankét a kisipari találmányok hasznosításáról ■ Szombaton kétnapos ankét kezdődött, amelyen több mint 200 kisiparos, jogi, pénzügyi, kereskedelmi szakember vitá­zott a kisipari találmányok hasznosítási lehet­őségeiről a Kohó- és Gépipar Technika Házában. A kisiparosok panaszolták: mire egy-egy találmányukból termék vagy berendezés lesz — ha egyáltalán lesz ,—, éve­ket, százezreket és főleg ener­giát emészt föl a találmányok­kal való házalás. Jó és ösztön­ző határozatok születtek az el­múlt években a találmányok hasznosítására és nagy átlag­ban jó vállalatok, kutatóinté­zetek és kisiparosok dolgoznak az országban, ám hiányoznak a munkájukat összekötő lánc­szemek. Az egyik hiányzó láncszem: a menedzserszem­lélet. Kitüntetések A népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkás­sága elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából dr. Visky Károly legfelsőbb bírósági tanácselnöknek, cím­zetes egyetemi tanárnak a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke adta át. A népköztársaság Elnöki Tanácsa Rácz Zoltánnak, a Népművelési Intézet csoport­vezetőjének n­yugálhi­oiányba vonulása alkalmából, eredmé­nyes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. A kitün­tetést Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes szombaton adta át. Az Elnöki Tanács Kötél Im­rét, a Szocialista Hazáért Ér­demrend tulajdonosát, aki 1918 óta vesz részt a munkás­­mozgalomban és 1930 óta tag­ja a pártnak, 80. születésnapja alkalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntet­te ki. Az elismerést az MSZMP mezőtúri városi bizottságának székházában Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első tit-t­kára nyújtotta át. Munkásgyűlések, , szocialista brigádértekezletek, táviratok Az SZKP kongresszusának köszöntése A magyar dolgozók az SZKP XXVI.­­kongresszusának egy­hetes munkájáról szóló hír­adások, gazdag információk birtokában munkásgyűléseken, brigádértekezleteken is meg­beszélik a szovjet kommunis­ták nagy jelentőségű­­tanács­kozásán elhangzottakat. A kol­­­­lektívák sorra jelentik a kong­resszusi munkafelajánl­ások teljesítését. A Csepel Vas- és Fémmű­vek 27 ezres kollektívája ne­vében megfogalmazott üdvöz­lő távirat elismeréssel szól azokról a nagyszerű célokról, amelyeket a Szovjetunió­ XI. ötéves terve jelöl meg. A Cse­pel Művek idei 60 millió ru­bel értékű szovjet exportter­vet — a munkások felajánlá­sai eredményeként is — vár­hatóan határidő előtt teljesíti. Az egyedi­­gépgyáras magyar­­szovjet tudományos együttmű­ködés keretében közösen kifej­lesztett új termékei — henger­­elői és csőgyári berendezések — első prototípusait ugyan­csak határidő előtt, április 30-ig átvehetik szovjet part­nereik. Az Április 4. Gépipari Mű­vek 3600 fős közössége szom­baton üdvözlő táviratban kö­szöntötte a kongresszust. A gyár az idén 400 millió forint értékű erőművi berendezést szállít a Szovjetunióba, s meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a jó minőségű mun­kára és a határidői­ pontos be­tartására. A Beloiannisz­ Hír­adástechnikai Gyár tatabányai gyáregységében vállalták: meggyorsítják a kétmillió da­rab jelfogó előállítását, ame­lyek a budapesti törzsgyárban szovjet exportra készülő komp­lett telefonközpontokba ke­rülnek. Az Országos Villamos Táv­vezeték Vállalat nyugat-ma­gyarországi üzemigazgatóságá­nak dolgozói az SZKP kong­resszusa alkalmából tartott összejövetelükön nagy elisme­réssel szóltak arról az értékes segítségről, amelyet a Szovjet­unió­ a hazai­ ipar energiaszük­ségletének biztosításában nyújt. A Szerszámgépipari Művek székesfehérvári köszörűgép­gyárában a­ Zalka Máté­ forgá­csoló brigád kezdeményezésé­re 56 szocialista brigád­ kap­csolódott be az SZKP XXVI. kongresszusáról indított elő­adássorozatba. A Szegedi Textilművek Bé­­ke és Ho Si Minh szocialista brigádjai táviratukban min­denekelőtt. Leonyid Brezsnyev­­nek, az enyhülési politika fely­­­­tatására, a fegyverkezés meg­fékezésére tett javaslataival kapcsolatos mély egyetértésü­ket fejtik ki. A Szegedi Ruha­gyár, valamint, a, ,Szegedi­ Szar­­ámigyár és Húskombinát munkásai leveleikben arról is beszámolnak: “minden erejük­kel azon­ vannak, hogy határ­időre és jó minőségben telje­sítsék szovjet exportszállítá­saikat. A mecseki szén­medence bá­nyászai táviratban köszöntöt­ték szovjet testvérüzemükijek, a Lvov területi cservonográdi­­szénbányászati egyesülésnek az SZKP XXVI. kongresszu­sán tanácskozó munkásküldöt­teit. Csaknem két évtizedes, baráti kapcsolat tűzi fa két bá­nyavidék dolgozóit egymás­hoz, s a fejtéseken d­ablgózó szocialista brigádok között immár hagyomány, hogy idő­közönként egymáshoz jutatva tíz-tíz napra átveszik egymás munkahelyét, így közvetlenül is megismerkednek a testvér­üzem termelési módszereivel-, Szolnok megye dolgozói is­ napról napra élénk érdeklő­déssel kísérik nyomon a Kreml Kongresszusi Palotájában el­hangzottakat. A Jászberényi Hűtőgépgyár szocialista bri­­gádvezetői e témában tartott tanácskozásukon örömmel üd­vözölték a nemzetközi életben is nagy visszhangot kiváltott új szovjet javaslatokat. A dol­gozók vállalták, hogy a szov­jet megrendelésre készülő 15 komplett áruházi berendezést a tervezettnél három nappal korábban, szeptember végéig kiszállítják. A martfűi Tisza Cipőgyár brigádjai naponta munkakez­dés előtt, tartanak rövid érté­,­kelést, a kongresszus esemé­nyeiről. A kongresszus tiszte­letére kommunista műszakot tartottak, és 35 ezer pár di­vatos lábbelit, továbbá 30 ezer pár felsőrészt készítettek el tér­­én felül, előmozdítva, hogy a tisza cipő mintegy 2,5 mil­liós idei exportjának kéthar­madát már az év első feléitől­ a szovjet megrendelőknek át­adhassák. A rákospalotai Eper és Műanyagfeldolgozó Válla­lat marcali gyárának első ne­gyedévi terve szerint 93 ezer darab táskát indítanak útra a Szovjetunióba. Az SZKP kongresszusa tiszteletére az „ütemes" szállításokban már tíznapos előretartásuk van, s a dolgozók vállalták, hogy az egész évre szóló szovjet ex­­portterv 52 százalékát június­­i végéig teljesítik. újpest Koncentrált felújítások, gazda­ságos kivitelezés Újpesten és Rákospalotán az elmúlt ötödik ötéves, terv­időszakban a tanács sikeresen teljesítette a lakóházjavítási programot. Erről számoltak be a végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén. A IV. kerület­ben az V. ötéves tervidő­szak folyamán az­ Ingatlanke­zelő Vállalat 5203 összkomfor­tos lakásbérleményt és 268 egyéb rendeltetésű bérleményt gondozott. A sikeres teljesít­ményt bizonyítja, hogy míg 1975 végén a kerületben 43,6 százalék, addig 1980. év vé­géig­ 66,6 százalék volt az összkomfortos lakások aránya. A növekedés annak köszön­hető, hogy a felújításokat kon­centrálták, gondot fordítottak a gazdaságos kivitelezésre, az átfutási idő csökkentésére, a saját tevékenységnél pedig az üzemeltetési költségek csök­kentésére. Az előirányzott programot túlteljesítették és további 100 bérlemény felújí­tására kaptak megbízást. A munkálatokra 188 millió forint állt rendelkezésre, ezzel szem­ben csak 161 millió forintot használtak­ fel. Az előirány­zott 300 bérlemény helyett 428 bérlemény került felújí­tásra. A,, karban­tartási felada­tok keretében sok üres la­kás helyreállítását végezték el.­A kivitelezés gazdaságosságát azzal érték el, hogy kizárólag tömbfelújítást,­­végeztek, mi­által a munka szervezhetőb­­bé, irányíthatóbbá, ellenőriz­hetőbbé vált. Eredményesen fejlesztették a gyorsjavító szolgálatot:­ ta­valy már 29 műhelykocsival rendelkeztek és 21 335 karban­tartási munkát végeztek. Szol­gáltatásként vállalták a lakos­ság által térítendő berendezé­si tárgyak cseréjét. * Az eredmények ellenére külső tényezők hátráltatták, vagy akadályozták több* fel­adat végrehajtását, így töb­bek között befolyásolta Újpest városközpontjának rekonst­rukciója, amelynek következ­tében az előre elfogadott cím­jegyzékből 20 épületet töröl­ni kellett. Változatlanul prob­léma a generálkivitelezések teljesítése. A házgyári techno­lógiával készült építkezések-­ nél több tervezési és kivitele-­ zési hiba jelentkezett. Például mintegy 200 lakásban állapí­­ tottak­­ meg penészedést. A műszaki ellenőrzési színvonal nem­ kielégítő. Saját kivitele­zésüknél szigorúbb követel­ményeket támasztanak a vál­lalkozóval szemben, mint ide­gen kivitelezés esetén. A vállalat a többéves ta­pasztalatok ismeretében dol­­­gozta ki a VI. ötéves terv­­épületfelújítási koncepcióját. Felülvizsgálták a korábban életveszélyesnek minősített épületeket és azokat helyez­ték előre, amelyek valóban életveszélyes állapotban van­nak, vagy • felújításuk • gazda­ságtalan lenne. A lakásállo­mány minőségi színvonalának emelése érdekében folytatják a lakások komfortfokozat-nö­velő korszerűsítését. Ebben az évben 114 ilyen korszerű­sítést állítottak a címjegyzék­be. Vizsgálták a tetőtér-be­építés és az emeletráépítés le­hetőségeit. A lakáskorszerűsí­tés 104 bérleményt érint. G. J. 3

Next