Magyar Nemzet, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

,B­ÉKÉ$,MEGYEI KÖNyve* BÉKÉSCSABA Ff.: **. .5601 - Magyar Nemzet . 991 Kórkép" a ssotgulta­tásukról Egy korosabb házaspár rendkívül előnyös lakáscse­re-ajánlatot kapott. Sokáig töprengtek, végül visszauta­sították az ajánlatot, mond­ván: nem mozdulunk innen, mert a környéken jó isme­rősünk a hentes, a patyola­­tos, a vízvezeték-szerelő. Ki tudja, megszerezhetjük-e még valaha az ismeretséggel járó előnyöket. S a csere­­partner megértette a nyo­mós érvet. Igaz, ami igaz, a jó szolgáltatás felbecsülhe­tetlen kincs. Ezer budapesti háztartás­ból a családtagok 94 száza­léka veszi igénybe a vegy­­tisztítást, 77 százalékuk a lábbelijavítást, a családok 58 százalékából jár egy vagy több személy fodrászhoz. A Központi Szolgáltatásfejlesz­tési Kutatóintézet tavaly végzett felmérésének adatai ezek, s a következők is: a háztartásoknál átlagosan kétévenként akad lakáskar­bantartási munka, évente legalább egyszer javítják az elektromos berendezéseket. A gépkocsi-tulajdonosok át­lagosan háromnegyed éven­ként viszik a járművüket a szervizbe. S hogy mennyire elégedettek ezekkel a mun­kákkal? A kérdőívkitöltés, a sta­tisztikai adatszolgáltatás ál­talában nem tartozik a csa­ládok kedvenc délutáni programjai közé, de úgy látszik, a szolgáltatások helyzetét elemző, személyes beszélgetésre is vállalkozó szakemberek kérdéseire szí­vesen válaszoltak mindenütt. Hiszen mindenkinek akad mondanivalója a rádió-tévé javításról, a meglevő vagy hiányzó cipészekről, a la­kásfestés bonyodalmairól, az autószervizekben tapasztal­ható jelenségekről. A szolgáltatóhely legyen közel a lakáshoz — ez az első számú igény, ami ter­mészetes, hiszen senkinek sincs kedve a buszon, villa­moson cipelni a mosni­, tisz­­títanivalót, a szakavatott kézre váró rádiót, magnót. De legalább ilyen fontos a szolgáltatás minősége — ezt nagyon sokan hangsúlyoz­ták a megkérdezettek közül. Figyelemre méltó, hogy leg­kevésbé azok reklamáltak, akik kisiparosok szolgálta­tásait szokták igénybe ven­ni. Azt viszont sokan szóvá tették, hogy például víz- és gázszerelést a kisiparos is nehezen vállal — az igé­nyekhez képest kevés a szakember —, s ez a munka minőségét és az árakat ked­vezőtlenül befolyásolja. Ön mivel elégedetlen? — Így hangzott egy kérdés a sok közül a felmérésben, s özönlöttek a panaszok. A vállalási határidőkkel, a fel­vevőhelyeken eltöltött vára­kozási idővel sokan nincse­nek kibékülve. Való igaz, hogy döbbenetes: a cipész­nél egy sarokreparálás tíz nap, a ruhajavítónál egy szoknya vagy nadrág fel­hajtása egy hónap! A mun­kák elhúzódására főként az építőipari javításoknál pa­naszkodnak. Feltétlenül fi­gyelemmel kell kísérni a vizsgálat keretein túlme­nően is azokat a véleménye­ket, amelyek az autójavítás­sal kapcsolatban elhangzot­tak, s a felmérést végző szakemberek szerint a meg­kérdezettek nagyon is szen­vedélyesen vetették föl. Ezek­­ a számlakiállítás hosszú időt vesz igénybe, az elszámolások ,,ködösek”, s az ügyfél egyértelműen rá­kényszerül a borravaló adá­sára. Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek fő „ellensége” az al­katrészhiány. Emiatt topo­rog, telefonál heteken át az ügyfél a szervizbe s minden bizonnyal ez is befolyásol­ja, hogy olykor-olykor nem sikerül kifogástalanul meg­javítani a készüléket. A textiltisztításnál sokan tet­ték szóvá, hogy gondatlanul kezelik a ruhaneműket, „ki­kényszerítik’­ az expressz­­mosást. Az időtényező a fod­rászhoz járók számára sem közömbös. Sokak jogos ész­revétele: olyankor, amikor a vendégek többsége ráér fri­zurát csináltatni, akkor zsú­foltak az üzletek, máskor viszont tétlenségre kárhoz­tatva várakoznak a fodrá­szok, kozmetikusok. Ez a munka- és időbeosztás nem felel meg sem a vendégek­nek, sem a dolgozóknak, va­lahogyan változtatni kelle­ne rajta. A szolgáltatások színvo­nalának fejlesztéséhez is­merni kell a jelenlegi hely­zetet, folyamatosan figye­lemmel kell kísérni a lakos­ság véleményét, reagálását — ez volt a felméréssel a kutatók célja. A szolgáltatá­sok jelentőségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ötszázmilliárd forint értékű lakossági vagyon, használati tárgy állandó karbantartá­sáról, értékének lehetőség szerinti megőrzéséről van szó. A szolgáltatások igénybe­vételének szerkezete arra utal, hogy a háztartások jö­vedelmi viszonyaiban, a la­kóterületi adottságokban, s az életkörülményekben fenn­álló társadalmi különbsége­ket a szervezett szolgáltatá­sok jelenlegi helyzete in­kább növeli, mint mérsékli. Ez a felmérés csak a fővá­rosi lakosság véleményéről ad képet, a kisebb települé­seken nyilván mások a gon­dok, s ezt is vizsgálják a szakemberek. De így is le­vonhatók általános követ­keztetések. A többi között az, hogy a szolgáltatások színvonalát leginkább a megfelelő érdekeltségű, ön­álló kis szolgáltató egységek kialakításával lehet növelni. Rácz Judit Megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa Todor Zsivkov ismertette a Központi Bizottság beszámolóját A külpolitikai helyzet­ ­ MEGDÖBBENÉST KELTETT világszerte a Ronald Reagan 1 . ellen elkövetett merénylet. A hírközlő szervek részletesen taglalják az eseményt és kitérnek arra is, hogy az Egyesült Ál­lamokban ez az eset sajnos nem példátlan, hiszen az­ országban addig már négy elnököt gyilkoltak meg. Az­­angol lapok érté­keléseiből kitűnik az a vélemény is, hogy ezek a sorozatos gyil­kosságok egy társadalom betegségének a tünetei. A The Times vezércikkében két lényeges megállapítást tesz. Egyfelől rámu­tat, hogy várhatóan megerősödik a Fehér Ház lakójának a befo­lyása, olyannyira, hogy hosszú időre elhallgatnak majd a bírá­lói. Másfelől pedig egy időre csökkenhet a hatalomért való tülekedés a vezetés csúcsain. A konzervatív Daily Express tel­jesen elavultnak és érthetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államokban mindmáig alapvető jognak számít a fegyverviselés. Olaszországban a történtek után megerősítették a NATO- támaszpontok és az amerikai diplomáciai képviseletek védel­mét. A Corriere della Sera úgy értesült, hogy „bizonyos fajta riadó előtti készültségbe” helyezték az olasz fegyveres erőket. A l’Unitá felteszi a kérdést: „Összeesküvésről vagy őrült tetté­ről van-e szó? Amerikában ugyanis nem ismeretlen sem az egyik, sem a másik.” A Ronald Reaganhez érkező üzenetek közül Leonyid Brezs­­nyev távirata megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással értesült a merényletkísérletről és határozottan elítéli ezt a bűn­tettet. Mély megdöbbenésének adott hangot 11. János Fal pápa is. AZ ÚJJAVÁLASZTÁSÁÉRT KÜZDŐ Valéry Giscard d’Es­taing ismét a televízió adta lehetőségeket használta fel, hogy a kelet-nyugati párbeszéd fenntartásának a szükségességet hangoztassa. Tulajdonképpen válasznak is tekinthető a kame­rák előtt elmondott nyilatkozata. Felelet volt azoknak, akik „gyengeséggel” vádolják és a szemére vetik, hogy tavaly június­ban Varsóban találkozott Leonyid Brezsnyevvel. A leghevesebb bírálatok e kérdésben az elnökválasztási hadjárat során Fran­cois Mitterrand, a szocialisták és Jacques Chirac, a gaulle-isták jelöltjének a részéről érték. A francia köztársasági elnök kije­lentette, megválasztása esetén továbbra is megőrzi a kapcso­latokat „a világ biztonságáért felelős hatalmakkal”. Az elnök ilyen irányú tevékenységének figyelemre méltó mozzanata, hogy fogadta az Elysée-palotában Jagielskit, a Párizsba érkezett lengyel miniszterelnök-helyettest. A megbe­széléseikről kiadott beszámoló, illetve Jagielski nyilatkozata aláhúzta, hogy a tárgyalásokon , amelyekbe előzőleg bekap­csolódott Francois­ Poncet is, igen fontos gazdasági kérdésekről volt szó, s ezek a közeli, valamint a hosszabb távú együttmű­ködés fejlesztését szolgálták. Számszerű adatokkal kifejezve Franciaország tavaly négymilliárd frank értékű hitelt és támo­gatást nyújtott Lengyelországnak. Mint arra Giscard d’Estaing a már említett interjúban is kitért, az idén előreláthatólag ha­sonló mértékben kívánják segíteni Lengyelországot. A szófiai tanácskozás első napja Szófiából jelenti az MTI. Kedden délelőtt a szófiai Nemzeti Kultúrpalotában meg­kezdődött a Bolgár Kommu­nista Párt XII. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1600 küldött vesz részt. Nagy számban vannak jelen a kom­munista és munkáspártok, a forradalmi és demokratikus szervezetek delegációi. Az MSZMP küldöttségét Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. Az SZKP delegációjának az élén Vlagyi­mir Scserbickij, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára áll. A kongresszus vezető szer­veinek — elnökségének, tit­kárságának, szerkesztő bizott­ságának és mandátumvizsgáló bizottságának — megválasztá­sa után a küldöttek egyhan­gúlag jóváhagyták a szomba­tig tartó tanácskozás napi­rendjét és ügyrendjét. A napi­rend első pontjaként Todor Zsivkov előterjesztette a Köz­ponti Bizottság beszámolóját. Elöljáróban aláhúzta: a BKP Központi Bizottsága rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt évtized eredményeit, azokat a vívmányokat, ame­lyekkel az ország a fejlett szo­cialista­­ társadalom program­jának elfogadása óta büszkél­kedhet. Elmondotta: ez alatt az idő alatt megkétszereződött a nemzeti jövedelem, a beru­házások összege 52 milliárd leva volt. Bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság a kongresszus elé terjeszti megvitatásra és jóváhagyásra az ország gazda­sági fejlesztésének irányelveit, amelyeknek a tervezetét a párttagság és a dolgozók mil­liói vitatták meg. A továbbiakban részletesen szólott a társadalmi-gazdasági fejlesztés és a BKP elkövet­kezendő feladatairól. A jövő feladatai A BKP feladatairól szólva megállapította, hogy a kong­resszus utáni időszakban a korábbinál is összetettebb fel­adatokat kell majd megolda­ni, és ehhez a propaganda és az agitáció hangnemében ko­moly változásokra lesz szük­ség. Az alapvető feladat azon­ban továbbra is a burzsoá pro­paganda, valamint a marxis­ta-leninista elmélettől és gyakorlattól való jobb- és bal­oldali elhajlások elleni kérlel­hetetlen harc marad. Mindenképpen további lépé­seket kell tenni politikai rend­szerünk káderpolitikájában. Ez olyan terület, amelyben valóban nagy sikereink van­nak — mondotta az előadó, s rámutatott: feltétlenül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pártonkívüliek közül is kiválasszunk és felkészítsünk vezető kádereket. Bulgáriában több ezer ember van, akiket világnézetük és erkölcsi beál­lítottságuk alapján pártonkí­­vü­li kommunistáknak nevez­hetünk. Közülük sokan a leg­képzettebb és a legtevéke­nyebb emberek közé tartoz­nak. Szélesebbre kell nyitni előttük az utat a vezető szer­vekbe — mondotta Zsivkov. A Bolgár Hazafias Front tevékenységével foglalkozva a szónok aláhúzta, hogy ez a társadalmi-politikai tömeg­szervezet fontos gyakorlati feladatokat old meg, jobban összekovácsolja a kommunis­tákat, a Bolgár Népi Földmű­ves Szövetség tagjait és az egész bolgár népet a párt po­litikája körül. A bonyolult nemzetközi helyzet arra kényszerít min­ket, hogy állandóan gondos­kodjunk az ország védelmi képességének megszilárdításá­ról, megteremtsük az ehhez szükséges eszközöket, növel­jük a bolgár néphadsereg harckészségét, és korszerűsít­sük a belügyi szervek tevé­kenyégét — hangsúlyozta To­dor Zsivkov. A bolgár katonák — a le­győzhetetlen szovjet hadsereg­nek és a Varsói Szerződés többi tagállamának katonáival együtt — szilárdan állnak ha­táraink, szocialista vívmá­nyaink és népünk békés mun­kája védelmében — jelentet­te ki Todor Zsivkov. A m­in/ríhe/­i légkör Bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nem­zetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kom­munista pártja — mondotta Todor Zsivkov. Aláhúzta azoknak a sikereknek a jelen­tőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek. Elmondotta, hogy az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusain kidolgo­zott békeprogramot az EKP sajátjaként fogadta el. Emlé­keztetett a Szovjetunió és más szocialista országok konkrét békekezdeményezéseire, ame­lyek pozitívan járultak hozzá a béke megszilárdításához. Rámutatott, hogy a béke kér­dése egyre inkább a népek el­ső számú gondjává válik. Felhívta a figyelmet arra: felélénkült az Egyesült Álla­mok szélsőséges köreinek te­vékenysége. Akadályokba üt­köznek a leszerelésről és az enyhülésről folytatandó tár­gyalások, nem lehet lebecsül­ni azt a kárt sem, amelyet a kínai vezetők hegemonista politikája okoz. Elítélte a valós szocializmus elleni imperialista támadáso­kat, azt a törekvést, hogy a Szovjetuniót elszigeteljék más országoktól és népektől. A tör­ténelem bebizonyította — mon­dotta —, hogy a Szovjetunió­val nem lehet az erő pozíció­jából tárgyalni. Kínáról és az ott lezajlott változásokról szólva kijelentette: üdvözölni fogunk minden pozitív válto­zást Kínában és készen állunk fejleszteni államközi kapcso­latainkat a Kínai Népköztár­­sasággal. Hiszünk a kínai nép jövőjében, abban, hogy ismét pozitív szerepet tölthet be a nemzetközi munkásmozgalom­ban. Áttérve a Bolgár Kommu­nista Párt és Bulgária külpo­litikájára, kifejtette: összes erőfeszítéseink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a vi­lágbéke megerősítésére és szo­cialista építőmunkánk kedve­ző nemzetközi feltételeinek megteremtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékenysé­gében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista orszá­gok egységének és összefor­­rottságának — mondotta. Rá­mutatott: sokoldalú fejlődé­sünk szorosan összefügg a test­vérországok sorsával. Mindent megtettünk és megteszünk po­litikai és védelmi rendsze­rünk, a Varsói Szerződés erő­sítéséért. A szocialista internaciona­lizmus elveitől vezérelve — folytatta Todor Zsivkov — testvéri szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspár­tot és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a lengyel kom­munisták pártja, a lengyel nép határozott választ ad a belső és külső reakciónak, kivezeti Lengyelországot a válságból és sikeresen építi tovább a szocializmust a Lengyel Nép­­köztársaságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sark­köve volt a testvéri kapcsola­tok minden oldalú erősítése az SZKP-val, a szovjet állam­mal, a szovjet néppel — mon­dotta a KB első titkára. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelégedés­sel állapította meg, hogy a je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzet ellenére ebben a tér­ségben viszonylagos nyugalom van. Megemlítette Bulgária el­vi és következetes politikájá­nak jelentős hozzájárulását a balkáni országok közötti kap­csolatok fejlesztéséhez. A balkáni kapcsolatok Részletesen szólt Bulgária és a balkáni országok viszo­nyáról, arról, hogy sikeresen fejlődnek a sokoldalú kapcso­latok Romániával. Jelentős si­kereket értünk el a Jugoszlá­viához fűződő kapcsolataink­ban — mondotta —, annak ellenére, hogy ez még nincs azon a színvonalon, amelyen két szomszédos szocialista or­szág viszonyának lennie kell. Következetesen dolgozunk a tartós és széles körű jószom­szédi együttműködés fejleszté­séért minden területen — fűz­te hozzá. Bulgária erőfeszítéseket tesz, hogy teljesen normalizálja kapcsolatait Albániával — je­lentette ki Todor Zsivkov, majd megelégedettségét fejez­te ki a Bulgária és Görögor­szág kapcsolataiban elért eredmények felett és hasonló­képpen szólt a jól fejlődő bol­gár—török kapcsolatokról. A Bulgária balkáni politiká­jával kapcsolatos kérdések tárgyalását befejezve a BKP KB első titkára kijelentette: országa a helsinki záróok­mány szellemében hajlandó szomszédaival olyan kétoldalú megállapodásokat kötni, ame­lyek magukban foglalnák a jószomszédi kapcsolatok kó­dexét, a területi igényekről való lemondást és azt a köte­lezettséget, hogy területüket nem engedik felhasználni a másik féllel szembeni ellensé­ges célokra. Todor Zsivkov szólt Bulgá­riának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés el­vei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő orszá­gokhoz fűződő viszonyának kedvező alakulásáról. Kifej­tette az iráni—iraki konflik­tussal kapcsolatos bolgár ál­láspontot, rámutatva, hogy be kell fejezni a háborút, a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Kifejezte Bul­

Next