Magyar Nemzet, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
gária szolidaritását a szabadságukért harcoló népekkel és támogatásáról biztosította Leonyid Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hívjanak öszsze nemzetközi értekezletet a közel-keleti válság megoldására — minden érdekelt fél részvételével. Nagyra értékelte az el nem kötelezett országok mozgalmát. Kifejtette: Bulgária teljes mértékben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a testvéri, internacionalista segítséggel, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak az afgán kormány kérésére. Scserbickij felszólalása A külföldi küldöttségek vezetői közül elsőként Vlagyimir Scserbickij szólalt fel. Bevezetőjében az ország minden kommunistájának, a Bolgár Népköztársaság valamennyi dolgozójának átadta Leonyid Brezsnyev szívélyes üdvözletét és jókívánságait. „Mély elismerést vált ki bennünk az az értékelés és támogatás, amelyre az SZKP XXVI. kongresszusának határozatai Bulgáriában találtak. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek számára drága a megbonthatatlan szovjet—bolgár barátság, mindent megtesznek azért, hogy szüntelenül erősödjék országaink együttműködése, népeink testvérisége. A szovjet emberek, országunk párt- és állami vezetése nagy figyelmet fordít a minden oldalú szovjet—bolgár együttműködés intenzív fejlesztésére” — mondotta. A továbbiakban Scserbickij arról beszélt, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa felhívta a szovjet kommunisták figyelmét: tanulmányozni és alkalmazni kell a szocialista közösség testvéri országaiban felhalmozott tapasztalatokat, köztük a bolgár agráripari egyesülések hasznos tapasztalatait is. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja a továbbiakban arról beszélt, hogy a szocialista országok alkotó munkájához békére, mégpedig tartós és megbízható békére van szükség. A 80-as évek elején a nemzetközi helyzet tovább romlott. Ennek a fejleménynek az oka az agreszszív imperialista körök azon törekvésében keresendő, hogy a kapitalizmus politikai és gazdasági nehézségeit a fegyverkezési verseny fokozása és a nemzetközi helyzet kiélezése révén küzdjék le. Ezt az imperialista irányvonalat aktívan támogatja Peking is. A kínai vezetők nyíltan szövetkeznek a legagresszívabb körökkel, ami természetesen tovább fokozza a háborús veszélyt. A szovjet küldöttség vezetője hangoztatta, hogy most, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között katonai egyensúly áll fenn, az egyensúly megbontása nélkül következetesen csökkenteni kell a fegyverzetek szintjét. Szüntelenül párbeszédet kell folytatni az összes robbanékony nemzetközi kérdésről is, mert ez az egyetlen helyes út. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke kedden este fogadta a szocialista országok testvéri kommunista és munkáspártjai küldöttségeinek vezetőit, köztük Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Todor Zsivkov a BKP Központi Bizottságának nevében köszönetet mondott azért, hogy a testvérpártok képviseltetik magukat a BKP XII. kongresszusán, és tájékoztatást adott a bulgáriai fejlett szocialista társadalom eredményeiről. A Leonyid Brezsnyev távirata Rónáld Reaganhoz Moszkvából jelenti az MTI. Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Rónáld Reaganhez. A Legfelső Tanács Elnökségének elnöke táviratában megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással értesült az Egyesült Államok elnöke ellen elkövetett merényletről. „Határozottan elítéljük ezt a bűntettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mielőbbi teljes gyógyulást kívánok önnek, elnök úr” — írja táviratában a szovjet államfő. A moszkvai rádió kedd déli első kommentárjában megállapította: a bűnös merénylethez kétségkívül hozzájárul az, hogy az Egyesült Államokban semmiféle ellenőrzés nincs a fegyverek felett. Egyetlen év alatt 11 ezer életet oltottak ki lőfegyverrel, 250 ezer bűntettet követtek el fegyverhasználattal. Ezen túl azonban kétségkívül hozzájárult ehhez a bűntetthez az a tény is, hogy az országban eddig már négy elnököt gyilkoltak meg merénylők, és több elnök ellen követtek el merényletet. A moszkvai rádió tudósítója amerikai politikai vezetők véleményét idézte, akik a terrorizmus légkörét, az országban meglevő szellemet teszik felelőssé az amerikai elnök ellen elkövetett merényletért. Rómából jelenti az MTI. II. János Pál pápa mély megdöbbenésének adott hangot és táviratban fejezte ki jókívánságait Reagan elnöknek. A Diario 16 című madridi napilap diplomáciai forrásból származó értesülése szerint ezekben a körökben valószínűnek tartják, hogy a Reagan elnök ellen elkövetett merénylet miatt elhalasztják Alexander Haig amerikai külügyminiszter április 8—9-re tervezett madridi látogatását. Tokiói MTI-hír: A Reagan ellen elkövetett merénylet azzal az „áldásos hatással” is járhat, hogy az amerikai kongresszus előrelendíti az új elnök által megkezdett külpolitikát, valamint a hazai gazdasági terveket — mondotta Gerald Ford, volt amerikai elnök tokiói nemzetközi sajtóértekezletén. Az amerikai politikus, aki Tokióban befejezett külföldi körútja során Reagan leveleit vitte a megláthaatott országok vezetőinek, a merénylet hírének vétele óta állandó kapcsolatban volt a Fehér Házzal. Miközben a japán főváros hivatalos köreiben immáron aggodalommal latolgatják a Szuzuki—Reagan csúcstalálkozó kényszerű elhalasztásának lehetőségét. Ford szerint még sor kerülhet az eredetileg május elejére kitűzött amerikai—japán tárgyalásokra. Frankfurtból jelenti az AP: Javult a dollár helyzete a nemzetközi pénzpiacokon, miután híre terjedt, hogy Reagan amerikai elnökön sikeres műtétet hajtottak végre. . A merénylet hírére mindenütt zuhanni kezdett a részvények, az értékpapírok és a dollár árfolyama, miközben az arany és más nemesfémek ára felszökött. Az amerikai tőzsdéket nyomban bezárták. Ez Lyndon Johnson volt elnök 1973-as temetése és Kennedy 1963-ban történt meggyilkolása óta nem fordult elő. A nemzetközi hírügynökségek beszámolója szerint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára „a terrorizmus értelmetlen cselekedetének" nevezte a merénylő tettét és a világszervezet nevében kinyilvánította megdöbbenését. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár „rettenetesnek” minősítette a történteket. Giscard d’Estaing francia államfő együttérzését fejezte ki Reagan elnöknek és mielőbbi gyógyulást kívánt neki. Trudeau kanadai miniszterelnök „őrült tettnek” nevezte a merényletet. (Havanna, MTI) A kubai nemzetgyűlés meghívására Havannába érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amelyet Péter János, a parlament alelnöke vezet. O (Brüsszel, MTI) Kedden reggel tanácskozásra ült össze a NATO különleges tanácskozó csoportja Lawrence Eagleburger, európai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár elnökletével. A részvevők megvizsgálják, milyen lehetőségei vannak az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújításának. (Moszkva, TASZSZ) A moszkvai városi bíróságon megkezdődött Tatjána Oszipovának, a moszkvai központi geofizikai kutatócsoport 32 éves mérnöknőjének nyilvános pere. A vád szerint Oszipova az elmúlt három évben bűntársaival együtt a szovjet államot és a társadalmi rendet rágalmazó anyagokat készített, rejtegetett és terjesztett. Miskor Nemzet Kunics zárszava a UMI* plénumán LentijeloPNM-ban felelegeltek a megállapodás hírére Varsóból jelenti az MTI: „Lengyelország katasztrofális, drámai helyzetbe jutott, amely — túlzás nélkül — nemzeti létünket veszélyezteti. A kiutat keresve, mindent meg kell tennünk, hogy saját erőnkből oldjunk meg minden konfliktust." Ezt hangsúlyozta a többi között a LEMP Központi Bizottságának kilencedik plénumán mondott zárszavában Stanislaw Kania, a KB első titkára. Mint mondta, erre megvan a lehetőség, ha a párttagság átérzi a veszélyeket, tömöríti sorait, és szembefordul mindennel, ami feszültséget okoz és a szocialista államot veszélyezteti. A párt megegyezésre törekszik a vitás kérdésekben, de a kompromisszumoknak vannak bizonyos határai — mondotta a LEMP KB első titkára. Gazdasági téren ilyen határt jelent az egyensúly megteremtésének a szempontja, politikai vonatkozásban pedig ott van a határ, ahol „a szocializmus érdekéről, a párt vezető szerepének megőrzéséről, államunk biztonságáról és arról van szó, hogy a szocialista közösség megbízható tagja maradjunk".— Egyre több tény tanúskodik arról, hogy a szocialista megújulást nagy veszélyek fenyegetik olyanok részéről, akik a szocializmus ellen lépnek fel, akik szemben állnak a néphatalommal, s a hatalom megszerzésére törnek. Ezek az erők ellenforradalmi célokat tűztek maguk elé. — Világos, hogy nem leszünk képesek kijutni a válságból, ha nem tudjuk feltartóztatni azt a veszélyes tendenciát, amely a Szolidaritás destruktív politikai erővé való átalakulása felé mutat. Ugyanakkor jóindulattal tekintünk a Szolidaritás minden szervezetére, minden aktivistájára, amennyiben a szervezet szakszervezeti tevékenységet folytat, és ebben az irányban fejleszti munkáját. Vannak olyan hangok is — folytatta Kania —, amelyek szerint a pártot a vezetéstől független alapszervezetek laza szövetségévé kellene tenni. „Nem engedhetjük meg, hogy pártunk működése szociáldemokrata irányban tolódjon el, mert ez csakis a szocializmus gyengítésére törekvő erőknek kedvezne.” Kania szólt arról is, hogy a referátum vitájában többen bírálták a Politikai Bizottságot, amiért lassan halad a különféle programok kidolgozása, nem elég operatív a munka, nem megfelelő a kapcsolattartás az alapszervezetekkel, lassú az információ áramlása. Mindebben sok igazság van — mondotta a KB első titkára, de emlékeztetett arra, hogy mind a KB titkársága, mind a Politikai Bizottság rendkívüli helyzetben dolgozik, s ez nem teremti meg a normális munka feltételeit. Ami a Politikai Bizottság tagjainak egységét illeti, Kanna elmondta, hogy vannak viták, de ezek a pártszerűség keretein belül maradnak, nem ellentétesek a szocialista megújulás irányvonalával. „Ezért szükségesnek tartom, hogy a Politikai Bizottság maradjon meg jelenlegi összetételében a következő plénumig, akkor viszont célszerű lenne kiegészíteni a PB-t” — mondotta. A további teendőkrőlszólva elmondta, hogy április második felében ismét összehívják a Központi Bizottság plénumát, s ezen a tanácskozáson előterjesztik, megvitatják a pártprogram végleges tervezetét. Hozzátette: „Abban, hogy július 20-ig sor kerül a kilencedik, rendkívüli kongresszusra, jelkép is van. Ekkor ünnepeljük ugyanis az ország felszabadulásának évfordulóját, s ennek a napnak a megválasztása kifejezésre juttatja, milyen nagy jelentőségű történelmünkben a Szovjetunióval való szövetség és fegyverbarátság" — mondotta Kania. Varsóból jelenti az MTI. A bydgoszczi vajdasági tanács elnöksége kedden ülést tartott, és jóváhagyólag tudomásul vette a kormány és a Szolidaritás képviselőinek hétfői közös nyilatkozatát, amelynek egyik fő témája a városban csaknem két hete lezajlott incidens volt. Az ülésen, amelyen Franciszek Kaminski dandártábornok, a tanács nemrég megválasztott új vezetője elnökölt, bejelentették, hogy a tanács két elnökhelyettese, Bak és Przybylski lemondott tisztségéről, és távozási szándékukat Jaruzelski miniszterelnök már jóvá is hagyta. (Az előző tanácselnökkel egyetértésben ők kértek rendőri segítséget március 19-én a tanács épületében tartózkodó Szolidaritásaktivisták eltávolítására.) A vajdasági tanács elnöksége azt is közölte, hogy a tömegtájékoztatási eszközök útján nyilvánosságra hozza azt a közleményt, amelyet még az incidens napján adtak ki a fiatal tanácstagok és a helyi Szolidaritás képviselői. A gdanski hajógyárban kedden délután megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet országos egyeztető bizottságának ülése, amelyen végleges döntést hoznak az ugyanerre a napra meghirdetett, de felfüggesztett országos általános sztrájk ügyében. A tanácskozáson, amelyen Lech Walesa elnökölt, teljes létszámban jelen van az ország valamenynyi nagyobb Szolidaritás-szervezetének elnöksége. Lengyelországban kedden mindenütt normális munka folyt, jóllehet néhány körzetben — így a wroclawi vajdaságban és magában Wroclawban — továbbra is érvényben van a sztrájkkészültség — jelentette a PAP hírügynökség. A varsói rádióban elhangzott riportok szerint a legkülönfélébb foglalkozású emberek örömmel, megkönnyebbüléssel fogadták a kormány és a Szolidaritás közötti megállapodás hírét azután, hogy — mint az egyik nyilatkozó mondta — előzőleg „már-már hisztérikus méreteket öltött a feszültség”. Ciscard d'Estaing fogadta Jagielskit Párizsból jelenti az MTI. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden az Espsée-palotában fogadta Mieczyslaw Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettest. Jagielski hétfőn érkezett a francia fővárosba és még aznap megbeszélést folytatott Francois Poncet francia külügyminiszterrel. Az Elysée-palotából távozóban Jagielski érdekes és gyümölcsöző találkozóként jellemezte a Giscard d’Estaing-nel folytatott eszmecseréjét. Fontos gazdasági kérdésekről volt szó — mondotta —, és a megbeszélések a közeli és a hoszszabb távú együttműködés fejlesztését szolgálták. A megbeszélések ismét a két ország közötti barátságról tanúskodtak. A briga miniszterelnök brnsújtban irmonlását a királynak Brüsszelből jelenti az MTI. Wilfried Martens belga miniszterelnök kedd délelőtt benyújtotta lemondását a királynak. A király fenntartotta magának a jogot, hogy elfogadja-e a kormányfő lemondását és később fog választ adni.A lemondás oka az, hogy a kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni azokban az intézkedésekben, amelyeket Martens a súlyos gazdasági helyzet orvoslására és a belga frank védelmére javasolt. A szocialista pártok, a szakszervezetek és a tőkések egyaránt ellenzik Martens gazdasági terveit. Baudouin belga király kedden délután magához kérette Martens miniszterelnököt, a parlament két házának elnökét, minden politikai párt vezetőjét, beleértve a kommunista pártot is, valamint a szakszervezetek és a gyáriparosok szövetségének vezetőit. Rámutatott arra, hogy az ország gazdasági helyzete rendkívül súlyos. A megoldás — mondotta — sok energiát és áldozatot követel. Bejelentette, hogy megkezdi tanácskozásait az új kormány megalakításáról. Szfrida, 1981. április 1. Görög földmozgások Az Akropoliszra kell tekinteni, az évezredes kövek nem mozdultak meg. A bizakodók nyilatkoznak így Görögországban, ahol az utóbbi hónapokban tetemes károkat okoztak a földrengések. A legnagyobb lökés mértéke február 24-én elérte a Richter-skála szerinti 6,6 fokot. Az epicentrumtól, a Korintoszi-öböltől északra, százával omlottak össze a házak, hozzávetőlegesen hetvenötezren maradtak fedél nélkül, az újabb rezgések pedig továbbra is riadalmat okoznak. A legkisebb jelre az utcákra rohannak az emberek, az éjszakákat a szabad tereken, sportpályákon töltik, vagy elindulnak a városokon kívüli körzetekbe, fennakadást okozva ezzel a közlekedésben. Példás gyorsaság A tragédiák és az azokról keringő történetek fokozzák a pánikhangulatot, George Ballisz miniszterelnök ezért televízióbeszédben intette meg a rémhírterjesztőket, s mérsékletet kért a sajtótól is. Azt viszont el kellett ismernie, hogy a görög szakemberekhez hasonló megállapításra jutott az a két svéd szeizmológus is, akiket Athénba hívtak, hogy a földmozgások jellegét és várható következményeit megvizsgálják. A két híresség szerint Görögország ugyan most túljutott a legrosszabb szakaszon, de a rezgések nem szűnnek meg, s a lakosságnak meg kell tanulnia e veszéllyel élni. A rendkívüli helyzet különleges intézkedéseket követel a kormánytól, s a miniszterelnöknek erről is számot kellett adnia. Az elismerhető, hogy az első földlökéskor, még tavaly, példás gyorsasággal kezdték meg a mentési munkákat, az ingyenes élelmek kiosztását, az orvosi kezelést. A rezgések ismétlődésével azonban mindinkább akadozott az ellátás, és nemcsak a pusztítás mértéke miatt. A természeti csapás mellett szembetűnő volt a hagyományos görög „csapás", a bürokrácia, amely lassította, esetenként megbénította a cselekvést. A veszélytől távolabb, a hivatalokpapírbirodalmában már akadálya támadt annak, hogy hozzáfoghassanak a helyreállításhoz és a jogosultak minél előbb megkapják a gyorssegélyeket. Az irányítási és a végrehajtási gépezet hibáiról így napjainkban legalább annyit beszélnek, mint a földmozgásokról , és véletlen egybeeséssel nemcsak Athénban, hanem Brüsszelben is. A küszöbön túl január elsejétől Görögország kék-fehér zászlója is ott lobog ugyan az Európai Gazdasági Közösség székháza előtt, a teljes tagság időpontjának a megjelölését azonban formálisnak érzik a közös piaci berkekben, s valójában a csatlakozó államban is. Noha évek óta folyt az előkészítés, a napi teendők most először bizonyítják, hogy meglehetősen idegen a nyugatiaknak a görög világ. S fordítva, Athénban is gondot okoz a másféle életritmushoz való alkalmazkodás. Brüsszelben máris sérelmezik, hogy megnövekedett a Közös Piac igazgatási hálózata, mivel jóval több tolmácsot, fordítót kell alkalmazniuk, s szerintük a nyereség nincs arányban a papír- felhasználással. Görögországban ellenben azokat az igényeket tartják túlságosan szigorúnak, amelyeket a nyugati munkaritmushoz való alkalmazkodás címén kezdenek bevezetni. Az új követelményekre hivatkozva Anthénban a fegyelem erősítését szorgalmazzák. Ennek része volna a déli pihenő megszüntetése, az ötnapos munkahét bevezetése. Az évezredes szokás, az ebéd utáni szieszta eltörlése természetesen ugyanolyan elképzelhetetlen ma még a görögöknek, mint a termelési módjuk hirtelen megváltozása. Karamanlisz elnök, aki 1962-től, a közös piaci tagság első körvonalazásától híve volt a belépésnek, a csatlakozás megvalósítását azzal üdvözölte: Görögország háromezer éves elszigeteltség után most véglegesen felzárkózott a világhoz. A tizediknek való besorolás azonban nem fedi el azt a szándékot, amely a kilenc másik, és az újonnan érkezett fejlettsége között tátong. A mezőgazdaságra épülő Görögország a hárommilliónyi kisparaszttal minden brüsszeli rekordot megdönt , s tegyük hozzá, a huszonöt százalékos infláció mutatójával is hátul kullog. Az ipari, kereskedelmi összevetésekben is messze lemarad az új tag, s azokban a bizonyos EGK-ellenérzésekben ez is kifejeződik. A nyíltabbak ki is mondják: a görög ábécével még csak megbirkóznának, ha az nem párosulna e lehangoló statisztikával. A Közös Piac tőkeerős tagjait nem buzdítja lelkesedésre az új beruházási lehetőség sem, mert Görögországot nem tartják kiemelkedően jó befektetésnek. Bár belátják, ha a jövőben nem akarják ezt a dél-európai államot teherként cipelni, akkor ösztönözni kell a nagyipar kialakítását, a szervezettebb mezőgazdasági termelést, de nem sietnek, hogy tegyenek is valamit érte. Az eddig meghatározott segélyeken kívül nem igyekeznek póthiteleket megszavazni, ezért Görögország olyan belső tagnak érezheti magát, amely átlépte ugyan a küszöböt, mégis kint van. Ezt a kettős tudatot Brüsszelben is erősítgetik azzal, hogy újabb öt évet adtak a „fölfejlődésre’’, a társak utolérésére, annak lehetőségét viszont maguk sem hiszik igazán. Az egyetlen nyereségét az EGK abban látja, hogy a csatlakozással a világ legnagyobb kereskedelmi flottáját mondhatják a magukénak — négyezer hajó felségjele a kék-fehér lobogó —, másfelől pedig a görög példa alapján esetleg halogathatják a másik két gyengén fejlett, Spanyolország és Portugália felvételét. Választási csata Ha Brüsszel a fenntartásait hangoztatja, nincs ez másként Athénban sem; a földrengéshez hasonló mozgást váltott ki a politikában a belépés ténye, s már most szinte biztosra veszik, hogy Ballisz miniszterelnökségébe kerül a „tizedik” cím elnyerése. A lényegen persze az sem fog változtatni, mivel a görög alkotmány szerint az ilyen jellegű kérdések eldöntése az államfő hatáskörébe tartozik, s Karamanlisz aligha másítja meg a szavát. Az ellenzék azonban elegendő érvet kapott az ebben az évben megtartandó általános választásokhoz, illetve ahhoz, hogy a jelenlegi kormányzást bírálva, kiszorítsa azt a hatalomból. A lehetséges fejleményeket előre látva az Új Demokrácia pártja ösztönzi a mielőbbi szavaztatásokat, s elhangzott, hogy esetleg májusra hozzák előre a november végére tervezett választásokat. Rallisz, aki Karamanlisztól vette át a párt és a kormány vezetését, időelőnyt szeretne kapni ezzel, az ország kettős megrázkódtatása azonban valószínűleg nagyobb annál, semhogy hónapokon múlna az elégedetlenség kifejezése. A megkérdezettek többsége ugyan azt vallja, hogy elvileg nem kifogásolható a nyugateurópaiak közösségéhez tartozni, a görög gazdaság azonban szerintük sem érett arra, hogy fölvegye annak a gyors tempóját. Abban az inflációs állapotban meg különösen nem, amelyben élnek, hiszen őket jobban izgatja az, hogy ismételten fölemelik az élelmiszerek árát, s bejelentetten nyolcvan százalékkal drágul az elektromos energia. A közös piaci lépés legkitartóbb ellenzője, Andreasz Papandreu, a Pánhellén Szocialista Párt vezetője, a megtartandó választások esélyes győztese tiltakozó iratban foglalta öszsze érveit. A hivatalos válasz arra az volt: „Már senki sem léptetheti ki Görögországot az EGK-ból.” Arra Papandreu sem volna képes, még miniszterelnökként sem. De ő feltehetően módosíthatná a kívülről szabott feltételeket. Zsigovits Edit (Macerata, Reuter) A Vörös Brigádok tíz állítólagos tagját kedden összesen 86 év börtönbüntetésre ítélték. Azzal vádolták őket, hogy 1977 és 1978 között több akcióban — egyebek mellett a kereszténydemokrata párt egy helyi irodája elleni támadásban — vettek részt.