Magyar Nemzet, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

gária szolidaritását a szabad­ságukért harcoló népekkel és támogatásáról biztosította Leonyid Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hívjanak ösz­­sze nemzetközi értekezletet a közel-keleti válság megoldá­sára — minden érdekelt fél részvételével. Nagyra értékel­te az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmát. Kifejtette: Bulgária teljes mértékben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a test­véri, internacionalista segít­séggel, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak az af­gán kormány kérésére. Scserbickij felszólalása A külföldi küldöttségek ve­zetői közül elsőként Vlagyi­mir Scserbickij szólalt fel. Bevezetőjében az ország minden kommunistájának, a Bolgár Népköztársaság vala­mennyi dolgozójának átadta Leonyid Brezsnyev szívélyes üdvözletét és jókívánságait. „Mély elismerést vált ki ben­nünk az az értékelés és tá­mogatás, amelyre az SZKP XXVI. kongresszusának hatá­rozatai Bulgáriában találtak. A szovjet kommunisták, a szovjet emberek számára drága a megbonthatatlan szov­jet—bolgár barátság, mindent megtesznek azért, hogy szün­telenül erősödjék országaink együttműködése, népeink test­vérisége. A szovjet emberek, országunk párt- és állami ve­zetése nagy figyelmet fordít a minden oldalú szovjet—bol­gár együttműködés intenzív fejlesztésére” — mondotta. A továbbiakban Scserbickij arról beszélt, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa felhívta a szovjet kommunisták figyel­mét: tanulmányozni és alkal­mazni kell a szocialista kö­zösség testvéri országaiban fel­halmozott tapasztalatokat, köztük a bolgár agrár­ipari egyesülések hasznos tapaszta­latait is. Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja a továb­biakban arról beszélt, hogy a szocialista országok alkotó munkájához békére, mégpedig tartós és megbízható békére van szükség. A 80-as évek elején a nemzetközi helyzet tovább romlott. Ennek a fej­leménynek az oka az agresz­­szív imperialista körök azon törekvésében keresendő, hogy a kapitalizmus politikai és gazdasági nehézségeit a fegy­verkezési verseny fokozása és a nemzetközi helyzet kiélezé­se révén küzdjék le. Ezt az imperialista irányvonalat ak­tívan támogatja Peking is. A kínai vezetők nyíltan szövet­keznek a legagresszívabb kö­rökkel, ami természetesen to­vább fokozza a háborús ve­szélyt. A szovjet küldöttség vezető­je hangoztatta, hogy most, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai között katonai egyen­súly áll fenn, az­ egyensúly megbontása nélkül következe­tesen csökkenteni kell a fegy­verzetek szintjét. Szüntelenül párbeszédet kell folytatni az összes robbanékony nemzet­közi kérdésről is, mert ez az egyetlen helyes út. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke kedden este fo­gadta a szocialista országok testvéri kommunista és mun­káspártjai küldöttségeinek ve­zetőit, köztük Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Todor Zsivkov a BKP Központi Bizottságának nevében köszönetet mondott azért, hogy a testvérpártok képviseltetik magukat a BKP XII. kongresszusán, és tájé­koztatást adott a bulgáriai fej­lett szocialista társadalom eredményeiről. A Leonyid Brezsnyev távirata Rónáld Reaganhoz Moszkvából jelenti az MTI. Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Rónáld Reaganhez. A Legfelső Tanács Elnökségének elnöke­­ táviratában megálla­pítja: a szovjet vezetés felhá­borodással értesült az Egye­sült Államok elnöke ellen el­követett merényletről. „Hatá­rozottan elítéljük ezt a bűn­tettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mielőbbi tel­jes gyógyulást kívánok ön­nek, elnök úr” — írja távira­tában a szovjet államfő. A moszkvai rádió kedd déli első kommentárjában megál­lapította: a bűnös merénylet­hez kétségkívül hozzájárul az, hogy az Egyesült Államokban semmiféle ellenőrzés nincs a fegyverek felett. Egyetlen év alatt 11 ezer életet oltottak ki lőfegyverrel, 250 ezer bűntet­tet követtek el fegyverhasz­nálattal. Ezen túl azonban két­ségkívül hozzájárult ehhez a bűntetthez az a tény is, hogy az országban eddig már négy elnököt gyilkoltak meg me­rénylők, és több elnök ellen követtek el merényletet. A moszkvai rádió tudósítója amerikai politikai vezetők vé­leményét idézte, akik a terro­rizmus légkörét, az országban meglevő szellemet teszik fe­lelőssé az amerikai elnök el­len elkövetett merényletért. Rómából jelenti az MTI. II. János Pál pápa mély megdöb­benésének adott hangot és táviratban fejezte ki jókíván­ságait Reagan elnöknek. A Diario 16 című madridi napilap diplomáciai forrásból származó értesülése szerint ezekben a körökben valószí­nűnek tartják, hogy a Reagan elnök ellen elkövetett me­rénylet miatt elhalasztják Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter április 8—9-re tervezett madridi látogatását. Tokiói MTI-hír: A Reagan ellen elkövetett merénylet az­zal az „áldásos hatással” is járhat, hogy az amerikai kongresszus előrelendíti az új elnök által megkezdett külpo­litikát, valamint a hazai gaz­dasági terveket — mondotta Gerald Ford, volt amerikai el­nök tokiói nemzetközi sajtó­­értekezletén. Az amerikai po­litikus, aki Tokióban befeje­zett külföldi körútja során Reagan leveleit vitte a meg­­láthaatott országok vezetőinek, a merénylet hírének vétele óta állandó kapcsolatban volt a Fehér Házzal. Miközben a ja­pán főváros hivatalos körei­ben immáron aggodalommal latolgatják a Szuzuki—Reagan csúcstalálkozó kényszerű elha­lasztásának lehetőségét. Ford szerint még sor kerülhet az eredetileg május elejére kitű­zött amerikai—japán tárgya­lásokra. Frankfurtból jelenti az AP: Javult a dollár helyzete a nem­zetközi pénzpiacokon, miután híre terjedt, hogy Reagan amerikai elnökön sikeres mű­tétet hajtottak végre. . A merénylet hírére min­denütt zuhanni kezdett a rész­vények, az értékpapírok és a dollár árfolyama, miközben az arany és más nemesfémek ára felszökött. Az amerikai tőzs­déket nyomban bezárták. Ez Lyndon Johnson volt elnök 1973-as temetése és Kennedy 1963-ban történt meggyilkolá­sa óta nem fordult elő. A nemzetközi hírügynöksé­gek beszámolója szerint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára „a­­ terrorizmus értelmetlen cselekedetének" nevezte a me­rénylő tettét és a világszerve­zet nevében kinyilvánítot­ta megdöbbenését. Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár „rettenetesnek” minősítet­te a történteket. Giscard d’Es­­taing francia államfő együtt­érzését fejezte ki Reagan el­nöknek és mielőbbi gyógyu­lást kívánt neki. Trudeau ka­nadai miniszterelnök „őrült tettnek” nevezte a merényle­tet.­­ (Havanna, MTI) A ku­bai nemzetgyűlés meghívására Havannába érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, ame­lyet Péter János, a parlament alelnöke vezet. O (Brüsszel, MTI) Kedden reggel tanácskozásra ült össze a NATO különleges tanácsko­zó csoportja Lawrence Eagle­­burger, európai ügyekkel fog­lalkozó amerikai külügyi ál­lamtitkár elnökletével. A rész­vevők megvizsgálják, milyen lehetőségei vannak az európai nukleáris fegyverek korlátozá­sáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújításának.­­ (Moszkva, TASZSZ) A moszkvai városi bíróságon megkezdődött Tatjána Oszi­­povának, a moszkvai központi geofizikai kutatócsoport 32 éves mérnöknőjének nyilvános pere. A vád szerint Oszipova az elmúlt három évben bűn­társaival együtt a szovjet álla­mot és a társadalmi rendet rá­galmazó anyagokat készített, rejtegetett és terjesztett. Miskor Nemzet Kunics zárszava a U­MI* plénumán Lentij­eloPNM-ban fel­­elegeltek a megállapodás hírére Varsóból jelenti az MTI: „Lengyelország katasztrofális, drámai helyzetbe jutott, amely — túlzás nélkül — nemzeti lé­tünket veszélyezteti. A kiutat keresve, mindent meg kell tennünk, hogy saját erőnkből oldjunk meg minden konflik­tust." Ezt hangsúlyozta a többi között a LEMP Központi Bi­­zottságának kilencedik plénu­mán mondott zárszavában Sta­­nislaw Kania, a KB első tit­kára. Mint mondta, erre megvan a lehetőség, ha a párttagság átérzi a veszélyeket, tömöríti sorait, és szembefordul min­dennel, ami feszültséget okoz és a szocialista államot veszé­lyezteti. A párt megegyezésre törek­szik a vitás kérdésekben, de a kompromisszumoknak van­nak bizonyos határai — mon­dotta a LEMP KB első titká­ra. Gazdasági téren ilyen ha­tárt jelent az egyensúly meg­teremtésének a szempontja, politikai vonatkozásban pedig ott van a határ, ahol „a szo­cializmus érdekéről, a párt ve­zető szerepének megőrzéséről, államunk biztonságáról és ar­ról van szó, hogy a szocialista közösség megbízható tagja maradjunk".­­— Egyre több tény tanús­kodik arról, hogy a szocialista megújulást nagy veszélyek fe­nyegetik olyanok részéről, akik a szocializmus ellen lép­nek fel, akik szemben állnak a néphatalommal, s a hatalom megszerzésére törnek. Ezek az erők ellenforradalmi célokat tűztek maguk elé. — Világos, hogy nem le­szünk képesek kijutni a vál­ságból, ha nem tudjuk feltar­tóztatni azt a veszélyes ten­denciát, amely a Szolidaritás destruktív politikai erővé való átalakulása felé mutat. Ugyan­akkor jóindulattal tekintünk a Szolidaritás minden szerveze­tére, minden aktivistájára, amennyiben a szervezet szak­­szervezeti tevékenységet foly­tat, és ebben az irányban fej­leszti munkáját. Vannak olyan hangok is — folytatta Kania —, amelyek szerint a pártot a vezetéstől független alapszervezetek laza szövetségévé kellene tenni. „Nem engedhetjük meg, hogy pártunk működése szociálde­mokrata irányban tolódjon el, mert ez csakis a szocializmus gyengítésére törekvő erőknek kedvezne.” Kania szólt arról is, hogy a referátum vitájában többen bírálták a Politikai Bizottsá­got, amiért lassan halad a különféle programok kidolgo­zása, nem elég operatív a munka, nem megfelelő a kap­csolattartás az alapszerveze­tekkel, lassú az információ áramlása. Mindebben sok igazság van — mondotta a KB első titkára, de emlékeztetett arra, hogy mind a KB titkár­sága, mind a Politikai Bizott­ság rendkívüli helyzetben dol­gozik, s ez nem teremti meg a normális munka feltételeit. Ami a Politikai Bizottság tag­jainak egységét illeti, Kanna elmondta, hogy vannak viták, de ezek a pártszerűség kere­tein belül maradnak, nem el­lentétesek a szocialista meg­újulás irányvonalával. „Ezért szükségesnek tartom, hogy a Politikai Bizottság maradjon meg jelenlegi összetételében a következő plénumig, akkor vi­szont célszerű lenne kiegészí­teni a PB-t” — mondotta. A további teendőkről­­szól­va elmondta, hogy április má­sodik felében ismét összehív­ják a Központi Bizottság plé­numát, s ezen a tanácskozá­son előterjesztik, megvitatják a pártprogram végleges terve­zetét. Hozzátette: „Abban, hogy július 20-ig sor kerül a kilencedik, rendkívüli kong­resszusra, jelkép is van. Ekkor ünnepeljük ugyanis az ország felszabadulásának évforduló­ját, s ennek a napnak a meg­választása kifejezésre juttat­ja, milyen nagy jelentőségű történelmünkben a Szovjet­unióval való szövetség és fegy­verbarátság" — mondotta Ka­nia. Varsóból jelenti az MTI. A bydgoszczi vajdasági tanács elnöksége kedden ülést tar­tott, és jóváhagyólag tudomá­sul vette a kormány és a Szo­lidaritás képviselőinek hétfői közös nyilatkozatát, amelynek egyik fő témája a városban csaknem két hete lezajlott in­cidens volt. Az ülésen, ame­lyen Franciszek Kaminski dandártábornok, a tanács nemrég megválasztott új ve­zetője elnökölt, bejelentették, hogy a tanács két elnökhe­lyettese, Bak és Przybylski lemondott tisztségéről, és tá­vozási szándékukat Jaruzelski miniszterelnök már jóvá is hagyta. (Az előző tanácsel­nökkel egyetértésben ők kér­tek rendőri segítséget már­cius 19-én a tanács épületé­ben tartózkodó Szolidaritás­­aktivisták eltávolítására.) A vajdasági tanács elnöksé­ge azt is közölte, hogy a tö­megtájékoztatási eszközök út­ján nyilvánosságra hozza azt a közleményt, amelyet még az incidens napján adtak ki a fiatal tanácstagok és a helyi Szolidaritás képviselői. A gdanski hajógyárban ked­den délután megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet or­szágos egyeztető bizottságának ülése, amelyen végleges dön­tést hoznak az ugyanerre a napra meghirdetett, de fel­függesztett országos általános sztrájk ügyében. A tanácsko­záson, amelyen Lech Walesa elnökölt, teljes létszámban je­len van az ország valameny­­nyi nagyobb Szolidaritás-szer­vezetének elnöksége. Lengyelországban kedden mindenütt normális munka folyt, jóllehet néhány körzet­ben — így a wroclawi vajda­ságban és magában Wroclaw­­ban — továbbra is érvényben van a sztrájkkészültség — je­lentette a PAP hírügynökség. A varsói rádióban elhangzott riportok szerint a legkülönfé­lébb foglalkozású emberek örömmel, megkönnyebbüléssel fogadták a kormány és a Szo­lidaritás közötti megállapodás hírét azután, hogy — mint az egyik nyilatkozó mondta — előzőleg „már-már hisztérikus méreteket öltött a feszültség”. C­iscard d­'Estaing fogadta Jagielskit Párizsból jelenti az MTI. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden az Espsée-palotában fogadta Mie­­czyslaw Jagielski lengyel mi­niszterelnök-helyettest. Jagiel­­ski hétfőn érkezett a francia fővárosba és még aznap meg­beszélést folytatott Francois­ Poncet francia külügyminisz­terrel. Az Elysée-palotából távozó­ban Jagielski érdekes és gyü­mölcsöző találkozóként jelle­mezte a Giscard d’Estaing-nel folytatott eszmecseréjét. Fon­tos gazdasági kérdésekről volt szó — mondotta —, és a meg­beszélések a közeli és a hosz­­szabb távú együttműködés fejlesztését szolgálták. A meg­beszélések ismét a két ország közötti barátságról tanúskod­tak. A briga miniszterelnök brnsújtb­an irmon­lását a királynak Brüsszelből jelenti az MTI. Wilfried Martens belga mi­niszterelnök kedd délelőtt be­nyújtotta lemondását a ki­rálynak. A király fenntartotta magának a jogot, hogy elfo­gadja-e a kormányfő lemon­dását és később fog választ adni.­A lemondás oka az, hogy a kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni azokban az intézkedésekben, amelyeket Martens a súlyos gazdasági helyzet or­voslására és a belga frank védelmére javasolt. A szocialista pártok, a szakszer­vezetek és a tőkések egyaránt ellenzik Martens gazdasági terveit. Baudouin belga király ked­den délután magához kérette Martens miniszterelnököt, a parlament két házának elnö­két, minden politikai párt ve­zetőjét, beleértve a kommu­nista pártot is, valamint a szakszervezetek és a gyáripa­rosok szövetségének vezetőit. Rámutatott arra, hogy az or­szág gazdasági helyzete rend­kívül súlyos. A megoldás — mondotta — sok energiát és áldozatot követel. Bejelentette, hogy megkezdi tanácskozásait az új kormány megalakításá­ról. Szfrida, 1981. április 1. Görög földmozgások Az Akropoliszra kell tekin­teni, az évezredes kövek nem mozdultak meg. A bizakodók nyilatkoznak így Görögország­ban, ahol az utóbbi hónapok­ban tetemes károkat okoztak a földrengések. A legnagyobb lökés mértéke február 24-én elérte a Richter-skála szerinti 6,6 fokot. Az epicentrumtól, a Korintoszi-öböltől északra, szá­zával omlottak össze a házak, hozzávetőlegesen hetvenötez­ren maradtak fedél nélkül, az újabb rezgések pedig tovább­ra is riadalmat okoznak. A legkisebb jelre az utcákra ro­hannak az emberek, az éjsza­kákat a szabad tereken, sport­pályákon töltik, vagy elindul­nak a városokon kívüli körze­tekbe, fennakadást okozva ez­zel a közlekedésben. Példás gyorsaság A tragédiák és az azokról keringő történetek fokozzák a pánikhangulatot, George Bal­­lisz miniszterelnök ezért tele­­vízióbeszédben intette meg a rémhírterjesztőket, s mérsék­letet kért a sajtótól is. Azt vi­szont el kellett ismernie, hogy a görög szakemberekhez ha­sonló megállapításra jutott az a két svéd szeizmológus is, akiket Athénba hívtak, hogy a földmozgások jellegét és várható következményeit meg­vizsgálják. A két híresség sze­rint Görögország ugyan most túljutott a legrosszabb szaka­szon, de a rezgések nem szűn­nek meg, s a lakosságnak meg kell tanulnia e veszéllyel élni. A rendkívüli helyzet külön­leges intézkedéseket követel a kormánytól, s a miniszterel­nöknek erről is számot kellett adnia. Az elismerhető, hogy az első földlökéskor, még tavaly, példás gyorsasággal kezdték meg a mentési munkákat, az ingyenes élelmek kiosztását, az orvosi kezelést. A rezgések ismétlődésével azonban mind­inkább akadozott az ellátás, és nemcsak a pusztítás mértéke miatt. A természeti csapás mellett szembetűnő volt a ha­gyományos görög „csapás", a bürokrácia, amely lassította, esetenként megbénította a cse­lekvést. A veszélytől távolabb, a hivatalok­­papír­birodalmá­­ban már akadálya támadt an­nak, hogy hozzáfoghassanak a helyreállításhoz és a jogosul­tak minél előbb megkapják a gyorssegélyeket. Az irányítási és a végrehajtási gépezet hi­báiról így napjainkban leg­alább annyit beszélnek, mint a földmozgásokról , és vélet­len egybeeséssel nemcsak Athénban, hanem Brüsszelben is. A küszöbön túl január elsejétől Görögország kék-fehér zászlója is ott lobog ugyan az Európai Gazdasági Közösség székháza előtt, a tel­jes tagság időpontjának a megjelölését azonban formá­lisnak érzik a közös piaci ber­kekben, s valójában a csatla­kozó államban is. Noha évek óta folyt az előkészítés, a na­pi teendők most először bizo­nyítják, hogy meglehetősen idegen a nyugatiaknak a gö­rög világ. S fordítva, Athén­ban is gondot okoz a másféle életritmushoz való alkalmaz­kodás. Brüsszelben máris sé­relmezik, hogy megnöveke­dett a Közös Piac igazgatási hálózata, mivel jóval több tol­mácsot, fordítót kell alkal­mazniuk, s szerintük a nyere­ség nincs arányban a papír- felhasználással. Görögország­ban ellenben azokat az igénye­ket tartják­ túlságosan szigorú­nak, amelyeket a nyugati munkaritmushoz való alkal­mazkodás címén kezdenek be­vezetni. Az új követelményekre hi­vatkozva Anthénban a fegye­lem erősítését szorgalmazzák. Ennek része volna a déli pi­henő megszüntetése, az ötna­pos munkahét bevezetése. Az évezredes szokás, az ebéd utá­ni szieszta eltörlése természe­tesen ugyanolyan elképzelhe­tetlen ma még a­ görögöknek, mint a termelési módjuk hir­telen megváltozása. Karaman­­lisz elnök, aki 1962-től, a kö­zös piaci tagság első körvona­lazásától híve volt a belépés­nek, a csatlakozás megvalósí­tását azzal üdvözölte: Görög­ország háromezer éves elszi­geteltség után most véglege­sen felzárkózott a világhoz. A tizediknek való besorolás azonban nem fedi el azt a szándékot, amely a kilenc má­sik, és az újonnan érkezett fejlettsége között tátong. A mezőgazdaságra épülő Görög­ország a hárommilliónyi kis­­paraszttal minden brüsszeli rekordot megdönt , s tegyük hozzá, a huszonöt százalékos infláció mutatójával is hátul kullog. Az ipari, kereskedelmi összevetésekben is messze le­marad az új tag, s azokban a bizonyos EGK-ellenérzésekben ez is kifejeződik. A nyíltabbak ki is mondják: a görög ábécé­vel még csak megbirkóznának, ha az nem párosulna e lehan­goló statisztikával. A Közös Piac tőkeerős tag­jait nem buzdítja lelkesedés­re az új beruházási lehetőség sem, mert Görögországot nem tartják kiemelkedően jó be­fektetésnek. Bár belátják, ha a jövőben nem akarják ezt a dél-európai államot teherként cipelni, akkor ösztönözni kell a nagyipar kialakítását, a szervezettebb mezőgazdasági termelést, de nem sietnek, hogy tegyenek is valamit ér­te. Az eddig meghatározott se­gélyeken kívül nem igyekez­nek póthiteleket megszavazni, ezért Görögország olyan belső tagnak érezheti magát, amely átlépte ugyan a küszöböt, mégis kint van. Ezt a kettős tudatot Brüsszelben is erősít­­getik azzal, hogy újabb öt évet adtak a „fölfejlődésre’’, a társak utolérésére, annak le­hetőségét viszont maguk sem hiszik igazán. Az egyetlen nyereségét az EGK abban lát­ja, hogy a csatlakozással a vi­lág legnagyobb kereskedelmi flottáját mondhatják a magu­kénak — négyezer hajó fel­ségjele a kék-fehér lobogó —, másfelől pedig a görög példa alapján esetleg halogathatják a másik két gyengén fejlett, Spanyolország és Portugália felvételét. Választási csata Ha Brüsszel a fenntartásait hangoztatja, nincs ez másként Athénban sem; a földrengés­hez hasonló mozgást váltott ki a politikában a belépés ténye, s már most szinte biztosra ve­szik, hogy Ballisz miniszterel­nökségébe kerül a „tizedik” cím elnyerése. A lényegen persze az sem fog változtatni, mivel a görög alkotmány sze­rint az ilyen jellegű kérdések eldöntése az államfő hatáskö­rébe tartozik, s Karamanlisz aligha másítja meg a szavát. Az ellenzék azonban elegendő érvet kapott az ebben az év­ben megtartandó általános vá­lasztásokhoz, illetve ahhoz, hogy a jelenlegi kormányzást bírálva, kiszorítsa azt a hata­lomból. A lehetséges fejlemé­nyeket előre látva az Új De­mokrácia pártja ösztönzi a mielőbbi szavaztatásokat, s elhangzott, hogy esetleg má­jusra hozzák előre a november végére tervezett választásokat. Rallisz, aki Karamanlisztól vette át a párt és a kormány vezetését, időelőnyt szeretne kapni ezzel, az ország kettős megrázkódtatása azonban va­lószínűleg nagyobb annál, semhogy hónapokon múlna az elégedetlenség kifejezése. A megkérdezettek többsége ugyan azt vallja, hogy elvileg nem kifogásolható a nyugat­­európaiak közösségéhez tar­tozni, a görög gazdaság azon­ban szerintük sem érett arra, hogy fölvegye annak a gyors tempóját. Abban az inflációs állapotban meg különösen nem, amelyben élnek, hiszen őket jobban izgatja az, hogy ismételten fölemelik az élel­miszerek árát, s bejelentetten nyolcvan százalékkal drágul az elektromos energia. A kö­zös piaci lépés legkitartóbb ellenzője, Andreasz Papand­reu, a Pánhellén Szocialista Párt vezetője, a megtartandó választások esélyes győztese tiltakozó iratban foglalta ösz­­sze érveit. A hivatalos válasz arra az volt: „Már senki sem léptetheti ki Görögországot az EGK-ból.” Arra Papandreu sem volna képes, még minisz­terelnökként sem. De ő felte­hetően módosíthatná a kívül­ről szabott feltételeket. Zsigovits Edit ­­ (Macerata, Reuter) A Vö­rös Brigádok tíz állítólagos tagját kedden összesen 86 év börtönbüntetésre ítélték. Azzal vádolták őket, hogy 1977 és 1978 között több akcióban — egyebek mellett a keresztény­­demokrata párt egy helyi iro­dája elleni támadásban — vet­tek részt.

Next