Magyar Nemzet, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
, S BÖCÉS MEGYEI KÖNYVTÁR BÉKÉSCSABA Pf.: St. - v 1,80 forint MÁJUST ^©10^ ^ ^ E"" A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • /Immmkm ünnepe Sólyom Ferenc rádió-tévé beszéde Sólyom Ferenc, a SZOT titkára csütörtökön a rádióban és a televízióban ünnepi beszédet mondott, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte hazánk minden dolgozóját, szocialista társadalmunk építőit és védelmezőit, majd így folytatta: Több mint kilenc évtizede ünnepük meg a dolgozók az egész világon május elsejét. Van, ahol lenyűgöző demonstrációval, vidám majálissal, van, ahol csupán néhány szál virággal, zöldülő faággal díszítve gépeiket, van, ahol csak ökölbe szorított kézzel, de ezen a napon a nemzetközi munkásosztály legtöbb tagja fokozottabban érzi összetartozását, és igyekszik kifejezni szolidaritását. Mindenki őriz egy-egy szép május elsejei emléket. A régiek ilyenkor a tiltott május elsejéket is felidézik. Sokak számára talán a legszebb emlék az első szabad felvonulás marad, amikor a természet ébredésével együtt új élet kezdett sarjadni a romokon. Május első napja elsősorban a munka ünneplét, jelenti, mert azzá formáltuk a három és fél évtizedben. Ezen a napon a munkát ünnepeljük, amely az élet forrása. A dolgozó, az alkotó embereket köszöntjük, akik anyagi és szellemi javainkat előteremtik és gyarapítják. Csak egy pillanatra gondoljuk végig: mennyi munka, valamennyiünk közös erőfeszítése kellett, amíg eljutottunk fejlődésünk mai színvonalához. Örömmel és büszkeséggel mondhatjuk el a világnak: mindez a mi munkánk gyümölcse, szabad, kizsákmányolás nélküli társadalmunk nagyszerű eredménye! Minden, amitől szebb, gazdagabb, értelmesebb lett életünk a hatékony, a tisztességes, a kötelességét teljesítő emberi munkából fakad. Ez a legfontosabb, amit tudni és tanítani kell, hogy mindenki, felnőtt és gyerek tisztelje a munkát s megvesse a munkátlanságot. Mindenki számára kötelező az írott törvény, a mi társadalmunkban a végzett munka az értékmérő, ez jelöli ki az ember helyét a többiek között. Akik pedig nem veszik komolyan munkájukat, a restek, a felelőtlenek, legyenek kárvallottai annak. Ezt az egész nép érdeke, de a jól, tisztességgel dolgozók nagy többségének igazságérzete is megkívánja. S ha holnap ünnepelünk is, de meg nem állunk, utána folytatjuk tovább, mert a jelenlegi fejlődési színvonalnál többet és jobbat akarunk. Erősítenünk kell gazdaságunk alapjait, valóra kell váltanunk közös céljainkat, mindazt, amit pártunk XII. kongresszusa határozatában megfogalmazott. Vívmányaink megőrzése, elért eredményeink megszilárdítása és a későbbi gyorsabb ütemű fejlődés feltételeinek megalapozása, ez a fő feladat. Ennek legfontosabb feltétele: a céljainkba vetett hit, a politikánk iránti bizalom, a belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozottsága, amely reális valóság. Ezért számítunk és számíthatunk a dolgozó emberekre szocialista vívmányaink megőrzésében, a továbbfejlődést megalapozó program végrehajtásában. Ki-ki saját munkaterületén a legjobb tudásával és akarásával végezze dolgát, tegye munkáját nap mint nap jobbá, hasznosabbá. Ahhoz, hogy itthon nyugodtan dolgozhassunk, megvalósíthassuk nemzeti programunkat, a szocializmus építését, számolnunk kell az életünket befolyásoló külső feltételekkel is. Van mit féltenünk, vád mit megőriznünk. Ezért kísérjük figyelemmel és aggodalommal, hogy az imperialisták ma újból feszültté akarják tenni a légkört, háborús uszításokkal fenyegetőznek. Esztelen fegyverkezésük veszélybe sodorhatja a világot. Csak az őrültek akarhatják a háborút. Ezek az emberek feladják emberi mivoltukat. A béke minden becsületes embernek, függetlenül attól, hogy a Föld mely részén él, a legdrágább és legféltettebb kincse. A békébe vetett hitünk és szocialista építőmunkánk egy tőről fakad. És ezért a mi leghatásosabb harci eszközünk a békéért való küzdelem és a hatékony munka, így válik május elseje a béke harcos ünnepévé, a békemozgalom nemes seregszemléjévé is. A világ népei békés életet akarnak. A haladó gondolkodású, a békét akaró emberek szerte a világon ezért értékelik és kísérik figyelemmel, sőt félő aggodalommal a Szovjetunió és a szocialista országok békejavaslatait, erőfeszítéseit az egész világ békéjéért. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán meghirdetett, az enyhülést szolgáló konkrét javaslatok ismét tanújelét adták a Szovjetunió békeakaratának. E javaslatok alapot adnak a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért az imperializmus ellen küzdő minden erőnek. A Szovjetunió és a szocialista országok népeit örömmel, büszkeséggel és felelősséggel tölti el az a tudat, hogy országainkra növekvő rokonszenvvel tekintenek a világ dolgozói. Mi vállaljuk és végezzük a reánk háruló feladatokat, barátaink és elvtársaink bízhatnak bennünk és számíthatnak ránk. Az idei május elsejei felvonulások, a vidám majálisok adjanak új erőt, lendületet holnapi munkánkhoz! Barátainkkal, szövetségeseinkkel együtt szilárdan haladunk tovább a megkezdett és további eredményeket biztosító úton. Békéltető tárgyalások Libanonban A külpolitikai helyzet MILYEN HÁBORÚ zajlik Libanonban — teszi föl a furcsának tűnő kérdést a londoni The Economist —, saját csatájukat vívják-e a bejrútiak, avagy „mások nevében” lőnek egymásra. Mint a hírügynökségi jelentésekből is kitűnik, a kérdésfeltevés csak annyiban indokolt, hogy a maronita jobboldal és a mohamedán baloldali erők küzdelme az egész térség nyugalmát is veszélyezteti. Délen és az ország középső részein levő enklávéban a jobboldaliak igyekeznek tartani pozícióikat, hatékony izraeli támogatásra számítva. Mi több, számos elemző úgy vélekedik, hogy Menanem Begin azért foglal oly élénken állást a libanoni „keresztények” mellett, mert a közelgő választásokon így remél több szavazatot az izraeli állampolgároktól. Az előbb említett két körzeten kívül nagyrészt az arab békefenntartó erők szíriai egységei ellenőrzik a katonai fontosságú helyeket. Baloldali és palesztin körökben nagy nyugtalanságot váltott ki az a terv, hogy a délen és a középső részeken elhelyezkedő jobboldali mozgalmak egy átkaroló hadművelettel egyesíteni próbálják erőiket. Ez az elgondolás széles körű, súlyos következményekkel járó közvetlen szíriai—izraeli összecsapás lehetőségét idézi fel. A folyamatban levő békéltető tárgyalások talán csökkentik a feszültséget. Khaddam szír külügyminiszter Asszad elnöknek beszámolt bejrúti eszmecseréiről, s a jelentések úgy tudják, hogy hamarosan visszatér a libanoni fővárosba. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozásokat Szárkisz elnök irányítja, ily módon is válaszolva mindazoknak, akik Damaszkuszt libanoni szerepe miatt különféle vádakkal illetik. Foglalkoznak a válsággal Washingtonban is, de az illetékesek nem részletezték, hogy mit értenek „mérsékleten”, csupán azt állították, hogy a világpolitikai csúcsokról ebbe az irányba kellene befolyásolni a szemben álló feleket. A SZOVJET SAJTÓ a Reagan-kormányzat első száz napjának mérlegét megvonva átfogó elemzéseket közölt a nemzetközi helyzetről. Ezek az értékelések, miként a TASZSZ szemleírója is, nem térnek el a korábbi gondolatjzenetektől: megállapítják tényszerűen, hogy a washingtoni megnyilatkozások és a kormányzat gyakorlati tettei nem tartalmazott konstruktív elemeket, de a bírálatok nyitva hagyják a kibontakozás lehetőségét. A szovjet távirati iroda hírmagyarázója ezt úgy fogalmazta meg, az amerikai politika irányítói remélhetően felismerik, hogy a jelenlegi vonalvezetésnek nincsenek távlatai és reálisabban közelítik meg a kérdéseket. AzÚjvilágban elhangzó egy-két nyilatkozat teljes mértékben alátámasztja a TASZSZ higgadtan elemző hangvételét. Az európai ügyek intézésével megbízott külügyi államtitkár például aránylag derűlátóan nyilatkozott a kelet-nyugati kapcsolatok jövőjéről, ezt a véleményét a lengyelországi helyzet alakulásával is alátámasztva. Eagleburger felfogására talán hatottak a nyugat-európai szövetségesek, akik szinte szünet nélkül sürgetik a fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatását. Ilyen értelemben méltatta a szovjet békejavaslatokat, a bizalomerősítő intézkedéseket a finn külügyminiszter és mondotta fontosnak, hogy a madridi tanácskozás eredményesen záruljon. Ugyancsak az enyhülés megőrzésére szólítottak föl a Szocialista Internacionálé pártjai, több állásfoglalásban is. Meese, a Fehér Ház főtanácsadója nem föltétlenül e nyilatkozatok hatására beszélt viszonylag derűlátóan egy szovjet- amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről — szerinte erre akár még az idén is sor kerülhet. Nyilván a nemzetközi fejlemények és még sokkal inkább az amerikai belső erők küzdelmei szabják meg, hogy Washington végül is mikor és milyen formában válaszol a szovjet javaslatokra, miként alakítja véleményét a kelet-nyugati kapcsolatokról. Szárkisz irányítja a mellbeszéléseket Bejrútból jelenti az MTI. Asszad szíriai elnök megelégedéssel nyugtázta Khaddam külügyminiszter bejrúti tárgyalásainak eredményeit s felhatalmazta őt, hogy folytassa erőfeszítéseit a libanoni belpolitikai válság megoldására. Khaddam előreláthatólag vasárnap visszatér Bejrútba, s akkor már egy részletes munkaokmány, rendezési terv birtokában kezdődik meg a tárgyalások következő szakasza. Biztató előjel, hogy valamenynyi érdekelt fél készségét fejezte ki a hetedik évébe lépett libanoni polgárháborús konfliktus békés megoldására, a nemzeti kiegyezésre. A mélyreható politikai ellentétek tisztázása előtt mind Bejrútban, mind Zahre térségében átfogó intézkedéseket tesznek a tűzszünet, a közbiztonság megszilárdítására. Khaddam kijelentette, hogy a megbékélési tárgyalások Szárkisz elnök irányításával folytatódnak, az ő személyes szerepe a részvételre a hozzájárulásra korlátozódik. Jelezte, hogy egy későbbi szakaszban, a szemben álló libanoni felek kiegyezését követően szükségszerűen napirendre tűzik a libanoni—palesztin kapcsolatok kérdését, nevezetesen annak a rendellenes viszonynak a normalizálását, amely egyes libanoni frakciók és a palesztin ellenállási mozgalom között áll fenn és amely akadályozza az egységes és hatékony fellépést a közös ellenséggel, Izraellel szemben. Közben Dzsallud őrnagy, a líbiai legfelsőbb tervezési tanács vezetője — Kadhafi ezredes megbízásából — közölte Asszad Szíriai elnökkel, hogy országa minden lehetséges eszközt Szíria rendelkezésére bocsát az izraeli fenyegetéssel szemben, amelyen belga, magyar, olasz, holland és lengyel közéleti személyek, parlamenti képviselők vettek részt. A sajtókonferencián ismertették egy európai biztonsági övezet kialakításának tervét. A terv szerint az övezet 30 állam területére terjedne ki, ezeknek összlakossága meghaladja a 400 milliót. A kezdeményezés — mutatott rá de Smael — a keleti és nyugati államok között az elmúlt másfél évben létrejött kapcsolatfelvételek és tárgyalások eredménye. Ezek a konzultációk megmutatták, hogy minden érdekelt fél tisztában van a nukleáris katasztrófa veszélyével, amely Európában a lehetséges „katonai tevékenység’ színteréül szolgáló államokat fenyegeti. Tervünknek az a célja, hogy „a katonai tevékenység területét” biztonsági övezetté változtassa, lépésről lépésre elérjük a külföldi nukleáris és hagyományos fegyverek kivonását Európából — mondotta de Smael. A sajtókonferencia részvevői sürgették a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről szóló szovjet—amerikai tárgyalások mielőbbi folytatását, állást foglaltak az új típusú nukleáris rakéták európai telepítésével szemben. A magyar küldöttség része„Cgyár ? ...Kölphisukaímű folyóirat 10 szerkesztője, valamint Nagy Gyula, az Evangélikus Teológiai Akadémia tanára, az európai egyházak konferenciája tanulmányi osztályának vezetője szólalt fel. Európai közéleti személyiségek biztonsági övezet létrehozását javasolják Brüsszelből jelenti az MTI. Az európai népeknek nem elég felismerniük a földrészen kirobbanó nukleáris konfliktus veszélyét, hanem konkrét lépéseket kell tenniük a bizalom és az enyhülés légkörének helyreállítása érdekében. Ezt mondotta Albert de Smael ismert belga közéleti személyiség azon a brüsszeli sajtókonferencián. A Szocialista Internacionálé felhívása Ide kapcsolódik a DPA és AFP bonni jelentése. A Szocialista Internacionálé május 1. alkalmából felszántotta a világ népeit és kormányait, hogy küzdjenek a leszerelésért, a békéért és a haladásért. A szerdán Bonnban nyilvánosságra hozott felhívás, amelyet Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke írt alá, „mindenkihez szól, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül”, és hangsúlyozza, hogy mindenkinek részt kell vennie a leszerelésért, a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért kifejtett erőfeszítésekben. Hasonlóképpen foglaltak állást szerdán Amszterdamban mintegy 30 ország — a Szocialista Internacionáléban tömörült — szocialista és szociáldemokrata pártjainak vezetői évi értekezletükön. Követelték, hogy ,.azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, a közepes hatótávolságú nukleáris rakétarendszerek korlátozásáról”. Egy kérdésben azonban nincs nézeteltérés a tanácskozás részvevői között, és ez az, hogy „nincs vesztegetni való idő, a tárgyalásokat előfeltételek nélkül meg kell kezdeni” ,— jelentette ki Joop den Twl. Ismeretes, hogy az Fcvasült Államok elvéd kérdésektől, például Afganisztán vami Lengyelország ügyétől akarta függővé tenni a tárgyaláséi megkezdését. Joop den TWl javasolta, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei dolgozzanak ki Washingtontól független álláspontot a fegyverzetkorlátozás ügyében. Az amszterdami értekezlet másik témáig Salvador volt. A részvevők meghallgatták Wischnewskinek, a nyugatné