Magyar Nemzet, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

Kedd, 1981. június 2. Új magyar nagykövet Jugoszláviában Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Simon Pált, ha­zánknak a Jugoszláv Szocialis­­ta Szövetségi Köztársaságba ak­kreditált rendkívüli és meg­fo­talmazott nagykövetét, aki elutazott állomáshelyére. Bircsi- látogatás Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Auguste Geisert, Svájc rend­kívüli és­­ meghatalmazott nagykövetét, aki végleg eluta­zott Budapestről. Dr. Szennay András kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szennay Andrásnak, a pannonhalmi bencés rend főapátjának az állam és a katolikus­ egyház együttműködésének fejleszté­se, valamint a bencés rend társadalmi beilleszkedése te­rén végzett kimagasló tevé­kenysége elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke. Budapesti pártküldöttség utazott Prágába Király Andrásnénak, a bu­dapesti pártbizottság titkárá­nak vezetésével budapesti pártküldöttség utazott Prágá­ba. A delegáció, amely a CSKP prágai bizottsága meg­hívására utazott a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság fővárosába, tanulmányozza a CSKP XVI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtását, az ideológiai és kulturális mun­ka tapasztalatait. A küldött­ség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Václav Moravec, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete. Új betegbeutalási rendszer Budapesten Június 1-én hatályba lépett a fővárosban az az egészség­ügyi miniszteri utasítás, amelynek célja, hogy szerve­zettebbé tegye a lakosság gyógyító-megelőző ellátását, tovább javítsa az alap-, a já­róbeteg- és a fekvőbeteg-ellá­tás együttműködését. Az utóbbi évtizedekben lé­nyegesen megváltoztak a bu­dapesti betegellátás feltételei; az új lakótelepek felépülése, illetve a szanálások következ­tében erősen különbözik az egyes területek egészségügyi intézményeinek igénybevétele. Új kórházak létesítése, illet­ve egyes gyógyító osztályok megszüntetése is szükségessé tette a területi módosításokat. Az új betegbeutalási rend­szerrel egységben alakították ki — július 1-től — a kórhá­zak új ügyeleti rendszerét, például az agyrázkódásos be­tegek gyógyításában a jövő­ben új idegosztályok is részt vesznek, így az eddig viszony­lag kisebb kihasználtságú idegosztályok arányosabb ter­helése mellett a sebészeti és a baleseti osztályok több, csak­is ott­ gyógyítható beteget fo­gadhatnak. Természetesen az új beteg­beutalási rendszer nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra az összes, nem arra a kórházi osztályra tartozó be­teget áthelyezik. Magyar Nemzet Befejezte munkáját a KISZ kongresszusa Befejezte munkáját vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Szék­házában a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresz­­szusa. A tanácskozás utolsó napján az elnökségben foglaltak helyet: Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, valamint Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai. A kongresszus soros elnöke, Nyitrai István, a KISZ KB titkára bejelentette, hogy a MAFILM mun­katársai a kongresszus tiszteletére társadalmi munkában elké­szítették a Szomszédok című filmet, amely a magyar fiatalok életéről, az ifjúsági szövetség eredményeiről és gondjairól, munkájáról szól. A kongresszus küldötteinek nevében átvette a film eredeti példányát, majd közölte, hogy számos külföldi ifjúsági szervezet táviratban üdvözölte a KISZ kongresszusát, köztük a kambodzsai kommunista ifjúsági szövetség is, amely az ottani nehéz helyzet miatt nem tudta delegációját elküldeni Budapestre. Ezután folytatódott a vita. A szerkesztő bizottság jelentése GREMSBERGER SÁNDOR, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója elmondta, hogy a felsőoktatási intézmények de­mokráciája gyakran csupán formálisan érvényesül; a hall­gatók azt kívánják csupán, hogy teret kapjanak elképze­léseik megvalósítására, s job­ban érdekeltté váljanak a kép­zésben. ÚJVÁRI SÁNDOR, a kis­kunhalasi kórház gazdasági osztályvezetője arról szólt, hogy a társadalom, s ezen be­lül az ifjúság elemi felelőssé­ge az idős emberekről való gondoskodás; a társadalom­biztosítási rendszer anyagi le­hetőségeit összefogással lénye­gesen megtoldhatják. VOZÁR ILONA, a hajdú­­böszörményi Bocskai gimná­zium tanulója kiemelte: a kö­zépiskolai KISZ-szervezetek nem mondhatnak le arról, hogy követelményeket állítsa­nak a felvételüket kérő diákok elé, hiszen az ifjúsági mozga­lomnak csak így őrizhető meg a tekintélye. SZEKERES IMRE, a KISZ Veszprém megyei bizottságá­nak első titkára hangsúlyozta, hogy a fiatalos lendület és a bürokratikus vezetési módszer, a sokszínű mozgalmi élet és a merev Szürke tevékenységi formák, a személyes meggyő­zés és a formális elintézés el­lentétpárjai közepette az őszin­te szándék eltorzulhat a meg­valósítás során. A vitát ezután — az ügyrend szerint tervezett idő lejártá­val, egyetértő szavazással — lezárták, és sor került a szer­kesztő bizottság jelentésére. Dr. Nagy Sándor, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára el­mondta, hogy a tanácskozáso­kon százharmincketten kaptak szót, százhetvenhat küldött pe­dig írásban fejtette ki a véle­ményét. Ilyenformán a kül­dötteknek több mint harminc­négy százaléka kapcsolódott be a vitába, amelyben fölszólalt huszonnégy hazai és külföldi meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság jelen­tése megállapította, hogy szé­les körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a központi bizottságnak már a tanácskozás dokumentumai­nak az elkészítésekor módja volt a vita tapasztalatainak ér­demi hasznosítására. Emellett a kongresszuson is sok konk­rét észrevétel, javaslat szüle­tett, amelyek tovább fejlesz­tették a beterjesztett doku­mentumokat. A szerkesztő bi­zottság nemcsak olyan javasla­tokat vett figyelembe, amelyek kifejezetten a határozati ja­vaslat módosítását kívánták, hanem olyanokat is, amelyek tartalma alapján a bizottság alakított ki szövegmódosító in­dítványt. Dr. Nagy Sándor hangsú­lyozta, hogy több javaslat azért nem került be a határo­zattervezetbe, mert további kö­rültekintő vizsgálatokat, netán a szükséges feltételek megte­remtését, későbbi döntést igé­nyelnek, ezeket azonban a kongresszusi határozat végre­hajtását szolgáló intézkedési tervek kidolgozásakor figye­lembe fogják venni. A szer­kesztő bizottság gondoskodott arról, hogy egyetlen javaslat se menjen veszendőbe, közülük többet beillesztett az állami, a társadalmi szerveknek szóló ajánlások közé. A nagyszámú, összesen háromszázharminckét szóbeli és írásos hozzászólás tüzetes elemzése, feldolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan meg­választott központi bizottság feladata lesz.’ * A szerkesztő bizottság jelen­tésével kapcsolatban hozzászólt Tassonyi Kadocsa, az Olaj­terv főmérnöke, Szűcs Gusztávné budapesti általános iskolai ta­nár. Szerencsés Rudolf, a Volán KISZ-bizottságának titkára, Varga B. Sándor, a Compack szervező mérnöke, Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbá­nyák vízügyi szakmunkása, és Császár István, az Ikarus autó­szerelője. Válaszában dr. Nagy Sándor kifejtette, hogy a fel­szólalók javaslatait elsősorban helyben kell megoldani, ez azonban nem jelenti azt, hogy a fölvetett problémákkal a KISZ ne foglalkozzék. A kong­resszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bizottság részéről előterjesztett jelentést és a szóbeli észrevételekre adott választ­ ben. A kongresszus azzal a jóleső érzéssel fejezheti be a munkáját, hogy ifjúsági szö­vetségünk tovább halad azon az úton, amelyre hat évtizede lépett, s amelynek folytatását ez a kongresszus kijelölte. A vitazáró után a kongresz­­szus résztvevői — két ellensza­vazattal — elfogadták a köz­ponti bizottság beszámolóját, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusának határozatát, valamint a szervezeti szabály­zat módosítására tett javasla­tot. Ezután a kongresszus zárt ülésén megválasztotta a százöt tagú központi bizottságot, va­lamint a tizenhét tagú központi pénzügyi ellenőrző bizottságot. Ezt követően a KISZ központi bizottsága és központi pénzügyi ellenőrző bizottsága első ülé­sén megválasztotta a tizenhét tagú intéző bizottságot és a tizenegy tagú titkárságot. A zártkörű tanácskozást kö­vető plenáris ülésen bejelen­tették: a központi bizottság el­ső titkára ismét Fejti György. A központi bizottság titká­rai : Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai a központi bizottság első titkára és titkárai, továbbá: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Koncz Tibor, Kis Imréné, Szabó Já­nos, Szabó Tibor, Széles Sán­dor, Szűcs Istvánné, dr. Tarcsi Gyula és Veres András. A központi pénzügyi ellen­őrző bizottság elnöke: dr. Pong­­rácz Antal, a Pénzügyminisz­térium osztályvezetője, titká­ra : Horváth Péter. A központi bizottság meg­erősítette tisztségében Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság fő­­szerkesztőjét. A KISZ X. kongresszusának tanácskozása a DIVSZ-induló eléneklésével, valamint moz­galmi dalokkal fejeződött be. Nyílt elemzés, reális számvetés Ezt követően Fejti György, a KISZ KB első titkára vonta meg vitazárójában a kongresz­­szus két és fél napos munká­jának a mérlegét. " A kongresszus eredmé­nyes munkát végzett. Minden résztvevő arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számve­tést készíthessünk a két kong­resszus közötti időszak mun­kájáról, eredményeinkről, fo­gyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. Valamennyien ab­ban vagyunk érdekeltek, hogy eddigi munkánk fogyatékossá­gait felszámoljuk, gondjainkat megoldjuk. Megerősödve kerül­tünk ki a vitából. Ez nemcsak általában, hanem a különböző rétegekre vonatkoztatva is igaz: így például az egyetemi ifjúságra, amelynek körében a kongresszust előkészítő fóru­munkon a szokottnál is szenve­délyesebb, élesebb viták foly­tak a mozgalmi munka tulaj­donságairól — hangsúlyozta Fejti György. — Az ifjúsági szövetség előtt a továbbiakban is sok fontos feladat áll. A kongresszuson is kifejezésre jutott: szövetsé­günk azzal erősítheti tekinté­lyét, társadalmi súlyát, befo­lyását, ha részt kér és részt vállal a valós feladatok meg­oldásából, ha a jövőben is cse­lekvő és nem valamiféle szem­lélődő szervezetként tevékeny­kedik, ha tettekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, ta­nulásban és a haza védelmé­ben. Korábbi munkaformáin­kat mai feladatainkhoz kell igazítanunk, s ez mindenek­előtt nagyobb helyi vállalkozó kedvet igényel, nagyobb érzé­kenységet a környezetünkben levő problémák iránt, nagyobb részvételt a helyi célok meg­fogalmazásban, valamint az értékelésben, az elismerésben. A KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a műszaki-tech­nikai fejlesztésben, jobban építve a fiatalok tudására, az átlagosnál nagyobb vállalkozó kedvére.­­ Nagy erőt jelent számunk­ra, az, hogy terveink, törekvé­seink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, élvezhetjük pártunk támogatását, bizalmát, megértését. Mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára felszólalásá­ban megosztotta velünk gazdag tapasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagy­világ dolgairól is. Azért fo­gunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is betöltse hivatását; pártunk bízhat az ifjúságban, erőnkben, tettrekészségünk- A határozat A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség X. kongresszu­sán elfogadott határozat az el­következő öt esztendőre meg­szabja az ifjúsági szövetség teendőit. Az a célja, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A határozat kiemeli, hogy az MSZMP XII. kongresszusa programot adott az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. A feladatok megoldása, a vív­mányok megőrzése és gyarapí­tása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fia­talok tudását, kezdeményező­készségét és lendületét. A ha­tározat felhívja az ifjúságot,­­ hogy vállaljanak továbbra is kiemelt részt a gazdaság inten­zív fejlesztéséből. A KfgZ feladata, hogy kö­­vetkezetesen"k­épviselje és véd­je az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munka­­körülményeinek a javításáért, erősítse közösségformáló esz­mei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílu­sát; adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számá­ra; állítson világos és reális követelményeket az alapszer­vezetek és a tagság elé. A moz­galmi élet legyen demokratiku­sabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ le­gyen fogékony a társadalom, az ifjúság problémái iránt, ve­gye következetesen figyelembe az ifjúsági rétegek és korosz­tályok eltérő helyzetét és igé­nyeit. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt felada­tairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő évek­ben kerüljön a mozgalmi mun­ka középpontjába a műszaki­technikai fejlődés meggyorsí­tása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a ha­tékonyabb gazdálkodási felté­telek és formák kialakításában való részvétel. Társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzett­ségüknek, tudásuknak megfe­lelő munkakörben alkalmaz­zák, és elősegítsék gyors be­illeszkedésüket. Javuljon az összhang a népgazdaság igé­nyei és a szakemberképzés kö­zött. A fiatalok nagy része — a családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtése, az eh­hez szükséges jövedelem meg­szerzése végett — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán ala­puló, a vállalatok, a szövetke­zetek tevékenységi körét ki­egészítő, a velük összehangolt termelő és szolgáltató munkát. Ugyanakkor azonban határo­zottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen ha­szonszerzés ellen; azok ellen, akik munkaidőben pihenik ki magukat vagy végzik el kü­lön munkájukat. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, vala­mennyi fiatal érdeke, hogy is­mereteinek a gyarapításával, tehetségének a kibontakoztatá­sával készüljön hivatására. A szövetség tagjainak csaknem a fele tizenéves, ezért fontos, hogy az ifjúsági mozgalom te­ret adjon törekvéseik megvaló­sításához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék ér­deklődésüket, szélesíthessék lá­tókörüket. Szükség van arra, hogy a KISZ-szervezetek ér­demben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésében, in­tézményes keretek között véle­ményt mondhassanak a felső­­oktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdé­seiről, tartalmáról, módszerei­ről, az oktatók munkájáról. A fiatalok érdekeinek a kép­viseletével és védelmével kap­csolatban elhatározott felada­tok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság ön­álló otthonhoz jutásának a tá­mogatása, a további lehetősé­gek felkutatása. A KISZ java­solja a felsőoktatási tanulmá­nyi ösztöndíj-rendszer felül­vizsgálatát, valamint annak megállapítását, hogy milyen lehetőség van a családalapítás­sal és az otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermek­­gondozási segély — és jogo­sultság kiterjesztésére az egye­temi, főiskolai hallgatók köré­ben. Az ifjúsági szövetségnek törvényes joga és kötelessége, hogy — képviselve és védve a fiatalok érdekeit — a jövőben nyíltabb, a KISZ-tagok, a fia­talok véleményére jobban épí­tő munkával részt vegyen min­den szinten az érdekek egyez­tetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifjúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatá­rozó törekvéseket fejezi ki a módosított szervezeti szabály­zat egyik pontja is, amely sze­rint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjúság körében hir­desse és képviselje a párt po­litikáját, vállaljon részt annak alakításában és dolgozzon meg­valósításáért.* A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség újonnan megvá­lasztott központi bizottsága és központi pénzügyi ellenőrző bizottsága a tanácskozást kö­vetően a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában fogadást adott. Jelen volt Németh Ká­roly és Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkárai, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai. A foga­dáson Fejti György, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott pohárköszön­tőt.­ Vasárnap elutazott Budapest­ről Borisz Pasztuhov, a lenini Komszomol központi bizottsá­gának első titkára, a KISZ X. kongresszusán részt vett szov­jet küldöttség vezetője. Bú­csúztatásánál a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. Hétfőn elutazott Budapestről a többi küldöttség is, amely — több mint negyven ország ifjú­sági szervezetét képviselve — ugyancsak részt vett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség X. kongresszusán. Gyenes András hazaérkezett Hétfőn hazaérkezett a Né­met Szövetségi Köztársaságból az MSZMP küldöttsége, amely Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésé­vel vett részt a Német Kom­munista Párt VI. kongresszu­sán. A SZOT elnöksége az energia­takarékosságért A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Ezen megállapí­tották, hogy az energiagazdál­kodás korszerűsítésével, vala­mint a hulladékok és másod­­nyersanyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszak­ban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövede­lem. A vállalatok eddig legfel­jebb az energiapazarlás meg­szüntetéséig jutottak el: vi­szonylag kevés konkrét kezde­ményezés, intézkedés született meg az energiagazdálkodás korszerűsítésére. A racionálisabb energiagaz­dálkodási program célja, hogy mérséklődjék az egységnyi ter­meléshez szükséges energiafo­gyasztás. Nagyrészt az ágazati javaslatok megvalósításával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak megfelelő energia­megtakarítás érhető el, ami a jelenlegi árakon számítva 400 —500 millió dollárnak felel meg. Az elnökség rámutatott, hogy a fejlett ipari országokban a termelés minden egyszázalékos növelése háromnegyed-annyi többletenergiát igényel, mint nálunk, s jobban hasznosítják a másodnyersanyagokat is. Ezért kormányzatunk csaknem 10 milliárd forintot költ a hulladékok és másodnyers­anyagok begyűjtőhálózatának fejlesztésére, tárolására, rako­dásának gépesítésére, az ipari előkészítő kapacitás bővítésére. A SZOT elnöksége felhívja a dolgozókat, hogy segítsék e fontos program végrehajtását, bővüljön az társadalmi moz­galommá. Pályázati díjakat­­ adtak át a MÉM-ben A mezőgazdasági és élelme­zésügyi kutató-fejlesztő szak­embereknek kiírt pályázat jutalmait hétfőn a MÉM-ben Váncsa Jenő miniszter adta át. A pályázatra 88 munka ér­kezett be, s amint a bírálók megállapították: legtöbb­j­ük eredményesen alkalmazható a gyakorlatban. Egy részüket már bevezették az üzemek Negyvenezer forint jutalom­ban részesült Barabás Pál és 17 munkatársa, a bőrfejtéses sertésvágóvonal fejlesztése cí­mű pályamunkájáért. A tech­nológia harmadával növeli a termelékenységet, és a koráb­bihoz képest negyedére mér­sékli a munkaerőigényt. Két pályamű 30—30 ezer forintos jutalomban részesült, hat munkát 20—20­­ezer forinttal jutalmaztak. Szabadidő ’81 Az ipari szövetkezetek új termékekkel bővített, kem­ping- és kertibútor-kínálatá­­val ismerteti meg a hazai és a külföldi szakembereket, ke­reskedelmi partnereket az a kiállítás, amelyet a Budapesti Gépipari Szövetkezetek Szö­vetsége és a Hungarocoop •Szabadidő ’81 címmel közö­sen rendezett meg a Gépki­­szöv bemutatótermében. A hétfőn megnyílt termék­­bemutatón a budapesti HA­­FÉM és a Fémbútoripari Szö­vetkezet, valamint a Győri Lakatos Szövetkezet állította ki esztétikus,­­praktikus, a vi­lágpiacon is versenyképes mi­nőségű szabadidő-bútorait. A Villgép Szövetkezet öntött alumínium kerti bútorait vo­nultatta fel. A június 5-ig megtekinthető termékbemuta­tó amellett, hogy az 1981— 82-es exportüzletek megköté­sének alapjául szolgál, a bel­földi választék bővítését is elősegíti. 3

Next