Magyar Nemzet, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Szerda, 1981. július 1. Műtárgytúra Baseltől Baselig 2. Mítoszok, reáliák — Csodálkozik, uram? — kérdezte Hans Henrik Levfeleit, a festő és beletörölte vizes kezét Will Cassel papírtörpéibe. — Ha nem tetszik, amit csinálok, akkor menjen máshová, ahol megnyugodhat — mondta maliciózusan. — A múzeumok olyanok, mint a temetők: a hatvanas és a hetvenes évek festészete lefutott. Atények tagadhatatlanok. Az elmúlt két évtized legjellegzetesebb alkotásai megtöltik a múzeumokat. A baseli kortárs gyűjteményben Joseph Kosuth, Robert Morris, Donald Judd, Jan Dibbets, Richard Serra, Sol LeWitt az egykori sztárok munkáit állították ki. Gurtnisort — világító kék neonnal, festett és festetlen kubusokat, rézlemezeket, monochrom festményeket. A Kunstmuseumban elfoglalta előkelő helyét Joseph Beuys is. Filcruha halmaza és teremnyi vas-, réz-, acélrúdja informátorom szerint ötvenezerért került ide. Ami tettnek, lázadásnak számított a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, az most visszájára fordult. A tegnap még lelkesedők kifordulnak a teremből. A galériások a szüntelen hajsza (pénzmentés?) közben megtalálják azért fix értékeiket. Legyen az a régebben „lefutottak”: Grosz, Picasso, Matisse, Gris, Dali, Giacometti, Moore művészete. Velük nincs baj. A felhozatal viszont utolérhetetlen és átfoghatatlan. Az árak a korai zöldségpiac primőrjeinek szintjén vetekednek. De nem hatnak direkten, inkább elbújnak. A bennünket érdeklők azonban rögvest megtalálnak minket: több falon Mohásy-Nagy művei, Kádár Bélavázlatok, Kassák-művek, s a baseli Bartha Galéria standján két pompás Mattis-Teutsch kisplasztika is felkelti a kis és nagy ragadozók figyelmét. A kortárs műkereskedelem diktátorait nem túlzás nagyvadakhoz hasonlítani. A nagy pénz nagy hasznot hoz. Ezért aztán illik tudni, mivel érdemes kereskedni, mit kell adott időben piacra dobni. Bartha úr szerint most a konstruktivisták előtt van nagy jövő. Régebben ő zárta a műtermeket, most már őt keresik meg. Ha egy bolt beindul, akkor a művésznek sem mindegy, hogy milyen környezetbe, kiknek a társaságába kerülnek a művei. Bartha ajánlott műtrágyái között a már említettek mellett, Jo Niemeyer-alkotás éppúgy szerepel, mint Beöthy Istváné, de a kortárs Hencze Tamás műve is megtalálható, miként a két világháború közötti Scheiber Hugó képe. Érdekes összeállítás. A műtárgyforgalom egy bizonyos szint fölött már kiszámíthatatlan. Azaz: teljesen mindegy, hogy egy befutott művész mit alkot. Dali is így kerül bele ebbe a körforgásba. Égő zsiráfja művészettörténeti esemény a harmincas évek közepéről. Máig ható tanulság a baseli Kunstmuseumban. Mostani munkái viszont panoptikumba kergetik őt is. Ha Madame Tussaud látná, mosolyra fakadna a vásár láttán. Arra intené az eddig még be nem futottak hadat, hogy lassabban az elánnal, hölgyeim és uraim, a tehetségből is fel kell valamit mutatni. Ezért aztán a „vájtszeműek” is nehezen igazodnak el. Akad itt a pornográfia határát súroló festészet és szobrászat. A morbiditás úgy vetekszik az álomfestészettel, mintha a tejivók mellé rumpártiakat ültetnénk. Csak gyomor és ideg kell hozzá, hogy minden pillanat szülte ötlet a helyére kerüljön. Ebben a nagy tülekedésben egyetlen lényeges momentum van. Csak „tökéletes” árut lehet eladni. Ahogy egy húszvagy ötvenezer frankos kép, plasztika művészeket emel jobb sorba, úgy egy technikai malőr kisikláshoz vezet. A tökéletesség már gépipari precizitású. S legyen bármiből a mű: kavicsból, parafából, szivacsból, homokból, üveggyapotból vagy bronzból, a végletekig ki kell játszani minden ötletet. A bátortalanul lépegetők elvéreznek. A házassági hirdetések „kalandorok kíméljenek” szlogenje itt a művészet előállítására értendő. Pedig kalandor van éppen elég. A pénz nagy úr. Minden galériás megpróbálja magához kötni az új jelentkezőt, ha fantáziát lát benne. A műtárgy forgalomban tekintélyes a rizikófaktor, ám még vonzóbb a biznisz nagy lehetősége, így aztán a művek mellett, rengeteg kiadvány forog közkézen, magánmitológiákkal púderezve. A keresés rányomja bélyegét minden üzletre. Kurt Hestenberg bámulatosan készít alumínium plasztikákat. Horst Linn acélszobrokkal jeleskedik. De uram bocsá’, meg sem közelítik Lugossy Mária, Bohus Zoltán, Trombitás Tamás, Szőllőssy Enikő szellemileg kiérlelt művészetét. Tőlük azonban egyetlen műtárgy sem szerepelt Baselben. Mit nekünk vásár, műkereskedelem: őket is „elfektetik”, miként Kiss Nagy Andrással tették? Baselben résen kell lenni. A kerti törpés szomszédságában egy kamarabalett úgy játszik happeninget, mintha eredendően ládacipelés lenne a tagok szakmája. Akad itt önreklámozás is. A papíralátétet színes ceruzával telerajzoló művész — akár egy dzsungelháború eltévedt katonája — csak a mímeléssel törődik, de a kifüggesztett, fáradtbarna csomagolópapírra rávési: az energia én vagyok. A firenzei Sergio Benvenuti a múltat kombinálja korunk asszonyával. A napkorong hajjal, szekkósan megoldott fej mellett azbesztkesztyűs kéz tartja a fonalat, miközben a hónalj alatt rikítóan villan fel a reneszánsz perspektívát megidéző kockakövezet. A vallomások egyre személyesebbek. A spanyol Alvar a bibliát dolgozza fel rendkívül színesen és szenvedélyesen, az arab Azzawi a Koránhoz fordul, hogy kalligrafikus ábrái végül is madarakká, utazási emlékekké formálódjanak. Karin Schaub narancssárga kelkáposztákat fest, Orvos András virágképeihez hasonlóan. Térmeghatározó, ám akciószegény sok megnyilvánulás, ellentétben Walter de Maria emlékezetes acélrúdjával, amit kilométernyi mélyen„szúrt” be a földbe. Ezúttal hiányoznak az efféle kísérletek, csupán a fogalmi rendszerek tárgyiasulnak. A metafizikus szemlélet éppúgy jelen van, mint a népmesei ihletésű művészet. Az illusztrációkban mítoszok, víziók fogalmazódnak meg. Nyugtalan felkiáltások olyanok, mint a századvég: az embertől egyre idegenebbek és vésztjóslóbbak. Pedig sokan nyugalomra vágynak és a csend művészetét gyakorolják. Mimmo Paladino, a Kunstmuseumban meghitt pillanatait állítja ki. A Beyeler Galériában retrospektív Picasso-anyag látható. Folytatva a zürichi Kuntshalle Mítosz és rituálé kiállításával, a néző végül saját magát helyezi médiumként a művek közé. Eközben a jövő generációja rendkívül optimista. Csak a már dörzsöltebbek és a helyüket megkérdőjelezők célozzák meg akcióikkal korunk tendenciáit. Vagy úgy, hogy tovább élezik helyzetüket, vagy magukba szállnak, legbensőbb gondolataikat adják közre. A zürichi Landesmuseumban, a bútor- és fegyvergyűjtemény szomszédságában vasat kalapálnak, rézlemezt karcolnak, gyertyát öntenek a tizenévesek. Csakhát azok a fegyverek egy régi kor szerszámai. Kevésbé fenyegetőek, mint a maiak. Ezeknek a gyerekeknek talán még fogalmuk sincs arról, hogy mekkora kincs, nyugalom van a birtokukban. Saját akaratukból cselekszenek. Ők még nem manipuláltak. A baseli Kunstmesse gyermekrajzainak, a zürichi múzeumban alkotott gyermektárgyaknak ez a legnagyobb értékük. Ehhez egyetlen galériatulajdonos sem tud mit hozzátenni. Este nyolckor viszont, zárás után mindegyikük a számológépét nyomorgatja, miközben kifelé menet az őrök megnézik táskáinkat, illetéktelenül nem hozunk-e ki egy-egy műtárgyat. Ez azonban már egy más világ. Kilépve a vásár területéről ismét a hétköznapok következnek. Molnár Zsolt : Mamar Nemzet Tanácskozott a KISZ központi bizottsága Varga László az Úttörőszövetség új főtitkára Kedden ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán újjáválasztott központi bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A testület meghallgatta Fejti György első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB június 18-i üléséről, majd Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a központi bizottság munkastílusára és munkarendjére vonatkozó javaslatot. A központi bizottság elfogadta a második félévre vonatkozó munkatervét. Többek között még ez évben napirendre tűzi a X. kongresszus határozatainak, végrehajtását szolgáló ötéves feladattervet, elemzi az egyetemi-főiskolai KISZ-szervezetek munkájának tapasztalatait, megvitatja a középiskolai KISZ-élet időszerű kérdéseit. A központi bizottság megállapította, hogy a július 20— 26. között hazánkban megrendezendő III. magyar—szovjet ifjúsági barátsági fesztivált nagy várakozás előzi meg. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség arra törekszik, hogy a fesztivál sikeres megrendezésével tovább erősítse a magyar és a szovjet nép testvéri barátságát, az ifjúsági elkötelezettségét a szocializmus, a kommunizmus, a béke ügye mellett. Ezután a központi bizottság személyi kérdéseket tárgyalt. Mivel az MSZMP budapesti V. kerületi bizottsága első titkárává választotta Szűcs Istvánnét, a KISZ kb. érdemei elismerése mellett felmentette intéző bizottsági, titkársági és KB-tagsága alól, és egyetértett azzal, hogy a Magyar Úttörők Szövetségének országos tanácsa felmentse az Úttörőszövetség főtitkári tisztéből. A központi bizottság Varga Lászlót felmentette KB-titkári funkciójából és javasolta, a MUSZOT-nak, hogy válassza meg az Úttörőszövetség főtitkárává. Varga- Sabján Lászlót, a KB tagját, a KISZ Baranya megyei bizottságának első titkárát a testület megválasztotta az intéző bizottság és a titkárság tagjává, a KB titkárává. Kedden ugyancsak ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének országos tanácsa. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, s felszólalt Fejti György, a KISZ KB első titkára. A tanács meghallgatta Molnárné Kozma Erzsébetnek, az Úttörőszövetség titkárának tájékoztatóját a KISZ X. kongresszusáról, az Úttörőszövetség ezzel kapcsolatos feladatairól. Ezután a tanács — érdemei elismerése mellett — felmentette Szűcs Istvánnét a Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsa és elnöksége tagságából, főtitkári tisztségéből, és Varga Lászlót megválasztotta a MUSZ országos tanácsa és elnöksége tagjának, az Úttörőszövetség főtitkárának. Az országos tanács — érdemei elismerése mellett — felmentette Feith Bencét titkári funkciójából, az országos tanácsi és elnökségi tagságából. Haraszti Istvánt megválasztotta az országos tanács és az elnökség tagjának, s az Úttörőszövetség titkárának. Tanévzáró a rendőrtiszti főiskolán A Rendőrtiszti Főiskolán tanévzáró ünnepséget tartottak kedden, a főiskola és a tisztképzés tagozat 175 végzős hallgatója vehette át diplomáját. Horváth István belügyminiszter köszöntötte az új tiszteket, majd ünnepi beszédében többek közt hangsúlyozta: hazánkban törvényes rend van. Ez szilárd, és az 1956-os ellenforradalmi támadás viszszaverése, a néphatalom helyreállítása és megszilárdítása óta folyamatosan érvényesülő vívmányunk. Határozottan és ingadozás nélkül biztosítjuk, hogy az állami törvényeket a hatóságok is, az állam polgárai is betartsák. Következetesen védelmezzük a Magyar Népköztársaság törvényes rendjét úgy is, hogy aki ezt vétkessen megsérti, azt felelősségre vonjuk, ártatlan embert pedig az állami szervek eljárása nem sújthat. Az ország lakói és az idelátogató külföldiek az általános társadalmi stabilitáson nyugvó szilárd közrendben és közbiztonságban élhetnek. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a Belügyminisztérium személyi állománya, amely erejét nem kímélve, hozzáértéssel és eredményesen teljesíti szolgálati feladatait Az ünnepségen felolvadták a belügyminiszter díszparancsát, amelyben köszöntötte a végzősöket, s külön elismerését fejezte ki az öt vörösdiplomát szerzett és a 11 kitüntetéses oklevelet kapott hallgatónak. A Balatonért Ülésezett az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanács Straub F. Brúnó akadémikus elnökletével kedden ülést tartott az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanács. Az ülésen foglalkozott az emberi környezet védelméről szóló törvény végrehajtásának helyzetével, és megtárgyalta a Balaton környezetvédelmének időszerű gondjait, tennivalóit. Megállapították: a Balaton vízminőségének javítása érdekében az, alapvető feladat az eutrofizációs (tápanyagdúsulási, elnövényesedési, algásodási) folyamat lassítása, majd teljes megállítása. Ez elsősorban a Balatonba jutó foszfor mennyiségének csökkentésével érhető el, ezért korlátozni kell a szennyezőforrásokat. A felszíni , vizekből eredő szennyezések elleni védekezésben a Kis-Balatonon megépülő komplex víztisztítórendszer nyújt majd segítséget. A tó vízminőségének javítására az ORTT konkrét intézkedést javasolt. Így például: az érintett tárcák a tervezett beruházásokat és intézkedéseket vizsgálják felül, hogy a vízminőség javításához szükséges feladatokhoz a pénzügyi fedezet biztosítható legyen. Meg kell kezdeni a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere második ütemének kiépítését és növelni kell a szennyvíztisztító kapacitását. A tanács javasolta továbbá, hogy az állattartó telepeken keletkező hígtrágya kezeléséhez ártalommentes elhelyezéséhez biztosítsák a pótlólagos beruházások forrásait. A Balaton vízgyűjtőjén a fokozott talajvédelem érdekében szükséges a környezetkímélő agrotechnikai megoldások szélesebbkörű alkalmazása. Megoldásra vár a mezőgazdaságban használt kemikáliák szakszerű, környezetkímélő tárolása is. Ma kezdődik az SZVSZ főtanácsának ülése Szerdán kezdődik Budapesten a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának ülése, amely a jövő év februárjára tervezett szakszervezeti világkongresszust készíti elő. Ezt megelőzően ülést tart az SZVSZ irodája is. A tanácskozás résztvevői kedden regionális üléseken vitatták meg Európa, Latin- Amerika, Ázsia, Afrika és az arab országok dolgozóinak helyzetét, problémáit. Javuló bérarányok a textiliparban A textilipar bérhelyzetéről tárgyalt keddi ülésén a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, majd állásfoglalást fogalmazott meg a VI. ötéves tervidőszak bérpolitikai elveiről. Turáni József, a központi vezetőség titkára előterjesztésében összegezte az előző tervidőszak bérpolitikájának főbb jellemzőit, s megállapította: a textiliparban foglalkoztatottak bérének fejlődése 44,6 százalékos, vagyis lényegesen kedvezőbb, mint a megelőző tervciklusban. Javultak a vállalatok közötti, valamint a vállalaton belüli bérarányok is. A belső arányok a tényleges teljesítményeknek megfelelően módosultak. Az idei vállalati bérterveket értékelve kitűnt: a béradatok arra utalnak, hogy a népgazdasági tervnek megfelelő, illetve ehhez közeli bérfejlődési ütem várható. Huszonkilenc vállalatnál a bérfejlesztési mutató pozitív irányú változását, 32 vállalatnál a mutató szintentartását tervezik, három vállalatnál pedig a mutató csökkenésével számolnak. Ez utóbbi oka elsősorban a termékszerkezet átalakítása miatti gépcserékben keresendő, amelyek nyereségnövelő hatása ebben az évben még nem mutatkozik. Figyelemre méltó, hogy a hatékony gazdálkodást kifejező bérfejlesztési és létszámcsökkenési mutató együttesen 3,76 százalékos bérfejlesztésre nyújt módot. Ez az összes fejlesztési lehetőség kétharmadát teszi ki. A textiliparban a VI. ötéves tervidőszakban alkalmazandó főbb bérpolitikai elveket állásfoglalás formájában terjesztették az ülés elé. Az előterjesztést megvitatta, majd jóváhagyta a központi vezetőség. Népfronttanácskozás Galgamácsán Nélkülözhetetlen a termelőszövetkezetek ipari tevékenysége Tegnap, Galgamácsán tartotta kihelyezett ülését a HNF Országos Elnöksége szövetkezetpolitikai albizottsága. A meghívott szakemberek, népfront-aktivisták előtt dr. Misi Sándor titkár, a MÉM főosztályvezetője ismertette a mezőgazdasági szövetkezetek kiegészítő tevékenységének a VI. ötéves tervidőszak alatti feladatait, a mozgalom új vonásait A kiegészítő ipari szolgáltató tevékenység tartalmát súlyát gyakran nem értékelik megfelelően, illetve még sokan ma is félreértelmezik a szerepét — hangsúlyozta a főosztályvezető —, noha a mezőgazdasági üzemekben folytatott ipari munkák zömében az alaptevékenységtől elválaszthatatlanok, azzal szorosan összefüggnek, a termékelőállítás szerves részei. A szövetkezetek elmúlt évi árbevételében mintegy 42 százalékot képviselt az ipari termelés. (Ha az agrártermeléstől teljesen idegen tevékenységet nézzük, ez az arány már tíz százalékra csökken.) A tapasztalatok bebizonyították, a mezőgazdaságban folytatott ipari tevékenység a népgazdaság egészének szükséges, olyan termékeket gyárt, szolgáltatásokat nyújt, ami csak ilyen kis méretekben gazdaságos. A melléküzemágak rugalmasan tudnak alkalmazkodni az igényekhez. Az innen származó jövedelmek az alaptevékenység bővítéséhez, fejlesztéséhez nyújtanak mindenkor fedezetet, vagyis az ipari tevékenység nem a növénytermesztés, vagy az állattenyésztés rovására megy. Az utóbbi időben sokat javultak a kiegészítő tevékenység jogi és közgazdasági feltételei, bár bürokrácia még sok tekintetben fékez. Ma már cél, hogy minél több, elsősorban kedvezőtlen termőhelyi adottságú és alacsony jövedelmű gazdaság kapcsolódhassék be az ilyen munkákba, megtalálván a számára legmegfelelőbb kereteket. Ehhez azonban tökéletesíteni kell az ipari eredetű alapanyagokkal történő ellátást is. A népfront-mozgalom mindenképpen segíthet — állapította meg a bizottság —, elsősorban a társadalmi megítélés helyes irányba alakításával, a további lehetőségek felkutatásával, koordinálásában, az akadályozó tényezők elhárításában. H. L. I. A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái: Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hő első és utolsó péntekén 16—17.30 Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30 Kitüntetések Az Elnöki Tanács Reményi Gyula vezérőrnagynak, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke első helyettesének kiemelkedő katonai és politikai tevékenysége elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelnmi miniszter adta át. Az Elnöki Tanács dr. Böőr Péter igazságügyi minisztériumi főosztályvezetőt több mint négy évtizedes kiemelkedő igazságügyi munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést dr. Markója Imre igazságügyminiszter kedden adta át. Az Elnöki Tanács Daczi Pál rendőr ezredesnek a Belügyminisztériumban kifejtett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Horváth, István belügyminiszter adta át. Az Elnöki Tanács kiemelkedő gazdasági és társadalmi tevékenységének elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Molnár Györgynek, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének. A kitüntetést kedden Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter adta át. 5 Szövetkezeti lakások felújítása A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kedden a szövetkezeti lakások kezelésével, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatokat vitatta meg. A lakóépületek, a szövetkezeti lakások karbantartását, felújítását már fele részben a szövetkezeti karbantartó társulások végzik. A 35 saját karbantartó szervezet tevékenységére az jellemző, hogy a termelési érték öt év alatt 38 millió forintról 125 millió forintra növekedett. A technikai felszerelés is gazdagabb, az eszközök értéke megkétszereződött, és mind kedvezőbben alakul az önköltség. A SZÖVOSZ elnöksége rámutatott, hogy a felújítások a jövőben is — az épületek tulajdonviszonyára való tekintet nélkül — a szakvállalatokra tartoznak majd, ezek ugyanis komplex módon látják el a feladatukat.