Magyar Nemzet, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
2 Honecker:Schmidt levélváltás Berlinből jelenti az MTI: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke hétfőn fogadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó berlini képviseletének vezetőjét és átadta neki válaszát Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár levelére. A bonni kormányfő július 24-én fordult levélben Honeckerhez és ebben legfelsőbb szintű tárgyalásokat javasolt a két német állam közötti nyitott problémák rendezésére. Mint hivatalosan közölték, Honecker kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseket vitatott meg a nyugatnémet képviselet vezetőjével. A hétfői berlini lapok egyébként részletesen idézik az AP amerikai hírügynökség egyik jelentését, amely szerint Bonnban arra számítanak, hogy Honecker és Schmidt találkozójára Leonyid Brezsnyev bonni látogatása után kerülhetne sor. Brezsnyev látogatása november végén vagy december elején volna esedékes, bár annak időpontját véglegesen még nem rögzítették — idézik az AP jelentését az NDK lapjai. Szovjet segítséggel épült öntödét avatott fel Pakisztán elnöke Karachiból jelenti a TASZSZ. Pakisztán egyik kohászati üzemében hétfőn ünnepélyes keretek között üzembe helyezték a szovjet műszaki segítséggel épülő vasöntőkomplexum első egységét. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Ziaul Hak köztársasági elnök. Hangsúlyozta: „Fontosnak tarthatjuk a mai napot Pakisztán gazdasági és ipari fejlődésében. Méltán elmondható, hogy a Szovjetunió műszaki közreműködésével épülő kohászati komplexum építése az ország iparosításának és a független gazdaság létrehozásának biztató kezdete. Ennek példája számos fejlődő ország, ahol a szovjet műszaki és gazdasági segítséget létesített kohászati üzemek sikeresen teljesítik a nemzetgazdaságok korszerű ipari alapokra történő átállításának történelmi feladatát” — mondta Ziaul Hak. A francia külügyminiszter megbeszélései a Közel-Keleten Damaszkuszból jelenti az AFP. A Szíriában tartózkodó Claude Cheysson francia külügyminiszter hétfőn, megbeszélést tartott szír kollégájával, Abdel Halim Khaddammal, s a nap folyamán fogadta őt Asszad elnök is. „Lehetséges a politikai párbeszéd Franciaország és Szíria között, még ha a helyzetértékelések eltérőek is” — jelentette ki vasárnap este Cheysson, miután megérkezett Damaszkuszba. A tiszteletére adott vacsorán a francia diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy Franciaország és Szíria egyaránt érdekelt a közel-keleti válság átfogó rendezésében. Kifejtette, hogy „Izraelnek, annak az államnak, amelyet az európai zsidóság ellen elkövetett jogtalanságok után hoztak létre, tiszteletben kell tartania a nemzetközi normákat , s korunkban az a nagyobb jogtalanság, amit a palesztin nép szenved el”. Kétnapos szíriai látogatása befejeztével hétfőn elutazott Damaszkuszból a francia külkapcsolatok minisztere. Az AFP híre szerint vasárnap, Bejrútban találkozott Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője és Claude Cheysson francia külügyminiszter. A két politikus Safik El-Vazzan libanoni miniszterelnök bejrúti házában találkozott és csaknem egyórás eszmecserét folytatott. A találkozó után Arafat „pozitívnak” minősítette Franciaország hozzáállását a Palesztinai nép sorsához és jogaihoz. Kijelentette, hogy a meg vitatott kérdésekben egyetértettek. A Reuter jelentette: Hétfőn Líbiába érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. Arab diplomaták elítélték a bécsi terrorakciót Bécsből jelenti az MTI. Az arab országok ausztriai külképviseleteinek vezetői hétfőn közös nyilatkozatban ítélték el a bécsi zsinagóga elleni terrortámadást. A bűntett — hangzik a nagykövetek nyilatkozata — csakis azok érdekeit szolgálhatja, akik ellenzik a Brúnó Kreisky vezette osztrák kormánynak a közel-keleti helyzettel, azon belül is a palesztin kérdéssel kapcsolatos helyes és objektív politikáját. Az arab országok nagykövetei sajnálkozásuknak adnak hangot, amiatt, hogy a szombati merénylet kapcsán az osztrák tömegtájékoztatási eszközök széles arabellenes kampányt indítottak. Hétfőn délután dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter hivatalában fogadta Izrael nagykövetét, aki átnyújtotta kormánya tiltakozását Kreisky kancellár vasárnapi kijelentésével kapcsolatosan. Az osztrák ellenzéki pártok által is hevesen bírált Kreisky-nyilatkozat szerint a felerősödő terrorcselekmények gyökerei a palesztinokkal szemben követett izraeli politikában keresendők. Az osztrák diplomácia vezetője a belügyekbe való beavatkozás vádjával visszautasította az izraeli jegyzéket, majd rámutatott : sajnálatos, hogy a két ember életét követelő szégyenletes merényletet egyes izraeli politikusok terméketlen vádaskodásra próbálják felhasználni. Hétfőn délután gyászszertartást rendeztek a szombati terrortámadás színhelyén. A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette megtartott szertartáson képviseltette magát az osztrák kormány, Bécs város és tartomány elöljárósága, valamint több politikai párt és felekezet is. Időközben a rendőrség folytatja a nyomozást a bécsi zsinagóga ellen végrehajtott támadás ügyében. A közlemények szerint az egyik tettes, a helyszín közelében elfogott arab férfi hosszabb ideje Bécsben tanult, míg sebesült társa Svájcból utazott be Ausztriába és korábban nem álltak kapcsolatban. Washington damaszkuszi nagykövete tárgyalást javasol a FFSZ-szel Új békekezdeményezéssel kellene helyettesíteni a Camp David-i folyamatot és a Reaffan-kormányzatnak tárgyalásba kellene bocsátkoznia a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel — ilyen értelemben nyilatkozott hétfőn az AP amerikai hírügynökségnek Talcott W. Seelye, az Egyesült Államok damaszkuszi nagykövete. A diplomata 32 évi szolgálat után szeptember elsejével nyugdíjba vonul. Ez lehet a magyarázata annak, hogy „az utolsó szó jogán” a Fehér Ház és a külügyminisztérium számára oly eretnek nézetek hirdetésére adta a fejét. Bombarobbantás az NSZK-ban Sebesültek egy amerikai katonai parancsnokságon Bonnbót jelenti az MTI. Tíz könnyebb és két súlyosabb sebesültje van annak a bombamerényletnek, amelyet hétfőn reggel követtek el az NSZK- ban az Európában állomásozó amerikai légierő ramsteini főparancsnoksága ellen. A bombát az ismeretlen tettesek a főparancsnokság épülete előtt álló egyik autóban rejtették el. Max,Nemzet Kedd, 1981 szeptember 1." Brezsnyev távirata Castróhoz az el nem kötelezettek napján Moszkvából jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev az el nem kötelezettek mozgalmának napja alkalmából táviratot intézett Fidel Castróhoz, a mozgalom soros elnökéhez és ebben a szovjet nép és a maga nevében szívélyes jókívánságait fejezi ki neki, valamint az el nem kötelezett országok összes vezetőjének és népének. Leonyid Brezsnyev reményét fejezi ki, hogy az el nem kötelezettek mozgalma — az imperializmus és mindenfajta agresszív törekvés elleni harc alapelveit követve — fokozza tevékenységét és növeli befolyását a nemzetközi helyzetre a béke megszilárdítása érdekében. Az MTI jelentése emlékeztet arra, hogy Belgrádban 1961. szeptember 1—6. között tartották meg az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első konferenciáját. Az esemény 20. évfordulója alkalmából Milos Minics, a JKSZ KB elnökség tagja, a jugoszláv parlament külügyi bizottságának elnöke a Komuniszt hasábjain közölt cikkében hangoztatja a mozgalom eredeti elveihez és célkitűzéseihez való ragaszkodás, valamint az egység erősítésének szükségességét. II. János Pál blzékefelhívása Rómából jelenti az MTI: II. János Pál pápa a náci Németország agressziójának, a második világháború kitörésének évfordulója alkalmából békefelhívással fordult a világ valamennyi nemzetéhez, politikai rendszeréhez, az államférfiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy tizennégyezer zarándok előtt mondott szokásos vasárnapi beszédében, a leszerelésre szólított fel és valamennyi nukleáris fegyver sürgős betiltását javasolta. A lengyel kormányfő beszéde Varsóból jelenti az MTI. Lengyelországban — a hagyományoknak megfelelően — a hitleri német agresszió évfordulójának előestéjén, vasárnap országszerte tiszavató ünnepségeket tartottak. A koszalini légvédelmi tisztiiskola végzős növendékeihez Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök, nemzetvédelmi miniszter intézett beszédet. A kormányfő hangsúlyozta: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának hadseregeivel kialakult fegyverbarátság a lengyel néphadsereg, a lengyel nép történelmi vívmánya és egyben a szocialista Lengyelország biztonságos, békés fejlődésének alapja. Ezzel kapcsolatban erélyesen elítélte az olyan cselekményeket, amelynek elkövetői emlékműveket gyaláznak meg. „Országunk kritikus ponton van — folytatta. — Közeledik a Szolidaritás korgreszszusa és a társadalom széles körei választ várnak arra a kérdésre, vajon konstruktív együttműködés következik-e, vagy pedig konfrontáció” — mondotta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez a válasz komoly kihatással lesz az ország jövőjére. Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára és Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter hétfőn fogadta a Lengyelországban tartózkodó Alekszej Jepisev hadseregtábornokot, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főcsoportfőnökét. Mint a PAP lengyel hírügynökség jelentette, a találkozón — amely szívélyes, baráti légkörben folyt le — a lengyel és a szovjet hadsereg fegyverbarátsága további emélyítésének irányairól volt szó. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a Lengyel Népköztársaság a Varsói Szerződés tartós láncszeme, amelynek védelmi képessége szilárd biztosíték mind a szocialista országok nemzeti biztonságára és határaik sérthetetlenségére, mind az európai tartós békére nézve. Varsói MTI-híradás: A lengyel országos békebizottság, valamint az európai biztonság és együttműködés lengyel társadalmi bizottsága közös nyilatkozatot adott ki abból az alkalomból, hogy negyvenkét évvel ezelőtt támadta meg a hitleri Németország Lengyelországot. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, a lengyel nép óriási áldozatokat hozott a fasizmus elleni küzdelemben, az ország függetlenségének kivívásában, a szabad, szocialista haza megteremtéséért. Erre minden lengyelnek emlékeznie kell, és ennek a tudatnak kell irányítania a lengyelek minden tettét. Lengyelországban hétfőn — a korábbi bejelentést, majd a széles körű társadalmi konzultációt követően — életbe léptek az új kenyérárak, amelyek nyomán számos pékáru száz-kétszáz százalékos, egyes fajták esetében ennél is nagyobb mértékű a drágulás. Az intézkedés célja az önköltség valóságos tükrözése, a pazarlás megszüntetése. Az áremelést a kormány általános, havi százhatvan zlotis bérkiegészítéssel ellensúlyozza. A külpolitika hívei O (Moszkva, TASZSZ) Úton a Szíriai Arab Köztársaságba, vasárnap Moszkvába érkezett Li Dzong Ok, a Koreai Munkapárt KB PB tagja, a Koreai NDK közigazgatási tanácsának elnöke (miniszterelnök). O (Washington, MTI) Reagan amerikai elnök vasárnap befejezte egyhónapos nyári vakációját és Santa Barbara környéki birtokáról Los Angelesbe utazott. Szerdán Chicagóban, a faipari szakszervezet konferenciáján mond beszédet. Csütörtökön tér viszsza Washingtonba. (Bécs, MTI) Richard Nixon volt amerikai elnök vasárnap este nagyszámú kísérettel magánjellegű látogatásra az osztrák fővárosba érkezett. O (Párizs, MTI) Ma a párizsi UNESCO-székházban megkezdődik a „legkevésbé fejlett országok” problémáiról tanácskozó kéthetes ENSZ- értekezlet. O (Peking, MTI) Kipróbálták az első kínai atommeghajtású tengeralattjárót — írja az általában megbízható hongkongi South China Morning Post. A lap a Zsenmin Zsipao egyik korábbi riportjára, valamint katonai szakértőkre hivatkozik. .. (Új-Delhi, TASZSZ) Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn fogadta a hivatalos látogatáson Indiában tartózkodó Hun Sent, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminiszterét. O (Hanoi, VNA) Tan Phong, a vietnami külügyminisztérium kínai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője hétfőn jegyzéket nyújtott át Csiu Li-hszinnek, Kína hanoi nagykövetének, amelyben ismételten felhívja a kínai felet a két ország közötti tárgyalások folytatására. (Madrid, TASZSZ) A Spanyol Kommunista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt felhívására szeptember 1- én országszerte nagygyűléseket és felvonulásokat tartanak, hogy tiltakozzanak az országnak a NATO-ba való belépése és a spanyol—amerikai katonai szerződés meghosszabbítása ellen. (Peshawar, AFP) Jeane Kirkpatrick, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képvise- lője vasárnap Pakisztánban meglátogatta az afgán ellenforradalmárok egyik táborát. A látogatást követően Kirkpatrick helikopterrel a Khyberhágóhoz utazott, hogy két mérföldnyi távolságból „pillantást vessen az elfoglalt afgán földre”. Spanyolország Kizökkent az idő. Mind határozottabb jelek mutatják, hogy Spanyolország csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. A NATO- hoz, amely a legutóbb a hidegháborús évek csúcspontján vett fel új tagot: az NSZK-t. Akkortájt, amidőn a duilesi külpolitika Washington által uralt szerződésrendszerekkel igyekezett behálózni a világ kétharmadát. Francisco Franco Spanyolországát beléptetni azonban még ebben a nyers hangulatú történelmi szakaszban is több mint illetlenség lett volna: a NATO gyakorlatias céljainak az ideológiai „fedezete” a nyugati demokráciák védelemigénye volt, s ebbe a képbe sehogyan sem illett bele a köztársaságot fegyverrel szétzúzó fasiszta spanyol rendszer. Külső erőhatások Franco halála befejezett egy korszakot, a hetvenes évek végének gyakran meglepő és drámai spanyol belső átalakulása pedig valószínűleg megnyitott egy újat. A változás folyamata egyelőre korántsem lezárt — ez indokolja a jelenlegi szakasz minősítésének a bizonytalanságát. Az viszont nem vitás: a mai Madrid nemcsak egyszerűen „szalonképessé” vált a NATO számára, hanem Washington szemében annyira kívánatos a spanyol csatlakozás, hogy még sürgetni, ösztökélni sem merik János Károly királyt és miniszterelnökét, tartván a túlságos biztatás esetleges kdvezőtlen visszahatásától. Vélhető lenne, hogy Spanyolország a kizökkent időt helyretolni készül, amidőn a NATO-hoz kötődés gondolatát mérlegeli. Mintha az ötvenes éveknek mostanában föléledő szelleméhez kívánna csatlakozni, pótolván az akkor elmulasztottakat. Aligha volna azonban helyes minden ellenvetés nélkül elfogadni ezt a látszatot. Madrid pontosan tudja, hogy a nyolcvanas évek eleje nem a világpolitikai tömbépítkezés korszaka, sőt, az ötvenes években emelt szerkezeteket alapvetően csak a külső erőhatások összegződése tartja egyben, nem pedig az egykori statikai számítások kikezdhetetlen pontossága. A haladó idő s a világnak változása kikezdte a múlhatatlannak szánt vas és acél tartóoszlopokat, megrongálta a nyugati típusú béke bástyáit, még ha a mai nemzetközi politikai helyzet ennek valamelyest az ellenkezőjét, a tömbgondolkozás újjáélesztett „korszerűségét” mutatja is , ami megint csak nyilvánvaló lehet Madridban. Mi indokolhatja viszont, hogy a spanyol kormány a közelmúltban mégis úgy döntött, elvileg a NATO-csatlakozás mellett van? A kérdésről kikérték az uralkodót is magába foglaló államtanács véleményét. Annak helyeslő állásfoglalása után most a parlament elé terjesztette a kormány a csatlakozás tervezetét. Az elhatározás szinte visszavonhatatlan érvényű, hiszen a törvényhozásban jelenleg többségben vannak a centrista erők a belépés ellenzőivel szemben. Félelem Miért a még mindig Washingtontól meghatározott NATO-val kíván szervezetileg is azonosulni Spanyolország — ahelyett, hogy a belátható jövőre kiszámított politikai realitásoknak talán jobban megfelelő alternatívát választaná, nevezetesen az európai erőtérben a Kelet és a Nyugat közötti viszonylagos semlegességre törekednek, miközben a korábbiaknál tevékenyebben kiaknázná a spanyol anyanyelvű fejlődő országokhoz fűző természetes kapcsolatait, illetve számos arab állammal ápolt egyfajta különleges viszonyát. A spanyol belpolitikának néhány fölöttébb fontos szempontja adhat kulcsot a válaszhoz. S egy szó, amely nagyon valóságos, ám igen ritkán megnevezett mögöttes hajtóereje az államirányításnak: a félelem. Nem attól persze, amitől mostanában az Egyesült Államokban borzongani szokás, és aminek a leküzdéséhez Ronald Reagan Fehér Háza a spanyol NATO-belépést is kívánatosnak, fontosnak gondolja. János Károly és hasonelvű szűkebb köre attól tart, hogy habár a történelem nem viszszaforgatható, s Francisco Branco nem föltámasztható, az őáltaluk képviselt mélyreható változások nagyon is lerombolhatók, megsemmisíthetők. Negatív értelemben kulcsfontosságú a mai Spanyolországban a hadsereg — miként azt a februárban elvetélt, valóban „furcsa” puccskísérlet is jelezte. Franco fegyveres erőinek a feladata soha nem az országnak külső támadás elleni védelme volt, hanem a belső rend őrizete. S mindeddig az uralkodónak és a reformpolitikusok csoportjának nem volt meg az ereje és így a mersze sem, hogy lecserélje a hadseregvezetés régi gárdáját, és programszerűen „depolitizálja“ a fegyveres erőket. Bizonyára meghatározó szempontja a madridi kormányzatnak, hogy a spanyol gyakorlathoz nem is mérhetően „szakmai” alapokon szervezett NATO-haderőkhöz tartozás kényszerítő új feladatokat szabna — amelyeknek az ellátására a korábbi tisztikar alkalmatlan, tehát nyilvánvaló a váltásnak, az új hivatásos katonai vezető réteg beállításának a szükségessége. Igaza lehet Flóra Lewisnak, aki a The New York James hasábjain a közelmúltban azt fejtegette: a felmérések szerint komoly esélyük van a most ellenzéki spanyol szocialistáknak arra, hogy megnyerjék a soron következő parlamenti választásokat, s mert ezt aligha könnyen fogadnák el azok az erők, amelyek még a jelenleg hatalmon levő centristákat is sokallják, döntő lesz a hadsereg állásfoglalása. A New York-i lap vezető európai tudósítója szerint ez az a megfontolás, ami miatt — ellentétben a Spanyol Kommunista Párt magatartásának az egyértelműségével ■— Felipe González, a szocialisták pártvezetője Inkább csak szavakban bírálja a NATO-belépés tervét, valójában viszont nem bánná, ha arra mielőbb s mindenképpen az ő esetleges hatalomra jutását megelőzően kerülne sor. Egyensúlyváltozás Hivatalosan természetesen nem a hadseregreform szükségességét hozza fel indokul Madrid, ha a csatlakozás gondolatát népszerűsíteni óhajtja. A közfogyasztásra szolgáló érvek közül a két legfontosabb az, hogy az atlantiakhoz tartozás segíthet megoldani a Gibraltár fölött gyakorolt fennhatóságnak a nemzeti büszkeséget sértő kérdését, illetve elsimíthatja a közös piaci belépéshez vezető, jelenleg kissé rögös utat. Ezek az indokok erőteljesen vitatottak Spanyolországban, ám az kétségtelen, hogy pro és kontra egyaránt belpolitikai fogantatásas érvek hangzanak el, s nemigen van szó olyan szempontokról, amelyek nemzetközi „nagypolitikai” vagy ideológiai alapon tüntetnék fel kívánatosként a NATO-tagságot. A szándék persze csak az egyik kérdés: más dolog, hogy miként értelmeződnek a tények. S az Európa-politika jelei azt mutatják, hogy a tervek szerint 1983-ra megvalósuló spanyol NATO-tagságot elsősorban névértéken fogják venni nem egy fővárosban, s csak másodlagosan lesznek tekintettel a döntéshez vezető belpolitikai megfontolásokra. A Szovjetunió erőteljesen ellenzi a spanyol csatlakozás gondolatát és értésre adta, hogy a belépést az európai egyensúlyt megváltoztató fejleményként értékelné. Kétségkívül figyelembe veszik Madridban ezt az intelmet, akárcsak azokat a belső ellenzéki hangokat, amelyek a mai amerikai külpolitikát látva kételkednek a NATO-tagság bölcsességében — kevéssé valószínű azonban, hogy a mérleg nyelve átbillenne az elutasítók oldalára. Futási Dezső A kulcs