Magyar Nemzet, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
Kedd, 1981. szeptember 1. Teheráni tragédiák Két háború zajlik Iránban, s a világ már hónapok óta inkább figyel a belső küzdelmekre, mint az irakiakkal vívott csatákra. Az otthoni háború alighanem csúcspontjához érkezett: bombáktól hemzsegő világunkban is megdöbbentő merénylet végzett Radzsai államfővel és Bahonar miniszterelnökkel, tehát azzal a két politikussal, aki Khomeini ajatollah után a legfontosabb tisztségeket tölti be az iráni állam csúcsán. A pokolgép szinte szívén találta az országvezetést, akkor robbant, midőn a kulcsemberekből álló testület zárt ajtók mögött igyekezett döntéseket hozni. Ellenzéki front A mostani teheráni fejlemények előzményei nagyjából Baniszadr elnökségének zárószakaszáig nyúlnak vissza. Az idén tavasszal az akkori államfő fokozatosan veszítette el hatalmát, lépésről- lépésre került szembe az ország egyetlen igazi tekintélyével, Khomeini ajatollahhal, mígnem emigrációba kényszerült. Baniszadr megbuktatása jelezte, hogy az iszlám köztársaságiak merev szárnya gátlástalan egyeduralomra tör, nem tűr meg más irányzatot, „a gumi remete” pedig feladván korábbi „közvetítői” magatartását, egyértelműen a mullahok mellé állt. A rendszerrel szemben álló ellenzéki front ezzel párhuzamosan kiszélesedett. A hatalmától megfosztott államfővel a mullah uralom ellenzői korántsem értettek vagy értenek elyet minden kérdésben, de közös nevezőt tudtak találni abban, hogy elutasítják az iszlám egyháziak politikai tevékenységét. Az ellenzék legszámottevőbb erejének a modzsahedinek mozgalma látszott. A szervezet már a sah idején is létezett, viszonylag szűk körű illegális csoportként. A londoni The Economist úgy tudja, hogy az elmúlt években a modzsahedinek sorai jelentősen gyarapodtak. Céljuk bevallottan az, hogy az uralmon levő Iszlám Köztársasági Pártot szinte „lefejezzék”, az egyéni terror módszerével szánjanak szembe a mullahokat védelmező és a rendszer legmegbízhatóbb fegyveres támaszát alkotó iszlám gárdistákkal, túlkapásaikkal. Vezetőjük, Maszszud Radzsavi a volt államfővel együtt érkezett Párizsba. A Le Monde-nak adott nyilatkozata szerint a modzsahedinek „független, el nem kötelezett, szabad, demokratikus és valóban iszlám” országot szeretnének, és a jelenlegi rendszert „reakciósnak” minősítik. Radzsavi nem tagadta meg az elismerést Baniszadr volt államfőtől, élesen bírálta Khomeinit, de elutasította minden közös fellépés lehetőségét a monarchistákkal, vagy például Bakhtiarral, a sah utolsó miniszterelnökével, akit másokkal együtt a „múlt emberének” nevezett. Ez a baloldali eszmeiségű, magát nem marxistának, hanem elkötelezetten iszlámnak nevező szervezet és a mullahok rendszere csaknem az iszlám változásokkezdete óta szemben állt egymással. Hanyatlás Az élethalálharc azonban egy-két hónapja kezdődött. Volt olyan nap, amikor a modzsahedinek 38 tagját végezték ki. A küzdelem a mindenkori testvérharcok izzó és elszánt gyűlölete jegyében zajlott. A gerillák a vezetőket vették célba; minden bizonnyal ők szervezték a robbantást az Iszlám Köztársasági Párt székházában, ahol annak idején Baniszadr egyik esküdt ellenfele, Beheszi ajatollah lelte halálát. Több tekintélyes vallási tisztségviselőt öltek meg, merényletet követtek el augusztus közepe táján a párt fő teoretikusa ellen. A letartóztatások és a kivégzések pontos számáról csak találgatásokat kzölnek a hírmagyarázók; van olyan becslés is, amely szerint kétezer modzsahedin-tagot zártak börtönbe, a kivégző osztagok elé pedig legalábbis hathétszázan kerültek rövid néhány hét alatt. Ilyen előzmények után robbant a legújabb teheráni bomba. A valaha matematikát és fizikát tanuló Radzsai a hatvanas évek elején csatlakozott a sahellenes mozgalomhoz, közelebbi barátságot kötött „a vörös ajatollahnak” nevezett Taleghani főpappal. Később bebörtönözték, majd Khomeini táborába lépett, Baniszadr elnökségének egyik fő ellenzőjeként, nyomban az államfő távozása után „leadta” a kormányfői tisztséget és az állami élet csúcsára került. Utódját a kabinet élén, a most ugyancsak szerencsétlenül járt Bahonart állítólag úgy választották meg, hogy a 270 tagú parlamentben csak 130 képviselő volt jelen. A köztársasági párt hatalmának gyors hanyatlásáról már ekkor beszámoltak a helyszíni tudósítók. Most annál is inkább föltehető a kérdés: ez talán a vég kezdete? Bár az események viharos és — a szó szoros értelmében — halálos sebességgel követik egymást a mai Iránban, az előrejelzésekkel tanácsos csínján bánni. Tény az — a merényletek bizonyítják —, hogy a jelenlegi hatalmi gépezet nem tudta megfékezni az ellenzéket. Sőt a legkeményebb módszerek sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a rendszer vezetői életben maradjanak. Az állam nem látja el funkcióit, a gazdaság gondjai igen nagyok, a munkanélküliek száma a kétmilliót is meghaladja. Az Irakkal vívott háború miatt nagyjából egymillióan élnek menekülttáborokban, a perzsa középpont körülelhelyezkedő peremvidékek nemzetiségei, nem síita iszlám vallású lakói fokozottan elégedetlenkednek. Találgatások Ez a helyzetkép késztette George W. Ballt, az Egyesült Államok volt külügyminiszterhelyettesét arra, hogy tíz nappal ezelőtt a közeli „összeomlás” lehetőségéről írjon. Az International Herald Tribuneban megjelent eszmefuttatás vezérgondolata megegyezik több külföldi elemző ítéletével: eszerint Khomeini ajatollah nem politikai vezetőként lép fel, hanem a síita iszlám prófétájaként. Az általa vezetett klérus számára a Korán előírásai az irányadók: a mullahok doktrinális merevséggel birkóznak az országvezetés nehéz feladatával, de a hatalom puszta megtartásáért is kénytelenek keményen küzdeni. Ball szerint a felhalmozódott ellenérzések nyomása alatt még Khomeini húszéves unokája is megszólalt, s igen élesen bírálta az „állami terror” rendszerét. Ball olyannyira biztos a rendszer gyengülésében, sőt bukásában, hogy már azt találgatta, mi lesz — világpolitikai hatását tekintve —, ha az ellenzék győz, baloldali vagy jobbra tartó fordulat várható-e, miként viselkedik a hadsereg? A kérdések időszerűségét a jövő igazolhatja. A rendszer vallási vezetőjének tekintélyét, személyes hatalmi bázisát Párizsból történt diadalmas hazatérése óta valószínűleg nem érte olyan súlyos csapás, mint most, amikor feltétlen híveinek egy csoportjával végzett a pokolgép. Ami személyes tragédia Radzsai és Bahonar számára, az halálos fenyegetés a Qumba elvonuló agg teológusnak és sűrű légkörű dráma az egész országnak. Változásokat, forradalmi átalakulást ígért két és fél esztendeje a monarchiát megbuktató új rendszer, ám az állam előtt szinte heggyé tornyosultak a nehézségek. Feloldásuk, vagy legalábbis enyhítésük már csak az új korszak szellemi vezetőjétől várható: az esetleges földcsuszamlás lehetősége nyilván attól függ, hogy a két „terror” ádáz harcában, az iszlám gárdisták és a modzsahedinek küzdelmében milyen új eszközöket tud bevetni a súlyos vérveszteséget elszenvedő teheráni vezetés. Bármi történjék azonban — és a jelek arra vallanak, hogy valóban bármi megtörténhet —, a monarchiabuktatás kivételes fontosságát, az 1979-es rendszerváltozás világpolitikai jelentőségét a jövő esetleges fordulatai sem helyezhetik hatályon kívül. Martin József Magyar Nemzet Megbízólevél-átadások Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Mohammed Saed Abdulla Mohsen rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Garai Róbert külügyminiszterhelyettes. Losonczi Pál ugyancsak hétfőn fogadta Joshua Simasiku Sigolwe rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Zambiai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Jelen volt Garai Róbert. Emlékezés Háy Lászlóra Háy László kommunista orvos, közgazdász, politikus, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, gazdasági és tudományos életünk egyik volt vezető egyénisége születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója és Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Foch Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke, a Történelemtudományi Intézet igazgatója és Falusné Szikra Katalin akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára helyezett el koszorút. Megkoszorúzták a sírt a Külkereskedelmi Minisztérium és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képviselői, elhelyezték a kegyelet virágait a családtagok, a volt munkatársak és a tisztelők. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ötven éves a Magyar Élettani Társaság Jubileumi üléssel emlékeztek meg hétfőn a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében a Magyar Élettani Társaság megalapításának ötvenedik évfordulójáról. Az eseményhez háromnapos szakmai tanácskozásként kapcsolódik a társaság idei, sorrendben negyvenhatodik vándorgyűlése. A tanácskozás elnökeként Ádám György professzor felidézte, hogy fél évszázaddal ezelőtt Szent-Györgyi Albert, akkor a szegedi egyetem életvegytan tanára tett előterjesztést a társaság szervezetének és munkájának szabályozására. A mostani szakmai programnak hat fő témaköre van, mintegy félszáz előadásban foglalkoznak a hazai élettani kutatások legújabb eredményeivel. Konferencia a felületvizsgálatról Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia székházában nemzetközi konferencia kezdődött az úgynevezett szekunder ionemissziós anyagvizsgálati módszerről. A budapesti tanácskozás e témában a harmadik, az előzőket az NSZK-ban, majd az USA-ban tartották. A mostanira harminchárom országból százötven szakember érkezett. A konferenciát, amelyet a nemzetközi szervező bizottság felkérésére a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete szervezett, Polinszky Károly, az MTA alelnöke nyitotta meg. A modern fizikai és kémiai felületvizsgálatok közül az egyik legfontosabb a rendkívül érzékenységével kitűnő szekunder ionemissziós tömegspektrometria. Hazánkban 1974 óta folyik ilyen anyagvizsgálati kutatómunka a BME Fizikai Intézetében, az ELTE fizikai kémiai tanszékén és a Műszaki Fizikai Kutató Intézetben. A vietnami Hazafias Front küldöttsége a HNF Országos Tanácsánál A Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására vietnami delegáció érkezett Budapestre Hoang Quoc Vietnek, a Vietnami Kommunista Párt KB tagjának, a Vietnami Hazafias Front elnökének vezetésével. A küldöttséget, amely a Hazafias Népfront propaganda, művelődési és gazdaságpolitikai tevékenységét tanulmányozza, valamint részt vesz az őszi szolidaritási akció rendezvényein. Kovács Béla, a HNF országos tanácsa titkára és Sütő Gyula, a nemzetközi osztály vezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A delegáció a délután folyamán vietnami fotókiállítás megnyitóján vett részt, majd a HNF székházában megbeszélést folytatott Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a HNF főtitkárával. Az eseményeken jelen volt Bai Tanh Linh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. Fotókiállítás A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független és demokratikus vietnami állam megalakulásának 36. évfordulója alkalmából hétfőn fotókiállítás nyílt Kőbányán a Pataky István Művelődési Központban. A Művelődési Minisztérium, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság rendezte tárlaton számos fénykép szemlélteti a vietnami nép országépítő munkáját. A megnyitón részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek számos más képviselője. Megjelent Bai Tan Linh, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttség Hoang Quoc Vietnek, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Vietnami Hazafias Front elnökének vezetésével, ott volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke megnyitójában hangsúlyozta: " Meggyőződésünk, hogy Vietnam hős népe a Vietnami Kommunista Párt vezetésével sikeresen oldja meg a szocializmus építésének nagy feladatait, felépíti a békés, független és virágzó Vietnamot. A megnyitás után bemutatták az Árulás című új vietnami filmprodukciót. A fotódokumentum-kiállítást két hétig tekinthetik meg az érdeklődők. Tanévnyitó ünnepség Pozsgay Imre beszéde Sárospatakon Vasárnap a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban Pozsgay Imre művelődési miniszter beszédet mondott az új tanév megkezdése alkalmából. Bevezető szavaiban az ország valamennyi pedagógusát, gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberét, az óvodásokat, az általános és középiskolásokat, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóit,az egyetemi és főiskolai hallgatókat köszöntötte, majd így folytatta: — Kívánom, hogy az újabb fejlődést és sikereket ígérő, de előre láthatóan nem kevés nehézséget is hozó új tanévben a korábbiaknál több nevelő és tanuló találjon örömet munkájában, feladatában. Ilyenkor, tanévkezdéskor a művelődésügy minden érdemes dolgozója határozott eszmékkel és megfontolt tervekkel felkészülten lát neki feladatának. Ezek lényegesen nem térnek el az előző évitől, de abban igen, hogy újabb tapasztalatok és ismeretek birtokában, nagyobb tudással, mélyebb meggyőződéssel, tehát felkészültebben közeledünk célunkhoz, a szocialista nevelő iskola megteremtéséhez és általánossá tételéhez. Az iskolát nem időnkénti lökésekkel, megrázkódtatást okozó változtatásokkal, hanem szakadatlan fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi haladás menetébe. Az elv itt is, mint az élet oly sok területén: haladás és biztonság együttes követelése. Fejlődésre ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek elsajátításának módszereit újra és újra létre kell hozni és alkalmazni kell. A szerteágazó feladatok megoldása megköveteli, hogy olyan megoldást találjunk az iskolarendszer és az oktatásnevelés fejlesztésében, amely épít a magyar nemzeti oktatásügy évszázados jó hagyományaira, a nemzetközi jó tapasztalatokra, a szocialista iskolarendszer vívmányaira. Az oktatás irányítóiban,a pedagógusokban és az egész társadalomban meg kell erősíteni azt a szemléletet, hogy az iskola csakis akkor tarthat lépést a társadalmi-gazdasági változások követelményeivel, ha képessé válik a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Az elkerülhetetlen szerkezeti változásoknál azokat a terveket kell előnyben részesíteni, amelyek a jövő iskolarendszerét a jelen kereteibe építik és a meglevő szerkezetet fejlesztik tovább. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általános iskola keretében kell biztosítani a kötelező alapiskolázás egységének megőrzését, a tankötelezettségi törvény következetesebb érvényesítését. Önálló iskolázási formaként kell megőrizni a középfokú oktatást, és tovább kell szélesíteni a képzésben részt vevők körét. A felsőoktatásban biztosítani kell, hogy kiszélesedjenek az értelmiség utánpótlásának társadalmi alapjai. El kell érni, hogy az egyetemi és főiskolai felvételhez mindenkinek egyenlő esélyei legyenek. Tudjuk, hogy mennyi társadalmi előnye van a heti két pihenőnapnak. Az iskolában azonban, különösen nevelési szempontból nemcsak előnyei vannak ennek a változásnak. Az ötnapos tanítási hét bevezetésének, feltételeinek, lehetőségeinek tisztázására éppen ezért széles körű szakmai és társadalmi vita kezdődött meg. Az idei tanévben minden intézménytípusban, de csak szűk körben próbáljuk ki az ötnapos tanítási hetet, és csak a vita és a tapasztalatok hasznosítása után tesszük általánossá a jövő tanévben. — Jó iskolát teremteni a hazának, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társadalmi-gazdasági gondjainkon úrrá lenni, népünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. 3 Katonai küldöttség utazott a Jemeni NDK-ba A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hadserege megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével katonai küldöttség utazott hivatalos, baráti látogatásra a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba. NDK népi kamarai küldöttség hazánkban Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának meghívására hétfőn tanulmányi látogatásra Budapestre érkezett az NDK népi kamarája kereskedelmi és közellátásügyi bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Josef Aberth képviselő vezeti. Magyar—finn vízügyi tárgyalások Finn vízügyi küldöttség érkezett hétfőn Budapestre Simo Jaatinennek, a Finn Országos Vízügyi Főigazgatóság elnökigazgatójának vezetésével. A finn vendégek Kovács Antal államtitkárnak, az OVH elnökének meghívására látogattak hazánkba. A tárgyalásokon áttekintik a kétoldalú vízügyi kapcsolatok alakulását és aláírják az 1981—82. évi vízügyi együttműködési munkatervet. Vöröskeresztesek versenye Budapesten Magyarországot a Hajdú- Bihar megyei Nyíracsád községben működő vöröskeresztes polgári védelmi elsősegélynyújtó alegység képviseli a szocialista országok elsősegélynyújtó szervezeteinek szeptember 20. és 27. között Bulgáriában megrendezendő nemzetközi bemutató versenyén. A képviseleti jogot és a polgári védelem országos törzsparancsnokságának külön díját nyerte el — kitüntető oklevéllel és díszserleggel együtt — a nyíracsádiak alakulata, amely az első helyezett lett a vöröskeresztesek polgári védelmi országos versenyének Budapesten vasárnap megrendezett döntőjében. A feladat egy elképzelt és sok „sebesülttel” imitált vasúti szerencsétlenség áldozatainak a mentése volt a megrongálódott, égő vagonokból. A nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében a XVIII. kerületi Szálfa utcai vasúti pályánál lebonyolított vetélkedőn hivatásos mentőorvosokból és más szakemberekből álló zsűri értékelte a teljesítményt. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és Perger Imre ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának törzsparancsnoka nyújtotta át a díjakat a délutáni órákban befejeződött verseny legjobbjainak. Az országos vetélkedőt a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulója jegyében rendezték. Kromatográfiai eszmecsere Siófokon Nemzetközi kromatográfiai konferencia kezdődött hétfőn Siófokon, amelyet a Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia e témakörrel foglalkozó szakmai csoportja rendezett. A tanácskozásra huszonkét országból érkeztek szakemberek, akik száznyolcvan előadásban számolnak be a kromatográfia — mint anyagelemzési módszer — fejlesztésének újdonságairól, valamint az e célt szolgáló új berendezésekről, műszerekről. A négynapos tudományos eszmecserét Szepesy László, a Magyar Kémikusok Egyesülete kromatográfiai szakosztályának és a Magyar Tudományos Akadémia kromatográfiai munkabizottságának elnöke nyitotta meg. Méltatta a kromatográfia jelentőségét a tudományban és az ipari gyakorlatban. A kromatográfiával, mint elemzési módszerrel, többek között nyomon követhető az élő szervezetben a gyógyszerek útja, s így meghatározható azok hatásmechanizmusa. Alkalmazásával megtalálhatják a növényvédőszermaradványokat, meghatározhatják a kényesebb gyógyszerekbe került szennyező anyagokat, fontos információt adhatnak a környezetvédelemnek. A különböző típusú fehérjék meghatározásával pedig támpontul szolgálhatnak a növénynemesítőknek is. A tanácskozással párhuzamosan kiállítást nyitottak, amelyre huszonhárom külföldi cég küldte el újabb típusú elemző műszerét. A kiállításon mutatkozott be nemzetközi fórumon első alkalommal az új magyar szabadalom alapján előállított túlnyomásos rétegkromatográf.