Magyar Nemzet, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-01 / 281. szám
nek tájékoztatta Losonczi Pált a ciprusi kérdés legutóbbi fejleményeiről. A két vezető aggodalmát fejezte ki, hogy nincs előrehaladás azon erőfeszítésekben, amelyek célja a probléma igazságos és tartós megoldása. A felek sajnálkozásukat fejezték ki, hogy az ENSZ határozatait és az el nem kötelezett országok Ciprusra vonatkozó nyilatkozataiban foglaltakat még nem hajtották végre. A felek síkraszálltak a fenti határozatok mielőbbi végrehajtásáért, továbbá minden katonai beavatkozás megszüntetéséért Cipruson. Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu úgy véli, hogy Ciprus egész népének javára szolgáló igazságos és tartós megoldás csak a ciprusi kérdésre vonatkozó ENSZ-határozatokkal és a helsinki záróokmánnyal összhangban, a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása, területi integritása, egysége és el nem kötelezettsége, valamint minden ciprusi emberi és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy elérkezett az idő egy nemzetközi konferencia öszszehívására az ENSZ keretén belül, s az megnyitná az utat a ciprusi probléma békés megoldására. A két vezető hangsúlyozta, hogy Ciprus teljes demilitarizálása és lefegyverzése nemcsak a szigetország népének, hanem a Földközi-tenger érzékeny keleti térsége stabilitása, biztonsága és békéje ügyének is érdekében áll. Az Elnöki Tanács elnöke megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is támogatja Ciprus kormányának és népének azon erőfeszítéseit, továbbá minden olyan más erőfeszítést, amely a probléma igazságos, békés és tartós megoldására irányul. A felek méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának a nemzetközi életben betöltött szerepét. Ennek során a magyar fél elismerését fejezte ki azért a tevékenységért, amelyet a Ciprusi Köztársaság fejt ki az el nem kötelezettség politikáját folytató országok sorában a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében. Békeövezetek kialakítása Mindkét fél fontosnak ítéli és határozottan támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek átommentes övezetek és békeövezetek kialakítására irányulnak a világ különböző térségeiben. A helsinki záróokmány szellemével összhangban, a kontinensünk békéjéhez és biztonságához való jelentős hozzájárulásnak tartják, ha megvalósulnának a Balkán és a Földközi-tenger térségének nukleáris fegyverektől mentes békeövezetté tételére irányuló kezdeményezések. A felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti fejlemények miatt. Elítélték az arab államok belügyeibe történő beavatkozásra irányuló törekvéseket és kísérleteket, az egyes államokkal szembeni fegyveres fenyegetést e térségben. Szpirosz Kiprianu meghívta Losonczi Pált, hogy tegyen látogatást Cipruson. Losonczi Pál a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás frienontját dilomáciai úton később rögzítik. Washingtoni tudósítónk tálx jelentése Allen ..ellentámadása" Washington, november 30. — Szabadságot vettem ki az igazságügyi minisztérium vizsgálatának befejeztéig — lepte meg a világot vasárnap déli közlésével Richard Allen, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. — így könnyebben tudom visszaverni az alaptalan támadásokat — érvelt az NWBC tévé hétvégi interjúműsorá-ban, amelyből az utolsó pillanatban „szorította ki” Weinberger hadügyminisztert. De hát az NBC boldogan cserélt interjúalanyt szombat este, amikor a hetek óta tartó „Allen-ügy” főszereplője váratla-nul felajánlkozott a tévétársaságnál. S mindjárt az első kérdés kiugratta a nyalat a bokorból: „Foglalkozik-e a lemondás gondolatával?” — tudakolták Allentől, utalva a sajtójelentésekre, amelyek szerint ezt sürgette nemcsak a Fehér Ház „triumvirátusának” két tagja, Baker és Denver, hanem Reagan felesége is, akinek érthetően kínos, hogy az ő meginterjúvolása kapcsán keveredett korrupció gyomójába a nemzetbiztonsági tanácsadó. A kérdésre válaszolva Allen elmondta, hogy szombat este telefonon kérte a Kaliforniában levő elnököt, engedje őt „szabadságra menni”. Hétfőn reggeltől már James Nance nyugalmazott tengernagy, Alien helyettese (és, történetesen, Alexander Haig egykori NATO-főparancsnok brüsszeli beosztottja), a nemzetbiztonsági stáb ügyvivő irányítója az elnöki hivatalban. Vasárnapi tévényilatkozatával Richard Allen valóban ellentámadást óhajtott kezdeni: az eddig szóra nehezen bírható főtisztviselő hétfő reggel újra a kamerák elé ült, ezúttal a CBS-ben mondva el, hogy igaztalanul vádolják, legfeljebb hibát követett el, bűnt semmiképpen sem, kikéri magának a sajtó goromba módszereit. És biztos benne: a vizsgálat tisztázni fogja. Akkor Allen újra el akarja foglalni állását. A Fehér Házból azonban senki nem volt hajlandó kijelenteni a sajtónak, hogy ezt biztosra venné, vagy akár csak reméli. Vasárnap még azt mondta Larry Speakes elnöki szóvivő, hogy „nincs oka feltételezni az ellenkezőjét”, hétfőn azonban ő is az óvatosabb, „várjunk, és majd meglátjuk” álláspontra helyezkedett. És ekkor már az Allent eddig védő (és a feltételezések szerinti állásában tartó) Edwin Meese fő-főtanácsadó is kitért a kérdés elől, számít-e a nemzetbiztonsági tanácsadó ,,szabadságról” való visszatérésére. Meese szerint Reagan elnök „együttérzéssel” fogadta Allen kérését, hogy hivatalából távolmaradva „válaszoljon a vádakra”. De immár senki sem hangoztatja, hogy biztosra veszi — Alennel együtt — a vádak alaptalanságát. A nemzetbiztonsági tanácsadó „nem tud róla”, hogy valaki is aknamunkát folytatna ellene a Fehér Ház vezető tisztségviselői közül, noha a sajtóhoz jóformán naponta eljutó újabb értesülések, tehát vádak alighanem e forrásból származnak. Amint hétfőn reggel a New York Times megállapította, Allen szabadságkérelmének elfogadásával Reagan elnök voltaképpen elismerte, hogy a nemmzet biztonsági tanácsadójának eddig nem sikerült eloszlatnia a gyanakvást. A japán újságíróktól állítólag pénzt és órákat elfogadó, továbbá korábbi tokiói üzleti kapcsolatait a Fehér Házban „magánalapon” folytató Richard Allen — főhivatalnoktól megkövetelt — feddhetetlensége ezek szerint mindenki számára kérdéses. Az igazságügy-miniszternek december derekáig kell döntenie, kéri-e különleges ügyész kijelölését (mint azt demokrata szenátorok egy csoportja követelte). Ha igen, Allen „szabadságából” alighanem valóságos távozás lesz, de a zavaros ügy már enélkül is annyi kínos percet okozott a Fehér Háznak , és kivált az elnök japánok által meginterjúvolt feleségének —, hogy a legtöbben gyanítják, a nemzetbiztonsági tanácsadó „távolmaradása” végleges lesz. Avar János Japánban átalakították a kormányt Tokióból jelenti az MTI. Szuzuki Zenko japán miniszterelnök, a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöke, hétfőn átalakította tavaly július óta hivatalban levő kabinetjét, valamint az LDP vezérkarát. Az elsősorban párton belüli különböző frakciók közötti egyensúly hatékonyabb biztosítását szolgáló akciók keretében az LDP új főtitkára Nikaido Szuszumu, a végrehajtó tanács eddigi elnöke lett. Szuzuki a japán diplomácia vezetőjének posztján Szonoda Szunaót az LDP eddigi főtitkárával, Szakuraucsi Jósióval cserélte fel. A 69 éves új külügyminiszter 1947 óta parlamenti képviselő. Magyar Nemzet Budapest és Nicosia A tájékozódás és a tájékoztatás határozta meg azt a megbeszéléssorozatot, amelyen Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök országa gondjait ismertette a magyar vezetőkkel. Budapesti tárgyaló partnerei pedig azokat a kezdeményezéseket sorolták fel, amelyekkel közéjés, kerülhet egymáshoz a két állam. A magas szintű látogatást mindkét fél részének tekintette annak a szélesebb keretű párbeszédnek, amely Helsinkiben kezdődött el, a tervezhetően a madridi tanácskozások hozzájárulnak majd a továbbfejlesztéséhez. Szpirosz Kiprianu ebben a megközelítésben említette meg, hogy Ciprus örömmel üdvözöl az enyhüléssel összefüggő minden kezdeményezést, s kedvezően fogadná a balkáni övezet és a földközi-tenger atommentesítését. Ezt diktálja saját érdeke, és ez kifejeződik abban is, hogy igyekszik aktív el nem kötelezett politikát folytatni. A budapesti megbeszéléseken is középpontba kerül a hétfőn Génfben felújított szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési tanácskozás, mint olyan, amely hozzájárulhat az enyhültebb légkör kialakításához, Európa békéjének a megóvásához. A ciprusi államfő nyomatékkal megismételte a ciprusi rendezés szükségességét, miután — Kiprianu megfogalmazásában — a sziget az életben maradásáértt, a túlélésért harcol. Az igazságos megoldáshoz alap lehet a Waldhelm ENSZ- főtitkár által kidolgozott terv — mint ahogy bármely más kezdeményezés is, amely a sziget kft ..osztottságából fakadó problémákat megszünteti. Elismeréssel szólt a vendég arról, hogy hazánk eddig is segítő szándékkal járult hozzá a ciprusi kérdés rendezéséhez. Ez a megértés a biztosítéka annak, hogy a jövőben is zavartalanok legyenek a magyar és a ciprusi kapcsolatok. A Varsói Szerződés ilésére Puja Frigyes Bukarestbe érkezett Bukarestből jelenti az MTI. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának Bukarestben tartandó ülésére hétfőn délután a román fővárosba érkezett Puja Frigyes külügyminiszter. Bukarest északi pályaudvarán Puja Frigyest Stefan Andrei román külügyminiszter üdvözölte. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete. A lengyel belügyminiszter javasolta a tűzoltófőiskola feloszlatását Varsóból jelenti az MTI. A lengyel belügyminiszter azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy oszlassák fel a varsói tűzoltótiszti főiskolát, amely a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik. Az ügy előzménye, hogy a múlt hét végén a félkatonai intézménynek minősülő főiskolán a Szolidaritáshoz tartozó polgári oktatók és a hallgatók egy része „okkupációs sztrájkot” rendezett. A felsőoktatási, törvény tervezetének módosítását, próbálták kikényszeríteni, de — mint a belügyminisztérium sajtószóvivője közölte — céljuk gyakorlatilag az volt, hogy a tűzoltótisztek képzését vonják ki a belügyminisztériumhoz tartozó főiskolai hálózatból. A konfliktusba bekapcsolódott a Szolidaritás mazowszei szervezetének elnöksége: támogatást nyújtott a sztrájkolóknak, sőt elküldte „tanácsadóit”, és úgynevezett közvetítő csoportjait a főiskolára. Ezúttal tehát a belügyminisztérium egyik intézményét vette célba a Szolidaritás, amely egy idő óta lélektani hadjárat keretében megpróbálja kiszorítani a pártbizottságokat az üzemekből, és a munkásokat a LEMP-ből való kilépésre agitálja. Terrorakció Damaszkuszban Damaszkuszból jelenti a Reuter. Hatvannégy halálos áldozata és 135 sebesültje van a vasárnap Damaszkusz központjában bekövetkezett robbanásnak — jelentette be a szíriai kormány szóvivője, miközben a tűzoltók és a mentőosztagok lankadatlan erővel küzdöttek az életben maradottak megmentéséért és a lángok megfékezéséért. A nagy erejű robbanás a Szíriai főváros Al-Azbakija negyedében, egy katonai épület szomszédságában következett be. A pokolgép egy parkoló gépkocsiban robbant. A terrorakció elkövetését egy bejrúti jobboldali szervezet vállalta magára. Az AFP jelenti: Feltűnően gyorsan reagált a damaszkuszi terrorakcióra — az arab ügyekkel foglalkozó — kommentárjában az izraeli rádió. A védtelen polgári személyek ellen elkövetett terrorakciót Hafez Asszad elnök rendszerére mért „súlyos csapásnak” feltüntetve, a hírmagyarázat sajátos összefüggést vélt felfedezni a damaszkuszi robbantás és a marokkói Fezben a napokban idő előtt eredménytelenül véget ért arab csúcsértekezlet között. A Szilárdság Frontjának tagjai, így Szíria, sem képviseltették magukat állam- és kormányfői szinten. Ezzel juttatták kifejezésre, hogy helytelenítik a Fahd-tervet. A külpolitika hívei O (Moszkva, TASZSZ) A palesztin nép harcával való szolidaritás nemzetközi napja, november 29-e alkalmából, Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét, és az egész palesztin népet. O (Algír, AFP) A francia— algériai kapcsolatoknak a bizalom alapján történő újjáépítésére hívott föl az algíri repülőtéren mondott beszédében Mitterrand. A francia elnök több minisztere, köztük Claude Cheysson külügyminiszter társaságában hétfőn érkezett meg az észak-afrikai országba. 100 (Belgrád, MTI) Az újvidéki rádió november 28., a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából tovább bővítette a Vajdaság autonóm tartományban élő nemzetiségek nyelvén sugárzott adásainak idejét. 20. (Kairó, AFP) Tíznapi szünet után hétfőn Kairóban folytatták a Szadat egyiptomi elnök elleni merénylet vádlottainak perét. A huszonnégy vádlott, egy kivételével, ártatlan- vak vallotta magát. (Prága, CTK) Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének a meghívására hétfőn Prágába érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. O (Brüsszel, AFP) Baudouin belga király hétfőn felmentette a kormányalakítási megbízás alól Willy de Clercq flamand liberális párti vezetőt. O (Bonn, MTI) A nyugatnémet Keresztényszociális Unió felső-bajorországi körzeti szervezete hétfőn Münchenben kizárta a CSU tagjainak sorából Alfred Mechiersheimer békekutatót, aki korábban többször bírálta a NATO fegyverkezési politikáját. (Wellington, XJPI) Robert Muldoon új-zélandi kormányfő abban bízik, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazatai az eddig kormányzó Nemzeti Párt javára változtatják meg a választási patthelyzetet. Kijelentette, ha a végleges szavazási eredmények sem teszik egyértelműbbé a helyzetet, újabb általános választásokat írnak ki. Kedd, 1981. december 1. Iránykeresés Athénban megnőtt az érdeklődés a parlament iránt. Az egyébként meglehetősen egyszerű klasszicista épület előtt az utóbbi időben nagyobb a tömeg. Az utazási irodák legalábbis úgy értékelik, hogy a hagyományos fezben, fehér harisnyában és piros pomponos saruban őrséget álló katonák ceremonikus tisztelgéseire odasereglő külföldiek hosszabban időznek a téren. Mintha kívülről megfejthetnék, mi történik belül, ami persze képtelenség, nem mintha jobb helyzetben volnának azok, akik ténylegesen bejutottak a megújított törvényhozás első ülésére. Andreasz Papandreu miniszterelnök programbeszédétől sem lettek okosabbak azok, akik arra vállalkoztak, hogy „helyére teszik” az új görög politikát. Változási szándék Az október 18-i általános választások abszolút győztese, Andreasz Papandreu a háromszáz tagú parlamentben szavazásra bocsátott kormányprogramjában szinte szóról szóra azt ismételte meg, amit előzőleg ígért: felülvizsgálja az ország NATO-tagságát és az amerikai támaszpontszerződéseket, valamilyen formában revízió alá vonja Athén közös piaci kapcsolatát. Ha... Nos, ez hozta zavarba az elemzőket a választások előtt és után is, s ez teszi kétértelművé Papandreu nyilatkozatait általában. Merthogy mindenki azt hallhat ki belőle, amit akar, de senki sem lehet benne biztos, jól hallott-e. A politikai tervezetet ugyan elfogadta a parlament, százhetven igen szavazattal ennyi képviselője van a Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalomnak. Az ellenzéki újdemokraták nemet mondtak, a tizenhárom kommunista honatya pedig tartózkodott. Az utóbbiak magatartását már a kétkedés határozta meg; a GKP korántsem akarja megnehezíteni a balközép irányzatúnak tekinthető kabinet munkáját, csupán határozottabb fogalmazást vár Papandreutól. És gyorsabb cselekvést. Ez, az első megítélésben talán türelmetlennek vélhető követelés az új miniszterelnökért szól, s nem ellene, hiszen a görög közhangulatból máris lemérhető: akik másfél hónapja hatalmas lelkesedéssel a hatalom élére emelték Papandreut, azok észrevehető változást akarnak látni, s nem fogják megérteni a feltételes módban elhangzó magyarázkodásokat. Az elmúlt hetek Amerikaellenes tüntetései is azt bizonyítják, hogy akik az utcákra vonultak, a PASOK vezetőjének a beszédeit úgy értelmezték : Papandreu egyik napról a másikra „semlegesíti” Görögországot, bezáratja a támaszpontokat, atommentesíti az égei-tengeri partokat, s újból fölmondja a NATO-megállapodásokat. Pedig a miniszterelnök mostani parlamenti programjába, akárcsak korábban, a politikai céljainak a fölsorolásakor beleszőtte a mondandójába: mindezt végrehajtja, ha az Egyesült Államok nem ad elegendő biztosítékot Törökországgal szemben, ha a segélyezésben részrehajlónak mutatkozik a szomszéd javára, s egyáltalán, ha nem értékeli kellően azokat az előnyöket, amelyekhez görögországi jelenléte révén jut. Régi barátok Washington ellenben — szemben az athéni közvéleménnyel — úgyszólván csak az utóbbit szűrte ki a szónoklatokból, s meglehetősen nagy megnyugvással nem a politikai, hanem a gazdasági kérdések dossziéjában helyezte el a görög problémát. Mint olyat, amit pénzzel meg lehet oldani. A változást csupán abban látják, hogy Papandreu várhatóan fölsrófolja az árakat és jobban megfizetteti azokat a területeket, amelyekről az amerikaiak a Közel-Keletet, a többi között Líbiát ellenőrizhetik, és ahol a 6. flotta kiköthet. S mivel a Pentagonnak mindkét szempontból fontos Görögország, a Fehér Ház valószínűleg nem fog alkudozni. Ez a washingtoni változat, továbbra sem tudható azonban, hogy maga Papandreu mit akar. Politikai elképzeléseinek a megítélésében nemcsak az ő, meglehetősen ellentmondó kijelentései okoznak zavart, hanem szőkébb környezetének bizonytalansága is. Szembeötlő volt, hogy a miniszterelnök kabinetjének az összeállításakor régi baráti és politikai körét vette elsősorban figyelembe. A tárcák új tulajdonosainak egyike-másika olyan tiszteletet parancsoló nevet visel, amelyet a katonai juntával szembeni ellenállás tett ismertté. A miniszterek közül többen megjárták az ezredesek börtöneit és elsőkként csatlakoztak Papandreu új mozgalmához. Hogy jó hazafiak, ahhoz kétség sem fér, de magasabb kormánytisztséget eddig egyikőjük sem töltött be, így szakmai gyakorlatuk sem lehet. Mennyire érződik majd ez döntéseik meghozatalában? — tűnődnek azok, akik a mindennapos ügyintézés nyelvére szeretnék lefordítani a jól hangzó ígéreteket. Az első vita máris kirobbant, az okozója pedig a filmekből ismert Melina Mercouri, jelenlegi művelődésügyi miniszter volt. A hazafias öntudat kifejezésére elrendelte, hogy a külföldi görög képviseletek épületeinek a homlokzatát értékes történelmi alkotások díszítsék, ami ellen az archeológusok hevesen tiltakoztak. Ez ugyan amolyan apraság, amelynek a megítélése nézőpont kérdése, de Athénban előbb-utóbb sorra kell venni az előzetes tervezetek lényegesebb pontjait is, mint a jelzett nacionalizálást, amelynek része néhány nagyobb vállalat és vállalkozás kisajátítása. Ennek a végrehajtásához Papandreu valószínűleg szeretne ötleteket kapni Párizstól, s nem eészen véletlen, hogy az első külföldi útja, nyomban a parlamenti bizalmi szavazás után, a francia fővárosba vezetett. Második London ,4 X.: Bár a miniszterelnök cáfolta, hogy valamiféle közvetlen mintát szeretne venni Mitterrand kormányzásáról, a villámlátogatás azokat a feltételezéseket erősítette meg, hogy Papandreu azért szívesen meghallgatja a Szajnaparti tapasztalatokat. Annál inkább, mert ha vezetési gyakorlata nincs is, elismert közgazdászként fölmérheti, milyen nagymérvűek Görögország gazdasági gondjai. Azoknak a megoldása pedig szerves része a beharangozott változtatásoknak. Brüsszelben lényegében ezért nem veszik komolyan azokat a fenyegetéseket, hogy Athén esetleg kilép a Közös Piacból. Másfelől közismert, hogy ennek a tagságnak egyelőre az elnök szava a biztosítéka.. Az államfőnek, Karamanlisznak a beleszólását csak az alkotmány megváltoztatásával csökkenthetnék, az alaptörvény módosításához viszont — ezt a kommunisták sürgetik — háromötödös parlamenti többség kellene. A PASOK nagy arányban győzött, de ennyi szavazata nincs. Az EGK központjában így inkább arra számítanak. Athénnal második Londont kapnak; a görögök feltételeket fognak szabni — ezt Papandreu máris jelezte —, hogy megkönnyítsék az átmenetet a teljes fölzárkózáshoz. Kérésekkel halmozzák majd el Brüszszelt, és alkudozni próbálnak a mezőgazdasági termékek áráról és elhelyezéséről. Otthon ezzel szemben az államfőt igyekeznek rávenni, hogy memorandumban kérje az eddigi megállapodások felülvizsgálását. Karamanlisz ettől a kéréstől határozottan elzárkózott, mondván, nem változtathatja meg a Közös Piacnak adott szavát. Ez a következetesség idővel még jól jöhet Papandreunak, aki a bajok valamelyes hányadát átháríthatja az elnökre, mint terveinek a kerékkötőjére. Szíve szerint azonban valójában ő sem akarhat mást, mint Karamanlisz, mert azért reméli: a nyugat-európaiak szűken mért segélyével is többre juthat, mint anélkül, bármilyen irányban induljon is el a ma még csak nagy vonalakban megrajzolt úton. Zsigovits Edit