Magyar Nemzet, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

nek tájékoztatta Losonczi Pált a ciprusi kérdés legutób­bi fejleményeiről. A két ve­zető aggodalmát fejezte ki, hogy nincs előrehaladás azon erőfeszítésekben, amelyek cél­ja a probléma igazságos és tartós megoldása. A felek saj­nálkozásukat fejezték ki, hogy az ENSZ határozatait és az el nem kötelezett országok Cip­rusra vonatkozó nyilatkozatai­ban foglaltakat még nem haj­tották végre. A felek síkra­­szálltak a fenti határozatok mielőbbi végrehajtásáért, to­vábbá minden katonai beavat­kozás megszüntetéséért Cipru­son. Losonczi Pál és Szpirosz Kip­­rianu úgy véli, hogy Ciprus egész népének javára szolgáló igazságos és tartós megoldás csak a ciprusi kérdésre vonat­kozó ENSZ-határozatokkal és a helsinki záróokmánnyal összhangban, a Ciprusi Köz­társaság függetlensége, szuve­renitása, területi integritása, egysége és el nem kötelezett­sége, valamint minden ciprusi emberi és alapvető szabadság­­jogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy elérkezett az idő egy nemzetközi konferencia ösz­­szehívására az ENSZ keretén belül, s az megnyitná az utat a ciprusi probléma békés meg­oldására. A két vezető hangsú­lyozta, hogy Ciprus teljes de­­militarizálása és lefegyverzése nemcsak a szigetország népé­nek, hanem a Földközi-tenger érzékeny keleti térsége stabi­litása, biztonsága és békéje ügyének is érdekében áll. Az Elnöki Tanács elnöke megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is támogatja Ciprus kormányá­nak és népének azon erőfeszí­téseit, továbbá minden olyan más erőfeszítést, amely a prob­léma igazságos, békés és tar­tós megoldására irányul. A felek méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak a nemzetközi életben be­töltött szerepét. Ennek során a magyar fél elismerését fe­jezte ki azért a tevékenysé­gért, amelyet a Ciprusi Köz­társaság fejt ki az el nem kö­telezettség politikáját folytató országok sorában a nemzetkö­zi béke és biztonság erősítése érdekében. Békeövezetek kialakítása Mindkét fél fontosnak ítéli és határozottan támogatja azo­kat a kezdeményezéseket, ame­lyek átommentes övezetek és békeövezetek kialakítására irányulnak a világ különböző térségeiben. A helsinki záró­okmány szellemével összhang­ban, a kontinensünk békéjéhez és biztonságához való jelentős hozzájárulásnak tartják, ha megvalósulnának a Balkán és a Földközi-tenger térségének nukleáris fegyverektől mentes békeövezetté tételére irányuló kezdeményezések. A felek aggodalmukat fejez­ték ki a közel-keleti fejlemé­nyek miatt. Elítélték az arab államok belügyeibe történő beavatkozásra irányuló törek­véseket és kísérleteket, az egyes államokkal szembeni fegyveres fenyegetést e térség­ben. Szpirosz Kiprianu meghívta Losonczi Pált, hogy tegyen lá­togatást Cipruson. Losonczi Pál a meghívást köszönettel el­fogadta. A látogatás frienontját dilom­áciai úton később rög­zítik. Washingtoni tudósítónk tál­x jelentése Allen ..ellentámadása" Washington, november 30. — Szabadságot vettem ki az igazságügyi minisztérium vizs­gálatának befejeztéig — lep­te meg a világot vasárnap dé­li közlésével Richard Allen, az elnök nemzetbiztonsági tanács­adója. — így könnyebben tu­dom visszaverni az alaptalan támadásokat — érvelt az NWBC tévé hétvégi interjúműsorá-­­ban, amelyből az utolsó pilla­natban „szorította ki” Wein­­berger hadügyminisztert. De hát az NBC boldogan cserélt interjúalanyt szombat este, amikor a hetek óta tartó „Al­­len-ügy” főszereplője váratla-­­nul felajánlkozott a tévétár­saságnál. S mindjárt az első kérdés kiugratta a nyalat a bo­korból: „Foglalkozik-e a le­mondás gondolatával?” — tu­dakolták Allentől, utalva a sajtójelentésekre, amelyek sze­rint ezt sürgette nemcsak a Fehér Ház „triumvirátusának” két tagja, Baker és Denver, hanem Reagan felesége is, aki­nek érthetően kínos, hogy az ő meginterjúvolása kapcsán keveredett korrupció gyomójá­­ba a nemzetbiztonsági tanács­adó. A kérdésre válaszolva Allen elmondta, hogy szombat este telefonon kérte a Kali­forniában levő elnököt, enged­je őt „szabadságra menni”. Hétfőn reggeltől már James Nance nyugalmazott tenger­nagy, Alien helyettese (és, tör­ténetesen, Alexander Haig egykori NATO-főparancsnok brüsszeli beosztottja), a nem­zetbiztonsági stáb ügyvivő irá­nyítója az elnöki hivatalban. Vasárnapi tévényilatkozatá­val Richard Allen valóban el­lentámadást óhajtott kezdeni: az eddig szóra nehezen bírha­tó főtisztviselő hétfő reggel újra a kamerák elé ült, ezúttal a CBS-ben mondva el, hogy igaztalanul vádolják, legfel­jebb hibát követett el, bűnt semmiképpen sem, kikéri ma­gának a sajtó goromba mód­szereit. És biztos benne: a vizs­gálat tisztázni fogja. Akkor Allen újra el akarja foglalni állását. A Fehér Házból azon­ban senki nem volt hajlandó kijelenteni a sajtónak, hogy ezt biztosra venné, vagy akár csak reméli. Vasárnap még azt mondta Larry Speakes el­nöki szóvivő, hogy „nincs oka feltételezni az ellenkezőjét”, hétfőn azonban ő is az óvato­sabb, „várjunk, és majd meg­látjuk” álláspontra helyezke­dett. És ekkor már az Allent eddig védő (és a feltételezések szerinti állásában tartó) Edwin Meese fő-főtanácsadó is kitért a kérdés elől, számít-e a nem­zetbiztonsági tanácsadó ,,sza­badságról” való visszatérésére. Meese szerint Reagan elnök „együttérzéssel” fogadta Allen kérését, hogy hivatalából tá­volmaradva „válaszoljon a vá­dakra”. De immár senki sem hangoztatja, hogy biztosra ve­szi — Alennel együtt — a vá­dak alaptalanságát. A nemzet­­biztonsági tanácsadó „nem tud róla”, hogy valaki is akna­munkát folytatna ellene a Fe­hér Ház vezető tisztségviselői közül, noha a sajtóhoz jófor­mán naponta eljutó újabb ér­tesülések, tehát vádak aligha­nem e forrásból származnak. Amint hétfőn reggel a New York Times megállapította, Allen szabadságkérelmének elfogadásával Reagan elnök voltaképpen elismerte, hogy a nemmzet biztonsági tanácsadójá­nak eddig nem sikerült el­oszlatnia a gyanakvást. A ja­pán újságíróktól állítólag pénzt és órákat elfogadó, továbbá korábbi tokiói üzleti kapcsola­tait a Fehér Házban „magán­­alapon” folytató Richard Al­len — főhivatalnoktól megkö­vetelt — feddhetetlensége ezek szerint mindenki számára kér­déses. Az igazságügy-minisz­ternek december derekáig kell döntenie, kéri-e különleges ügyész kijelölését (mint azt demokrata szenátorok egy cso­portja követelte). Ha igen, Al­len „szabadságából” aligha­nem valóságos távozás lesz, de a zavaros ügy már enélkül is annyi kínos percet okozott a Fehér Háznak , és kivált az elnök japánok által meginter­júvolt feleségének —, hogy a legtöbben gyanítják­, a nem­zetbiztonsági tanácsadó „távol­­maradása” végleges lesz. Avar János Japánban átalakították a kormányt Tokióból jelenti az MTI. Szuzuki Zenko japán minisz­terelnök, a kormányzó Liberá­lis Demokrata Párt elnöke, hétfőn átalakította tavaly jú­lius óta hivatalban levő kabi­netjét, valamint az LDP ve­zérkarát. Az elsősorban pár­ton belüli különböző frakciók közötti egyensúly hatékonyabb biztosítását szolgáló akciók keretében az LDP új főtitkára Nikaido Szuszumu, a végre­hajtó tanács eddigi elnöke lett. Szuzuki a japán diplomácia vezetőjének posztján Szonoda Szunaót az LDP eddigi főtit­kárával, Szakuraucsi Jósióval cserélte fel. A 69 éves új kül­ügyminiszter 1947 óta parla­menti képviselő. Magyar Nemzet Budapest és Nicosia A tájékozódás és a tájékoz­tatás határozta meg azt a megbeszéléssorozatot, amelyen Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nök országa gondjait ismertet­te a magy­ar vezetőkkel. Bu­dapesti tárgyaló partnerei pe­dig azokat a kezdeményezése­ket sorolták fel, amelyekkel közéjés,­­ kerülhet egymáshoz a két állam. A magas szintű látogatást mindkét fél részé­nek tekintette annak a széle­sebb keretű párbeszédnek, amely Helsinkiben kezdődött el, a tervezhetően a madridi tanácskozások hozzájárulnak majd a továbbfejlesztéséhez. Szpirosz Kiprianu ebben a megközelítésben említette meg, hogy Ciprus örömmel üdvözöl az enyhüléssel összefüggő min­den kezdeményezést, s kedve­zően fogadná a balkáni öve­zet és a földközi-tenger atom­­mentesítését. Ezt diktálja sa­ját érdeke, és ez kifejeződik abban is, hogy igyekszik aktív el nem kötelezett politikát folytatni. A budapesti megbe­szélé­seken is középpontba ke­rül­ a hétfőn Génfben felújí­tott szovjet—amerikai fegyver­zetcsökkentési tanácskozás, m­int olyan, amely hozzájárul­hat az enyhültebb légkör ki­alakításához, Európa békéjé­nek a megóvásához. A ciprusi államfő nyomaték­kal megismételte a ciprusi ren­dezés szükségességét, miután — Kiprianu megfogalmazásá­ban — a sziget az életben ma­radásáértt, a túlélésért harcol. Az igazságos megoldáshoz alap lehet a Waldhelm ENSZ- főtitkár által kidolgozott terv — mint ahogy bármely más kezdeményezés is, amely a sziget kft ..osztottságából faka­dó problémákat megszünteti. Elismeréssel szólt a vendég arról, hogy hazánk eddig is segítő szándékkal járult hoz­zá a ciprusi kérdés rendezé­séhez. Ez a megértés a bizto­sítéka annak, hogy a jövőben is zavartalanok legyenek a magyar és a ciprusi kapcsola­tok. A Varsói Szerződés i­lésére Puja Frigyes Bukarestbe érkezett Bukarestből jelenti az MTI. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának Bukarestben tartandó ülésére hétfőn délután a ro­mán fővárosba érkezett Puja Frigyes külügyminiszter. Bukarest északi pályaudva­rán Puja Frigyest Stefan And­­rei román külügyminiszter üd­vözölte. Jelen volt Rajnai Sán­dor, hazánk bukaresti nagy­követe. A lengyel belügyminiszter javasolta a tű­zoltófőiskola feloszlatását Varsóból jelenti az MTI. A lengyel belügyminiszter azzal a javaslattal fordult a kor­mányhoz, hogy oszlassák fel a varsói tűzoltótiszti főiskolát, amely a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik. Az ügy előzménye, hogy a múlt hét végén a félkatonai intéz­ménynek minősülő főiskolán a Szolidaritáshoz tartozó polgá­ri oktatók és a hallgatók egy része „okkupációs sztrájkot” rendezett. A felsőoktatási, tör­vény tervezetének módosítását, próbálták kikényszeríteni, de — mint a belügyminisztérium sajtószóvivője közölte — cél­juk gyakorlatilag az volt, hogy a tűzoltótisztek képzését von­ják ki a belügyminisztérium­hoz tartozó főiskolai hálózat­ból. A konfliktusba bekapcsoló­dott a Szolidaritás mazowszei szervezetének elnöksége: tá­mogatást nyújtott a sztrájko­­lóknak, sőt elküldte „tanács­adóit”, és úgynevezett közvetí­tő csoportjait a főiskolára. Ezúttal tehát a belügymi­nisztérium egyik intézményét vette célba a Szolidaritás, amely egy idő óta lélektani hadjárat keretében megpróbál­ja kiszorítani a pártbizottsá­gokat az üzemekből, és a mun­kásokat a LEMP-ből való ki­lépésre agitálja. Terrorakció Damaszkuszban Damaszkusz­ból jelenti a Reuter. Hatvannégy halálos áldozata és 135 sebesültje van a vasárnap Damaszkusz köz­pontjában bekövetkezett rob­banásnak — jelentette be a szíriai kormány szóvivője, mi­közben a tűzoltók és a men­tőosztagok lankadatlan erővel küzdöttek az életben maradot­tak megmentéséért és a lángok megfékezéséért. A nagy erejű robbanás a Szí­riai főváros Al-Azbakija ne­gyedében, egy katonai épület szomszédságában következett be. A pokolgép egy parkoló gépkocsiban robbant. A terrorakció elkövetését egy bejrúti jobboldali szervezet vállalta magára. Az AFP jelenti: Feltűnően gyorsan reagált a damaszkuszi terrorakcióra — az arab ügyekkel foglalkozó — kom­mentárjában az izraeli rádió. A védtelen polgári személyek ellen elkövetett terrorakciót Hafez Asszad elnök rendszeré­re mért „súlyos csapásnak” fel­tüntetve, a hírmagyarázat sa­játos összefüggést vélt felfe­­dezni a damaszkuszi robban­tás és a marokkói Fezben a napokban idő előtt eredmény­telenül véget ért arab csúcs­értekezlet között. A Szilárdság Frontjának tagjai, így Szíria, sem képviseltették magukat állam- és kormányfői szinten. Ezzel juttatták kifejezésre, hogy helytelenítik a Fahd-ter­­vet. A külpolitika hívei O (Moszkva, TASZSZ) A palesztin nép harcával való szolidaritás nemzetközi napja, november 29-e alkalmából, Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét, és az egész pa­lesztin népet. O (Algír, AFP) A francia— algériai kapcsolatoknak a bi­zalom alapján történő újjáépí­tésére hívott föl az algíri re­pülőtéren mondott beszédében Mitterrand. A francia elnök több minisztere, köztük Claude Cheysson külügyminiszter tár­saságában hétfőn érkezett meg az észak-afrikai országba. 100 (Belgrád, MTI) Az újvi­déki rádió november 28., a jugoszláv nemzeti ünnep alkal­mából tovább bővítette a Vaj­daság autonóm tartományban élő nemzetiségek nyelvén su­gárzott adásainak idejét. 20. (Kairó, AFP) Tíznapi szü­net után hétfőn Kairóban foly­tatták a Szadat egyiptomi el­nök elleni merénylet vádlottai­­­­nak perét. A huszonnégy vád­­­­lott, egy kivételével, ártatlan-­­ vak vallotta magát.­­ (Prága, CTK) Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtit­kárának, Csehszlovákia köz­­társasági elnökének a meghí­vására hétfőn Prágába érke­zett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. O (Brüsszel, AFP) Baudouin belga király hétfőn felmentet­te a kormányalakítási megbí­zás alól Willy de Clercq fla­­mand liberális párti vezetőt. O (Bonn, MTI) A nyugat­német Keresztényszociális Unió felső-bajorországi körze­ti szervezete hétfőn München­ben kizárta a CSU tagjainak sorából Alfred Mechiershei­­mer békekutatót, aki korábban többször bírálta a NATO fegy­verkezési politikáját.­­ (Wellington, XJPI) Robert Muldoon új-zélandi kormány­fő abban bízik, hogy a külföl­dön élő állampolgárok szava­zatai az eddig kormányzó Nemzeti Párt javára változ­tatják meg a választási patt­helyzetet. Kijelentette, ha a végleges szavazási eredmén­yek sem teszik egyértelműbbé a helyzetet, újabb általános választásokat írnak ki. Kedd, 1981. december 1. Iránykeresés Athénban megnőtt az érdek­lődés a parlament iránt. Az egyébként meglehetősen egy­szerű klasszicista épület előtt az utóbbi időben nagyobb a tömeg. Az utazási irodák leg­alábbis úgy értékelik, hogy a hagyományos fezben, fehér harisnyában és piros pompo­­nos saruban őrséget álló ka­tonák ceremonikus tisztelgé­seire odasereglő külföldiek hosszabban időznek a téren. Mintha kívülről megfejthet­nék, mi történik belül, ami persze képtelenség, nem mint­ha jobb helyzetben volnának azok, akik ténylegesen beju­tottak a megújított törvény­hozás első ülésére. Andreasz Papandreu miniszterelnök programbeszédétől sem lettek okosabbak azok, akik arra vál­lalkoztak, hogy „helyére te­szik” az új görög politikát. Változási szándék Az október 18-i általános vá­lasztások abszolút győztese, Andreasz Papandreu a három­száz tagú parlamentben sza­vazásra bocsátott kormány­programjában szinte szóról szóra azt ismételte meg, amit előzőleg ígért: felülvizsgálja az ország NATO-tagságát és az amerikai támaszpontszerződé­seket, valamilyen formában revízió alá vonja Athén kö­zös piaci kapcsolatát. Ha... Nos, ez hozta zavarba a­z elem­zőket a választások előtt és után is, s ez teszi kétértel­művé Papandreu nyilatkoza­tait általában. Merthogy min­denki azt hallhat ki belőle, amit akar, de senki sem le­het benne biztos, jól hallott-e. A politikai tervezetet ugyan­­ elfogadta a parlament, száz­­hetven igen szavazattal ennyi képviselője van a Pa­pandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalomnak. Az ellenzéki újdemokraták nemet mondtak, a tizenhárom kom­munista honatya pedig tartóz­kodott. Az utóbbiak magatar­tását már a kétkedés hatá­rozta meg; a GKP koránt­sem akarja megnehezíteni a balközép irányzatúnak tekint­hető kabinet munkáját, csu­pán határozottabb fogalmazást vár Papandreutól. És gyorsabb cselekvést. Ez, az első meg­ítélésben talán türelmetlennek vélhető követelés az új mi­niszterelnökért szól, s nem el­lene, hiszen a görög közhan­gulatból máris lemérhető: akik másfél hónapja hatalmas lel­kesedéssel a hatalom élére emelték Papandreut, azok ész­revehető változást akarnak látni, s nem fogják megér­teni a feltételes módban el­hangzó magyarázkodásokat. Az elmúlt hetek Amerika­­ellenes tüntetései is azt bi­zonyítják, hogy akik az ut­cákra vonultak, a PASOK ve­zetőjének a beszédeit úgy ér­telmezték : Papandreu egyik napról a másikra „semlege­síti” Görögországot, bezárat­ja a támaszpontokat, atom­mentesíti az égei-tengeri par­tokat, s újból fölmondja a NATO-megállapodásokat. Pe­dig a miniszterelnök mosta­ni parlamenti programjába, akárcsak korábban, a politi­kai céljainak a fölsorolásakor beleszőtte a mondandójába: mindezt végrehajtja, ha az Egyesült Államok nem ad ele­gendő biztosítékot Törökor­szággal szemben, ha a segé­lyezésben részrehajlónak mu­tatkozik a szomszéd javára, s egyáltalán, ha nem értéke­li kellően azokat az előnyö­ket, amelyekhez görögországi jelenléte révén jut. Régi barátok Washington ellenben — szemben az athéni közvéle­ménnyel — úgyszólván csak az utóbbit szűrte ki a szónoklatokból, s meglehető­sen nagy megnyugvással nem a politikai, hanem a gazda­sági kérdések dossziéjában he­lyezte el a görög problémát. Mint olyat, amit pénzzel meg lehet oldani. A változást csu­pán abban látják, hogy Pa­pandreu várhatóan fölsrófol­ja az árakat és jobban meg­fizetteti azokat a területeket, amelyekről az amerikaiak a Közel-Keletet, a többi között Líbiát ellenőrizhetik, és ahol a 6. flotta kiköthet. S mivel a Pentagonnak mind­két szempontból fontos Gö­rögország, a Fehér Ház va­lószínűleg nem fog alkudozni. Ez a washingtoni változat, továbbra sem tudható azon­­ban, hogy maga Papandreu mit akar. Politikai elképze­léseinek a megítélésében nem­csak az ő, meglehetősen el­lentmondó kijelentései okoz­nak zavart, hanem szőkébb környezetének bizonytalansága is. Szembeötlő volt, hogy a miniszterelnök kabinetjének az összeállításakor régi baráti és politikai körét vette elsősor­ban figyelembe. A tárcák új tulajdonosainak egyike-másika olyan tiszteletet parancsoló ne­vet visel, amelyet a katonai juntával szembeni ellenállás tett ismertté. A miniszterek közül többen megjárták az ez­redesek­­ börtöneit és elsők­ként csatlakoztak Papandreu új mozgalmához. Hogy jó ha­zafiak, ahhoz kétség sem fér, de magasabb kormánytisztsé­get eddig egyikőjük sem töl­tött be, így szakmai gyakor­latuk sem lehet. Mennyire ér­ződik majd ez döntéseik meg­hozatalában? — tűnődnek azok, akik a mindennapos ügy­intézés nyelvére szeretnék le­fordítani a jól hangzó ígére­teket. Az első vita máris kirob­bant, az okozója pedig a fil­mekből ismert Melina Mer­­couri, jelenlegi művelődésügyi miniszter volt. A hazafias ön­tudat kifejezésére elrendelte, hogy a külföldi görög kép­viseletek épületeinek a hom­lokzatát értékes történelmi al­kotások díszítsék, ami ellen az archeológusok hevesen til­takoztak. Ez ugyan amolyan apraság, amelynek a megíté­lése nézőpont kérdése, de Athénban előbb-utóbb sor­ra kell venni az előzetes ter­vezetek lényegesebb pontjait is, mint a jelzett nacionali­­zálást, amelynek része néhány nagyobb vállalat és vállalko­zás kisajátítása. Ennek a vég­rehajtásához Papandreu való­színűleg szeretne ötleteket kapni Párizstól, s nem e­­é­­szen véletlen, hogy az első külföldi útja, nyomban a par­lamenti bizalmi szavazás után, a francia fővárosba vezetett. Második London ,4 X.: Bár a miniszterelnök cáfol­ta, hogy valamiféle közvetlen mintát szeretne venni Mitter­­rand kormányzásáról, a vil­lámlátogatás azokat a felté­telezéseket erősítette meg, hogy Papandreu azért szíve­sen meghallgatja a Szajna­­parti tapasztalatokat. Annál inkább, mert ha vezetési gya­korlata nincs is, elismert köz­gazdászként fölmérheti, milyen nagymérvűek Görögország gazdasági gondjai. Azoknak a megoldása pedig szerves ré­sze a beharangozott változtatá­soknak. Brüsszelben lényegé­ben ezért nem veszik komo­lyan azokat a fenyegetéseket, hogy Athén esetleg kilép a Közös Piacból. Másfelől köz­ismert, hogy ennek a tagság­nak egyelőre az elnök szava a biztosítéka.. Az államfőnek, Karamanlisznak a beleszólását csak az alkotmány megváltoz­tatásával csökkenthetnék, az alaptörvény módosításához vi­szont — ezt a kommunisták sürgetik — háromötödös par­lamenti többség kellene. A PASOK nagy arányban győ­zött, de ennyi szavazata nincs. Az EGK központjában így inkább arra számítanak. Athénnal második Londont kapnak; a görögök feltétele­ket fognak szabni — ezt Pa­pandreu máris jelezte —, hogy megkönnyítsék az átmenetet a teljes fölzárkózáshoz. Kérések­kel halmozzák majd el Brüsz­­szelt, és alkudozni próbálnak a mezőgazdasági termékek áráról és elhelyezéséről. Ott­hon ezzel szemben az állam­főt igyekeznek rávenni, hogy memorandumban kérje az ed­digi megállapodások felülvizs­gálását. Karamanlisz ettől a kéréstől határozottan elzárkó­zott, mondván, nem változtat­hatja meg a Közös Piacnak adott szavát. Ez a következetesség idő­vel még jól jöhet Papand­­reunak, aki a bajok valame­lyes hányadát átháríthatja az elnökre, mint terveinek a ke­rékkötőjére. Szíve szerint azonban valójában ő sem akarhat mást, mint Karaman­lisz, mert azért reméli: a nyu­gat-európaiak szűken mért se­gélyével is többre juthat, mint anélkül, bármilyen irányban induljon is el a ma még csak nagy vonalakban megrajzolt úton. Zsigovits Edit

Next