Magyar Nemzet, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

Kedd, 1982. február 2. Az egész országra kiterjedő sztrájkok jellemezték az el­múlt időszakot Portugáliában. Több mint egymillió ember szüntette be a munkát, meg­bénult a közlekedés, a nehéz­ipar kulcságazataiban leállt a termelés. A dolgozók és a szakszervezetek fő követelése a kormány szokatlanul takaré­kos költségvetési tervének mó­dosítása volt. A még novem­berben elfogadott elképzelé­sek többek között a közkiadá­sok rendkívüli megnyirbálását és a béremelkedések ütemé­nek ellenőrzését irányozzák elő, ami — tekintettel a gyor­suló inflációra — a reálbé­rek csökkenését eredményezi. Ugyanakkor célul tűzik ki a központi bevételek nagyarányú növelését, aminek első lépése­ként január elején 25 száza­lékkal emelték a nyersolaj és az olajszármazékok árát: je­lenleg a földrészünkön a ben­zin Portugáliában a legdrá­gább. Lisszaboni törésvonal A Ba­semap-kabinet szigorú intézkedései mögött az ország közös piaci belépésének előké­szítése áll. A hazánknyi nagy­ságú, kilenctrilliós Portugália Nyugat-Európa legszegényebb állama. Itt a­egalacsonyabb az egy főre jutó nemzeti összter­mék értéke alig haladja meg a kétezer dolárt), az iparágak többségében a termelékenység messze elmond a nyugati át­lagtól. A mezőgazdaság az or­szág­ élelmisze-szükségleteinek mindössze felt tudja kielégí­teni, a hiányó mennyiséget behozatalból ptolják. A fej­letlen gazdasá képtelen fog­lalkoztatni a lkosság egy ré­szét, így csaknem másfél mil­­­lió állampolgár külföldön ke­res munkát, töbségük Fran­ciaországban. Az ország EK-tagságának kérdése immár 1 éve húzódik. A politikusok eginkább azt vitatják, hogy a védővámok megszűnése uta a portugál ipar, elsősorban a nehézipar mennyire lesz kies versenyre kelni a „tizek” megnövekvő gazdasági nyomaival. A belé­pést egyik alapfel­téte tehát a állapotot, a hadsereget érintő törvényeket hozhat. Az alkotmányreformot hir­dető pártok szerint a testület léte már túlhaladott, a fiatal demokrácia elég erős ahhoz, hogy „ne legyen szüksége gyámkodásra”. A hangzatos szavak mögött rejlő törekvés egyértelmű: a katonatisztek ki­szorítása a hatalomból. A Bal­­semao-kormány és az őt támo­gató három polgári pártot egyesítő, a nagytőke érdekeit képviselő Demokratikus Szö­vetség szabad kezet akar kap­ni az ország irányításában és ennek legnagyobb akadálya éppen a Legfelső Forradalmi Tanács és még valaki: a köz­­társasági elnök. Nem véletlen, hogy az alkotmánytervezet nagyban korlátozná az államfő hatáskörét, tovább növelve a mindenkor kormány és a parlament mozgásszabadságát. Eanes elnök, maga is tábornok lévén, a hadsereg politikai be­folyása ellen indított támadást természetesen elutasítja, saját jogainak csorbítását pedig egyáltalán nem hajlandó elfo­gadni. Legutóbbi nyilatkozatá­ban egészen a végsőkig el­ment: lemondását helyezte ki­látásba arra az esetre, ha a nemzetgyűlés az új alaptör­vény szövegét a jelenlegi for­mában hagyná jóvá. Az alkotmány módosítása jóval több egyszerű jogi ak­tusnál. Elfogadása a jobboldal győzelmét jelentené a kor­mánytól határozottan balra álló Banessel és az őt támo­gató erőkkel szemben, ami le­hetővé tenné a forradalom utá­ni haladó törvények többségé­nek megváltoztatását. Ez min­denekelőtt a gazdaságban, a magánszektor megerősödésé­ben éreztetné a hatását. A reformhoz kétharmados többség kell a parlamentben, és ezzel a Demokratikus Szö­vetség nem rendelkezik. Bal­­semao ezért az ország legna­gyobb politikai tömörülését, a Mario Soares vezette szocia­listákat igyekezett megnyerni magának, akik bár a legutóbbi választásokon érzékeny veszte­ségeket szenvedtek, végül is a szavazatok 28 százalékát kap­ták. Soares most azt akarja elérni, hogy a két év múlva kevésbé fejlett ázzatok meg­erősítése, amelyhe jelentős és gyors előrelépését van szük­ség. A viták elúzódásának másik oka az, hog még nem született megegyen a leendő partnerekkel a portgái textil­­exportról. A textíliát- az or­szág gazdaságának brán egyet­len igazán ver- '-ly­­es ága­zata, amely a Közö Piac felé irányuló kivitelnek mintegy harmadát adja. Érintő, hogy Portugália biztosíték kíván kapni arra, hogy a­azdasági közösséghez való cstlakozás után az árui még télesebb piacra találnak Nyust-Euró­­pában. A szakértők többség derű­látóan várja Portugál belé­­p­ését a „tízek" sorábaAz er­ről szóló szerződést me ebben az­­évben aláírják és tízel át­hatóan 1984 január tejétől az ország hivatalosan is szer­vezet tagja lesz, esedékes választásokig vissza­nyerje a tömegek bizalmát és egypárti kormányt alakíthas­son. Ezt elsősorban a centrista pártok rovására szeretné el­érni. A szocialisták programja több kérdésben azonos a kor­mány álláspontjával. Kiállnak például a Portugália NATO- és közös piaci tagsága mellett, és a kabinet várakozását iga­zolva még novemberben támo­gatásukról biztosították a jobb­oldal alkotmánymódosítási ter­vét, amely így már szinte el­fogadottnak látszott. Széteső szövetség Az események alakulása azonban felborította a papír­formát. A Bassemao-kormány gazdaságpolitikája elleni tö­megmegmozdulások a felszínre hozták az irányító többség gyengeségeit. A közhangulat hatására, alaposan megfontolt választási érdekekből kiindul­va Soares immár Bassemao le­mondását követeli, sőt a múlt hét végén egy nagygyűlésen párbeszédre hívta fel az egész demokratikus baloldalt, bele­értve a kommunistákat is, akikkel eddig mindenféle együttműködést elutasított. A belső erózió megindult. A miniszterelnököt saját szövet­ségesei is tehetetlenséggel vá­dolják. A Demokrata Szociális Centrumhoz (CDS) tartozó Pereira külügyminiszter kije­lentette :nem ért egyet a szo­ciáldemokrata Bassemao veze­tési stílusával és ezért ki kíván lépni a kormányból. Több más miniszter is csatlakozott hozzá, míg a CDS egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy pártja in­­­kább erős kisebbséget, mint­­gyenge többséget akar.­­ Új kormányfő kinevezése, a kabine­t átalakítása lényege­­s-sen alig változtatna a pillanat­­os úi erőviszonyokon, nem olda­­ss­a meg a gazdasági gondokat min. Az esetleges hatalmi vál­­ta a legfeljebb csak eltolhatná­­,­hány héttel az alkotmány­­re­form parlamenti vitáját és anehezítené a tervezet már cs­aknem biztosnak vélt elfoga­­tát. Közös piaci tagság 71 A portugál belpolitik bo­szorkányüstje jóval kevebb okot ad az optimizmus. A londoni The Times találó meg­­állapítása szerint most, akkor a gazdaság helyzete sros­sösszefogást kívánna, jóva in­­kább a „hatalmi játék”, ri­t­­sem a valódi gondokra jó összpontosítás köti le a párik többségének energiáját. A f­­­ő harc egyik fő ütközési ok­­ja a kormányzó jobbkor koalíció alkotmányreform j­vaslata, amely az 1976-ban fogadott alaptörvény módo­­tását akarja elérni. A te­mayik legfontosabb követele a Legfelső Forradalmi Tanár megszüntetése. Ez a testüsz­­és az 1976 áprilisi forrada­lom után jött létre, tagjai köztársasági elnök­, a vezérkar főnök, a négy katonai körze parancsnoka és­ tizennégy vá­lpoztatt katonatiszt. Az 1976-o alkotmány az új demokratika rend véd°lmének biztosítéki látja a tanácsban, így azt ige Széles hatáskörrel ruházza fe többek között javasolhatja­­ elnöknek a parlament felesz­latását, a kormányfő felmer­­ését, kihirdetheti a szükség­ t­ Lengyel T. László Maior Nemzet Termelési tanácskozások Gazdaságosan exportálható és importot is helyettesítő áru­féleségekből csaknem félmil­­liárd forinttal növeli termelé­si értékét ebben az esztendő­ben hazánk egyik legnagyobb vegyi gyára, a Fűzfői Nitro­­kémia. A tervekről és az az­zal kapcsolatos feladatokról hétfőn 5000 dolgozó képvise­letében ülésezett a vállalati bizalmi küldöttek testülete. Hirisányi Imre vezérigazgató ismertette az idei terveket, amelyek elsősorban a saját ha­tóanyagból készülő növényvé­dő szerek és az importpótló vegyi anyagok termelésének növelését írják elő. Ez a tö­rekvés egyébként a gyár egész, VI. ötéves tervére jellemző. E szerint 1985-ig a Fűzfői Nitro­­kémia 30 százalékkal csök­kenti az importanyag felhasz­nálását. Ennek érdekében az idén tovább növelik az aceto­­klór nevű hatóanyag előállítá­sát, amelyből kizárólag a Nit­­rokémia állít elő gyomirtó szert, s ezzel a termékével je­lentős importot helyettesít. Növelik a termelést a többi hazai hatóanyagú szerből is, s tovább fokozzák az olajada­lékok gyártását és a ragasztó­szerek előállítását. Ésszerűsítésekkel, kiegészítő berendezésekkel ebben az esz­tendőben több mint­ 6 millió forint értékű energia megta­karítását tervezik. A tavalyi egyharmaddal szemben az idén a prémium kétharmadát a minőségi köve­telmények teljesítésének ará­­nyában osztják fel az Oroszlá­nyi Szénbányákban. Az idei 3 millió tonnás tervük szerint tö­bb mint egymillió tonnát, a tavalyinál 30 százalékkal na­gyobb mennyiségű minőségi barnaszenet kell temjelni­ük. Ennek a feladatnak a megol­dása volt az egyik központi témája a vállalat üzemeiben hétfőn zárult termelési tanács­kozásoknak. Több új módszert vezetnek be: részletben műve­lik le a szénfalat, naponta a front több pontjáról vesznek mintát A termelési tanácskozásokon megvitatták a 40 órás munka­héttel összefüggő tennivalókat is. A múlt év utolsó hónapjai­ban, az új munkarend beveze­tése után szerzett tapasztala­tok kedvezőek: 60 ezer tonna szenet adtak előirányzatukon felül. A tavalyinál kevesebb lét­számmal az idén csaknem két százalékkal növeli kapacitását, és a már megkezdett építkezé­sek gyorsításával csökkenti a befejezetlen beruházások szá­mát a Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Az idei új terveket ismertető első munkásgyűlést hétfőn rendez­ték meg a vállalatnál, s feb­ruár 10-ig megyeszerte min­den jelentősebb munkahelyen tájékoztatják a dolgozókat a tennivalókról. A Komép idei feladatai kö­zött a legnagyobb arányú a lakásépítés: 1359 új lakást kell felépíteniük, s ez 250-nel több, mint a múlt évi lakásépí­tési tervük volt. A tavalyinál nagyobb feladatok teljesítésé­hez­­jó feltételeket teremtett a vállalat. További villamosítások a vasútnál Befejeződött a Budapest— Pécs vasútvonal első — hosz­­szában kicsiny, de vasútüzemi szempontból igen jelentős —, Kelenföld és Budafok-Háros közötti szakaszának villamosí­tása. A vonalszakaszon hét­főn megindult az üzemszerű forgalom. A vonalszakasz villamosítá­sával most lehetővé vált, hogy a két­ leterhelt ■vasúti 'csomó­ponton — Kelenföldön és Fe­rencvároson — a villamosvon­­tatású vonatok jó része meg­állás nélkül haladhasson át, s a dízelmozdonyokra való cse­rét sokkal nyugodtabb körül­mények között. Budafok-Há­ros, illetve Budafok-Albertfal­va állomásokon végezzék el. Jelentős az energia megtakarí­tás is, hiszen a dízelmozdo­nyok útja vonatonként 6—12 kilométerrel rövidül. A szakasz villamosítása so­rán 29 kilométernyi felső ve­zeték épült, az állomásvilágí­tási és postai munkálatokkal együtt csaknem 40 millió fo­rintos ráfordítással. Hétfőn útnak indították az első kombinált — dízel—elekt­romos — gyorsvogatokat a sze­gedi MÁV-igazgatóság terüle­tén is. A Szegedről Budapest­re és Miskolcra indított gyors­vonatokat ezentúl Kiskunfél­egyházáig dízelmozdonyokkal vontatják, ott pedig a szerel­vényeket átadják a villamos­mozdonyoknak. A kombinált vontatással májusig mintegy 300 tonna gázolajat takaríta­nak meg. A szélvihar pusztításai Jól dolgoztak a jégtörők a Danán Heves szélvihar tombolt szombat éjszaka, vasárnapra virradó reggel a Kisalföldön. A szél ereje Sopron térségében elérte az óránkénti 80—90 ki­lométeres sebességet­­is. Sok helyütt kár keletkezett az épü­letek tetőzetében és a szél tele­vízióantennákat szaggatott le, fákat döntött az utakra. A Győri Közúti Igazgatóság mo­torfűrészekkel ellátott járőr­­kocsikat vezényelt az utakra, a közlekedést akadályozó ki­dőlt fák eltávolítására. Az orkánszerű szél a Fertő tón több helyütt feltörte a je­get és összetorlaszolta. Kékesen vasárnap 9 óra 55 perckor a viharos erejű szél következtében ledőlt az új tele­víziós torony elkészültével üzemen kívülivé vált régi an­tennatartó vastorony. Zuhaná­sában elszakította a tv 1-es műsorát továbbító kábelt, ezért Kékes az OIRT 8-as csatornán nem sugárzott műsort. Szemé­lyi sérülés nem történt, s az épületkár sem számottevő. A keletkezett műszaki hiba elhá­rítását azonnal megkezdték. A szakemberek vasárnap estére a hibát ideiglenesen el­hárították, így a kékesi OIRT 8-as csatornán — bár csökken­tett teljesítménnyel — továb­bították a műsort. Mára vár­hatóan már zavartalan lesz a televízió műsorsugárzása Ké­kesről. Az Útinform jelentette, hogy a viharos erejű szél az ország több részén gondot okozott a közlekedésben: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében hóátfúvások alakultak ki az utakon. Fejér, Győr, Pest és Veszprém megyében helyen­ként viharos erejű szél nehezí­tette a forgalmat. Zala megye több főútvonaláról síkosságot jelentettek. A hirtelen olvadás következtében helyenként ko­moly vízátfolyások keletkeztek. Fejér,­ Veszprém megye főút­jain és az M3-as autópályán. Hétfőre virradó éjszaka és reggel tovább tombolt a vihar a Dunántúl északi vidékein. Az Északi dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat területén 30 vezetékszakadás és szigetelés­törés történt. Szerencsére a távvezetékek sértetlenek ma­radtak. Utcák, háztömbök, épületek, termelőszövetkezeti, állami gazdasági majorok ma­radtak hosszabb-rövidebb ideig áram nélkül. Csaknem három héten át dolgoztak a jégtörő hajók a Dunán, s az utóbbi napokban már az enyhülés is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a ma­gyar szakaszon teljesen meg­tisztult a zajló jégtől a folyó. A Sió torkolatától tizenegy jégtörő hajó cirkált a déli or­szághatárig, s onnan a közös érdekű kanyargós jugoszláv szakaszon négy magyar jég­törő hajó bontotta, szabdalta a gyakran megakadó jeget. A jégtelenítés befejeztével hétfő délután az Országos Víz­ügyi Hivatal intézkedésére a Dunaföldvár és az országhatár között bevetett­ hajók vissza­indultak eredeti állomáshe­lyükre. A Tisza és a mellékfolyók nagy részén változatlanul ki­­sebb-nagyobb megszok­­ások­kal áll a jég. A Balatont 18—28, a Velencei-tavat több mint 20 centiméteres összefüggő jég­páncél bontja. Szabad Nép-emlékünnepség Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én­ jelent meg elő­ször a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesz­tett újságja, amelynek hagyo­mányát folytatja — immár negyedszázad óta — a Népsza­badság, az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkalmá­ból a Népszabadság szerkesz­tősége hétfőn ünnepséget ren­dezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott beszé­det, majd leleplezte a Szabad Nép megjelenésének és első főszerkesztőjének, Rózsa Fe­rencnek emléket állító dom­­borművet a Népszabadság­székház előcsarnokában. A Szabad Nép egykori szer­kesztőinek, munkatársainak, a mai magyar sajtó vezető kép­viselőinek jelenlétében Óvári Miklós felidézte Rózsa Ferenc kommunista újságíró alakját, munkásságát, s társainak hősi­es helytállását, amely akkor, a háború rendkívül nehéz viszo­nyai között lehetővé tette a lap megjelenését és terjesztését. A Szabad Nép — mondta — hi­tet tett amellett, és bizonyí­totta, hogy Magyarországon is vannak olyan erők, amelyek, készek felvenni a harcot a fa­sizmus barbársága ellen. S nemcsak megírta, hanem szer­vezte is a harcot a független, demokratikus Magyarorszá­gért. Az évfordulón nemcsak a négy évtized alatt megtett útra emlékezünk, hanem fel kell idéznünk a harc közben elkerülhetetlen és elkerülhető nehézségeket és a tanulságokat is. A párt és a nép ma azt vár­ja az MSZMP központi lapjá­tól, kommunista sajtónktól, hogy közös felelősségünk tuda­tában segítse a mai kor fel­adatainak minél színvonala­sabb megoldását. A lap szüle­tésnapján — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára — a múltra emlékezve, figyel­münket a jelen feladataira összpontosítva kell a jövőbe­­ tekintenünk, teljesítenünk a pártsajtó nemes küldetését. Az ünnepség végén a Rózsa Ferenc portréjával ékesített domborművet — Kalmár Já­nos alkotását — megkoszorúz­ták az MSZMP Központi Bi­zottsága a Népszabadság szer­kesztősége és pártalapszerve­­zete, valamint a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek képviselői. Beruházások Gyorsmérleg Budapestről A fővárosi lakótelepeken ta­valy 13 695 lakás épült, átad­tak 96 általános iskolai tanter­met, 750 új óvodai és 300 böl­csődei helyet teremtettek. Üzembe helyezték a Budapesti Szemétégető Művet, és meg­indult a­ közlekedés a metró Deák tér—Élmunkás téri sza­kaszán — közli a most elké­szült gyorsmérleg Budapest tavalyi beruházásairól. Az új lakások közül 9645 az úgynevezett célcsoportos la­kásépítés keretei között ké­szült, míg 4050 otthont telep­szerűen, magánerőből építet­tek. A lakótelepekhez kapcso­lódóan épült üzlethálózat alap­­területe 12 658 négyzetméter, a szolgáltatóipari felvevőhe­lyeké 1501 négyzetméter, a gyógyszertáraké 1079 négyzet­­méter, az orvosi rendelőké 1693 négyzetméter. Néhány egészségügyi beru­házás helyzete az 1981. decem­ber 31-i állapot szerint: az Örs vezér téri szakorvosi rendelő­­intézet szerkezetépítése az év végére befejeződött, s a belső kőművesmunkáknál tartanak. A XVIII. kerületi szakorvosi rendelő műszaki készültségi foka harmincszázalékos, az építkezés 1982. december 31-re előreláthatólag elkészül. A Madách Kamara Színház rekonstrukciója során az épí­tőmesteri munkák elkészültek, hozzákezdtek a nézőtéri acél­­szerkezet szereléséhez, illetve az épületgépészeti munkákhoz. A színházat még az idén átad­ják. A Budapest Sportcsarnok műszaki átadása december 18- án befejeződött, a jelenlegi hi­ánypótlási munkák a próba­­üzemeltetést nem akadályoz­zák. A­­közműberuházások gyors­mérlegéből, a Csepel III-as vízmű 1-es szakaszán elkészült a szigetújfalui vízmű, az ala­­csonynyomású vezeték és a dél-budai főnyomóvezeték. A harmadik­ szakaszon elkészült húsz kút alsó, és tizenkilenc kút felépítménye. A készülő kenyérgyárak kö­zül befejezéséhez közeledik a naponta két műszakban ki­lencven tonna kenyeret adó észak-pesti gyár építése. A műszaki átadás február végén, március elején várható. A Dél­pesti Kenyérgyár — amely 16 óra alatt nyolcvannyolc tonna kenyeret, péksüteményt ad majd — két év múlva áll munkába. A Hungária körúti, ugyancsak 1984-ben átadandó kenyérgyár kiviteli tervei ké­szek, a munka ez év április 1- én kezdődik. A metró észak—déli vonalá­nak jelenlegi helyzete: a fel­színen kiépültek az Üllői út főpályái. Befejeződött a Nagy­várad tér rendezése: a Köny­ves Kálmán körúti csomópont­ban, az FTC-sporttelen előtti parkolót aszfaltozzák, elkészült a BKV indítóépületének szer­kezete, hozzáfogtak belső épí­­téséh­ez. Az Fusert úti és a Ha­tár úti csomópontban a kerté­s sz°fi munkáknál tartanak. A j n°ák tér—É'mun­kás téri sza­­­­kasz átadásával egy időben ki­alakult a felszíni tömegközle­kedés új rendje, folytatódik a Marx téren a Skála áruház­nak, az aluljárórendszer ke­resztfolyosóinak, valamint az egykori, úgynevezett West-End ház helyén leendő autóbusz­­végállomásnak és parkolóhely­nek az építése. A közlekedés számára fontos beruházások közül a Boráros tér átépítése a programnak megfelelő ütemben halad, a befejezés tervezett időpontja 1982. december. A szentendrei HÉV-et gyorsvasúttá fejlesz­tik, ennek érdekében forga­lomba helyezték a békásme­gyeri állomást, itt elkészült a vágányhálózat és valamennyi vasúti biztosítóberendezés. Hazaérkezett Faluvégi Lajos Hétfőn hazaérkezett az a küldöttség, amely Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes­nek, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével Havan­nában részt vett a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságának 27. ülésszakán. rt Magyar—szovjet agrokémiai tárgyalás Méhes Lajos ipari miniszter meghívására hazánkba érke­zett Alekszej Georgijevics Pet­­riscsev, a Szovjetunió ásványi m­űtrágyagyártási minisztere. A látogatás során áttekinti a ma­gyar—szovjet agrokémiai kor­mányközi egyezményt, vala­mint az azt bővítő jegyzőkönyv által rögzített feladatok telje­sítésének helyzetét, továbbá a soron következő időszak fel­adatait. Megkutatják az Ipari Minisztérium és a Szovjetunió ásványi műtrágyagyártási mi­nisztériuma közötti kapcsolatok szorosabbá tételének lehetősé­geit is. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Berkes Ist­­ván rendőr vezérőrnagynak, valamint dr. Gluchman László rendőr vezérőrnagynak, a Sza­­bolcs-Szatmár megyei Rendőr­főkapitányság vezetőjének, a Belügyminisztériumban vég­zett több évtizedes, eredmé­nyes munkájuk elismeréséül, nyugállományba helyezésük alkalmából, a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket Horváth István belügyminisz­ter adta át. A belügyminiszter Gulácsi Sándor rendőr ezredest kine­vezte a Szabolcs-Szatmár me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetőjévé.

Next