Magyar Nemzet, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

2 Ismét Le Duant választották a Vietnami KP főtitkárává Hanoiból jelenti az MTI. Szerdán befejezte munkáját a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusa. Az új KB ismét Le Duant választotta meg a párt főtitkárának és ugyanak­kor, mint az a vezetés korábbi állásfoglalásai és a kongresz­­szusi dokumentumok nyomán várható volt, jelentős változta­tásokat hajtott végre a párt vezető testületeiben. A zárónapon Tran Quynh, a Központi Bizottság tagja is­mertette a határozattervezete­ket, amelyekben indítványoz­ták, hogy a következő évek társadalmi-gazdasági fejlődése alapjául fogadják el az általá­nos politikai beszámolóban, az 1981—85-re szóló népgazdasági terv tervezetében, a pártépí­tésről és a szervezeti szabály­zat módosításáról előterjesztett központi bizottsági beszámoló­ban foglaltakat. A küldöttek egyhangúlag igennel szavaz­tak, határozattá emelve a ter­vezeteket. Ezután Le Duc Tho a szava­zatszámláló bizottság jelenté­sét ismertette, felolvasva az új, 152 tagú (ebből 36 póttag) Központi Bizottság névsorát. A kongresszus az eddig 14 tagból és három póttagból álló Politikai Bizottság helyébe 15 tagú PB-t választott (13 tag és két póttag). A Politikai Bizott­ságnak két új tagja és két új póttagja van. A korábban kilenctagú tit­kárság létszámát tízre emel­ték. A testületnek hat új tagja van. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratban üdvö­zölte Le Duant abból az alka­lomból, hogy újból megvá­lasztották a Vietnami KP Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­vá, és tolmácsolta az SZKP Központi Bizottsága jókíván­ságait a VKP V. kongresszu­sának eredményes befejezése alkalmából. Nagyra értékelve a szovjet— vietnami barátságot és együtt­működést, Leonyid Brezsnyev biztosította a hős vietnami né­pet arról, hogy továbbra is számíthat a szovjet népre, mint megbízható barátra és szövetségesre. Kína az amerikai diplomáciai kapcsolatok lefokozását fontolgatja Peking a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok ügy­vivői szintre való leszállításá­ra készülődik — ez a vélemé­nye a UPI amerikai hírügy­nökség szerdai jelentése sze­rint a pekingi politikai megfi­gyelők többségének. A kínai—amerikai kapcso­latokat terhelő legújabb lépés az a március 26-án átnyújtott jegyzék, amelyben a kínai kül­ügyminisztérium tiltakozott az amerikai bevándorlási törvény Tajvant külön államként ke­zelő módosítása miatt. Megfi­gyelők rámutatnak, hogy Pe­king háromhónapos késéssel tiltakozott a múlt év decem­ber 29-én életbe lépett tör­vénymódosítás ellen. A nézeteltérések másik for­rása a tajvani fegyverszállítá­sok ügye. Washingtoni tiszt­ségviselőktől származó értesü­lés szerint a Reagan-kormány­­zat már eltökélte: a pekingi tiltakozások nem akadályoz­hatják meg a Tajvannak szánt amerikai fegyverszállítási cso­magterv megvalósítását. Az üzletet pekingi diplomaták a kínai—amerikai kapcsolatok „próbakövének” tekintik. Fu Hao kínai külügyminisz­ter-helyettes Tokióban kije­lentette, hogy Peking kész tu­domásul venni a visszaesést a kínai—amerikai kapcsolatok­ban. Teng Hsziao-ping pedig kijelentette: Kína „jól felké­szült” arra, hogy a kapcsola­tokat esetleg alacsonyabb szintre szállítják le. Öt jobboldali párt egységkorm­ányt tervez Salvadorban Havannából jelenti az MTI. Salvador öt szélsőjobboldali pártja bejelentette, hogy a je­lenleg a junta élén álló Napó­leon Duarte kereszténydemok­rata politikus kizárásával „nemzeti egységkormányt” ala­kítanak. San Salvadorban ugyanakkor közölték, hogy a választások hivatalos eredmé­nyeinek kihirdetése után nyolc napon belül hozzák létre az új alkotmányozó nemzetgyűlést. Napóleon Duarte az ameri­kai televíziónak adott nyilat­kozatában elismerte valószínű vereségét, közölte, hogy pártja a hatvantagú alkotmányozó gyűlésben nem fogja elérni az abszolút többséget. A Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARÉNA), a Nemze­ti Egyetértés Pártja, a Salva­dori Néppárt, a Demokratikus Akció, továbbá a Népi Orien­táció vezetői hosszas megbe­széléseket folytattak egymás­sal, és ezután közölték: az öt párt együttesen a vasárnap le­adott szavazatok 60 százalékát mondhatja magáénak és így az új alkotmány kidolgozásáig létrehozhatják Salvador ideig­lenes kormányát. A salvadori rádióban sugár­zott nyilatkozatukban a szél­sőjobboldali pártok vezetői ugyanakkor visszautasították Napóleon Duarténak azt a ja­vaslatát, hogy a keresztényde­mokraták és a szélsőjobbolda­li pártok közösen alakítsák meg az ideiglenes kormányt. Az eddigi nyilatkozatokból kitűnik, hogy a szélsőjobbol­dali pártok között nincs egyet­értés a koalíció működését il­letően. Az ARÉNA elképzelé­sei szerint például a kormány vezetését egy triumvirátus ke­zébe kellene adni, amelyben két katona és egy civil politi­kus foglalna helyet. A többi párt a jelek szerint nem fogad­ja el ezt a változatot, de nem is terjesztett elő más konkrét javaslatot. D’Aubuisson, az ARÉNA vezetője egyébként már jelezte: az ARÉNA a „to­tális háború” híve, akkor is, „ha az még több civil életébe kerül”. Saron elhárította a kairói meghívást Kairóból jelenti az MTI­ Ariél Saron izraeli hadügy­miniszter elhárította az egyip­tomi külügyminiszter meghí­vását — jelentette szerdán az izraeli rádió. Az izraeli ha­ditengerészet egyik magas ran­gú tisztje bejelentette, hogy szerdán hivatalosan is bezár­ták a Sinai-félsziget déli csücskén, Sarm el Seikhben levő izraeli haditengerészeti támaszpontot, amelynek szere­pét az eilati kikötő veszi át. Kamal Hasszán Ali előző nap adta át a Saronnak szó­ló meghívást Izrael kairói nagykövetének. Akkor jelen­tette be: vendége valószínű­leg vasárnap vagy hétfőn ér­kezik az egyiptomi főváros­ba, hogy a két ország között kijelölendő határ egyelőre problematikus szakaszairól tárgyaljanak. A jeruzsálemi rádió értesülése szerint e té­makörről alacsonyabb szinten fenntartják a tanácskozásokat, s a vitás kérdések ily mó­don történő tisztázás­a után kerül újból napirendre Sáron kairói útja. Maga a hadügy­ miniszter „egyéb irányú elfog­laltságával” indokolta a meg­hívás elhárítását. A két ország kapcsolatainak ellentmondásos jellegére utal, hogy szerdán Kairóban a két­irányú turizmus fejlesztésének kérdéseiről újabb szakértői szintű tárgyalási fordulót kezdtek — a tervek szerint az utolsót — a Sinai-félszi­get április végén esedékes iz­raeli kiürítése előtt.­­ (New York, AP) Huszon­öt év óta először próbálták ki a gyakorlatban az Egye­sült Államokban, hogy miként működne az az irányítási és kommunikációs rendszer, ame­lyet világméretű atomháború esetén léptetnének működés­be. Beszámolók szerint az atomháborús gyakorlatban Rogers volt külügyminiszter „játszotta” az amerikai elnök, Helms egykori CIA-igazgató pedig az alelnök szerepét, míg a hivatalban levő elnök és alelnök, Reagan és Bush „az oldalvonalról” figyelte a szi­mulációs gyakorlatot. Magyar Nemzet Csütörtök, 1982. április 1. Nemzetközi leszerelési értekezlet kezdődött Génfben Genfből jelenti az MTI. Szé­les körű leszerelési tanácsko­zás kezdődött szerdán Génf­ben. A Nemzetek Palotájában dr. Philip Potternak, az Egyhá­zak Világtanácsa főtitkárának elnökletével megnyílt konfe­rencián több mint kétszáz nemzeti — nem kormányzati — szervezet képviselői vesz­nek részt azzal a céllal, hogy ráirányítsák a nemzetközi köz­vélemény figyelmét az ENSZ- közgyűlés júniusban New Yorkban sorra kerülő második rendkívüli leszerelési üléssza­kának munkájára. A tanácskozás munkájában Serényi Dénes akadémikus ve­zetésével részt vesz az Orszá­gos Béketanács küldöttsége is. A szerdai teljes ülésen be­szédet mondott Lord Philip Noel-Baker Nobel-díjas angol békeharcos. Történelmi vissza­emlékezésében utalt arra, hogy 50 évvel ezelőtt tanácsadóként már részt vett Genfben a Nép­­szövetség épületében összehí­vott nemzetközi leszerelési ér­tekezleten. A megegyezést ak­kor egyedül a brit kormány képviselője hiúsította meg, és a következmények ismerete­sek: a hitleri Németország le­hetőséget kapott az újrafel­­fegyverkezéshez. Ma hasonló, ám sokkal súlyosabb válaszút előtt áll az emberiség — mon­dotta a 93 éves angol békehar­cos. Vagy megvalósítja a le­szerelést, vagy elpusztul, el­pusztítja önmagát. Ma percen­ként egymillió 250 ezer dollárt költenek fegyverkezésre a vi­lágon, ugyanakkor kétpercen­­ként 57 gyermek pusztul éhen. A földkerekségen pillanatnyi­lag felhalmozott nukleáris fegyverek összesített romboló­ereje egymilliószor több, mint a Hirosimára ledobott ameri­kai atombomba pusztítása volt — mondotta Lord Noel­ Baker. A konferencia elnöke, dr. Philip Potter referátumában részletesen foglalkozott a köz­vélemény szerepével és fele­lősségével. Rámutatott, hogy a hírközlés mai fejlettsége mellett a világ közvéleménye úgyszólván mindenről értesül, csakhogy a fegyverkezésben érdekelt körök nagymértékben manipulálják a valós helyzet­ről szóló híreket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ közvéleményének hatékonyabb­­ mozgósításával nyomást kell gyakorolni a kor­mányokra a fegyverkezési ver­seny visszaszorítása érdekében. A világűr fegyvermentessé tételéről folyó tárgyalások las­sítása azzal a következmény­nyel járhat, hogy tovább fo­kozódik a fegyverkezési ver­seny és megnő a háború ki­robbanásának veszélye — mondotta Viktor Iszraeljan, a Szovjetunió képviselője a gen­fi leszerelési értekezleten. A szocialista országok kül­döttségei az ülésszakon java­solták : hozzanak létre külön­leges munkacsoportot a világ­űrben való fegyverkezési ver­seny megfékezésével összefüg­gő kérdések megvitatására. Papandreu különleges elbánást kért Görögországnak a Közös Piacban Brüsszelből jelenti az MTI. „Görögország az Európai Gaz­dasági Közösség tagja kíván maradni, de meg akarja vál­toztatni a közös szabályokat, mert azok jelenleg nem ve­szik kellően figyelembe az el­maradottabb tagországok lehe­tőségeit és érdekeit” — je­lentette ki Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök a brüsszeli Le Soirnak. Papand­reu a tizeli csúcsértekezletén vett részt az EDK székhelyén, de a tanácskozáson „különle­ges elbánásra”­­ jelentett be igényt Görögország részéről. „Görögország közös piaci belépése politikai döntés volt, s mi kitartunk az előző kor­mány e döntése mellett — szögezte le Papandreu —, ám a földközi-tengeri jellegű, el­maradottabb görög gazdaság nem működhet a gazdagok klubjának szabályai szerint, a Római Szerződést hozzá kell tehát igazítani a mai adott­ságokhoz.” „Azt sem tudom elfogadni — tette hozzá a görög szo­cialista párti kormányfő —, hogy amikor Európáról beszé­lünk, mindig csak Nyugat- Európát értjük alatta. Mi (a görög kormány és a szocia­lista párt) az európai együtt­működést bővebben értelmez­zük. Ellenezzük a NATO és a Varsói Szerződés meglétét. A teljes európai egység igen messze van, ezt jól tudjuk, de Európa­ megosztottsága szá­munkra megoldásra váró prob­léma.” Arra a kérdésre, ki akar-e lépni Görögország a NATO- ból, Papandreu kijelentette, hogy „taktikai okokból nem óhajt világos választ adni”, s hogy az elsősorban a Török­országgal kialakítható viszony­tól függ. Kinevezték az új kabinetet Guatemalában Guatemalából jelenti a Reu­ter: Efrain Rios Montt tábor­nok, a múlt héten államcsíny révén Guatemalában hatalom­ra került junta feje kinevezte az ország új kormányának tagjait. A testület vegyes ösz­­szetételű­ helyet kaptak benne mind katonák, mind pedig polgári személyek. Az Egyesült Államok elis­merte az új guatemalai kor­mányt — jelentette be a gua­temalai külügyminisztérium egyik szóvivője. Közölte, hogy Frederick Chapin, Washington guatemalai nagykövete kor­mánya nevében az elismerés­ről szóló hivatalos jegyzéket nyújtott át Alfonso Alonso de Lima külügyminiszternek. A jelgyzék kifejezésre juttatja az Egyesült Államok kormányá­nak kívánságát, hogy tovább­ra is fennmaradjon a két ország közötti „baráti viszony és együttműködés”. A közép-amerikai ország új vezetése feloszlatta a parla­mentet, felfüggesztett minden­fajta politikai tevékenységet és érvénytelenítette a válasz­tások eredményeit. A külpolitika hírei­ égl (Moszkva, TASZSZ) Mi­hail Buszigint nevezték ki a Szovjetunió új erdőgazdasági, cellulóz-, papíripari és fafel­dolgozóipari miniszterévé. Bu­­szigin korábban a tárca első miniszterhelyettese és a szi­bériai uszty-ilimszki cellulóz­kombinát vezérigazgatója volt.­­ (Varsó, MTI) A lengyel mezőgazdaság 1985-ig szóló fejlesztési programját még az idei év első felében együt­tes ülésen vitatja meg a LEMP Központi Bizottsága és az Egyesült Parasztpárt orszá­gos bizottsága, majd a prog­ram a szejm elé kerül. Ezt Malinowski, a parasztpárt el­nöke közölte referátumában az Egyesült Parasztpárt országos bizottságának szerdai plenáris ülésén, amelyen részt vett Ja­­ruzelski hadseregtábornok is.­­ (Stockholm, TASZSZ) Hétszázötvenezer svéd állam­polgár írta alá azt a felhí­vást, amely atomfegyvermen­tes övezet létesítését követeli Észak-Európában. O (Bonn, DPA) A három­napos hivatalos látogatáson Bonnban tartózkodó Falldin svéd miniszterelnök szerdán hosszabb megbeszélést folyta­tott Helmut Schmidt szövet­ségi kancellárral. O (Párizs, MTI) Mitterrand elnök szerdán egyórás meg­beszélést­­ tartott az Elysée­­palotában Berlinguerrel, az Olasz KP főtitkárával, aki a Francia Szocialista Párt meg­hívására érkezett Párizsba. A CP (Ankara, AFP) Törökor­szágban ősszel népszavazást tartanak az új alkotmányról, 1984-ben pedig általános vá­lasztások lesznek — jelentet­te ki kedden Orhan Aldikac­i, a török konzultatív gyűlés al­kotmányelőkészítő bizottságá­nak elnöke.­­ (Havanna, MTI) Nagy­szabású tüntetések voltak Ar­gentína nagyvárosaiban, tilta­kozásul a kormány gazdaság­politikája és a katonai ura­lom ellen. A rendőrség több száz személyt őrizetbe vett. Római füttykoncert A római Szent János téren kifütyülték Giorgio Benvenuto szakszervezeti vezetőt Hatal­mas tömeg gyűlt össze a múlt hét végén a piazza S. Giovan­­nin, hogy tiltakozzék a kor­mány gazdaságpolitikája ellen. A fémmunkások kezdemé­nyezték ezt a megmozdulást, s hívó szavukra háromszázez­ren vonultak föl a főváros ut­cáin, hogy meghallgassák a szónokokat. Azt várták tőlük, hogy a kabinet ténykedését os­torozzák és sztrájkra buzdítsa­nak. S amikor a hármas szak­­szervezeti csúcsszövetség titká­ra, aki egyben a szocialista be­­folyásoltságú USL-nek az irá­nyítója is, lépett az emelvény­re, fülsiketítő füttykoncertet rendeztek a dolgozók, mert tudták, hogy Benvenuto az általános munkabeszüntetés ügyében mérsékelt álláspontra helyezkedett. A munkások nyolcórás sztrájkot követeltek, míg a szakszervezetek kétórás leállást hirdettek meg e hét péntekére, mintegy a gazdasá­gi harc nyitányaként. Forró március A munkanélküliség növeke­dése, a recessziós gazdaságpo­litika ellen tüntettek Rómában, és sürgették egyúttal a délvi­dék fejlesztését, a földrengés sújtotta területek megsegíté­sét. Az olasz lapok emlékeztet­tek rá, hogy a fémmunkások akciói az elmúlt másfél évti­zedben mindig a társadalmi csatározások kezdetét jelentet­ték. Az idén a textil- és a vegy­ipar dolgozói megelőzték őket, mégis a hangos háromszázez­res római véleménynyilvání­tás vetett véget a csöndes tél­nek, s jelezte a friss tavasz be­köszöntét. Giovanni Spadolini kor­mányfőt nem lelkesítette föl e forró március, s a köztársa­ságiak lapjában, a Voce Re­­pubblicanában azt írta: „Szé­gyen, ha a társadalmi küzde­lem a telhetetlenséget és az erőszakot fejezi ki, méghozzá ilyen köztéri formában. Mos­tantól nincs remény a kibon­takozásra. S a válság súlyos­bodása elsodorhatja a szak­­szervezeti.. . mozgalmat is, amelynek sorsa elválaszthatat­lan a demokráciától és a de­mokrácia tiszteletétől.” A fi­renzei egyetem volt történész professzora cikkében azt fejtet­te ki, hogy a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít a húszas évekéhez, amikor is a paraszt­mozgalmaknak és a gyárfogla­lásoknak nem tudtak ideoló­giai keretet adni a szakszerve­zetek és a szocialisták, s így mintegy utat engedtek a fasiz­musnak. A l’Unitá a minisz­terelnök kétségkívül szokatlan kitörésére válaszul leszögezte, hogy a nyolcvanas esztendőket nem lehet összevetni a hat év­tizeddel ezelőtt történtekkel. Elmérgesedett a kormány és a szakszervezetek viszonya. Az elmúlt hetekben többször is megpróbálták egyeztetni a né­zeteket — sikertelenül. A CGIL—CISL—UIL hármas szövetség olyan gazdaságpoli­tikát akar, amely a megélén­külést mozdítaná elő, munka­­alkalmakat teremtene, s na­gyobb figyelmet fordítana a szükséges szerkezeti változá­sokra. A szakszervezeteket az is felháborította, hogy a meg­beszéléseken a kulcsminiszte­rek zöme meg sem jelent. Eredmények A kabinet úgy érzik, jó nyo­mot követ, amidőn szigorú pénzügyi intézkedésekkel és a béremelkedések korlátozásával igyekszik lassítani az infláció ütemét. Az eredmény őt lát­szik igazolni, az idén — az elő­rejelzések szerint — a pénz­romlás irama nem éri el a ti­zenhat százalékot, s a korábbi esztendőkhöz képest ez nem je­lentéktelen mérséklődés. Köz­ben a francia frankot ért spe­kulációs roham a lírát sem kímélte, dollárárfolyama 1300 fölé ugrott. Ám védeni az olasz pénzt csak akkor érde­mes, ha Párizs is óvja valutá­ját, ellenkező esetben az itá­liai exportálók hátrányos hely­zetbe kerülnének. A leértéke­lések az elmúlt években támo­gatták az olasz vállalkozókat, s a kivitel föllendülése tavaly csaknem egyensúlyba hozta a fizetési mérleget. A szerszám­gépipar exportja harminc szá­zalékkal emelkedett, s ezt nyil­ván nem lehet a gazdasági gyengeség jeleként értékelni. A The Financial Times ta­nulmánya szerint az olasz gaz­daság szerkezete ha nem is látványosan, de változik. A nagy­üzemek mellett kisvállal­kozások tömege alakult, s ezek a cégek rugalmasabban tud­nak alkalmazkodni a kereslet­hez, a világgazdasági igények­hez. Az állami nagyvállalatok azonban továbbra is vesztesé­gesek, igaz, olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyeket Európa-szerte gyötör a válság. A Fiat művek viszont átvé­szelte 1980-as krízisét, a múlt évet már kevéske haszonnal zárta. Az ára e megújulásnak az volt, hogy a torinói vállalat elbocsátott huszonháromezer embert, nem engedett a sztrájknak, a szakszervezetek nyomásának. Ez meg is tépáz­ta a CGIL—CISL—UIL tekin­télyét. A gazdasági irányzatok arra vallanak Itáliában, hogy az or­szág megkezdte a kilábalást a visszaesésből. Az 1978—79-es nagy föllendülés 1980-ban sza­kadt meg,de tavaly már enge­dett szorításából a válság. A kormány a kárpátok emelésé­vel csalogatta vissza a tőkét, a líra leértékelésével ösztönöz­te a kivitelt, a nagyvállalatok pedig szembeszálltak a szak­­szervezetekkel, és fölmondták a dolgozóknak. A termelékeny­ség növekedett is, a Fiatnál például húsz százalékkal, de emelkedett a munkanélküli­ség, méghozzá riasztó mérték­ben, meghaladta a kilenc szá­zalékot. Háromszázezren szo­rulnak a bérkiegészítő kasz­­szára, amelynek az a célja, hogy csökkentse a romló fog­lalkoztatottságból fakadó tár­sadalmi feszültségeket. Tehetetlenség Az állam magára vállalja e segélyszerű javadalmak egy részének a kifizetését,­ kiadá­sai tehát jócskán felduzzadnak. A pénzügyi­ tervről ezért még mindig folyik a vita a parla­mentben. A költségvetési hiány ugyanis olyan óriási összeget tenne ki, hogy a honatyák az infláció iramának ismételt föl­gyorsulásától félnek. A keresz­ténydemokraták torinói ta­nácskozásán ezzel kapcsolat­ban az ipari miniszter azt fej­tegette, hogy a pénzromlás okait a kormány csak részben szüntette meg, drágán adja a hiteleket, ám ezzel a befektet­ni vágyók előtt emel akadá­lyokat. Giovanni Marcora — aki felszólalásával voltakép­pen jelezte, milyen, ellentétek feszítik a kabinetet, hiszen a miniszterek is bírálják a tes­tületet — úgy fogalmazott, hogy a közkiadások és a bérek ügyében semmi sem történt. Vagyis, a mozgó bérskálának a szakszervezetek által is el­fogadott tizenhat­­ százalékos kiigazítása is nagy költség a vállalkozóknak. A szakszervezetek viszont úgy érzik, hogy máris sokat engedtek, hiszen közben emel­kedett néhány szolgáltatásnak — például a telefonnak — az ára, s ha nem tesznek valamit a munkanélküliség ellen, nép­szerűségük alaposan megcsap­panhat. Hangsúlyozták ugyan­akkor, hogy nem Spadolini le­­mondatására törekednek, ha­nem a gazdaságpolitika re­formját akarják kierőszakolni, a kedvező irányzatokban rejlő lehetőségeknek a megragadá­sát. A válság sújtotta iparágak dolgozói tiltakozó megmozdu­lásokkal fejezték ki elégedet­lenségüket. A koalíciós pártok, élükön a kereszténydemokra­tákkal és a szocialistákkal, mindazonáltal azon elmélked­nek, hogyan s mikor buktas­sák meg a republikánus vezet­te kormányt, mikorra tűzzék ki a parlamenti választásokat. Ez a tehetetlenség kétségkívül táplálhatja a szakszervezeti ra­­dikalizálódást. Az Avanti!, az OSZP lapja a kormány hely­zetére, a DC taktikázó maga­tartására és Spadolini kemény kijelentéseire utalva azt írta, hogy „a demokráciát a konf­liktus élteti és nem a bénult­ság”. Beke Miklós

Next