Magyar Nemzet, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

fc,,,, lí~usz Nemzet A il A Z A F I A S A K I» F R O­N­T LAPJA © ..... HimiWllijWBB— 3 Munka, béke Csehák Judit rádió- és tévébeszéde Csehák Judit, a SZOT titkára pénteken a rádió­ban és a televízióban má­jus elsejét köszöntő beszé­det mondott. Évtizedek óta az egész világon a dolgozó tömegek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Zászlóink, transzpa­renseink hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát dicsér­jük és a béke védelmében szólunk. Hazánkban egy biztonsá­gos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti május elsejét. Emelt fővel ünnepelhe­tünk. Nemzeti összefogás­sal, kitartó, áldozatos mun­kával gyarapítottuk ezt az országot. Eredményeinket elismerik a világban. Évtizedek tapasztalata bizonyság arra, hogy az őszinte, a reális politika megértésre,­­ támogatásra talál szorgalmas, tehetséges népünk körében. Jövőnket, terveinket erre a politiká­ra, erre a megértésre, tá­mogatásra alapozzuk. Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredmé­nyeink gyarapítása na­gyobb áldozatokat kiván. Tapasztaljuk ezt vala­mennyien. De a nehezebb körülmények között is arra törekszünk, hogy megőriz­zük társadalmunk értékeit, életkörülményeink bizton­ságát és erőt gyűjtsünk egy gyorsabb ütemű fejlődés­hez. Népünk előtt egyre ért­hetőbbé válik, hogy csak akkor tudjuk megvédeni életkörülményeinket, való­ra váltani terveinket, ha a lehetőségeink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgo­zunk. Csak kitartó munká­val lehet szebbé tenni az életet, gazdagabbá a hazát, a társadalmat, s vele az ember hétköznapjait és ün­nepeit. Ezen az úton javít­hatunk a ma még nehezebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Milliók értik meg és vállalják ezt a programot. Életünk soha­­ nem volt mentes megoldást kívánó gondoktól. Most sem az. A meglevő feszültségek, el­lentmondások feloldhatók az egyén becsületes, oda­adó munkájával, pártunk és népünk összefogásával, a demokratizmus kiteljesíté­sével. Ez társadalmunk erejének kiapadhatatlan, éltető forrása. A fejlődő szocialista demokrácia ked­vező légkört teremt az em­beri érték és tehetség ki­virágzásához, az alkotó, újat teremtő munkához, a szükséges és folyamatos megújuláshoz. Demokratikus gyakorla­tunkat erősítve érhetjük el, hogy életünk minden területén még nagyobb tisztelet övezze a dolgozó embert, hogy mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett, becsületes mun­kát. Ezt a szándékot feje­zik ki a kormány intézke­dései, és a szakszervezetek törekvései is ezt szolgál­ják. Az értéket teremtő em­ber munkája jogán mond véleményt közös dolgaink­ról. Csak a tisztességesen elvégzett munka adhat fel­hatalmazást erre, és a kez­deményezés, a szorgalom teremthet egyéni és társa­dalmi biztonságot. Társadalmunkban ezek a vonások a meghatározók. Ezért lehetünk bizakodóak, hogy elérjük céljainkat. Hazánk boldogulása, de­mokratikus viszonyaink fejlődése nemcsak a mi ér­dekünk. Haladásunk szol­gálata igazi hazafias és internacionalista tett. Ezzel érvet, hitet, példát adha­tunk azoknak, akik jövő­jüket a szocializmusban látják. Minden május elsejére napsütést, jó időt remé­lünk. Holnapunk egéről mégsem tűnik el minden felhő. A világra figyelő ember nyugtalan, mert hallja, látja, hogy újra fel­erősödött a háború hívei­nek hangja. Az imperia­lizmus szélsőséges vezető körei elszántan fegyver­keznek, katonai fölényük megteremtésére töreksze­nek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hidegháborúba, és Európát nukleáris katasztrófával fe­nyegetik. Minden eszközt igénybe vesznek, hogy az enyhülésnek gátat vesse­nek. A békés egymás mel­lett élés elvei és gyakorla­ta helyébe a politikai zsa­rolás eszközeit állítják. Hátrányos intézkedésekkel próbálják a szocialista or­­­szágok gazdasági fejlődését lassítani. A világ haladó erői nagy aktivitással és szervezett­séggel lépnek fel a hábo­rús légkör létrehozását, a feszültségek fokozását cél­zó imperialista politikával szemben. A szakszervezeti világ­­kongresszus Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosztály törekvései­nek : olyan világot aka­runk, amely mentes a há­borús félelmektől, a hábo­rú veszélyeitől. Olyan vi­lágra van szükségük az embereknek, amelyben bé­késen lehet élni és dolgoz­ni. Ezért fogadják a felelő­sen gondolkozó milliók, köztük a gyermekeik sor­sáért aggódó anyák egyet­értéssel a Szovjetunió bé­keakaratának megnyilvá­nulásait, ezért értékelik nagyra békejavaslatait. Bíznak abban, hogy a szo­cialista országok — a vi­lág haladó erőivel együtt — képesek útját állni a hi­degháborúnak, a fegyver­kezésnek. Ez a Magyar Népköztársaság törekvése is. Népünk csak békében képes megalkotni a szocia­lista jövőt. Mi optimisták vagyunk! Szilárd tagjai vagyunk a szocialista országok testvé­ri közösségének és megbíz­ható partnerei minden olyan nemzetnek, amellyel kapcsolatainkat a kölcsö­nösség elve alapján fej­leszthetjük. Meggyőződé­sünk, hogy csökkenthető a veszély. A háború elkerül­hető. Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szocializ­mus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászlaja­­alá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dolgozni, harcolni akarnak egy békés, boldo­gabb­­világért, gyerme­kemé az emberiség szebb jövőjéért. " Kölcsönös blokád is Falkland körül A külpolitikai helyzet LÉGI ÉS TENGERI blokádot léptetett életbe a brit kormány a Falkland (Malvin)-szigetek körül, válaszul Argentína ha­sonló lépésére. Megfigyelők, ezt a magatartást úgy értékelik, hogy zsákutcába jutottak a megegyezést szorgalmazó diplomá­ciai erőfeszítések. Megbízható washingtoni források úgy tudják, hogy Buenos Aires gyakor­latilag visszautasította Haig külügy­miniszternek a rendezésre tett legfrissebb indítványát is. Az erről tanúskodó levél tartalmát viszont nem hozták nyilvános­ságra. Olyan értesülés is megjelent, hogy Washington a viszály­ban N Nagy-Britanniát kívánja támogatni és az erre vonatkozó álláspont is csaknem kész. Nem zárultak be azonban végleg az ajtók a közvetíteni szándékozók előtt, mert Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter találkozót kért Perez de Cuellar ENSZ- főtitkártól. A szembenállók mögött mind nyíltabban két csoport alakul ki: Londont Nyugat-Európa, míg Buenos Airest a latin-ameri­kai országok többsége biztosítja támogatásáról. Az Amerikai Államok Szervezetének legutóbbi ülésén kiderült, hogy a riói szerződés előírásai szerint — a semlegességet mutató Chile kivételével — csaknem valamennyi térségbeli főváros elismeri az argentin jogokat az érintett szigetcsoportra. Bolívia hadügy­minisztere bejelentette, hogy amennyiben Buenos Aires ezt kéri, akár csapatokkal is a rendelkezésére áll. Venezuela ha­sonló nyilatkozatot tett. A kubai kormány pedig a napokban szögezte le, hogy jogosnak tekinti az argentin igényeket, a vitás kérdések politikai megoldását sürgeti s elítéli a brit fegyveres lépéseket. A­z angol fővárosból keltezett jelentések csaknem egybe­hangzóan megállapították, hogy a brit diplomácia a katonai előkészületek árnyékába került. Szaporodnak azok a vélemé­nyek is, hogy a Munkáspárt baloldalának kitartó erőfeszítései, valamint néhány kormánypolitikus és parlamenti tag kijóza­nodása végeredményben oda vezethet, hogy a Thatcher-kabi­n :­»' u« vés.:. a vill. 'szervezet főtitkárának a közvetítő kísérletét is. EGYIPTOM biztonsága egyre­­gyakrabban foglalkoztatja a kairói vezetőket. Most a hadügyminiszter ismételte meg azt az alig néhány napja elhangzott nézetet, miszerint ez a kérdés szo­rosan összefügg az Arab-öböl és a félsziget rendszereinek „ép­ségétől”. Ezt a kijelentést annak a fényében érdemes szemlélni, hogy mind több szó esik Egyiptom és a többi arab állam köze­ledéséről. Legutóbb a Sínai-félsziget izraeli kiürítése adott alkalmat ennek a latolgatására. Az ománi uralkodó egyenesen arra jutott a következtetéseiben, hogy­ az említett közeledésnek a fő útvonala az öböl menti országokon keresztül vezet. Ka­busz szultán, aki tagja az érintett országok együttműködési tanácsá­nak, lényegében bizakodóan szólt Kairó és szomszédainak fel­tételezhető egymásra találásáról, diplomáciai erőfeszítések zsák­utcába­­­utasaként­ értéke­lik. Erre mutat az is, hogy — megbízható washingtoni diplomáciai források szerint — Argentína lényegében vissza­utasította Praig külügyminisz­ternek a válság rendezésére tett legutóbbi javaslatát. Az argentin választ a legutóbbi amerikai javaslatokra Nica­­nor Costa Mendez külügymi­niszter Argentína washingtoni nagykövetének közrem­űködé­­sével juttatta el Thomas Enders latin-amerikai ügyek­kel megbízott amerikai kül­ügyi államtitkár-helyetteshez. A levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Egy magát megnevezni nem kívánó washingtoni hivatalos személyiség közölte, hogy az argentin elutasítás fényében az amerikai kormány most egy olyan álláspontot dolgoz ki, amely gyakorlatilag Nagy- Britanniát biztosítaná teljes támogatásáról a brit—argen­tin viszályban. Egy ilyen ál­lásfoglalás — mutatnak rá a megfigyelők — a válságban eddig tanúsított amerikai lát­szatsemlegesség hivatalos fel­adását jelentené. Az Anglia melletti n­yílt kiállással az Egyesült Államok nyomást próbálna gyakorolni Argentí­nára, annak érdekében, hogy rávegye: mondjon le a szige­tek fölötti egyedüli szuvere­nitásra támasztott igényéről. Costa Mendez argentin kül­ügyminiszter New Yorkban ta­lálkozni fog Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral — közölte az AFP. Mint az MTI londoni kelte­zésű hírmagyarázata megálla­pítja: a brit fővárosban a diplomácia a katonai előké­születek árnyékába került. A brit parlament csütörtök dél­utáni vitájában Michael Foot, a munkáspárti ellenzék vezé­re úgy vélte, hogy a konzer­vatívok közül egyesek „elvesz­tették érdeklődésüket” a tár­gyalások iránt. A pártvezér a maga részéről „újabb és újabb” diplomáciai erőfeszíté­seket sürgetett — mindenek­előtt az ENSZ bevonásával. Vannak azonban olyan véle­mények is, hogy a Munkás­­párt kitartó erőfeszítései az ENSZ bevonására, valamint a­­ Whitehall újonnan támadt jó­zansága — amit­ aláhúzott Y.Woodward admirális, flotta­parancsnoknak az a kijelenté­se is, hogy a Falkland-szige­­tek visszavétele végül is nem „ellenfél nélküli meccs”, ha­nem „hosszú és véres hadjá­rat” lesz — oda vezethetnek, hogy a brit kormány igénybe veszi az ENSZ főtitkárának közvetítő kísérletét is. Denis Plealey, a Munkáspárt „árnyék-külügyminisztere” sze­rint Pérez de Cuellárnak „vannak elképzelései” a to­vábbi teendőkre vonatkozóan. Havannából jelenti az MTI: Argentin vezető személyiség adott hivatalos nyilatkozatot a kubai rádiónak. Bernardo Menendez ezre­des, belügyminiszter-helyettes a „Rádió Relor”-nak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy a Falkland (Malvin)-szigetcso­­port sohasem lesz ismét angol gyarmat. Sajnálkozással álla­pította meg, hogy az Egyesült Államok egyértelműen Nagy- Britannia pártját fogta a két ország között a szuverenitás kérdésében támadt vitában. Köszönetét fejezte ki a kubai népnek és kormánynak az ar­gentin szuverenitást támogató álláspontja miatt. A Pravda beszámolt Kádár János NSZK-beli útjáról Moszkvából jelenti az MTI. A Pravda a TASZSZ bonni jelentését ismertetve, pénteki számában beszámolt Kádár János NSZK-beli útjáról, az MSZMP KB első titkárának Bonnban megtartott sajtóérte­kezletéről. A jelentés megállapítja, hogy a Helmut Schmidttel folytatott tárgyalásai során Kádár János aláhúzta azoknak a békés kez­deményezéseknek hatalmas je­lentőségét, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán, illetve Tas­­kentben elmondott beszédei­ben, valamint a Pravda tudó­sítójának kérdésére adott vá­laszában. A sajtóértekezletről szólva a Pravda aláhúzta: Kádár Já­nos kijelentette, hogy az em­beriség számára nincs más ér­telmes alternatíva, mint az, hogy a Helsinkiben megtar­tott összeurópai értekezlet ál­tal megjelölt úton járjon. Kádár János hangsúlyozta — mutat rá az SZKP KB lap­ja —, hogy Magyarország min­dent megtesz a béke erősíté­séért, a leszerelésért, az eny­hülés elmélyüléséért. Magyar­­ország amellett foglal állást, hogy a vitás kérdéseket tár­gyalások útján oldják meg, kölcsönösen elfogadható alapo­kon jussanak megállapodásra. A jelentés végül idézi az MSZMP KB első titkárának­­ kijelentését arról, hogy a je­lenlegi bonyolult nemzetközi­­ helyzetben nagy fontosságú a Kelet és Nyugat párbeszédé­­­­nek fenntartása és továbbfej­lesztése, az együttműködés szélesítése, a kölcsönös biza­lom elmélyítése, a Helsinki­ben megkezdett folyamat foly­tatása. Diplomáciai holtpont Ironben és Buenos Aires vitájában Londonból jelenti az MTI. Pénteken, magyar idő szerint 13.00 órakor hatályba lépett a Falkland (Malvin)-szigetek brit részről meghirdetett lé­gi és tengeri blokádja. A had­ügyminisztérium közleménye szerint ellenségesnek tekinte­nek és „tüzet nyithatnak” min­den olyan argentin hajóra és repülőgépre, amely a szigete­ken,­­ illetve a szigetek 200 tengeri mérföld sugani kör­zetében tartózkodik. Hasonl­­ó elbírálás alá egrnek azok a nem argentin illetőségű légi­­ és tengeri járművek, amelyek „a minisztérium engedélye nélkül tartózkodnak az emlí­tett körzetben”. Az argentin katonai kor­mány előző nap légi és tengeri­­ blokádot rendelt el az Argen­tínát, a Falkland (Malvin)-­­ szigeteket,, a­­, Déli-Georgia­­szigetet, valamint a Déli­­- Sandwich-szigeteket övező 200 mérföldes körzetre és had­­­­műveleti övezetnek nyilvání­totta ezeket a területeket — jelentette az AP. . E lépéseket a megfigyelők a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék