Magyar Nemzet, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

Péntek, 1982. október 1. Gáspár Sándor állásfoglalása az irodájának prágai ülésén Prágából jelenti az MTI. A Szakszervezeti Világszövetség [■ódájának — az SZVSZ iráyító testületének — Prágáan tartott kétnapos ülésszak csütörtökön a béke és leterelés kérdéseinek szentelt Ülen üléssel folytatódott. Az üss munkáját Gáspár Sándor, a SZVSZ elnöke, a SZOT főtivára vezette. Vitaindítójában Gáspár Sándo megállapította, hogy noha a lépek világszerte követelik a fgyverkezési hajsza megszületését és a leszerelés fokontos megvalósítását, az Egysült Államok továbbra isnuleáris katasztrófa szélére akaja sodorni az emberiséget.Eközben a tőkés világban fölhatódik a gazdasági válság, a munkanélküliség átlagosa már 11 százalékos rekordrányt ért el, ésa hadikiacsokat a dolgozók szociális okmányainak rovására fedezik a fejlődő országokban továb romlik a helyzet, s a nemztközi kapcsolatok roszszabbdása súlyosan bomlasztja az országok közötti kereskedeli és gazdasági együttműköést. Eruin elmondta: az idén februában Havannában lezajlott X. Szakszervezeti Világkongresszus jól rámutatott arra a világos összefüggésre, amely békéért és leszerelésért vívott harc, valamint a dolgázó gazdasági és szociális követeléseinek kielégítéséért folyó küzdelem között van. A néhány évvel ezelőtti helyzette ellentétben ma már nincs olyan szakszervezet, bárely irányzathoz tartozzék is, amely elhanyagolná a békéért való harcot. Olyan feladat ez, amely szerves részévé válik a szakszervezetek akcióprogramjának, és amelynek tekintetében reális lehetőség van a különféle irányzatok szélesebb nemzetközi akcióegységének megteremtésére. Vannak bizonyos különbségek a szakszervezetek között annak megítélésében, hogy kik a felelősek a fegyverkezési hajszáért, de mindenki egyetért azzal, hogy meg kell fékezni a fegyverkezést és helyette gazdasági és szociális célokra fordítani az erőket. Mind többen értik meg és üdvözlik a Szovjetunió által eddig előterjesztett konstruktív leszerelési javaslatokat is. A vitaindító után az SZVSZ irodájának számos tagja fejtette ki véleményét a békeharccal összefüggő szakszervezeti feladatokról. Az ülés végén a részvevők elfogadták annak a felhívásnak a szövegét, amelyet az SZVSZ intéz a másik két jelentős nemzetközi szakszervezeti tömörüléshez, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez és a Munka Világszövetségéhez, valamint regionális szervezeteihez. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke csütörtökön délután Prágában fogadta a Szakszervezeti Világszövetség irodájának ülésszakán részt vett küldöttségek vezetőit, közöttük Gáspár Sándort, az SZVSZ elnökét, a SZOT főtitkárát. A Smilent Bundestag délben szavaz a bizalmatlansági indítványról Bonnba jelenti az MTI. „A Német Szvetségi Köztársaság — függelenül a nemegyszer kemény belpolitikai vitáktól — egy estleges kormányváltozás után, is megbízható partner marat a világ országai számára” — jelentette ki csütörtökön Helmut Schmidt kancellár a Bonnban akkreditált nagykövetk előtt. Az NSZK feladata a jövőben is az, hogy hozzájáruljon a nemzetközi béke biztosításához — mondta. Schmidt hét pontban foglalta össze a nyugatnémet külpolitika előtt álló feladatokat. Első helyen a NATO iránti bizalmat, második helyen pedig a nyugatnémet—amerikai barátság fontosságát emelte ki. A NATO 1979-es kettős határozatával kapcsolatban — harmadsorban — megállapította: ha a közép-hatótávolságú rakétafegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások nem vezetnek sikerre, az amerikai rakéták telepítéséért lépne fel. Schmidt a negyedik és ötödik pontban a Közös Piac és a nyugatnémet—francia együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A kancellár ezt követően leszögezte: az NSZK minden kormányának különös érdeke fűződik ahhoz, hogy az erőegyensúly alapján kitartson az enyhülési politika és az európai együttműködés mellett. A szocialista országok iránt folytatott „keleti politika” nem semmisülhet meg még akkor sem, ha a jelenlegi, megromlott nemzetközi helyzet sok borúlátót negatív előrejelzésekre késztet — mondta. Nyilatkozatának hetedik pontjában a harmadik világgal való együttműködés erősítéséért szállt síkra. A kancellári állásfoglalást és az abban szereplő alapelvek sorrendjét nyilván meghatározza az a tény, hogy a nyugatnémet parlament , mai ülésén szavaz az ellenzéki pártok által beterjesztett konstruktív bizalmatlansági indítványról. Az indítvány felszólítja a Bundestag képviselőit, hogy fejezzék ki bizalmatlanságukat Schmidt kancellárral szemben, és még ugyanazon az ülésen Helmut Kohlt, a CDU elnökét válasszák meg az NSZK kancellárjának. Kohlnak megválasztásához a CDU—CSU 226 szavazatán kívül az 53 tagú FDP-frakció legkevesebb 23 tagjának támogatására is szüksége van. A szabaddemokrata képviselők keddi próbaválasztásán 33 képviselő jelezte, hogy támogatni akarja az indítványt. Knut Terjung, az SPD parlamenti frakciójának szóvivője bejelentette: az SPD 215 képviselője közül csak 213-an tudnak részt venni a szavazáson, mivel két képviselő olyan súlyosan beteg, hogy nem szállítható a parlamentbe. A Bundestag mai ülésén először Schmidt kancellár mond beszédet, majd az indítvány vitája után előreláthatólag a déli órákban tartják meg a szavazást. Ilulgáriában befejeződtek a Pajzs-82 harci cselekményei Sumenből jelenti az MTI. Csütörtökön Bulgáriában befejeződtek a Pajzs-82 hadgyakorlat harci cselekményei. A második és a harmadik harci napon valamennyi mozzanatot több testvéri hadsereg különböző haderőnemekhez és fegyvernemekhez tartozó csapategységei szoros együttműködésben hajtották végre. A gyakorlat egyik fontos mozzanatának végrehajtása előtt különböző fegyvernemek tűzeszközeivel nagy hatású, összehangolt tüzérségi és légi előkészítésre került sor. Ez lehetővé tette a gépesített lövész- és harckocsicsapatok előretörését az ellenség megerősített védelmének mélységébe. Igen imponáló volt a bolgár néphadsereg különlegesen kiképzett alegységei által végrehajtott magashegyi harc megvívása. A kivételes szakmai tudású és sokoldalúan kiképzett bolgár katonák alpesi terepviszonyokhoz hasonló környezetben tették ártalmatlanná a sziklák között megbúvó ellenséges tűzfészkeket. A korszerű szovjet vadászrepülők rendkívül látványos, nagy pontosságú, kötelékben végrehajtott, összpontosított megsemmisítő rakéta- és bombatámadást mértek az ellenséges védelem objektumaira. A gyakorlat során mindvégig kitűnt a testvéri hadseregek csapatainak gyorsan manőverező, dinamikus és nagy tűzerejű, összehangolt tevékenysége. A Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség a tagállamok katonai delegációival együtt megtekintette a gyakorlat csütörtöki mozzanatait. Ma ötik Nemzet Sikeres látogatás EREDMÉNYESEN ZÁRULT a Minisztertanács elnökének ausztriai látogatása. Bécs, a turistáknak e kedvelt városa jó politikai vendéglátónak is bizonyult. Sokszor leírtuk, s elmondták már a múlt esztendőkben, hogy a magyar—osztrák viszony a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jó példája. Ha most egyszer sem ejtették volna ki ezt a mondatot, a tárgyalások légköre is erre vallott volna. Talán túlzás azt mondani, hogy sziget vagyunk a viharzó óceánban, hiszen nem lehetünk — erről itt is bőven esett szó —, a nemzetközi realitások mások. Nagyon is hatnak a külső események a két országra külön-külön. Az izgalmas kérdés az, hogy ilyen körülmények között, amikor recsegnek a kelet—nyugati eresztékek, megsínylik-e ezt a mi kapcsolataink? Mindeddig elmondhatjuk: nem. Ellenkezőleg, mindkét országnak határozott szándéka a haladás tovább ezen az úton. E rövid: gyakorlatilag egy teljes és két töredék napon nem volt idő hosszan elemezni a miérteket. De érdemes a bécsi látogatás kapcsán elgondolkozni, mi köt össze két ilyen országot. Nyilvánvalóan részben a szomszédság — bár ez lehet, sőt volt rossz is. Csaknem két évtizeddel ezelőtt az európai enyhülés megindulásának a keretében jóra fordult, s abban a pillanatban előbukkantak a szomszédság előnyei mind gazdasági, mind politikai, mind emberi szempontból. Ha veszélyek fenyegetik ezt a régiót, úgy azok közösek. Azonosak és hasonlóak tehát e két kis ország érdekei a béke megőrzésében, az európai enyhülés fenntartásában. Ha összehasonlítjuk a két, két és fél évtizeddel ezelőtti Magyarország és Ausztria viszonyát a mostanival, látszik, milyen hasznos volt mindkettőnk számára a változás. Nyert vele Kelet- és Közép-Európa, sőt az egész földrész. Ne hagyjuk ki a személyes érdemeket. A két ország vezető politikusainak múltbeli szándéka, akarata hozzájárult ahhoz, hogy az együttműködés sikeres legyen. Hadd mondjuk meg ez alkalommal is, ebben kiemelkedő szerepe volt a mostani meghívó félnek, Brúnó Kreiskynek. A GONDOK, igaz, nőttek, de ilyen látogatásnak éppen az a feladata, hogy felmérje az eddigieket és meghatározza a tennivalókat, más szóval kutassa a lehetőségeket, amelyeknek segítségével az elértek megtarthatók vagy éppen fejleszthetők. Ilyenformán e három rövid napot nem anynyira a két évtized sikereinek, hanem a ma és a holnap nehézségei megvitatásának szentelték. Mindig is az volt, de most különösen fontos a gazdaság erősítése, ahol szükséges, egyes elemeinek megújítása. A két ország kereskedelmi forgalma 1979 és 1981 között kétszeresére nőtt, dinamikus volt, az addigiakhoz képest tetőzött. Most mindketten arra törekszünk, hogy ne törjön meg a lendület. Nem a két kormány szándékai változtak, hanem a nemzetközi körülmények. Nehezebben megközelíthetővé lett a pénzpiac, élesedett a verseny, csökkent világméretekben a vásárlókedv. Itt, Bécsben számba vették mindezt. Magyar részről hangsúlyozták, szeretnék, ha az áruink útját nehezítő vámelőírások enyhülnének. Tudjuk, még előnyös körülmények között is csak a jó minőségű és megfelelő áron kínált cikket lehet eladni, tehát a magyar cégeknek is törekedniük kell versenyképességük növelésére. Fordítva is áll a tétel, az osztrákok gyártmányainak is meg kell vívniuk a küzdelmet más külföldi kínálatokkal a magyar piacon. Versenyképességüket úgy tudják erősíteni — hangzott a tárgyalásokon —, ha kiterjesztik hiteltevékenységüket. Több, nagyszabású, finanszírozásra váró ügylet van vizsgálóasztalon, köztük részvétel a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciójában és a toronyi lignit hasznosításában, együttműködés telefonhálózatunk korszerűsítésében, s mások. Közösek érdekeink a nagy, több országot átfogó energetikai programokat illetően is. Összegezve tehát, a mostani bécsi tárgyalások célja nem újabb megállapodások, üzletek kötése volt, hanem elvi kérdések tisztázása, szándékok ismertetése. Milyen lesz a magyar—osztrák ipari, pénzügyi, kereskedelmi tevékenység a jövőben, ezt belső erőfeszítéseink és a külső adottságok egyaránt meghatározzák. A KÉT KORMÁNYFŐNEK, Lázár Györgynek és dr. Brúnó Kreiskynek volt egyéb mondanivalója is. A gazdaság ügyei létalapunkat érintik, tény , de a politikai helyzet romlása háttérbe szoríthatja, el is sorvaszthatja a kereskedelmet. Sem a magyar, sem az osztrák kormány nem híve azonban ennek, s a szankcióknak, nem helyesli ,a büntető hadjáratokat”, ellenkezőleg, a kancellár már többször nyíltan szembeszállt ilyen törekvésekkel. Közös a kívánságunk továbbá, hogy hozzanak végre valamilyen eredményt a fegyverzetcsökkentési tárgyalások, hiszen egy háború — társadalmi rendszerre való tekintet nélkül — katasztrófát hoz a fejünkre. A két kormányfő leszögezte, hogy nemzetközi méretekben az emberiség legfontosabb feladata most a fegyverkezési hajsza megállítása és a válsággócok felszámolása. Magyarország és Ausztria nemcsak szomszédok, európai országok. Különösen az utóbbi néhány évben vált ez tudatossá, amióta nyilvánvaló lett, hogy a földrészen sok minden eldőlhet, külön sorsa van, sajátos veszélyek fenyegethetik, mint például az Európára korlátozott atomháború elképzelése. De európai eszközök is vannak a kezünkben, amelyekkel az ellenkező, a jó irányú fejlődést segíthetjük. Ilyen közreműködésünk a nemzetközi konferenciákon. Madridban november elején ismét összeül az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, Magyarország támogatja a semleges és az el nem kötelezett országok javaslattervét, amelynek egyik társszerzője Ausztria. Jó lenne, ha a madridi találkozó további elnapolások nélkül, minél előbb sikerrel zárulna. Mind Bécsben, mind Budapesten egyetértenek abban, hogy egy madridi határozat alapján hívjanak össze európai katonai enyhülési konferenciát. ILYEN SZEMPONTOK alapján vizsgálva az osztrák—magyar viszonyt és a mostani tárgyalásokat egyértelműen kiderül, hogy sokkal több, és időszerűbb, ami összeköt, mint ami (eltérő társadalmi rendszerekről lévén szó) elválaszt bennünket. Bécsben a két fél megállapította, hogy az út, amelyen a két ország együttműködve jár, bevált, a kölcsönös megértés jellemzi. Barátság és jószomszédság: a szavak többször elhangzottak és joggal. Csakhogy a belső nehézségek is nőttek, a külső nyomás is nagy, a válságjelenségek világszerte sem gazdasági, sem politikai, sem katonai tekintetben nem gyengültek. A jövőben tehát mind nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a legközelebbi találkozó is jó mérleggel zárulhassa. Ezzel az elhatározott szándékkal vett búcsút egymástól a két kormányfő. Tatár Imre Elutazott hazánkból René Urbany Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30. között látogatást tett hazánkban René Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke. A vendéget fogadta Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Megbeszélést folytatott vele Várkonyi Péter, a KB titkára, Lakos Sándor és Szűrös Mátyás, a KB tagjai. A megbeszéléseken a két párt vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, eszmecserét folytattak a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és áttekintették a két párt közötti kapcsolatokat, azok fejlesztésének lehetőségeit. René Urbany csütörtökön elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Vietnami pártmunkások látogatása Az MSZMP KB meghívására szeptember 21—30. között hazánkban tartózkodott a Vietnami Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége, élén Bai Thanh Khiettel, a VKP KB tagjával, a KB oktatási és tudományos osztályának vezetőjével. A küldöttséget fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégekkel Kornidesz Mihály, a KB tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője folytatott megbeszélést. A VKP KB küldöttsége tanulmányozta az MSZMP-nek az oktatás és a tudományos élet pártirányítása terén szerzett tapasztalatait. A vietnami delegáció a Művelődési Minisztériumban, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, a Magyar Tudományos Akadémián ismerkedett a magyar általános és középfokú oktatási rendszer működésével. Vidéki látogatásai során Hajdú-Bihar és Békés megyében oktatási és tudományos intézményeket látogatott meg. A vietnami pártmunkásküldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. Magyar—bolgár miniszterelnök-helyettesi tárgyalások Csütörtökön magyar—bolgár tárgyalások kezdődtek Sarlós István miniszterelnökhelyettes és Todor Bozsinov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese között, aki magyar partnere meghívására delegáció élén tartózkodik hazánkban. A megbeszélések során véleményt cserélnek a sokoldalú együttműködés fejlesztésének feladatairól. Todor Bozsinov magyarországi tartózkodása során a műszaki és agrárfejlesztés eredményeit, illetve hazánkban alkalmazott módszereit tanulmányozza, ipari és mezőgazdasági üzemekbe is ellátogat. Janez Zemljanies Budapesten Marjai Józsefnek, a Minisz- Ferihegyi repülőtéren Marjai tertanács elnökhelyettesének József fogadta. Délután a pármeghívására csütörtökön di valamentben megkezdődtek a talos baráti látogatásra Buda- hivatalos tárgyalások. A mégpestre érkezett Janez Zemlja- beszélésen a gazdasági, kukics, a Szlovén Szocialista rurális, tudományos együttmű- Köztársaság Végrehajtó Tanaködés fejlesztésének további csának elnöke. A vendéget a lehetőségeit vizsgálták meg. Üléseztek a budapesti képviselők A főváros közrendjével és közbiztonságával ismerkedtek a budapesti országgyűlési képviselők, amikor csütörtökön délután, a Budapesti Rendőrfőkapitányság központi épületében tartották ülésüket. A látogatás kezdetén egy rögtönzött kiállítás keretében megtekintették azok a korszerű technikai felszereléseket, amelyeket a rendőrség a mindennapi munkában alkalmaz, majd megnézték a fővárosi központi ügyelet termeit is. Ezt követően dr. Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője adott tájékoztatást a főváros közrendjéről és közbiztonságáról. Dr. Vincze Lukács elmondta: az országban elkövetett bűncselekmények közül minden negyedik a fővárosban történik, a statisztikai adatok szerint a bűnözés Budapest néhány kerületében az országos átlag két-háromszorosát is eléri. Világjelenség azonban, hogy a nagyobb városokban megszaporodtak a bűncselekmények, de a budapesti közbiztonság kielégítőnek mondható. A legnagyobb mértékben a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt az elmúlt öt esztendőben. 1977-ben az öszszes bűnesetek közötti aránya még hatvan százalék alatt volt, 1980-ban már hetven százalékot is elérte. Az emelkedést regisztráló és intézkedéseket hozó rendőri munka eredményeként 1981-ben és 1982 elején a növekedés megállt, sőt bizonyos — háromszázalékos — csökkenés is tapasztalható. Az elmúlt években érzékelhetővé vált a közbiztonság romlása, az erőszakos bűncselekmények száma nőtt, s ez a közvéleményben erős visszatetszést keltett. A téren is érezhető a javulás, mióta a BRFK-n belül megalakult az akció alosztály, május—júniusban fokozott közbiztonsági akció keretében a többi között 176 körözött személyt sikerült felderíteni. A főkapitány a közúti biztonságról szólva megjegyezte, hogy az évenkénti 3200—3300 ilyen jellegű jogsértésnél az ittas vezetés dominál. Az érdeklődéssel kísért tájékoztató után az országgyűlési képviselők kiegészítő kérdéseket tettek fel, s több hozzászólás is elhangzott. Húszéves az OPI Az Országos Pedagógiai Intézet fennállásának 20. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi ülésen értékelték az intézet tevékenységét, foglalkoztak további feladataival, terveivel. Az ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte az intézet vezetőit, munkatársait. Hangsúlyozta,hogy az OPT alapvető fontosságú, hatásában is igen nagy jelentőségű helyet töltött be a magyar közoktatásban. A köszöntő után Köpeczi Béla Majzik Lászlónénak, Csorna Gyulának és Szabolcs Ottónak az intézetben hosszú ideje kifejtett eredményes munkájuk elismeréseként átadta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Kilencen a Kiváló Munkáért, miniszteri kitüntetésben részesültek. A kitüntetések átadását követően több előadás hangzott el. Azinneni fiú és befalazáséul Szabolcsi Miklós akadémikus, az intézet főigazgatója forglalta össze az elmúlt évben újjászerveződött O13zerroszrmiát és szakmai koncepcióját.