Magyar Nemzet, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

n­o ,. Magyar Nemzet §e-i -■- **•*■—II-.1.XI-.1 ^—»l-»«-1' 1 U»r—g -i* -*»«-» I. ■ . - "■'—" 11 1 ' " - —"­­ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA « F­tipr­itba A nagyapák bogaras em­berek .. . Mindig gyűjtik a kaca­tokat. Összehajtogat­ják az újságpapírt, nem dobják a szemétbe a kávé­­fozógép megnyúlt gumiját, dobozszám őrzik a­ rozsdás csavart... A tízéves legényke bi­zony nem érti már ezt a fura szenvedélyt. Sőt, any­ja, apja sem nagyon. Meg­változott az értékrendünk, talán nagyon is. Nincs be­csülete a száradó kenyér­végnek, a külföldi ital üres üvegének, a kinőtt, megko­pott ruhadarabnak. Ne­künk, magunknak, a ház­tartásunknak valóban fe­leslegesek ezek: hasznave­hetetlen kacatok, a helyet­­ foglaló lomok. Nagy­­­­apáinkba beidegződött még : persze a „jó az még vala­­­­mire": negyven-ötven év­vel ezelőtt sokuknak igaz­­­zat is jelentett ez. A szá­­­­ráz kenyérért a városi la­kásokba is becsöngettek, a kinőtt, kopott holmi is vi­selhető volt még. Társadalmunk, életszín­vonalunk megváltoztatta az effajta értékrendet — s mindnyájunk örömére. Ám­­ állított helyébe másikat — ■ amely azonban lassacskán ivódik belénk. Mikoron a nekünk, magunknak feles­legesről nem állítunk ki ál­talános érvényű halotti bi­zonyítványt ... Az odébb rúgott alumínium darabka az üzemudvaron, az utcán például csak nekünk feles­leges: az országnak már nem. Ez a fém, mint hul­ladék, óriási kincs a kohá­szatnak. És számolnak tovább is így, e más, népgazdasági vetületű matematikával. A képletet hozzá több hóna­pon át­­Vas megyében írták meg. A Hazafias Népfront a minap két fórumon is foglalkozott a kísérlettel: egy országos akció főpró­bájával. Nyugati megyénk vállalta ugyanis, hogy a HNF és a MÉH Tröszt megállapodását kipróbálja. Pontosabban azt: az embe­­­­rek mit vállalnak a köz javára? Két vasi település — Celdömölk és Sárvár — nyitotta tavasszal a sort, szeptemberben a megye­székhely lakói járták a pin­céket, padlásokat, megta­karítottak háromezer tonna vasércet, másfél ezer ton­na fekete szenet, megmen­tettek egy hektárnyi erdőt. Sokan nem hittek az ak­ció sikerében, a MÉH ma­ga sem. Meglehet, a tröszt szakembereinek is a kö­­nyökén jön ki a megannyi régi reklámszöveg, a la­kosság is immun­ámmal gyűjtött, gyűjtögetett. Hogy most mégse? Talán, mert másképp szóltak hozzá, mást, többet mondtak a megszokottnál. Olyat, am­­­iyet nemcsak Vaas megyé­ben hallanak meg . .. Gergely László Miklós feladat . A fiatalok, a tizen- és huszonévesek jogos igénye, hogy meghallgassák őket, figyeljenek gondolataikra, javaslataikra. Felnőttként számítsanak rájuk. ,vias­zonara Keres orvos­lást a szakmunkastanuló, masra a mernuk. Ez termé­szetes. Azonban hiba azt hinni: a fiatalok mindig és csak az őket bántó dolgok, jelenségek erősödésekor állnak a sarkukra, hallat­­ják hangjukat és kérnek részvételi­­jogot ezek eltün­tetésében. Ahol beleszól­hatnak az iskola, az üzem, a szövetkezet mindennapi életébe, közügyeink intézé­sébe, és érzik, hogy sza­vuknak van foganatja, a tetteknek haszna, ott a gondok is csökkennek, könnyebben nyernek meg­­oldást. Vagyis, első helyen az iskolai, munkahelyi, a közéleti demokrácia széle­­s tésére való törekvés tük­röződik halkabb, hango­sabb szavaikban. A demokrácia kiteljese­dése, kiterebélyesedése fia­talnak, idősebbnek azonos érdeke, s ezért tenni közös feladat. És ezért munkál­kodni sokféleképpen lehet. Például úgy, ha a tanács­testületekben megfelelő számban tevékenykednek rátermett fiatalok. Még­hozzá olyanok, akik társaik bizalmát élvezve képesek a színvonalasan képviselni a Fiatal korosztály vágyait, Érdekeit is. Pest megyében a tanács­tagok 10—20 százaléka tar­tozik az ifjabb nemzedék­hez. A többi megyében sincs ez másként. A fiatal tanácstagok jól felkészül­tek, így érdemlegesen be­kapcsolódnak az illések munkájába, s részt vesz­nek a döntések előkészíté­­sében, a határozatok ellen­­őrzésében. Ez az aktív magatartás ugyan olyan követelmény, minthogy te­­vékenységükről rendszere­sen számot adjanak a sző­kébb közösségnek, a lakos­ságnak. S ezen belül a fia­taloknak. Lehetőleg külön fórumokon. Ám ez egyelő­re kevés helyen valósult meg tökéletesen. Pedig az ifjúsági szövetség is föl­ismerte a konzultációkban rejlő lehetőségeket, szor­galmazza, hogy a fiatalok, "az őket érintő, érdeklő kérdéskörökben állandóan eszmét cserélhessenek ,,kép­viselőjükkel", s rendszere­sen visszajelzést kapjanak a felvetett gondjaikra. Több községben, város­ban a kezdeményezések si­kerrel jártak. Ennek elle­nére ma még inkább az az általános, hogy nem ala­kultak ki a kölcsönös in­formálás legjobb módsze­rei. A fiatalok, a KISZ- szervezete­k — tapasztalat — nem kérnek tájékozta­tást a tanácstagtól, így ez rendszerint elmarad. De nem adnak számára meg­felelő megbízásokat sem. Erre csak azt lehet mon­dani: kár. Még akkor is, ha a tanácsok és a KTSZ- bizottságok, üzemi, iskolai alapszervezetek kapcsolata megfelelő és közösen, együtt értek el jelentős si­kereket az oktatásfejlesz­tésben, az érdekvédelem­ben, a tömegsportban . . . A közéleti demokráciának ezt a sokat mérő kerületét jobban ki kellene használ­ni. Horváth L. István Losonczi Pál Kuvaitban Magyar-b­rg­ár kormányfői tárgyalások Budapesten A külpolitikai helyzet KONGRESSZUSI ÉS HELYHATÓSÁGI választásokat tarta­nak ma az Egyesült Államokban. A szavazók a száz közül meg­újíthatnak 35 szenátori helyet, a képviselőház 435 mandátumá­ról döntenek és 36 kormányzó­ poszt sorsa van a kezükben. Ami viszont a lényeg: ha kerülő úton is, de véleményt monda­nak Ronald Reagan elnökségének első két évéről, annak meg­felelően, hogy a törvényhozásban miként alakul a republiká­nusok és a demokraták képviselete. Washingtoni elemzők sze­rint a teljesítmény rendkívül ellentmondó és ezt a Demokrata Párt nem győzi eléggé hangsúlyozni. Figyelmet érdemel, hogy a bírálatok jobbára a belpolitikai irányítást érintik, a diplomá­ciát valamivel kevésbé. Elsősorban arra emlékeztetnek, hogy október elején negyven év óta először tíz százalék fölé emel­kedett a munkanélküliség aránya, mindennapos a vállalkozá­sok csődje és az államadósság növekedése miatt a Fehér Ház még jobban megnyirbálja a szociális kiadásokat. Akadnak ugyanakkor olyan vélervények is, hogy az utóbbi hónapok diplomáciai lépései nem nyerték el az állampolgárok tetszését, a nyugati szövetségesekkel való ellentétek kedvezőt­len fogadtatásra találtak. S különösképpen a katonai kiadások példátlan méretű növelését kárhoztatták. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a gazdasági nehézségek eredője, a túlhajtott fegyverkezés. Egyes hírmagyarázók óvatosan ugyan, de megkockáztatják a kijelentést, hogy az amerikaiak­­túlnyomó többsége kiábrándult a reaganizmus ígéreteiből, és nem látván más lehetőséget, a demokrata párti jelöltekre adja a szavazatát. Viszont a köztársaságiak helyzetét erősíti az ellen­tábor gyengesége. Kennedy szenátorok ugyanis nem rendelkez­nek hatékonyabb gazdasági és külpolitikai elképzelésekkel. A tömegkommunikációs eszközök pedig az elnöknek kamatoz­nak jobban. A MADRIDI TALÁLKOZÓ hosszabb szünet után a jövő hét elején ismét felújítja a munkáját. Mint az Izvesztyija megálla­­ptítja, rendkív­ül nagy a felelőssége a részt­vevők­nek-­ hiszen földrészünk sorsát határozhatják meg. Következésképpen per­döntő jelentőségű- hogy megszületik-e a határozat az európai bizalomerősítő és biztonságot előmozdító intézkedésekkel fog­lalkozó konferencia összehívásán A­­szovjet lap "hírmagyarí­á­­zója ennek egyik feltételeként .a­­Készséget jelölte­ meg. Hang­súlyozta, hogy meg lehet oldani a nehézségeket, ha szem előtt tartják minden á­lam biztonsági érdekeit és az európai politikai légkör javítására törekednek. Az Izvesztyija emlékeztet arra, hogy a NATO rakétatelepítési döntése egy év múlva lépne életbe, s már több helyen meg is kezdődtek az előkészületek. A cikk szerzője felidézi azokat a szovjet indítványokat, ame­lyeknek az elfogadása esetén lemondhatnának az eurorakéták elhelyezéséről. A megoldás természetesen nem sérthetné az Európában kialakult stratégiai egyensúlyt. Ezért is elfogadha­tatlan a washingtoni „nulla megoldás"o hozásában jól halad. Jelen voltak a kuvaiti fejlesztési in­tézetek vezetői, akikkel arról tárgyalt a magyar miniszter, hogy miként kapcsolódhatna be hazánk az általuk­ finanszí­rozott kuvaiti fejlesztési prog­ramok megvalósításába. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden tanácskozik a kuvaiti emirrel és kormányá­nak tagjaival, majd államfőnk és vendéglátója külön is meg­beszélést tart. Ezenkívül Lo­­sonczi Pál a kuvaiti kormány több vezető tagjával találko­zik. Délután városnézésre ke­rül sor, este pedig az ural­kodó ad díszvacsorát a Sza­­lam-palotában államfőnk tisz­teletére, . Losonczi Pál és kísérete szerdán reggel indul vissza Budapestre Látogatás az ahmadi olajközpos­tban Kuvaitból jelenti az MTI­ Kuvait állam emírjének, Ja­­ber el-Ahmed el-Jaber al-Sza­­b­ah sejknek a meghívására vasárnap délután háromnapos hivatalos látogatásra az Arab­öböl menti országba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete. A vendéget a kuvaiti fővá­ros repülőterén az uralkodó, valamint Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah trónörö­kös, miniszterelnök, továbbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint­­Horváth Ernő, ha­zánk kuvaiti nagykövete kö­szöntötte. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid beszél­getést folytatott vendégével, majd szállására, az elegáns Szalám-palotába kísérte. Itt ismét rövid megbeszélésre ke­rült sor, majd az emír elbú­csúzott az Elnöki Tanács el­nökétől. Losonczi Pál vasárnap dél­után már meg is kezdte tár­gyalásait: a Szalam-palotában fogadta Szaibah al-Ahmad al- Szabah sejk miniszterelnök­helyettest, ■ külügyminisztert, aki jelenleg a tájékoztatási miniszteri tisztséget is betöl­ti. A találkozón mindkét fél megelégedéssel szólt a két or­szág kapcsolatainak fejlődésé­ről, amihez fontos hozzájáru­lást jelentett a kuvaiti emír tavalyi budapesti látogatása. Ebben a folyamatban újabb állomás Losonczi­ Pál mosta­ni kuvaiti útja. A nemzetközi kérdésekről szólva különös hangsúlyt he­lyeztek az arab egység fontos­ságára. Értékelték a közel-ke­leti térségben a két felet ér­­­­deklő folyamatokat. Hétfőn, kuvaiti tartózkodá­sának második napján Loson­­czi Pál Ahmadiba, az ország ol­ajkö­zpontjába látogatott. A magyar államfő délelőtt, politikai­ látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el- Szalem esz-Szabah trónörökös, minisszterelnököt a Szalam-pa­rt­iában. Ezután hajtatott a mintegy 25 kilométerre levő,­­ újvárossal szinte egybeépült koolaj központba. Ahmadiban Jaber i Abdullah al-Jaber, a város kormányzója fogadta Losonczi Pált és kísé­retét. Az Elnöki Tanács elnöke itt megtekintette a kuvaiti nemzeti olajvállalat múzeu­mát. A kormányzó a látogatás után ebédet adott az Elnöki Tanács elnökének tiszteletére, majd Losonczi Pál és kísérete visszatért a kuvaiti Szalam­­palotába, a küldöttség szállás­helyére. Itt a magyar államfő dél­után fogadta a Kuvaitban akkreditált diplomáciai misz­­sziók vezetőit. Hétfőn délelőtt Hetényi István pénzügyminiszter kuvaiti part­nerével, Abdullatif Juszuf el- Hamaddal tartott megbeszélést. Egyetértettek abban, hogy a kuvaiti emír tavalyi budapesti látogatásán kitűzött program megvalósítása tárcáik vonat­ Lázár (Gyorgy és Grisa Filipov megbeszélése Az MTI jelenti: Grisa Fili­pov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszter­­elnököt és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter, Roska István külügymi­niszter-helyettes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő , a Ma­gyar Népköztársaság szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe fogadta. A bolgár miniszterelnök dél­előtt a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Ezt követően a Parlament delegációs termeben megsar­­a­dtek a hivatalos bolgár— magyar tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Lázár György miniszterelnök vezette. Tagjai voltak Marjai József minis­zterelnök-h­elyett­­es, Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Roska Ist­ván kül­ügymi­niszter-hel­yettes, Gábor András ipari miniszter­helyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyaló küldöttséget Grisa Filipov vezette, tagjai Voltak Sztanis Bonev minisz­terelnök -helyettes, Hriszto Hrisztov külkereskedelmi mi­niszter, Marij Ivanov, a kül­ügyminiszter első helyettese, Boncso Mitev, a Bolgár Nép­­köztársaság budapesti nagy­kö­vete, Aszen Velkov, a Minisz­tertanács­­kabinetfőnöke, Cve­­tan Cenkov vegyipari minisz­terhelyettes, Jordán Tenov gépipari és elektronikai mi­niszterhelyettes és Rasko Dra­­ganov, az országos agráripari szövetség központi tanácsának elöl­-helyettese. A tárgyalásokon a felek köl­ k­csönösen tájékoztatták egy­mást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak felada­tairól, valamint a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Bol­gár Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott ha­tározatok végrehajtásáról. Át­tekintették a bolgár—magyar kapcsolatokat, különös figyel­met fordítva a gazdasági együttműködés jelenlegi hely­zetére és időszerű feladataira. Megvi­tatták az áru­csere-forga­lom továbbfejlesztésének lehe­tőségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kér­déseit. Megvizsgálták a ma­gyar-, bolgár -, gazdasági, mű­szaki és tudományos együtt­működés aktuális teendőit, va­lamint­ az 1986—90-i­g terjedő tervidőszak tervegyeztet­ési tár­gyalásainak előkészítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integrá­ción belüli magyar—bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági­­ együttműködés to­vábbi­­feladatairól. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a­­ nemzetközi élet időszerű problémáiról, különös tekintettel a kontinensünk bé­kéjével és biztonságával kap­csolatos kérdésekre. Pohárköszöntök a díszvacsorán Az MTI jelenti: A Minisz­tertanács elnöke este a Parla­ment vadászttermében díszva­csorát adott a bolgár minisz­terelnök tiszteletére. A díszva­csorán Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mon­dott Lázár György : Kifejezésre jutott a teljes nézetazonosság Lázár György po­nárköszon­­tejében a magyar—bolgár kapcsolatokról szólva megáll­­apította: a két ország közös forradalmi hagyományokban gyökerező, a marxizmus—le­­ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvein alapuló együttműködése az élet min­den területén erősödik és fej­lődik. Párt- és állami kap­csolatainkat az őszinte barát­ság jellemzi. Hangsúlyozta, hogy fontos feladat, a gazdasági együttmű­ködés további bővítési lehető­ségeinek feltárása. Céltudatos és gyakorlati lépéseket kell tenni a szakosítás és kooperá­ció fejlesztésére, a harmadik piaci együttműködés gyakor­lati előmozdítására. E felada­tok eredményes megoldása nemcsak országaink és népeink számára hoz hasznot, hanem szocialista közösségiünk egé­szének gazdasági erejét is nö­veli. A kormány elnöke a továb­biakban hangsúlyozta: a mos­tani megbeszéléseken is kife­jezésre jutott a teljes nézet­azonosság a nemzetközi hely­zet­ alapvető kérdéseiben. " Egybehangzó az a vélemé­nyünk, hogy a jelenlegi súlyos és feszültségekkel terhes nem­zetközi helyzetben külö­nösen fontos, hogy még szoro­sabbra fűzzük szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, még inkább elmélyítsük a KGST keretében megvalósuló szocia­lista gazdasági integrációt. Lázár György elmondotta, hogy a megbeszéléseken ki­fejezték eltökéltségüket, hogy a szocialista közösség or­szágaival és a világ békesze­rető erőivel együtt síkraszál­­lunk a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a vitás nem­zetközi kérdések tárgyalásos, igazságos megoldásáért, a köl­csönös bizalom és együttmű­ködés fejlesztéséért az államok között. Erőfeszítéseinkkel hoz­zájárulunk ahhoz, hogy újból visszanyerje értelmét az eny­hülés, győzedelmeskedjen a béke és a haladás ügye — mondotta.

Next